I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a 46/2008. (XII. 18.), a 2/2009. (I. 30.), a 20/2009. (VI. 26.), a 10/2010. (IV. 30.), a 26/2010. (XI. 19.) és a 14/2011. (IV. 28.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében, valamint az Ötv. 79. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban és a 80. -ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő a) ingatlan és ingó vagyonra, b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, c) önkormányzati társulásba, gazdasági társaságba bevitt vagyonra, d) gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre, e) értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, f) az Önkormányzat követeléseire, g) az Önkormányzat pénzeszközeire abban az esetben, ha arra nézve más jogszabály eltérően nem rendelkezik (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat, b) a közüzemi tevékenységet ellátó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásával létrejött társaságokban az Önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedések értékesítésére, c) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, d) a működési célú pénzeszköz átvételére. (3) A rendelet személyi hatálya: a) az Önkormányzat Képviselő-testületére, b) a Képviselő-testület szerveire (polgármester, képviselő-testület bizottságai, képviselő-testület hivatala), c) az Önkormányzat költségvetési szerveire, d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, valamint e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokba delegált felügyelő bizottsági tagokra, továbbá

f) az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaságokra, és g) a gazdasági társaságokban az önkormányzati tulajdonosi képviseleti joggal megbízott személyekre terjed ki. (4) Értelmező rendelkezések e rendelet alkalmazásában: a) Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület; b) Helyi közút műtárgya: híd, felüljáró, alagút, aluljáró, áteresz az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, valamint mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz; c) Középület: az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan; d) Közmű: a lakossági és üzemi szükséglegeket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei; e) Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerinti politikai, jogi, gazdasági, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat; f) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke; g) Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak, valamint az épített örökség helyi védelméről szóló 41/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó építmény; h) Park: a település belterületén az Önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterület, amely közterületnek minősül (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő; i) Tér: önkormányzati tulajdonban lévő közterület, melyet bárki szabadon használhat, a használatára vonatkozó jogszabályok keretei között; j) Vagyoni értékű jog: általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat foglalják magukban. Minden olyan jog, mely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. Más szerv vagy személy tulajdonában, kezelésében álló ingatlan használatát teszik lehetővé, és ennek a jognak a használata, használatának átengedése testesíti meg a szerv vagyonát; k) Vagyonkezelő szervek: e rendelet 17. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek, továbbá vagyonkezelésre szerződés alapján felhatalmazott más, nem önkormányzati szervek; l) Védett természeti terület: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület; m) Követelés: ma) a külön jogszabályban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek ( ide nem értve a helyi adók megfizetéséből származó hátralékot), mb) az értékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó áfát is tartalmazó, pénzértékben kifejezett fizetési igények, mc) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, md) tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, 2

me) rövid lejáratú kölcsönök, mf) visszterhesen átadott pénzeszközök. II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2. (1) Az önkormányzati vagyon az 1. (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak összessége. (2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes vagyonból áll. (3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint e rendelet állapítja meg. (5) E rendelet 1. számú melléklete az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat (1/a melléklet Forgalomképtelen ingatlanok, 1/b melléklet Korlátozottan forgalomképes ingatlanok, 1/c melléklet Forgalomképes ingatlanok), 2. számú melléklete az Önkormányzat tulajdonát képező ingóságokat, 3. számú melléklete az Önkormányzat tulajdonát képező vagyoni értékű jogokat tartalmazza. Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a terek és parkok, c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d) az önkormányzati tulajdonban lévő közterületi műalkotások, e) a köztemetők, f) a kommunális hulladéklerakó telep, g) a levéltári anyagok, h) mindaz a vagyon, amit törvény, vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a) a műemlék ingatlanok, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) a védett természeti terület, d) a közművek, e) a középületek, f) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, g) a sportpályák és sportcélú létesítmények, h) az erdők, 3. 4. 3

