Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve minden évben tájékoztatást ad a BAZ. Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára Tájékoztatás a lakosság egészségi állapotáról címmel. A népességi mutatók, túl azon, hogy hasznos és objektív képet mutatnak a megye területén élő lakosság aktuális keresztmetszetéről, figyelemfelkeltő hatással is bírnak mindazokra a döntéshozókra, akiknek módjuk és lehetőségük van az emberek egészségi állapotát pozitív módon befolyásolni. Ez egy olyan tükör, amely megmutatja a demográfia törvényszerűségeit, a népesség fogyásának, összetételének változásait, és a megyében élő lakosság egészségi állapot mutatóit. A tájékoztatás célja, hogy az önkormányzat vezetői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos problémákat, melynek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra hivatalból is lehetőségekkel rendelkeznek. A lakosság egészségi állapotának javításához népegészségügyi beavatkozások szükségesek, melyek rendkívül sokoldalúak, multiszektoriálisak, és jellemzően nem az egészségügyi ellátás feladatkörébe tartoznak. Az egészségügyi törvény szerint a népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése". A lehetséges beavatkozók köre tehát túlmutat az egészségügyön, de az önkormányzatokon is, gyakorlatilag felöleli a társadalom minden szféráját, melyben meghatározó szereplő maga az egyén is, a saját egészségét tudatosan befolyásoló magatartásával. Bízunk abban, hogy a jelen tájékoztató anyagunk hasznos segítséget jelent prevenciós programok, helyi fejlesztési koncepciók kidolgozásához. A tájékoztató bevezetésképpen bemutatja a megye településszerkezetét majd a 2013. január 1. napjával életbe lépett új közigazgatási területi egységet, a járási rendszert. Az anyag a demográfiai és népmozgalmi mutatókon túl kiemelten kezeli a csecsemőhalálozás bemutatását az EU, Magyarország és közigazgatási területei adatainak figyelembevételével, elemezve ezen területek tükrében Borsod- Abaúj-Zemplén Megye és statisztikai kistérségei csecsemőhalandóságának helyzetét. Továbbiakban a tájékoztató bemutatja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő 15-64 év közötti lakosság idő előtti halálozási viszonyait, mivel nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint ezen életszakaszban a fejlettebb társadalmakban már nem szabad elhalálozni, figyelembe véve az 1
egészségügy felkészültségét, illetve a káros hatások társadalmi szintű kiküszöbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is. A 65 év alatti halálozások magas szintje - mely hazánkra, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is jellemző - akkor tapasztalható, ha az említett káros hatások (egészségtelen életmód, környezet szennyezések, egészségügyi ellátási zavarok, társadalmi- gazdasági- szociális esélyegyenlőtlenségek, stb.) nagyon erőteljesen sújtják a lakosságot, vagy annak nagyobb csoportjait. A kiváltó okok erőssége, a káros hatások összegződése pedig jóval korábbi életkorba tolja át a kapcsolatba hozható betegségek kialakulását, és így a végzetes kimenetel is korábbi életkorokban következik be. Megbetegedési mutatók vonatkozásában a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) adataira támaszkodva mutatjuk be megyénkben a lakosságot leginkább érintő morbiditási viszonyokat adott megbetegedés országos előfordulási gyakoriságának tükrében. Településszerkezet, népesség száma és jellemzői a 2011. évi népszámlálás tükrében A népesség összetételét befolyásolja az adott területen élő lakosság száma, kormegoszlása, halandóságának szintje, a bevándorlás és elvándorlás nagysága. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye településszerkezete Forrás: KSH, (STADAT) táblák, 2012. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 358 településének lakónépessége a 2011. október 1-jei népszámlálás alapján 686,3 ezer fő volt, 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A Központi Statisztikai Hivatal továbbszámított adatai alapján 2013. január 1-jén a lakosság száma 682 350 fő szerint alakult. A megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 27 városban, 41 százaléka községekben, nagyközségekben élt. Minden településtípusban csökkent a népesség 2001. február 1-jéhez képest. A változás mértéke Miskolcon 8,9 százalék, a többi városban 2
8,6 százalék, a községekben, nagyközségekben 6,5 százalék volt. A megyeszékhely után legtöbben (66,4 ezer fő) az 5 és 10 ezer fő közötti városokban éltek, ők adták a városi lakosság 17 százalékát. A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák a községek közül a legtöbb lakost az 500 és 1000 fő közötti területeken írták össze. A népesség számának alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye A lakónépesség változása 2001-2011. között az ország megyéiben Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye Az elmúlt évtizedben a lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre koncentrálódott. A népesség változása 2001 2011 között viszonylag egységes képet mutat, népességfogyás jellemzi leginkább a megye térségeit. A fogyás mértéke az aprófalvas térségekben dominál, legnagyobb fogyás Szikszó, Szerencs, és Cigánd járásait érintette. 2001 2011 között a Szikszói járásban volt a legmagasabb a népesség fogyása (15,4%), ahol 2011-ben az ezer lakosra jutó élveszületések száma megyén belül a legalacsonyabb értéket mutatta (8,1). 3
A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség öregedését mutatja, hogy 2001-hez képest a gyermekkorúak száma 21 százalékkal, a fiatal aktív korúaké 10 százalékkal, az idősebb aktív korúaké 4,4 százalékkal csökkent, viszont a 60 éves és idősebbeké 4,4 százalékkal nőtt. Megyénkben jelentős változás, hogy a legnagyobb létszámú korcsoport, az 55 59 éveseké 25 százalékkal gyarapodott. A két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 53 százaléka 40 évnél fiatalabb. A nőknél ez az arány 46 százalék volt. 4
Népesség száma nem és életkor szerint, (a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján) Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye 2011. október 1-jén száz aktív korúra 27 gyermek és 37 időskorú személy jutott Borsod megyében. Településtípusonként a korösszetétel jelentősen eltért. A településcsoportok között ez a mutató a gyermekek esetében az Encsi járásban a legmagasabb (37), és a Tokaji járásban a legalacsonyabb (22). Az időskorúak eltartottsági rátája a Mezőkövesdi járásban (44) volt a legnagyobb és az Encsiben a legkisebb (31). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva legmagasabb az eltartási mutató a Cigándi járásban (73), a legalacsonyabb a Tiszaújvárosiban (58). Száz aktív korúra jutó gyermek és időskorú, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye 5
