FELHÍVÁS a városi területek környezettudatos megújítására A felhívás címe: Zöld város kialakítása A felhívás kódszáma: TOP-2.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi önkormányzatok részére városrehabilitációs tevékenységeik környezettudatos módon történő megvalósítása érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a városi környezetjavító intézkedéseket, valamint a gazdaságfejlesztési beavatkozásokat. A cél elérését a Kormány a helyi önkormányzatok, helyi nonprofit szervezetek és egyházak 1 együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén. Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: a benyújtott támogatási kérelmekről a jogszabály által meghatározott határidőn belül 2 dönt. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a projekt megítélt támogatási összegének legalább 25%, legfeljebb 50%-ának megfelelő, de maximum 300 millió Ft összegű előleget biztosít. A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják 3, hogy: projektjük megvalósításával hozzájárulnak a települések általános környezeti állapotának javításához, valamint a TOP gazdaságfejlesztési céljaihoz, a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalják a projekt a fenntartását. 1 Támogatási kérelmet azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek maradéktalanul megfelelnek a felhívás jogosultsági feltételeinek. Kérjük a támogatási kérelem benyújtása előtt tanulmányozza a részletes jogosultsági feltételeket a 3. és 4. fejezetben. 2 A projekt értékelésnek határidejére vonatkozó szabályokat a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet tartalmazza. 3 A támogatási kérelem benyújtására és megvalósítására számos egyéb feltétel vonatkozhat. Kérjük, tanulmányozza át ezeket a felhívás további fejezeteiben.
Tartalomjegyzék 1. A tervezett fejlesztések háttere... 4 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja... 4 1.2. A rendelkezésre álló forrás... 4 1.3. A támogatás háttere... 4 2. Ügyfélszolgálatok elérhetősége... 5 3. A Projektekkel kapcsolatos elvárások... 5 3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása... 5 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások... 10 3.3. A projektvégrehajtás időtartama... 25 3.3.1. A projekt megkezdése... 25 3.3.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam... 25 3.4. Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások... 25 3.4.1. A projekt területi korlátozása... 25 3.4.2. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek... 26 3.4.3. A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások 26 3.5. Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás... 26 3.5.1. Indikátorok... 26 3.5.2. Szakpolitika mutatók... 27 3.5.3. Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén... 27 3.6. Fenntartási kötelezettség... 27 3.7. Biztosítékok köre... 28 3.8. Önerő... 28 4. A támogatási kérelmek benyújtásának feltételei... 28 4.1 Támogatást igénylők köre... 28 4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre... 29 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja... 31 4.4 Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend... 31 5. A finanszírozással kapcsolatos információk... 36 5.1 A támogatás formája... 36 5.2 A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége... 36 5.3 A támogatás mértéke, összege... 36 5.4 Előleg igénylése... 37 5.5 Az elszámolható költségek köre... 38 5.6 Az elszámolhatóság további feltételei... 43 5.7 Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások... 44 2
5.8 Nem elszámolható költségek köre... 44 5.9 Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések... 45 5.9.1 A felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok... 45 6. támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája... 47 7. További információk... 48 8. A felhívás szakmai mellékletei... 49 A Felhívás elválaszthatatlan része az Általános Útmutató a Felhívásokhoz 1 verzió c. dokumentum (a továbbiakban: ÁÚF). A Felhívás, az ÁÚF, a szakmai mellékletek a támogatási kérelem adatlappal együtt tartalmazzák a támogatási kérelem elkészítéséhez szükséges összes feltételt. Amennyiben jelen Felhívásban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az ÁÚF-ban megfogalmazott általános előírásoktól, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylők figyelmét, hogy a Felhívás, az ÁÚF, a támogatási kérelem adatlap, továbbá ezek dokumentumai esetén az Irányító Hatóság, illetve a Miniszterelnökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a www.szechenyi2020.hu/ honlapon megjelenő közleményeket! 3
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja Az intézkedés elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását, a beruházások során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működését, elősegítik a fenntartható fejlődést, a település 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet szerint kidolgozott Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megfelelően, továbbá hozzájárulnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdaságfejlesztési céljaihoz, ezzel pedig a települések lakosságának megtartásához. A gazdasági szereplőket célzó, a vonzó üzleti környezetet biztosító, a városok térségi gazdasági központi szerepét erősítő, a helyi gazdaságot ösztönző beruházások vonatkozásában cél a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő, sokszor használaton kívüli, de akár jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúraelemek megújítása. A fejlesztések eredményeként cél az önkormányzat és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködése, a köz- és a magánszektor szereplői által tervezett fejlesztések összehangolása, amely a városi környezet megújításán túl a gazdaság fejlődését, a foglalkoztatás bővülését is eredményezheti. A fejlesztések megvalósítása során elsődleges tekintettel kell lenni a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítására, azaz arra, hogy a beavatkozások területe alkalmas legyen a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, mindeközben a fejlesztések a környezeti fenntarthatóság követelményeit szolgálják, a városi zöld környezet megteremtéséhez, ezek gazdaságos fenntartásához járuljanak hozzá. 1.2. A rendelkezésre álló forrás A Felhívás meghirdetésekor az elszámolható költségekre rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összes elszámolható költség alapon a TOP beavatkozási területén: 43 246 millió Ft. A Felhívás teljes keretösszegének becsült támogatástartalma 41 083 millió Ft, amely mértéke minden esetben a támogatott projektek támogatási intenzitása alapján kerül odaítélésre. Az egyes területi szereplő területén felhasználható keretösszeget a vonatkozó terület-specifikus melléklet tartalmazza. Jelen felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 1.3. A támogatás háttere A TOP 2. prioritásának célja a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés a vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal. A beavatkozások legfőbb elvárt eredménye a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása. Jelen felhívást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (IH) hirdeti meg az 1811/2015. (XI. 10.) Korm. határozat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról alapján. 4
