PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január 13. április 16. 2. A mintanagyság: 407 fő 3. A kapott eredmények a minta jellegéből (online adatgyűjtés) nem tekinthető reprezentatívnak 4. A kutatás témája: a kistelepülések lakosainak pénzügyi kultúrája 5. A kutatási probléma: (a) a kistelepülések lakói milyen arányban vesznek igénybe különböző pénzügyi szolgáltatásokat (b) a pénzügyi szolgáltatások igénybe vétele terén milyen eltérések vannak a különböző lakossági (társadalmi) csoportok között (c) a kistelepülések lakóit milyen pénzügyi magatartási formák jellemzik (d) a pénzügyi magatartási formák tekintetében milyen különbségek mutathatók ki a különböző lakossági (társadalmi) csoportok között (e) milyen összefüggések mutathatók ki az egyes pénzügyi szolgáltatások és a pénzügyi magatartási formák között
4. Ennek megfelelően az alkalmazott kérdőív három nagyobb egységre tagolódott: 4.1 Pénzügyi szolgáltatások (16+1 tétel): 1 lakossági folyószámla 2 bankkártya 3 hitelkártya 4 lakáshitel 5 személyi, áru, gépjármű hitel 6 szabad felhasználású jelzáloghitel 7 törlesztendő gyorskölcsön 8 magánnyugdíjpénztári tagság 9 önkéntes nyugdíjpénztári tagság 10 lakásbiztosítás 11 gépjármű biztosítás 12 életbiztosítás 13 bankbetét valamely pénzintézetnél 14 részvény befektetés 15 állampapír, kötvény 16 befektetési alap/jegy 17 internetes ügyintézési lehetőség pénzügyekben 4.2 Pénzügyi magatartás 1. Általános informáltság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 2. Döntéshozatali mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vétele esetén 3. Befektetői magatartás 4. Informáltság tanács kérése ügyében 5. Informáltság panasz megtétele ügyében 4.3 A megkérdezett szocio-demográfiai jellemzői 1. Korcsoport 2. Nem 3. Iskolai végzettség 4. Közös háztartásban élők száma 5. Jövedelmi helyzet 5.1 Egy főre eső háztartási jövedelem 5.2 Takarékoskodási lehetőség 5.3 Jövedelmi krízishelyzet előfordulása: nem jutott pénz 5.3.1 ennivalóra 5.3.2 rezsire 5.3.3 fűtésre 5.3.4 hiteltörlesztésre 5.4 Szubjektív jövedelmi helyzet 6. A háztartás anyagi helyzetének változása
II. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBE VÉTELE 1. Van-e folyószámlájuk? 1 nem, korábban sem 76 18,7 2 nem, de korábban 25 6,1 3 306 75,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e folyószámlájuk? 75,2 8 7 6 5 4 3 18,7 6,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 101 24,8 2,00 van nekik 306 75,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e folyószámlájuk? 75,2 8 7 6 5 4 3 1 24,8 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a lakossági folyószámlával való rendelkezés terén 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 51, a diplomások körében viszont 91 százalékos). 2. Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (egyszemélyesben 57 %, az ötfős vagy nagyobb háztartásokban 86 %). 3. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében alacsony (54 %), más korcsoportokban változó mértékben 75-85 %..
2. Van-e bankkártyájuk? 1 nem, korábban sem 75 18,4 2 nem, de korábban 25 6,1 3 307 75,4 ÖSSZESEN 407 10 Van-e bankkártyájuk? 75,4 8 7 6 5 4 3 18,4 6,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 100 24,6 2,00 van nekik 307 75,4 ÖSSZESEN 407 10 Van-e bankkártyájuk? 75,4 8 7 6 5 4 3 1 24,6 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a bankkártyával való rendelkezés terén 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 51, a diplomások körében viszont 95 százalékos). 2. Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (egyszemélyesben 37 %, a négy fős nagyobb háztartásokban 86 %). 3. Jövedelmi helyzet: minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (50 ezer forint alatt 63 %, 100 ezer forint felett 90 %). 4. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében a legalacsonyabb (49 %), a 40 év alattiak körében a legmagasabb (85-86 %).
