TRM 22260L A modernizáció eredményei és problémái Magyarországon a dualizmus korában 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók megismertetése a dualizmus korában végbement gazdasági, társadalmi és kulturális változások eredményeivel, az átalakulás során jelentkezett problémákkal, azok okaival, és a megoldásukra tett sikeres vagy sikertelen kísérletekkel. A hallgatók legyenek képek arra, hogy önállóan tudjanak feladatokat megoldani szöveges források, képek, térképek, sematikus ábrák alapján, legyenek képesek térképvázlatokat, ábrákat, diagramokat, feladatsorokat maguk is készíteni. A választott téma bemutatása során legyenek képesek az események közötti összefüggést, az ok-okozati kapcsolatot érzékeltetni, különbséget tenni a lényeges és lényegtelen események között. 2. A tantárgy tartalma: A gazdasági modernizáció (a mezőgazdaság kapitalizálódása, az iparosodás, az infrastruktúra fejlődése), a gazdaság különböző ágai közötti kölcsönhatás bemutatása; oktatás és kultúrpolitika a kor műveltségeszménye. A modernizáció területi különbségei. 3. Ellenőrzés módja: Egy karriertörténet. A dolgozat terjedelme max. 10 oldal A feladat egy, a gazdaságban kiemelkedő teljesítményt nyújtó sikeres ember, család történetének megírása, és ha öröklődik a vállalkozás, az egymást követő generációk vizsgálata. Vannak egy személyhez köthető sikerek, és vannak több generáción át tartók. Vizsgálják, ahol lehet, az előfutárok, az alapítók, illetve az örökösök vállalkozáshoz való viszonyát, a siker okait, a vállalkozás eredményességét. Elemzési szempontok: A család vagy személy származása (Magyarországra érkezésének időpontja, illetve nemzetisége) Vallás/felekezeti közösség Képzettség, elméleti-gyakorlati ismeretszerzés Házassági stratégiák Kapcsolati háló: kapcsolat a család egyes tagjai között, más vállalkozásokkal, bankokkal Öröklött, illetve szerzett adottságai, amelyek a vállalkozói tevékenységhez szükségesek A vállalkozás, (a tőkefelhalmozás) kezdete, virágzása, hanyatlása, csődje Az egymást követő generációk viszonya a vállalkozáshoz Összefoglalás: A siker vagy kudarc okai Választható témák: Ullmann család Wodianer család Sina család Kornfeld család Lánczy Leó Herzog család Dreher család csepeli Weiss család Hatvany-Deutsch család Haggenmacher család Kner család Goldberger család Zsolnay család
Gundel család A nagy pesti malmok és alapítóik A nagy cukorgyárak és alapítóik (Szerencs, Mezőhegyes, Selyp stb.) Mezőgazdasági gépgyárak és alapítóik (Vidats István, Röck István, Schlick-Nicolson, Kühne Ede, Hofher-Schrantz, Láng stb.) Híres pest-budai cukrász dinasztiák (Gerbeaud Emil, Kugler Henrik, Auguszt Elek, Dobos József, Hauer Rezső, Ruszwurm Vilmos stb.) I. Sikeres vállalkozók, menedzserek életútjának elemzése 1. Kornfeld Zsigmond Széchenyi Ágnes: Kornfeld Móric. Trianontól Trianonig. Bp., Corvina, 2006. Bolgár Dániel: Gazdasági mesék a Nyugatban. Holmi, 2008. január Halmos Károly: Kornfeld Zsigmond. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., Varga József: Ady és Kornfeld Zsigmond. Magyar Nemzet, 1990. október 20. Mi újság? Vasárnapi Ujság, 1893/43. Vasárnapi Ujság, 1902. 1. sz. január 5. Zempléni Múzsa, 2009. 