Kerületünk díszpolgárai 2009.

9 10 11 Az érzelmi intelligencia Divat a fogszabályzó A szeretet a legfontosabb Kézilabdautánpótlás a Tromoson 12 Ne kockáztass, menj biztosra! 15 16 19 Kerületi Hetek 2009. Vakáció a táborban Kerületünk díszpolgárai 2009. Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testülete a 29/1996. (XI. 8). számú rendeletében Budapest Fõváros XIII. Kerület Díszpolgára cím alapításáról rendelkezett, mely azon személyeknek adományozható, akik életútjuk során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a XIII. kerület fejlõdéséhez, akik szakmai tevékenységükkel vagy a kerület nemzetközi kapcsolatai, illetve az együttmûködés más formáinak fejlesztésében kiemelkedõ tevékenységükkel öregbítették a kerület hírnevét, tekintélyét. Képünkön a Budapest Fõváros XIII. Kerület Díszpolgára, és a Budapest Fõváros XIII. Kerületért díj kitüntettjei. Folytatás a 2. oldalon Új harminclakásos önkormányzati bérház A magánerõs beruházáson túl az önkormányzat maga is épít bérlakásokat, ebben az önkormányzati ciklusban kétszázat. A Lõportár utca 7.-ben befejezõdött egy 54 lakásból álló lakóépület építése. Az Ambrus utca 6. szám alatt egy 45 lakásos lakóháznak van érvényes építési engedélye, a befejezése 2010 elsõ negyedévre várható. A Zsinór utcában egy 70 lakásos bérház építési engedélyezési eljárása van folyamatban. A kerület 2009. évi 24,6 milliárd forintos költségvetésében a fejlesztési kiadások aránya 32,8%. Az egyedülálló intézményhálózati rekonstrukció 4,3 milliárd Ft-os elõirányzatból folytatódhat, ez 173,7%-kal több a tavalyinál. Megvalósul a Napsugár Tagóvoda II. üteme (66 millió Ft), az Eötvös József Általános Iskola teljes (közel 300 millió Ft) átépítése. 2009-ben kezdõdik az Újlipótvárosi Közösségi Ház, a Láng Sport- és Szabadidõ Központ központi épület építése összesen 2 milliárd forint összegben. A Bessenyei utcai háziorvosi rendelõ teljes rekonstrukciójára összesen 110 millió forintot fordítanak. 2009. június 7. Európai parlamenti választás A Magyar Köztársaság elnöke az Európai Parlament tagjainak választása magyarországi idõpontját 2009. június 7. napjára, vasárnapra tûzte ki. Részletes tájékoztatás a választási tudnivalókról a 4. oldalon. A pártok választási programja az 5. oldalon olvasható. Made in Hungária: 250. elõadás A Reitter Ferenc utca 13. szám alatti új önkormányzati bérház (Írásunk az új harminclakásos önkormányzati bérház átadásáról a 6. oldalon.) Írásunk a 9. oldalon

2 T I Z E N H A R M A D I K K E R Ü L E T I H Í R N Ö K 2009. június 3. Kerületünk díszpolgárai 2009. Folytatás az 1. oldalról A képviselõ-testület a rendeletében foglaltak szerint Budapest Fõváros XIII. Kerületért díj adományozásával ismeri el azok érdemeit, akik kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel jelentõsen hozzájárultak a kerület fejlõdéséhez. Mindezekre tekintettel Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõtestülete a 43/2009. (IV. 23.) ÖK. számú határozatával BUDAPEST FÕVÁROS XIII. KERÜLET DÍSZPOLGÁRA címet adományozott Bodrogi Gyula színmûvésznek, Marton László rendezõnek, Spiró György író, költõ, irodalomtörténész, mûfordítónak. A képviselõ-testület a 43/2009. (IV. 23.) ÖK. számú határozatával BUDAPEST FÕVÁROS XIII. KERÜLETÉRT díjat adományozott Fuchs János faesztergályos mesternek, dr. Gáspár István nyugalmazott jogásznak, dr. Grósz György nyugalmazott gyermekorvosnak, Radnai Sándor egyesületi elnöknek, dr. Sas Gizella szemész fõorvosnak, dr. Weszelovszky Zoltán nyugalmazott mérnök, tanárnak. A címet és a kitüntetést dr. Tóth József polgármester 2009. június 3-án az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központban tartott díszünnepségen adta át. Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testülete Polgármesteri Dicséret elismerés alapításáról rendelkezett, mely kitüntetéssel a polgármester a kerület fejlõdése érdekében végzett kiemelkedõ szakmai tevékenységet jutalmazza. Dr. Tóth József polgármester, élve a rá ruházott lehetõséggel, 2009. május 28-án POLGÁRMESTERI DICSÉRET elismerésben részesítette Balsai Jánosnét, a polgármesteri hivatal munkatársát, Boda E. Györgyöt, a Kereskedelmi és Iparkamara Kerületi Tagcsoportjának elnökét, Bodrogi Attilát, a Honvéd Sportegyesület szakosztály-igazgatóját, Erdõs Juditot, az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola pedagógusát, Iványi Mariann szociális gondozót, Jankó Katalint, a Zeneiskola igazgatóját, Kertész Máriát, a polgármesteri hivatal csoportvezetõjét, Koltai Ottó nyugalmazott táncpedagógust, Mátóné Császár Katalint, a polgármesteri hivatal munkatársát, Ragányi Róbertnét, a polgármesteri hivatal munkatársát, Sillerné Ruzsinszki Ágotát, az Egészségügyi