Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben



Hasonló dokumentumok
Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

A művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Trágyázási terv készítése

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.


TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS


Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A


KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN



A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

Levéltrágyázás YaraVita termékekekkel az intenzív szántóföldi növénytermesztésben. Stefanie Schmidt

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA


ROZS (Secale cereale)

A starter mikrogranulátum










BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I.


A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában


68665 számú OTKA pályázat zárójelentés














Á Á ü Ö Á Á Á ü ö ü ü ö ö ö ö ü Á ü ü




Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv












Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Előadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család forgalomba hozatali és felhasználási engedélye







Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö







Dr. Kardeván Endre VM államtitkár



A Plantaco Kft évi terméklistája



Az EK műtrágyák az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágyák.


ű Ö ű ű Ú Ú ű

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.


AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSALIQ ROSASOL ROSAFERT



ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú


Átírás:

Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs

Műtrágya NPK-hatóanyag felhasználás (kg/ha). Magyarország, 1901-2014

A mezőgazdasági területeken felhasznált NPK-műtrágya hatóanyagok arányai. Magyarország, 1901-2014

Számosállat létszám (A) és szervestrágya mennyiség (B). Magyarország, 1945-2013. A B Az istállótrágya mezo- és mikroelem-szolgáltató képességére utal, hogy a hetvenes években, valamint a nyolcvanas évek első felében iyen formában juttattuk ki a ca 10-14%- át, a Mg 40%-át, a Fe 42%-át, a Mn 47 %-át, a Cu 54 %-át, valamint a Zn 80-86 %-át. (Árendás 1999)

A növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termésére martonvásári tartamkísérletben növényápolás 16% talajművelés 3% trágyázás 31% fajta 30% növényszám 20% 2016. január 15. Árendás Tamás

A kukorica szemtermése Magyarországon, 1901-2013. Növekedési trendek a hazai műtrágya felhasználás eltérő intenzitású korszakaiban, a hibridvetőmag-használat érdemi térhódításának kezdete (1958) előtt és azt követően. 2016. január 15. Szerző Neve

Magyarország búzatermése a hazai műtrágya felhasználás eltérő intenzitású korszakaiban. 1901-2013. 2016. január 15. Szerző Neve

NPK-műtrágya adagok* (A) és a búza szemtermései (B) néhány EU-tagállamban. 2002-2012. * Mezőgazdaságilag művelt területekre kiadott NPK-hatóanyag UK: Egyesült Királyság; D: Németország; F: Franciaország; A: Ausztria; H: Magyarország Forrás: http://www.factfish.com/

A hatóanyagok és a malmi búza árarányai Magyarország, 2006-2015 2016. január 15. Árendás Tamás

Forrás: MTA ATK TAKI Talajdegradációs Információs Rendszer (TDR) 249 típusüzeme, 3 gazdasági év 2008/2009, 2009/2010, 2010/2011 2016. január 15.

Magyarországi talajok becsült N-ellátottsága, 1960-2010 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2012) 2016. január 15. Árendás Tamás

N, P és K hatások: a kukorica valamint az őszi búza relatív termése, illetve terméstöbblete közötti összefüggés a magyarországi szabadföldi N, P és K-hatás kísérletek adatbázisán, 1960-1990 (CSATHÓ, 2003, 2006) ŐSZI BÚZA KUKORICA 2012. január 12. Árendás Tamás

A talajok AL-K 2 O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K- trágyázási kísérletek alapján becsülve. (Csathó 1997, 2004)

Foszfor trágyázási szaktanácsadás alapelve szántóföldi növényekre Németországban (STP) (Vetter and Fruchtenicht 1974)

Az MTA TAKI MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének ellátottságra és hatóanyagigényre vonatkozó összefoglaló táblázatai

"Egy környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer nyerte el a Magyar Innovációs Nagydíjat. A győztest és a további hat díjazottat 35 beérkezett pályázatból választották ki. A fődíjat az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete nyerte el az általuk létrehozott spin off céggel együtt." DUNA TV, 2008.03.28. További információk: www.proplanta.hu