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06 40-638-638 telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig fogadják hívását. Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a www.szechenyi2020.hu/ oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja. 3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak: 3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek A) Főtevékenység zöld város kialakítása A főtevékenységen belül a kijelölt akcióterületen támogatható a városi zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukciója / kialakítása közterületeken, ill. a konzorciumi partner tulajdonában lévő területeken. a) növényfelület, élőhelyek és biodiverzitás növelése, a zöldfelület növényállományának rekonstrukciója, egyszeri beavatkozásként gyomirtás/beteg fák eltávolítása, valamint ápolási munkák; b) talajerózió-védelmi (szél- és víz, hófúvás) talajtakarás, védő fasorok, erdősávok telepítése; c) városklíma, hősziget-hatás ellen árnyékoló lombhullató, klímatűrő fasorok, cserjesávok, több szintes zöldfelületek létesítése; d) városi aktív rekreációs zöldterületek (városi tanösvény, tanpálya, futópálya, kutyafuttató, játszótér, szabadtéri tornapálya stb.) kialakítása; e) városi aktív közösségi gazdálkodást segítő új zöldfelületek (városi farm, közösségi kert, iskolakert stb.) kialakítása; f) a településre hulló csapadékvíz fejlesztésre kerülő zöldfelületen történő hasznosítására alkalmas infrastruktúra kiépítése; g) a csapadékvíz közvetlen hasznosítása a fejlesztésre kerülő zöldterületen, önfenntartóképességének fokozása érdekében. B) Főtevékenység: az akcióterületre eső, többségi önkormányzati tulajdonban, vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő, illetve legkésőbb a vonatkozó mérföldkő teljesítéséig legalább többségi önkormányzati tulajdonba kerülő, továbbá a konzorciumi partner tulajdonában lévő területek és épületek klímatudatos, energiahatékony üzemeltetést biztosító módon történő megújítása, azok fenntartható üzemeltetése érdekében, nem épület jellegű építmények, létesítmények fenntartható, energiahatékony üzemeltetését biztosító megújítása. I. Gazdaságélénkítő tevékenységként megvalósulhat: a) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és/vagy szolgáltató terek megújítása, átalakítása (közszolgáltatás, nonprofit módon üzemeltetett szolgáltatás közösségi célú funkciónak számít és nem tekinthető gazdaságélénkítésnek); 5
II. b) helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) megújítása, a kapcsolódó területek revitalizálása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; c) alulhasznosított vagy használaton kívüli többségi önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítása, hasznosítása gazdaságélénkítési céllal: 1. kereskedelmi és / vagy szolgáltató terek kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, 2. profittermelő módon üzemeltetett sport- és szabadidős létesítmény kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, 3. profittermelő módon üzemeltetett rendezvény- és konferenciaközpont és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés. Közösségi céllal megvalósulhat: a) kulturális tevékenységet magában foglaló, a támogatási kérelem benyújtását megelőzően is üzemelő, önkormányzati tulajdonban vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő épület megújítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, kivéve a jelen felhívás 3.1.4. pontjában foglalt tevékenységeket; b) alulhasznosított vagy használaton kívüli önkormányzati tulajdonban vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő épület megújítása, hasznosítása közösségi céllal: 1. közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, 2. nonprofit szolgáltatóház és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, amely térítésmentesen nyújt közcélú szolgáltatásokat. C) Főtevékenység: az akcióterületen önkormányzat vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság tulajdonába kerülő szolgáltató épület kialakítása Gazdaságélénkítő tevékenységként megvalósulhat: a) helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; b) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és / vagy szolgáltató terek kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; c) olyan díjfizetés ellenében használható parkolási infrastruktúra kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, amelynek megvalósításával egyben növekszik a közösség által igény bevehető tér, ill. a zöldfelület (pl.: zöldtetővel kialakított parkolólemez, mélygarázs). Közösségi céllal megvalósulhat: olyan ingyenesen használható parkolási infrastruktúra kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, amelynek megvalósításával egyben növekszik a közösség által igény bevehető tér, ill. a zöldfelület (pl.: zöldtetővel kialakított parkolólemez, mélygarázs). 3.1.2 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek A felhívás keretében önállóan nem, csak a 3.1.1. fejezetben felsorolt tevékenységekkel együtt támogathatók az alábbi tevékenységek: Az A) főtevékenység, zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukciója / kialakítása az alábbi választható tevékenységekkel egészíthető ki: a) a zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukcióját, kialakítását megalapozó települési zöld infrastruktúra hálózat felmérése, térképezése, fejlesztési- és fenntartási akcióterv készítése amennyiben annak készítése más felhívás terhére még nem indult meg; b) bűnmegelőzés a környezettervezés segítségével; c) a zöldterület jellegzetes stílusjegyeit hordozó, az építészeti örökség részét képező műtárgyak, táj- és kertépítészeti alkotások megőrző, helyreállító rekonstrukciója; 6
d) a zöldterület szerkezetét, funkcióját, összképét zavaró építmények, műtárgyak elbontása és a degradált felületek rekultivációja; e) közlekedési és üzemterületek takarása, zajvédelme, porvédelme, pollenterhelés csökkentése terepalakítással és/vagy növénytelepítéssel; f) folytonosság, hálózatiság növelése, zöld és kék infrastruktúra (gyalogos és lovas útvonalak, erdősávok, kisvízfolyások stb.) összekapcsolása; g) teljes rétegrendjében vízáteresztő burkolatú (pl.: gyöngykavics, murva, mulcs-borítású, stb.) sétautak nyomvonal rekonstrukciója, felújítása (murva, stabilizált zúzottkő vagy mulcsborítással, egyéb vízáteresztő burkolatokkal), teljes rétegrendjében vízáteresztő burkolatú sétautak létesítése, kialakítása nem vízáteresztő burkolat cseréje vagy kiváltása céljából, burkolatjavítás; h) komposztáló létesítése az érintett zöldterületen képződött zöldhulladék hasznosítására; i) a terület rendeltetésszerű használathoz szükséges eszközbeszerzés (környezetbe illő minőségi utcabútorok elhelyezése stb.); j) nem a zöldfelület kiváltását célzó városi zöldtetők, extenzív zöldfalak, vízfelületek kialakítása; k) a fejlesztésre kerülő zöldterület hasznosítható épületállományának (nyilvános mosdók, pelenkázó, esőbeálló, szabadtéri rekreációt segítő építmények, napvédelmi funkciót ellátó építmények, eszközök telepítése, gazdasági funkció befogadására alkalmas építmények, stb.) felújítása, kialakítása; l) teljes rétegrendjében nem vízáteresztő burkolatú sétautak nyomvonal rekonstrukciója, felújítása geotechnikai indokkal alátámasztott esetekben, vagy akadálymentesítési indokkal alátámasztott esetekben a csapadékvíz helyben történő hasznosításának megoldásával. Valamennyi főtevékenység esetében támogatható tevékenységek: 1. Az akcióterületre eső belterületi csapadék és belvízvédelmi létesítmények a települési zöldinfrastruktúra-fejlesztés integráns részét képező rekonstrukciója vagy kiépítése. 