Mivel az időskorúak száma fokozatosan emelkedik, egyre nagyobb a népességen belüli arányuk. 2011. október 1-jén Borsod-Abaúj-Zemplénben a népesség 11 százaléka volt 70 éves és idősebb. Számuk 9,6 százalékkal emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A Mezőkövesdi járásban a legmagasabb hányaduk (14 százalék), és a Tiszaújvárosiban a legalacsonyabb (9,1 százalék). A 70 évesek és idősebbek aránya (%), 2011. október 1. Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a közigazgatás területi egységei a járások lettek 2013. január 1. napjával. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16 járás került meghatározásra. A járások demográfiai helyzete a népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes fogyás és a népességváltozás tükrében Egy összesített demográfiai index módszerrel, és a rendelkezésre álló 2010-es statisztikai mutatók segítségével megvizsgálható a járások demográfiai helyzete. Egy korábbi vizsgálat mintájára olyan összetett mutató állt rendelkezésre, ahol a demográfiai helyzetet kifejező mutatók (népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes szaporodás, népességváltozás) negatív tartományait vették számításba. Ha az adott probléma, jellemző volt a járásra 1-et, ha nem, 0 értéket kapott. Az összesített demográfiai index az alábbi értékeket vette irányadónak: népsűrűség kisebb, mint 50 fő/km2; öregedési index nagyobb, mint 100; vándorlási különbözet negatív, természetes szaporodás negatív (=természetes fogyás); a népességváltozás 2001 2010 között (2001=100%) negatív. Az egy járáshoz tartozó minimális összesített problémaszám (index) így 0, a maximális érték pedig 5. Országosan a 198 járásból mindössze hét járás összpontszáma mutat 0-t, ezen járások demográfiai helyzete kifejezetten pozitív (magas népsűrűség és alapvetően odavándorlás jellemzi, a fiatal népesség aránya meghaladja az idősekét, természetes szaporodása pozitív előjelű és a nevezett tíz éves időintervallumban lakónépessége növekedő tendenciát mutatott). Ezzel szemben Borsod-Abaúj- 6
Zemplén Megye járásaiban a demográfiai mutatók közül legalább három, de a megye túlnyomó részében legalább 4 mutató negatív értéket mutat. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben az aprófalvas térségek (közülük is inkább az Edelényi, Encsi, és Szikszói járás) vannak. Problémát az elöregedő népesség (pl. Sátoraljaújhelyi, Mezőkövesdi, Szerencsi és Szikszói járás), a magas elvándorlás (pl. Szikszó, Szerencsi, Cigándi, Sátoraljaújhelyi, Gönci járás) és összességében a fogyatkozó népességszám jelenti. 1 Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatósága Járás Járáshoz tartozó települések település szám lakosságszám Kazincbarcikai Ózdi Putnoki Alacska Alsótelkes Bánhorváti Berente Dédestapolcsány Felsőtelkes Izsófalva Kazincbarcika Kurityán Mályinka Múcsony Nagybarca Ormosbánya Rudabánya Rudolftelep Sajóivánka Sajókaza Sajószentpéter Szuhakálló Tardona Vadna Arló Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Farkaslyuk Hangony Járdánháza Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Sáta Uppony Aggtelek Alsószuha Bánréve Dövény Dubicsány Felsőkelecsény Felsőnyárád Gömörszőlős Hét Imola Jákfalva Jósvafő Kánó Kelemér Királd Putnok Ragály Sajógalgóc Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Szuhafő Trizs Zádorfalva Zubogy 22 66580 17 53448 26 19091 1 VÁTI Nonprofit Kft., KSH, Területi atlasz - Járási rendszer adatai alapján 7
Edelényi Encsi Gönci Szikszói Miskolci Tokaji Abod Balajt Becskeháza Boldva Borsodszirák Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Damak Debréte Edelény Égerszög Galvács Hangács Hegymeg Hidvégardó Irota Komjáti Lak Ládbesenyő Martonyi Meszes Nyomár Perkupa Rakaca Rakacaszend Szakácsi Szalonna Szendrő Szendrőlád Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Szuhogy Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Viszló Ziliz Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád Detek Encs Fancsal Fáj Felsőgagy Forró Fulókércs Gagyapáti Garadna Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Krasznokvajda Litke Méra Novajidrány Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szemere Abaújalpár Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Felsődobsza Fony Gibárt Golop Gönc Göncruszka Hejce Hernádbűd Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Pere Regéc Sima Tállya Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Abaújlak Abaújszolnok Alsóvadász Aszaló Felsővadász Gadna Gagybátor Gagyvendégi Halmaj Hernádkércs Homrogd Kázsmárk Kiskinizs Kupa Léh Monaj Nagykinizs Nyésta Pamlény Rásonysápberencs Selyeb Szászfa Szentistvánbaksa Szikszó Alsózsolca Arnót Berzék Bőcs Bükkaranyos Bükkszentkereszt Emőd Felsőzsolca Gesztely Harsány Hernádkak Hernádnémeti Kisgyőr Kistokaj Kondó Köröm Mályi Miskolc Nyékládháza Onga Ónod Parasznya Radostyán Répáshuta Sajóbábony Sajóecseg Sajóhídvég Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajóvámos Sóstófalva Szirmabesenyő Újcsanálos Varbó Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj 45 33253 29 21562 32 19063 24 17598 39 251422 11 13501 Szerencsi Alsódobsza Bekecs Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tiszalúc 14 37781 Sátoraljaújhelyi Cigándi Alsóberecki Alsóregmec Bózsva Felsőberecki Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány Bodroghalom Cigánd Dámóc Karcsa Karos Kisrozvágy Lácacséke Nagyrozvágy Pácin Révleányvár Ricse Semjén Tiszacsermely Tiszakarád Zemplénagárd 21 23026 15 15196 8
Élveszületés ezer lakosra Sárospataki Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod 16 24712 Mezőcsáti Ároktő Gelej Hejőpapi Igrici Mezőcsát Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján 8 14279 Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőkövesdi Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszavalk Vatta Girincs Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőszalonta Kesznyéten Kiscsécs Muhi Tiszaújvárosi Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszapalkonya Tiszaújváros Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen Forrás: KSH: Járások alapinformációi 23 42304 16 31977 358 684 793 Népmozgalmi események alakulása a megyében /rendelkezésre álló legfrissebb adatok, források alapján/ Élveszületések száma ezer lakosra 11 10,5 10 9,5 9 8,5 8 7,5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés 9
Természetes szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Halálozás ezer lakosra Halálozások száma ezer lakosra 16 15,5 15 14,5 14 13,5 13 12,5 12 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Ország összesen Heves Észak-Magyarország Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Természetes szaporodás fogyás ( ) ezer lakosra 0-1 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012-2 -3-4 -5-6 -7-8 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Születések 2012-ben 6699 élveszületés történt, a termékenységi mutatók kedvezőbbek, mint országosan, Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám (9,8) meghaladja a hazai átlagot (9,1). A megyék között az egyik legmagasabb értékkel bír. 10
Halálozások 2012-ben 9625 elhalálozás történt, a halálozási ráta 2012-ben 14,0 mely csökkenést eredményezett ugyan az elmúlt esztendőkhöz képes, viszont még ezzel is a kedvezőtlen halálozási mutatóval rendelkező megyék élvonalába tartozunk. Borsod megyében az emelkedett élveszületések és a stagnáló halálozások és migrációs veszteség mértéke (-5,0) kedvezően befolyásolta a természetes (-4,3) és a tényleges fogyás (-9,6) mértékét 2012-ben. A születéskor várható átlagélettartam és születéskor várható egészségben eltöltött életévek, tekintetében az OECD adataiból látható, hogy hazánk a nőket tekintve 2010-ben Csehországtól több mint 5 évvel, Svédországtól pedig majdnem 12 évvel volt lemaradva születéskor várható egészségben eltöltött életév tekintetében, annak ellenére, hogy a várható élettartamban csupán 2, illetve 5 év volt ez a különbség. Születéskor várható átlagélettartam és születéskor várható egészségben eltöltött életévek (szürkével a születéskor várható élettartam, kékkel az egészségben eltöltött életévek) Forrás: OECD Health at Glance, 2012 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam - 2012-es számítások szerint - a nők esetében 78,38, férfiaknál pedig 71,45 év. Vagyis mindkét nem esetében elmarad Magyarország az európai átlaghoz képest: hazánkban mind a nők, mind pedig a férfiak átlag két évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. 11
