Én kis kertet kerteltem... virágos ötletek kertbarátoknak és virágbarát önkormányzatoknak i t t h o n. h u v i r a g o s m a g y a r o r s z a g. h u
A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny Az európai tapasztalatokat felhasználva, 1994-ben hirdették meg a turisztikai és a kertészeti szakmai szervezetek az első országos Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyt, amelyen települési önkormányza tok vehetnek részt város és falu kategóriában. Ma már területi, megyei és regionális szintekre is kiterjed a megmérettetés. A verseny fő támogatója a Magyar Turizmus Zrt., amely a szervezeti hátteret is biztosítja. A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny országos első helyezettjei város és falu kategóriában 1993 Balatonföldvár Kecskéd 1994 Sárvár Ozora 1995 Székesfehérvár Pácsony 1996 Siófok Pusztamérges 1997 Hévíz Csemő 1998 Tata Bük 1999 Sárospatak Dombrád 2000 Győr Velence 2001 Paks Géderlak 2002 Zalakaros Ivánc 2003 Kaposvár Balatonszárszó 2004 Makó Ruzsa 2005 Nagyatád Orfű 2006 Eger Noszvaj 2007 Gyula Tápiógyörgye 2008 Szombathely Gelse 2009 Sopron Lipót 2010 Balatonfüred Paloznak 2011 Százhalombatta Lövő 2012 Hévíz Csopak A jelentkezési feltételekről a virágosmagyarorszag.hu oldalon tájékozódhat!
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 1 Kedves Kertbarát Olvasó! Gondolná, hogy Magyarország egyik legrégebbi múltra visszatekintő és legnagyobb sikerű versenye a virágosításhoz és a turizmushoz kötődik? A Virágos Magyarországért Mozgalom 1994-ben indult el a turisztikai és kertészeti szakma összefogásával. A Magyar Turizmus Zrt. égisze alatt működő verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró településkép kialakítása és ezzel hazánk vonzerejének emelése, a településeken az életminőség javítása, kikapcsolódást jelentő zöldfelületek növelése, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra értékeinek megőrzése. A verseny jelentőségét és elismertségét az is mutatja, hogy Magyarország miniszterelnöke, illetve országgyűlési bizottságok, minisztériumok és sok civil szervezet is díjak felajánlásával támogatja e célok megvalósulását. Nem titkolt szándékunk, hogy kiadványunkkal kedvet csináljunk ahhoz, hogy Ön is virágokkal szépítse környezetét, és ezzel csatlakozzon a Virá gos Magyarországért versenyhez. Ajánljuk ezt a kiadványt azoknak az önkormányzatoknak is, amelyek elhatározzák, hogy közterületeiket virág vagy színes cserjék, örökzöldek díszítsék. De hogy is fogjunk hozzá? Ehhez találnak egyszerű és gyakorlati tanácsokat füzetünkben. Reméljük, hogy kiadványunk segít a az önkormányzatoknak a versenyre való felkészülésben és a virág- és kertbarát olvasóknak a kertészkedésben. Jó kertészkedést kíván Önöknek: Magyar Turizmus Zrt. és a Virágos Magyarországért Szervező Bizottság viragosmagyarorszag.hu itthon.hu
Kertbarátoknak Balkonom a kertem Még a legapróbb balkon is ezernyi lehetőséget rejt magában. Bezöldíthetjük, azaz beültethetjük virágokkal a korlátot, a falakat és természetesen a szabad járófelületet. A sokadik emeleten szinte mindig szélsőségesen száraz a levegő, hiszen a talaj kipárolgása nem érezteti hatását, ráadásul a szél is erőteljesebb. Lesznek olyan növények, amelyek ültetéséről le kell mondanunk. Száraz levegőjű helyeken előszeretettel telepszik meg a növényeken a takácsatka és a tripsz. Nem ajánljuk például a verbéna ültetését, hiszen azokat szívesen károsítja. Viszont próbálkozhatunk