Makroelemek felhalmozódása az őszi búzában 250 Lásztity (2006) nyomán 200 mészlepedékes csernozjom karbonátos homok 150 100 50 0 teljes érés szemtelítődés kalászolás, virágzás szárbaindulás bokrosodás 250 200 150 100 teljes érés szemtelítődés kalászolás, virágzás szárbaindulás bokrosodás Tápanyag-felhalmozódás kg/ha 50 0 4. 1. 4. 21. 5. 11. 5. 31. 6. 20. 7. 10. 7. 30. 4. 1. 4. 21. 5. 11. 5. 31. 6. 20. 7. 10. 7. 30. N P2O5 K2O Tápanyag-felhalmozódás kg/ha N P2O5 K2O 2016. január 15. Árendás Tamás

A N-tápláltság hatása az őszi búza mennyiségére és minőségére a kezelés időpontjának függvényében* 140 Kontrollhoz viszonyított többlet % 130 120 110 100 90 80 10.1 10.31 11.30 12.30 1.29 2.28 3.30 4.29 5.29 nedvessikér termés * - N = 87 kg N/ha kontroll (0 kgn/ha) = 100 % elővetemény: borsó

2016. január 15. Árendás Tamás

A kukorica szemterméssel, és szárral kivont NPK mennyisége Martonvásár, 2014. Hatóanyag-mennyiség szerint 6 t/ha kukoricaszárral - 120 kg 27%-os N- műtrágyát - 115 kg 18%-os szuperfoszfátot - 90 kg 60%-os kálisót vonunk ki a talajból. Kísérleti kezelés: N = 150; P2O5 = 50; K2O = 100 kg/ha Termés: szem = 9,14 t/ha; szár = 5,94 t/ha

A vetésforgó hatása a búza termésére Berzsenyi és Győrffy 1997 Relatív termés (monokultúra=100%) 180 160 140 120 100 Monokultúra: 2,42 t/ha Monokultúra: 3,76 t/ha 123 115 114 110 134 128 171 140 B-K B-L B-K-L B-K-T-Bo Vetésforgó Trágyázatlan Trágyázott K kukorica; B őszi búza; L lucerna; T tavaszi árpa; Bo borsó

A makroelem-ellátottság hatása az őszi búza termésére. Martonvásár, 1962-2007 3,0 Kukorica elővetem ény 3,0 Búza elővetemény 2,5 SzD 5% = 0,45 2,5 SzD 5% = 0,26 Terméstöbblet (t/ha) 2,0 1,5 1,0 0,5 Terméstöbblet (t/ha) 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,0-0,5 N-0 NP-P NPK-PK P-0 NP-N NPK-NK PK-P NK-N NPK-NP N-hatás P-hatás K-hatás -0,5 N-0 NP-P NPK-PK P-0 NP-N NPK-NK PK-P NK-N NPK-NP N-hatás P-hatás K-hatás 2016. január 15. Árendás Tamás

Őszi búzafajták N-reakciója trágyázási tartamkísérletben Martonvásár, 2014. 2016. január 15. Szerző Neve

Őszi búzafajták N-reakciója trágyázási tartamkísérletben Martonvásár, 2014.

A vetésforgó hatása a kukorica termésére Berzsenyi és Győrffy 1996 Relatív termés (monokultúra=100%) 180 160 140 120 100 Monokultúra: 4,67 t/ha Monokultúra: 6,89 t/ha 112 119 120 126 104 102 109 112 K-B K-L K-L-B K-T-Bo-B Trágyázatlan Trágyázott K kukorica; B őszi búza; L lucerna; T tavaszi árpa; Bo borsó

Az őszi búza után vetett kukorica évjárattól függő trágyareakciói. Martonvásár, 1960-2009 Terméstöbblet (t/ha) A 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 N-0 NP-P NPK-PK P-0 NP-N NPK-NK PK-P NK-N NPK-NP N-hatás P-hatás K-hatás Átlagos év Csapadékos év Száraz év SzD5% átlagos = 0,73 SzD5% csapadékos= 0,44 SzD5% száraz = 0,57