1990 2001 2012 A születéskor várható átlagos élettartam mindkét nem esetében javult az elmúlt két évtizedben. Egy megyénkben született kisfiú átlagosan 69 egy kislány 77 életévre számíthatott 2012-ben. E mutató tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplénben a legrosszabbak az életkilátások: Férfiak esetében a legmagasabb értékkel bíró terület és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye között 4,6 év a különbség országon belül, nőknél ez közel fele 2,5 év volt 2012-ben. A férfiak és a nők születéskor várható élettartama megyék szerint, 2012 Férfi Nő Forrás: KSH, Demográfiai atlasza Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, (1990; 2001; 2012) Év 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60 Férfi Nő Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés 12
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Budapest Pest Fejér Komárom Veszprém Győr-M-S Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod Heves Nógrád Hajdú Jász-N-Sz Szabolcs Bács-K Békés Csongrád Országos átlag Életév/százezer fő Elvesztett életévek a potenciális 70 évből területi különbségei, 2012 (standardizált mutató) 10 500 Férfi Nő 9 000 7 500 6 000 4 500 3 000 1 500 0 Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés A halálozási viszonyok jellemzésére szolgál többek között az elvesztett életévek számítása. Az alábbi 2010-es adatok alapján százezer lakosra számítva a férfiak több mint kétszer annyi életévet vesztettek el a potenciális 70 évből, mint a nők. Országosan a megyék közötti rangsorban, Borsodban a legnagyobb a veszteség mind két nem esetében. Általános halandóság, haláloki struktúra Halálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2001-2012 Fő 10 600 10 400 10 200 6 000 5 800 5 600 5 400 Fő Férfi Nő 10 000 5 200 9 800 5 000 9 600 4 800 4 600 9 400 4 400 9 200 4 200 9 000 4 000 13
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ezer élveszületésre Halandóság korcsoport (0-59) és nemek szerint Borsod-Abaúj- Zemplén Megyében, 2012 Csecsemőhalandóság nemek szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2001 2012 Tízezer főre 200 180 160 Férfi Nő 15 14 13 Fiú Leány 140 12 120 11 100 10 80 9 60 8 40 7 20 6 0 0 1 14 15 39 40 49 50 59 Korcsoport 5 Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés A korcsoportos (0-59) általános halandósági gyakoriság tekintetében nemi különbözőségek vannak megyénkben, a férfiak érintettsége meghatározóbb az összes halálok miatti halálozásuk tekintetében. Az 1-14 évesek alatti korcsoportban a nők érintettsége kedvezőtlenebb, ugyanakkor a 15-39 év feletti korcsoportokban már a férfiak halandósága kifejezettebb és az életkor előrehaladtával a két nem közötti halandósági gyakoriság egyre nagyobb különbözőséget mutat. A meghaltak részaránya haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében Százalék Év Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Egyéb halálokok Külső okok Összesen 1995 0,5 22,0 49,5 4,7 8,2 7,3 7,8 100,0 2000 0,4 24,1 49,9 4,7 8,3 6,4 6,2 100,0 2005 0,5 21,2 52,5 5,8 7,2 5,9 6,9 100,0 2010 0,3 22,6 51,6 6,5 6,7 5,8 6,5 100,0 2011 0,2 23,4 50,0 7,1 6,5 5,8 7,0 100,0 2012 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 14
A megyénkben bekövetkezett halálesetek több mint 90 %-áért a nem fertőző betegségek felelősek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a daganatok. A megye adatai szerint összességében az elhalálozások közel 50%-át a szív- és érrendszeri betegségek, 20%-át meghaladóan, pedig a rosszindulatú daganatok okozzák. 0 14 éves meghaltak megoszlása a főbb haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2012 (összesen: 69 eset) Perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok 43% Idegrendszer betegségei 9% Légzőrendszer betegségei 7% Egyéb halálokok 6% Erőszakos okok 7% Veleszületett rendellenességek 28% Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés 15 39 éves meghaltak megoszlása haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2012 (összesen: Férfiak:152; Nők:63 eset) Férfi Nő 11% 8% 22% 28% 25% 49% 3% 7% 25% 8% 14% Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Erőszakos okok Egyéb halálokok 15
40 59 éves meghaltak megoszlása haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2012 (összese: Férfiak:1 144; Nők:553 eset) Férfi Nő 7% 6% 8% 13% 32% 12% 43% 12% 6% 4% 32% 25% Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Erőszakos okok Egyéb halálokok Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés 60-X éves meghaltak megoszlása haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2012 (összesen: Férfiak:48 378; Nők:58 797 eset) Férfi Nő 7% 4% 3% 6% 29% 3% 4% 5% 10% 20% 51% 58% Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Erőszakos okok Egyéb halálokok Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve, saját szerkesztés 16
2012-ben 9625 lakos halálozott el megyénkben, nemi és korcsoportonkénti haláloki struktúrájuk különbséget mutatott. A teljes általános halálozást vizsgálva különböző korcsoportokban megfigyelhetjük, hogy a 0-14 évesek körében leginkább a csecsemőkorúakra (0-1 éves korúak) jellemző halálozások dominálnak úgy mint a veleszületett rendellenességek, perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok, idegrendszer betegségei. A 15-39 éves borsodi férfiak esetében az erőszakos okok, és a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások részaránya adja a férfiak összes halálozásának kétharmadát, mely a megyében élő nők vonatkozásában csupán a felére tehető 2012-ben. Ellenben a nőknél a daganatok miatti halálokok részaránya háromszorosa a férfiak körében megfigyeltektől. 40-59 éves férfiak leginkább a daganatos és a keringési rendszer betegségei miatt haláloznak el, de még itt is meghatározó az erőszakos okok miatti halandóságuk mely utóbbi a nőkre is jellemző ebben a korcsoportban. A nők daganatos haláloki súlya 10%-kal magasabb, míg a keringési rendszer betegségei miatti halálozás alacsonyabb százalékpontot mutat a férfi lakosság körében mértektől. A 0-64 éves Borsod Megyei lakosság több mint fele a keringési rendszer betegségei következtében halt meg és már ebben a korcsoportban a daganatos halálozások tekintetében a férfiak érintettsége magasabb. Csecsemőhalálozás helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Jelen tájékoztató kiemelten kezeli a csecsemőhalálozás bemutatását az EU, Magyarország és közigazgatási területei adatainak figyelembevételével, elemezve ezen területek tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye és statisztikai kistérségei csecsemőhalandóságának helyzetét. Alap adataink (esetek) forrásai a KSH tájékoztatási adatbázisa volt, mely adatbázisból a gyűjtendő adatok köre megyére és statisztikai kistérségekre történt, így elemzésünket Borsod-Abaúj-Zemplén megye és statisztikai kistérségei szintjén tettük meg. A népesség (produktív korban lévő női korosztály) körében zajló jelenségek kisebb-nagyobb mértékben ciklikusan változhatnak. Mivel a csecsemőhalálozás arányát nem a teljes populációra számoljuk, hanem az élveszületésekre, ezért az élveszületettekre jellemző állapotokat (kissúly, koraszülöttség, érettség, stb.) vizsgálva kell megtenni megállapításainkat a változással kapcsolatosan. A megállapítás szempontjából a torzítást elősegítő jelenségek ismerete is fontos szempont pl. az élveszületettek száma évről-évre ingadozó lehet, környezeti, szociális, társadalmi indikátorok (többszörösen hátrányos térségek, területi egyenlőtlenségek, a szülő nők köre sem elhanyagolható ilyen szempontból, iskolázottság, etnikum, kor, uralkodó életmódbeli szokások). A csecsemőhalálozásban már a születés előtti időszak - a fogantatástól- is meghatározó az újszülött/csecsemő sorsának, további alakulásában (anya életmódi szokásai, egészségi állapota). 17