2. Az önkormányzati tulajdonban, vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő terület és épület megújítása kapcsán függetlenül a hasznosítás jellegétől megújíthatóak, ill. kialakíthatóak a jogszabály alapján kötelezően előírt felszíni, nyílt, valamint felszín alatti parkolóhelyek, amennyiben a beavatkozás nem zöldterület felhasználásával, átalakításával történik. 3. Az akcióterületi zöldterület megújítása vonatkozásában sor kerülhet a zöldterülethez közvetlenül kapcsolódóan a zöldterületet körülvevő, vagy a zöldterületet magában foglaló telektömb körüli, akcióterületen belüli önkormányzati belterületi közúthálózat zöldterület-használatot segítő felújítására, szilárd burkolattal történő ellátására, valamint a fejlesztésre kerülő úthoz kapcsolódóan az alábbi, a zöldterület használatát segítő, a zöld infrastruktúra hálózatba integrálódó közlekedési fejlesztésekre: a) járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas nagyműtárgyak felújítása, kialakítása; b) meglévő parkolóhelyek felújítása; c) buszöblök és buszvárók (kivéve buszpályaudvar épületei) felújítása, kialakítása; d) a zöldfelület elérhetőségét és átjárhatóságát biztosító közlekedőfelület felújítása, kialakítása; e) meglévő gyalogos zónák, terek, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek megújítása biológiailag aktív felületek növelésén keresztül a városklíma kiegyenlítése érdekében, a hősziget-hatás ellen növényfelületek telepítésével; f) kerékpárforgalmi létesítmények építése, kijelölése vagy felújítása; g) kerékpártárolók, kerékpárparkolók kiépítése, kialakítása. 7
4. Önkormányzati tulajdonú vagy tulajdonba kerülő, korszerű, energiatakarékos közvilágítás kialakítása, korszerűsítése, elektromos hálózat és távközlési légvezetékek rendezett terepszint alá helyezése az akcióterületi zöldterület megújítása vonatkozásában. 5. A közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését, fenntartását szolgáló infrastrukturális fejlesztések. 3.1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek A felhívás keretében önállóan nem, csak a 3.1.1. fejezetben felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: a) Energiahatékonysági intézkedések amennyiben releváns, jelen felhívás 3.2 fejezetében az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó feltételek alapján. b) Szórt azbeszt mentesítése amennyiben releváns, jelen felhívás 3.2 fejezetében az azbesztmentesítésre vonatkozó feltételek alapján. c) Akadálymentesítés amennyiben releváns, jelen felhívás 3.2 fejezetében az akadálymentesítésre vonatkozó feltételek alapján. d) Nyilvánosság biztosítása az ÁÚF c. dokumentum 10 fejezete alapján. e) Partnerségi tervezés jelen felhívás 3.2 fejezetében a partnerségi tervezésre vonatkozó feltételek alapján, valamint a partnerségi tervezéshez kapcsolódó marketing és kommunikáció. f) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek (akciók, programok, képzések, tájékoztatók, participatív tervezési gyakorlatok megvalósítása, szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák fórumok, stratégiák, cselekvési tervek készítése, prevenciós tevékenységek) jelen felhívás 3.2 fejezetében a soft elemek tervezésre vonatkozó feltételek alapján. Támogatható továbbá a soft elemek sikeres végrehajtásához / megvalósításához közvetlenül kapcsolódó, nélkülözhetetlen forgóeszközök beszerzése. 3.1.4 Nem támogatható tevékenységek Kizárólag a jelen dokumentum 3.1.1-3.1.3 pontjában felsorolt tevékenységek minősülnek támogatható tevékenységnek. Nem támogatható tevékenységek különösen: a) nem legalább többségi önkormányzati tulajdonba kerülő, illetve nem legalább a konzorciumi partner tulajdonában lévő területen, épületen megvalósuló beruházás; b) új építés a B) főtevékenységen belül meghatározott fejlesztések esetében; c) lakáscélú épületek építése, felújítása, bővítése, lakáscélú épületekkel kapcsolatos akadálymentesítés; d) kulturális tevékenységeket magában foglaló épületek, építmények fejlesztése a következők vonatkozásában: - múzeum; - vallási helyszín kivéve a szabadon látogatható, rekreációs célokra korlátozás nélkül használható egyházi tulajdonban lévő zöldfelület; - világörökségi helyszín; - kastély, vár, várrom; - kulturális tematikus utak állomáshelye; - ipari emlék turisztikai hasznosítása; 8
- örökségpark; e) közoktatási intézmény fejlesztése; f) szociális intézmény fejlesztése; g) egészségügyi intézmény fejlesztése; h) közszféra funkciónak helyet biztosító épület funkciójában történő megújítása; i) szálláshely (és szolgáltatásainak) bármilyen fejlesztése, létesítése, kialakítása; j) működő temető fejlesztése; k) kizárólag homlokzatmegújítási célt szolgáló beavatkozás. 3.1.5 A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása A Felhívás keretében támogatható tevékenységek finanszírozása abban az esetben nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, amennyiben a) a támogatott tevékenység nem gazdasági (pl. hatósági) tevékenységnek minősül, vagy b) a támogatást igénylő a támogatott tevékenység végzése vonatkozásában az uniós joggal összhangban létrehozott jogi monopóliummal rendelkezik, nem versenyez hasonló (liberalizált) szolgáltatásokkal, valamint a szabályozási környezet alapján más liberalizált földrajzi- vagy termékpiacon nem tevékenykedhet. A Felhívás alapján elnyert finanszírozásból megvalósított vagy fejlesztett települési parkolási infrastruktúra illetve parkolási informatikai rendszer üzemeltető részére történő átadása abban az esetben nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, amennyiben a tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Amennyiben a támogatható tevékenységek finanszírozása a fentiek alapján az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, az a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet alapján közösségi versenyjogi szempontból az alábbi jogcímeken, a következő támogatási kategóriákra vonatkozó előírások alapján valósíthatók meg: Támogatható tevékenység Támogatás jogcíme Támogatási kategória 3.1.1. B) I. a) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és/vagy szolgáltató terek megújítása, átalakítása 3.1.1. B) I. b), illetve 3.1.1. C) Helyi termékek számára piaci terület kialakítása, a kapcsolódó területek revitalizálása 3.1.1. B) I. c) 1. alulhasznosított vagy használaton kívüli többségi önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi és / vagy szolgáltató terek kialakítása gazdaságélénkítési céllal 3.1.1. B) I. c) 2. alulhasznosított vagy használaton kívüli többségi önkormányzati tulajdonban lévő profittermelő módon üzemeltetett sport- és szabadidős létesítmény kialakítása gazdaságélénkítési céllal 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás spotlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás 9
