TAX-NEWS MAGYARORSZÁG 13/2011 2011. december Tartalomjegyzék Adóváltozások 2012/II. 1 Társasági adó... 1 2 Általános forgalmi adó... 2 3 Egyszerűsített vállalkozási adó... 3 4 Szociális hozzájárulási adó... 3 5 Adózás rendje... 4 6 Környezetvédelmi termékdíj... 6 7 Számviteli törvény... 6 8 Banki különadó... 7 9 Innovációs járulék... 7 10 Szakképzési hozzájárulás... 8 11 Helyi adók... 8 12 Illeték... 8 13 Regisztrációs adó... 9 14 Egyéb változások... 9 A következőkben folytatjuk az előző hírlevelünkben megkezdett tájékoztatást a legfontosabb adóváltozásokról. 1 Társasági adó Nem növeli a juttatónál az adó alapját a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, egyháznak, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott adomány (támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás), függetlenül attól, hogy az adományban részesülő adózás előtti eredménye az adomány nélkül pozitív vagy negatív. Az ingyenes juttatásban részesülőnek nem a beszámoló megküldésével, hanem nyilatkozat útján kell igazolni, hogy az eredeti nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően az adózás előtti eredménye a juttatás nélkül nem negatív. A jövőben az adózó köteles bizonyítani, hogy a szerződött partnere nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Az ellenőrzött külföldi társasággal folytatott ügyletekről részletes nyilvántartást kell vezetni, amelynek kötelező tartalmát a törvény írja elő.
A társasági adó törvényben meghatározottnál alacsonyabb értékcsökkenési leírási kulcs is választható, de nem lehet kevesebb a számviteli törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenésnél. A munkáltató 6%-os gyorsított értékcsökkenési leírást alkalmazhat a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközök között kimutatott) hosszú élettartamú szerkezetű épület után. K+F A K+F fogalmak a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvénybe kerültek. Megszűnik a törvényi hivatkozás a Frascati kézikönyvre. A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költsége továbbra is csökkenti az adó alapját, de ha nem kapcsolódik az adózó vállalkozási tevékenységéhez, akkor növeli az adóalapot. Saját tevékenységi körben végzett K+F ha a vállalkozás saját eszközeivel és alkalmazottaival saját eredményére és kockázatára végzi, vagy más személy megrendelésére teljesíti, ha kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzik. Megszűnik a K+F közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség alapján igénybe vehető adókedvezmény. 2 Általános forgalmi adó Az áfa kulcs változásával összefüggésben az időszakos elszámolású ügyleteknél átmeneti szabály szerint kell megállapítani az alkalmazandó áfa kulcsot: Fizetési határidő / Elszámolási időszak Áfa kulcs Teljesítés dátuma 2011-ben 2011-ben vagy 2012-ben 25% 2012-ben 2011-ben 25% 2012-ben 2011-ben kezdődik, de átnyúlik 2012-be megbontás szükséges: 25% a 2011-es időszakra, 27% a 2012-es időszakra 2012-ben 2012-ben 27% 2013-tól összesítő jelentést kell készíteni és az áfa bevallással benyújtani a kibocsátott és befogadott számlák adatairól, hasonlóan az EU ügyletek esetében benyújtandó összesítő nyilatkozathoz. A részletes szabályokat NGM miniszteri rendelet fogja meghatározni. Fordított adózásnál adóköteles lesz az előleg. Importszolgáltatásnál, ha adó fizetésére a magyar vevő kötelezett, az adott előleg összege után áfát kell fizetnie, amely természetesen levonható, ha ennek feltételei fennállnak. Közösségen belüli ügyletnél az ilyen szolgáltatások előlegét szerepeltetni kell az összesítő nyilatkozatban. A belföldi adóalany abban az esetben is köteles lesz a belföldi szabályoknak megfelelő számlát kiállítani a külföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha 2