3. Van-e hitelkártyájuk? 1 nem, korábban sem 265 65,1 2 nem, de korábban 61 15,0 3 81 19,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e hitelkártyájuk? 7 65,1 6 5 4 3 15,0 19,9 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 326 80,1 2,00 van nekik 81 19,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e hitelkártyájuk? 10 80,1 8 6 4 19,9 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a hitelkártyával való rendelkezés terén Ezen a téren nincsenek olyan erős összefüggések, mint az előzőek esetében, tehát komoly szerepet játszhatnak sajátos személyes vagy élethelyzetbeli tényezők. 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 10, a diplomások körében viszont 33 százalékos). 2. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében a legalacsonyabb (9 %), a többi korcsoportban 23-28 százalékos.
4. Van-e lakáshitelük? 1 nem, korábban sem 238 58,5 2 nem, de korábban 83 20,4 3 86 21,1 ÖSSZESEN 407 10 Van-e lakáshitelük? 58,5 6 5 4 3 1 nem, korábban sem nem, de korábban 20,4 21,1 1,00 nem rendelkeznek vele 321 78,9 2,00 van nekik 86 21,1 ÖSSZESEN 407 10 Van-e lakáshitelük? 78,9 8 6 4 21,1 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a lakáshitellel való rendelkezés terén 1. Életkor: sajátos mintázata van a korcsoportok szerinti gyakoriságoknak: az idősebbek (az 50 év felettiek) körében a legalacsonyabb (10 %), ennél magasabb a 30 év alattiak között (23 %), a legmagasabb a középgeneráció tagjai között (41-50 éves: 25 %; 30-40 éves: 33 %9). 2. A háztartás anyagi helyzetének romlása: szociológiailag figyelemre méltó, hogy azok körében a legmagasabb (29 %9), akik szerint háztartásuk anyagi helyzete romlott az elmúlt egy évben; ugyanakkor akiknél javult, ott 18 %, akiknél nem változott ott pedig 11 %. Ez jól mutatja, hogy a lakáshitel terhei milyen komoly hatást gyakorolnak a háztartások anyagi helyzetének alakulására.
5. Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 1 nem, korábban sem 232 57,0 2 nem, de korábban 103 25,3 3 72 17,7 ÖSSZESEN 407 10 Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 57,0 6 4 25,3 17,7 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 335 82,3 2,00 van nekik 72 17,7 ÖSSZESEN 407 10 Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 10 82,3 8 6 4 17,7 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések az egyéb (személyi, áru, gépjármű) hitellel való rendelkezés terén E pénzügyi szolgáltatás tekintetében egyetlen szignifikáns összefüggés sem rajzolódott ki.
6. Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? 1 nem, korábban sem 327 80,3 2 nem, de korábban 38 9,3 3 42 10,3 ÖSSZESEN 407 10 Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? 9 8 7 6 5 4 3 1 80,3 nem, korábban sem nem, de korábban 9,3 10,3 1,00 nem rendelkeznek vele 365 89,7 2,00 van nekik 42 10,3 ÖSSZESEN 407 10 Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? 89,7 10 8 6 4 nem rendelkeznek vele van nekik 10,3
Szocio-demográfiai összefüggések a szabadfelhasználású jelzáloghitellel való rendelkezés terén Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (az egy vagy kétfős háztartásokban 3-4 %, az ötfős vagy nagyobb háztartásokban 19 %).
7. Van-e gyorskölcsönük? 1 nem, korábban sem 321 78,9 2 nem, de korábban 57 14,0 3 29 7,1 ÖSSZESEN 407 10 78,9 Van-e gyorskölcsönük? 8 7 6 5 4 3 14,0 7,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 378 92,9 2,00 van nekik 29 7,1 ÖSSZESEN 407 10 Van-e gyorskölcsönük? 92,9 10 8 6 4 nem rendelkeznek vele van nekik 7,1
Szocio-demográfiai összefüggések a gyorskölcsönnel való rendelkezés terén E pénzügyi szolgáltatás elsősorban jövedelmi szükséghelyzet esetén (különösen, ha ehhez még a hitelképesség hiánya is társul) jön szóba, s ezt látványosan bizonyítják adatfelvételünk eredményei is. 1. Szubjektív jövedelmi helyzet: a magukat nélkülözőként jellemzők (n=26!) körében a legmagasabb (23 %). 2. Egy főre eső jövedelem: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában (50 ezer forint alatt) a legmagasabb (16 %).
8. Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 1 nem, korábban sem 215 52,8 2 nem, de korábban 115 28,3 3 77 18,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 6 52,8 5 4 3 28,3 18,9 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 330 81,1 2,00 van nekik 77 18,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 10 81,1 8 6 4 18,9 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a magánnyugdíjpénztári tagság tekintetében E pénzügyi szolgáltatás tekintetében egyetlen szignifikáns függvényszerű összefüggés sem rajzolódott ki. Annyit megállapíthatunk, hogy átlag (19 %) feletti a 30 év alattiak (24 %), az érettségizettek (23 %), a kétfős háztartásban élők (23 %9, az 50-75 ezer forint egy főre eső jövedelemmel rendelkezők (22 %), a jövedelmükkel takarékoskodni tudók (29 %) és a magukat gondok nélkül élőként jellemzők (n=28!) körében (36 %).
9. Van-e önkéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? 1 nem, korábban sem 277 68,1 2 nem, de korábban 63 15,5 3 67 16,5 ÖSSZESEN 407 10 Van-e önkéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? 68,1 7 6 5 4 3 1 nem, korábban sem nem, de korábban 15,5 16,5 nincs 340 83,5 van 67 16,5 ÖSSZESEN 407 10 Van-e ön kéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? 100 83,5 80 60 40 16,5 20 0 nincs van
Szocio-demográfiai összefüggések az önkéntes nyugdíjpénztári tagság tekintetében 1.Iskolai végzettség: a nem érettségizettek körében 10 %, az érettségizettek esetében 17 %, a diplomások között pedig 29 %. 2. Érdemben az átlag (17 %) feletti a 41-50 éves korcsoportban (23 %), a négyfős háztartásban élők (224 %), a 100 ezer forint feletti egy főre eső jövedelemmel rendelkezők (25 %), a jövedelmükkel takarékoskodni tudók (30 %) és a magukat gondok nélkül élőként jellemzők (n=28!) körében (39 %), illetve akik szerint háztartásuk anyagi helyzete nem változott (23 %) avagy egyenesen javult (31 %).
10. Van-e lakásbiztosításuk? 1 nem, korábban sem 105 25,8 2 nem, de korábban 38 9,3 3 264 64,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e lakásbiztosításuk? 64,9 7 6 5 4 3 1 25,8 nem, korábban sem 9,3 nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 143 35,1 2,00 van nekik 264 64,9 ÖSSZESEN 407 10 Van-e lakásbiztosításuk? 64,9 7 6 5 4 3 1 35,1 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a lakásbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 43 %, a diplomások között már 81 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 44 %, a 100 ezer forint felettiek között már 88 %). 3. Életkor: értelemszerűen a legfiatalabb korcsoportban (30 év alattiak) a legalacsonyabb (51 %), a 41-50 éves korcsoportban a legmagasabb (79 %), az ennél idősebb korcsoportúak között 74-75 %.
11. Van-e gépjárműbiztosításuk? 1 nem, korábban sem 143 35,1 2 nem, de korábban 29 7,1 3 235 57,7 ÖSSZESEN 407 10 Van-e gépjárműbiztosításuk? 57,7 6 35,1 4 7,1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 172 42,3 2,00 van nekik 235 57,7 ÖSSZESEN 407 10 Van-e gépjárműbiztosításuk? 57,7 6 5 4 3 1 42,3 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a gépjárműbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 27 %, a diplomások között már 75 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 44 %, a 100 ezer forint felettiek között már 75 %). 3. Életkor: a legfiatalabb korcsoportban (30 év alattiak) a legalacsonyabb (55 %), aztán korcsoportonként nő az arány (60-ról 73 %-ra), a legidősebb korcsoportban viszont értelemszerűen visszaesik (40 %-ra). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: azok körében, akiknél romlott: 51 %, akiknél javult: 81 %.