A kukorica után vetett kukorica évjárattól függő trágyareakciói. Martonvásár, 1960-2009 Terméstöbblet (t/ha) A 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 N-0 NP-P NPK-PK P-0 NP-N NPK-NK PK-P NK-N NPK-NP N-hatás P-hatás K-hatás Átlagos év Csapadékos év Száraz év SzD5% átlagos = 0,88 SzD5% csapadékos= 1,20 SzD5% száraz = 0,52

A N hatása a monokultúrában és a vetésforgóban termesztett kukorica szemtermésére száraz és csapadékos években. Martonvásár, 2000-2013. Száraz évek: 2000, 2002, 2003, 2007, 2012, 2013 Csapadékos évek: 2001, 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011 2016. január 15. Szerző Neve

Martonvásár 60 éve a A kukoricanemesítés kukorica N-műtrágya élvonalában reakciója Martonvásár, 2010-2012 Szemtermés t/ha 16 14 12 10 8 6 4 2 0 R² = 0,8817 R² = 0,8586 R² = 0,9631 0 40 80 120 160 200 240 280 N-hatóanyag kg/ha 2010 2011 2012

A meddő növények aránya kukorica N-trágyázási tartamkísérletekben. Martonvásár, 2000-2013. 2016. január 15. Szerző Neve

A kukorica termése a növényszám és a trágyázás függvényében (Lap és Berzsenyi 1993) 9 8 N0P0K0 N100P48K87 7,2 8,4 8,0 7 szemtermés t/ha 6 5 4 3 4,6 5,0 5,6 5,0 4,8 2 1 0 30 60 90 120 növényszám 1 000 db/ha

A csapadék havi mennyisége a búza tenyészidőszakában. Martonvásár, 2012/2013 2016. január 15.

A talaj átlagos ásványi N-tartalma őszi búza kísérletben (kg/ha). Martonvásár, 2013. 04. 10. (0-60 cm) 21,26 út 28,11 út 20,93 út 16,65 út 24,67 út 18,18 Elővetemény: napraforgó 2016. január 15.

Trágyázatlan parcellákon fejlődött kukoricák gyökérzete. Martonvásár, 2008. Őszi búza elővetemény Kukorica elővetemény 2016. január 15. Árendás Tamás

Csapdázott kukoricabogár imágók száma kukorica agrotechnikai kísérletben. Martonvásár, 2010 3500 3000 Csapdázott bogár, db 2500 2000 1500 1000 500 0 szántott tárcsázott N0 N80 N160

Trágyázási tartamkísérletek

N160 P80 K120

N160 P0 K120

N0 P0 K0

Műtrágyák hatása az őszi búza gyomosodására Kukorica elővetemény 35 gyom borítás % 30 25 20 15 10 5 CHEAL MATIN POLCO CIRAR CONAR AMBAR 0 N P NP NK PK NPK 0 2016. január 15. Árendás Tamás

Műtrágyák hatása az őszi búza gyomosodására Őszi búza elővetemény 35 gyomborítás % 30 25 20 15 10 5 EUPHE RESLU SORHA CANSA PAPRH CIRAR CONAR AMBAR 0 0/NK N/NK P/NK K/NPK NPK/NK 2016. január 15. Árendás Tamás

A kukorica gyomirtásának kritikus periódusa. Berzsenyi Berényi Árendás Bónis (1993) Echinochloa crus-galli (L.) Beauv.

A kukorica gyomirtásának kritikus periódusa. Berzsenyi Berényi Árendás Bónis (1993) Amaranthus retroflexus L.

N-műtrágya dózis és levéltetű fertőzöttség összefüggése őszi búzában. Martonvásár, 2004 le v é lte tű fe r tő z ö tts é g % 25 20 15 10 5 0 y = 0,0445x + 9,7014 R 2 = 0,9583 0 40 80 120 160 200 240 280 N-hatóanyag (kg/ha) 2016. január 15. Árendás Tamás

A N-dózis és a növényvédelem hatása a búza termésére. Martonvásár, 2010-2012. 2016. január 15. Árendás Tamás

A kukorica termése N-trágyázási és vetésidő kísérletben Martonvásár, 2008-2011.

Köszönöm a figyelmet! 2016. január 15. Szerző Neve