Támogatható tevékenység Támogatás jogcíme Támogatási kategória 3.1.1. B) I. c) 3. alulhasznosított vagy használaton kívüli többségi önkormányzati tulajdonban lévő profittermelő módon üzemeltetett rendezvény- és konferenciaközpont kialakítása gazdaságélénkítési céllal 3.1.1. B) II. a) Kulturális tevékenységet magában foglaló, a támogatási kérelem benyújtását megelőzően is üzemelő, önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítása 3.1.1. B) II. b) 1. Alulhasznosított vagy használaton kívüli önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítása, hasznosítása közösségi céllal: közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények 3.1.1. C) a) helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) kialakítása gazdaságélénkítési céllal 3.1.1. C) b) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és / vagy szolgáltató terek kialakítása gazdaságélénkítési céllal 3.1.1. C) c) díjfizetés ellenében használható parkolási infrastruktúra kialakítása; 3.1.2.2. Parkolóhelyek fejlesztése (díjfizetés ellenében történő használat esetében) 3.1.3. a) Energiahatékonysági intézkedések 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 4 5. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás spotlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás igazodik a főtevékenység támogatási kategóriájához A további támogatható tevékenységekre nyújtott támogatás nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak. 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások A projekt tervezés és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi elvárásoknak: Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, (Nem kizárólagos jelleggel, lásd ÁÚF 11. pontja) a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. 10
A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Figyelembe kell venni a projektnek az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, és biztosítani kell, hogy a projekt ellenálló az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szemben. Ezért mérlegelni kell, hogy a projekt megvalósítását vagy eredményét veszélyezteti-e extrém időjárási esemény, pl. árvíz, szárazság, forróság, tűz, vagy más időjárási kockázat. A mérlegelés eredményeképp a támogatási kérelemben nyilatkozni kell, ha a projektnek nincs előre látható klímakockázata, vagy el kell készíteni a projekt klímakockázati elemzését és kockázatkezelési tervét. Az elemzést és kockázatkezelési tervet csatolni kell a projektfejlesztés során a projekt tartalmiműszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítéséhez, és figyelembe kell venni a költség-haszon elemzés és az akcióterületi terv készítésekor. A kockázatkezelési terv által javasolt intézkedések megvalósulását, az intézkedések megvalósításával elért eredményeket nyomon kell követni, és az intézkedések eredményességéről a projekt előrehaladásáról és zárásáról készített beszámolóban be kell számolni. A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a vízjogi hatósági engedélyezési eljárás részeként vagy önálló környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 10.-11. -ában előírt feltételek teljesülését. A feltételek teljesülését bemutató dokumentációt legkésőbb a projektfejlesztés során a projekt tartalmiműszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítéséhez szükséges csatolni. A mérföldkő nem lehet későbbi, mint a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötésének időpontja. Amennyiben a beruházás külterületen vagy zöldmezős fejlesztésként valósul meg, a beruházás megkezdése előtt el kell készíttetni a projekt által érintett terület környezeti állapotfelmérését, a projekt által érintett környezeti elemekre, rendszerekre vonatkozóan, legkésőbb a projektfejlesztés során a projekt tartalmi-műszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítésekor. A dokumentációban be kell mutatni, hogyan fogja javítani a környezeti állapotot, vagy csökkenteni, kompenzálni, illetve dokumentálni a kivitelező a projekt megvalósítása során az érintett környezeti elemekben okozott káros környezeti hatásokat. A környezeti állapotban bekövetkezett (pozitív, vagy negatív) változásokat a beruházás megvalósítása során nyomon kell követni, és az állapotváltozásról, a káros hatások csökkentését vagy kompenzálását célzó intézkedések eredményességéről szóló jelentést csatolni kell a projekt előrehaladásáról és zárásáról készített beszámolóhoz. A tervezés során a keletkező hulladék és annak elszállításának mértékét minimalizálni kell. Törekedni kell a bontási hulladék újrahaszálatára/újrahasznosítására és a földtömegegyensúlyra. Az újrahasználatot/újrahasznosítást, az elszállított hulladékmennyiséget tervezni és indokolni kell. A fentiek tekintetében a támogatást igénylő nemleges nyilatkozatot nyújt be abban az esetben, ha a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. Infrastrukturális fejlesztéseknél: létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor a támogatást igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit, és bemutatja ennek módját. (információ: http://www.etikk.hu) A közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész építése/ felújítása során kötelező a projektarányos akadálymentesítés. Infokommunikációs fejlesztések esetén kötelező az info-kommunikációs akadálymentesítés. Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét, a 2003. évi CXXV tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. (6) bekezdésének megfelelően. 11
Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét, a 2003. évi CXXV tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 63 -nak megfelelően. Továbbá: 1) A támogatási kérelemben szereplő fejlesztés helyszínének azonosítható módon szerepelnie kell a település 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4 alapján elkészített vagy felülvizsgált Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS). Azon városi jogállású, nem járásszékhely településeknek, amelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiával vagy egyáltalán nem rendelkeznek, vagy a stratégiájuk felülvizsgálatra szorul, a jelen felhívás keretében lehetőségük van a projektfejlesztés során az ITS elkészítésére illetve felülvizsgálatára a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek, továbbá a Kormányrendelet által nem kezelt kérdésekben a Városfejlesztési Kézikönyv 5 -nek megfelelően. Amennyiben a település nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával, erről nyilatkoznia szükséges, továbbá vállalnia kell, hogy a projekt keretében, annak első mérföldköveként a dokumentumot kidolgozza. Ebben az esetben az akcióterületet az ITS megalapozó dokumentuma adatai alapján, a Városfejlesztési Kézikönyvben megadottak szerint kell kijelölni és a projekt szakmai tartalmát ezen körülményekre tekintettel alakítani. 2) A támogatási kérelem benyújtásához szükséges elkészíteni a jelen felhívás 8. fejezetében hivatkozott módszertani útmutató előírásainak megfelelő igényfelmérést és kihasználtsági tervet. 3) A támogatást igénylőnek a fejlesztési elképzelés kidolgozása során kötelező a jelen felhívás 8. fejezetében hivatkozott módszertani útmutató előírásainak megfelelő akcióterületi tervet készíteni. 4) A támogathatóság feltétele, hogy a fejlesztésnek illeszkednie kell a település hatályos rendezési eszközeihez, ezért amennyiben releváns legkésőbb az első mérföldkő vonatkozó pontjának teljesüléséig gondoskodni kell a településrendezési eszközök módosításáról. Az illeszkedési megfelelésről a támogatást igénylőnek nyilatkoznia szükséges. 