Zrt. mezőgazdasági igazgatóhelyettese kalauzolta végig a fiatalokat.

Kari ügyek Karon tett látogatások 2014. január 13-án a Tranzitker Zrt vezetői látogattak Karunkra. A megbeszélés tárgya a Visszavárunk program elindítása. A program célja az, hogy a mezőgazdasági kötődésű fiatalok az ágazatban meglássák a perspektívát és egyetemi tanulmányaik befejeztével a kistérségben munkát találjanak. Egy-egy térségi vonzású vidéki középiskolához egy olyan vállalkozói kör kapcsolódik, amelyik stabil anyagi háttérrel bír, nagyfoglalkoztató, a mezőgazdasági egyetemi tanulmányaik befejeztével a diákoknak munkalehetőséget tud biztosítani a termelés feldolgozás - értékesítés területén. A vállalkozások megjelennek a középiskolában, szakmai nyílt napot szerveznek a középiskolai diákok és szüleik számára a beiskolázási időszakban. A középiskolában Karunk is megjelenik a beiskolázási napon. A vállalkozások - igény és lehetőség szerint - ösztöndíjszerződést köthetnek a hallgatóval. A szak, szakirány, tárgyválasztás, diplomadolgozati témaválasztás, nyári gyakorlati helyszín, külföldi részképzés megválasztásában a hallgatónak a vállalkozások tanácsot nyújthatnak. A program keretében 2014. január 30-án a fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium diákjai, míg 2014. február 10-én a pallagi Balásházy Szakközépiskola diákjai vesznek részt a Tranzitker Zrt. által szervezett az egy napos szakmai programon. A programhoz Karunk hallgatói is csatlakozhatnak. A szakmai program keretében a nyírbátori takarmánykeverő üzemet látogatták meg a diákok, ahol Szabó István, a Tranzit-Ker Zrt. igazgatóhelyettese köszöntötte őket. A fiatal látogatókat Rácz István takarmányozási ágazatvezető avatta be a sejtszintű takarmányozás rejtelmeibe. 2

A nyírgelsei víziszárnyas feldolgozó üzemben Hugert Zsolt gyárigazgató a vágási folyamatokat és a feldolgozás technológiáját mutatta meg a fiataloknak. A középiskolások kedvence az utazás harmadik állomása, a jánkmajtisi diófeldolgozó üzem volt, ahol többek között a cég zölddió befőttje is készül. A rendezvény utolsó állomása a jánkmajtisi baromfinevelő telep volt, ahol a tartástechnológiai folyamatokkal ismerkedhettek meg a résztvevők. A pályaorientációs napon Csizmadia László, a Tranzit-Ker Zrt. mezőgazdasági igazgatóhelyettese kalauzolta végig a fiatalokat. 3

2014. január 22-én a BrandMission Kft képviselői látogattak Karunkra, oktatási, kutatási együttműködési megállapodás megkötése céljából. 4

Kari vezetők hazai és külföldi intézményekben 2014. január 8-án Dr. Komlósi István dékán úr részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás-fejlesztés-innováció Operatív munkacsoportjának ülésén. 2013. január 30-31-én Dr. Komlósi István dékán úr és Dr. Juhász Csaba dékánhelyettes úr a Nyitrai Egyetemen tartózkodott a Nyitrai Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Varsói Egyetem és a Mendel Egyetem közötti négyoldalú megállapodás aláírásával, valamint további együttműködések kialakításával kapcsolatban. A találkozó során az élelmiszerfeldolgozás, víz- és környezetgazdálkodás, növénytermesztés, energianövények kérdésköreit érintették a Horizont2020 programban való közös részvétel céljából. Hallgatóinknak a nyitrai egyetem lehetőséget biztosít több nemzetközi szemináriumon való részvételre. Kari események 2014. január 20-án és 22-én, majd február 5-én Dr. Komlósi István dékán úr a Horizon2020 programmal kapcsolatosan pályázati megbeszélést tartott oktató és kutató kollégák részvételével. Kitüntetések, elismerések 2014. január 23-án Dr. Juhász Csaba dékánhelyettes úr a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Elnökségétől a Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért kitüntetést vette át, melyhez ezúton is gratulálunk. 5