12. Van-e életbiztosításuk? 1 nem, korábban sem 164 40,3 2 nem, de korábban 60 14,7 3 183 45,0 ÖSSZESEN 407 10 Van-e életbiztosításuk? 5 4 40,3 45,0 3 14,7 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 224 55,0 2,00 van nekik 183 45,0 ÖSSZESEN 407 10 Van-e életbiztosításuk? 6 5 4 3 1 55,0 nem rendelkeznek vele van nekik 45,0
Szocio-demográfiai összefüggések az életbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, ha az iskolai végzettséget három kategória szerint vizsgálódjuk; e szerint a nem érettségizettek között 34 %, az érettségizettek esetében 50 %, a diplomások körében pedig 60 %. 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 28 %, a 100 ezer forint felettiek között pedig 60 %). 3. Érdemben az átlag (45 %) fölötti az arány azok körében, akik tudnak takarékoskodni jövedelmükkel (64 %), 51-60 évesek (55 %), négyfős háztartásban élők (60 %), 100 ezer forint feletti egy főre eső jövedelműek (60 %), s akik háztartásának anyagi helyzete nem változott (60 %) avagy javult (57 %).
13. Van-e bankbetétjük? 1 nem, korábban sem 267 65,6 2 nem, de korábban 61 15,0 3 79 19,4 ÖSSZESEN 407 10 Van-e bankbetétjük? 65,6 7 6 5 4 3 1 nem, korábban sem 15,0 nem, de korábban 19,4 1,00 nem rendelkeznek vele 328 80,6 2,00 van nekik 79 19,4 ÖSSZESEN 407 10 Van-e bankbetétjük? 10 80,6 8 6 4 19,4 nem rendelkeznek vele van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a bankbetéttel való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 13 %, a diplomások között 33 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 6 %, a 100 ezer forint felettiek között már 33 %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: itt brutálisan erős az összefüggés, mivel a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők) körében ilyen igénybevétel elő sem fordul (0 %!), a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében viszont 38 %. 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: azok körében, akiknél romlott: 9 %, akiknél javult: 34 %.
14. Van-e részvényük, befektetésük? 1 nem, korábban sem 363 89,2 2 nem, de korábban 34 8,4 3 10 2,5 ÖSSZESEN 407 10 Van-e részvényük, befektetésük? 10 89,2 8 6 4 8,4 2,5 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 397 97,5 2,00 van nekik 10 2,5 ÖSSZESEN 407 10 Van-e részvényük, befektetésük? 97,5 10 8 6 4 nem rendelkeznek vele van nekik 2,5
Szocio-demográfiai összefüggések a részvénnyel, befektetéssel rendelkezés terén Legnagyobb meglepetésünkre, ezen a téren egyetlen közepesen erős vagy erős összefüggés sem rajzolódott ki. Az átlagot (2,5 %) érdemben meghaladó arányt csak néhány esetben mértünk: a diplomások és a takarékoskodni tudók körében 6-6 százalékot, a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők esetében 8 százalékot.
15. Van-e állampapírjuk, kötvényük? 1 nem, korábban sem 354 87,0 2 nem, de korábban 36 8,8 3 17 4,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e állampapírjuk, kötvényük? 10 87,0 8 6 4 8,8 4,2 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 390 95,8 2,00 van nekik 17 4,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e állampapírjuk, kötvényük? 95,8 10 8 6 4 nem rendelkeznek vele van nekik 4,2
Szocio-demográfiai összefüggések az állampapírral, kötvénnyel rendelkezés terén Ezen a téren sem találtunk említésre méltó összefüggést. Az egyetlen érdekességet az mutatja, hogy itt fordítottnak látszik a kapcsolat az iskolai végzettséggel: a diplomások körében kiugróan alacsony (1 %!), míg a többiek esetében pedig 5-6 %.. Az átlagot (4,2 %) érdemben meghaladó arányt csak a takarékoskodni tudók (11 %), a jövedelmükből beosztással jól kijövők (8 %) és a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők (13 %) körében mértünk.
