6. kiadás, 1986. február 624.131.439 Magyar Népköztársaság Országos Szabvány TALAJMECHANIKAI VIZSGÁLATOK Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból MSZ 14043/2-79 Az MSZ 14045/4-69 helyett G 31 Test for soil mechanics. Denomination of soils in soil mechanics MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ. 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve (19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11. ). E szabvány tárgya a mérnöki gyakorlatban teherhordó vagy terhelõ elemnek minõsülõ talajok megnevezése. Nem tárgya a szabványnak a talajok fejtési és tömöríthetõségi szempontból való megnevezése. Megjegyzés: Az összeálló kõzetek megnevezését az MSZ 18281 tartalmazza. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. A talaj a földkéregnek az a része, amely az összeálló kõzetekbõl aprózódás, mállás útján keletkezett. Talaj a növényi és állati maradványokból keletkezett réteg is, valamint a geológiai értelemben vett kõzetek (pl. a vulkáni tufa), amennyiben nem elégítik ki az összeálló kõzet fogalmát. 1.2. Összeálló kõzet talajmechanikai értelemben a földkéregnek az a része, amelybõl bárhonnak vehetõ 20 cm fõméretû olyan kockaminta, amely semleges vegyhatású, + 20 ± 5 o C nyugvó vízben 10 nap alatt sem esik szét, vagyis, amelynek alkotóit kötõerõk tartósan egymáshoz rögzítik. 2. MEGNEVEZÉS A laboratóriumban vizsgált talajminták anyagát a 3. fejezet szerinti osztályok és 4. fejezet szerinti állapotjellemzõk alapján kell megnevezni. A rétegeket a talajból vett minták (MSZ 4488) vizsgálata alapján, szükség esetén egyéb adatokat (pl. a mesterséges telepítés tényét) is figyelembe véve kell megnevezni. Megjegyzés: A szabvány szerinti megnevezésre a Függelék tartalmaz példát. A jóváhagyás idõpontja: 1979. december 22. A hatálybalépés idõpontja: 1980. július 1. (6 oldal)
MSZ 14043/2 79 2 3. OSZTÁLYOZÁS 3.1. A talajokat a következõ szempontok szerint kell osztályozni: szemcsenagyság és a szemcsék kapcsolata, szervesanyag tartalom, roskadásra való hajlam, térfogatváltozásra való hajlam. 3.2. Osztályozás a szemcsenagyság és a szemcsék kapcsolata szerint. 3.2.1. Szemcséknek kell tekinteni azt a talajt, amelynek szemcséi száraz állapotban ömleszthetõ halmazt alkotnak és amelybõl plasztikus index (MSZ 14043/4) nem határozható meg. A talajt a szemcsék átmérõjétõl (MSZ 14043/3) függõen az 1. táblázat szerint kell osztályozni. A talaj annak a szemcsecsoportnak a nevét kapja, amely a legnagyobb tömegszázalékban szerepel benne. Ha a szemcsék között d < 0,02 mm átmérõjû szemcsék 10 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben szerepelnek, de a talaj nem sorolható a 3.2.2. szakasz szerinti között talajok közé, akkor ezt fel kell tüntetni (pl. iszapos homok). Jelzõként kell szerepeltetni az 1. táblázat szemcsecsoportjait akkor, ha mennyiségük a vizsgált talajban 20 tömegszázaléknál nagyobb (pl. kavicsos homok). Szemcseátmérõ 1. táblázat A szemcsecsoport neve, ha a szemcse mm élesszemû, szögletes, sarkos koptatott, gömbölyû 200 felett 20 felett 200-ig 2 felett 20-ig 0,5 felett 2-ig 0,25 felett 0,5-ig 0,10 felett 0,25-ig 0,02 felett 0,1-ig Kõtömbök, kõomladék Görgeteg Durva kõtörmelék Durva kavics Apró kõtörmelék (murva) Apró kavics Durva homok Közepes homok Finom homok Homokliszt 3.2.2. Kötöttnek kell tekinteni azt a talajt, amelynek plasztikus indexe (MSZ 14043/4) meghatározható. A talajt plasztikus indexétõl függõen a 2. táblázat szerint kell osztályozni. A kötött talajok 2. táblázat plasztikus indexe (%) gyûjtõneve Neve 5-ig 5 felett 10-ig Gyengén kötött talaj Homokliszt Iszapos homokliszt 10 felett 15-ig 15 felett 20-ig 10 felett 30-ig 30 felett Közepesen kötött talaj Erõsen kötött talaj Iszap Sovány agyag Közepes agyag Kövér agyag
3 MSZ 14043/2 79 3.3. Osztályozás szervesanyag tartalom szerint 3.3.1. Szervesnek kell tekinteni azt a szemcsés talajt, amelynek az MSZ 14043/9 szerinti szervesanyag tartalma 3 tömegszázaléknál nagyobb. 3.3.2. Szervesnek kell tekinteni azt a kötött talajt, amelynek szervesanyag tartalma az MSZ 14043/9 szerint vizsgálva 5 tömegszázaléknál nagyobb. 3.3.3. Szerves talaj esetében meg kell adni a szerves és szervetlen alkotórészek jellegét (pl. agyagos tõzeg). 3.4. Osztályozás a roskadásra való hajlam szerint Roskadásra hajlamosnak kell tekinteni a talajt, ha fajlagos roskadása (MSZ 14043/8) 0,02-nél nagyobb. Ha ezt a talaj jellegzetes szerkezete idézi elõ, a makroporózus kiegészítõ jelzõ is használható. 