i) mindazon vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít. 5. Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. 6. (1) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv rendelkezéseinek megfelelően a külön jogszabály előírásai alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület jellege megszűnik, illetve a telekrendezési határozat végrehajtásában a tulajdonosok megállapodnak. (2) A Képviselő-testület kivéve a törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont - kivételesen indokolt esetben rendelettel a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyontárgy besorolását megváltoztathatja, a forgalomképtelen vagyoni körből kivonhatja és egyidejűleg korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképes vagyonná nyilváníthatja. (3) A Képviselő-testület az Ötv. 79. (2) bekezdésében biztosított - (2) bekezdés szerinti jogát a zárszámadás elfogadását megelőzően a vagyonleltár megállapításakor, egyébként év közben az SZMSZ rendeletalkotásra vonatkozó szabályainak megtartásával gyakorolja. A vagyon nyilvántartása 7. (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyző alakítja ki. (2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a vagyonkezelő szerv látja el. (3) A vagyonkezelő szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni. (4) A vagyonkezelő szervek az önkormányzati ingatlanvagyon valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változásoknak az ingatlanvagyon-kataszteren történő átvezetése érdekében a változás bekövetkezésétől számított 60 (hatvan) napon belül, de az éves zárszámadáshoz igazodóan haladéktalanul okirattal igazolva kötelesek a jegyző részére az alábbiak szerint adatot szolgáltatni: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan mennyiségben és értékben nyilvántartandó adatában bekövetkezett változást, b) a változással érintett ingatlan nyilvántartásba vétele tényének igazolását, c) az önkormányzati ingatlan szerzése, elidegenítése, hasznosítása tárgyában megkötött szerződés egy eredeti vagy hitelesített másolati példányát a változásjelentéshez csatolni kell, 4

d) a változásjelentéshez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó hatósági engedély (pl. építési, bontási, használatbavételi, telekalakítási, forgalomba helyezési stb.) egy másolati példányát, valamint e) a körzeti földhivatalnál térképi feltüntetésre benyújtott változási vázrajz (pl. telekalakítási, telekhatár-rendezési, épület feltüntetési, épülettörlési, megvalósulási stb.) egy eredeti vagy hiteles másolati példányát. (5) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája, egyéb tárgyi eszközöket a vagyonkezelő szervek tartják nyilván. (6) Az Önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti értéken, értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapírokat, részesedéseket névértéken tartja nyilván. (7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a hatályos jogszabályok alapján felvezetett ingatlanvagyon katasztert a Polgármesteri Hivatal folyamatosan vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban, illetve ezeken a forgalomképesség szerint csoportosított ingatlan adatait. (8) A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásban történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. (9) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell. Vagyonkimutatás 8. (1) Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 118. (2) bekezdés 2.c) pontban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. (2) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon részletezésben önálló intézményekre, valamint a Polgármesteri Hivatalra megbontva és összesítve. (3) A vagyonkimutatás a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza -a 0 -ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományának bruttó értékét, -az Önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, 5

-a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket tételesen. (4) A vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezőségét biztosítani kell a könyvviteli mérlegben, illetve az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben lévő, megfeleltethető értékadatokkal. (5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva kell a képviselő-testület elé terjeszteni. (6) A vagyonkimutatás tartalmi és szerkesztési követelményeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Vagyonleltár 9. (1) Az Önkormányzat vagyonáról - kivéve a (6) bekezdésben foglaltakat - évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni. (2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele. (3) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoportokon belül a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartással egyező bruttó értéken, b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen, c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelő szervenként összesített mérleg szerinti értékben, d) a kötelezettségeket, e) a követeléseket tartalmazza. (4) A vagyonleltár alapján készült nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik. (5) Az eszközök kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. 6