16. Van-e pénzük befektetési alapban, befektetési jegyben? 1 nem, korábban sem 370 90,9 2 nem, de korábban 28 6,9 3 9 2,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e pénzük befektetési alapban, befektetési jegyben? 10 90,9 8 6 4 6,9 2,2 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele 398 97,8 2,00 van nekik 9 2,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e befektetési alap, befektetési jegyük? 97,8 10 8 6 4 nem rendelkeznek vele van nekik 2,2
Szocio-demográfiai összefüggések a befektetési alapba, befektetési jegybe fektetők esetében Ezen a téren sem találtunk említésre méltó összefüggést. Az átlagot (2,2 %) érdemben meghaladó arányt csak a takarékoskodni tudók (5 %) és a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők (5%) körében mértünk.
17. Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? 1 nem, korábban sem 209 51,4 2 nem, de korábban 14 3,4 3 184 45,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? 6 5 4 3 1 51,4 nem, korábban sem 3,4 nem, de korábban 45,2 1,00 nem rendelkeznek vele 223 54,8 2,00 van nekik 184 45,2 ÖSSZESEN 407 10 Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? 6 5 4 3 1 54,8 nem rendelkeznek vele 45,2 van nekik
Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyekben történő internetes ügyintézési lehetőség tekintetében 1. Életkor: csaknem minden korcsoportban hasonló (49-52%) arány fordul elő, ami aztán a legidősebbek (60 év felettiek) között értelemszerűen visszaesik (19 %-ra). 2. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 23 %, a diplomások között már 74 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 35 %, a 100 ezer forint felettiek között 60 %). 3. Természetesen van összefüggés a jövedelmi helyzet más mutatóival is: az átlagot (45,2 %) érdemben meghaladó arányt találunk a magukat jó helyzetűnek mondók (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében (53-64 %), a takarékoskodni tudók között (60 %) és a háztartásuk anyagi helyzetének javulását érzékelők körében (55 %).
III. PÉNZÜGYI KULTÚRA, MAGATARTÁS 1. Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 1 egyáltalán nem vagyok tájékozott 31 7,6 2 nem különösebben vagyok tájékozott 92 22,6 3 is-is 148 36,4 4 viszonylag tájékozott vagyok 127 31,2 5 nagyon tájékozott vagyok 9 2,2 ÖSSZESEN 407 10 Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 4 35,0 36,4 31,2 3 25,0 22,6 15,0 1 5,0 7,6 2,2 egyáltalán nem vagyok tájékozott nem különösebben vagyok tájékozott is-is viszonylag tájékozott vagyok nagyon tájékozott vagyok 1,00 nem tájékozott 123 30,2 2,00 is-is 148 36,4 3,00 tájékozott 136 33,4 ÖSSZESEN 407 10 Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 4 3 1 30,2 36,4 33,4 nem tájékozott is-is tájékozott
Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyi, gazdasági kérdésekben való tájékozottságot illetően Meglepő módon, a magukat e téren tájékozottnak mondók aránya nem függ össze sem az iskolai végzettséggel, sem pedig az életkorral, összefügg viszont a jövedelmi helyzet három mutatójával. 1. Egy főre eső jövedelem: minél magasabb, annál nagyobb a magukat tájékozottnak mondók aránya (az 50 ezer forint alattiak körében 19 %, a 100 ezer forint felettiek között 47 %). 2. Szubjektív jövedelmi helyzet: a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők) körében 19-22 %, a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében viszont 43-64 %. 3. A háztartás anyagi helyzetének alakulásában romlást észlelők esetében 26 %, a javulást érzékelők körében 52 %. 4. Átlagon felüli még a tájékozottak aránya a jövedelmükkel takarékoskodni tudók körében (50 %). Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Legmagasabb a tájékozottak aránya a bankbetéttel (58%), a hitelkártyával (48 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezők (44 %) körében.
