2012. VIII. évfolyam 6. szám, június Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN 2066-6349
A SZÉKELY VISELET, A TÁNC, A DAL ÉS IMÁDSÁG ÜNNEPE CSÍKSOMLYÓN Albert István, 1933 Csíki Lapok 2012. JÚLIUS 7., SZOMBAT, CSÍKSOMLYÓ, HÁRMASHALOM-OLTÁR 8.30 9.00 óra Gyülekező a város bejáratainál (Szentlélek utca, Brassói út, Taploca utca) 9.00 óra Ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre 9.30 10.00 óra Közös tánc a Szabadság téren, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra 10.00 18.00 óra Kézműves kiállítás és vásár, mesterségbemutató a csíksomlyói Nyeregben 11.00 óra Szentmise a csíksomlyói kegytemplomban 13.00 óra Ünnepi beszédek, résztvevők üdvözlése Hármashalom-oltár 13.30 óra Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai I. rész 16.00 óra Közös játék, tánc és táncház 16.30 óra A székely viselet megörökítése közös fotó készítése 17.00 óra Népviselet-mustra 17.30 óra Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai II. rész 18.00 óra Gálaműsor A rendezvény idei házigazdája: CSÍKSZENTMIHÁLY POLGÁRMESTERI HIVATALA Meghívottjaink: PETRÁS MÁRIA NÉPDALÉNEKES ÉS KÓKA ROZÁLIA ÉNEK- ÉS MESEMONDÓ. CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Hargita Megye Tanácsa Tel.: 0266 315 120; Fax: 0266 371 165 varoshaza@szereda.ro; www.szereda.ro Tel./fax: 0266 371 362 office@hargitatanc.ro; www.hargitatanc.ro Tel./fax: 0266 371 361 MAROS MEGYE TANÁCSA
BEKÖSZÖNTŐ Tartalom Kedves Olvasó! Június első napja a világ legtöbb országában a legkisebbeké, gyermekeknek gyermekekről szól. Az ünnepet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949-ben elfogadott határozata alapján tartják, és azzal a céllal hozták létre, hogy az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciókat szervezzenek. A ma szervezett gyermeknapi rendezvények jótékonysági céljának szolgálata mellett hangsúlyos szerep jut a szórakozásnak, a játék és az örömszerzés pillanatának, amelyet elősegít a kedvenc nyalánkságaink fogyasztása is. A neves napra számos programmal készülnek a város közintézményei is. Magazinunk nevében Ferencz Imre költő, újságíró az áprilisi Nemzetközi Budapesti Könyvhétre, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent Madárkirakat verses madárhatározójának egyik versével kívánok örömteli, szép gyermeknapot. Mihály Réka Sebes röptű, sólyom-féle, fél tőle a füsti fecske, retteg számos kis madárka, rátámad a pacsirtára; meglapul a fürj, a fogoly, ha a kaba harcba indul. Zuhanással, mint a dárda csapódik a madárkába. Nagysolymoson, Kissolymoson éltek egykor felmenői. Rokona a kerecsennek, kedvelője Rekecsennek. Megszokta a vasutat, élvezi, ha jön a vonat. szereda.origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 315 120 / 134 @: origo@szereda.ro, www.szereda.ro Elfajzott a nemzetéből! mondják sokan tévedésből. (Ferencz Imre: A kaba) PROGRAMON JÚNIUS CSÍKI JÁTÉKSZÍN Móricz Zsigmond: BÚZAKALÁSZ színmű két részben / 4 HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Kinek inge, vegye magára viseletvarrás / 6 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM A Mikó-vár története új állandó kiállítás / 8 Múzeumok éjszakája / 10 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY IV. Csíkszeredai Nemzetközi Mini Jazzfesztivál / 12-13 Nemzeti Filharmonikusok koncertje / 14-15 Ulisszesz Alexandru Rădvan képzőművész kiállítása / 16 Herman Levente képzőművész kiállítása / 17 A CSEKE programajánlója / 21 SPORTNAPÁR FerBiT Ferences biciklitúra / 20 FERENCES SZÓ / 18-19 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 22 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 24-26 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 28 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 29 CSÍK-INFO-SAROK / 30-31 A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Laptipográfia, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro 3
CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Móricz Zsigmond: BÚZAKALÁSZ színmű két részben Móricz Zsigmond Búzakalász című színművét május elején mutatta be a Csíki Játékszín társulata. A kevésbé közismert darab egy vidéki kisváros polgármesterének életébe nyújt bepillantást a választási kampány időszaka alatt. Magánember és politikus egyetlen, igen zsúfolt napját tárja elénk az író. Az egész város megbolydul, hiszen nemcsak az angol kölcsön fölött kell döntésnek születnie, hanem az épülő új híd körül is keltett bonyodalmak támadnak. Báró: KERESZTES SZABOLCS, Báróné: KISKAMONI-SZALAY LILLA, Főjegyző: FÜLÖP ZOLTÁN Hurkásné: MÁRTON NOÉMI ESZTER Vasutas: GIACOMELLO ROBERTO, Közjegyző: BILIBÓK ATTILA Badacsi: PAP TIBOR. Dr. Árva Kiss Endre: KOSZTÁNDI ZSOLT Márta, a felesége: KISS BORA, Papa: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ Mama: MÁRDIROSZ ÁGNES Marika, Endre húga: KISS ANDREA Bartay: VASS CSABA, Szobalány: FEKETE BERNADETTA Tiba Pista: BENDE SÁNDOR Zenészek: BERZE ALBERT, CSÁSZÁR BÁLINT, KOZMA SZILÁRD, MÁRTON LEVENTE, TÓDOR IMRE BOTOND. Dramaturg: BUDAHÁZI ATTILA; Díszlet-jelmeztervező: KELEMEN KATA; Rendező: PARÁSZKA MIKLÓS. Budaházi Attila dramaturg Fotók: Sándor Levente 4
