Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója 2005. 2. füzet Jósvafı, 2005. július
III. évfolyam 2. szám 2005. Felelıs szerkesztı: Szablyár Péter Felelıs kiadó: Hadobás Pál igazgató HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Mővelıdési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u. 49.) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttmőködve. Készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Szerkesztıség: 3758 Jósvafı, Dózsa Gy. utca 3. Nyomdai munkák: K-B Aktív Kft. Gyorsnyomda és másolószolgálat, Miskolc. Felelıs vezetı: Kása Béla A címlapon: Tájházi Mőhely gyakorlati foglalkozása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatóközpontjában (fotó: Szablyár Péter)
Tisztelt Olvasó, Kedves Barátaim! Tájházi Hírlevél 2005. 2. szám Ismét eseményekben gazdag hónapokat hagytunk magunk mögött. Jólesı érzés volt érezni azt az ügyszeretetet, ami regionális fórumaink rendezıit és résztvevıit áthatotta. Megható volt a szalkszentmártoni Petıfi Emlékmúzeumban Farkas Balázs köszöntı szavazatát hallgatni, majd azt követıen azt a szakmai szeretetet érzékelni, ami a múzeumot bemutató Farkas Lajos igazgató úr szavaiból áradt. A fórumon résztvevı albertirsai küldöttség pompásan dekorált kalácsa csak tovább fokozta a bensıséges hangulatot. Kitőnıen érezték magukat a résztvevık az Év múzeumává ebben az évben választott Kiskörösi Petıfi Sándor Szülıház és Múzeumban megtartott Tájházi Mőhely foglalkozásán, ahol a tartalmas program és tájház-nézı mellett az igazgatónı Kispálné Lucza Ilona háziasszonyi szeretetében is osztozhattunk. Megható volt az a mőhely-szellem, amit a magyarlukafai kis mővelıdési házkápolnában és a kézmőves-tájházban tapasztaltunk. A rendezvényen aktívan részt vevı múzeumi szakemberek kitőnı elıadásaik mellett jelenlétükkel is megadták a rangot együttlétünknek. Az eredeti helyszínére visszatért Múzeumok majálisa méltó ünnepe volt a magyar múzeumügynek, és végre a Szövetség is méltó tartalommal tölthette meg a rendelkezésünkre bocsátott kiállítási területet, mőködı kovácsmőhellyel, egész nap forgó fazekaskoronggal. Jó lenne, ha jövıre még többen képviselnék tájházukat ezen a rendezvényen!!! A Tájházi mőhely igen magas színvonalú, kitőnı elıadók bevonásával megrendezett három foglalkozását a lehetıségekhez képest kevesen látogatták. Közismert, hogy az utazási költségek magasak, és a távollét is sok esetben megoldhatatlan, mégis kár ezt a lehetıséget kihagyni! Az Elnökség munkaterve szerint mőködött, egymás után készítettük pályázatainkat, több-kevesebb sikerrel. Pénzügyi helyzetünk alapvetıen nem változott a tavalyi évhez képest, de jelszavunk: a remény hal meg utoljára! A reményt erısíthetik, ha tagdíjukat rendezik, eddig ugyanis az egyéni tagok fele, a jogi tagok alig több, mint fele fizette be 2005. évi tagdíját. Lelkesen készülünk a III. Országos Találkozóra, szeretnénk, ha méltó folytatása lenne a korábbi két találkozónak! A helyszín kitőnı, a színvonalas elıadások és a tervezett tájháznézı körút reméljük sok résztvevıt vonz! Reméljük sokukkal találkozunk! Addig is jó nyaralást, sok látogatót a tájházakba! Jósvafı, 2005. július 22. Szablyár Péter
Ismét részt vettünk a Múzeumok Majálisán A Tájházszövetség ebben az évben harmadik alkalommal vett részt a Múzeumok Majálisán, amit 2005. május 21-22-én tartottak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Szövetség az 5. számú standon helyezkedett el az Érdi Földrajzi Múzeum szomszédságában, környezetében a Turai tájházzal, valamint a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma (Komárom - SK) standjával. A standot a Szövetség emblémájával, a Felpéci és a Nagytótfalui tájházról készített miniposzterekkel dekoráltuk. A standot jelentıs (több ezer db) prospektussal, szórólappal látta