2. Döntési mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vételekor 1 ügyintézői tájékoztatás alapján 82 20,1 2 tanácsadói segítség igénybe vételével 136 33,4 3 döntés a dokumentumok alapján 58 14,3 4 széleskörű tájékozódás utáni döntés 131 32,2 ÖSSZESEN 407 10 Döntési mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vételekor 35,0 33,4 32,2 3 25,0 20,1 14,3 15,0 1 5,0 ügyintézői tájékoztatás alapján tanácsadói segítség igénybe vételével döntés a dokumentumok alapján széleskörű tájékozódás utáni döntés külső tanácsadó bevonásával 53,5 autonóm módon 45,5 53,5 54,0 52,0 5 48,0 45,5 46,0 44,0 42,0 4 külső tanácsadó bevonásával autonóm módon
Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyi szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó döntés jellegét (külső tanácsadó személy bevonásával avagy autonóm módon történő) illetően 1. Iskolai végzettség: az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál (54 %) magasabb arányban vesznek igénybe külső tanácsadó személyt (általános iskolai végzettségűek 75 %- os, a diplomások viszont csak 37 %-os arányban); ennek megfelelően a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban hoznak döntést autonóm módon (általános iskolai végzettségűek: 25 %, diplomások: 63 %). 2. Szubjektív jövedelmi helyzet: a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők az átlagosnál (54 %) magasabb arányban vesznek igénybe külső tanácsadó személyt (77-64 %), a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) esetében ez csak 47-32 %; ennek megfelelően az autonóm módon történő döntéshozatal az átlagosnál (46 %) jobban jellemzi a jó helyzetűeket (53-68 %), szemben a gondokkal küzdők 23-37 %-os arányával. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal A külső tanácsadót bevonó döntési típus leginkább a lakáshitellel (54 %) és a magánnyugdíjpénztári tagsággal (56 %) rendelkezők körében fordul elő; míg az autonóm döntési mód leginkább a bankbetéttel (69,6 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (67 %), a hitelkártyával (65 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezőket (70 %) jellemzi.
3. Befektetési attitűd 1 biztos hozam 365 89,7 2 kockázatvállalás 42 10,3 ÖSSZESEN 407 10 Befektetési attitűd 10 89,7 8 6 4 szerény, de biztos hozamra törekvés 10,3 kockázatvállalás
Szocio-demográfiai összefüggések a befektetési attitűd tekintetében Az egyetlen (nem túl erős) összefüggés életkori viszonylatban mutatkozott: a kockázatvállaló befektetési magatartás (10,3 %) valamivel jobban jellemzi a fiatalabb korcsoportúakat az idősebbekhez képest (a 30 év alattiak körében 16 %, a 30-50 évesek esetében 11 %, az 50 év felettiek között 5 %, a 60 év felettiek csoportjában pedig szinte alig van jelen a maga másfél százalékával. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal A kockázatvállaló befektetési magatartás az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (18 %), a bankbetéttel (14 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezőket (13 %) jellemzi átlag (10,3 %) feletti arányban.
4. Tudja-e kihez fordulhat tanácsért pénzügyi ügyletek, szolgáltatások megítélése során? 1 262 64,4 2 nem 145 35,6 ÖSSZESEN 407 10 Tudja-e kihez fordulhat tanácsért pénzügyi ügyletek, szolgáltatások megítélése során? 8 64,4 6 35,6 4 nem
Szocio-demográfiai összefüggések a tanácsadással kapcsolatos informáltság tekintetében 1. Iskolázottság: az alacsonyabbtól a magasabb iskolázottsági szint felé haladva nő a az informáltság (nem érettségizettek: 50 %, érettségizettek: 74 %, diplomások: 80 %). 2. Jövedelmi helyzet: az alacsonyabbtól a magasabb - egy főre eső - jövedelmi csoport felé haladva nő az informáltság (50 ezer forint alattiak: 45 %, 50-75 ezer forint: 58 %, 75 ezer forint felett: 80-81 %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: a rosszabbtól a jobb felé haladva nő az informáltság (gondokkal küzdők: 37 %, a jövedelmükből éppen hogy kijövők: 67 %, a gondok nélkül élők: 81 %). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: a romlást érzékelőktől a javulásról beszámolók felé haladva nő az informáltság (romlott: 51 %, nem változott: 77 %, javult: 81 %). 5. Az átlagnál (64 %) lényegesen nagyobb arányban (82 %) vannak informáltak a jövedelmükkel takarékoskodni tudók között. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Az átlagosnál (64 %) magasabb arányban vannak a tanácsadással kapcsolatosan informáltak a bankbetéttel (89 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (79 %, az internetes ügyintézési lehetőséggel (78 %), az életbiztosítással (77 %) és a hitelkártyával rendelkezők (75 %) között.