5) A fejlesztési során min. 3 támogatható tevékenységet kell megvalósítani, amelyek közül egyet kötelezően az A, egyet pedig kötelezően a B vagy a C főtevékenységek valamely gazdaságélénkítő beavatkozásai közül szükséges kiválasztani. A harmadik támogatható tevékenység kötelezően az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft beavatkozás. Gazdaságélénkítő tevékenység teljesülése: A fejlesztési elképzelés közvetlenül vagy közvetve hozzájárul a település gazdaságának élénkítéséhez és / vagy a munkahelyteremtéshez. A hozzájárulás érdekében a projektnek: - A) esetben a kötelezően elvárt gazdaságélénkítő tevékenység önkormányzati tulajdonú fejlesztésként jelenik meg a projekt részeként. - B) esetben magántőke bevonásával valósul meg a gazdaságélénkítés: legkésőbb a projekt fenntartási időszakának végéig, nem közvetlenül a támogatott tevékenységeken keresztül, hanem támogatásban nem részesülő kísérő tevékenységként valósul meg a gazdaságélénkítő tevékenység. A kísérő tevékenységek nem számítanak bele a projekt elszámolható költségeibe, azok az akcióterületen belül magán vagy egyéb forrásból 4 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 5 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága (NFGM TÉSZÁT), 2009 12
valósulnak meg, bizonyíthatóan a jelen beruházás ösztönző hatására. Az ösztönző hatás bemutatása érdekében konkrét befektető(k) esetében az első mérföldkő teljesítéséhez szándéknyilatkozat(ok) vagy együttműködési megállapodás(ok) benyújtása szükséges. Az együttműködés célja a városi terület gazdaságélénkítő és népességmegtartó megújítása a köz- és a magánszféra összefogásával, fejlesztéseik időben és helyben történő koncentrálásával. Új létesítmény tervezése esetében a támogatási kérelemmel benyújtásra kerülő részletes kihasználtsági tervnek külön ki kell térnie az újonnan kialakításra kerülő épület hasznosítására, amelynek mentén ismertetésre kerül, hogy milyen típusú vállalkozási tevékenységek igénye van jelen a településen és ezek közül melyek kiszolgálására lesz alkalmas a fejlesztés. Amennyiben rendelkezésre áll(nak) szándéknyilatkozat(ok) a betelepülni kívánó vállalkozás(ok)tól, szintén benyújtandók az első mérföldkő teljesítéséhez. A B) eset választása esetén a projektnek egyéb gazdaságélénkítő tevékenységet nem szükséges tartalmaznia, ugyanakkor a vállalás későbbi nem teljesítése a projekt támogatásra való jogosultságának elvesztését jelenti és az addig felhasznált források visszakövetelését vonja maga után függetlenül attól, hogy a vállalás nem teljesülése nem a kedvezményezett önkormányzat teljesítésén múlik. Gazdaságélénkítő tevékenységként megvalósulhat ebben az esetben: kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek megújítása, amely kategóriáját tekintve a B) főtevékenységhez illeszthető. A profitorientált módon történő üzemeltetés az adott tevékenység szintjén nem pedig teljes projekt szintjén elvárás. 6) Partnerségi tervezés A projekt tervezése és végrehajtása során elvárás a széleskörű partnerség a településen érdekelt, gazdasági, társadalmi szervezet, valamint közigazgatási szerv irányában. A tevékenység célja a helyi érdekek érvényesítését és szükségletek kielégítését célzó civil szerveződések elősegítése, meglévő civil kapacitások erősítése. A fejlesztések vonatkozásában a partnerségi együttműködésnek követnie kell az Igényfelmérés és a kihasználtsági terv készítésének módszertani útmutatójában a partnerségi tervezésre vonatkozó iránymutatást. A bevonásra kerülők köre és szerepe szerint a bevonás történhet pl. a lakosság esetében konzultációkkal, fórumokkal, helyi akciótervezéssel a projektben támogatható tevékenységet megvalósító jogosult partner esetében konzorciumi együttműködéssel, a tervezés nyilvánossá tétele a projektben fejlesztésre kerülő elemek tervezésére vonatkozó tervpályázat meghirdetésével, stb. A projekt részletes kidolgozása során is szükséges érvényesíteni a részvételi tervezés technikáit, amelynek részleteit legkésőbb a projektfejlesztés első mérföldkövének teljesítéseként szükséges rögzíteni, ekkor már csak a tervezett beavatkozások vonatkozásában. 7) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Az intézkedés forrásainak terhére szükséges az infrastrukturális beavatkozások kiegészítése olyan soft programokkal, amelyek hozzáadott értéke emeli a beruházás jelentőségét, hozzájárul annak komplexitásához. 13
Ide tartozhatnak az alábbi négy tématerület keretében tervezett programok, akciók, amelyek köre már szabadon választható az infrastrukturális beavatkozás jellege szerint: - Környezettudatosság és integrált szemlélet erősítése a lakosság körében a zöld város kialakításához kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósítása, közösségi munka szervezése; önkormányzatok által vezérelt, környezettudatosságot erősítő oktatás, szemléletformálási kampányok, akciók, ezen belül energiatudatosságra nevelő, szemléletformáló, felvilágosító programok. - Humánkapacitás fejlesztés az önkormányzat hatósági funkciójának hatékonyságát javító, a település fejlesztését és rendezését szolgáló innovatív városrehabilitációs gyakorlatok terjesztése, azok alkalmazását elősegítő képzések, tájékoztatók támogatása; kompetenciafejlesztés (az önkormányzat hatósági funkciójának hatékonyságát javító, valamint a lakosság társadalmi részvételét erősítő képzések, akciók, participatív tervezési gyakorlatok kezdeményezése, meghonosítása a közösség és a közhatalom összekapcsolása érdekében). - Települési arculat és identitás fejlesztése a település identitását fejlesztő szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése; települési arculat kialakítását támogató fejlesztések; helyi (pl. kézműves) termékek népszerűsítése, promótálása. - Bűnmegelőzést, közlekedésbiztonság és közbiztonság javítását segítő rendezvény(sorozat)jellegű programok, akciók: helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek készítése; felvilágosító, társadalmi befogadás erősítése, toleranciaprogramok, drogprevenciós programok (szemináriumok, találkozók, konferenciák, fórumok); közösségi-, együttélési konfliktusok resztoratív kezelése (iskolai ügyek, társadalmi csoportok, generációk közötti ellentétek enyhítése); művészeti eszközök alkalmazása a bűnügyi esetek prevenciós jellegű feldolgozása érdekében. A tevékenység, és azon belül az egyes programok tartalmának meghatározása már meglévő és elfogadott stratégia, cselekvési terv, programterv alapján, vagy a megvalósítás keretében kidolgozásra kerülő stratégia, cselekvési terv, programterv alapján, ahhoz illeszkedve történhet. A soft tevékenységeket a részletes szakmai tartalom bemutatásával, az Akcióterületi Terv elkészítésének módszertani iránymutatásai alapján szükséges teljes egészében kidolgozni. Amennyiben a soft elem programok, akciók formájában valósul meg (kulturális program, környezettudatosságot segítő akciók, stb.), akkor a kidolgozás során szükséges elkészíteni a város rendezvénynaptárát. A rendezvénynaptárnak tartalmaznia kell a megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított, valamint a megvalósítási időszakban tervezett rendezvényeket. A rendezvénynaptárban jelölni kell, hogy melyek képezik a támogatott akcióterületi projekt részét. Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy a rendezvénynaptárban szereplő rendezvények abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben megfelelnek az Akcióterületi Terv elkészítésének módszertani útmutatójában meghatározott feltételeknek. 8) A fejlesztési elképzelés elsősorban fejlesztési irányultságú: azaz a jelenlegi állapothoz képest a projekt eredményeként új vagy bővített szolgáltatásokat eredményez, a meglevő szolgáltatásokat kibővített területen, magasabb minőségben teszi elérhetővé, vagy bármilyen módon hozzájárul 14
ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni. Szintentartó (kifejezetten csak felújításra koncentráló) beruházások kiegészítő jelleggel szerepelnek a fejlesztésben. 9) Amennyiben az akcióterületi fejlesztés következtében egy korábban a város más területén működő szolgáltatás a jelen felhívásból támogatott fejlesztés helyszínére kerül áttelepítésre, a felhagyottá váló ingatlant kötelező hasznosítani, vagy a későbbi hasznosítás formáját az akcióterületi tervben szükséges bemutatni. 10) A közbiztonsági és közlekedésbiztonsági tevékenységekhez kapcsolódó térfigyelő rendszerek kialakítása során irányadóak az Akcióterületi Terv módszertani útmutató mellékletében található irányelvek. 11) Közműveket is érintő fejlesztés esetén a kérelmezőnek egyeztetnie kell az illetékes közműszolgáltatóval. Amennyiben a közműszolgáltató a projekt fenntartási időszakában felújítást/fejlesztést tervez, azt vagy időbeli átütemezéssel kell megoldania a projekt megkezdését megelőzően, vagy az eredeti állapotot (esetlegesen magasabb műszaki tartalommal) kell helyreállítania. 12) Energiahatékonysági intézkedések A teljes épületet érintő felújítás esetében: A projekttel érintett építményen végrehajtott infrastrukturális beruházás minden tevékenységelemének végrehajtása során érvényesíteni szükséges az energiahatékonysági korszerűsítés szempontjait (pl. utólagos külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, egyéb épületszerkezetek hőszigetelése). Jelen Felhívás keretében ezért kizárólag olyan projektjavaslat támogatható (amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet [Tanúsítási Kormányrendelet] hatálya alá tartozik), mely esetben a beruházást követően a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti DD korszerűt megközelítő kategóriába esik. A projekt záró beszámolójának elfogadásáig a támogatást igénylőnek energiatanúsítványt szükséges szereznie a Tanúsítási Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. Ha olyan funkció is működik az épületben, amely a projekt keretében nem támogatható, az arányosítás szabályainak alkalmazásával kell az energiahatékonysági beruházás költségeit tervezni. A nem támogatható részek a projekt összköltségének részét képezik, de azt a nem elszámolható költségsoron szükséges tervezni. Épületek, épületrészek külső felújítása a fenti követelmények nem teljesítése, illetve részleges szigetelés esetén nem támogatható. A Tanúsítási Kormányrendelet szerinti energetikai tanúsítványt az infrastrukturális fejlesztéssel érintett épületekre el kell készíteni (amennyiben még nem áll rendelkezésre), legkésőbb a beruházás megkezdését megelőzően (akár a projektfejlesztési időszak alatt) szükséges teljesíteni. Legkésőbb a projekt záró kifizetési kérelmének benyújtásáig a megvalósult fejlesztések energetikai hatásait bemutató új tanúsítványt is szükséges készíteni és csatolni. Csak az épületen belüli helyiség(ek)ben megvalósuló fejlesztés esetén: A beruházás során érvényesíteni szükséges az energiahatékonysági korszerűsítés szempontjait. Amennyiben a beruházással érintett feladatellátási hely/épület épületgépészeti korszerűsítéssel egybekötött fűtéskorszerűsítés is érintett a beruházásban, jelen Felhívás keretében kizárólag olyan projektjavaslat támogatható (amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet [Tanúsítási Kormányrendelet] hatálya alá tartozik), mely esetben a beruházást követően a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti DD korszerűt megközelítő kategóriába esik. A projekt záró beszámolójának elfogadásáig a támogatást igénylőnek energiatanúsítványt szükséges szereznie a Tanúsítási Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. Ha olyan funkció is működik az épületben, amely a projekt keretében nem támogatható, az arányosítás szabályainak alkalmazásával kell az energiahatékonysági beruházás költségeit 15
tervezni. A nem támogatható részek a projekt összköltségének részét képezik, de a nem elszámolható költségsoron szükséges tervezni. A Tanúsítási Kormányrendelet szerinti energetikai tanúsítványt az infrastrukturális fejlesztéssel érintett épületekre el kell készíteni (ha még nem áll rendelkezésre), legkésőbb a beruházás megkezdését megelőzően (akár a projektfejlesztési időszak alatt). Legkésőbb a projekt záró kifizetési kérelmének benyújtásáig a megvalósult fejlesztések energetikai hatásait bemutató új tanúsítványt is szükséges készíteni és csatolni. Fenti követelmények alól tervezői nyilatkozat alapján mentesülhetnek az országos műemléki védelem, vagy műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben elhelyezkedő épületek, továbbá az általános hatáskörű építési igazgatás által kiadott építési engedélyben foglaltak szerint a helyi védelem alatt álló objektumok; de ezek esetében is törekedni kell az energiahatékonysági korszerűsítés legalább részleges, az örökségi értékek sérelme nélkül elérhető szintű megvalósítására. A felújítás során az adottságok figyelembe vételével a zöld infrastrukturális lehetőségeket is ki kell használni, pl. zöldtető, zöldfal, árnyékoló lombhullató fa telepítése a déli oldalon stb. 13) Akadálymentesítés A közszolgáltatást végző, közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat 6 lebonyolító épület/épületrész építése/felújítása során kötelező az akadálymentesítés Ingatlan felújítás, bővítés, átalakítás esetén a beruházásnak meg kell felelnie a projektarányos akadálymentesítés követelményeinek: A projekttel érintett ingatlanon végrehajtott bármely fejlesztési tevékenység során figyelembe kell venni az összes érintett fogyatékossági csoportra vonatkozó akadálymentesítési követelményeket. Ez festés/mázolásnál a vakok és gyengénlátók érdekében, a megfelelő színkontrasztok kialakítását jelenti (nyílászáró tokszerkezeteinek falfelülettől és/vagy ajtólaptól eltérő színű mázolása). Elektromos hálózat teljes felújításánál pl. a helyiségek kapcsolóit a mozgáskorlátozottak számára elérhető magasságba kell áthelyezni. Az akadálymentesség projektarányos teljesülése egy preventív, megelőző gondolkodásmódot jelent, célja, hogy a projekt keretében érvényesüljenek az egyetemes tervezés elvei. A fejlesztéssel érintett valamennyi, közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító épület/épületrész [1] tekintetében függetlenül az infrastrukturális beruházás tárgyától a projekt keretében biztosítani kell az épület bejáratának és legalább egy mellékhelyiségének az elérési útvonal biztosításával történő, valamennyi fogyatékossági csoportra kiterjedő komplex (fizikai és info-kommunikációs) akadálymentesítését. Amennyiben az épület műszaki-fizikai adottságai miatt az akadálymentes mellékhelyiség a földszinten nem alakítható ki, úgy azt egyéb épületszinten kell kialakítani. Ebben az esetben meg kell oldani az épületszintek közötti akadálymentes közlekedést is. Az akadálymentes mellékhelyiség földszinten történő kialakíthatóságának műszaki-fizikai akadályairól rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakértő által kiadott indokolást kell benyújtani. A tervezés és megvalósítás során kötelező az építési-műszaki tervdokumentáció akadálymentesítés szempontjából releváns részének az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásainak betartása. Az előírások betartásához és a kivitelezéshez ajánlásként a Felhívás mellékletét képező Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez c. dokumentum nyújt segítséget. 