el az Albertirsai-, a Gyömrıi-, a Nagytótfalui-, a Fertıhomoki-, és a Cigándi tájház; a Mezıkövesdi Tourinform Iroda, valamint az Aggteleki Nemzeti Park. A reklámanyagok a második nap végéig kitartottak a nagy látogatóforgalom ellenére. A Szövetség standja és a nagy sikert aratott fertıhomoki tamburazenekar A standon építette fel bemutatóhelyét Lénárt István (Kacár-tanya Szokolya), aki egész napos kovács-bemutatót és korongozást tartott gyerekeknek, hatalmas sikerrel (egész nap sorban álltak a stand elıtt) Tábori Katalin váci fazekas társaságában. A standot felkeresı látogatók változatlanul kerestek és hiányoltak egy a hazai tájházakat bemutató - könyvet és országtérképet. A szombati napon a standon négy alkalommal, a nagyszínpadon egy alkalommal lépett fel a fertıhomoki KAJKAVCI tamburazenekar igen nagy sikerrel, jelentıs számú hallgatóságot vonzva. Szombati napon a stand üzemeltetésében nagy segítségemre volt a felpéci Dombi család, a mezıkövesdi Tourinform Iroda munkatársa és Horváth Attila
polgármester (elnökségi tag), köszönet mindenkinek! Külön köszönet Lénárt Istvánnak és társainak!!! Sajnos vasárnap egy személyes showt kellett bemutatnom. Felkereste a standot Dr. Deme Péter igazgató (KÖH), T.dr. Bereczki Ibolya fıigazgatóhelyettes, Kapitány Orsolya elnökségi tag, Kispálné dr. Lucza Ilona, a kiskırösi Petıfi Szülıház és Emlékmúzeum igazgatója (az ez évi Év Múzeuma pályázat gyıztese), Tóth Imre néprajzkutató (Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Komárom-SK), Lovas Kata (Magyarlukafai Néprajzi Mőhely). Remélem jövıre is ott leszünk! A fertıhomoki zenekar a nagyszínpadon Tábori Katalin korongozni tanította a gyerekeket Lénárt István kovácsmőhelye az egyik legnépszerőbb helyszín volt
Beszámoló a Szövetség III. Dél-Alföldi Regionális Fórumáról amelyet 2005. május 25-én tartottak a szalkszentmártoni Petıfi Sándor Emlékmúzeumban Dr. Füzes Endre elnök társaságában vettem részt a Fórumon, amelynek helyszínére megérkezve már nagy sürgés-forgást találtunk a mőemlék épület konyhájában. A kemencében egy különlegesen finom lepény készült, de láthatóak voltak a déli birkapörkölt elıkészületei is. Regionális képviselı elnökségi tagunk, Benák Katalin által kitőnıen elıkészített és szervezett rendezvényt Aranyi János polgármester köszöntıje indította. A meleg hangú beszéd egyik fı tanulsága egy olyan lokálpatrióta megismerése volt, aki annak ellenére felvirágoztatott egy települést, hogy nem ott született és már a rendszerváltoztatás elıtt is vezette azt. Üde színfolt volt Farkas Balázs szavalata, aki Petıfi Sándor: A XIX. század költıje c. versét szavalta kitőnıen. Ezt követıen házigazdánk Farkas Lajos, a Petıfi Sándor Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, ismertetve e szent hely történetét, megmaradásának titkát. Lackó János a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese a megye tájházainak és helytörténeti kiállításainak helyzetét mutatta be a mai kihívások figyelembevételével. Dr. Füzes Endre elnökünk a Szövetség fennállása óta eltelt idıszakát elemezte, kiemelve azokat a feladatokat, amelyeket megalakulásunk óta igyekszünk képviselni. Bárkányi Ildikó a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum néprajz-kutatója a muzeális tárgyak állagmegóvásáról adott átfogó áttekintést, amelynek írásos változatát jelenlévık át is vehettek. Érdekes színfolt volt Mercz Vince a szalkszentmártoni Múzeumbaráti Kör elnökének beszámolója, bemutatva azt a civil hátteret, ami ezen emlékhely körül kialakult. A hozzászólások napirend keretében rövid tájékoztatót tartottam a Közkincsprogram elıkészületeirıl és a Tájházi Mőhely ezévi rendezvényeirıl, programjáról. A Fórumot Benák Katalin vezette kiválóan és igen körültekintıen. Kicsit késve, de megérkezett az Albertirsai Tájház küldöttsége is Kovács Károlyné