Szolgálat osztályvezetõjét, dr. Sólyom Béláné nyugalmazott óvodavezetõt, Szigetvári Miklós nyugalmazott rendõr ezredest, Tekse Lajost, az Angyalföldi Nyugdíjas Sport Egyesület tagját, Váczi Károlyt, a Hegedüs Géza Általános Iskola pedagógusát. DR. PREHLIK LAJOS, JEGYZÕ Polgármesteri internetes fogadóóra Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy dr. Tóth József polgármester minden hónap utolsó péntekén, e hónapban június 26-án 8.00 és 10.00 óra között internetes fogadóórát tart. A kerületi önkormányzattal, önkormányzati intézményekkel, helyi közügyekkel kapcsolatos kérdéseiket elõzetes regisztrációt követõen tehetik fel. Nyilvános árverés Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat nyilvános árverést hirdet a tulajdonát képezõ alábbi ingatlanok értékesítésére. Cím Hrsz. m 2 Kikiáltási ár áfa nélkül Kucsma u. 45. 26760. 1240 51 670 000 Forgách köz 12./Béke út 39. 26370. 757 41 635 000 Forgách u. 30/B 26194/1. 527 28 458 000 Reitter Ferenc u. 91. 27096. 1023 73 656 000 Az árverési dokumentáció megvásárolható: 2009. június 2-ától július 3-áig, munkanapokon hétfõtõl csütörtökig 8.00 és 16.00 óra között, pénteken 8.00 és 12.00 óra között a Budapest Fõváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal (1139 Budapest, Béke tér 1.) Ügyfélszolgálati Irodáján, 1139 Budapest, Béke tér 1. Az árverési dokumentáció ára ingatlanonként: 50 000 Ft + 10 000 Ft áfa, mindösszesen 60 000 Ft. Az árverési díj összege: a nettó kikiáltási ár 10%-a. Az árverési díj rendelkezésre bocsátásának határideje: 2009. július 7. (kedd) napján 24 óra. Az árverés idõpontja és helye: 2009. július 9. 10.00 óra, 1131 Budapest, Béke út 65. DÍSZPOLGÁROK DÍSZPOLGÁROK Bodrogi Gyula Sajátos humora lenyûgözõ, a komédia egyik legjellegzetesebb képviselõje. Kiváló tánctudását, muzikalitását zenés-táncos darabokban kamatoztatta. Tehetséges jellemábrázolásának köszönhetõen filmszínészként is a közönség kedvencévé vált. Kitûnõen versel, az õ rekedtes hangja lopta be szívünkbe Süsüt, az egyfejû sárkányt. Írásai 75 éves koráig füzeteinek titka maradt. Bodrogi Gyula bátran viszonyul az élet adta lehetõségekhez, mindig a jelenre összpontosít. A színfalak mögött hétköznapi ember, aki õszintén beszél pályájáról, a színházról és a kerülethez kötõdõ viszonyáról. Ez évtõl díszpolgáraink sorában köszöntjük! A díszpolgári cím valamennyi díjnál személyesebb, hiszen a kerületiektõl kapom az elismerést. A közönség megbecsülése örömmel tölt el, egy színésznek ez a legfontosabb. Elsõ szerzõdése a József Attila Színházhoz kötötte, több mint húsz évig hû maradt az angyalföldi társulathoz. Örökös tagja vagyok a József Attila Színháznak. Szép emlékek fûznek a XIII. kerülethez, a Váci út 64.-ben volt az otthonom, oda jártam haza munka után. Részese voltam a fejlõdõ városrésznek, amely az elmúlt évtizedek alatt teljesen megváltozott. 1958- ban, amikor a színházba kerültem, Angyalföld még Budapest peremvárosának számított, ipari munkásokkal, kisvárosi polgársággal. Az egykori népszínházban mozdítható székek álltak a nézõtéren, mára pedig elegáns teátrummá alakult át, 600 személyes színházteremmel, bársonyhuzatos székekkel, nagy színpaddal. A bensõségesebb hangulat szerencsére továbbra is megmaradt. A pályája kezdetén klasszikus darabok karaktereit kapta meg, majd felfedezték komikusi tehetségét. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság címû darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (a Hubay Vas Ránki szerzõtrió Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezsõ (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában). Rendezõként is szívesebben nyúlt a zenés darabokhoz. Melyik mûfajban mozog otthonosan? Fiatal színészként a legjobb iskola a vígjáték. Megtanít megérteni, hogy nincs félig kimondott mondat, különben sosem jön be a poén. Minden szótagot ki kell ejteni! Idõvel megtapasztaltam, hogy nemcsak vígjátéki tréfa van, hanem tragikus is. Igaz, nem határozott dialógus, hanem a csönd hangja, azonban megfizethetetlen csoda, ha létrejön. Boldogan játszottam a játékfilmekben, kabarékban ugyanúgy, mint az Ügynök halálában vagy a Szomorú vasárnapban. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, mûvészeti igazgató, igazgató-rendezõ. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerzõdött, 1975 óta tanít a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán. A tévéfilmeket, sorozatokat összeadva közel száz filmben szerepelt. Befolyásolja, hol áll színpadra, kamerák elé? Szerep van és helyzet. Ha bemegyek egy színházba, tudom, ott játszani fogok. A színész a publikumnak ad elõ. Manapság divat kihagyni a játékból a hallgatóságot. Nekem ez nem megy. A színész helye legyen a színpadon, a közönségé pedig a nézõtéren. Varázslatos hangulat alakulhat ki a térbeli különbségben. Kell, hogy hatni tudjunk az emberekre. Sírjanak, nevessenek, izguljanak, szorongjanak, és úgy menjenek ki az elõadásról, hogy élvezzék a produkciót. A Tisztikereszt közép fokozattal kitüntetett, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai-díjas, érdemes és kiváló mûvész, a Hubertusz-díj birtokosa. Szinte minden napját a próbákon és elõadásokon tölti. Elégedett a sorsával? Elfogadtam, amit az élet adott ajándékba. Nem én választottam szakmát, a szakma választott engem. Talán azt sajnálom, hogy nem sok idõm maradt a tanításra, pedig nagyon szerettem. Szenvedélyes vadász. Hobbijáról 1993- ban A vadász néha fõz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Irkafirka címû kötete idén jelent meg. Egy komikus mer ironikusan írni? Hosszú évek alatt írogattam, amelyekbõl összeállt egy könyv. Minden fejezet valós történet. Aki a kezébe veszi, olvashat egy kicsit a színházról, a politikáról, a szerelemrõl, a kabaréról, mindenfélérõl, ami hozzátartozik az életemhez. Az emlékezéseimet szelíden fogalmaztam, azonban az iróniától sokszor nem mentes véleményem is körülöleli az epizódokat.

2009. június 3. T I Z E N H A R M A D I K K E R Ü L E T I H Í R N Ö K DÍSZPOLGÁROK DÍSZPOLGÁROK DÍSZPOLGÁROK DÍSZPOLGÁROK 3 Marton László Spiró György A színházi kultúra hírnevének öregbítéséért fáradozik. Nemzetközileg elismert, sikeres rendezéseire többezren kíváncsiak. Olyan ember, aki odafigyel mások véleményére, de ha kell, rendületlenül harcol az igazáért. Marton László rendezõ a klasszikus kulturális értékek tolmácsa. Csodálatos képességével újra és újra a színház bûvkörébe vonz. Darabjaival elvarázsol, szórakoztat, gondolkodásra ösztönöz. Elhivatottsága példaértékû, szakmai tudása kiemelkedõ. A XIII. kerület díszpolgára kitüntetést épp oly szerényen fogadta, mint a Kossuth-díjat. A díszpolgári cím valódi meglepetés számomra. A lakosok figyelmessége mélyen megérintett, hiszen a kerület a második otthonom. A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola rendezõ tanszakának elvégzése után, 1968- ban pályáját a Vígszínházban kezdte, melyhez máig kitartóan ragaszkodik. A Víg, ahogy neve is jelzi, szórakoztató céllal alakult 1896-ban. Elsõ igazgatója, a Kolozsvárról érkezõ Ditrói Mór Európában is forradalminak számító színjátszást honosított meg. Itt született meg a huszadik századi korszerû magyar színjátszás. Évtizedek alatt sokat változott mind az épület, mind a benne folyó kulturális élet. Ma három játszóhelyén 1700 nézõ foglalhat helyet esténként, a tavalyi évadban több mint 350 000 látogatójuk volt. Életem legfontosabb szakmai kihívásának tekintem, amikor 1985-ben a színház igazgatója lettem. Lehetõséget kaptam egy nagy múltú teátrumot irányítani. Az egyik legizgalmasabb feladatom volt, hogy felújíthattam a patinás épületet. A rekonstrukciónak minden szakaszát végigéltem. Reggel fél hétkor az építkezésen kezdtem, Homolya Lászlóval, az építkezés vezetõjével a színház minden zugát végigjártuk. Nem tagadom, néha vitatkoztam azért, hogy minden olyan legyen, ahogy azt korábban megálmodtuk. A megújult nézõtér páratlan eleganciája a visszaállított páholyokkal tagadhatatlanul mindenkit lenyûgöz. A felújítás azonban sok viszontagsággal is járt, hogy tudta ebben az idõszakban is megtartani a Vígszínház jó hírét? Egy évig tartott a színház felújítása, a Nyugati téren felállított sátorszínházban lelt otthonra átmenetileg a társulat. Az irodánk egy vasúti kocsiban volt. A Vígszínház Sátor több szempontból is jelképpé vált. A közönség szeretetét szimbolizálta, hiszen minden este zsúfolásig tele volt. Kényelmetlen körülmények között játszottunk, ennek ellenére a társulat megpróbálta kifejezni azt a ragaszkodást, hálát, kötelesség- és hivatástudatot, amit a közönséggel szemben érez. A lakosság megértette és értékelte az erõfeszítéseinket. Modernizálni nem könnyû úgy, hogy a régi értékek se kerüljenek háttérbe. Meg lehet szólítani a fiatalokat anélkül, hogy az idõsebbeket ne veszítsék el? A színháznak ki kell nevelnie saját közönségét. Fontos, hogy a gyerekek életébe eljusson a teátrumok csodája. A színházba járás így felnõttkorukra életformává válik. A Vígszínházba szerencsére sok fiatal jár, a legkisebbeket mesés elõadásokra várjuk, az idõsebbek körében pedig népszerûek a zenés-táncos darabjaink. Számos külföldi színház felkérésére vállalt vendégrendezést, dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben, Chicagóban, Tel Avivban, valamint Kanada és Németország több városában. Hatalmas sikerrel vitt színre Shakespeare-t, Tolsztojt, Ibsent vagy éppen musicaleket, a Képzelt riportot vagy a