A világ városai é íé építészete Göteborg A A kapu kapu Kovács Szilvia, közgazdász, g szociológus g Váradi Zsuzsanna, geográfus MTA Szociológiai S ló K Kutatóintézet ó é
Miért épp Göteborg? Személyes S él tapasztalatok megfertőződés f ő ő S k il iis Szakmailag érdekes város
Az előadás felépítése A város elhelyezkedése, fekvése, fejlődésének története Városrészek társadalmaik A A jövő ő elképzelései lké lé Személyes Személyes tapasztalatok
Göteborg földrajzi fekvés Västra Götaland megye
Göteborg metropolisz térség Göteborg város
Légifotók
A város általános jellemzői A város a Göta folyó torkolatánál fekszik, délnyugat-svédországban, Västra Götaland megyében Svédország második legnagyobb városa Stockholm után (510 ezer fővel, a város környékével együtt 900 ezer fő) Területe 450 km2 (Budapesté 525 km2) területi szempontból szétterült városról van szó. A lakosság 80%-a svéd, 20% pedig más nemzetiségű Göteborg a legnagyobb egyetemváros is Svédországban: 61 ezer diák tanul itt (Chalmers, Göteborg University) A lakosság korcsoport szerinti összetétele is épp a fentiek miatt (diákok, külföldiek) kedvező, fiatalnak mondható A város jó összeköttetéssel rendelkezik a környező fővárosok felé, így Oslo, CPH és Stockholm felé Skandinávia legnagyobb kikötője is itt található ez nagyon fontos a város gazdasága szempontjából. Például az északi országokban levő vállalatok 70%-a 500km-es távolságon belül van a várostól A kereskedelem és a hajózás meghatározó, ezen kívül az ipar, gépgyártás. Átlagos minimum hőmérséklet januárban -1 fok, átlagos maximum: júliusban 22 fok.
A város fejlődésének története A város területén té fellelt lt romok alapján a környék már 8000 éve is lakott volt, s a viking kor emlékei is megtalálhatók itt. Pl. az äskekärri hajó, Svédország egyetlen és Skandninávia legjobb állapotban fennmaradt viking hajója. A 11. század elején viking királyok számos csatát vívtak a folyó mentén. A Göta folyó torkolatvidéke a 12. század óta fontos kereskedelmi központ. A mai Göteborgtól kb. 40 km-re feküdt a középkorban Lödöse városa, amely fontos kereskedelmi állomás és kikötő volt. Stratégiai okokból (a délre elhelyezkedő norvég Bahus erőd közelsége miatt) a várost közelebb költöztették t tték a tengerhez, azonban az új településnek (Nya Lödöse, azaz Új-Lödöse) is megvoltak a maga problémái, és a lakosoknak a régi Älvsborg erődbe kellett menekülniük.
Első korszak: a város megalapítása. A stratégiai jelentőségű településre a dánok és a norvégok zsákmányként ként tekintettek, s a területért folyamatos harcok folytak. A 17. század elején Svédország a nyugati partvidéknek csak egy részét uralta. A kísérlet, melyet 1607-ben tettek egy Gothenburg nevű város alapítására a közeli Hisingen szigetén, a kalmárháború miatt kudarcba fulladt, de II. Gusztáv Adolf király kísérlete ugyanerre 1621-ben sikeresnek bizonyult. Ekkortól számítható a város megalapítása, s ekkor készült el a város első terve, amelyet holland szakértők készítettek. A földrajzi adottságoknak, a mocsaras talajnak köszönhetően árkok, belső vízelvezető csatornák, bástyák kerültek kialakításra. A város éppen a fentiek miatt hasonlóan Amszterdam városszerkezetéhez merőleges utcák és csatornák, nagy terek jellemzők. Göteborg városát, látképét nagyban befolyásolta a holland kultúra is, 1652-ig ugyanis holland törvények álltak fenn, ettől az évtől kezdve viszont a svédek vették át a politikai hatalmat. A 17-18 18. századra a halászat és a kereskedelem vált a meghatározó ágazattá a városban, amely észak és déli irányban, a folyó mentén növekedett.
Várfal képek
A második korszak: Göteborg, mint kereskedelmi és iparváros A későbbi háborúk folyományaként 1658-ra a keleti dán tartományok a Roskildei béke értelmében Svédországhoz kerültek, így a Göteborgtól északra és délre fekvő Bohuslän és Halland svéd területekké váltak, a város így kevésbé volt veszélyeztetett helyzetben. Ennek köszönhetően a nyugati partvidék fontos kikötőjévé és kereskedelmi központjává fejlődött. A skót Colin Campbell és Niclas Sahlgren gothenburgi kereskedő 1731-ben megalapították a Svéd Kelet- indiai Társaságot, Svédország első nemzetközi kereskedelmi társaságát, melynek székhelye a városban volt. Hajói selymet, porcelánt, teát, bútorokat, drágaköveket, fűszereket és a kor más luxuscikkeit szállították tták a város kikötőjébe. A társaság egészen a 18. század végéig rendkívül sikeres volt; 74 év alatt összesen 132 expedíciót indított. Tulajdonosai között számos skót és svéd üzletember volt. A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak puncs és több új zöldség; a jómódúbb családok pedig monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó hajó 1806-ban érkezett Kelet- Ázsiából.
A 19. században a város az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének köszönhetően. Az évek folyamán sokan meggazdagodtak, g dt és vagyonukból kórházat, könyvtárat (Sahlgrenska Kórház), egyetemet (Chalmers Műszaki Egyetem) e aap alapítottak. a Ekkor város modern iparvárossá fejlődött, népességszáma és területe folyamatosan bővült, s olyan vállalatok jöttek itt létre a 20. század elején, mint a Volvo és az SKF. A város a század végén nyerte el mai arculatát széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel.