6 Jelen pontban a közszolgáltatás fogalmába a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv 4. f) pontjában megadott meghatározások mindegyike beleértendő. [1] Jelen pontban a közszolgáltatás fogalmába a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv 4. f) pontjában megadott meghatározások mindegyike beleértendő. 16
Az akadálymentesítés részleges kialakítása kizárólag csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a műszaki adottságok alapján nem megfelelően biztosítható a fejlesztés akadálymentes kialakítása, erről a rehabilitációs környezettervező szakmérnöknek/szakértőnek és tervezőnek együttesen szükséges nyilatkoznia. E követelmény alól mentesülhetnek, az országos műemléki védelem, vagy műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben elhelyezkedő épületek (bármely fogyatékossági csoport számára tervezett beavatkozás esetén). Továbbá az általános hatáskörű építési igazgatás által kiadott építési engedélyben foglaltak szerint a helyi védelem alatt álló objektumok; de ezek esetében is törekedni kell az akadálymentesítésnek legalább részleges, az örökségi értékek sérelme nélkül elérhető szintű megvalósítására. A részletesebb szabályokat a jelen Felhívás mellékletét képező Akadálymentesítési feltételek az örökségvédelmi szempontból érintett objektumok esetében című dokumentum tartalmazza. Új építés esetén teljeskörű (nem projektarányos) komplex akadálymentesítést kell megvalósítani. Az építési-műszaki tervdokumentáció akadálymentesítés szempontjából releváns részének az OTÉK előírásainak kell megfelelni. Felújítás, bővítés, átalakítás és új építés esetén egyaránt csak olyan projektjavaslatok valósíthatók meg, amelyek építési engedélyezési tervdokumentációja, illetőleg az alapján, az építésügyi hatóság által kibocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélye megfelel a hatályos OTÉK előírásainak. Az építési szabályoknak való megfelelést az építésügyi hatóság által kibocsátott jogerős és hatályos építési engedély bizonyítja. Rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakértő bevonása szükséges az infrastrukturális fejlesztést (ingatlan felújítás, bővítés, átalakítás) tartalmazó projektek esetében az akadálymentes előírásoknak való megfelelőség és a megfelelő kivitelezés érdekében. A projekt műszaki előkészítésében, a tervezés során és a projekt műszaki megvalósításában is szükséges bevonni a rehabilitációs környezettervező szakmérnököt/szakértőt. A tervezés során a műszaki dokumentumok részeként akadálymentesítési tervfejezetet kell benyújtani. A fejezetnek ki kell térni a jelenlegi állapot bemutatásra és fennálló problémákra hozzáférési szempontból, valamint be kell mutatni probléma megoldására tervezett minden akadálymentesítésre irányuló fejlesztést, lépést (beleértve pl. az ügyfélhívó rendszert, a honlap akadálymentesítését) továbbá a fejezet végén nyilatkozni szükséges arról, hogy a tervezett fejlesztés megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. A fejezetnek továbbá szükséges kitérni az egyetemes tervezés elveinek bemutatására, arra, hogy a létesítmények, a térhasználat, a közlekedési kapcsolatok tervezésekor a támogatást igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit. A tervfejezetet a tervezőnek és a rehabilitációs környezettervező szakmérnöknek/szakértőnek is szükséges aláírnia. A kivitelezés végén a rehabilitációs környezettervező szakértő/szakmérnök által aláírt nyilatkozatot szükséges benyújtani az akadálymentesítés megvalósulásáról a záró beszámolóban. (A nyilatkozatban szükséges kitérni arra is, hogy ha van eltérés a tervezetthez képest. 14) Azbesztmentesítés Amennyiben a beruházással érintett épület/épületrész szórt azbesztet tartalmaz, úgy a támogatást igénylő számára kötelező a szórt azbeszt mentesítés elvégzése, amelynek költsége elszámolható 17
a projektben. A szórt azbeszt mellett az épületszerkezetek egyéb azbeszttartalmú anyagainak mentesítése nem kötelező elvárás, azonban javasolt és elszámolható a projekt költségvetésében. 15) Közös használatú, vagy nem támogatható tevékenységeknek helyt adó helyiségek, épületrészek költségeinek arányosítására: Amennyiben a beruházással érintett ingatlan helyet ad jelen Felhívás keretében fejleszteni kívánt funkción túl egyéb szolgáltatásoknak vagy funkciónak, az alábbi módon szükséges az építési, felújítási és kapcsolódó szolgáltatási költségeket arányosítani: A közös használatú, mindkét funkcióhoz kapcsolódó ingatlanrészekre (pl. külső homlokzat, tető, külső tér, fűtésrendszer) jutó kivitelezési költségek elszámolhatóak a felhívás szerint támogatott szolgáltatás- / ellátás-nyújtás helyiségének/helyiségeinek alapterülete szerint, tehát az elszámolható, támogatható épületrész, és a nem elszámolható épületrész nettó alapterületének (m 2 ) arányában. Közös használatú helyiségre, épületrészre jutó elszámolható költség számítása (közös helyiségek figyelembe vétele nélkül): támogatható tevékenységhez kapcsolódó helyiség [m 2 ] támogatható+nem támogatható tevékenységhez kapcsolódó helyiség [m 2 ] Pl. támogatható helyiség: 30 m 2, nem támogatható helyiség: 50 m 2, közös helyiség: 20 m 2. Közös helyiségre jutó elszámolható költség: 30/(30+50)= 0,375, így a közös használatú helyiségre jutó költség 37,5%-a számolható el. A m 2 alapú arányosítás nem vonatkozik a fejleszteni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabály vagy hatóság által előírt, adott tevékenységhez kötelezően kapcsolódó fejlesztésekre. Az arányosítás minden kivitelezési költség tekintetében kötelezően alkalmazandó, beleértve az előkészítés (pl. tervezési díjak), a szolgáltatások igénybevételének (pl. műszaki ellenőrzés) és az építés költségeit is: ezek a költségek jelen felhívás keretében a fenti százalékos aránynak megfelelően számolhatók el. 16) Ingatlankiváltás: Amennyiben a projekt megvalósítása során ingatlankiváltásra kerül sor, akkor vizsgálni szükséges a kiváltással érintett épületek jövőbeni sorsát. Amennyiben a kiváltott ingatlan hasznosítása során esetleges értékesítéséből, bérbe adásából, más módon történő hasznosításából bevétele keletkezik, úgy azzal a projekt részletes kidolgozása során készülő költség-hasznon elemzésben számolni szükséges. 17) Növényfelület rekonstrukciója, élőhelyek és biodiverzitás növelése A beavatkozás során javasolt a klímaváltozásnak megfelelő, lehetőleg őshonos növények telepítése, több szintes, változatos fajösszetételű, adaptív társulások létrehozása. Kerülni kell a zöldfelületek felszabdalását, elaprózását az állomány fenntarthatósága érdekében. 18) Bűnmegelőzési tevékenység támogatása Bűnmegelőzést elősegítő beruházás megvalósítása környezettervezés alkalmazásával a CPTEDelvek mentén lehetséges (pl. a növényzet lakosság biztonságérzetét javító módon történő telepítésével). 19) Zöld infrastruktúra hálózat fejlesztési- és fenntartási akcióterv Az akcióterv kidolgozása a városi zöld infrastruktúra hálózat megújításához kapcsolódóan elszámolható, amennyiben a támogatásból a későbbiek folyamán megvalósuló fejlesztések ezen akciótervvel összhangban kerülnek előkészítésre. Módszertani iránymutatásként a Miniszterelnökség Építészetért és Építésügyért Felelős Helyettes Államtitkár gondozásában készült segédlet szolgál. 18