A csecsemőhalálozás, az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozást jelenti. A halandósági elemzések speciális területe és kitüntetett szerepét az indokolja, hogy mint alapvető demográfiai mutató jellemző indikátora egy ország életszínvonalának, egészségkultúrájának, szociális- és egészségpolitikájának, az egészségügyi ellátásának. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma - az országos térkép sötétbarna területeinek elhelyezkedése tükrében- leginkább megyénk területén mutatkozik több kistérség vonatkozásában is magasabbnak, főleg a megye északi területeit érinti leginkább, ahol is az ország legkisebb mutatóval bíró kistérségéhez képest közel kétszeres az élveszületések száma ezer lakosra vetítve. Ezer lakosra jutó élveszületések száma statisztikai kistérségek szerint, 2012 Forrás: KSH, Demográfiai évkönyve Forrás: KSH, Demográfiai évkönyvei 18
Hazánkban a csecsemőhalandóság múltbeli viszonylagos nagy súlyát támasztja alá, hogy a századforduló körül a halálozások 30 százaléka csecsemőhalálozás volt. A magas csecsemő mortalitás az évek során erősen csökkenő tendenciát mutat. Csecsemőhalandóságot vizsgálva az Európai Unió néhány tagországát kiemelve elmondhatjuk, hogy míg hazánkban, 2012-ben ezer élveszülöttből 5 halálozott el egy éves koráig, addig Szlovéniában alig több mint egy csecsemőhalálozás történt. Magyarország csecsemőhalálozási helyzetéhez képest rosszabb mutatóval rendelkező országok közzé sorolható az Unióban Szlovákia és az EUmaximummal élen járó Románia is, ahol 9 csecsemőhalott jutott ezer élveszülöttre 2012-ben. Forrás: KSH, által közzétett ábra Csecsemőhalandósági arány 3 éves átlaga megyénként, 2010 2012. (országos átlag 5,0 ezrelék) Borsod 7,5 Vas 6,5 Zala 4,0 Győr 5,5 Veszprém 6,7 Somogy 6,7 Komárom 4,2 Fejér 4,6 Tolna 5,1 Bp. 3,4 Nógrád 7,0 Pest 4,1 Bács 5,7 Heves 4,8 Jász 6,4 Békés 5,2 Hajdú 4,3 Szabolcs 6,5-3,4 (1) Csongrád 5,1 4,0-4,6 (5) Baranya 5,0 4,8-5,2 (5) 5,5-6,7 (7) 7,0-7,5 (2) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés 19
1000 élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghaltak száma A csecsemőhalálozás az országon belül területileg is nagy szóródást mutat, mely összefügg az adott terület gazdasági adottságaival, a lakosság iskolai végzettségével és egyéb társadalmi-szociális, egészségügyi tényezőivel. Csecsemő ő haláloz lozások aránya ezer élveszületésre,, 2012 Forrás: KSH, Demográfiai évkönyv Az idősoros adatokat figyelve hazánk tendenciája megegyező az EU átlagával bár magasabb szinten mutatja csökkenő csecsemőhalálozási értékeit. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye helyzete ettől ingadozóbb képet mutat de itt is megfigyelhető a csökkenő tendencia a vizsgált időszakban. A megyei mutató az Észak-magyarországi vonalat követi de attól magasabb csecsemőhalandósági szinten. 15 A csecsemőhalandóság alakulása az Európai Unió átlagának tükrében 12 9 6 Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Észak- Magyarország Magyarország 3 Európai Unió átlaga 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés 20
ezer élveszülöttre ezer élveszülöttre A 2012-es évi KSH adatok alapján megyénk csecsemőhalálozása 7,3 ezrelék, ezzel a megyék érintettségi rangsorában a negyedik legmagasabb értékével az élmezőnybe került, értéke a hazai átlagot (4,9 ezrelék) meghaladóan alakult. Csecsemőhalandóság aránya ezer élveszülöttre, 2012. 10 9,0 9 8,0 7,7 8 7,3 7,0 7 6 5 4 3 2 1 0 Somogy Nógrád Veszprém Borsod-A-Z Győr-Moson-Sopron Vas Csecsemőhalálozás megyénként Országos átlag 6,1 6,1 6,1 6,0 5,6 5,6 5,1 5,1 4,9 4,8 4,7 3,4 2,9 2,7 2,2 Zala Jász-N-Sz Heves Szabolcs-Sz-B Komárom-Esztergom Fejér Tolna Bács-Kiskun Baranya Csongrád Pest Budapest Hajdú-Bihar Békés Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Megyénk statisztikai kistérségei tekintetében a csecsemőhalandóság megyén belüli helyzetét az alacsony esetszámokra és a számolt mutatók stabilizálására való tekintettel három évre aggregáltuk (2010-2012). Az így összevont évek adatai alapján értékeltük a csecsemőhalandóság megyén belüli helyzetét, a megyei átlaghoz való viszonyát. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a statisztikai kistérségek fele a megyei átlag feletti értékkel bírtak (kiemelendő a bodrogközi és a szikszói terület mely esetekben közel kétszerese volt a halandóság) kettő jól közelítette azt, míg egyharmadánál a csecsemőhalandóság a megyei szint alatt maradt a vizsgált időszakban. 16 14 12 10 8 6 4 2 Csecsemőhalandóság aránya Borsod-Abaúj-zemplén Megye statisztikai kistérségeiben ezer élveszülöttre, 2010-2012 évek átlagában 13,47 13,20 12,22 11,57 10,02 9,78 9,24 Csecsemőhalálozás kistérségenként 8,20 7,48 7,41 5,87 5,75 3,92 Megyei átlag 1,76 1,73 0 Bodrogközi Szikszói Encsi Szerencsi Edelényi Ózdi Mezőcsáti Abaúj-Hegyközi Tiszaújvárosi Tokaji Miskolci Mezőkövesdi Kazincbarcikai Sátoraljaújhelyi Sárospataki Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés 21
A magzati halálozások a terhesség-megszakításokkal együtt jelentik a magzati veszteséget. Minél nagyobb ez az érték, annál kevesebb csecsemő jön a világra, az összes fogamzásra nézve. Magzati veszteség Borsod-Abaúj Zemplén Megye, 2012 Korai és középidős magzati halálozás Késői magzati halálozás esetszám 1145 37 1182 Terhesség megszakítás 3100 Összesen 4282 Élve szülöttek (6699) + összes magzati veszteség (4282) = 10981 fogamzás, amelyből 61%-a jött világra Magzati veszteség 100 élve születésre számítva: 63,9 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2012-ben 10 981 fogamzás történt melyek 61%-a jött csupán világra, a magzati veszteség 100 élve születésre számítva közel 64 eset volt. A művi vetélések magas száma indirekt módon hozzájárulhat a magas születéskörüli (perinatalis) mortalitáshoz. A csecsemőhalálozás meghatározó kockázati tényezői a terhességi kor, az újszülött biológiai érettsége, születési súlya. A születéskörüli (perinatalis) kor a legkritikusabb a magzat, illetve az újszülött életben maradása szempontjából. A születéskörüli halálozás a terhességi (halvaszületés) és az újszülöttkori (korai neonatalis: 0-6 napos) időszak halálozásának vizsgálatát kapcsolja össze és értékes információt ad a korai életszakaszban történő veszteségekről. Ennek mértékét a várandósgondozás, szülésvezetés és az újszülöttkori ellátás minősége egyaránt befolyásolja. Születéskörüli (perinatális) halálozás, 2012 (1000 élveszülöttre számított hányados mutató) 22