Padlást. Hivatástudat ösztönözte, hogy minél több mûvet mutasson be a nagyközönségnek? Értékes színházat csinálni sok ember számára küldetés. A világirodalom kincseibõl úgy válogatni, hogy azokat újból és újból el lehessen mesélni a többezres közönségnek. Fontos lenne minden honfitársunkat mûveltebb emberré tenni, vagy részt venni az életében oly módon, hogy a kultúrát élvezhesse. Huszonhárom év után mégis úgy döntött, nem vezeti tovább a Vígszínházat. Az igazgatói munka sok energiát köt le, konfliktusba került bennem az igazgató, a rendezõ és a tanár. Úgy éreztem, itt az ideje annak, hogy az eredeti hivatásomnak éljek, több felkérésem van külföldön és itthon is. Eszenyi Enikõ mûvész folytatja tovább a színház vezetését, aki jól látja, mit jelent a Vígszínház, hiszen hûséges tagja a társulatnak. Rendkívüli színész, jelentõs rendezõ, de ami a legfontosabb, tudja, mit jelent értékes mûvek üzenetét átadni a Vígszínház közönségének. A kortárs irodalom egyik legérdekesebb és legsokoldalúbb egyénisége. Írt regényt, drámát, verset, irodalomtörténetet. Színházigazgató, rádiós, dramaturg és mûfordító. Folyékonyan beszél többek között lengyelül, oroszul és angolul. Legolvasottabb mûvei közé tartozik Az Ikszek, Álmodtam neked, a nagysikerû Fogság és a Messiások címû írása. Több neves díj és kitüntetés tulajdonosa. Ez évtõl pedig Budapest XIII. kerület díszpolgára. Megtisztelõ, hogy a XIII. kerület díszpolgára lehetek. Itt éltem, rengeteg kellemes és egyben rossz emlék is fûz a városrészhez. Mire emlékszik szívesen? Sok élményem kötõdik Újlipótvároshoz. Az Újpesti rakpart 8. számú házában laktam 1976-ig. A Váci úti Bolyai-gimnáziumban 1964-ben érettségiztem, ahol a magyar latin szakos tanár osztályfõnököm elemzésének köszönhetõen már akkor elhatároztam, hogy drámaíró leszek. Az elmúlt évtizedek alatt sok minden megváltozott Újlipótvárosban. Akkor még a Pozsonyi úton a 15-ös villamos közlekedett, és a mai Kárpát utcai lakótelep helyén még nyomortanyák is voltak. Emlékszem a szeneskocsikra és a jegesre. A házak földszintjén mûködõ kis üzletekre, a családias vendéglõkre, nagy életû kávéházakra. Annak idején a Dunapartról még közvetlen hajójárattal mentünk ki a Margitszigetre. A Szent István parkba jártunk focizni, ahol egykor két gyerekmedence állt, homokozóval. Ott fociztunk, és az úttesten még nyugodtan lábtengózhattunk. Ezek szerint tartja a kapcsolatot a régi ismerõseivel? Igen, az osztálytársaimmal a mai napig összejárunk, van, aki ma is azon a környéken lakik. És noha elköltöztem ebbõl a városrészbõl, de gyakran visszajártam édesanyámhoz. A rossz élményekrõl senki sem szeret beszélni. Általában az örömteli pillanatokat idézik fel a kerületlakók. Meglepett, hogy ön mégis nyíltan felvállalja! Az egykori Sziget utcai általános iskolát nem szerettem, a gimnáziumot már igen, viszont az általános iskolai éveimrõl nem szívesen beszélek. Az 56-os forradalmat is itt éltem meg, érdekes volt, mit mondjak. Az emberek csak kis közösségekben érzik jól magukat nyilatkozta. Magyarországon a fõvárosban milyen városlakónak lenni? Az emberek a nagyvárosokban is próbálnak kicsi közösségben élni. Mindenki a saját világában próbál otthon lenni, és nemigen lép ki belõle. Budapesten sincs ez másképp. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán magyar orosz szerbhorvát szakon végzett. Idegen nyelvû szerkesztõ, majd a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. 1981-tõl az irodalomtudományok kandidátusa, a Kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, majd a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola tanára. Számos novella, regény, verseskötet, dráma, esszé, tanulmány, tévékritika szerzõje. Pezsgõ kulturális életet él. Ön szerint lehet a könyvekkel tanítani az embereket? Tanítani? Aligha. Nem hiszem, hogy a mûvészet célja az okítás. Én a könyveimmel szórakoztatni szeretnék. A tapasztalatok szerint a humor gyógyít. Az iróniában és az öniróniában benne van a megbocsátás és a jobb élet reménye. A szórakoztatás a mûvészet legitim és elsõrendû feladata. Ami nem szórakoztat, azt végig sem lehet olvasni. Aztán persze emberséget lehet tanulni, de csak a jó irodalomból. Feleségverseny címû új mûvének nagy a visszhangja. A Pozsonyi úti könyvtékába sok olvasó eljött, hogy dedikálja kötetét. A regénye a jövõ Magyarországát mutatja be: húsz év múlva kitör a háború a magyarok és a romák között. Önálló cigány ország alakul. A történetet két évvel ezelõtt kezdtem írni, mesebeli országot ábrázoltam szatirikusan. Fikció, merõ fantáziajáték arról is, hogy a hazai vízkészletet eladják a németeknek. Amikor ezt kitaláltam, az ötletnek nem volt semmi alapja. Aztán elképedve olvastam egy napilapban: Az ország ivóvízkészletének eladási terve vitát vált ki. Most majd azt mondják: nekem ezt elõre megsúgták. Pedig én csak társadalmi jelenségeket nagyítok fel irodalmi eszközökkel. Elmesélem például, hová vezethet a rasszizmus, ha nem teszünk ellene semmit. Íróként mire törekszik? Nem törekedtem megélni az irodalomból, mert publikálási kényszerbe kerültem volna, gyöngébb írást is ki kellett volna adnom, és az egészségtelen. Mindig volt kéthárom polgári foglalkozásom, a szabad idõmben írtam. Nem akarok sztár lenni, nem vágyom az újságok címlapjára. Ellenszenves számomra, ha úgy kezelnek egy írót, mint egy divatos színészt vagy politikust.