belföldön kívül máshol is letelepedett, de az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely vagy állandó telephely érintett. Elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla kibocsátásához is szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése. A jövőben az adóhatóság a honlapján közzé teszi, hogy az ingatlant értékesítők áfakötelessé tették-e értékesítésüket. A láncügyleteknél csak a közbenső vevőként fuvarozó adóalany jogosult megdönteni azt a törvényi vélelmet, hogy ezt a tevékenységet beszerzőként végzi. 3 Egyszerűsített vállalkozási adó Az adó mértéke 30 %-ról 37 %-ra, az EVA választásának értékhatára 25 millió Ft-ról 30 millió Ft-ra emelkedik. A társasági adó hatálya alá visszatérő EVA alanyoknak a társasági adó előlegről, az EVA alanyiság megszűnését követő 60 napon belül bevallást kell benyújtaniuk a megszűnést követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig. Az adóelőleget negyedévenként egyenlő részletekben, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni. A háromhavonta esedékes adóelőleg összege az EVA alanyiság megszűnésének évében elszámolt összes bevétel 1%-a. Ez azt jelenti, hogy azoknak az EVA alanyoknak, akik 2012. január 1-jétől társasági adóalannyá válnak, az adóelőlegbevallást 2012. február 29-ig kell benyújtaniuk a 2013. június 30-áig terjedő időszakra, és az első társasági adó előleg 2012. március 10-én esedékes. 4 Szociális hozzájárulási adó 2012. január 1-jétől a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltja a szociális hozzájárulási adó, amely ellátásra és támogatás igénybevételére nem jogosít. Az adó alapja a személyi jövedelemadó törvény szerinti adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem. Az adó mértéke 27%. A munkáltató adókedvezményt vehet igénybe, 2012-ben és 2013-ban, amennyiben végrehajtja a várhatóan decemberben megjelenő kormányrendeletben meghatározott elvárt béremelést minden havi 300 ezer Ft alatti bruttó jövedelem esetében. A fizetendő adóból levonható kedvezmény összegét munkavállalónként kell megállapítani. 2012-ben a kedvezmény mértéke havonta az érintett munkavállaló bruttó munkabérének 21,5%-a, de legfeljebb 16.125 Ft (kedvezmény felső határa), ha a munkavállaló munkabére nem haladja meg a 75 ezer Ft-ot. 75 ezer Ft felett a kedvezmény összege fokozatosan, a 75 ezer Ft fölötti jövedelemrész 14%-ával csökken és havi 190 ezer Ft-nál szűnik meg. 2013-ban a kedvezmény 16%, ha a jövedelem nem több 75 ezer Ft-nál, de legfeljebb 12 ezer Ft. Ha a jövedelem több 75 ezer forintnál, akkor a 12 ezer forintos határt csökkenteni kell a 75 ezer Ft jövedelem feletti rész 20%-ával. 2013-ban a kedvezmény havi bruttó 135 ezer Ft munkabérig érvényesíthető. 3
5 Adózás rendje Az adóhatóság adóregisztrációs eljárást folytat le azoknál az adózóknál, akik a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel igényelnek adószámot. Az adószám megadását megtagadhatják, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja (vagy többségi tulajdonosa) olyan cégben volt vezető tisztségviselő, képviselettel rendelkező tag (vagy többségi tulajdonos), ahol 5 millió Ft (a legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózóknál 30 millió Ft) tartozás áll fenn, vagy a cég ilyen összegű adótartozás mellett jogutód nélkül megszűnt, vagy a cég adószámát jogellenes működés miatt 5 éven belül törölték. A megtagadó határozat közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelemmel lehet élni. A kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben pedig 8 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. Az eljárás lefolytatása alatt az adózót egy technikai azonosítószámon tartják nyilván. Az adóregisztrációs eljárás után az adóhatóság kockázatelemzési eljárást folytat le. A kockázatosnak minősített adózókat legfeljebb egy éves időtartamra fokozott hatósági felügyelet alá vonhatja, melynek során például gyakoribb áfa bevallásra vagy a bevallások adótanácsadóval, adószakértővel való ellenjegyzésére is kötelezheti az adózót. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése (új) - 2012-től az adózó az adóbevallással egy időben bejelentheti az adóhatóságnak, hogy egy ügylet adójogi megítélésében bizonytalan. A bejelentés lehetősége áfára, innovációs járulékra, a szokásos piaci ár megállapítására, adókedvezményre nem vonatkozik. A bejelentéssel az adózó mentesül az adóbírság és a mulasztási bírság alól, az adóhiányt és a késedelmi pótlékot azonban meg kell fizetni. Bővül az adózók bejelentési kötelezettsége. Kötelező bejelenteni a zártkörűen működő részvénytársaság többségi tulajdonosának vagy minősített többségi befolyással rendelkező részvényesének adatait, az elektronikusan rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások őrzésének helyét, a jegyzett tőke összegét, a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzék számát, a magyarországi tényleges üzletvezetés helyét (amennyiben a magyar adójogi illetőség alapjául szolgál), és áthelyezését másik államba, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését 15 napon belül, a kölcsönzött munkavállalót. Szigorúbb szankciók lépnek életbe. Az adóbírság 75%-ról 200%-ra emelkedik, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Megszűnik a minősített adózók kedvezménye. A járulékkal kapcsolatos adóbírságot mindig a kifizető terhére állapítják meg. Mulasztási bírság A beszámoló közzétételét és letétbe helyezését elmulasztókra első felszólításkor 500 ezer Ft-ig, ismételt felszólításkor már 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot 4
vethetnek ki (korábban felfüggesztették az adószámot). Ha az adózó még ennek ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, akkor törlik az adószámát. 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózó közzétett beszámolójából lényeges információk kimaradnak vagy tévesen mutatják be azokat. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt a minimális mulasztási bírság vállalkozások esetén legalább 500 ezer Ft. Hiányos vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén az első jogsértésnél a szabályok nem változnak, a kivethető mulasztási bírság 2 millió Ft. Ismételt jogsértésnél a mulasztási bírság elérheti a 4 millió Ft-ot, ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztásnál pedig az első esetben kivetett bírság négyszeresét, így akár 8 millió Ft-ot is. Azonos mértékű a bírság, ha ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatban bevezetett új nyilvántartási kötelezettségnek nem tesznek eleget. Az iratmegőrzési kötelezettség megsértése miatt a mulasztási bírság elérheti az 1 millió Ft-ot. A végelszámoló is bírságolható, nem csak a felszámoló. Nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt. Egyéb változások Feltételes adó-megállapítás társasági adóban 3 évre szólóan is kérelmezhető. Bevezetik emelt díj ellenében (az általános tétel kétszerese) a gyorsított elbírálási eljárás (60 nap helyett 30 nap) lehetőségét. A készpénzfizetés bejelentési értékhatára független felek között 5 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra csökken. Önellenőrzési pótlékot nem az önellenőrzés nyilvántartásba vételéig, hanem önellenőrzési lap benyújtásáig kel felszámítani. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével kezdődik, az előzetes értesítés megszűnik. Bevallást pótolni az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig lehet (korábban az ellenőrzés megkezdésének napjáig lehetett). Szigorúbbak az áfa gyakoribb elszámolásának és bevallásának feltételei. Megtagadják az engedélyt, ha a kérelem benyújtását megelőző két évben pl. az adózó nem teljesítette bevallási, bejelentési kötelezettségét vagy részére mulasztási bírságot állapítottak meg számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt. 5
A transzferár dokumentáció angol, német vagy francia nyelven is elfogadható. Az adószám felfüggesztése nélkül törlik az adószámot, ha a bejelentett székhely vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós, vagy ha a szervezeti képviselőt nem jelentették be (korábban ezek miatt felfüggesztették az adószámot). Az adószám felfüggesztése 30 napról 15 napra csökken. A munkáltató köteles adatot szolgáltatni minden olyan magánszemélyről, aki a a munkáltatói adó megállapítást választotta. 6 Környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíjról szóló új, 2012. január 1-jétől hatályos 2011.évi LXXXV. törvény a hatályba lépés előtt módosult. A törvény végrehajtási rendelete eddig nem jelent meg. A csomagolószerek (csomagolóanyag és csomagolási segédanyag) és a reklámhordozó papírok termékdíja emelkedik. A belföldön előállított reklámhordozó papír esetében a nyomdai szolgáltató fizeti a termékdíjat. A belföldön előállított csomagolószer díjmentességének egyik feltétele a betétdíj alkalmazása. A termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységet a megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Az egyéni hulladékkezelést teljesítő 2012-ben január 15-ig, a többi kötelezett április 20-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A január 15-ei határidő jogvesztő. Az átalányfizetést választóknál a bevallás határideje a tárgyévet követő év január 20-a. A többi kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg a termékdíjat. Az utóbbiak december 20-ig adóelőleget fizetnek, amelynek összege az első három negyedévre fizetett termékdíj harmadának 80 %-a. Megszűnik az a lehetőség, hogy a termékdíjat a második belföldi vevő átvállalja. 