1. sz. Radnóti József: Kornfeld Zsigmond. Bp., 1928. Kún Andor: Úttörők: A magyar gazdasági élet pionirjai. Bp., 1933. Kövér György: Bankárok és bürokraták. Aetas, 2005/1 2. Kornfeld Zsigmond és a Magyar Általános Hitelbank szerepe a dualizmus korának gazdaságában. Kézirat. Móricz Zsigmond: Kornfeld Zsigmond. Nyugat, 1931/17. Tomka Béla: Érdek és érdektelenség: a bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán 1892 1913. Debrecen, 1999. Varga László: A pénz urai. História, 1981/2. 2. Sina család egyenes szálfa a girbegurbák között A Sina család és tevékenysége Asimakopoulou, Fotini P. Zsupán Eszter: Sina György. A hódító balkáni ortodox kereskedő. Budapesti Negyed, 2006/4. Basics Baetrix: Az aranyember. A Sina család. In: Rubicon, 2010/8. Deák Antal András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozás. In: A Sina család Magyarországon. Szerk. Kerényi B. Eszter. Gödöllő, 2004. Deák Antal András: Széchenyi István és Sina György vállalkozásai. Bp., 2005. Kaján Imre: A Sina család Magyarországon. Történeti Muzeológiai Szemle, 2005/?. In: A Magyar Történész Társulat Évkönyve, 5. Szerk. Ihász-Pintér János. Bp., 2005. Kerényi B. Eszter: A magyar kultúra görög mecénása. In: Budapesti Negyed. 2006/4. Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn. In: A Sina család Magyarországon. Szerk. Kerényi B. Eszter. Gödöllő, 2004. Kerényi B. Eszter: Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Gödöllő, 2003. Kerényi B. Eszter: Báró Sina György és báró Sina Simon tevékenysége. In: A Magyar Történész Társulat Évkönyve, 4. Szerk. Ihász-Pintér János. Bp., 2004. Lanier, Ameli: A Sina bankház ausztriai tevékenysége. In: A Sina család Magyarországon. Szerk. Kerényi B. Eszter. Gödöllő, 2004. Lanier, Ameli: Sina ügyek. Széchenyi bankára. In: Heti Világgazdaság, 1996/14. Nikosz, Fokasz: Sina Simon, 1810 1876: Kétszáz éve született a magyar tudomány és kultúra görög mecénása. In: Magyar Tudomány, 2010/8.
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon. In: A Sina család Magyarországon. Szerk. Kerényi B. Eszter. Gödöllő, 2004. Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd hodosi és kizdiai br. Sina Simon felett. In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Bp., 1876. A Sina család: http://www.alanier.at/godollo.html http://www.banaterra.eu/magyar/s/sina_csalad/sina.htm http://www.kislexikon.hu/sina.html http://www.matud.iif.hu/2010/08/09.htm http://epa.oszk.hu/00000/00030/00323/datum08948/cim208953.htm http://www.erdcenter.hu/pub/ec/erd/muemlekek/sinakastely.html http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/basics_beatrix_az_aranyemberek_a_sin a_csalad/1/1/0 http://www.alanier.at/szechenyi.html 3. A pesti nagymalmok és alapítóik Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. Bp., 2010. Klement Judit: Hazai vállalkozások a hőskorban www.eltereader.hu/media/2013/04/15_klement_opt.pdf 4. Ganz Ábrahám Kovács László: Ganz Ábrahám a magyar ipar úttörője. Rubicin, 2010/8. Gajdos Gusztáv: Magyar feltalálók, találmányok: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám. Bp., 1997. Gajdos Gusztáv: 180 éve született Ganz Ábrahám. Gép, 1995/1. Gajdos Gusztáv: Svájcból jött magyar. Múzsák, 1989/2. A Ganz export sikerei: Nemzetközi karrier. Indóház Extra, 2010/2. Katus László: Egy magyar sikertörténet. A magyar gépipar a dualizmus korában, Rubicon, 2001/2 3. Műszaki nagyjaink. I III. köt. Bp., 1967. Klement Judit: Ganz Ábrahám. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Gajdos Gusztáv: Ganz Ábrahám a kéregöntés hazai meghonosítója. Honismeret, 1990/4. Endrei Walter: A műszaki modernizáció élharcosa. Rubicon, 1995/1 2. Réz Gyula: A magyar ipar nagyjai: Ganz Ábrahám (1814 1867) In: Mezőgazdasági Technika, 2004/11. Szekeres József: Ganz Ábrahám élete. Bp., 1967. Szekere József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814 1867. In: Tanulmányok Budapest múltjából, 1971. 18. Pásztor József: A technika úttörői. Ganz Ábrahám. Vasút, 1962/1. Oszetzky Gábor: Ganz Ábrahám hagyatéka. Élet és Tudomány, 1987/42. Kiszely Gyula: Közép-Európa első kéregkerék-öntödéje, és alapítója, Ganz Ábrahám Bányászati és Kohászati Lapok, Öntöde 1981. 5. Suba Gábor Adalékok Ganz Ábrahám életrajzához. Bányászati és kohászati lapok, Öntöde. 1981. 12. Kiszely Gyula Ganz Ábrahám öntödéje. 1845 1964. Bányászati és Kohászati Lapok, Öntöde. 1989. 11. Suba Gábor Ganz Ábrahám, a kéregöntésű vasúti kocsikerékgyártás meghonosítója. Vasúthistória évkönyv, 1992. 147-160. Radnai Rudolf: Gyáralapítók Ganz Ábrahám. ELEKTROnet Gál Vilmos: Egy magyar vállalat felemelkedése: világkiállítások, a fejlődés motorjai. Élet és
Tudomány, 2009/43. Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Ganz Ábrahám (1814 1867). Gyakorlati Agrofórum, 2007. 12. Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félévszázada. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1957. Hanák Péter: A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig. Századok, 1982/1. Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában, III. Bp., 2006. Szekeres József Tóth Árpád: Ganz Ábrahám (1814 1867). Elektrotechnika, 1968/1 2. Bödök Zsigmond: Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében. Dunaszerdahely, 2004. Rosta István: Magyarország technikatörténete. Bp., 1999. 5. Hatvany-Deutsch család A Hatvanyak emlékezete. Szerk. Horváth László. Hatvany Lajos Múzeumi Füzetek 18. Hatvan, 2003. A Hatvany-Deutsch család [Teljes szöveg (HTML)] História, 1983. (5. évf.) 2. sz. 28 30. Teljes szöveg (2000/ 1. számtól): www.historia.hu Bacsa Tibor: A Hatvani Cukorgyár rövid története. In: Hatvani Kalendárium, 2009. Bencze Géza Sudár Kornélia: A Hatvani Cukorgyár története 1889 1987. Hatvan, 1989. Halmos Károly: A Hatvany-Deutsch dinasztia. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Hatvany Lajos: Urak és emberek. 1 3. köt. (regény) Konc E. Katalin: Két vállalkozó család vállalkozói stratégiájának összehasonlítása. (A Haggenmacher és a Hatvany család) Kézirat Sudár Kornélia: Cukoripari családregény: a Hatvany-Deutschok és a Tornyay-Schosbergek szerepe a magyarországi cukoripar fejlődésében. Üzemtörténeti Értesítő, 1990/9. 1 22. jellinek.siteset.hu/fajl.php?id=6531 Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi cukorgyárak vonzáskörzetei a 19. század végén. In: Szerencs, Dél-Zemplén központja. Nyíregyháza-Szerencs, 2007. Gál András: A szerencsi cukorgyár története. In: Szerencs és környéke Gurzó Imre: A magyar cukorgazdaság földrajzi szempontú vizsgálata. Pécs MTA Regionális Kutatások Központja, 1989. Salánki István: A szerencsi cukorgyár száz éve. Miskolc, 1989. 6. Weiss család Bolla Dezső: A Weiss család szerepe Csepel történetében. Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv. Bp., 2006. Csizmadia Károly: Weiss Manfréd és kora I IV. In: Csepel. A kerület közéleti lapja. 