Intézeti, tanszéki ügyek 1. Intézeti oktatók közleményei Agrokémiai és Talajtani Intézet Jakab A. (2013) Baktériumtrágyák talajbiológiai hatásai tenyészedényes kísérletben. XVI. Tavaszi Szél Doktorandusz Konferencia kiadványa, Sopron, 2013. május 31.-június 2. ISBN 978-963-89560-2-6. 192-201. T. Alshaal - Domokos-Szabolcsy, É. Márton, L. Czakó, M. Kátai, J. Balogh, P. - N. Elhawat - El-Ramady, H. Gerőcs, A. - Fári, M. (2013): Restoring Soil Ecosystems and Biomass Production of Arundo donax L. under Microbial Communities - Depleted Soil. BIOENERGY RESEARCH 6:(3) pp. 1-12. T. Alshaal - Domokos-Szabolcsy, É. Márton, L - Czakó M. Kátai J. Balogh, P. - Elhawat, N. - El-Ramady, H Fári, M. (2013): Phytoremediation of bauxite-derived red mud by giant reed. ENVIRONMENTAL CHEMISTRY LETTERS 11:(3) pp. 295-302. Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Rédei, K., Csiha, I., Keserű, Zs., Rásó J., Kamandiné, Végh Á. 2013. Sarjaztatott akác energetikai faültetvények földfeletti dendromasszája. Erdészeti Lapok.CXLVIII. 11: 357-358. Tom D. Breeze,Bernard E. Vaissière, Riccardo Bommarco, Theodora Petanidou, Nicos Seraphides, Lajos Kozák, Jeroen Scheper, Jacobus C. Biesmeijer, David Kleijn, Steen Gyldenkærne, Marco Moretti, Andrea 6

Holzschuh, Ingolf Steffan-Dewenter, Jane C. Stout, Meelis Pärtel, Martin Zobel, Simon G. Potts 2014: Agricultural Policies Exacerbate Honeybee Pollination Service Supply-Demand Mismatches Across Europe (January 08, 2014) DOI: 10.1371/journal.pone.0082996 http://dx.plos.org/10.1371/journal.pone.0082996 Juhász L (2013): Vadludak. Madárvendégeink északról. Díszmadár Magazin. 192. sz. 12-15. Juhász L. (2014): Ismerjük hazai madarainkat! Télen nyáron a fák törzsén. A fakuszok. Díszmadár Magazin, 193. sz. 19-22. Juhász L. (2014): Vadászvetélkedő Debrecenben felsőfokon. Nimród, 102. évf. 2. sz.: 26. Uj Boglárka, Juhász Lajos, Póti Péter, Besnyői Vera, Szerdahelyi Tibor, Ifj. Viszló Levente, Penksza Károly: Effects of buffalo (Bubalus bubalis) grazing on the speading of the Solidago gigantea in Zámoly basin (Bivalylegeltetés hatása a magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedésére egy Zámoly-medencében található mintaterületen), Sustainable development in the Carpathian Basin conference, Budapest, Hungary, November 21-23., 2013, ISBN 978-963-269-387-3 Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Bihari Zoltán, Kovács Csilla, Balling Péter, Fischinger Renáta, Éles Ilona, Peles Ferenc, Sándor Erzsébet (2014): A korai tőkeelhalás kutatása a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben. Szőlő-levél. IV. évfolyam, 1. szám. 5-6 p. 7

Kertészettudományi Intézet Matthias Sipiczki, Walter P Pfliegler, Imre J Holb: Metschnikowia species share a pool of diverse rrna genes differing in regions that determine hairpin-loop structures and evolve by reticulation PLOS ONE 8:(6) Paper e67384. 13 p. (2013) Holb I J, Szőke S, Abonyi F: Temporal development and relationship amongst brown rot blossom blight, fruit blight and fruit rot in integrated and organic sour cherry orchards PLANT PATHOLOGY 62:(4) pp. 799-808. (2013) IF 2,27 Holb I J, Kunz S: Integrated control of brown rot blossom blight by combining approved chemical control options with Aureobasidium pullulans in organic cherry production CROP PROTECTION 54: pp. 114-120. (2013) IF 1,303 Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék Brigitta Basa, Giuseppe Lattanzio, Ádám Solti, Brigitta Tóth, Javier Adadía, Ferenc Fodor, Éva Sárvári (2014): Changes induced by cadmium stress and iron deficiency in the composition and organization of thylakoid complexes in sugar beet (Beta vulgaris L.). Experimental and Environmental Botany (elfogadva közlésre) IF: 3,555 Brigitta Tóth, Szilvia Veres, László Nagy, Géza László Nagy, Csaba Juhász, László Lévai (2014): To make the agriculture greener. Journal of Environmental Biology (elfogadva közlésre) ISSN 0254-8704IF: 0,684 8

Brigitta Tóth, Béla Kovács, László Lévai, Szilvia Veres (2014): The big questions: use of bacteria in agriculture or not? Fertilizer Technology Vol. 1.: Synthesis, Chap. 115. pp. 358-372. (megjelenés alatt) Lisztes-Szabó Zs., Kovács Sz., Barna Cs., Pető Á. (2013): Pázsitfű mellékhajtások fitolitkészletének egyedi varianciája a Poa pratensis L. (Poaceae) példáján. Botanikai Közlemények 100(1 2): 155 175. Lisztes-Szabó Zs., Kovács Sz., Barna Cs., Pető Á. (2013): Pázsitfű mellékhajtások fitolitkészletének egyedi varianciája a Poa pratensis L. (Poaceae) példáján. Botanikai Közlemények 100(1 2): 155 175. 9