az állómuskátlival és a különféle balkonnövényekkel. Bátran kísérletezzünk, de az újdonságokból mindig csak egy-két tövet vásároljunk, és vegyes összeültetésekben kísérjük figyelemmel a viselkedésüket. Így kudarc esetén nem kopaszodik le az egész erkélyünk. Előfordul, hogy a háziasszony gondossága, növényszeretete felülírja a szakemberek sokéves tapasztalatát. A légszárazság ellen segíthet, ha túlzásba visszük a növényültetést. A sok növény dzsungelhatást kelt, saját mikroklímát hoznak létre maguk körül, így önmagukat párásítják. Milyen földbe? Nem érdemes spórolni az ültetőközegen. Való igaz, hogy majdnem ugyanannyit kell költenünk rá, mint a beleültetett növényekre. A fekete, nyirkos, zsíros tapintású, összetömörödött (és rendszerint olcsóbb) földkeverékeket nem ajánljuk. A balkonnövények levegős, laza közeget igényelnek, amit csak a barnás árnyalatú, világosabb, i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 3 rostos tőzeget bőven tartalmazó földkeverékek tudnak nyújtani. Ültetés előtt érdemes tartós hatású, burkolt műtrágyát keverni az ültetőközegbe, ami a nyár folyamán, több hónap alatt adja le a benne raktározott tápanyagot. Így elegendő, ha hetente vagy kéthetente keverünk folyékony műtrágyát az öntözővízbe. Állati eredetű szerves trágya vagy porított (burkolatlan) műtrágya hozzákeverését nem ajánljuk, mert az megégeti a sóérzékeny gyökereket. A konténerben levő föld gyorsabban kiszárad, mint a kert talaja, ezért még eső után is előfordulhat, hogy öntözést igényelnek a növények. Minél nagyobb, annál jobb A hagyományos, arasznyi mélységű és szélességű balkonládákban nem érzik jól magukat a növények, csak sínylődnek benne, hiszen a gyökereik nem jutnak elegendő helyhez a kibontakozáshoz. Közegük hamarabb kiszárad, gyorsabban felmelegszik a nyári forróságban. Nagy, azaz mély és széles balkonládában kedvükre növekedhetnek a gyökerek. A terjedelmes gyökérzetű növények életerősebbek, ellenállóbbak. Nemcsak balkonládába, hanem elegendő hely esetén a balkon padlóján elhelyezett dézsába, konténerbe is ültethetünk növényt. Az agyagedények jobbak, hiszen maguk is nedvességet raktároznak, a faluk kevésbé melegszik föl, ezért a közeg hőmérsékletét is kellemesebb értéken tartják. Hátrányuk, hogy téli védelmet igényelnek. Fagyálló agyagedény sajnos nem létezik. Nem kell azonban fagyvédett helyre vinnünk őket télire. Maradhatnak a balkonon, még a földet sem kell kilapátolnunk belőlük, csupán hagyjuk, hogy a tél beállta előtt kissé kiszáradjanak, majd húzzunk rájuk felülről nejlonzsákot, hogy megvédjük a téli csapadéktól. A száraz hideg nem tesz kárt az edényekben. Szélsőséges körülmények A szélsőségesen szeles, jól (vagy túlságosan jól) benapozott erkélyek tulajdonosai kétségkívül nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Kitartó próbálkozással, türelemmel ők is találhatnak megfelelő növényeket. Azokon a helyeken nem érdemes leomló balkonnövényeket ültetni a korlát balkonládájába, hiszen a szél addig cibálja, amíg végleg elveszítik díszüket. Ott mindennél fontosabb a nagy (mély és széles) balkonláda, hogy a szél és a nap szárító hatása mellett legalább egy napra elegendő nedvességet raktározhasson az ültetőközeg. Jó szívvel ajánlható például a kiváló nap- és hőtűrő, egész nyáron át folyamatosan nyíló új balkonnövényünk, a futó porcsinrózsa (Portulaca umbraticola) vagy az ezüstös lombjával díszítő, magyar névvel nem illetett Calocephalus brownii.