(6) Amennyiben a tulajdon védelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (5) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást kétévenként, első ízben 2007. évi költségvetési évben kell végrehajtani. III. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI A vagyongazdálkodás fő irányai 10. Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását a Ciklusprogramban, illetve az éves költségvetési koncepcióban jóváhagyott vagyongazdálkodási koncepció tartalmazza. A tulajdonosi jogok gyakorlása 11. (1) Az Önkormányzatot az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve e rendelet 15 -ában meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester, a Képviselő-testület Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága, valamint a vagyonkezelő szervek gyakorolják. (3) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának. (4) Egyes tulajdonosi jogokat az e rendeletben biztosított jogkörükben az önkormányzati vagyont kezelő és/vagy üzemeltető szervezetek is gyakorolnak, így különösen: e rendelet 17. (1) bekezdése szerinti önkormányzati vagyonkezelő szervek. (5) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása: a) az elidegenítés, b) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog,-és jelzálog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, 7

c) a vagyon gazdasági társaságokba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása, d) az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait, f) az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, g) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása, h) a vagyon kezelésből történő kivonása, i) vagyonszerzés, j) hitelfelvétel, k) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, l) önkormányzati vagyont terhelő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, m) önkormányzati követelés érvényesítése, követelés elengedése, bevételről való lemondás. (6) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon tárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok értékhatártól függetlenül -, az Önkormányzat javára bejegyzett, szerződéses viszonyokból származó elővásárlási-, visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok amennyiben a kikötött időintervallum lejárt, illetőleg a jelzálogjoggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak aláírására a polgármester jogosult. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 12. (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén a 7. (6) bekezdése szerinti értéken, illetőleg a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése alapján forgalmi értékbecslés alapján vagy a Képviselő-testület minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján 8

kell meghatározni (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható. (3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni. 13. (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 14. A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) a vagyon kezelésből történő kivonása, c) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, d) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, társaságokba pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás befektetése, valamint az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági társaság alapítása, i) társadalmi szervezet, alapítvány önkormányzati költségvetési szerv általi létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás. 15. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak. (2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) 5 (öt) millió forint értékhatár feletti ingatlan értékesítése, használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, b) az a) pontban foglaltakon felül minden az 5 (öt) millió forint értékhatár feletti vagyonhasznosítás, ideértve a vagyonnak kezelésbe, használatba, 9

üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, c) 5 (öt) millió forint értékhatár felett az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, d) behajthatatlan követelések törlése 300 (háromszáz) ezer forint értékhatár felett, e) 500 (ötszáz) légköbmétert meghaladó épület bontásának engedélyezése. (3) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik: a) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 5 (öt) millió forint értékhatár alatti ingatlan értékesítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, b) az a) pontban foglaltakon felül minden 5 (öt) millió forint értékhatár alatti vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, c) 5 (öt) millió forint értékhatár alatt az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, d) behajthatatlan követelések törlése 100 (egyszáz) ezer forint és 300 (háromszáz) ezer forint értékhatár között, e) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, f) a vagyonkezelő használatban lévő 100 (egyszáz) ezer forintot meghaladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítése, g) 500 (ötszáz) légköbmétert meg nem haladó épület bontásának engedélyezése h) tulajdonosi hozzájárulás megadása a csapadékvíz önkormányzati tulajdonú csapadékcsatornába vagy nyílt árokba történő bevezetéséhez, i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú járda felújításához, burkolásához, térkövezéséhez, j) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú zöldterület parkoló kialakítása céljából történő leburkolásához, k) tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon nyomvonal jellegű építményekhez kapcsolódó felszín feletti műtárgyak elhelyezéséhez, l) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységhez. (4) A polgármester hatáskörébe tartozik: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése, b) a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság véleményének figyelembe vételével a nem intézményi használatban lévő vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása, c) behajthatatlan követelések törlése 100 (egyszáz) ezer forint értékhatár alatt, d) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése, e) nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása, 10