vezetésével, akik két hatalmas virágokkal feldíszített - kuglóffal egészítették ki a bıséges hazai kínálatot. Ezt követıen az emlékház kitőnı hangulatú kocsmájában egy eredeti szalkszentmártoni birkapörkölt következett, majd különbözı töltető rétesek, és finom italok. A rendezvényen kb. 30 fı vett részt. Köszönet a szervezıknek és a házigazdáknak!!! Képek a találkozóról Dr. Füzes Endre elnök elıadását tartja Farkas Lajos, a Petıfi Sándor Emlékmúzeum igazgatója köszöntıje
Ebéd muzeális környezetben Készül a híres birkapörkölt Látogatóban az Emlékmúzeumban
Elnökségi ülés Himesházán A Magyarországi Tájházak Szövetsége kibıvített elnökségi ülését 2005. május 31-én Himesházán tartotta. Az elnökségi ülés a Himesházi Tájházban kezdıdött, ahol Rozmer András polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Jakabné Heller Anna mutatta be a győjteményt és a tervezett bıvítés helyszíneit. A kibıvített elnökségi ülést Dr. Füzes Endre elnök nyitotta meg, megállapítva, hogy az határozatképes és a megjelentek az elızetesen kiküldött napirendet egyhangúlag elfogadták. Második napirendi pont keretében Szablyár Péter ismertette, hogy jelenleg 105 egyéni és 54 jogi tagja van a Szövetségnek. Két jogi tag szervezet lépett ki anyagi okokból (Hajdúdorogi és Sajóvelezdi tájházak), 5 új egyéni tag kérte felvételét: Hartai János, Maczó Balázs, Gyura Sándor, Duber István és Gáspár Attila (Zilah). Jelenlévık az új belépık kérelmét elfogadták. Dr. Füzes Endre tájékoztatta jelenlévıket, hogy Szigetbecsén tájházat kívánnak létesíteni és a Szövetségbe is belépnek. Dr. Bereczki Ibolya örömmel tapasztalja, hogy több egyetemista tag van már, és többen érdeklıdnek e terület iránt, szakdolgozati témának (is) választják. Sikeresnek ítéli meg a március 19-i Közgyőlést is. Rövid tájékoztatót tartott az elıkészítés alatt álló Közkincs programról, felhívta a figyelmet az elıkészítı tevékenységre, hogy rövid beadási határidı esetén se legyen idızavar. Különösen az együttmőködı tájházak témakörében lát esélyt (pl. Himesháza- Liptód). Javasolja egy támogatói lista összeállítását és mőködtetését azokról a személyekrıl, akikkel a Szövetség szakmailag együttmőködik, de nem tagok. A harmadik napirendi pont keretében Szablyár Péter szóbeli kiegészítést főzött az elızetesen küldött gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatóhoz. A sikeres NKÖM mőködési támogatási pályázat ellenére (amelynek a szerzıdése még nem érkezett meg) a kiegyenlítetlen kötelezettségek meghaladják a félmillió Ftt. A negyedik napirendi pont keretében a megjelent elnökségi tagok beszámoltak a képviselt területeken történtekrıl ill. a tervekrıl. Így Kapitány Orsolya a június 17-i magyarlukafai regionális fórum elıkészületeirıl és néhány tájház (Nagydobsza, Istvánd, Péterhida, Kisbajom) pillanatnyi állapotáról. Horváth Attila a május 7-i É-Dunántúli regionális fórum tapasztalatairól, H. Majnár Márta a február 22-i mezıkövesdi fórumról, Kovács Edina a fiatal néprajzos generáció fokozottabb bevonásáról, J. Heller Anna a német nemzetiségi tájházak területén tett lépésekrıl, és az e-mailes tagtoborzásról, Szablyár Péter a
Muzeumok majálisán történt szövetségi részvételrıl. Dr. Danter Izabella e- mailen jelezte, hogy októberben az újonnan megnyílt Párkányi Városi Múzeumban szervez regionális fórumot. Az ötödik napirendi pont keretében Szablyár Péter ismertette az NCA, ill. a Pest megyei Közgyőlés által kiírt pályázatainkat (utóbbin a III. Országos Találkozóhoz kértünk támogatást), valamint azt a pályázat-tervezetet, amelyet Tájházak a civil vidék szervezıdésének és önmegvalósításának helyszínei címmel kívánunk benyújtani. A pályázott téma kidolgozásában való részvételrıl a megjelentek Szándék-nyilatkozatot írtak