Kertbarátoknak Mit ültessünk teraszra, erkélyre? Balkonládáink növényei között hagyományo san még mindig a muskátli viszi a prímet. Nem véletlenül. Szélsőséges nyarainkon is évről évre jelesre vizsgázik, őszig ontja a virágait. Szinte akármilyen talajon megél, fittyet hány a forróságra, és még azt sem veszi túlzottan zokon, ha időnként kissé kiszárad a közege. Az évek során azonban mind többféle balkonnövény is kínálja magát, amiket akár vegyesen is ültethetünk a muskátlival, akár az álló, akár a futó változataival, így színesítve közvetlen környezetünket. Az állómuskátli mellé a kissé csüngő, a futómuskátlihoz pedig az álló, bokrosabb növekedésű növények illenek. Főképp az apró virágú vagy a lombjukkal díszítő növényeket ajánljuk. A szúnyogűző (Plectranthus) és a többféle levélszínben kapható édesburgonya (Ipmomoea batatas) kissé erőteljes növekedése miatt elnyomhatja társait, ezért csak nagy edényes összeültetésekbe ajánljuk, ahol jut neki elég hely. A kisvirágú angol muskátlik hálás balkonnövények. Nézzük el nekik, hogy a nyár közepén, a legnagyobb forróságban tartanak egy lélegzetvételnyi szünetet a virágzásban. Ősztől tavaszig se hagyjuk üresen a balkonládákat: ültessünk bele például díszkáposztát, árvácskát vagy hangát (Erica). Nagyobb cserépben vagy komposztot tartal ma zó termesztőpaplanban akár zöldségeket (para dicsomot, paprikát, salátát, babot, zöldhagymát, retket), fűszernövényeket vagy akár szamócát is nevelhetünk. i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 5 Vegyesen szebb A muskátli mellé illő társ növények: Farkasfog (Bidens); Bakopa (Bacopa); Törpekutyatej (Euphorbia hypericifolia vagy Chamaesyce); Kerek repkény (Glechoma hederacea); Sövénygyopár (Helichrysum petiolare); Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia); Aprólevelű pílea (Pilea microphylla); Legyezővirág (Scaevola aemula) A legújabb divat szerint még tovább tágíthatjuk a balkonládába ültethető növények körét: akár az évelő növények közül is válogathatunk. Az évelő növények nem pusztulnak el a hideg beköszöntével, tavasszal újra kihajtanak. Ennek ellenére ne hagyjuk őket a balkonládában, hanem legkésőbb a következő tavaszi kihajtásukkor ültessük a kertbe, az évelőágyba. Javaslataink évelők és egynyári virágok összeültetéséhez: Kokárdavirág (Gaillardia) Vörösbegyvirág (Nemesia) Szakállfű (Scirpus cerenuus) Deres mongolkőrózsa (Orostachys iwarenge) Virágcsalán (Solenostemon vagy Coleus) Szalmagyopár (Helichrysum italicum) Fehér sás (Carex alba) Lisztes zsálya (Salvia farinacea) Tömpevirág (Sanvitalia) Pázsitszulák (Dichondra) Menyecskeszem (Coreopsis) Lobélia (Lobelia)
Kertbarátoknak Mindenekelőtt az előkert Az előkert sokat elárul rólunk, hiszen a járókelő, érkező vendég azzal találkozik elsőként. Mégis méltatlanul kevés figyelmet szentelünk neki. Az előkertek vagy más néven zöld sávok szélessége igen változatos: a néhány métertől a több tíz méterig terjedhet. A szélsőségesen keskeny, rossz adottságú kertek beültetése sem reménytelen, erre számos szép példát láthatunk. Nagy kincs a nyári forróságban árnyat adó fa, ezért még a legkeskenyebb előkertben is érdemes megpróbálkozni ültetésükkel. Felsővezeték alá elsősorban gömb koronájú fák választékából válogassunk. Szélsőségesen keskeny, felsővezeték nélküli, ugyanakkor nagy forgalmú utak mellé pedig inkább felfelé törő növekedésű fát ültessünk. Keskeny, zöld sávokba semmiképp se ültessünk csüngő koronájú fát. A széles előkertek tulajdonosai szerencsés helyzetben vannak, ők akár terebélyes lombkoronájú, akár csüngő koronájú nagy fákat is ültethetnek. (A 29-30. oldalon táblázatos ajánlót találunk az ültethető fák választékáról.) Fákon és cserjéken kívül az évelőkről és az egynyári virágokról se feledkezzünk el. Az ültetés- i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 7 re ajánlott évelő növényekről a 19., illetve a 34-36. oldalon olvashatunk bővebben. Az egynyári virágok közül a helybe vetett fajokat ajánljuk, így például a körömvirágot (Calendula), a kerti szarkalábat (Consolida), a pil lan gó vi rá got (Cosmos), a kaliforniai vagy kakukkmákot (Escholzia), a kerti nebáncsvirágot (Impatiens balsamina), a madármályvát (Lavatera) vagy a csodatölcsért (Mirabilis jalapa). Ne tegyük! Sok helyütt láthatunk a ház előtt gumiabroncsba ültetett egynyári virágokat, cserjéket, esetleg fákat. Kétségtelen, hogy könnyebbé teszi a növények öntözését, valamelyest védi is a taposási károktól azokat, de nem szép látvány.