Göteborg város Lakosság: 510 000 fő Lakásállomány: 252 000 1940 előtt 21.7% 1941-1950 között 10.1% 1951-1960 között 14.9% 1961-1970 1970 között 24.4% 1971-1980 között 14.4% 1981-1990 között 5.1% 1991 után 8 4% 1991- után 8.4% Segélyben részesülők aránya: 6,1% Végzettség: 31,1% gimnázium felett Külföldi állampolgárok aránya:8,9% Volt Jugoszláv országokból, Irak, Iránból, Ázsiából a legtöbben
A mai Göteborg és környéke Dinamikusan fejlődő nagyváros térség
Fiatal, sok nemzetiségű város
Kreatív osztály
Városrészek és társadalmaik Városközpont Alacsony és magas státusú lakóövezetek Városkörnyék Szigetek
Centrum Lakosság: 55 000 fő Lakásállomány: 34 200; 47%-a 1940 előtt, 9% 1991 után Korcsoport K szerint kiegyenlítődés Segélyben részesülők ő aránya: 2,4% Végzettség: 45,7% gimnázium felett Külföldi állampolgárok aránya: 8% Európaiak, p Ázsiából érkezők
Képek a centrumról
Kortedala Lakosság: 28 000 fő Lakásállomány: 16 000 55%-a 1951-60 között épült, 1941 és 1950 között 18% Idősödő városrész, a város átlagához viszonyítva Segélyben részesülők aránya: 8,2% Végzettség: é 21,7% gimnázium i felett Külföldi állampolgárok aránya:12% Volt Jugoszláv országokból, Irak, Iránból a legtöbben
Képek Kortedala-ról ról
Föl Frölunda Lakosság: 13 000 fő Lakásállomány: 7 500; 74%-a 1960-70 között épült, 24%-a 1951 és 1960 között Korcsoport K szerint kiegyenlítődés Segélyben részesülők ő aá aránya: 8,3% Végzettség: 21,6% gimnázium felett Külföldi állampolgárok aránya: 9,6% Ázsiából érkezők, Irak és Irán, Európaiak,
Képek Frölundáról
Torslanda Lakosság: 24 000 fő Lakásállomány: 8 200; 40%-a 1991 után épült, 21%-a 1961 és 1970 között Fiatal F l városrész, magas jövedelműek ű élnek itt Segélyben részesülők aránya: 1% Végzettség: é 27% gimnázium i felett Külföldi állampolgárok aránya: 2,8%
Képek Torslanda-ról ról
Biskopsgården Lakosság: 25 500 fő Lakásállomány: 12 800; 63%-a 1951-60 között épült, 1961 és 1970 között 30% Idősödő városrész Segélyben részesülők ő aránya: 12,2% Végzettség: 15% gimnázium felett Külföldi állampolgárok aránya: 15,7% Törökök,, volt Jugoszláv, Irak, Irán
Képek Biskopsgården-ről ről
További városnézés Víztorony környéke Szórakozás Volvo Parkok Szigetek
Városkörnyék
A jövő elképzelései Legfontosabb elemei a városfejlesztésnek: fenntartható városfejlesztés klímaváltozás elleni védelem folyóparti korábbi ipari területek rehabilitációja A környékkel való kapcsolat fejlesztése (Göteborg Régió)
Városfejlesztéssel kapcsolatos projektek és elemeik MISTRA Urban Futures: Multi-Level Governance: Decision-making Processes for Sustainable Urban and Regional Development (környező településekkel való együttműködés) A City Structure Adapted to Climate Change: Scenarios for Future Frihamnen Urban empowerment: Cultures of Participation and Learning (köztér felújítás, városfejlesztési tanszék létrehozása) Business-driven Sustainable Urban Development Urban Games (játékokkal és vizualizációs eszközökkel cél bemutatni a várost mindenki számára) További résztvevő városok: Sanghai, Fokváros, Manchaster, Kisumu
b G b Urban Design Göteborg 2050 Legfontosabb eleme: fenntarthatóság Kompaktabb jellegű város létrehozása, sűrű beépítés, mixed-use fejlesztések és funkciók Energiahatékony épületek Közlekedési csomópontok és terek fejlesztése Kötöttpályás közlekedés fejlesztése, a gyalogos és kerékpáros közlekedés javítása Zöldterület fejlesztés Szcenáriók: Suburban life, Meetings at the local square
Catch-MR: A városi terjeszkedéssel összefüggő jelenségek kezelése A Göteborg Régióba tartozó településekkel való együttműködés Közösségi közlekedés fejlesztése K2020 áthajtási Közösségi közlekedés fejlesztése, K2020, áthajtási adó bevezetése (dugódíj)
Fotók a közlekedésről
RiverCity Gothenburg Folyóparti területek fejlesztése nemzetközi szakértők, valamint a lakosság ötleteinek figyelembevételével! Kommunikációs elemek kiemelt szerepe! (workshopok, ötletbörze) következő előadásban több információ hallható róla!
A fotókat készítették: Kovács Szilvia i Váradi Zsuzsanna Fülep Márton Hajós Andrea Pőcze Gertrúd Kiss Andrea Németh Gabriella Maral Babapour Marcalek Péter Uzzoli Annamára
Tack för er uppmärksamhet! kovacssz@socio.mta.hu varadizs@socio.mta.hu