f) önkormányzati vagyont terhelő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban, h) az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele. (5) A vagyonkezelő szerv jogosult: a) az általa ellátott közszolgáltatáshoz szükséges vagyontárgyak használatára, b) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadás útján történő hasznosítására, oly módon, hogy az akár megszakításokkal is egy évet meghaladó bérbeadáshoz az ágazatilag illetékes szakbizottság hozzájárulása, az Önkormányzati Kórház Sárvár vonatkozásában pedig a bérbeadás időtartamától függetlenül a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges. f) A vagyonkezelő szerv jogosult a polgármester hozzájárulásával: a) a használatában, kezelésében lévő 100 (egyszáz) ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog stb. értékesítésére, b) 50 (ötven) ezer forint a számviteli szabályok szerint számított egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítésére. Eljárás a tulajdonos képviseletében 16. (1) Az Önkormányzat képviseletében a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester jár el, akik e jogukat a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatják másra. (2) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a Képviselő-testület e rendelet 15. -ának rendelkezései szerint ruházza át. (3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait e rendelet keretei között vagyonkezelői szerződéssel a (2) bekezdés hatálya alá tartozókon kívül egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja, aki a szerződés keretein belül gyakorolhatja a tulajdonost megillető jogokat. (4) A megbízott a szerződés szerint a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban és a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét. Az Önkormányzat vagyonának kezelői és jogállásuk 17. (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: a) az Önkormányzat Képviselő-testülete, b) a Képviselő-testület szervei, c) az Önkormányzat költségvetési szervei, d) az Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, 11

e) az Önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaságok. A d) és az e) pont alkalmazásában kivételt képez az 1. (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá eső társasági részesedés. (2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervet a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga. (3) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a rábízott vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani. (4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között köteles gazdálkodni. Jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra, c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére, d) a közterhek viselésére, e) a feladata ellátáshoz használatába adott személygépkocsi(k) biztosítási díjainak megfizetésére (A működés feltételeként rábízott egyéb vagyontárgyak vagyonbiztosításának díját az Önkormányzat fedezi.), f) a működése során keletkezett közüzemi költségek megfizetésére. (5) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet 15. (5)-(6) bekezdésében foglaltak, illetve a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatja. (6) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a költségvetésében meghatározott kereten belül köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. (7) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban foglalt vagyonkezelők kivételével beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet. (8) A Képviselő-testület külön megállapodással, az Önkormányzat tulajdonjogának fenntartása mellett, térítés ellenében, illetve térítés nélkül üzemeltetés céljából rendeltetésszerű használatba adhatja az Önkormányzat vagyontárgyait. Az üzemeltetés anyagi fedezetét az üzembentartó köteles biztosítani. Az üzembentartó köteles a vagyontárgy állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, követelés elengedése 18. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen (így 12

különösen adásvétel, ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén stb.) átruházni kizárólag a Képviselőtestület jogosult. (2) E rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé. (3) Behajthatatlan követelések elengedéséről e rendelet 15. (2) bekezdés b) pontjában foglal esetben a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület, e rendelet 15. (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben átruházott hatáskörben a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, e rendelet 15. (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni. (4) Az önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbiak szerint lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzat részére, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (5) Az Önkormányzat és az önkormányzati vagyonkezelő szerv csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtási eljárás során nem, vagy csak részben térül meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Önkormányzati Kórház Sárvár főigazgatója az intézmény térítési díj szabályzatában megállapított részleges és teljes térítési díjakat - tekintettel a szolgáltatási igénybe vevő szociális és családi körülményeire mérsékelheti, illetve elengedheti. A főigazgató az elengedett, illetve mérsékelt térítési díjak összegéről félévente írásos tájékoztatót köteles készíteni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság részére Felajánlott vagyon elfogadása 19. (1) Bármely vagyontárgy (1 /egy/ millió forint értékhatár feletti ingó, illetve értékhatárra tekintet nélkül ingatlan vagyon, valamint készpénz) tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. 13