2. Oktatók/kutatók konferenciákon való részvétele Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Bihari Zoltán, Kovács Csilla, Balling Péter, Fischinger Renáta, Éles Ilona, Peles Ferenc, Sándor Erzsébet (2014): A korai tőkeelhalás kutatása a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben. Eger, XV. Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger, 2014. január 22-25. (poszter) Andrási Dávid 2013. december 16-18. között részt vett az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre Institute for Reference Materials and Measurements, Geel, Belgium) által szervezett 2013 TrainMiC, Training of New Trainers képzésén. A képzés lehetőséget ad az Európai Bizottság TrainMiC (Training in Metrology in Chemistry) programjával való együttműködésre. A TrainMiC program célja az Európai Unió tagállamai számára olyan szakemberek képzése, akik nemzeti szinten a TrainMiC által összeállított képzési anyag továbbadásával segítik a szakemberek munkáját, pl. akkreditált laboratóriumok ISO/IEC 17025 szabványnak való megfelelését. A szakmai anyag főbb területei: metrológia a kémiában, validálás, mérési bizonytalanság becslése, visszavezethetőség, referencia anyagok használata, mintavétel. Kertészettudományi Intézet Holb Imre Vámos Alex: XXIV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum 2014. január 22-24. Keszthely - A meggy két meghatározó gombabetegségének (Monilia laxa és Blumeriella jaapii) járványdinamikai elemzése környezetkímélő meggyültetvényben 10

Dr. Rakonczás Nándor - 2014.01.21. - Szőlész-Borász Műhelyvita, Téglás Regionális fajtapolitika, fajtaválasztás és borászati perspektívái Borok készrekezelése, készületek a városi és a megyei borversenyekre Évjárati sajátságok Dr. Rakonczás Nándor - 2014.01.22-25. - XV. Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Rakonczás N., Vinczer N.: Szőlő alanyok hatása a Cserszegi fűszeres termésképzésére Metszési bemutató 2014. január 31. - Pallag 11

3. Elnyert pályázatok Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Kovács Csilla felvételt nyert a Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskolába. Kutatási témájának címe: " A fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák izolálása és azonosítása hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel a Tokaj-Hegyaljai és Tarcal borvidéken ". Témavezetője Dr. Peles Ferenc Árpád Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék A Balassi Intézet által hirdetett Campus Hungary ösztöndíjpályázatot nyert dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa adjunktus, a rövid tanulmányút helyszíne: Jodrell Laboratory, Royal Botanic Gardens, Kew (London). 12

4. Intézeti/tanszéki rendezvények Agrokémiai és Talajtani Intézet 2014. január 17-én került sor az Agrokémiai és Talajtani Intézet, valamint a Natural High Way Kft. közös együttműködésének évadzáró értékelésére, az Intézet által megrendezett workshop keretében. Az előadások helyszíne az intézeti könyvtárhelyiség volt. A programon minden intézeti oktató és kutató részt vett. Az együttműködés témája az Organic System termékcsalád termékeinek tesztelése különböző növénykultúrákban. Szó esett a termékek teszteléséről, és előadássorozat keretében az intézetben a termékekkel végzett kutatások értékeléséről. A workshop eredményessége alapján zárásként Dr. Kátai János, intézetigazgató a jövőbeni, további együttműködés feltételeiről tárgyalt a Kft. jelen levő képviselőivel. Kertészettudományi Intézet 2014. január 31-én metszési bemutatóra került sor a Debreceni Egyetem Pallagi Tangazdaságában. A résztvevők között nagy örömmel üdvözöltük a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem mezőgazdasági mérnök hallgatóit és a Partiumi Agrárklub tagjait. Az egyes gyümölcsfélék téli metszési módjainak bemutatása mellett, a hallgatóknak lehetőségük volt az elméleti ismereteiket gyakorlatban is kipróbálni. Lehetőség nyílt arra, hogy a későbbiekben tervezett szakmai és kulturális programokat is megbeszéljük, melyek során a Kertészettudományi Intézet, a Partiumi Agrárklub és a Térség Kertészeti Fejlesztéséért Alapítvány együttműködése szorosabbá válhat. 13

Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék Az Intézetünkben a Kutató Diákok Mozgalma keretében tevékenykedő gimnazisták, Czap Dávid és Battyányi Ádám dolgozatát beválogatták a Tudományos Diákköri Konferencia (TUDOK) és a 21st International Conference of Young Scientists elődöntőjébe (ICYS). Dolgozatuk címe Kukoricahibridek (Zea mays L.) biogén szilícium tartalma és összefüggései a termés mennyiségével, témavezető: dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa. 14