2007. április Egy sikeres gyáriparos a dualizmus korában. Erdélyi Lajos interjúja Mauthner Gabriellával. In: Múlt és Jövő, 2000/3 4. Fodor Veronika: A csepeli Weiss és a Chorin család: munkásjólét és szociális gondoskodás. Bp., 2010. Iratok a Csepel Vas- és Fémművek történetéhez. Szerk. Baczoni Gábor. Bp., 1977. Longa Péterné: Karriertörténet a dualizmus korában. 150 éve született Weiss Manfréd, a csepeli gyár alapítója. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2007/4. Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története. Kézirat. Bp., 1981. Varga László: A Weiss Manfréd sztori I VI. In: Heti Világgazdaság, 1981 Varga László: A Weiss Manfréd sztori I. Az okkupációs üzlet, II. A mindenevő hadsereg, III. Csepel bárója, IV. Háborúra várva, V. Az emberi tényező, VI. A vízfejű kedves. In: Heti
Világgazdaság, 1981/2 7. Varga László: Weiss Manfréd balkáni érdekei. Századok, 1979/1. Varga László: Egy finánctőkés karrier. A Weiss család és Weiss Manfréd. Történelmi Szemle, 1983/1. Varga László: Weiss Manfréd életútja. In: Bányászati és Kohászati Lapok, 1992. december Weiss Manfréd életútja. In: Kohászat, 1992/12. Hétfőn meghalt Weiss Manfréd. Népszava, 1922. december 28. Fenyő Miksa nekrológja. In: Magyar Gyáripar, 1923/1 2. Kovács Vilmos: Másfél milliárd gyalogsági. A Weiss Manfréd Lőszer- Acél- és Fémművek Rt. teljesítménye az első világháborúban. In: Örökség, 2010/4. http://www.koh.hu/download/orokseg_2-27_1004_netre.pdf BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA BFL XV. 19. d. - Vegyes fotógyűjtemény. http://bfl.archivportal.hu/index.php?action=gallery&category_id=135&pg=1 7. Zsolnay család Hárs Éva: Zsolnay. Bp., 1996. Jávor Kata: A Zsolnay család. In: Sokszínű Kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Jávor Kata: Életmód és életmód-stratégia a pécsi Zsolnay család történetében. Bp., 2000. Jávor Kata: Kulturális és életmódminták egy múlt századi pécsi vállalkozó-polgár, Zsolnay Vilmos életében. Ethnographia, 1998. (109. évf.) 2. sz. Jávor Kata: Az örökösök nemzedéke. Fejezetek a Zsolnay család történetéből. Magyar Tudomány, 2000/8. epa.oszk.hu/00700/00775/00021/972-980.html Katona Imre: Zsolnay Szemtől szembe. Bp., 1977. Katona István: Zsolnay Vilmos. Bp., 1977. Kovács Orsolya: Felfedezett életművek. Pécs, 2000. Lyka Károly: Zsolnay Vilmos. Magyar Iparművészet, 1900/3. Rippl-Rónai, Zsolnay Vilmos. Szalon, 1998/3. Romváry Ferenc: Zsolnay. Debrecen, 2006. Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története. Bp., 1954. Szirtes Gábor: Pécsi panteon. Pécs, 1998.Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői, 1887 1901. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20 21. Pécs, 1975 76. (arcanum.hu) Zsolnay Teréz Mattyasovszky Zsolnay Margit: Zsolnay. Bp., 1974. Zsolnay Vilmos emlékezete. Magyar Iparművészet, 1908/2. loveandunity.interneteurope.eu/~mimhu/archivum.php loveandunity.interneteurope.eu/~mimhu/archivum.php 8 10. Híres pest-budai cukrász dinasztiák 1) Gerbeaud Emil, Kugler Henrik, 2) Auguszt Elek, 3) Dobos József, 4) Hauer Rezső, Ruszwurm Vilmos stb. Ruboszky András Szigeti Andor Walkó Miklós: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története. Bp., 2010. Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése = Die Entwicklung des Budapester Zuckerbäckergewerbes. Tanulmányok Budapest múltjából, 1959/13. Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt. Tanulmányok Budapest múltjából, 1988/22. Rózsa Miklós: Svájci cukrászok Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1975. 13 14.