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 17. (1) bekezdésében megjelölt önkormányzati vagyonkezelő szerv részére történik, a Képviselő-testület döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. (3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás (pl. ajándék, hagyaték stb.), amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladhatják a vagyontárgy értékét. (4) A Képviselő-testület köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 20. (1) Ha törvény kivételt nem tesz, ingatlan és ingó vagyon tekintetében 20 (húsz) millió forint értéket meghaladóan az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása kizárólag nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés keretében, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. (2) Az (1) bekezdésben megállapított értékhatár alatti önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet. (3) Az önkormányzati közfeladatot ellátó vagyon vagyonkezelésbe adására az Áht. 105/A -ában foglaltak szerinti versenyeztetési eljárást kell lefolytatni. A versenyeztetési eljárás eredményeként megkötendő szerződésnek az Áht. 105/B - ában meghatározottakat kell tartalmaznia, figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére. A vagyonkezelői jog megszűnésére az Áht. 105/C -ában foglaltak az irányadók. (4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni: a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el aa) ingóvagyon esetében a 500.000 (ötszázezer) forintot, ab) ingatlanvagyon esetében a 4 (négy) millió forintot, b) ha az ingatlanvagyon használatba vagy bérbe adása egyszeri alkalommal, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól, c) vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor, d) az önkormányzati vagyon használati jogának a 17. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szerv részére történő átadásakor, e) az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítéskor, f) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor, g) bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor, h) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésekor, 14

i) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor, j) a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés esetén, k) ha a versenyeztetési eljárás eredménytelen maradt. (5) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzati vagyont a (2) bekezdésben megállapított versenyeztetési eljárás mellőzésével fontos közérdekre, gazdasági, városfejlesztési vagy városrendezési érdekre tekintettel közvetlenül elidegenítheti, használatba vagy bérbe adhatja, illetve más módon hasznosíthatja. (6) A versenyeztetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyonkezelő szervek e rendeletben meghatározott módon, az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő, hasznosító szervek pedig a szerződésben foglalt rendelkezések szerint kötelesek alkalmazni. (7) A vagyontárgy elidegenítésre, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz. (8) Az 5 (öt) millió forint feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B (1) bekezdése szerinti tartalommal a szerződés létrejöttét követő 60 (hatvan) napon belül a Sárvári Hírlapban közzé kell tenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik. IV. Fejezet RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL A forgalomképtelen törzsvagyon és egyes korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlása 21. (1) A forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, vállalkozásba nem apportálható. (2) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak és a közművagyon fenntartását és üzemeltetését e rendelet 17. (1) bekezdésében foglalt önkormányzati vagyonkezelő szervekre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá. (3) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama a három évet nem haladja meg a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt. 15

(4) A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. (5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodásra vonatkozó eljárásokra e rendelet 15. (3) bekezdésének k) pontja és (4) bekezdésének e) pontja az irányadó. (6) A műemlék ingatlanok elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. (7) Védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye szükséges. 22. Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő ingatlan vagyontárgy csak akkor idegeníthető el, ha a vagyontárgy a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé vált és a Képviselő-testület az alapító okirat megfelelő módosításával dönt arról, hogy azt a költségvetési szerv használatából kivonja. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban 23. (1) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. (2) Gazdasági társaság alapítására az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül - kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult. (3) Az Önkormányzat saját nevének gazdasági társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá. 24. (1) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben a Képviselő-testület dönt. (2) Az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül, önállóan gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja. 16

(3) Az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a polgármester a tagsági (részvényesi) jogokat, amennyiben a legfőbb szerv döntése az önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezi, Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete tárgyévi költségvetési rendeletében a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott pénzügyi átcsoportosítási jogkör mértékéig a Képviselő-testület jóváhagyás nélkül, önállóan gyakorolja. Ezt meghaladó mértékű pénzügyi kötelezettségvállalás esetén a tagsági (részvényesi) jogok a Képviselő-testület hozzájárulásával gyakorolhatóak. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után megkezdett ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdon átmeneti szabályozásáról szóló 12/1998. (VI.09.) és a 14/1993. (VII./) önkormányzati rendeletekkel módosított 28/1992. (XII.08.), valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2001. (III.20.) önkormányzati rendelet. (3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXIV. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. ZÁRADÉK 26. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európa Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz Sárvár, 2011. április 28. (:Kondora István:) polgármester (:dr. Szijártó Valéria:) jegyző 17

Kihirdetve: Sárvár, 2011. április 29. (:dr. Szijártó Valéria:) jegyző 18