7 Számviteli törvény Sajátos egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi értékeket: mérlegfőösszeg a 65 millió Ft-ot éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. A szabályt már a 2011-ben induló üzleti évben is lehet alkalmazni. A konszolidálásba bevont vállalkozások is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Eltérő üzleti évet a jövőben nemcsak a külföldi cégek leányvállalatai választhatnak, hanem néhány kivételtől eltekintve - minden vállalkozó, feltéve, hogy azt a működés jellemzői 6
indokolják (pl. üzletmenet ciklikussága, az anyavállalat információs igénye). Továbbra sem választhat eltérő üzleti évet az EVA alany, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a biztosító, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő. 2012-től akkor kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás átlagos éves nettó árbevétele - az eddigi 100 millió Ft-tal szemben - nem haladta meg a 200 millió Ft-ot. 2014-től az értékhatár 300 millió Ft-ra emelkedik. A foglalkoztatottak átlagos létszámának határértéke változatlanul 50 fő. 2014-től csak az a könyvelő készíthet IFRS szerinti beszámolót, illetve az a könyvvizsgáló ellenőrizheti ezt a beszámolót, aki IFRS végzettséggel rendelkezik és szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában IFRS regisztrálási szakterületen, illetve rendelkezik IFRS minősítéssel. A házipénztárban a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10%-át (eddig 2% volt). A beszámoló közzétételének határideje az általános szabályok szerint az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja (azaz május 31. a naptári éveseknél). Ez a 150 napos szabályt váltja fel. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezőségét évente egyeztetni kell. A leltárba kerülő adatok valódiságáról leltározással kell meggyőződni. Folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetése esetén elegendő 3 évente elvégezni a mennyiségi felvételt, de az egyeztetés évente ekkor is kötelező. A beruházásokra is elszámolható értékvesztés, terven felüli értékcsökkenésként, ha a beruházás piaci értéke tartósan és jelentősen csökken. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke után is lehetőség lesz terven felüli értékcsökkenés elszámolására, ha megtérülése a bevételekben nem biztosított. 8 Banki különadó A pénzügyi szervezetek és hitelintézetek 2012-ben is kötelesek különadót fizetni. Az egyéb pénzügyi szervezetek adóalapja a 2009. évi beszámoló adataiból előjelhelyesen számított kamateredmény, valamint a díj és jutalékeredmény összevont összege lesz (korábban nem volt előjelhelyesen összevonva). Az adó mértéke az összevont összeg 6,5%-a. A 2011. január 1-jét követően jogutódlással megszűnő adózó különadó-fizetési kötelezettségét a jogutódja köteles teljesíteni. 9 Innovációs járulék A saját vagy megrendelt K+F költségével az innovációs járulék nem csökkenthető. Bővül az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján kell meghatározni, hogy 7
mely cég minősül mikro- és kisvállalkozásnak. A partner és kapcsolódó vállalkozások adatait tehát konszolidálni kell a méret megállapításához. 10 Szakképzési hozzájárulás 2012. január elsejétől a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról új törvény (2011. évi CLV. törvény) lép hatályba. A hozzájárulás mértéke továbbra is 1,5%. Lényeges változás, hogy a bruttó kötelezettség sem a saját dolgozók képzési költségével, sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással nem csökkenthető. 