Kertbarátoknak Komposztáljunk otthon! A háztartásokban keletkező hulladék harmada komposztálható szerves anyag. Kár a kukába dobni, hiszen értékes komposzt készíthető belőle. Építsünk vagy vásároljunk komposztálóedényt. Valójában tartóedény nélkül is komposztálhatunk halomban, prizmában, ami valamelyest helyigényesebb. A műanyag helyett válasszunk inkább természetes anyagú komposztálót. A családi kertben 1-1,5 m 3 -es komposztálóra van szükség. Deszkából készült komposztkeretet vásárolhatunk barkácsáruházban, vagy elkészíthetjük magunk is. Időtálló lesz, ha kemény fából, például akácfából készül. Ne használjunk fakezelő anyagokat. Vaslerakatokban beszerezhető rozsdamentes kerítéshálóból is készülhet a komposztálónk. Kb. 3,5 méter kerítéselem elegendő egy kb. 1 m 3 -es komposztálóhoz. A hengerformára hajlított hálót gyorskötözővel fogjuk össze, és 10 cm mélyen süllyesszük a talajba. Bontott téglából is építhetünk komposztkeretet. A megfelelő levegőzés miatt rések közbe- i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 9 Talán nem is gondolnánk, hogy már az ókori rómaiak és a görögök is komposztáltak. A görögöknél külön szervezet foglalkozott a szerves hulladék komposztálásával. A komposzt szó a latin eredetű compositus szóból eredeztethető, aminek jelentése összetett, jelezve, hogy a legjobb minőségű komposztföld többféle szerves anyag lebomlása során keletkezik. Nagyjából egy év alatt érett morzsalékos szerkezetű, kellemes földillatú komposztföldünk lesz. Először lapátoljuk át leterített fóliára a felül lévő, éretlen anyagot, majd termeljük ki az érett komposztot. A talaj felszínére terítsük, és lazán gereblyézzük be. A mélyre ásott komposzt nem fejti ki jótékony hatását. Miután újra összeraktuk a keretünket, szórjunk aprított gallyat az aljára, majd lapátoljuk viszsza az éretlen komposztanyagot. És kezdődhet minden elölről. Ez mind komposztálható! iktatásával tegyük egymásra a téglákat. Az egyik oldala készüljön elmozdítható fakeretből, ez segíti az átrakási és forgatási folyamatokat. Hajlékony vesszőből fonott komposztkast készíthetünk. A komposztálónkat szélvédett, árnyékos helyen, például fa vagy bokor árnyékában állítsuk fel. Közvetlenül a talajra állítsuk, így a komposztálást segítő talajlakó élőlények könnyen beköltözhetnek. A konyhai szerves hulladékot gyűjtsük vödörben. Gyakorlatilag minden szerves anyag komposztálható, kivéve a húsevő állatok ürülékét és a főtt ételmaradékot. Ne tegyünk a komposztálóba műanyagot, üveget vagy fémet tartalmazó anyagot. Minél többféle anyagot használunk, annál jobb lesz a komposztföldünk. A komposztálás során nagyon fontos az oxigén jelenléte, ezért időnként átforgatással levegőztethetjük a halmot. A levegőzöttség érdekében rétegenként terítsünk szalma- vagy aprított gallyréteget. A nyári nagy melegben öntözzük a komposztot, hiszen ha kiszárad, akkor leáll a komposztálódás folyamata. Konyhai zöldség- és gyümölcshulladék Használt virágföld Hervadt virág Növényevő állatok ürüléke Tojáshéj Használt teafilter és kávézacc Fűnyesedék Faforgács és kéreg Gyomok Hullott gyümölcs Aprított gallyak Festetlen papír
Kertbarátoknak A szép zöld gyepért A szép zöld gyep sokunk vágya. A közfelfogással ellentétben azonban kifejezetten munkaigényes és vízigényes. Ezért a kertben elfoglalt méretét tekintve nem szabad túlzásba esnünk. Egyszerű, kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy telkünk csaknem egészét befüvezzük, leginkább talán a kert kialakításával kapcsolatos tanácstalanságunk miatt tesszük ezt. Mondjunk le a focipályányi méretű gyepről. Úgy arányos, ha a kertünknek legfeljebb a felét borítja gyep. Az egészen apró kertekben pedig akár el is hagyható, burkolattal helyettesíthető. A túlzottan nagy gyepfelületet megnyirbálhatjuk azzal, hogy a telekhatár menti sövényt helyenként hosszabb rövidebb szakaszokon lomb hullató cserjékkel kiszélesítjük. A legnaposabb