Borsod Országos átlag Borsod Országos átlag Borsod Északmagyarország Északmagyarország Északmagyarország Országos átlag A 2012. évi területi perinatális mutatók tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén Megye országon belüli helyzete a hazai átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ezer élveszülöttre több mint 8 halvaszülés vagy 0-6 napos korban bekövetkező halálozás jut. Három év (2010-2012) mutatóit figyelembe véve megyénkben az országos átlaghoz képest magasabb a perinatális halálozás gyakorisága. Valamennyi területi egység mutatóira igaz, hogy a késői magzati halálozások ezer élveszülöttre számított előfordulása 2010-2012 évek folyamán mindvégig magasabb a 0-6 napos halálozásokétól. Születéskörüli halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1000 élveszülöttre számított hányados mutató) Késői magzati halálozás (halvaszületés) 0-6 napos halálozás 14 12 10 8 6 4 2 0 3,1 2,9 5,7 6,1 2,6 4,2 4,1 3,6 7,6 7,1 2,1 4,4 2,7 3,1 2,2 5,5 4,9 4,2 2010 2011 2012 Évek Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés A születéskörüli (perinatális) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, Észak-magyarország és az országos átlag tükrében, 2001-2012. (3 éves mozgó átlagolással ezer élveszülöttre számolt hányados mutató) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés 23
ezer élveszülöttre A mozgó átlagolás, mint statisztikai eljárás az ingadozások csökkentését az átlagok stabilizálását szolgálja, ugyanakkor az új átlagolt adatsorban a változás tendenciája nyomon követhető, a kiugró szélsőséges értékeket nem fedi el, viszont egy tisztább trendet mutatnak az így ábrázolt átlagértékek. Ezek alapján megfigyelhetjük a nagyobb ingadozásoktól mentes ábrán az országos átlag csökkenő tendenciáját, megyénkben viszont a 2005-2007 közötti években kicsúcsosodó születéskörüli halálozást követően az Észak-magyarországi gyakorisági vonalat követve ugyancsak egy csökkenés figyelhető meg a vizsgált években (2001-2012). 25 21,45 Születéskörüli halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén Megye statisztikai kistérségeiben, 2010-2012 évek átlagában, (ezer élveszülöttre számított hányados mutató) 20 15 10 16,98 14,67 11,78 10,55 10,00 9,25 születéskörüli (perinatális) halálozás kistérségenként Megyei átlag 8,11 6,93 6,15 5,88 5,34 5,20 5 3,70 3,53 0 Szikszói Szerencsi Ózdi Bodrogközi Mezőkövesdi Encsi Edelényi Miskolci Mezőcsáti Abaúj-Hegyközi Kazincbarcikai Tiszaújvárosi Sárospataki Tokaji Sátoraljaújhelyi Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Megyénk statisztikai kistérségei tekintetében a csecsemőhalandóság megyén belüli helyzetét az alacsony esetszámokra és a számolt mutatók stabilizálására való tekintettel három évre aggregáltuk (2010-2012). Az így összevont évek adatai alapján értékeltük a csecsemőhalandóság megyén belüli helyzetét, a megyei átlaghoz való viszonyát. Ez alapján elmondhatjuk, hogy Borsod Megye kistérségi területeinek kevesebb, mint fele bírt megyei átlag feletti értékkel. Kiemelendő a szikszói a szerencsi valamint az ózdi terület, melyek esetében a szikszói több mint kétszeresen haladta meg a megyei perinatális halandóságot, az edelényi jól közelítette azt, míg a kistérségek közel fele a megyei szint alatt maradt a vizsgált időszakban. Borsod Megyében, 2012-ben a 2500 grammon aluli élveszületések gyakorisága 12% körül alakult, így száz élveszülöttből 12 újszülött 2500 gramm alatti súllyal jött a világra. 24
A 2500 grammon aluli élveszületések aránya, 2012 A születési súly erősen összefügg az életeséllyel- a meghalt csecsemők több, mint 62 %-a 2500 gramm alatti volt, melyeknek több mint a fele az első 168 órában halt meg. Az úgynevezett súlyspecifikus halálozás mely megmutatja, hogy ezer azonos súlyú csecsemőből hány hal meg 1 éves kora előtt a vizsgált három évben a 2500 gramm alattiak esetében a 2011-es év magas értéke után (57,6) 2012-ben javulás mutatkozott, mely súlyspecifikus halálozási értéket még a hazai átlag is meghaladta (megye.37,4; ország:39,2). Míg a 2500 gramm alattiak életesélyei javultak addig a 2500 gramm feletti súlycsoportba tartozók életesélyei romlottak a vizsgált években. A 2500 gramm feletti súlycsoportba tartozók súlyspecifikus halálozása emelkedést jelez, mely a 2010-es évi megyei és a 2012. évi országos mutató közel kétszerese körül alakult. 25
Csecsemőhalandóság a csecsemő kora és súlya szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2010 Eset / Súly specifikus halálozás ( ) 2011 Eset / Súly specifikus halálozás ( ) 2012 Eset / Súly specifikus halálozás ( ) <2499g 0-27 napos 28 naptól - 11 hónapig 26 7 45,3 35 6 57,6 22 8 37,4 (országos érték: 39,2) >2500g 0-27 napos 28 naptól - 11 hónapig 1 9 1,7 6 11 2,9 8 10 3,1 (országos érték: 1,6) Csecsemőhalandóság a csecsemő kora és súlya szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2012 O napos 1-6 napos 7-27 napos 28 naptól 11 hónapig Összesen Súly specifikus halálozás ( ) <2499 g 6 10 6 8 30 (62,5 %) 37,4 (országos átlag=39,2) >2500 g 4 10 18 (37,5 %) 3,1 (országos átlag=1,6) 30 halálozás (62,5 %) +1 ismeretlen A színezett cella adatai adatvédelem miatt nem jeleníthetők meg Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Megyénkben a kis súlyúak közül az extrém kis súllyal (1000 gramm alatt) születettek gyakorisága három év viszonylatában azonosan alakult. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012-ben ezer élveszülöttből hat gyermek 1000 gramm alatt született, 18 újszülött 1500 gramm alatt jött a világra. 26
2500g alatti születési gyakoriság (%) / (esetszám) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Évek <2500 g <1500 g <1000 g 2010 10,9 % (728) 1,3 % (89) 0,6 % (39) 2011 10,8 % (712) 1,5 % (96) 0,6 % (40) 2012 12,0 % (802) 1,8 % (118) 0,6 % (38) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés A megyét érintő statisztikai kistérségek tekintetében a kis súllyal születettek aránya 2012-ben az encsi, mezőcsáti, szikszói és az abaúj-hegyközi kistérségekben bizonyultak magasabbnak. % 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 A 2500 gramm alatti élveszületések aránya az összes élveszültéseken belül statisztikai kistérségek szerint BAZ. Megye Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi 2010 2011 2012 Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Ha a születési súly mellett a szülő nők életkorát is figyelembe vesszük, országos viszonylatban megfigyelhetjük megyénk érintettségét a szülő nők fiatalabb átlagos életkora tekintetében, mely 27,7-28,6 életév között mozgott 2012-ben. Borsodon kívül még három megye volt érintett ezen életkor vonatkozásában. 27
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2012-ben 12,5 % a 19 év alatti anyák által szült csecsemők halandósága. Csecsemőhalandóság a születéskori súly és az anya korcsoportja szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2012 csecsemőhalott születéskori súlya/ gramm 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 összesen anya korcsoportja <2499 g 4 5 6 8 5 Adatvédelem miatt nem jeleníthető meg 30 >2500 g Adatvédele m miatt nem jeleníthető meg 3 8 Adatvédele m miatt nem jeleníthető meg Adatvédelem miatt nem jeleníthető meg Adatvédelem miatt nem jeleníthető meg 18 Összesen 6 12,5% 8 16,6% 14 29,1% 10 20,8% 6 12,5% 5 (+1 ismeretlen súlyú) 12,2% 48 (+1ismeretlen súlyú) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés A csecsemőhalálozás túlsúlya az első élethónapra azon belül az első hétre/napra koncentrálódik, amikor is az elhalálozások oka jellegzetesen eltér az első életév későbbi szakaszában bekövetkező halálesetek okától. Ezért kap értelmet a korai (az élveszületés utáni első 27 nap) és késői (28. naptól -11 hónapig bekövetkező) csecsemőhalálozás megkülönböztetése. A csecsemőhalottak túlnyomó többsége perinatalis (a szülési sérülések is ide tartoznak), vagy veleszületett okok (genetikai, anyagcsere betegség, fejlődési rendellenesség) miatt hal meg. 28