5. Intézeti/tanszéki oktatók jelentősebb kiküldetései Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara a Magyar Csapdázók Egyesületével, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nyugat- Magyarországi Egyetemmel és Hódmezővásárhely városával közösen rendezte meg a fogolygazdálkodási és fogoly-visszatelepítési nemzetközi szakmai konferenciát, 2014. január 25-én Hódmezővásárhelyen. A konferencián a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék 3 munkatársa Dr. Szendrei László, Kövér László és Tóth Norbert vettek részt. A szakmai előadások neves hazai, de angol valamint spanyol szakemberektől hangzottak el, akik külhoni példákon, tapasztalatokon keresztül mutatták be a helyi vadgazdálkodás sajátosságait a fogoly környezeti igényeihez igazítva. Betekintést nyerhettünk a ragadozó gazdálkodás fortélyaiba, az élőhely fejlesztés különböző lehetőségeibe, valamint a fogoly nevelés és kibocsátás módszereiről, gyakorlati tapasztalatairól is átfogó és igen részletes beszámolót halhattunk. A konferencia összességében rendkívül tanulságos volt, a már sokat látott hazai szakemberek számára is! 15

Érdekességek HANNOVER AGRITECHNIKA, 2013 Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás A világ legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépészeti kiállításán, az agrárium szereplőinek seregszemléjén jártak az Agráros hallgatók. A Debreceni Egyetem, Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma, Kerpely Kálmán Szakkollégium, valamint az Agrár-Műszaki Tanszék szervezésében 50 hallgatónak nyílt lehetősége kiutazni a kiállításra. A németországi Hannover vásárközpontja kétévenként nyújt lehetőséget a világ vezető gépgyártóinak a mezőgazdaság szereplőivel elméleti és kutató szakemberekkel illetve a gyakorlati alkalmazókkal való találkozásra. A nagy hagyományokkal rendelkező AGRITECHNIKA néven ismerté vált kiállítást az idén, november 12-16 között rendezték meg. A nemzetközi mezőgazdasági kiállítás és konferencia messze felülmúlta az eddigi évek rendezvényeit, 2700 kiállító érkezett 50 országból. A kiállítók között Magyarország is képviseltette magát. Az AGRITECHINKA a világ legjelentősebb nemzetközi agrár-gép kiállítása, évről évre sok kiállítót és szakembert, valamint látogatót vonz. Ez utóbbiak száma időről időre rekordokat dönt meg, az idén meghaladta a 420 ezer főt, 84 országból. A vásár sajátossága, hogy a kiállítókat a 26 pavilonban - 380.000 négyzetméteren - nem gyártónként, hanem termékkörönként csoportosítják, ezzel jelentősen segítik a pavilonok és egyben a 16

rendezvény átláthatóságát is. A ma még kevésbé ismert gyártóknak is van lehetőségük a bemutatkozásra. Tanulmányutunk második állomása a Harsewinkelben működő CLAAS gyár volt, ahol hallgatóink gyárlátogatáson vettek részt. 1936 óta a Harsewinkeli gyáregységben gyártják a CLAAS kombájnokat, traktorokat. Napjainkig több mint 400 ezer gépet gyártottak le ebben a 40 hektár alapterületet meghaladó üzemben. Tanulmányutunk célja volt, hogy a gyakorlati kompetenciák fejlesztése érdekében a hallgatók számára ezen a külföldi szakmai tanulmányúton megszerzett tapasztalatok járuljanak hozzá a munka világának megismeréséhez, az aktuális kutatások és fejlesztések helyzetének felméréséhez, mivel egy időben és egy helyen voltak jelen a gyártók a legújabb technikai fejlesztéseikkel. Balla Zoltán PhD hallgató Kerpely Kálmán Szakkollégium elnök 17