részeken automata öntözőrendszer híján, nyaranta sajnos menthetetlenül kiszárad a gyep. Alakítsunk ki helyettük évelőágyakat, ezzel tovább karcsúsíthatjuk a gyepfelületet. Az ápolási munkákkal némiképp javíthatunk a gyep nyári szárazságtűrésén. Mindenekelőtt gondoskodjunk a rendszeres tápanyag-utánpótlásról. i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 11 Esőszer űen Az automata öntözőrendszer átgondolt, jól tervezett kialakítás esetén csodát művel a gyeppel, hiszen az özönvízként ható locsolócsöves öntözés helyett cseppenként, egyenletesen, esőszerűen juttatja ki a vizet. Ráadásul nem akkor, amikor ráérünk, hanem akkor, amikor a gyepnek a legjobb: a kora reggeli, hajnali órákban. A hagyományos por alakú vagy granulált műtrágyák használatát házi kertben nem javasoljuk, hiszen néhány hét alatt kimosódnak a talajból, utána pedig újra éhezik a gyep, ráadásul ha helyenként túladagoljuk, akkor foltokban kiégetheti a gyepet. Helyettük a tartós hatású, burkolt gyepműtrágyákat ajánljuk. A rövidebb 2-3 hónapos hatástartamúakat tavasszal és nyár végén, a hoszszabb, 5-6 hónaposakat csak egyszer, tavasszal kell kijuttatnunk. A talaj hőmérsékletének függvényében egyenletesen adagolják a tápanyagokat hónapokon keresztül. Használatukkor sűrűbb, mélyebbre hatoló gyökérzet alakul ki, ami időszakos szárazságok idején nagy segítség a gyepnek. A vágási magasság helyes megállapítása is nagyon fontos. Úgy helyes, ha a fűszál hosszának mindig csak legfeljebb a felét távolítjuk el fűnyíráskor. Kényelmes megoldásnak tűnik minél rövidebbre nyírni a gyepet (hiszen akkor hosszabb ideig nincs rá gondunk). A rövidre nyírt gyep érzékenyebb a kiszáradásra, ugyanis kisebb gyökértömeget fejleszt. Ezzel szemben magas vágáskor nagyobb a gyep gyökértömege, jobb a nyári szárazságtűrése. A nyári szárazságtűrésre készíthetjük fel a gyepet azzal, ha a forróság beállta előtt elkezdjük magasabbra vágni. Nagy adagokkal Ha nincs automata öntözőrendszerünk, akkor inkább ritkábban (minden másnap), de nagy vízadagokkal öntözzünk a késő esti vagy a kora reggeli órákban. A talajba mélyen beszívódó víz hatására mélyebbre húzódnak a gyökerek, és könnyebben átvészelik a talaj felső rétegének időszakos kiszáradását. A naponta egyszeri, kis adagú öntözések hatására csak a talaj felső rétege nedvesedik át, így oda húzódnak a gyökerek. Végzetesen megsínyli ezt a gyep, ha egy-egy kimaradó öntözés miatt kiszárad a felső talajréteg.
Takácsatka Levéltetű Hívatlan vendégek a ház körül Kertünkben időről időre felbukkannak ká ro sí tók, amelyekkel növényeink védelme érdekében kénytelenek vagyunk felvenni a harcot. Íme néhány jól bevált, egyszerű kerti praktika. Visszatérő, jól ismert vendégünk a levéltetű. Egyik kedvelt növénye a rózsa, de a cserjék közül is szívesen fogyaszt jó párat. Szerencsénk, hogy meglehetősen sérülékeny állatok, viszonylag könnyű ellenük védekezni. Ha nem akarunk növényvédő szerhez nyúlni, akkor a mosogatószeres permetezés is megteszi. A párásításhoz használt flakont töltsük meg vízzel majdnem színültig, majd csurgassunk bele kb. egy evőkanálnyi folyékony mosogatószert. Óvatosan (egy-két mozdulattal) keverjük össze, és kezdődhet is a permetezés. (A kora reggeli vagy az esti órákra időzítsük a permetezést, amikor szélcsendes az idő, és még nem tűz a nap.) Bőven spricceljük meg a levéltetves részeket, nem baj, ha a felesleg lecsurog, lecsepeg a levelekről. Fontos, hogy szinte fürödjenek a tetvek a mosogatószeres lében. A hatást már néhány óra elteltével láthatjuk: a mosogatószeres lé leoldja a tetvek testéről a viaszbevonatot, így kiszáradnak, elpusztulnak. Edényes, dézsás növényeinken még ennél is egyszerűbb módon megszabadulhatunk a levéltetvektől, sőt a pajzstetvektől és a tripszektől is. A gazdaboltokban kis kiszerelésben is kapható Actara nemcsak a leveleken, hanem a gyökereken keresztül is felszívódik, így beöntözéssel is kijuttathatjuk. A 