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda. Tanulmányok Budapest múltjából, 1972. 19. Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai = Das Geschäftsbuch der Zuckerbäckerei Ruszwurm aus dem 19. Jahrhundert und seine stadtgeschichtlichen Beziehung. Tanulmányok Budapest múltjából, 1961. 14. Hazai Józsefné (Tóth Ilona): A Ruszwurm története. Bp., 2000. 11. Chorin Ferenc és fia Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. története. mek.oszk.hu/06700/06791/ Horthy Miklós: Emlékirataim. www.nemenyi.net/doc/02horthyem.pdf Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873 1917. Bp., 1979. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. mek.niif.hu/04000/04093/pdf/q-r-s.pdf Chorin Ferenc a Sturm féle Magyar Országgyűlési Almanach 1910-1915-ben www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al910.../index.htm - Fenyő Miksa: Emlékbeszéd Ch. F.-ről. Bp., 1925. Vasárnapi Újság, epa.oszk.hu/vu Magyar életrajzi lexikon. mek.oszk.hu/00300/00355/ - Családfához Nagy Iván: Mo. családai I XII. köt. Bp. 1857 1868. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I XI. köt. Bp., 1911 1932. 12. Wodianer család Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp., 1989. Kövér György: Rotschild-Sina-Wodianer. Budapesti Negyed, 2006/4. Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században. Szeged, 1988. Reizher János: Szeged története. Szeged, 2004. Nagy Iván: Magyarország családai XII. kötet. Pest, 1865. Kempelen Béla: Magyar zsidó családok I. kötet. Makkabi, 1999. A Wodianer-féle könyvtábla-pályázatnak eredménye. In.: Magyar Iparművészet, 1898. 8. sz. Wodianer Albert: A kamatláb. In: Budapesti Szemle, 1866. 12/13. sz. Bácskai Vera: Polgári vagyon, polgári tőke a 19. század első felében. Rubicon, 2010/8. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp., 1989. Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században. Szeged, 1988. McCagg: Zsidóság a Habsburg Birodalomban. Bp., 1992. A magyar sajtó története. 1-2. kötet. Budapest, 1985. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873 1917. Bp., 1979. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. mek.niif.hu/04000/04093/pdf/q-r-s.pdf Magyar Országgyűlési Almanach www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al897.../index.htm Magyar életrajzi lexikon. mek.oszk.hu/00300/00355/ - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái mek.oszk.hu/03600/03630/html/w/w30733.htm Vasárnapi Újság, epa.oszk.hu/vu Családfához Gudenus János: A mo-i főnemesség XX. századi genealógiája. I V. Bp., 1990 1999. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I XI. köt. Bp., 1911 1932.