alá, elfogadva az írásban elıterjesztett tartalom-tervezetet. A munkamegosztásra a pályázat pozitív elbírálása után térünk vissza. Dr. Danter Izabella e-mailen jelezte, hogy egy felmérı-dokumentáló munkát terveznek a szlovákiai magyar tájházakban, ez integráns része lehet a pályázat szerinti adatbázisnak. A hatodik napirendi pont keretében Szablyár Péter tájékoztatta megjelenteket a III. Országos találkozó elıkészületeirıl, átadva a szakmai nap programját, jelezve, hogy már néhány jelentkezési lap beérkezett. Az elnökségi ülés a székelyszabari boszorkánynál fejezıdött be, amelyet közös ebéd és sétakocsikázás tett emlékezetessé. Dr. Füzes Endre elnök zárszavában megköszönte a szívélyes fogadtatást és a különleges helyszínt, majd a társaság Liptódra utazott, ahol megtekintette a tájháznak kiszemelt épületet, az eddig felgyőjtött néprajzi anyagot és a település népi-építészeti emlékeit és a kultúrházban látható idıszaki kiállítást Vidám pillanatok a székelyszabari boszorkánynál
Ebéd és sétakocsikázás Székelyszabaron Hamarosan itt nyílik a liptódi tájház Látogatóban Liptódon A tájház számára győjtött tárgyakat példás rendben tárolják Beszélgetés a Polgármesteri Hivatalban
Liptód egyik sürgıs védelemre szoruló népi-építészeti emléke Hagyományos porta Liptódon Festett láda a raktárban Helytörténeti kiállítás a liptódi Mővelıdési Házban Kiállításra váró eszközök
TÁJHÁZI MŐHELY Kiskırısön, a Petıfi Szülıház és Emlékmúzeumban 2005. június 3-án A továbbképzés témája a helytörténeti dokumentumok győjtése, átvétele, állagmegóvása, dokumentálása, tárolása, kiállítása volt. Barkóczi Ferenc polgármester köszöntı beszéde egyben szakmai elıadás is volt, megismertetve azt a gyakorlatot, ahogy Kiskırösön mőködtetik mővelıdési intézményeiket, ezeken belül is megkülönböztetett figyelemmel és jelentıs anyagi ráfordításokkal a programunknak helyet adó Petıfi Szülıházat és Emlékmúzeumot. T. dr. Bereczki Ibolya (fıigh. SZNM) FB tagunk az alapvetı győjteménytípusokat és ezek muzeológiai feldolgozásának tájházakra vonatkozó sajátosságait foglalta össze. Pirck Edit (szakfelügyelı) az irodalmi emlékházak és a tájházak kapcsolatáról, érintkezési területeirıl tartott személyes hangvételő, gyakorlati példákkal főszerezett elıadást. Kispálné dr. Lucza Ilona (múzeumigazgató) bemutatta az általa vezetett intézményt, ismertetve azt a fejlesztési folyamatot, amelynek pillanatnyi helyzetét a győjtemények megtekintése során tapasztalni fogunk. A helyi ételspecialitásokból összeállított ebéd elfogyasztása után a résztvevık megtekintették a Petıfi Szülıházat, az Emlékmúzeumot és a Szlovák Tájházat. A kiállítások színvonala és a győjtemények kezelése meggyızött bennünket arról, hogy megérdemelt volt az Év múzeuma elismerı cím! Gratulálunk! Barkóczi Ferenc polgármester elıadását tartja Közös ebéd a múzeumban
A résztvevık Jókai Mór szobra elıtt Korszerő tárolóeszközök a raktárban A Petıfi Sándor Emlékkiállításon Felújított sajtó a tájházban
Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetségének III. Déldunántúli fórumáról - Kapitány Orsolya - Szövımőhely a tájházban A konferencia helyszíne Magyarlukafa Önkormányzata, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága közös szervezésben 2005. június 17- én tartotta Magyarlukafán a szövetség III. Dél-dunántúli fórumát. A 44 regisztrált résztvevıt Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató és Kékes Tóbiás polgármester köszöntötte. Kapitány Orsolya elnökletével a meghívóban közreadott sorrendben hangzottak el az elıadások. T. dr. Bereczki Ibolya fıigazgató helyettes (SZ.N.M.) elfoglaltsága miatt nem tudott a rendezvényen részt venni, elıadása elmaradt. Elsı elıadóként Huszár Zoltán áttekintést adott a Baranya megyei múzeumokról, kiemelve a Janus Pannonius Múzeumot, mely 