Mi nem mentünk el közvetlen környezetünk csodái mellett. Mi észrevettük a kincset, amit Vésztő-Mágor megőrzött számunkra. Nyitott szemmel jártunk, s amit láttunk, megörökítettük. Nektek szerkesztettük ezt a prospektust. Szeretnénk megismertetni Veletek településünk kincseit. Szeretnénk, ha eljönnétek hozzánk. Szeretnénk ha rácsodálkoznátok erre a gyönyörű magyar tájra. Szeretnénk ha Ti is megismerkednétek a Történelmi Emlékhely ásatási kiállításával, ami az újkőkor, a rézkor és a bronzkor emlékeit mutatja be. A MI TERMÉSZETVÉDELMI KINCSÜNK VÉSZTŐ- MÁGOR EZT NEKED IS LÁTNOD KELL! Hívunk! Várunk!
Békés megye Vésztő Szabó Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Vésztő város Békés megye északi részén a Sebes-Körös mellett található. A legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Vésztő, a város neve tehát nagyon régről származik. Két önálló részből áll, vész és tő. A vész nem azt jelenti, amire gondolni szoktunk, veszély, veszedelem, hanem a középkori vejsze szavunkból ered.
Nádból vagy vesszőből fonták, a víz fenekére rögzítették a halak vonulásának irányába. Volt rajta egy keskeny, szűk nyílás, és amelyik hal itt beúszott, már nem találta meg a kifele vezető utat. A halásznak nem is volt más dolga, mint a szákkal kimeríteni őket. Szegény halaknak mégiscsak veszélyt jelentett a vejsze!
Vésztőtől 5 km-re a Holt Sebes Körös kanyargós partjai által körbezárt természetvédelmi területen, amit kéktúra útvonalon is megközelíthetünk, egymás mellett áll a két különleges 9-10 méter magas halom. Ezek a mágori dombok! A dombon egykor a Csolt-nemzetség monostora állt kéttornyú nagy apátsági templommal, kerengős kolostorral, amelyet feltehetően bencés szerzetesek laktak.
A Mágori-domb és környéke része a Körös-Maros Nemzeti Parknak és a Tiszántúl egyik legérdekesebb kirándulóhelye is az erek, holtágak és folyók mentén az egykori vízi világ maradványaival, szikes pusztákkal.
1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások, az átadás után a történelmi emlékhely ma igen jelentős idegenforgalmi központ. Ez a terület Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai.
Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt-nemzetség létesített monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható.
A dombba a birtokos Wenckheim gróf 1812-ben pincét vágatott, ezzel eltüntette a monostor legrégibb részének, a Szent István korában épült kis körtemplomnak és a későbbi nagy templom egy részének alapjait. A megújított pincében kiállítás mutatja be a dombon talált őskori leleteket és a középkori kolostor faragott kőmaradványait, elképzelt eredeti helyük feltüntetésével a templom és a monostor feltételezett egykori képét.
A két pince dombjai között bemélyedő nyeregben áll Szent László 1996. augusztus 31-én felavatott lovas szobra, Mihály Gábor műve. Szent Lászlónak élete végéig egyik legkedvesebb tartózkodási helye az általa alapított Várad volt, melynek neve ma Nagyvárad. A nagy király ifjúságának éveit itt élte és vadászgatás közben fedezte fel a Körös ingoványos területét. Talán eljutott ide, a Körös mocsaras területéből kiemelkedő dombok egyikére. Megtehette, alig egynapi ló járásra van egymástól Várad és Vésztő. Lóháton ülve, magas alakja még magasabbnak tűnt, úgy szemlélte a dombokat.
Ez a terület valamikor egy lápos, mocsaras környék volt, csak a Körösök szabályozása után vált a táj olyanná, amilyen ma. Így jött létre a Holt Sebes Körös a maga élővilágával.
Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A tanösvényen található egy pákásztanya, ami a honfoglalás után itt élt pákászok, halászok lakhelyét és annak szegényes berendezését mutatja Itt látható a már említett vejsze is.
A tanösvényen haladva érdekes növényeket, gombákat láthatunk.
A holtág melletti keményfás ligeterdő a fakopáncsnak, sárgarigónak a fészkelőhelye. Sajnos őket nehéz észrevenni, de azért mi is találtunk néhány állatot, amivel ti is találkozhattok túrátok során. Mi nagyon szerencsések vagyunk, hogy ilyen közel lakunk ehhez a területhez, így az év minden szakában bebarangolhatjuk az egész környéket. Minden alkalommal felfedezünk valami újat. Az öreg tölgyfákon szarvasbogarak élnek, de sajnos már egyre kevesebbet látunk.
A fekete és fehér csavartszarvú rackajuh és a magyar szürkemarha szintén nagyon híres, Ezek az állatok is a magyar puszta jellegzetességei. Szívesen legelésznek a mágori pusztán.
A Mágor-halom közelében parkot alakítottak ki az Alföldhöz kötődő népi magyar írók és költők szobrainak. A szoborparkban megtalálhatók a következő írók és költők szobrai: Barsi Dénes, Bíró István, Czine Mihály, Erdei Ferenc. Féja Géza, Erdei József, Györffy István, Hegyesi János, Ilyés János, Kardos László, Kovács Imre, Nagy László, Németh László, Simady Pál, Szabó Pál, Sinka István, Tamási Áron, Veres Péter
Mágor a családoknak is kellemes kikapcsolódást nyújt. A felnőttek a túrázás után a kijelölt tűzrakó helyeken, a kemencékben elkészíthetik a család ebédjét is.
A gyerekek a nemrég felújított játszótéren tölthetnek kellemes perceket.
Társaink festményen örökítették meg ezt a szép tájat:
Ez a füzet az NTP-TTM-MPA-12-002 azonosítószámú pályázati projekt támogatásából készült. Szerkesztették: Gurmai Henrietta Kaszai Lili Kurucz Barbara Mike Enikő Pákozdi Péter Rózsa Szabolcs Szabó Lukács Benedek Szilágyi Boglárka A tanulók munkáját segítette, koordinálta: Vargáné Barabás Julianna Tölcsér Jánosné Civil segítőink, együttműködő szervezetek voltak: Komáromi Gábor nyugalmazott polgármester Deák Balázs Digitális Fotó Egyesület Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely dolgozói