10 literes kannát kb. félig töltsük meg vízzel, és keverjünk el benne egy tasaknyi (4 gramm) szert, majd ezzel alaposan locsoljuk i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 13 Csigakártétel Pajzstetű be növényünk már kissé száraz földjét. Legyünk türelemmel, eltart néhány napig, amíg a hatás láthatóvá válik. A pajzstetvek esetében nem fogjuk látni az eredményt, hiszen a pajzsok a hajtásokon maradnak, de alattuk elpusztulnak az állatok. A beöntözéses kezelés további előnye, hogy akár két hónapig is hat, tehát a tavasszal beöntözött növényünket (az atkák kivételével!) valamenynyi kártevő elkerüli majd nyáron. A forró és légszáraz nyarankon gyorsan felszaporodó takácsatkák ellen eredményesen, ráadásul teljesen veszélytelenül védekezhetünk (a növényvédőszer-boltokban kapható) ventilált kénporral. Szélcsendes időben száraz levelekre hintsük a púderszerű port. Az megtapad a leveleken, és távol tartja a kártevőket. Eső után ismételjük meg a kezelést, akár több alkalommal is. Csak a csigák Rettegett ellenségünk a csiga: minden faja szívesen fogyasztja a kerti növényeinket. Szinte reménytelen a harc ellenük, különösen esős, nyirkos időben. Sokféle módszerrel próbálkozhatunk. Sajnos egyik sem hoz 100 százalékos eredményt, de két-három csigairtási módszer együttesével már jó eredményt kaphatunk. Régi házi kerti praktika a sörcsapda. Főként a meztelen csigákat vonzza. Csúszós, sima belső falú, kb. 3 5 cm mély tálkát vagy cserépalátétet sülylyesszünk le a pereméig a földbe, a csiga járta helyek közelébe, majd töltsük meg kétharmadig sörrel. A csigák rajonganak a sör illatáért, éjszaka belecsuszszannak a tálkába, de kimászni nem tudnak. Reggel az első dolgunk legyen a csigák összegyűjtése.
Kertbarátoknak Mit ültessünk a telekhatárra? A tujasövény divatját éljük. Előnye, hogy viszonylag gyorsan, tömötten, télen-nyáron egyformán takar, egyöntetű zöld fallal veszi körbe kertünket. És ami a legfontosabb, a nemkívánatos látvány takarásához alig egy méter széles sávot vesz el a kertünkből. Egyöntetűségük, egyforma téli-nyári arcuk azonban kissé egyhangú, már-már unalmas. Tágas kertekbe, ahol bőven van hely a kerítés menti rész takarására, ott a tujasövény helyett lomblevelű, vegyes cserjeszegélyeket ajánlunk. A fajok átgondolt összeválogatásával tavasztól őszig virágzó vagy lombdíszt adó, hétről hétre változó cserje szegélyágyunk lehet. Az alattuk lehulló és összegyűlő lomb kiváló búvóhelyet nyújt a kertünkbe tévedő sünöknek. Bokrainkat lepkék látogatják, virágzáskor méheknek, a termésérés után pedig a madaraknak kínál táplálékot. A nyíratlan cserjeszegély alig igényel ápolást, gondozást, esetleg ifjító metszésre lehet szükség néhány évente. A metszésük nem ördöngösség, a kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílókat elvirágzásuk után metszhetjük, a tavasszal és nyáron, lombfakadást követően nyílókat pedig tavasszal, a lombfakadás előtt vágjuk vissza. Az igazán jól takaró cserjeszegély kétszintes, azaz a hátsó, kerítés felőli végén 2 méternél magasabbra növő cserjéket, eléjük pedig 1-2 méteres fajokat kell ültetnünk. A cserjeszegélyt kialakíthatjuk lombhullató, illetve lombjukat télen is megtartó növényekből. A két csoportot keverve is ültethetjük, illetve azokra a részekre, amelyeket télen is feltétlen takarni akarunk, ültessünk lomblevelű örökzöldeket. i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 15 A szebb, erőteljesebb hatás és kellemesebb, vonzóbb látvány kedvéért érdemes hármas-ötös csoportokba ültetni. Kisebb kertben a nagyobb változatosság érdekében azonban megengedett, hogy csupán egy-egy tövet ültessünk változatonként. Lombhullató cserjék A cserjeszegély hátsó sorába való, 2 méternél magasabbra növő cserjék Fajnév Virágzás Termésdísz Vöröslombú borbolya (Berberis x ottawensis Superba ) április-május ősszel Nyáriorgona (Buddleia davidii) egész nyáron nincs Fehér som (Cornus