2004-ben fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. Begovácz Rózsa néprajzkutató (JPM) a megyében található tájházakról és a bennük elhelyezett kiállításokról adott rövid helyzetjelentést. Sisa Béla (KÖH) programigazgató, a szövetség felügyelı bizottságának tagja, építész szemmel mutatta be azt az Európában egyedül álló örökséget, amit a magyarországi tájházak jelentenek. Hazánkban összesen 210 népi mőemlék felújítása valósult az elmúlt évtizedekben. A program egyik elindítója 1960-as évek elején Mendele Ferenc volt, mozgató rugói pedig a Mőemléki Felügyelıség szakemberei. E folyamatban a sok nemzetiséget befogadó Baranya megye a helyben megırzés mellett kötelezte el magát, amihez nagy segítséget nyújtottak a megye építészei: Szigetvári János és Tihanyi Csaba. Az 1980-as
évek végére 17 településen újítottak fel egy-egy lakóházat a hozzátartozó gazdasági épületekkel. Ma ezek az épületek hően reprezentálják e vidék 19. századi népi építészetét. Somogy ebben a folyamatban mind a két formára kísérletet tett, a helyben megırzésre csakúgy (pl. Vörs, Balatonszetgyörgy stb.), mint az áttelepítettre, a skanzen formájúra (Szenna: Szabadtéri Néprajzi Győjtemény). Tolna-megye a baranyaiakhoz hasonlóan- a helyben történı megmentésre helyezte a hangsúlyt, bár az épületek száma jóval elmarad (8) a Baranyában felújítottaktól (17). Sisa Béla röviden beszélt a szerkesztésében megjelent NETWORK OF RURAL HERITAGE BUILDINGS OF HUNGARY címő kiadványról, mely megyénként, az egyes épületek rövid leírásával térkép kíséretében mutatja be népmővészeti örökségünknek eme válfaját. Hegyi Zsuzsa (Turizmus Rt.) regionális igazgató elıadásában a tájházak szerepére világított rá a dél-dunántúli térség turisztikai marketingjében. Több kiadványra felhívta a figyelmet, melyek tartalmazzák a régióban már meglévı, mőködı turisztikai célpontokat. Ezek között van néhány tájház és kézmőves mőhely is. Dél-Dunántúl idegenforgalmába bármikor bekapcsolható a többi tájház is, ha azoknak megfelelı a mőködése. Kékes Tóbiás arról a több mint 20 éves idıszakról számolt be, amit Budapestrıl Magyarlukafára települve töltöttek el feleségével, Lovas Katával az egykor pusztulásra ítélt településen. Arra, hogy egy elzárt település az elvándorlás, az elöregedés folyamatát az ellenkezıjére tudja fordítani, kevés példa van a térségben. A falu a megmentett és felújított tájháznak, az ott megálmodott és megvalósított új funkciónak, a kézmővességnek és a köré szervezıdı fiatal alkotóknak köszönheti, hogy a 21. századot megérte. Az egykor elhalásra ítélt település ma él és fiatalodik. Napjainkban a több ezer embert ide csalogató Vendel napi búcsú (október 20.-a utáni vasárnap), annak a több évtizedes munkának az eredménye, aminek az elindításában jelentıs szerepet vállalt Tarján Gábor JPM néprajzkutatója. A tavasztól október végéig mőködı kézmőves mőhely iskolai csoportokat, egyéni látogatókat fogad. Nyáron tábor keretében ismerkednek meg az érdeklıdök a hagyományos népi technikákkal. Szablyár Péter a szövetség ügyvezetı elnöke a szervezet éves programjáról és az aktuális pályázati kiírásokról számolt be. A másolatokban közzétett KÖZKINCS program megpályázását, a szők határidı miatt elsısorban azoknak az önkormányzatoknak ajánlotta, akiknek már összeállított pályázati anyaguk van a fenntartásukban mőködı tájházra. Dr. Balázs Kovács Sándor (Wosinszky Mór Megyei Múzeum) néprajzkutató összeállításában jelent meg márciusban a Néprajzi barangolások Tolna megyében címő kiadvány. A térképpel kísért 63 oldal terjedelmő füzet Sárköz népének, a török idık után elnéptelenedett tájra betelepített németeknek és Tolna megyében otthonra talált bukovinai székelyeknek a tárgyi és szellemi örökségét főzi fel múzeumok, tájházak magángyőjtemények bemutatásával.