5. Tudja-e hova fordulhat panasz esetén? 1 231 56,8 2 nem 176 43,2 ÖSSZESEN 407 10 Tudja-e hova fordulhat panasz esetén? 56,8 6 5 4 3 1, tudja 43,2 nem tudja
Szocio-demográfiai összefüggések a panasztételi lehetőséggel kapcsolatos informáltság tekintetében 1. Iskolázottság: az alacsonyabbtól a magasabb iskolázottsági szint felé haladva nő a panasztételi informáltság (nem érettségizettek: 43 %, érettségizettek: 67 %, diplomások: 70 %). 2. Jövedelmi helyzet: az alacsonyabbtól a magasabb - egy főre eső - jövedelmi csoport felé haladva nő a panasztételi informáltság (50 ezer forint alattiak: 40 %, 50-75 ezer forint: 51 %, 75 ezer forint felett: 68-72 %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: a rosszabbtól a jobb felé haladva nő a panasztételi informáltság (gondokkal küzdők: 33 %, a jövedelmükből éppen hogy kijövők: 57 %, a gondok nélkül élők: 73 %). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: a romlást érzékelőktől a javulásról beszámolók felé haladva nő a panasztételi informáltság (romlott: 44 %, nem változott: 66 %, javult: 79 %). 5. Az átlagnál (57 %) lényegesen nagyobb arányban (74 %) vannak panasztétel terén informáltak a jövedelmükkel takarékoskodni tudók között. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Az átlagosnál (57 %) magasabb arányban vannak panasztételi lehetőséggel kapcsolatosan informáltak a bankbetéttel (76 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (70 %), az internetes ügyintézési lehetőséggel (69 %) és a gépjárműbiztosítással rendelkezők (69 %) között.
III. A MINTA ÖSSZETÉTELE Korcsoport 1 30 év alatti 113 27,8 2 30-40 éves 85 20,9 3 41-50 éves 75 18,4 4 51-60 éves 64 15,7 5 60 év feletti 70 17,2 ÖSSZESEN 407 10 Korcsoport 3 27,8 25,0 20,9 18,4 15,7 17,2 15,0 1 5,0 30 év alatti 30-40 éves 41-50 éves 51-60 éves 60 év feletti 1,00 30 év alatti 113 27,8 2,00 30-50 éves 160 39,3 3,00 50 év feletti 134 32,9 ÖSSZESEN 407 10 Korcsoport 4 3 1 39,3 32,9 27,8 30 év alatti 30-50 éves 50 év feletti
NEM 1 férfi 184 45,2 2 nő 223 54,8 ÖSSZESEN 407 10 A megkérdezett neme 45,2 54,8 férfi nő
ISKOLAI VÉGZETTSÉG 1 8 általános 79 19,4 2 szakmunkásképző, szakiskola 108 26,5 3 gimnázium, szakközépiskola 129 31,7 4 főiskola, egyetem 91 22,4 ÖSSZESEN 407 10 Iskolai végzettség 35,0 3 25,0 19,4 26,5 31,7 22,4 15,0 1 5,0 8 általános szakmunkásképző, szakiskola gimnázium, szakközépiskola főiskola, egyetem 1,00 nem érettségizett 187 45,9 2,00 érettségizett 129 31,7 3,00 diplomás 91 22,4 ÖSSZESEN 407 10 Iskolai végzettség 5 45,9 4 31,7 3 22,4 1 nem érettségizett érettségizett diplomás
A KÖZÖS HÁZTARTÁBAN ÉLŐK SZÁMA 1,00 egyedül él 49 12,1 2,00 kétfős háztartás 103 25,4 3,00 három fős háztartás 91 22,5 4,00 négy fős háztartás 98 24,2 5,00 őtfős vagy nagyobb háztartás 64 15,8 ÖSSZESEN 405 10 System 2 407 Közös háztartásban élők száma 3 25,0 25,4 22,5 24,2 15,0 12,1 15,8 1 5,0 egyedül él kétfős háztartás három fős háztartás négy fős háztartás őtfős vagy nagyobb háztartás