Önellátás mesterfokon, biogazdálkodás a végeken, túl a kényelmen JURTA-tábor Gyűrűfűn 2013. október 15-19. között a Kerpely Kálmán Szakkollégium hallgatói a Pécs melletti ökofaluba, Gyűrűfűre látogattak el, ahol JURTA táborban vettek részt. A település 1970-től kezdve teljes mértékben elnéptelenedett, majd 1990-ben jelentek meg az első vállalkozó kedvű városiak, akik szakítottak megszokott életükkel, letelepedtek a semmi közepén, ami mára a mindent jelenti számukra. Fel is tehetik a kérdést, hogy kihalt is, messze is van, akkor miért pont Gyűrűfű látogattunk el? Hol van ez a falunak is alig nevezhető, mára már 25 fővel bővelkedő helység s mi vonzott minket oda, milyen nevezetességei vannak? Mi mást használnánk elsőként a kérdés megválaszolásához, ha nem az internetet? Ülünk a meleg, fűtött szobában, mesterséges, félkész ételeket majszolunk, miközben keresgélünk, szörfölünk az interneten. Egyetemistaként mind magunkra ismerünk, de valóban ez-e az alkotó, gyümölcsöző, önálló élet? Gyűrűfű, a természet, a szabadban futkározó lovak, a tiszta levegő, a falusi emberek választ adtak a kérdésre s visszarepítettek minket a néhány századdal korábbi időkbe. Ráismertettek minket, hogy jurtában, döngölt falu házban is lehet éjszakázni, ahogy őseink is tették. Megmutatták, hogy energiatakarékosan is lehet élni, rávilágítottak, hogy biogazdálkodást is lehet sikeresen folytatni s tették ezt egy páratlanul csodás, érintetlen természeti közegben. Látogatásunk alatt nem tudtunk mindenhova bepillantást nyerni, de ízelítőt kaptunk a kecsketenyésztés, kecsketejes szappanfőzés rejtelmeiből, végigjártuk a gyűrűfűi tanösvényt, ellátogattunk az igényesen megművelt goricai biokertbe. Megtapasztaltuk, hogy milyen is egy afrikai-magyar vendégszeretete, világlátása falusi vendégasztal 18

keretében. Meglátogattuk az energia nyárültetvény olasz tulajdonosát s rengeteg információt kaptunk, melyek nem személytelenek, akár az internet, hanem élőek és itt lüktetnek bennünk. Halljuk a néger kecsketenyésztő szavait a magyar földbe ágyazott boldogságról, érezzük a gyűrűfűi Nap melegét, esőcseppek koppanását bőrünkön s szánkban szétomló házi készítésű kecskesajt ízét. Érzéseinket, átélt élményeinket nehéz átadni, azonban 2 dolgot emelnék ki, melyek üzenetként állnak előttünk. Az elfogyasztott élelmiszer élet-információ, ezért szükséges kiemelt figyelmet fordítani táplálékunk eredetére és összetevőire s ezért különösen áldott az az ember, ki magának képes előállítani vegyszermentes eledelét. A másik üzenet pedig: A kényelem nagy ellenség. Tanultuk ezt meg Gyűrűfűn, ahol magunknak főztünk, magunk fűtöttünk s a közösségért dolgoztunk. Kell, hogy affinitásunk és erőnk legyen, hogy földjeinket ne hagyjuk parlagon heverni és éljünk hazánk legnagyobb természeti kincsével, a földdel mely képes évről évre megújulni. Ajándék a föld, láttuk ezt Gyűrűfűn s lássuk ezt az Alföldön is s merjünk egyetemistaként is nagyot álmodni! S kívánjuk, hogy mindenki álma öltsön testet a saját keze munkáját dicsérő, önállóan előállított terményében. A tábor megvalósulását a Nemzeti Tehetség Program által 2013. júniusában kiírt "A felsőoktatási intézmények tehetséggondozó nyári táborainak támogatása" (A pályázat kódja:ntp-ftnyt-mpa-12) elnevezésű pályázat támogatta. Baráth Nóra DE AGTC Kerpely Kálmán Szakkollégium 19

Műszeres mérések a Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszéken Karancsi Lajos Gábor Novák Adrienn Vári Enikő A szántóföldi növények produktivitását egyrészt a biológiai, genetikai tényezők, másrészt az ökológiai feltételek, harmadrészt pedig az agrotechnikai tényezők befolyásolják. A szántóföldi tartamkísérletekben rendszerint a gazdasági növények végső produkcióját, azaz a termését határozzák meg. Sokszor azonban számos kérdésre adhat választ az, hogy a tenyészidőszak folyamán milyen a képződött biomassza mennyisége, illetőleg a képződésnek az üteme. Ugyanilyen fontos tényező az aktív asszimilációs levélfelület képződésének üteme, mértéke; a fotoszintézis aktivitása, a párologtatás mértéke. A földfeletti fitomassza és az asszimilációs felület értékek ismerete lehetőséget nyújt a növekedés analízis vizsgálatok elvégzéséhez. A növekedés-analízis vizsgálatok segítségével meghatározható a nettó asszimilációs sebesség, a terméknövekedési arány és még számos más növekedés-analízis paraméter. Célszerű tehát a szántóföldi növények esetében olyan asszimilációs felület vizsgálatokat végezni, melynek segítségével a szárazanyag-képződés üteme, mértéke, és növényi részenkénti disztribúciója mérhető és ezek az adatok segítséget nyújthatnak a termésképződés ok-okozati folyamatainak az feltárásához. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ MÉK, Növénytudományi Intézete több növényfajnál (őszi búza, kukorica, napraforgó) is végez ilyen jellegű kutatásokat. A vizsgálatok helyszíne a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepe. A kísérleteink célja, hogy a szántóföldi növénytermesztésben olyan kérdéseket vizsgáljunk, amelyek lehetővé teszik a környezet és a 20