alba) május-június ősszel Vérmogyoró (Coryllus maxima Purpurea ) február-március ősszel Cserszömörce (Cotinus coggygria) június július-augusztus Érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra) május-június nincs Mályvacserje (Hibiscus syriacus) egész nyáron nincs Viráglonc (Kolkwitzia amabilis) május-június nincs Aranyvessző (Forsythia x intermedia magasra növő fajtái) március-április nincs Bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) július-augusztus nincs Közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius) május-június nincs Orgona (Syringa vulgaris) május nincs A cserjeszegély első sorába való, 1-2 méter magas cserjék Fajnév Virágzás Termésdísz Japán borbolya (Berberis thunbergii) április-május ősszel Japán díszbirs (Chaenomeles speciosa, C. x superba) március-április ősszel Angol kékszakáll (Caryopteris x clandonensis) nyár végén, kora ősszel nincs Fehér som (Cornus alba Sibirica Argenteomarginata ) május-június nincs Gyöngyvirágcserje (Deutzia x hybrida) május-június nincs Szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus Compactus ) jelentéktelen nincs Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) június-július nincs Aranyvessző (Forsythia x intermedia alacsony fajtái) március-április nincs Kék sudárzsálya (Perowskia atriplicifolia) augusztus-szeptember nincs Japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) május-június nincs Rózsalonc (Weigela florida) május-június nincs Hólyagvessző (Physocarpus opulifolius) június nincs Lomblevelű örökzöld cserjék Fajnév Magasság Fényigény Japán babérsom (Aucuba japonica) 2-3 méter árnyékos helyre Közönséges magyal (Ilex aquifolium) 2-3 méter napos helyre Mahónia (Mahonia aquifolium) 1-2 méter napos és félárnyékos helyre Hibrid korallberkenye (Photinia x fraseri) 2-4 méter napos helyre Babérmeggy (Prunus laurocerasus) Fajtánként változó félárnyékos helyre Tűztövis (Pyracantha coccinea) 2-3 méter napos helyre Ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum) 3-4 méter félárnyékos helyre Prágai bangita (Viburnum x pragense) 2-3 méter napos és félárnyékos helyre
Ha mégis tuja Az utóbbi időben divatba jött a Leyland-ciprus. Vigyázat, metszés nélkül rendkívül magasra és terebélyesre nő. Sövénynek ültetve a metszése nagyon sok munkát ad, ráadásul 3-4 méteres magasság felett amit játszi könnyedséggel, 3-4 év alatt elér már létráról sem érjük el a visszavágást igénylő oldalhajtásokat. Kezelhetetlenné válik, illetve túlságosan uralja a kertünket. Ha mégis tujasövény mellett döntünk, akkor a díszfaiskolai árudákban elterjedten kapható Smaragd tuja mellett próbáljunk ki néhány, a hazai éghajlatunkat jobban tűrő változatot. A változatosság érdekében akár többféle fajtából is telepíthetjük sövényünket. Legalább 4-5 méteres hosszúságban, illetve ahogy a terepadottságok kínálják, azonos fajtát telepítsünk, majd váltsunk másik fajtára. Sövényneveléshez ajánlott nyugati tuja (Thuja occidentalis) fajták: Zákány Sövény Stolwijk Barabits Compact Goldperle Szuper Malonyana Columna Malonyana Aurea Brabant i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 17 Kertbarátoknak Homokos, agyagos, savanyú vagy meszes? Sok csalódástól kímélhetjük meg magunkat, ha növényvásárlás előtt kiderítjük, milyen a kertünk talaja: meszes vagy esetleg savanyú? Kötött agyagos, vagy inkább homokos? A legtöbb növény inkább az egyik, vagy a másik fajta talajt kedveli. A talaj kémhatását tekintve a legkisebb a növények alkalmazkodóképessége. Különösen igaz ez a savanyú talajt igénylő fajokra. Ha meszes talajba ültetjük őket, akkor rövid időn belül biztosan elpusztulnak. Hazánkban a talajok többsége meszes, a kertészetekben viszont sok olyan növényt árulnak a különlegességek többsége sajnos ilyen, ami savanyú talajt igényel. De ne csüg gedjünk, meszes talajon is ugyanolyan szép kertet csinálhatunk, mint savanyún, ha oda illő növényeket választunk.