3.5. Osztályozás a térfogatváltozási hajlam szerint Térfogatváltozónak kell tekinteni a talajt, ha a duzzadásából, zsugorodásából adódó mozgás az építményre vagy szerkezetre káros lehet, illetve a fizikai, kémiai és ásványtani tulajdonságai (montmorillonit- és illittartalma, duzzadási nyomása stb.) erre utalnak. 3.6. A vizsgálat célkitûzésének megfelelõen kell a talaj tulajdonságaira utaló jelzõket (poliéderes, ill. morzsalékos szerkezetû, folyásra hajlamos, jól vagy rosszul graduált, fagyveszélyes stb.), a geológiai kort, megnevezést, eredetet, a kõzettani vagy vegyi összetételt (pl. a mésztartalmat) is feltüntetni. Megjegyzés: Egyéb anyagokból (égéstermék, épülettörmelék, hulladék stb.) álló feltöltések osztályozása egyedi vizsgálatot igényel. 4. A TALAJOK ÁLLAPOTJELLEMZÕI 4.1. Az állapotjellemzõket (tömörség, nedvességi állapot, egyirányú nyomószilárdság) a 3. fejezet szerinti osztályozás eredményének figyelembevételével kell megállapítani. 4.2. Tömörség 4.2.1. A szemcsés talajok tömörsége az MSZ 14043/6 szerinti hézagtényezõ (hézagtérfogat) és a tömörségi fok (MSZ 14043/7) alapján a 3. táblázat szerint jellemezhetõ. Tömörségi fok (%) 80-ig 80 felett 85-ig 85 felett 90-ig 90 felett 95-ig 95 felett 3. táblázat A tömörségre utaló jelzõ Nagyon laza Laza Közepesen tömör Tömör Nagyon tömör A tömörség megfelelõen kalibrált szondázási diagram alapján is jellemezhetõ. Nehéz verõszonda alkalmazása esetén az MSZ 2635 elõírásai a mértékadók. 4.2.2. Kötött talajok tömörsége a hézagtényezõ (e) és a plasztikus index (I p) alapján a 1. ábra szerint jellemezhetõ.
MSZ 14043/2 79 4 1. ábra J p1 % Megjegyzés: Amennyiben ágazati vagy egyéb elõírások (pl. az útépítésben) úgy intézkednek, akkor a természetes településû kötött talajok tömörsége a 3. táblázat szerint is jellemezhetõ. 4.3. Nedvességi állapot 4.3.1. A szemcsés talajok nedvességi állapota a telítettségi fok (MSZ 14043/6) alapján a 4. táblázat szerint jellemezhetõ. Telítettségi fok 0,3-ig 0,3 felett 0,8-ig 0,8 felett 0,95-ig 0,95 felett 4. táblázat A telítettségre utaló jelzõ Nyirkos Nedves Közel telített Telített
5 MSZ 14043/2 79 4.3.2. A kötött talajok nedvességi állapota a konzisztenciaindex (MSZ 14043/4) alapján az 5. táblázat szerint jellemezhetõ. Konzisztenciaindex 0,25-ig 0,25 felett 0,50-ig 0,50 felett 0,75-ig 0,75 felett 1,00-ig 1,00 felett 1,50-ig 1,50 felett 5. táblázat Állapotra utaló jelzõ Nagyon puha Puha Könnyen sodorható Sodorható Kemény Nagyon kemény 4.4. Egyirányú nyomószilárdság Az egyirányú nyomószilárdság (q u) és a plasztikus index (I p) alapján a kötött talajok állapota a 2. ábra szerint jellemezhetõ. 2. ábra VÉGE
MSZ 14043/2 79 6 Példa a szabvány alkalmazására. A talajminta laboratóriumi vizsgálatának adatai: A plasztikus index: FÜGGELÉK w L = 38%, w p = 20%, w = 24%, q u = 420 kn/m 2, e = 0,76 tehát a 2. táblázat szerint neve: sovány anyag. Konzisztenciaindexe: I p = w L w p = 18%, w I = w w w 14 = 18 L c = L p 0,78, tehát az 5. táblázat szerinti jelzõje: sodorható. A (18, 0,76) és a (18, 420) értékpárok alapján az 1., illetve 2. ábrából meghatározható állapotjellemzõk: laza, illetve kemény. A talaj megnevezése: Laza, sodorható kemény sovány agyag (A plasztikus indexhez és hézagtényezõhöz viszonyított nagy egyirányú nyomószilárdság kötõanyag ragasztóhatására utal.) A szövegben említett magyar állami szabványok Talajvizsgálat nehéz verõszondával... MSZ 2635 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz... MSZ 4488 Talajmechanikai vizsgálatok. Általános elõírások és jelölések... MSZ 14043/1. Szemeloszlás vizsgálata... MSZ 14043/3. Konzisztencia határok... MSZ 14043/4. A talajt alkotó fázisok térfogat és tömeg arányai... MSZ 14043/6. A talajok tömörségének vizsgálata... MSZ 14043/7. A talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel... MSZ 14043/8. A talajok szervesanyag tartalmának meghatározása... MSZ 14043/9 Építési kõanyagok. Kõzettani osztályozás... MSZ 18281 A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhetõ a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indokolással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest IX., Üllõi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban Budapest IX., Üllõi út 24 (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431). F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje 86.1151/2, 200 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László