termés kapcsolatrendszerének tanulmányozását, illetve előrejelzését eltérő ökológiai körülmények között. A kutatások során alkalmazott módszerek: fotoszintetikus aktivitás mérése relatív klorofilltartalom meghatározása aktív asszimiláló felület vizsgálata a gázcserenyílásokon keresztül történő gázáramlás meghatározása növekedésanalízis mutatók kiszámítása A LICOR cég LI 6400-as hordozható fotoszintézis mérő műszerét a nettó CO2 asszimilációs ráta, a sztómák átjárhatóságának, az intercelluláris CO2 szint, a transpiráció, a fotoszintézis hatékonyságának, a levél és a levegő hőmérsékletének meghatározásához használjuk. A mérés során a vizsgált növény levelét befogjuk a mérő referenciakamrába. A műszer pedig a kamrából távozó levegő CO2 tartalmat hasonlítja össze a bejövő levegő CO2 tartalmával és számolja ki a megkötött CO2-t. A kapott értékből különböző algoritmusokkal fotoszintézis aktivitást, intercelluláris CO2 mennyiséget (sejt közötti CO2), sztómanyitottságot, végül átjárhatóságot számol. 21

1. kép: Az LI 6400-as hordozható fotoszintézis mérő műszer használata napraforgó állományban Hordozható klorofill mérőműszert (SPAD-502 Plus, Konica Minolta) használunk a N ellátottsági állapot meghatározására. A mérés lényege, hogy a növényi levélben a klorofill a különböző hullámhosszúságú fényt különböző mértékben nyeli el. A klorofill fénykioltásának mértéke szoros összefüggésben van a levél klorofill tartalmával. A SPAD-502 készülék mérésre vörös fényt használ, mivel ennek az elnyelését nem befolyásolja a levél karotin tartalma. A készülék világító rendszerében két fotodióda található, egy vörös (650 nm csúcsértékkel) és egy infravörös (940 nm csúcsértékkel). A kétféle fény áthalad a levéllemezen, és egy része visszaverődik, egy része elnyelődik és a maradék része áthatol a levélen. A levélen áthatoló fényt egy érzékelő fogja fel, és alakítja át analóg elektromos jellé. A műszer az elektromos jelet felerősíti és számjeggyé alakítja. A számítás alapját a levélen áthaladt infravörös és vörös fény erősségének aránya képezi. Ez az arány annál nagyobb, minél több vörös fény nyelődik el a 22

növény levelében, ami szoros összefüggést mutat a klorofill tartalommal. 2. kép: A SPAD-502 készülék használata őszi búza és kukorica állományban A levélzetben található kloroplasztiszok elnyelik a sugárzást, s ennek révén energiát nyújtanak a fotoszintézishez, a levélterületet emiatt sugárzásfelfogó felületként is értelmezhetjük. A levélterületet hordozható mérőműszer (SunScan Canopy Analysis Systems) segítségével határozzuk meg. Értékét a talajfelszín méretéhez viszonyítva adjuk meg, és levélterületi-indexnek nevezzük (LAI = Leaf Area Index). Megadja az 1 m2 talajfelszínre eső levélterület nagyságát. A levélterületi-index növényfajonként eltérő, és a fejlettségi állapot, a termesztés módja, az állománysűrűség, a tápanyagellátottság, a vízellátottság, és egyéb tényezők is módosítják a LAI nagyságát. 23

3. kép: SunScan Canopy Analysis Systems alkalmazása napraforgó és kukorica állományban A gázcserenyílásokon keresztül történő gázáramlás vizsgálata a porometria. A sztómák nyitódását és záródását befolyásolja a fény, a szén-dioxid, a hőmérséklet, a szennyező anyagok, a szárazság- és vízstressz, valamint a patogének. A porometria alkalmas a különböző növényfajok és változatok környezeti tényezők változására adott válaszreakciójának vizsgálatára, mérésére. A porometriás mérés során, amelyet az AP4 Leaf Porometer segítségével végzünk, a levélfelületnek vízgőzleadással szembeni ellenállását, rezisztenciáját mérjük. Ez a levél, illetve növény fiziológiai állapotára jellemző érték. Az adott környezeti tényezők mellett történő kalibráció során, az alkalmazott cellához előre beállított páratartalom érték eléréséhez szükséges időt méri. Ezt azután összeveti a gyári kalibrációs lemezhez tartozó értékekkel. Az AP4 Porométerrel való mérés során a mérőfej által lefedett levélfelületre jellemző értéket tudjuk meghatározni. A levelek azonban eltérő fejlettségűek, árnyékolhatják egymást és különböző mértékben lehetnek érintettek a környezeti stresszhatások által. Ezért 24

az egész növényre, illetve levélre jellemző érték eléréséhez célszerű több pozícióban, a sztómák eloszlásának függvényében az alsó és felső epidermiszen is megismételni a mérést. 4. kép: AP4 Leaf Porometer A növényi mintavételekből kiszámolható a növények összes száraztömege. Ezen mérésekből a növekedésanalízis klasszikus módszerével az alapadatokból a mintavételek közötti intervallumokra kiszámíthatóak a növekedést jellemző mutatók (pl.: termésnövekedés sebessége, nettó asszimilációs sebesség, levélterület tartósság, stb.). 25