13. Ullmann család Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp., 1989. McCagg: zsidóság a Habsburg Birodalomban. Bp., 1992. Báró Ullmann György naplójegyzetei (Debrecen, 1945. február 27 április 1.). (Az előszót és a szöveget gondozta: Kövér György). Valóság, 1993/7. A kaposvári Kohn-Kaposi és Ullmann család. Orvosi Hetilap, 1979/48. 14. Wahrmann Mór Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1832 1892. Szerk. Frank Tibor. Bp., Argumentum, 2004. Vörös Károly: Wahrmann Mór. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Kövér György: A nagykereskedőtől a bankárig. In: Vera (nem csak) a városban. Szerk. Á. Varga László. Debrecen, 1995. Vörös Károly: Wahrmann Mór egy zsidó politikus a dualizmus korában. Budapesti Negyed, 1995/2. http://www.epa.hu/01800/01891/00008/pdf/mzssz_1907_04_327-356.pdf http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11:wahrmann -mor&catid=2:toertenelem&itemid=16 http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_documents&view=detail&id=187 http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_documents&view=detail&id=188 http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_documents&view=detail&id=189 http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_documents&view=detail&id=190 http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_documents&view=detail&id=191 15. Lánczy Leó Halmos Károly: Lánczy Leó. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Halmos Károly: Lánczy Leó (1852 1921). In: Valóság, 1992/1. Halmos Károly: Empórium és impérium: nacionalizmus az üzleti életben Lánczy Leó. Korall, 2012/47. 16. Fischer család Mihalik Sándor: Stingl Vince soproni nemtelen plebejus, a herendi gyár alapítója. In: Soproni Szemle, 1968/4. Toronyi Zsuzsa: A Fischer család. Egy hungaricum születése. Rubicon, 2010/8. Sikota Győző: Herend porcelánművészete. Bp., 1981. Vathy Zsuzsa: Herend, az más. Bp., 2006. Hudi József: Herend története. Veszprém, 1998. 17. Dreher család Pekár Zsuzsa: A Dreher család szerepe Magyarország és Budapest történetében. Kézirat. Szabó Ervin Könyvtár Buzás Kálmán: Négy Dreher Pesten. Budapest, 2010/6. Kenéz Béla: Ipari öntudatunk ébresztői és munkálói. Bp., 1943. Lencsés Ferenc: Martonvásár története. Székesfehérvár, 1965. Hornyák Mária: Martonvásár. Bp., 2000. Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár. Martonvásár, 1993. Mesterházi Tihamér: Martonvásár-kastélypark. Bp., 1980. Kozma Jánosné: A söripar fejlődésének történeti vázlata. Üzemtörténeti Értesítő, 1987/6.
18. Haggenmacher család Halmos Károly: Haggenmacher Henrik és Károly. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Koncz E. Katalin: Két nagyvállalkozó család vállalkozói stratégiájának összehasonlítása. (A Haggenmacher és a Hatvany-Deutsch család) In: Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel- und Osteuropa. Szerk. Bácskai Vera. Bp., 1986. Pekár Zsuzsa: Megemlékezés Haggenmacher Károly születésének 150. évfordulóján. Gabonaipar, 1985/2. Pekár Zsuzsa Pénzes István: 150 éve született Haggenmacher Károly. Gépipar, 1986/6 7. Réz Gyula: Haggenmacher Károly (1835 1921). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Bp., 1987. Pekár Zsuzsa: A Magyarországra bevándorolt Haggenmacher család. Turul, 1993/3. Pekár Zsuzsa: A Haggenmacherek Magyarországon. Turul, 1994/1 2., 1994/3. Pekár Zsuzsa: A túlélés epizódjai. Bp., 2002. Pekár Zsuzsa: Egy belvárosi polgárház története In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll. bev. Hanák Péter. Szerk. Visi Lakatos Mária. Bp., 1992. 19. Schosberger család Gudenus János: A mo-i főnemesség XX. századi genealógiája. I V. Bp., 1990 1999. Kövér György: A Schosberger-klán. In: Kövér György: A felhalmozás íve. Bp., 2002. Kövér György nagy vagyonok legendáriuma. Uo. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873 1917. Bp., 1979. Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. Ars Hungarica, 2006. 