Egy főre eső háztartási jövedelem 1,00 50 ezer alatt 95 23,4 2,00 50-75 ezer 140 34,5 3,00 75,1-100 ezer 99 24,4 4,00 100,1-150 ezer 52 12,8 5,00 150,1-200 ezer 14 3,4 6,00 200 ezer felett 6 1,5 ÖSSZESEN 406 10 System 1 407 Egy főre eső háztartási jövedelem 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 23,4 50 ezer alatt 34,5 24,4 50-75 ezer 75,1-100 ezer 12,8 100,1-150 ezer 3,4 150,1-200 ezer 1,5 200 ezer felett 1,00 50 ezer alatt 95 23,4 2,00 50-75 ezer 140 34,5 3,00 75,1-100 ezer 99 24,4 4,00 100 ezer felett 72 17,7 ÖSSZESEN 406 10 System 1 407 Egy főre eső háztartási jövedelem 4 34,5 3 23,4 24,4 17,7 1 50 ezer alatt 50-75 ezer 75,1-100 ezer 100 ezer felett
LAKÓHELY 1 község 346 85,0 2 város 61 15,0 ÖSSZESEN 407 10 Lakóhely 10 8 6 4 község 85,0 város 15,0
Tudnak-e félretenni, takarékoskodni? 1, tudnak 123 30,2 2 nem tudnak 284 69,8 ÖSSZESEN 407 10 Tudnak-e félretenni, takarékoskodni? 69,8 7 6 5 4 3 1 30,2 nem
Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz ennivalóra? 1, előfordult 96 23,6 2 nem fordult elő 311 76,4 ÖSSZESEN 407 10 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz ennivalóra? 76,4 8 7 6 5 4 3 1 23,6 nem
Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz rezsire? 1, előfordult 135 33,2 2 nem fordult elő 272 66,8 ÖSSZESEN 407 10 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz rezsire? 66,8 7 6 5 4 3 1 33,2 nem
Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz fűtésre? 1, előfordult 168 41,3 2 nem fordult elő 239 58,7 ÖSSZESEN 407 10 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz fűtésre? 58,7 6 5 4 3 1 41,3 nem
Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz hitel törlesztésre? 1, előfordult 110 27,0 2 nem fordult elő 297 73,0 ÖSSZESEN 407 10 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz hitel törlesztésre? 73,0 8 6 4 27,0 nem
A háztartás jövedelmi helyzete 1 nélkülözések között élnek 26 6,4 2 hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 85 20,9 3 éppen hogy kijönnek havi jövedelmükből 137 33,7 4 beosztással jól kijönnek 131 32,2 5 gondok nélkül élnek 28 6,9 ÖSSZESEN 407 10 A háztartás jövedelmi helyzete 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 6,4 nélkülözések között élnek 20,9 hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 33,7 32,2 éppen hogy kijönnek havi jövedelmükből beosztással jól kijönnek 6,9 gondok nélkül élnek 1,00 gondokkal küzdők 111 27,3 2,00 épp csak kijönnek a jövedelmükből 137 33,7 3,00 jó helyzetűek 159 39,1 ÖSSZESEN 407 10 A háztartás jövedelmi helyzete 39,1 4 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 27,3 gondokkal küzdők 33,7 épp csak kijönnek a jövedelmükből jó helyzetűek
A háztartás anyagi helyzetének változása 1 sokkal rossszabb lett 95 23,3 2 kicsit rosszabb lett 113 27,8 3 változatlan maradt 137 33,7 4 kicsit jobb lett 58 14,3 5 sokkal jobb lett 4 1,0 ÖSSZESEN 407 10 A háztartás anyagi helyzetének változása 35,0 3 25,0 23,3 27,8 33,7 15,0 14,3 1 5,0 1,0 sokkal rossszabb lett kicsit rosszabb lett változatlan maradt kicsit jobb lett sokkal jobb lett 1,00 romlott 208 51,1 2,00 nem változott 137 33,7 3,00 javult 62 15,2 ÖSSZESEN 407 10 A háztartás anyagi helyzetének változása 6 51,1 5 4 33,7 3 15,2 1 romlott nem változott javult