Homokos talajon jól fejlődő fák és cserjék Kőrislevelű juhar (Acer negundo) Fanyarka (Amelanchier) Nyáriorgona (Buddleja) Puszpáng (Buxus sempervirens) Közönséges gyertyán (Carpinus betulus) Kékszakáll (Caryopteris) Húsos som (Cornus mas) Cserszömörce (Cotynus coggygria) Tövises lepényfa (Gleditsia tricanthos) Kerti mályva (Hibiscus syriacus) Homoktövis (Hippophae rhamnoides) Boglárkacserje (Kerria japonica) Bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata) Fagyal (Ligustrum) Sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia) Berkenye (Sorbus) Hóbogyó (Symphoricarpos) Orgona (Syringa) Ostorménfa (Viburnum lantana) Ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum) Agyagos talajon jól fejlődő fák és cserjék Mezei juhar (Acer campestre) Zöld juhar (Acer negundo) Borbolya (Berberis) Puszpáng (Buxus sempervirens) Fehér som (Cornus alba) Húsos som (Cornus mas) Tarackos som (Cornus stolonifera) Közönséges mogyoró (Corylus avellana) Galagonya (Crataegus) Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) Tövises lepényfa (Gleditsia tricanthos) Orbáncfű (Hypericum) Díszalma (Malus) Naspolya (Mespilius germanica) Fehér eper (Morus alba) Jezsámen (Philadelphus) Hólyagvessző (Physocarpus) Berkenye (Sorbus) Orgona (Syringa) Kányabangita (Viburnum opulus) Meszes talajt kedvelő cserjék Húsos som (Cornus mas) Madárbirs (Cotoneaster) Közönséges mogyoró (Corylus avellana) Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria) Szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus) Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) Tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) Boróka (Juniperus) Boglárkacserje (Kerria japonica) Bangitalevelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius) Közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) Hószirom (Rhodotypos) Közöséges tiszafa (Taxus baccata) Ostorménbangita (Viburnum lantana) Kányabangita (Viburnum opulus) Savanyú talajt kedvelő fák és cserjék Japán juhar (Acer japonicum) Ujjas juhar (Acer palmatum) Azálea (Azalea) Rododendron (Rhododendron) Csarab (Calluna) Díszbirs (Chaenomeles) Virágos som (Cornus florida) Csillagsom (Cornus kousa) Hanga (Erica) Varázsmogyoró (Hamamelis) Liliomfa (Magnolia) Dérbabér (Skimmia) Ámbrafa (Liquidambar styraciflua) Babérhanga (Pieris) Kerti hortenzia (Hydrangea mycrophylla) i t t h o n. h u
É n k i s k e rtet kertelt e m... G ya k o r l at i ta n á c s o k 19 Évelő növények különféle talajokra Homokos talajra Agyagos talajra Savanyú talajra Üröm (Artemisia) Cickafark (Achillea) Szellőrózsa (Anemone) Pázsitviola (Aubrieta) Ínfű (Ajuga) Tündérfürt (Aruncus) Piros sarkantyúvirág (Centranthus ruber) Bőrlevél (Bergenia) Tollbuga (Astilbe) Szegfű (Diatnthus) Gyűszűvirág (Digitalis) Poloskavész (Cimicifuga) Küllőrojt (Erigeron) Kasvirág (Echinacea) Szívvirág (Dicentra) Színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) Küllőrojt (Erigeron) Foltos árvacsalán (Lamium maculatum) Díszgyertya (Gaura) Napfényvirág (Helenium) Perjeszittyó (Luzula) Piros gyólyaorr (Geranium sanguineum) Kék nőszirom (Iris germanica) Kékperje (Molinia) Fátyolvirág (Gypsophila) Csillagfürt (Lupinus) Kövérke (Pachysandra) Levendula (Lavandula angustifolia) Tüdőfű (Pulmonaria) Kankalin (Primula) Zsálya (Salvia) Kúpvirág (Rudbeckia) Tüdőfű (Pulmonaria) Varjúháj (Sedum) Pompás varjúháj (Sedum spectabile) Turbántok (Tiarella) Évelő kúpvirág Színes lombú zsálya Pompás varjúháj Pettyegetett tüdőfű