A korai csecsemőhalálozást a szervezetben keletkezett halálokok határozzák meg szinte teljes egészében, míg a késői csecsemőhalálozásban a külső okok dominálnak (balesetek, mérgezések). Csecsemőhalandóság főbb haláloki csoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2010-2012 (összes haláleset: 150) 9,3% 30,7% 60,0% XVII. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK (Q00-Q99) XVI. A PERINATALIS SZAKBAN KELETKEZŐ BIZONYOS ÁLLAPOTOK (P00-P96) EGYÉB (dagnatok,idegrendszer betegségei,morbiditás és mortalitás külső okai,a fül és csecsnyúlvány betegségei,máshová nem osztályzott panaszok és tünetek) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés XVI. A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok (P00-P96) miatti csecsemőhalandóság, főbb haláloki csoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, 2010-2012 (összes haláleset: 90) 40,0% 11,1% 18,9% 30,0% A rövid terhességi időtartam és alacsony születési súly miatti rendellenesség (P07) Magzati és újszülöttkori vérzés (P50-P54) Egyéb légzőszervi rendellenesség (P24-P28) Perinatális szakkal összefüggő egyéb állapotok (ezen belül kiemelendő: bakteriális szepszis, respirációs distressz szindróma ) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés A két megkülönböztetett halálozási forma közül a korai csecsemőhalálozás a meghatározó, mely a vizsgált három évben közel kétszerese a kései csecsemőhalálozásnak, mind megyei mind országos viszonylatban. 29
Borsod Országos átlag Borsod Országos átlag Borsod Északmagyarország Északmagyarország Északmagyarország Országos átlag A korai és a késői csecsemőhalálozás alakulása neonatális (korai) csecsemőhalálozás posztneonatális (késői) csecsemőhalálozás 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 2,4 2,0 1,9 4,0 3,5 3,5 2,6 6,3 2,7 5,0 1,8 3,1 2,7 2,4 4,6 4,7 1,6 3,2 2010 2011 2012 Évek Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés A csecsemőhalálozás következő meghatározó tényezője az anya iskolai végzettsége. A 2012-es adatok ismeretében megyénkben a szülő anyák alig több mint egyötöde felsőfokú végzettségű, negyede középiskolai érettségivel rendelkezik, és 40 %-a 8 általános vagy annál kevesebb osztályt végzett. Ez utóbbi arány közel kétszerese az országosnak. Az élveszületések százalékos megoszlása az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Észak-magyarország Magyarország 0% 20% 40% 60% 80% 100% kevesebb, mint 8 általános Szakmunkás, illetve szakiskola Felsőfokú végzettség 8 általános középisk. érettségi, képesítő ismeretlen Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés 30
Élveszületések megoszlása az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2012 100% Ismeretlen 80% 60% 40% 20% 0% BAZ. Megye Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Befejezett felsőfokú iskola Befejezett középiskola Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola Befejezett általános iskola (8. osztály) Általános iskola 0-7. osztálya 2012-es adatok ismeretében Borsod Megye négy kistérségében (edelényi, encsi, ózdi, szikszói) a szülő anyák közel 60%-a befejezett 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett. Ez az arány a megyei átlag másfélszerese volt a vizsgált évben, ugyanakkor az országosnak háromszorosa. A 2500 gramm alatti élveszületések megoszlása az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2012 100% Ismeretlen 80% 60% 40% 20% 0% BAZ. Megye Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Befejezett felsőfokú iskola Befejezett középiskola Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola Befejezett általános iskola (8. osztály) Általános iskola 0-7. osztálya 31
Megyénk két kistérségében (edelényi, bodrogközi) a 2500 gramm alatti gyermeket világra hozó szülő anyák több mint 80%-a végzett befejezett 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt. A megyei átlag 60% felett alakult. Borsodban a maximum 8 általánost végzett anyától születő 1000 csecsemőből közel 24 halálozik el, körükben a legmagasabb ez az arány. 1000 megfelelő iskolai végzettségű anyától származó élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás százalékos megoszlása, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén 16,27 7,93 7,26 4,32 5,08 Észak-magyarország 12,05 9,20 6,39 4,09 4,28 Magyarország 10,03 8,20 5,11 4,04 2,62 0% 20% 40% 60% 80% 100% kevesebb, mint 8 általános Szakmunkás, illetve szakiskola 8 általános középisk. érettségi, képesítő Felsőfokú végzettség Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis (esetszámok), saját számítás és szerkesztés Megyénk társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból évek óta hátrányos helyzetű és hazánk egyik legrosszabb szociális mutatóival rendelkező térsége. Észak-magyarországon magas az alacsonyabb iskolai végzettségű, fokozott gondozást igénylő várandósok száma, mutatja ezt egy 2010-es KSH által végzett elemzés is. Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010 32
Észak-magyarországon belül a cigány (roma) nemzetiséghez tartozók száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, 2011. október 1-jén több mint 58 ezren vallották magukat cigány (roma) nemzetiséghez tartozónak, mintegy 25%-al többen, mint 2001-ben. Megyénk népességén belül arányuk 8,5 %-ot képvisel. Magas arányuk leginkább a megye északi területein jellemző, mely hozzájárul az országos átlagtól magasabb csecsemőhalálozási mutatóhoz. A Cigány (roma) nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 A Cigány (roma) nemzetiséghez tartozók aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye településein, 2011 Forrás: KSH, 2011. évi Népszámlálás, területi adatok BAZ. megye 33
Az egészségi állapotban meglévő egyenlőtlenségek sok esetben korrelálnak a környezeti feltételekkel és az életmóddal. A szennyezett környezet, az elégtelen/hiányos táplálkozás, a rossz lakáskörülmények, zsúfoltság, nem megfelelő higiénés állapot és a helytelen életmód (dohányzás a várandósság ideje alatt) negatív hatásai régóta ismertek. Csecsemőhalálozás helyzete Védőnői adatok alapján: 2012-ben 6520 újszülöttet vettek nyilvántartásba a védőnők (2011-ben: 6385; 2010: 6545). Azon területeken emelkedett az élveszületések száma, ahol a lakosság alacsony jövedelemmel rendelkezik valamint halmozottan hátrányos helyzetű. Ebben a populációban magasabb lehet az abortuszok száma, a szülési arány, a koraszületések gyakorisága, a kis súllyal születettek aránya. Észak-magyarországon és azon belül megyénkben jellemzően magas a fokozott gondozást igénylő, hátrányos helyzetű családok száma, melyekben több gyermeket is nevelnek. A védőnők nyilvántartásaiban évről évre emelkedik az egészségügyi és környezeti okok miatt veszélyeztetett várandós anyák aránya, így sok gyermek már fogantatása pillanatában hátrányos helyzetből indul. A lehetőségeket kihasználva még nagyobb energiát kell fordítani ezen családok védőnői ellátására, az itt nevelkedő gyermekek felzárkóztatására, egészségkultúrájuk növelésére, az egészség mint érték elfogadtatására. 