20) Az akcióterületre eső belterületi csapadék és belvízvédelmi létesítmények rekonstrukciója és kiépítése Belterületi csapadék és belvízvédelmi létesítmények rekonstrukciójára és kiépítésére a zöld infrastruktúra-fejlesztési és fenntartási akcióterv figyelembe vételével kerülhet sor a katasztrófamegelőzés és/vagy a vízmegtartás, helyi öntözés érdekében. Ebből következően a fejlesztés során a csapadékvizet lehetőség szerint a fejlesztési területen kell hasznosítani, nem lehet csapadékvíz-elvezető csatornába bevezetni, kivéve, ha ennek szükségességét geotechnikai, talajmechanikai (pl. mély fekvésű terület, pangóvíz, fakadóvíz) vagy a beépítés sajátosságai alapján tervezői indoklással alátámasztják. Ebben az esetben a projektfejlesztés során, legkésőbb a műszaki tervek benyújtását lezáró mérföldkő teljesítéséig szükséges beszerezni a közvetlen befogadó kezelőjének nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a keletkező vizek elvezetése a végső befogadóig káresemény bekövetkezése nélkül megoldott. 21) A projekt keretében fejlesztendő út rendelkezik legalább az alábbi infrastruktúra kiépítettséggel: - szennyvízcsatorna, víz, gáz; - vagy nyilatkozat arról, hogy az érintett szakaszon a gázellátás alternatív energiaellátással kiváltásra kerül; - vagy nyilatkozat arról, hogy a fenntartási időszak végéig az útburkolatot a támogatást igénylő vagy a támogatást igénylő hozzájárulásával más személy, szervezet nem bontja meg, szennyvízcsatornázást nem végez; - vagy nyilatkozat arról, hogy a szennyvízcsatornázást úgy oldja meg, hogy az útburkolatot és alépítményeit nem bontja meg a szabályozási szélességen belül, a szennyvízcsatornázást vagy egyéb vonalas infrastruktúra kiépítését az út mellett valósítja meg (burkolt árkot és zárt csapadékvíz elvezetést sem érintve vele). 22) Speciális szempontok kerékpárforgalmi létesítmény építése, kijelölése, kialakítása, felújítása esetén: - Kerékpárforgalmi létesítménykialakítása, építése, kijelölése vagy felújítása az alábbiak szerint támogatható: 2000 egységjármű/nap átlagos napi forgalmat el nem érő forgalmú útszakaszon gépjárműforgalomtól elválasztott kerékpárforgalmi létesítmény építése nem támogatható. Gépjárműforgalomtól elválasztott kerékpárút építését a gépjármű és a kerékpáros forgalom nagyságának a (forgalomszámláláson alapuló) bemutatásával szükséges igazolni, az ÚT 2.1.203:2010 (e-út 03.04.11:2010) Útügyi Műszaki Előírás 6. A létesítmények kiválasztásának és elhelyezésének szempontjai fejezete szerint. Egyoldali kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút tervezése esetén: a. Be kell mutatni, hogy miért nem valósítható meg az irányhelyes kerékpáros közlekedés kialakítása a közút területén, és az milyen alternatív beavatkozást és költséget jelentene (tervezői indoklás és alternatíva bemutatása, költségbecslés); b. Egyoldali vezetés esetén a lehető legtöbb ponton biztosítani kell a szemközti oldalon található forgalomvonzó létesítmények elérését. Továbbá igazolni kell, hogy a beavatkozás után a kerékpáros közlekedés feltételei nem lesznek rosszabbak a kiinduló állapotnál (minden irányba biztosítottá válik a kerékpáros kapcsolat, nem létesülnek kerékpárosok számára kétirányban nem járható egyirányú utcák, a továbbvezetések egyértelműen jelöltek, stb.). 19
c. Elválasztott vagy elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút kialakítása esetén be kell mutatni a kerékpáros és a gyalogos forgalom nagyságát, és a várható forgalomnagyságoknak megfelelő burkolatszélességű és típusú létesítményt szükséges tervezni, kiépíteni. A gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztásnál az ÚT 2.1.203:2010 (e-út 03.04.11:2010) Útügyi Műszaki Előírás 6.2 ábrájának kell megfelelni. d. Önálló közúttól elválasztott - létesítmény építése esetén baleseti elemzést szükséges készíteni a baleseti gócpontokról, és az elemzésnek megfelelő forgalomtechnikai beavatkozást szükséges megvalósítani. Kizárólag az ÚT 2.1.203:2010 (e-út 03.04.11:2010) Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelő, az útügyi műszaki előírás szerint indokolt kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása (építése, kijelölése) vagy a hivatkozott UME előírásainak fejlesztést követően megfelelő létesítmény felújítása támogatható. Amennyiben a létesítmény paraméterei feltételekkel sem hozhatóak összhangba az Útügyi Műszaki Előírásban foglaltakkal, a tervezett költség a projektből törlésre kerül. Civil szervezet (melynek alapító okiratában kerékpáros közlekedés szerepel) szakmai értékelést is tartalmazó támogató nyilatkozatát szükséges csatolni. Amennyiben elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút kerül kialakításra, a nyilatkozatban a civil szervezetnek ki kell térni annak szükségszerűségére, illetve egyértelmű támogatásáról kell nyilatkoznia. Kerékpárforgalmi létesítmény építése, kijelölése, felújítása esetén be kell mutatni a település meglévő és távlatilag tervezett kerékpárforgalmi útvonalhálózatát minimum térképi mellékletként, a főbb tervezett irányok, kibocsátó- és célállomások jelölésével, a beruházásnak ezen nyomvonalakhoz szükséges illeszkednie. Kerékpárforgalmi létesítmény fejlesztését is tartalmazó, támogatást elnyert projekt zárójelentéséhez csatolni szükséges a Kerékpárút Nyilvántartó Rendszerhez (KeNyi) szükséges adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás összeállításához, és benyújtásához szükséges információk, formanyomtatványok a www.kertam.hu honlapon (dokumentumok menüpont alatt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által üzemeltetett honlap) találhatók. A projekt keretében kizárólag az ÚT 2.1.203:2010 (e-út 03.04.11:2010) Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelő kerékpár parkolók, támaszok és tárolók kiépítése, továbbá jelenleg az útügyi műszaki előírásnak nem megfelelő parkolók, támaszok és tárolók UME paraméterek szerinti korszerűsítése támogatható. 23) A BringaSuli és Bringázz a Munkába tevékenységek az ATT módszertani útmutató mellékletét képező Útmutató a Bringázz a Munkába és Bringasuli kampányok lebonyolításához című segédlete szerint valósíthatóak meg, mely az ATT módszertani útmutató mellékletét képezi. 24) Egyéb mérésre kerülő számszerűsíthető eredmények Amennyiben a támogatott projekt tartalma alapján releváns, a projekt végrehajtása során, annak végleges tartalmának függvényében az alábbi mutatók Közreműködő Szervezet által mérésre kerülnek: 20