1. sz. www.epa.hu/01600/01615/00003/pdf/20sisa_jozsef_265_276.pdf www.danyikronika.hu/node/2083 20. Krausz Mayer és családja Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján: A budapesti malomipar a 19-20. században Budapest, Holnap, 2010. Hornyánszky V.: Észrevételek Wahrmann Renéenek Krausz Izidor elleni bontóperében a kir. táblai itélet ellen beadott fellebbezésre. Kisnyomtatvány. Budapest,? Klement Judit: Krausz Mayer és fia. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. Klement Judit: Egy családi részvénytársaság a századelőn. Korall, 2000. Dr. Győrffy Gyula Tóth Gáspár (szerk.): Információ megyeri dr. Krausz Izirdorné sz. Wahrmann Renéenek megyeri dr. Krausz Izidor ellen indított bontóperében.?????? 1897. Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása, 1839 1880. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Budapest, Akadémia Kiadó, 1959. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873 1917. Budapest, Akadémia Kiadó, 1979. Bacher Emil: A magyar malomipar. Budapest, Károlyi Ny., 1911. Hönich Henrik: A budapesti malomipar a háború előtt és a háború után. Budapest, Athenaeum Ny., 1917. Halmos Károly: Két építési nagyvállalkozó a századfordulón. Gazdaság, politika, kultúra. Budapest, Aula, 1992. Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidóeredetű családok. Budapest, 1937 39. 21. Mezőgazdasági gépgyárak és alapítóik (Vidats István, Röck István, Schlick-Nicolson, Kühne Ede, Hofher-Schrantz, Láng stb.) Szekeres József: Estók János: A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a
kezdetektől 1944-ig. Századok, 1998/2. Estók János: A mezőgazdasági gépgyártás Magyarországon a XIX. század második felében. Agrártörténeti Szemle, 1988/1 2. Kühne Ede Kühne Ede, a magyar mezőgazdasági gépgyártás atyja. Barátság, 2009/6. Gajdos Gusztáv: Mechwart András, Kühne Ede. Szeged, 1997. Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Kühne Ede (1839 1903) Agrofórum, 2009/5. Réz Gyula: In memoriam Kühne Ede. Mezőgazdasági Technika, 2003/12. Sárközi Zoltán: Kühne Ede. In: Műszaki nagyjaink. I. köt. Bp., 1983. Láng László Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868 1948). In: Tanulmányok Budapest múltjából, 2007/33. Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv. In: Műszaki nagyjaink. I. köt. Bp., 1983. Gelléri Mór: Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből. Bp., 1904. Röck István Réz Gyula: Röck István (1813-1882). Mezőgazdasági Technika, 2002/11. Czeglédi Imre: Stephan Rock/Rock István (28). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 2001/22. Vidats István Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz Zs). Főszerk. Markó László. Bp., 2007. Magyar életrajzi lexikon II. (L Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., 1969. Online hozzáférés Vidats István. Vasárnapi Ujság, 1859/30. Réz Gyula: 200 éve született Vidats István. Mezőgazdasági Technika, 2002/11. Kovács Péter: A gabonacséplés fejlődése, a hazai mezőgazdasági gépgyártás elindulása. Gép, 2001/10 11. 22. Gundel család Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Bp., 1987. Gundel Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp., 1979. Gudel Károly: A vendéglátás művészete. Bp., 1934. Gudel Károly: A vendéglátás mestersége. Bp., 1940. Gudel Károly: A magyar konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv irodalom a 18. század végéig. Bp., 1943. Ruboszky András Szigeti Andor Walkó Miklós: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története. Bp., 2010. hu.wikipedia.org/wiki/gundel_jános www.szentistvanetterem.hu/.../gundel-janos-vendegloi 23. Egy fényképész dinasztia: Klösz György és fia Lugosi Lugo László: Klösz György élete és munkássága. 1844 1913. Bp., 2002 Lugosi Lugo László: Klösz György. 1844 1913. Fényképek. Bp., 2002. Kolta Magdolna: Klösz György. 1844 1913. In: Kolta Magdolna, Tőry Klára: A fotográfia története: előzmények, egyetemes fejlődés, jeles magyarok. Bp. 2007. Vasárnapi Újság, 1899. szeptember 3. Vasárnapi Újság, 1891. február 22.