4 T I Z E N H A R M A D I K K E R Ü L E T I H Í R N Ö K 2009. június 3. Európai parlamenti választás 2009. június 7. Európai parlamenti választás 2009. június 7. Az Európai Parlament felépítése Az Európai Parlament felépítése hasonló a nemzeti parlamentek struktúrájához. Az euroképviselõk minden ciklus elején és közepén titkos szavazással két és fél évre választják meg az EP elnökét (akinek tisztsége megújítható). Az elnök testesíti meg a parlamentet a külvilág számára és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban, õ irányítja az EP és szervei munkáját, plenáris üléseit. Az elnök az irányítást két vezetõ testület segítségével végzi. Az EP elnöke és a pártfrakciók vezetõi alkotják az úgynevezett Elnökök Konferenciáját. E testület felelõs a parlament munkáját érintõ politikai jellegû döntések meghozataláért. Az elnökség melynek tagjai az elnök és titkos szavazással megválasztott 14 alelnök foglalkozik a parlamentet érintõ szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel. Az Európai Parlament bizottságai Az Európai Parlament munkáját nagyban befolyásolja és segíti, hogy az érdemi munka nem a parlament üléstermében, hanem bizottságokban folyik. A képviselõk kidolgozzák, módosítják és megszavazzák a jogalkotási javaslatokat és egyéni kezdeményezésû jelentéseket. Megvizsgálják a tanács és a bizottság javaslatait, és amennyiben szükséges, jelentést készítenek, amit a plenáris ülés elé terjesztenek. Minden olyan témával foglalkoznak, melyben az EU illetékes, hatáskörrel rendelkezik. Jelenleg 20 (benne 3 albizottság) parlamenti bizottság létezik. A bizottságok száma meghatározott, súlyuktól és szerepkörük által lefedett terület nagyságától függõen 28-86 képviselõ foglal helyet egy-egy vagy több bizottságban. Minden bizottság rendelkezik elnökkel, saját elnökséggel és titkársággal. A képviselõknek legalább egy bizottság munkájában teljes jogú tagként kell dolgozniuk, emellett más bizottságokban lehetnek póttagok vagy teljes jogú tagok. Többnyire egy képviselõ egykét bizottságban teljes jogú tag, míg egy-két másik bizottságban póttag. A parlamenti bizottságok havonta egy vagy két alkalommal ülnek össze. A póttagnak joga van a bizottság ülésein felszólalnia és szavaznia. Szavazati jogával csak akkor nem élhet, ha politikai csoportjából minden rendes tag jelen van. Az Európai Parlament albizottságokat és ideiglenes bizottságokat állíthat fel egyedi problémák kezelésére, illetve ellenõrzési hatáskörének gyakorlása keretében vizsgálóbizottságokat hozhat létre. A bizottság tagjai közül raportõrt, vagyis elõadót választ. A raportõr feladata a jelentések elkészítése és szövegezése. Adott témában akár más illetékes bizottság is véleményt csatolhat a jelentésekhez. Az Európai Parlament székhelyei Az Európai Parlament háromlaki intézmény. Hivatalos székhelye Strasbourg, mely az évente 12 alkalommal megrendezett, általában négynapos plenáris ülések helyszíne. Brüsszelben kerül sor az évente 6-7 alkalommal megrendezett, 1-2 napig tartó rendkívüli mini plenáris ülésekre, illetve itt folynak a bizottsági tanácskozások. Hivatalosan Luxembourgban mûködik a fõtitkárság, mely az EP hivatali adminisztrációjaként mûködik, a parlamenti háttérmunkáért felelõs. Az Európai Parlament munkája általában négyhetes periódusokra oszlik, melybõl egy a plenáris üléseké, két hétig zajlanak a bizottsági tanácskozások, egy hét jut a politikai csoportok számára stratégiáik, álláspontjaik kialakítására. Az Európai Parlament költségvetése A parlament költségvetése része az EU általános költségvetésének körülbelül 1 százaléka, amely az uniós intézmények teljes közigazgatási költségeinek egyötödét jelenti. Ez az összeg 2007- ben 1,397 milliárd eurót tett ki. A kiadások mintegy egyharmadát a képviselõkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások ölelik fel. E költségek abból a hatalmas adminisztrációból is származnak, ami ahhoz szükséges, hogy minden dokumentum és lehetõleg minden felszólalás elérhetõ legyen az EU mind a 23 hivatalos nyelvén. A képviselõk és