2012-ben Borsod megyében védőnői szempontból a születések közel 60%-a fokozott gondozást igénylő, hátrányos helyzetű családokban történt. A halvaszületések a hátrányosan leginkább érintett területeken elérte a 6 ezreléket is. 2012-ben a születéskörüli halandóság ezen hátrányos területeken 8-9 ezrelék körül mozgott, mely arányában az előző két évhez képest nem mutatott emelkedést. A védőnői gondozásba tartozóan nyilvántartásba vett újszülöttek körében a csecsemőhalálozás nem mutatott kiugró változást 2012-ben, a kis súlyú születések (2500 g alatt) aránya viszont magasabban alakult az előző két évhez képest. Összegzés, javaslatok a csecsemőhalálozás rövid és hosszú távú csökkentése érdekében: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések aránya a hazai átlagot minden évben meghaladja. A csecsemőhalandóság aránya - ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli elhunyt csecsemők száma - megyénkben meghaladja a hazai átlagot, ugyanakkor az országos átlagtól kedvezőtlenebb csecsemőhalandósági mutató idősoros alakulásában javulás figyelhető meg 2008-ban és ez a kedvező tendencia a 2011-es év kivételével, azóta is folytatódik. A csecsemőhalandóság megyénkben kedvezőtlenebb helyzetének alakításában a 2500 gramm alatti súllyal világra jött gyermekek országos átlag feletti aránya is szerepet játszik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye főleg északi területein született gyermekek körében az alacsony súllyal születés kockázata közel másfél szerese az országos átlagnak, továbbá 34
szinte az egész megye területén meghaladja a kis súllyal születés veszélyeztetettsége a hazai gyakoriságot. Ezen területek egybeesnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel, illetve a roma lakosság nagyobb arányú jelenlétével. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében továbbra is igen jelentős a helyettesítéssel betöltött háziorvosi körzetek száma, 2013. augusztus 31-én összesen 37 praxis működik ilyen módon. Ezen körzetek túlnyomó többségben az LHH településeken találhatóak. A betöltetlen, helyettesítéssel működő praxisok 70%-a LHH településen található. Valamennyi betöltetlen gyermekpraxis LHH településen van, és a vegyes praxisok 73%-a is. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a megyében dolgozó háziorvosok átlagéletkora igen magas, a 60 éven felüli orvosok jelentős része szintén az LHH településeken végzi az alapellátást. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a helyettesítésen kívül befolyásolja, hogy a nagyobb városok kivételével önálló házi gyermekorvosi ellátás nincs, kisebb városokban, falvakban az úgynevezett vegyes körzetek felnőttek és gyermekek ellátását egyaránt biztosító háziorvosi alapellátás működik. Önálló házi gyermekorvosi ügyelet csak Ózdon és Miskolcon került megszervezésre. Mindezek alapján az egésszégkúltúra fejlesztése érdekében, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlő esélyének biztosítására kezdeményeztük az alábbiakat: - háziorvos, házi gyermekorvosi, védőnői ellátás: betöltetlen praxisok csökkentésére speciális támogatási forma, együttműködve az Országos Alapellátási Intézettel, orvostudományi egyetemekkel, GYEMSZI-vel, önkormányzatok ösztönzése és felelősségének kiemelése az alapellátás működtetésében; - terhesgondozás, nőgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati szakellátáshoz való hozzáférés javítása (kapacitás, finanszírozás, területei ellátási kötelezettség), Mozgó Szakorvosi Szolgálat újraindítása (új szakmai tartalommal, háziorvosi praxisokkal való nagyobb együttműködéssel); - speciális egészségügyi és nem egészségügyi szakellátáshoz való hozzáférés biztosítása (koraszülött ellátás, PIC, mozgásszervi, neurológiai rehabilitáció, logopédia, konduktor, nevelési tanácsadók, stb.). A megyében az országoshoz képest magasabb számú szülőképes korú, nagyobb termékenységű 20-29 éves korú illetve 19 év alatti női populáció esetében akiknek többsége alig iskolázott és úgy vállal gyermeket, hogy több terhesség megszakításon esik át, hátrányos szociális helyzetű elsőrendű teendőnk az egészségnevelés. Már az általános iskolákban nyíltabban, hatékonyabban kell átadni és megtanítani az alapvető ismereteket a szexuális életről, a fogamzásról és fogamzásgátlásról, a családtervezésről, a várandósság alatti egészséges életmódról (dohányzás!), a szülésre való felkészülésről és az újszülött-, csecsemőgondozásról a fiataloknak. - A terhesség alatti egészségtudatos magatartással csökkenthető a késői magzati halálozás, a koraszülések száma, a kis vagy extrém kissúlyú újszülöttek aránya. - A hátrányos helyzetű és roma populáció esetében fennálló egyéb egészségkárosító hatások (pl. fertőzőbetegségek veszélye) kivédése érdekében javítani kell az életkörülményeken. Az érintetteket be kell vonni a speciális programok kimunkálásába a szakmai és civil szervezettekkel együtt a stratégia megvalósításába. 35
- Az egészségpolitikában a döntéshozók, és a közvélemény figyelmét fel kell hívni erre a témára az intézkedéseket, össze kell hangolni és felügyelni. A rossz egészségi állapot társadalmigazdasági meghatározó tényezőin javítani kell, egészségnevelést és egészségfejlesztési programokat magába foglaló, célzott népegészségügyi tevékenységre és társadalmi összefogásra van szükség a helyzet javítása érdekében. Mindezek révén a megyénkre jellemző, az országos átlagnál lényegesen rosszabb egészségügyi mutatók (pl. koraszülések száma, csecsemőhalandóság, alacsony súlyú születések száma) javítása várható. A háziorvosi praxisok betöltése mindezen célcsoport mellett más korosztályok számára is előnyt jelent, egészségi állapotunk nem romlik, illetve javul. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium 2011. június 7-én az alakuló ülésén döntött A Hátrányos Helyzetben Élők Társadalmi Felzárkóztatását, Mobilitását Elősegítő Szakbizottság létrehozásáról. A Szakbizottság feladatának egy olyan stratégia kidolgozását jelölte meg, amelynek végrehajtása révén mód nyílik valós, érzékelhető fejlesztési folyamatok elősegítésre, megvalósítására. A Szakbizottság feladatát elvégezte, amely eredményeként elkészült Borsod-Abaúj- Zemplén megye A Hátrányos Helyzetben Élők Társadalmi Felzárkóztatását, Mobilitását Elősegítő Stratégiája. A kiadvány Helyzetelemzés révén tárja fel a prioritást élvező társadalmi, szociális, gazdasági, egészségügyi, oktatási, foglakoztatási, gyermekvédelmi, bűnözési állapotokat statisztikai és nyilvántartási adatok alapján. Mindezek ismeretében készült el a megyei Stratégia 2012. áprilisában, amely a fenti feladatokat tartalmazza. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) az Európa Uniós forrásból támogatott TÁMOP 6.1.4 Koragyermekkori (0-7 év) program kiemelt projektet valósítja meg, amely 2012. október 1-től 2015. március 31-ig tart. Kiemelt munkatervi feladata a kormányhivatal szervezetén belül dolgozó járási és megyei vezető védőnőknek a program megvalósításában való közreműködés. A projekt átfogó társadalmi célja: Minden, de különösen a speciális segítséget igénylő 0-7 éves korú gyermek egészséges életkezdetének és sikeres iskolakezdésének támogatása. A korai életkorban nyújtott segítség eredményesebb és költséghatékonyabb, mint a későbbi támogatás. A korai életkorokban az egészségügyi alapellátás (háziorvos/gyermekorvos, védőnő) van rendszeres kapcsolatban a családokkal, ezért óriás lehetősége és felelőssége van a koragyermekkori fejlődés megalapozásában az alapellátás résztvevőinek. Nagyon fontos a szakemberek részéről - a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrése megfelelő szakemberhez való irányítása, továbbküldése, - a gyermekek fejlődését befolyásoló rizikótényezők (egészségügyi, szociális, környezeti) felmérésével, a megfelelő intézkedés megtétele, - a szülői ismeretek bővítése, felelősségérzet kialakulásának elősegítése (megtanítani ismerje gyermeke egészséges fejlődésének menetét, probléma esetén jelezze a szakemberek felé). 36