5. kép: Növényminta vétel kukorica állományból Ezek a kutatási eredmények hatékonyan járulhatnak hozzá a növények növekedését befolyásoló környezeti és agrotechnikai tényezők (műtrágyázás, vetésváltás, öntözés, vetésidő, stb.) hatásának pontosításához, valamint a növényi produktum és a fitomassza tömeg közötti kapcsolatok egzakt meghatározásához. A kutatás a TÁMOP-4.2.4. A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 26

A recirkulációs rendszerű haltermelő egységek bemutatása Juhász Péter Ph.D hallgató Napjainkban haltermékek iránt a kereskedelem egyre nő, azonban ezt a természetes vízi halászat és az extenzív haltermelés egyre kevésbé tudja kielégíteni. A probléma megoldásának a kulcsa lehet a víztakarékos, intenzív, recirkulációs rendszerű haltermelő telepek elterjedése. Ezekben a különböző paraméterek folyamatos kontrollja mellett köbméterenként 60-150 kg, de extrém esetben akár 350-400 kg hal is termelhető, fajtól függően. Az üzemi haltermelés recirkulációs rendszerekben az 1960-as években kezdődött, mivel az átfolyóvizes pisztráng- és lazac tenyészetekben egységnyi víztérfogatra, illetve vízfelhasználásra vetítve egyre több halat akartak termelni. A rendszer kapacitását először úgy növelték, hogy az egyes medencék elfolyó vizét bevezették a következő medencékbe (serial water reuse system), így az 1 kg-ra eső vízfelhasználást a harmadára-negyedére tudták csökkenteni (90 m3). A fejlesztések következő fázisában a még jobb vízkihasználás érdekében a medencék vizének egy részét mechanikai szűrés, kilevegőztetés, és oxigén dúsítás után visszavezették azokba, melyeken a víz már egyszer átfolyt. Így 1 kg halhús előállításához mindösszesen 10-12 m3 vízre volt szükség. Ezt követően megindultak a próbálkozások a víz biológiai tisztítására is, elkezdték a biofilterek használatát. Mára a recirkulációs technika olyan hatékonyságot ért el, hogy halfajtól, illetve rendszertípustól függően 0,1-2 m3 vizet elég felhasználni 1 kg hal előállításához. Egységnyi termékre eső vízhasználat ezekben az esetekben megegyező, vagy akár jobb is lehet, mint a szárazföldi állatok termelésénél. Manapság a halhús iránti kereslet növekedése, a termelés ilyen módon való fenntartható, környezetbarát módja miatt egyre több ilyen 27

telep létesül világszerte. Egy 2009-es felmérés szerint Európában mintegy 24000 tonna áruhalat, és 150 millió ivadékot állítanak elő évente bennük. Nem mellékesen a technológia alkalmazása lehetővé teszi olyan fajok fogyasztókhoz közel való termelését, melyek egyébként nem tenyészthetőek az adott területen. Jelenleg Magyarországon 8 ilyen rendszerű telep működik. A recirkulációs rendszerek működésének biológiai- és műszaki alapjai A recirkek alapvetően két részből állnak, egy halnevelő térből és egy víztisztító egységből. Az utóbbiban zajló folyamatok során a halakról lekerülő, szerves anyaggal terhelt vizet olyan mértékben megjavítják, hogy az a halakra ismételten visszavezethetővé válik. A halak 1 kg magas fehérjetartalmú takarmány elfogyasztása után, a táp anyagainak kb. 60 %-át formált (ürülék) vagy oldott anyagként, illetve gáz formájában visszajuttatják a vízbe. A tisztító egységekben az anyagcseretermékek bakteriális felhasználása és lebontása gyorsan megindul, tovább változtatva a vízminőséget. A vízbe kerülő ammóniát a kemoautotróf baktériumok oxidálják (nitrifikáció), míg a heterotróf baktériumok a szén tartalmú szerves anyagok oxidációjával termelnek energiát. A két csoportból kevert baktériumtömeg megtelepszik a rendszer biofilterének töltetére, ahol megtörténik a víz biológiai tisztítása. Nagyon sokféle bioszűrő van használatban, de közös jellegzetességük, hogy a töltet (ált. műanyag) egységnyi méretéhez képest nagy fajlagos felületű anyagokból áll, melyen a biofilm könnyen ki tud alakulni. A bioszűrők legfőbb feladata az ammónia és a nitrit nitráttá történő átalakítása. Kialakításukat tekintve lehetnek csepegtetőtestes, rotációs, gyöngyszűrős, lebegtetett ágyas homokszűrők, mikrogyöngy filterek illetve kevert bioreaktorok. 28