11 Helyi adók Az alapterület szerint megállapított építmény- és telekadót, az önkormányzat bármely szempont alapján differenciálhatja. Annyi csak a megkötés, hogy az adó nem haladhatja meg a törvényi maximumot (amely egyébként változatlan, építménynél 1.100 Ft/nm, telek esetében 200 Ft/nm). Telekadó köteles lesz a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, valamint az épületnek nem minősülő építménnyel (pl. út, parkoló) lefedett földrészlet. Újrafogalmazták a nettó árbevétel fogalmát, és önállóan határozták meg a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmát. Eltörölték a törvényi hivatkozást a külföldi telephely adómentességére. A külföldi telephelyet az iparűzési adóalap-megosztásnál figyelembe kell venni. A magánszemélyek kommunális adójának felső határa építményenként és telkenként számítva 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelkedik. 12 Illeték A kapcsolt vállalkozások között illetékmentes az ingatlan átruházás, ha a vagyonszerző fő tevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy bérbeadás (eddig a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés megszerzése volt illetékmentes). Mentesülhetnek a lakóház felépítésének kötelezettsége alól azok, akik 2004. október 1. 2009. május 31. között telket vásároltak, és az ingatlan továbbértékesítésének kötelezettsége alól azok az ingatlanforgalmazók, akik 2006. október 1. 2009. május 31. között továbbértékesítés céljából vásároltak ingatlant, feltéve, hogy éltek a határidő hosszabbítás (4 évről 6 évre) lehetőségével, és megfizetik az illetéket a jelenleg hatályos mértékek szerint. A már megfizetett pótilletéket, illetve a késedelmi pótlékkal növelt illetéket az adóhatóság csökkentve a hatályos mértékkel megállapított illetékkel visszatéríti. A gépjármű vagyonszerzési illetéket a jövőben a jármű kilowattban kifejezett teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján differenciáltan határozzák meg (300-850 Ft/kW). A kisebb teljesítményű és régebbi autók után kevesebb, a nagyobb teljesítményű és fiatal gépjárművek után több illetéket kell fizetni. A 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű 8
autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók esetében az illetéket egységesen a 120 KW teljesítményre vonatkozó mértékkel állapítják meg. A kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsik megszerzése illetékmentes. Az eljárási illetékek és igazgatási pótdíjak jelentősen emelkednek. 13 Regisztrációs adó A regisztrációs adótételek jelentősen csökkennek. A személygépkocsi műszaki tulajdonságaitól és környezetvédelmi besorolásától függően a szélső értékek: 45 ezer Ft és 4 millió 800 ezer Ft. Az elektromos meghajtású személygépkocsik forgalomba helyezése adómentes. A gépjárműflotta-üzemeltető regisztrációs adót fizet, ha külföldi rendszámú személygépkocsit belföldi személynek ad bérbe egy napon túli időtartamra. A fizetendő adó mértéke a bérlet időtartamától függ, minél hosszabb a bérleti időtartam, annál magasabb az adó. Flottaüzemeltető az EGT-ben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó vállalkozás, amely legalább 100 db külföldi rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti évben az árbevételének legalább 75%-a gépjárművek bérbeadásából illetve lízingbeadásából származik. 2012-től a regisztrációs adóügyek is intézhetők elektronikus úton. 14 Egyéb változások Az osztalékelőleg fizetéshez fel lehet használni az előző üzleti év végi beszámolót a fordulónaptól számított 6 hónapon belül, azaz nincs szükség közbenső mérlegre. Ezen időpont után már szükség van köztes mérlegre az osztalékelőleg fizetéshez, azonban a köztes mérleg ugyancsak 6 hónapig felhasználható, akár több osztalékelőleg fizetésre is. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak az adószámának megállapítását követően folytathat. A jogszabály ezt eddig a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásához kötötte. Ismét kötelező a kamarai tagság. Az újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, a már működő vállalkozások 2012. február 29-ig kötelesek a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5 ezer Ft. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdésük lenne, készséggel állunk rendelkezésükre. Kérjük, vegye figyelembe a következőket: 9
A FAL-CON TAX-NEWS MAGYARORSZÁG hírlevelei a lehető legnagyobb gondossággal készülnek és gyors betekintést kínálnak az adójog aktuális változásaiba. Éppen ezért nélkülözik a teljesség és a részletekbe menő pontosság igényét. Kiváltképp nem tudják a konkrét, egyedi esetek által megkövetelt személyes tanácsadást pótolni. Ezért kérjük megértésüket, hogy ezek tartalmáért, mint mindig most sem tudunk ilyen jellegű felelősséget vállalni. 10