Az ebédet követıen Lovas Kata a Kaptár Egyesület elnöke a vendégeknek bemutatta a tájházat, beszélt az ott folyó kézmőves programokról. Az udvaron nagy érdeklıdés kísérte a Barka Ildikó kosárfonó és Horváth Antónia csuhés bemutatóját. A résztvevık névsora Balázs Kovács Sándor Balogh Imréné Baloghné Wusching Ágota Begovácz Rózsa Budai Györgyné Dr. Gaál Attila Gızsy Gáborné Hajda Gy. Zsigmond Hegyi Zsuzsanna Huszár Zoltán Juhász András Egerszegi Andrea Kapitány Orsolya Kékes István Tóbiás Dr. Lehel Péterné Markesz István Lovas Kata Nagy Eszter Nyúlné Zátonyi Zita Orfői Kézmőves Egyesület Pola Gábor Dr. Simor Ferencné Simon Andrea Sisa Béla Szablyár Péter Knauer Anna Wiesner Sándor polgárm. Wirth József polgárm. Tihanyi Csaba Vida Irén Videcz Ferencné Vajda Péterné polgárm. Kovács Edina Walterné Müller Judit Burján István Sárközi Katalin Vándor Andrea Serényi Ákos Jakabné Heller Anna Heilmann Mária Maul Antalné Antal István Bısze Gábor Varga György polgárm. Sisa Béla programigazgató Balázs Kovács Sándor néprajzkutató
Begovácz Rózsa néprajzkutató Kosárfonó bemutató Konzultáció a tájház kertjében Tapasztalatcsere Csuhés bemutató A fórum szervezıje: kapitány Orsolya
A 35. Egri Mőemlékvédelmi Nyári Egyetem - Élvonalbeli mőemlékek védelme címő kurzusáról Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság által szervezett rendezvényen való részvételemet a Szövetség képviseletében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi segítsége biztosította. A 6 napos rendezvényen hazai és külföldi elıadók zömében gyakorlati ismereteket és tapasztalatokat közvetítettek esettanulmányok, vetített képes elıadások formájában. Egy délutáni tanulmányi kirándulás vezetett Egerbe, egy egész napos pedig Sárospatakra és kultúrtájként a Világörökség listára került Tokajba. Az elıadásokat követıen alkalom volt konzultatív kérdéseket is feltenni, a hallgatók fórumán pedig egy rövid elıadást tartani a képviselt területrıl. Ez utóbbi keretében A kulturális örökség végvárai a tájházak címmel tartottam vetítettképes elıadást, röviden ismertetve a Szövetség munkáját, eddigi eredményeit. Számomra leghasznosíthatóbb két elıadás: Wilfried Lipp (Ausztria): Halstatt-Dachstein-Salzkammergut: a komplex világörökség, ill. Hortobábyi T. Cirill: Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fıapátság; a Világörökség része volt. Az egész rendezvény jól szervezett, kellıen elıkészített és magas színvonalú volt. A nyári egyetem résztvevıi a Szépasszony-völgyben
KÖZELEDIK A HATÁRIDİ, DE VAN MÉG IDİ EGY ESÉLYES PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ! Pályázati felhívás az Év tájháza cím elnyerésére A Magyarországi Tájházak Szövetsége alapítóinak szándékát szem elıtt tartva - a hazai tájház-mozgalom népszerősítése, értékeinek szélesebb körő megismertetése és a győjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismertetése érdekében - meghirdeti az Év tájháza cím elnyerésére kiírt pályázatát. A pályázaton részt vehet a Szövetség mindazon tagja, aki 2004. évben mőködési engedéllyel rendelkezett, fenntartótól függetlenül. A folytonosság és esélyegyenlıség biztosítása érdekében a pályázatok tényadatait a 2004. év mutatói alapján kell összeállítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentısége lesz a pályázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A pályázati őrlapot lehetıleg nyomtatott betővel v. géppel kitöltve 2005. augusztus 15-ig kérjük visszaküldeni zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének feltüntetésével a Tájház Szövetség címére. (3758 Jósvafı, Dózsa György utca 3.). A kiírásnak nem megfelelı, hiányos, vagy határidı lejárta után érkezett pályázatokat a bíráló bizottság nem vesz figyelembe, azokat nem ırzi meg és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-30-531-9444 számon kapható. Az Év tájháza kitüntetı cím évente egy tájháznak adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegbıl és egy a Szövetség emblémáját és az Év tájháza 2005. feliratot tartalmazó - táblából áll, amelyet a gyıztes házában kihelyezhet. A díj átadására minden évben a Szövetség által szervezett Országos Tájházi Találkozó alkalmával kerül sor A régi szlogent idézve: a részvétel és nem a gyızelem a fontos. Emeljük ezzel is szeretett intézményeink rangját. Várjuk pályázataikat! Elnökség