1. kép: Egy recirkulációs rendszer működésének sematikus rajza A halak által kibocsájtott anyagok legnagyobb része darabos ürülék. Mennyisége rosszabb takarmányok használata esetén akár 40% is lehet. A rendszerek megfelelő működésének fenntartása miatt a szilárd és szuszpendált szennyeződéseket minél hamarább el kell távolítani a vízből. Ez történhet ülepítéssel, szűréssel, vagy habképzéssel. A lebegő anyagokat eltávolítása régebben csapdázással (hidrociklon) illetve ülepítéssel (lamellás ülepítő) történt. Manapság a legelterjedtebb módszer a forgó mikroszűrők (dob, korong, szalag) használata. Szűrő-szövetüktől függően a 30-100 mikronos méretbe tartozó szemcséket tudják könnyen eltávolítani a vízből, a 30 mikron alattiaké habképzést követő hableválasztással történik. A recirkek üzemeltetése energiaigényes, kb. 1,5-1,8 szor több energiát igényel 1 kg hal előállítása, mint az átfolyó vizes megoldás esetében. Ez az állandó vízforgatásból, fűtésből és levegőztetésből ered, ezért a fejlesztés során kiemelt cél az energiafelhasználás csökkentése. A víz mozgatására örvényszivattyúkat, centrifugális szivattyúkat, axiális- és félaxiális és mammutszivattyúkat egyaránt használnak attól függően, 29

hogy mekkora emelőmagasságra illetve szállított vízmennyiségre van szükség. A víz visszaforgatásos rendszerekben kb. 40 kg/m3 halsűrűségig a halak oxigénigényét ki lehet elégíteni légköri levegőn alapuló oxigénbevitellel. Ha ennél nagyobb haltömeget nevelünk, akkor tiszta oxigént kell bejuttatni a vízbe, így akár több mázsa halat is lehet köbméterenként termelni. Amennyiben levegőt használunk, annak a szállítását légfúvóval, kompresszorokkal, illetve axiál ventillátotok használatával lehet megoldani. Az oxigén pótlás történhet tartályos cseppfolyós forrásból, vagy pedig oxigén generátor segítségével. A vízbe a gáz porózus műanyag testeken, vagy csöveken keresztül kerül bevezetésre. A víztisztítás során szükség van annak csírátlanítására is. Kezdetben erre UV-t, majd mellette ózont kezdtek használni. A látható fénynél kisebb hullámhosszú sugarak roncsolják a nukleinsavakat, a legerősebb baktericid hatása a 250-270 nm-es tartománynak van. Az ózon dezinfekciós hatása azon alapszik, hogy a gáz megtámadja a sejtek kettős lipidhártyáit, akvakultúrás rendszerekben a kórokozók pusztítására 0,6-1 mg/l-es koncentrációt használnak. Az ózonmaradványok eltávolításának a halas medencék előtt mindenképpen meg kell történnie, mert az erőteljes oxidáló hatása miatt minden élő szervezetre veszélyes. 30

2. kép: Halnevelő kádak a MÉK Hallaborjában A recirkulációs rendszereket leggyakrabban zárt épületekbe telepítik, teljesen elkülönítve a külvilágtól. Ezek lehetnek könnyűszerkezetes házak, de készülhetnek többrétegű hőszigetelt fóliából is. A világban a recirk - ipar igen magas fejlettséget ért el, már létesültek évi több 1000 t halat előállító, számítógép-vezérelt rendszerek is. Azonban a jövőben az várható, hogy inkább kisebb, alacsonyabb beruházási költségű, olcsóbb anyagokból lévő rendszerek fognak létesülni, elsősorban a lokális halhús-igény kielégítésére. A DE ATK MÉK Hallaborjában 5 db önálló recirk található. Bennük nem étkezési célú haltermelés folyik, hanem különböző kísérleteknek biztosítanak helyet. A legnagyobb rendszerünkben (2. kép) 18 db halnevelő kád található, a teljes víztérfogata pedig 10 m3. Az épületben emellett 4 kisebb ivadék-, illetve lárvanevelő rendszerrel dolgozunk. A cikk a Magyar Akvakultúra Szövetség 2013. évi A recirkulációs rendszerekben történő üzemi halnevelés biológiai és technikai háttere, 31

valamint kelet-európai alkalmazásának lehetőségei című kiadványa alapján készült. A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 32