adminisztrációjuk utaztatása egyik parlamenti helyszínrõl a másikra is jelentõs kiadásokat jelent. Az Európai Parlament és a többi intézmény Az Európai Unió az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, melyben a döntések egy részét nem kormányközi alapon, hanem nemzetek feletti érdekeket képviselõ intézmények révén hozzák meg. Az Európai Unió három fõ intézménye: az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. A három testület eltérõ érdekeket képvisel: a tanács (más néven Miniszterek Tanácsa) a tagállami kormányok által kifejezett nemzeti, a parlament a politikai pártok által képviselt politikai (állampolgári), a bizottság pedig a szupranacionális, közösségi érdekek megjelenítõje. A három intézmény mûködési és döntéshozatali mechanizmusokban betöltött szerepe alapján is különbözik egymástól: a bizottság javaslattevõ, döntés-elõkészítõ, jogszabály-kezdeményezõ és végrehajtó feladatokat lát el. A tanács a legfõbb döntéshozó, jogalkotó szerv. A parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, illetve konzultatív és ellenõrzõ testületként mûködik. Tisztelt választópolgárok! Az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7-ére kitûzött választásán az alkotmány 70. -a szerint választójoggal rendelkezik: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgára, amennyiben nyilatkozatot tett arról, hogy hazánkban kívánja választójogát gyakorolni. A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókör szavazóhelyiségében szavazhat. Ez alól kivétel, ha a szavazás napján lakóhelyétõl távol, de belföldön tartózkodik és igazolással rendelkezik; ha külföldön tartózkodik és elõzetesen kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét; mozgásában gátolt személyrõl van szó és írásban mozgóurnát igényelt. A szavazóhelyiségeket június 7- én reggel 6 órakor nyitják. A választópolgárok érkezési sorrendben adhatják le szavazatukat, amennyiben a szavazatszámláló bizottságnak bemutatták a személyazonosságuk és lakcímük megállapítására alkalmas igazolványukat. Ezek lehetnek: a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvány; lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követõen kiállított (kártyaformátumú) vezetõi engedély. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételérõl szóló elismervény is. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, csak akkor szavazhat, ha az okmányaival együtt megy vissza a szavazókörbe. Azok a személyek, akiknek a lakcíme csak a település megnevezését tartalmazza tehát csak azt, hogy Budapest XIII. kerület kizárólag a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. A kijelölt szavazókör a XIII. kerületben a 48. számú, Kassák Lajos Gimnázium, Váci út 61. A szavazás menete a következõ: a szükséges igazolványok átadása után a szavazatszámláló bizottság megállapítja a választópolgár személyazonosságát, lakcímét, s nevét megkeresi a névjegyzékben; ha a névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, jelenlétében lebélyegzi a szavazólapot, s a hozzá tartozó borítékkal együtt azt átnyújtja a választópolgárnak; a választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette; érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon lehet, az egyik lista feletti körbe tollal írt, egymást metszõ két vonallal; kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az uránba helyezi. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozott a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagja segítségét igénybe veheti. Ha a választópolgár az urnába helyezés elõtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a szavazatszámláló bizottságtól másik szavazólapot kérhet. Cserére csak egy esetben van mód. Az a XIII. kerületi választópolgár, aki Magyarországon, de a lakcímétõl eltérõ helyen kíván szavazni, a polgármesteri hivatalban mûködõ Választási Irodától igazolást kérhet. Erre június 5-én 16 óráig van lehetõség. Igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, de a levélnek legkésõbb 2009. június 2-án meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalba. Aki a XIII. kerületben kíván igazolással szavazni, az csak a kijelölt szavazókörben teheti meg. A kijelölt szavazókör a már említett 48. szavazókör, Kassák Lajos Gimnázium, Váci út 61. A mozgásában gátolt személyt írásbeli kérésére a szavazókör illetékességi területén a szavazatszámláló bizottság két tagja mozgóurnával felkeresi. Mozgóurnát a Választási Irodától vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, kizárólag írásban. A szavazóhelyiségeket 19 órakor zárják. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak elõterében tartózkodnak, még szavazhatnak. A késõbb érkezõktõl a szavazatszámláló bizottság már nem fogad el szavazatot. DR. PREHLIK LAJOS JEGYZÕ, A XIII. KERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETÕJE

2009. június 3. T I Z E N H A R M A D I K K E R Ü L E T I H Í R N Ö K Európai parlamenti választás 2009. június 7. Európai parlamenti választás 2009. június 7. Az induló pártok EP-választási programja FIDESZ KDNP Elég! Az európai parlamenti választás különösen fájdalmasan mutatja meg, milyen messze is vagyunk az Európai Unió életszínvonalától. Öt évvel az elõzõ európai parlamenti választás után azt látjuk, hogy nem közeledünk az EU átlagához. Nem közeledünk életszínvonalunkban, nem közeledünk az idõsek anyagi megbecsülése terén, nem közeledünk korrupciómentességben, nem közeledünk a foglalkoztatottság terén. Baj, hogy húsz év alatt sem értük utol a nálunk sokkal gazdagabb országokat. De az még nagyobb baj, hogy a velünk együtt indulók is messze elõttünk járnak. Ezért mi azt mondjuk, hogy elég ebbõl! A 13. havi nyugdíj elvétele és a nyugdíj számítási módjának megváltoztatása elszegényíti azokat az idõseket is, akik korábban még nem mentek tönkre. Õk nemcsak az európai életszínvonalat nem élvezhetik, nemhogy az unokáikat nem tudják támogatni, de egy élet munkája után a létfenntartáshoz kell majd segítséget kérjenek. A távhõtámogatás megszüntetése kilátástalan helyzetbe sodorja a panellakásban lakókat. A fiatalok még sokáig csak álmodhatnak az európai nagyságú bérekrõl. Lassan a munkahely is csak álom lesz számukra, pedig õk itt vannak, dolgoznának, alkotnának. Mi azt mondjuk, elég! Szavazzon! JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM Idegen érdekek helyett magyar érdekek, pénz- és profitközpontú helyett ember- és közösségközpontú gondolkodást és döntéseket! Nagyüzemi, iparszerû mezõgazdasági termelés helyett családi gazdaságokat! A középpontban nem a pénz és a profit, hanem a dolgozó ember legyen! A munkát végzõ ember nem profittermelõ eszköz, hanem méltósággal rendelkezõ személy! Reális alternatívája a jelenlegi Európai Uniónak a Nemzetek Európája! Nemzeti érdekeink határozottabb képviselete az Európai Unióban! A kisemberek megélhetése és a magyar vállalkozások megmentése érdekében végre a multinacionális cégek és a bankok viseljék a komolyabb adóterheket! Szülessen a magyar gazdákat védõ földtörvény az idegen földvásárlókkal szemben! A segélyeket közmunkához kell kötni, és a cigánybûnözés felszámolása érdekében szükséges a csendõrség felállítása! A nemzetstratégiai ágazatok (egészségügy, energia, közlekedés) állami tulajdonba vétele! Pártállástól függetlenül a korrrupciót súlyos börtönbüntetéssel kell sújtani! MAGYARORSZÁG A MAGYAROKÉ! LEHET MÁS A POLITIKA HUMANISTA PÁRT Az LMP (Lehet Más a Politika Humanista Párt) európai programjának középpontjában öt fõ kérdés áll. Ma nálunk is, az unió többi országában is sokan veszítik el munkájukat a gazdasági válság miatt. Mi a pénzügyi piacok szigorúbb szabályozásával vennénk elejét a válság visszatérésének, zöldmunkahelyek teremtését javasoljuk, és kezdeményezzük, hogy a tagországok fogjanak össze szociális vívmányaik megvédéséért. Stratégiai érdekünk, hogy a magyar vidék jó minõségû életet biztosítson az ott lakóknak. Ehhez az unió költségvetésének 40%-át kitevõ, ma döntõen csak a nagyüzemi termelõk érdekeit szolgáló közös agrárpolitika átalakítására és a termõföld hazai, helyi kézben tartására van szükség. Azt akarjuk, hogy az unió az egészséges és biztonságos élelmiszereket, a helyi és ökológiai termelést támogassa, ne kényszerítse ránk a genetikailag módosított termékeket. Az uniónak a klímaváltozás elleni küzdelem motorjává kell válnia, amihez át kell alakítani a fejlesztési politikáját. Az LMP az Európai Parlamentben olyan helyre készül, ahol sokat tehet a határon túli magyarokért. A zöldek egy frakcióban dolgoznak a regionalista pártokkal. A programunkban is szerepel a kulturális autonómia és regionális önkormányzatiság támogatása. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Az európai parlamenti választás nem belpolitikai csatározásról, belsõ pártpolitikai és hatalmi kérdésekrõl, hanem Európa jövõjérõl, a válságkezelésrõl, a gazdaság élénkítésérõl és a növekedés elindításának megalapozásáról kell szóljon. A Magyar Demokrata Fórum ezért olyan szaktekintélyeket és hiteles embereket jelölt a választási listájára Bokros Lajos, illetve Habsburg György személyében, akik hozzá tudnak járulni a fontos feladatok megoldásához. E két jelölt személye minõségi váltást hozna Magyarország európai képviseletében, egyúttal garanciát jelentene arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum által képviselt hiteles politizálás az unióban kiteljesedhessen. MCF ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT I. A cigányság jövõjét meghatározó források, fejlesztések megújítását! A cigány közösségre szánt források jussanak el a cigány közösségekhez! Az Elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv eltûnt milliárdjai ellenére sem hozott számottevõ javulást a cigányság helyzetében, nincs biztos munkánk, jövedelmünk, lakásunk ezt az ÁSZ tanulmánya megállapítja. Az EP sürgeti az Európai Bizottságot egy, a romák társadalmi integrációjára vonatkozó stratégia kidolgozására, pénzügyi támogatására, melynek célja az uniós szintû koherencia. II. A cigány kultúra megbecsülését! Önálló cigány mûvészeti, könyvtári, múzeumlátogatási és iskolai programokat, falunapokat, mûvészeti táborokat, könyvtárakat, film- és sportklubokat kell létrehozni. Segíteni az önmagával békében élõ társadalom kialakítását. III. Minõségi oktatást, közösségi iskolákat! Az EP sürgeti a hátrányos megkülönböztetés elleni jogi szabályozás megerõsítését, az elkülönítés megszüntetését az oktatás területén, továbbá azon tevékenységek támogatását, amik a roma gyermekeket már kiskoruktól integrálják az óvodai és oktatási rendszerbe. IV. Munkahelyeket! Felnõttképzéseket, új munkahelyek teremtését, a vállalkozások támogatását, földprogramok indítását, értékesítési láncok kialakítását. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Miért érdemes az MSZP képviselõire szavazni? Az MSZP képviselõi az Európai Szocialista Párt frakciójában ülnek, ez a frakció tette a legtöbbet hazánk felvételéért, a szabad határátlépés megteremtéséért, az unión belüli szolidaritás tehát a szegényebb tagállamok felzárkóztatása érdekében. A szocialisták fellépnek a nagyvállalatok és nagybankok önzése ellen, újraszabályoznák a pénzügyi rendszert. Másfelõl semmilyen engedményt sem tesznek a rasszizmusnak. 1. A szocialista EP-képviselõk azért fognak dolgozni, hogy az EU következõ költségvetési ciklusában Magyarország a jelenleginél több uniós forrást kapjon fejlesztésekre. Erre minden esélyünk megvan, ugyanis az elmúlt öt évben a rendelkezésre álló forrásokat teljes mértékben felhasználtuk. 2. A szocialista EP-képviselõknek az lesz a dolguk, hogy uniós forrásokat biztosítsanak a világgazdasági válságban állástalanná vált magyar állampolgárok megsegítésére. 3. Jelöltjeink fontosnak tartják, hogy csökkentsék Magyarország gázfüggõségét, kiszolgáltatottságát, ezáltal lehetõvé váljon az energiaárak mérséklése. Konkrét terveink vannak a távfûtés korszerûsítésének uniós finanszírozására, a városi és helyközi közlekedés (vasút, villamos) közösségi fejlesztésére. 4. A szocialista képviselõk mindent megtesznek azért, hogy a magyar gazdák egyenlõ feltételekkel léphessenek az uniós piacokra. 5. Célunk, hogy a jelenleginél kétszer több magyar diák kaphasson lehetõséget külföldi ösztöndíjas tanulásra. Nemzeti érdekeinket képviseljük Európában, és ugyanakkor a progresszív európai szokásokat, gondolatokat képviseljük Magyarországon. Jelöltjeink sok éve dolgoznak uniós területen, jól beszélnek idegen nyelveken, a lista negyedik, ötödik és hetedik helyén XIII. kerületi lakosok állnak! MUNKÁSPÁRT Szavazz a Munkáspártra! Egységes Európát akarunk, az emberek és népek egységes Európáját akarjuk. Olyan Európát, ahol a tisztesség és a munka az érték. A nemzeti érdekek legyenek az EU-érdekei! Magyar ipart, magyar mezõgazdaságot akarunk! Mi nem a tõkések, nem a milliárdosok, mi a dolgozó emberek pártja vagyunk! Ha ezt akarod, támogasd a Munkáspártot, szavazz a Munkáspártra! SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Tisztelt Olvasó! Június 7-én európai parlamenti választások lesznek Magyarországon. Fontos, hogy szavazzunk, hiszen nem mindegy, kik képviselik Magyarországot az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott döntéshozatali szervében. Az Európai Parlamentben a liberálisok a harmadik erõ, nélkülünk lényegében semmilyen döntést nem lehet hozni. Nemzeti érdekünk, hogy a liberális frakcióban is legyen magyar képviselõ. Június 7-ének most azonban önmagán messze túlmutató jelentõsége van: megálljt parancsolhatunk a kirekesztésnek, a bûnbakkeresésnek, a gyûlöletnek, és igent mondhatunk a toleranciára, a józan politikára, a szolidaritásra. A társadalmi válság súlyosságát nem becsülheti alá senki, aki nyitott szemmel jár Magyarországon. Mi, szabad demokraták a szabadság és a szolidaritás eszméire épülõ szabadelvûséget képviseljük. Meggyõzõdésünk, hogy többen vagyunk, akik ezeket az értékeket valljuk magunkénak, mint a gyûlölködõk, de ezt meg is kell mutatnunk. A szélsõségesek eltökéltek, biztos ott lesznek június 7-én. Legyünk ott mi is, szabadságszeretõ, józan emberek, és küldjünk egy világos üzenetet nekik: eddig, és ne tovább! 5