DOLGOZATÍRÁS Formai követelmények margók: 2,5 cm betű: 12-es Times New Roman sortávolság: 1,5 cm bekezdés: minden fejezet első bekezdése a sor elején kezdődik, a második bekezdés behúzása 2,5 cm (tabulátor) előforduló gyakori hibák: bekezdés nélkül új sorban kezdett mondat sok egymondatos, vagyis 2-3 soros bekezdés a szöveg széttöredezetté válik bekezdések hiánya a szöveg egybefolyik, tagolatlanná válik helyes megoldás: minden új gondolatmenetet új bekezdésbe kell írni! hivatkozás automatikus lábjegyzetben: szó szerinti idézet (idézőjelben) tartalmi idézet (parafrázis): más szerzők gondolatainak saját szavakkal való visszaadása Minden tudományos igényű munkának ellenőrizhetőnek kell lennie, ezért van szükség hivatkozásra. A másoktól származó gondolatok forrását pontosan meg kell jelölni akár szó szerint, akár tartalmilag idézünk. Nem kell félni a lábjegyzetek számától, de arra vigyázni kell, hogy a dolgozatot nem 1-2 szakkönyvre való hivatkozás alapján írjuk meg. Arra kell törekedni, hogy feltárjuk az 1-1 témával eddig foglalkozó műveket, szakcikkeket, és bemutassuk, hogy a különböző időben készült írások szerzői hogyan látták a problémát. A szakirodalom körültekintő összegyűjtése és felhasználása, vagyis beépítése és nem bemásolása a dolgozatba, a munka értékelésekor nagy súllyal esik a latba. 7) bibliográfia rövidítés lábjegyzet: Az irodalomjegyzékbe a felhasznált könyvek, folyóirat cikkek szerzőik ABC-rendjében kerülnek be. Ugyanitt tüntetjük fel a művek rövidítését, amit a továbbiakban a lábjegyzetben fogunk használni az oldalszámmal kiegészítve. (Automatikus lábjegyzet: Beszúrás Hivatkozás Lábjegyzet Beszúrás) Pl. Szabó, 1985. 35. Felhasznált irodalom Szabó, 1985 Szabó Dániel: Választás és csalás Magyarországon a századfordulón. História, 1985/5 6. Kállay, 1989 Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon, 1686 1848. Bp., Akadémia Kiadó, 1989. Csizmadia, Kovács, Csizmadia Andor Kovács Kálmán Asztalos László: Asztalos, 1972 Magyar állam- és jogtörténet. Bp., Tankönyvkiadó, 1972. Bácskai, 2006 Bácskai Vera: A régi polgárságról. In: Zsombékok. Szerk. Kövér György. Bp., Századvég Kiadó, 2006. Szabad, 1979 Szabad György: Az önkényuralom kora. In: Magyarország története, 1848 1890. Főszerk. Kovács Endre. I II. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979. Mohács előtti oklevelek. [Készítette: Vissi Zsuzsanna Trostovszky Gabriella Németh István.] [CD-ROM]. Bp., Magyar Országos Levéltár Arcanum Adatbázis Kft., 1999. ABC-rendbe szedése a műveknek: Táblázat Az oszlop kijelölése Sorba rendezés Szöveg: emelkedő A táblázat keretének eltüntetése: Formátum Szegélyek és mintázat
A FORMAI ÉS A TARTALMI KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempontok formai követelmények Max. pontok Sorkizárás 0,5 Bekezdés (jól tagolt) 0,5 A téma lehetséges irodalmának feltárása (bibliográfia: szakkönyvek, 3 folyóirat cikkek, internetes elérhetőség a megtalálás dátumával) A bibliográfiában szereplő művek pontos (a megadott minta szerint) 2 címleírása Pontos (a megadott minta szerint) rövidítése a bibliográfiában szereplő 0,5 műveknek Automatikus lábjegyzetben pontos hivatkozás: a művek rövidített 0,5 címleírása+oldalszám A szó szerinti és a tartalmi idézetek helyes aránya+jó tartalmi idézés 2 Kifejező cím, alcímek 1 Elért pontok Összesen 10 Értékelési szempontok szerkezeti, tartalmi követelmények A téma szakirodalmának és forrásainak ismerete, használata 5 A dolgozat szerkezete (bevezetés, tárgyalás, összegzés), okfejtése, logikája 5 A megadott elemzési szempontok kifejtése 15 A elemzési szempontok kiegészítése +pont A dolgozat stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása 3 A szerző önálló gondolatainak, következtetéseinek megalapozottsága 2 Összesen 30