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő Megbetegedési és halálozási mutatók Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban élő lakosság egészségi állapotában jelentős területi egyenlőtlenségek vannak. Az egyenlőtlenségek hátterében társadalmi-gazdasági tényezők, egyaránt állhatnak. Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta (1986) megfogalmazásában az egészség a mindennapi élet egy erőforrása, nem az élet célja. Pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi. Az egészségi állapot meghatározó tényezői között komplex kapcsolatrendszer áll fenn, melyben a meghatározó tényezők többnyire nem betegség specifikusak, azaz több megbetegedés kialakulására is hatással bírnak. Az egészségdeterminánsok közül az irodalom kiemelt fontosságot tulajdonít az egyéni életvitelnek (életmódnak). Az életmód lehetőségeit eleve differenciálják a társadalmi egyenlőtlenségek a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke, elsősorban az iskolázottság, a foglalkozás és a jövedelmi viszonyokon keresztül. Az egyén életmódját (mely egészségi állapotát döntő mértékben meghatározza) hatékonyan közvetlen környezete (családi, munkahelyi, szabadidős stb.) képes befolyásolni, mivel az egyén természetes igénye a közösségbe tartozás és a közösség elvárásainak való megfelelés. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye okspecifikus halandósága vizsgálatát főbb haláloki főcsoportok tekintetében az Országos Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HAMIR) mutatói alapján tettük meg, mind az idősoros mind a területi különbségek vonatkozásában. Vizsgáltuk Borsod Megye helyzetét az országos átlag tükrében (SHA), valamint a járási területek halandósági különbségeit, az országos szinthez viszonyítva (SHH). Okspecifikus halandóság a főbb haláloki főcsoportokra Általános korai halálozás Az összes halálok miatti korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében 1000,00 800,00 600,00 400,00 200,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország Az általános korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége súlyosabb a nőkénél, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk. Mindkét nemnél a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, melyek az országos átlagot meghaladóan alakultak. 37
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő Az általános idő előtti halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva itt is, láthatjuk a férfiak fokozottabb érintettségét mely a hazai átlagot mindkét nemnél a megye valamennyi járási területén meghaladta. Rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás A rosszindulatú daganatok okozta korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország A rosszindulatú daganatok okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége meghatározóbb, magasabb halálozással bírnak mint a nők, mely az országos szintet 2007-2010 közötti időszakban meghaladta, majd 2011-ben közelítette azt. Nőknél a halálozási standardizált mutató értéke az országos érték körül mozgott, a férfiak okspecifikus halálozásától kedvezőbb mértékben. 38
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a miskolci járás halandósága a hazai szinttel megegyező volt, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi járásban az országos átlagtól kedvezőbben alakult a vizsgált időszakban. Nők esetében 2007-2011 közötti években hat járási területen a hazai szinttől kedvezőbb volt a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alakulása (miskolci, tiszaújvárosi, kazincbarcikai, gönci, sárospataki és sátoraljaújhelyi járások). Keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás A keringési rendszer betegségei által okozott korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége kifejezettebb, közel ötször magasabb halálozással bírnak mint a nők, mely az országos szintet 2007-2010 közötti időszakban végig meghaladó volt. Nőknél a halálozási standardizált mutató értéke az országos értéket a vizsgált időszakban mindvégig meghaladta, a férfiakétól alacsonyabb halálozási szinten. 39
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mindkét nem esetében a halálozás a hazai átlagot meghaladóan alakult megyénk valamennyi járási területén. Emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozás Az emésztőrendszeri betegségek okozta korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, Magyarország és az EU átlag tükrében 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a férfiak érintettsége meghatározóbb a nők okspecifikus halálozásánál, közel háromszorosa a standardizált halálozási arányuk. Mindkét nemnél a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, melyek férfiak esetében az országos átlagot meghaladóan alakultak 2007-2011 közötti években. 40
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a tiszaújvárosi járás kivételével valamennyi terület okspecifikus halálozása az országos szintet a legérintettebb területeknél kivétel sárospataki, sátoraljaújhelyi járás - közel 20 %-kal meghaladta. Nők esetében a szikszói és sárospataki járás emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozási szintje a hazai átlag körül alakult a vizsgált években, a mezőkövesdi járásban az országostól kedvezőbben, míg vannak olyan járási területek (pl. ózd, putnok, edelény) ahol a férfiakhoz hasonlóan 20%-kal meghaladta azt. A dohányzással összefüggésbe hozható halálozás okozta korai halálozás A dohányzással összefüggésbe hozható halálozás okozta korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, Magyarország és az EU átlag tükrében 450,00 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország A dohányzással összefüggésbe hozható a korai életszakaszban bekövetkező halálozás idősoros alakulása a férfiaknál négyszeres többletet mutat a megye női lakossága körében mértektől, mely tendenciája az országos átlagtól kedvezőtlenebb ugyan, de csökkenő mértékű. 41
Standardizált halálozási arányszám (SHA) /100 000 fő Nők esetében szintén az országos mutatót meghaladó volt, 2007-től mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott, majd stagnált a vizsgált időszakban. A dohányzással összefüggésbe hozható a korai életszakaszban bekövetkező halálozás járási területi különbségeit vizsgálva elmondható, hogy férfiaknál valamennyi járás területén a hazai szinttől magasabban alakult az okspecifikus halandóság, 4 járási terület kivételével az országos átlagot közel 20%-kal volt meghaladó. Nők esetében a tiszaújvárosi járás dohányzással összefüggésbe hozható a korai életszakaszban bekövetkező halálozási szintje az országos körüli volt, a többi térségé attól magasabb. A férfiakhoz hasonlóan az északi területeken több mint 20%-kal haladta meg a hazai átlagszintet. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás okozta korai halálozás Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás okozta korai (15-64 éves korú lakosság) halálozás időbeli alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, Magyarország és az EU átlag tükrében 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 Férfiak (15-64) Nők (15-64) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Magyarország 42