Év tájháza pályázati adatlap (a 2004-évi tény adatok alapján töltendı ki) 1. A tájház neve: 2. A tájház címe: 3. Fenntartója (önkormányzat, múzeum, egyesület, egyéb civil szervezet, magánszemély, egyéb.) 4. Éves költségvetése és annak fıbb elemei: 5. 2004-ben végzett felújítások értéke (eft): 6. 2004-ben végzett beruházás értéke (eft): 7. Látogatószám és annak megoszlása (felnıtt, gyermek, kedvezményes) 8. Jegybevétel : eft 9. Kiállítások (állandó, idıszakos) bemutatása (max 2 A4 oldal) 10. A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1A4 oldal) 11. A tájház szerepe a településen folyó hagyományırzı, helyismereti tevékenységben (max. 1 A4 oldal) 12. A tájházban kapható magyar nyelvő kiadványok (szórólap, prospektus, levelezılap, TKM füzet, stb;.ezekbıl 1-1 pld-t kérünk mellékelni); 13. A tájházban kapható idegen nyelvő kiadványok (mint 12. pontnál) 14. A tájházban árusított ajándék- és élménymegırzı tárgyak 15. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2A4 oldal); 16. Évente rendszeresen ismétlıdı rendezvények: 17. A leltárba vett tételek száma: 18. 2004-évi gyarapodás mértéke: 19. A tájház vendégkönyvének legtartalmasabb beírása 20. A tájház legnagyobb erıssége, legemlékezetesebb része:
21. A tájház legsürgısebben fejlesztendı területe (állományvédelem, maga az épület, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvő tájékoztatás, stb) 22. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvő feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem) 23. Van-e honlapjuk (ennek egy kinyomtatott példányát kérjük mellékelni); 24. Milyen pályázaton vettek részt 2004-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget? 25. A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4 oldal) 26. A pályázattal kapcsolatban kereshetı személy: Neve: Címe: Beosztása: Telefonszáma: E-mail címe.2005. hó -n.................... a pályázó képviselıje Petıfi Sándor szülıháza Kiskırösön
PÁLYÁZATI ELİZETES "MÚZEUMOK A VILÁGHÁLON - TÁJHÁZAK DIGITÁLIS TARTALOMFEJLESZTÉSE" (tervezett kiírási idı: 2005. szeptember 1.) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumok Mindenkinek Programja, a Kultúra az Interneten Alapítvány és a Magyarországi Tájházak Szövetsége pályázatot írnak ki magyarországi tájházak digitális tartalomfejlesztésére, melynek keretében lehetıség nyílik 10 tájház honlapjának elkészítésére. A NKÖM Múzeumok Mindenkinek Programja és a Magyarországi Tájházak Szövetsége a Kultúra az Interneten Alapítvánnyal karöltve olyan stratégiát dolgozott ki, amely hatékony segítséget nyújt a tájházak digitális tartalomfejlesztéséhez. A kulturális örökségünk e kisebb, bár nem kevésbé jelentıs helyszínei - anyagi források hiányában - nem jelenhetnek meg színvonalas, látogatóbarát honlappal az Interneten. A hiány orvoslására kidolgozott új stratégiát három fontos tényezı határozza meg: az igényes, szakszerő megvalósítás, a gazdaságos megoldások és a hosszú távú fenntarthatóság elve. A szeptemberben kiírására kerülı pályázat keretében a Kultúra az Interneten Alapítvány - mely a Magyar Múzeumok Honlapja több éves üzemeltetése során szerzett jelentıs szakmai tapasztalatokat a múzeumi honlapok készítését illetıen - a nyertes pályázók számára korszerő, színvonalas megjelenéső, magyar és angol nyelvő honlapot készít, valamint a tartalom igényes összeállításában is szakmai segítséget nyújt a nyertes tájházaknak. A pályázat kiemelten kívánja támogatni a helyi közösségi életben aktív szerepet játszó tájházak interneten történı, önálló, saját honlappal való, folyamatos, napra kész megjelenését, ezáltal a helyi közösségi életet erısítı kulturális rendezvények, múzeumpedagógiai programok nagyfokú népszerősítését. Így a pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó fenntartó szerv kezelésében lévı tájház rendelkezzen éves kiállítás-tervezettel és/vagy rendezvénynaptárral. A pályázaton elnyerhetı a honlap készítése, valamint egy éves fenntartása (tárhely - magas szintő /100Mbites/ internetes kapcsolattal, karbantartás, szaktanácsadás) bruttó költségének 90%-a, azaz pályázatonként 150.750 Ft, melynek 60%-át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumok Mindenkinek Programja, 30%-át pedig az Alapítvány finanszírozza. A pályázónak csupán a fennmaradó 10% önrészt kell biztosítania. A pályázatok elbírálására öttagú bíráló bizottság (amelybe egy-egy fıt a három kiíró szerv, a fennmaradó két fıt a szabadtéri néprajzi muzeológiai szakfelügyelet delegál) áll fel, mely szakmai szempontok alapján hozza meg döntését. A nyertes pályázókkal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Kultúra az Interneten Alapítvány támogatási szerzıdést köt, amelynek keretében a pályázók a pályázat megvalósulását (honlap létrehozása + egy éves fenntartás) követı két évre kötelezettséget vállalnak a honlap fenntartására; valamint frissítésére (az Alapítvány számára történı folyamatos, meghatározott idınkénti információküldés útján, mely a tájház honlapjának karbantartását, aktualizálását szolgálja). Így elkerülhetı, hogy olyan honlapok szülessenek, amelyek az egy éves támogatást követıen aktualitásukat, és ezáltal céljukat vesztik. A pályázat tervezett kiírási ideje: 2005 szeptember 1., beküldési határideje pedig 2005. október 15 lesz. A Tájházszövetség 2005. szeptember 22-25. között sorra kerülı országos találkozóján szóban is ismertetjük a felhívást, ahol lehetıség nyílik a felmerülı kérdések megválaszolására is. A hivatalos pályázati kiírást a www.kultura.hu, illetve a www.museum.hu oldalon tesszük közzé. Kotzián Orsolya Kultúra az Interneten Alapítvány Dr. Vígh Annamária fıosztályvezetı NKÖM Múzeumi Fıosztály
TÁJHÁZI MŐHELY 2005/3. Tájházi Hírlevél 2005. 2. szám Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási Központ Szentendre, Sztaravodai út 2005. július 1. A Tájházi Mőhely 2005. évi 3. foglalkozását a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási Központjában tartottuk meg 2005. július 1-én. A közlekedési nehézségek miatt egy kicsit késve kezdett program elején a Mőhely háziasszonya Bardócz Csesznák Éva bemutatta az Oktatási Központban folyó tevékenységet, annak szervezési és szakmai kérdéseit kiemelve. Csesznák Éva elıadása Prunner Hédi az Oktatási Központ mőhelyeit mutatta be, végül egy kézmőves program keretében a hallgatók nádsípot készítettek, amelyet ezt követıen meg is szólaltattak. A Jászárokszállási Fogadóban elköltött igen finom ebéd után a társaság a Nyugat-Dunántúli tájegységhez vonult, ahol Csesznák Éva és Hegyi Füstös Ilona vezetésével szituációs játékon vettünk részt, melynek keretében
szénaforgatástól kezdve a ház kitakarításán keresztül vajköpülésig igen sok féle tevékenységet kipróbálhattunk ( Munkák a házban és a ház körül ) tanulmányozva azokat a demonstrációs eszközöket, amelyeket a gyermekek is használhatnak. A frissen köpült vaj vajaskenyér formájában történı elfogyasztása után még egyszer összegyőltünk a lakószobában, kiértékeltük a délután tapasztalatait és végül még énekeltünk is egyet közösen. A hallgatóknak ezt követıen lehetıségük nyílt a közelmúltban felavatott Dél- Dunántúli tájegység megtekintésére, ill. bekapcsolódni az aznapi Szünidei ráadás bab-játék, ill. babra megy a játék programokba. A program kiváló megszervezéséért és lebonyolításáért köszönet a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak, külön kiemelve Csesznák Évának és Hegyi Füstös Ilonának. A programon részt vevı Lénárt István (Szokolya, Kacár tanya) felajánlotta, hogy egy késıbbi foglalkozást kézmőves foglalkozások szervezése témájában a tanyáján tartsunk. Sajnálatos tanulság volt, hogy néhány korábban írásban vagy telefonon jelentkezett hallgató nem jelent meg. Az egyik kézmőves mőhelyben