A 21. század egyik, ha nem legfontosabb, fejleménye a világ lakosságának a tartós növekedése lesz. A mai, mintegy 7 milliárd embert vendégül látó Földnek 2100-ra majdnem 11 milliárd embert kell majd ellátnia. Noha az előrejelzések természetéből fakadóan az alábbi, ENSZ által készített számok csak becslések, a múltban a világszervezet prognózisai meglehetősen pontosnak bizonyultak. Jelen elemzés a UN World Population Prospects The 2012 Revision adatgyűjteményből válogatta ki a világ és Afrika számára legfontosabbnak tűnő számokat. A táblázatokhoz minden esetben az ún. medium variant adatsort használtuk, ami a low és high variánsok értékei között helyezkedik el. A világ összlakossága a 21. században dinamikusan fog növekedni, de nem minden térségben, és nem is annyira nagy mértékben, mint például a 20. század második felében. A világ lakossága tehát 2100-ig nőni fog, de jóval lassabb ütemben, mint eddig. Mindez Afrikára is igaz, ahol 2050-ben négyszer annyian fognak élni, mint ma. A század második felében azonban itt is csökkenni fog a lakosság növekedésének az üteme. Anélkül, hogy egy ország erejét és befolyását csupán ez alapján határoznánk, a lakosságszám mindenképpen egy nagyon fontos tényező ebben az összefüggésben. Afrika helyiértéke a 21. században tehát már csak ezért is erősen növekedni fog, a többi térség/kontinens rovására. 2
1. T ÁBLÁZAT A világ és Afrika összlakossága millió főben és a várható növekedés százalékban 1950 1980 2013 2050 2100 növekedés 2013-2050 Világ 2526 4449 7162 9551 10854 33% Afrika 229 478 1111 2393 4185 115% A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent. Ez a 33%-os növekedés jóval szerényebb, mint az 1980-2013 közötti évek növekedése, amikor 61%-kal nőtt a világ lakossága. A világ lakossága tehát 2050-ig (és utána is) fog nőni, de jóval lassabb ütemben, mint eddig. Ez Afrikára is igaz. Afrika lakossága ugyanakkor mintegy négyszer olyan gyorsan nő 2050- ig, mint a világátlag. 2050-ben négyszer annyian, mintegy 4,1 milliárdan fognak Afrikában élni, mint ma. 2. T ÁBLÁZAT Világ lakosságának aránya kontinensenként és a várható változás (százalékban) 1950 1980 2013 2050 2100 változás 2013-50 Afrika 9,1 10,8 15,5 25,1 38,6 + 23,1 Európa 21,7 15,6 10,4 7,4 5,9-4,5 Ázsia 55,3 59,2 60 54,1 43,4-5,9 2013-ban minden hatodik ember élt Afrikában. 2050-ben minden negyedik ember él majd a fekete kontinensen. 2100-ra Afrika majdnem olyan népes lesz, mint Ázsia. 3
3. T ÁBLÁZAT Kiválasztott afrikai országok lakossága millió főben és a várható növekedés százalékban 1970 2015 2050 2100 növekedés 2015-2100 Angola 5,928 22,820 54,324 97,337 326% Dél-Afrika 22,503 53,491 63,405 64,135 19% Elefántcsontpart 5,242 21,295 42,339 76,180 257% Etiópia 28,415 98,942 187,543 243,416 147% Ghána 8,597 26,984 45,670 57,210 112% Kenya 11,252 46,749 97,173 160,423 247% Nigéria 56,132 183,523 440,355 913,834 398% Szenegál 4,218 14,967 32,933 56,180 273% Szudán 10,233 39,613 77,138 116,141 197% Uganda 9,446 40,141 104,078 204,596 410% Afrika országainak a lakossága 2100-ig nem egységes ütemben fog növekedni, és a 75 éven belül is komoly változások várhatóan a növekedés ütemében. A kiválasztott tíz ország kapcsán például jól látható, hogy a kontinens egyik legfejlettebb, leggazdagabb állama, Dél- Afrika lakossága a következő 75 évben mindössze 19 százalékkal fog nőni ennél még az USA lakosságának a növekedése is jóval magasabb lesz. Afrika lakosságnövekedésének nagy részéért csupán néhány ország lesz felelős, a legnagyobb kihívások itt várhatóak: ezek elsősorban Nigéria, Uganda, Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Tanzánia. Különösen szembetűnő Nigéria lakosságának a növekedése, amely a századfordulóra az 1 milliárd közelében fog járni. Az ország már 2050-re a világ harmadik legnépesebb állama lesz India és Kína mögött. 4
4. T ÁBLÁZAT A világ legnépesebb államai helyezés szerint 2013 2050 2100 Kína India India India Kína Kína USA Nigéria Nigéria Indonézia USA USA Brazília Indonézia Indonézia Pakisztán Pakisztán Tanzánia Nigéria Brazília Pakisztán Banglades Banglades KDK Oroszország Etiópia Etiópia Japán Fülöp-szigetek Uganda 2100-ra a világ tíz legnépesebb állama közül öt afrikai lesz, a húsz legnépesebb államból pedig 11. 5. T ÁBLÁZAT A TFR alakulása térségenként 2010-15 2025-30 2045-50 2075-80 2095-2100 Világ 2.50 2.37 2.24 2.07 1.99 Afrika 4.67 3.88 3.09 2.38 2.12 Kelet-Af. 4.93 3.83 2.99 2.35 2.13 Közép-Af. 5.68 4.37 3.16 2.30 2.04 Észak-Af. 3.04 2.57 2.20 1.97 1.91 Dél- 2.48 2.14 1.89 1.82 1.83 Afrika Nyugat- A. 5.63 4.75 3.64 2.57 2.20 5
Összességében a relatíve fejlett dél-afrikai régióban (Dél-Afrika mellett Namíbia, Botswana, Lesotho és Szváziföld tartozik ide) lesz a leglassabb a népesség növekedésének az üteme. Itt a teljes termékenységi arányszám i (TFR) már ma csupán 2.48. A térség TFR-je 2035-re a reprodukciós szint alá fog esni. Hasonló folyamatot látni az öt észak-afrikai országban, ahol a TFR 2075- re fog a reprodukciós szint alá esni. A növekedés a legmagasabb a nyugat-, kelet-, és dél-afrikai régióban lesz. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a TFR mindenhol csökkenni fog, tehát nemcsak emiatt a lakosság növekedésének az üteme is csökkenni fog. Míg Közép-Afrikában ma egy nő átlagosan majdnem hat gyereket szül, 2100-ra ez kettőre csökken majd. i Teljes termékenységi arányszám: a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna. A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek. 6