5
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel.: +40 266 371 362, e-mail: office@hargitatanc.ro, www.hargitatanc.ro KINEK INGE, VEGYE MAGÁRA viseletvarrás az András Alapítvány szervezésében Áprilisban zajlott Budapesten a XXXI. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, ahol megcsodálhattuk a viseletek szebbnél szebben varrott, hímzett ingeit is. Az árusok előtt néhol a földön halomba rakott ingek sorjáztak, gyakran azt sem tudták eladóik, hogy melyik vidékről valót árulnak. Azt gondolhatnánk, hogy az árusító falusi néni kötődik az ingekhez, netán ő varrta vagy falujából valók a viseletek, de rá kellett jönnünk, hogy valamilyen személytelen rendszer gyűjtötte össze, és pusztán kereskedői szempontok alapján jutottak el eladóikhoz. Mindezektől függetlenül nem lehetett elmenni mellettük, mert a rátett kézimunka figyelmet követelt magának. Láthatóan régi darabok voltak, egyik-másik viseltebb is, de ami ugyancsak feltűnt, az az volt, hogy az átlagos mérettől kisebbek voltak. Bizonyára emiatt maradtak meg itt-ott a ládafiában, viszonylag jó állapotban, és nem lett belőlük díszpárna. Kiderült ugyanis, hogy a 2 6 ezer forintért kínált, háziszőttes, csodálatosan hímzett ingek gyakran díszpárnákká bontatnak, varratnak át, ugyanis azokat egész évben lehet vásárokban kínálni, eladni, holott ingként csak itt, a Táncháztalálkozón van némi kereslet rájuk. Elszomorító. Főleg azért, mert az utánpótlás már nem ilyen. Az új ingekről hiányzik a kézimunka, mindazok az apró csodák, amelyektől egyediek lesznek, figyelemreméltókká válnak. Ennek kapcsán ismét felmerült bennünk a kérdés, hogy mifelénk, itt Csíkországban vajon miért nem látni egyetlen különösen szépen megvarrt inget sem? Lehet, hogy itt már hamarabb végbement ez a folyamat? A megmunkált darabok valamiért eltűntek, az újak nem vitték tovább a mintát, a kínálat leegyszerűsödött, az igény(telenség) mellé szegődött? Vagy lehet, hogy itt sohasem voltak ennyire kidolgozott darabok? Engedve a hordhatatlanság problémájának, nem hoztunk haza néhány darabot legalább mintának. Persze a kétség is ott villogott pirosan, hogy vajon, szabad-e néprajzi zűrzavart kelteni, mert ez a téma talán új mélységeket rejt. Lett volna helye a mintadaraboknak, hiszen egy hónapja, hogy életre kelt a sokat dédelgetett ötlet: elindult Csíkszeredában is a népviseletet-varró, -hímző, régit átalakító foglalkozássorozat. Örömünkre, többeket érdekelt a téma és a lehetőség. A nagy reménykedés még ott lebeg, hátha elindít némelyekben egy kis kutakodási vágyat e foglalkozás, és betekintést kérnek a szélesebb rokonság szekrényeinek mélyére, ahonnan előkerülhet néhány olyan darab, amely gazdagítaná a népviseleti ingek megmunkáltságát, szépségét, és megérdemelné népi kultúránk ezt az igényességet. Hétfőnként 18.00 órától a Városi Művelődési Házban találkozik a lelkes csoport, ahol szakmai segítséget próbálunk nyújtani a saját vagy szeretteik viseletének egyedivé tételében. Örömmel fogadunk minden olyan segítséget e témában, amely segít újra rátalálni a szép, az igényesen díszített, új székely viseletre, és annak elkészítését, akár mintadarabokkal segíti. A foglalkozást Dezső Ágota vezeti, aki saját készítésű, megmunkált, szép darabokkal jeleskedik e témában. A foglalkozásnak termet biztosít a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, bábáskodik felette az ötletgazda András Alapítvány, támogatja Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata. György Katalin, András Alapítvány 6
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro A MIKÓ-VÁR TÖRTÉNETE állandó kiállítás Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc egykori reneszánsz kastélyát 1661-ben a török-tatár seregek dúlták fel és fosztották ki, majd a romosodó épületet a berendezkedő Habsburg hatalom 1716-ra erődített laktanyává alakította. 1970-ig nagyrészt katonai célokat szolgált, majd a múzeum otthona lett. Négy évszázad története érhető itt tetten, hiszen az egymást követő események nyomai folyamatosan egymásra rakódtak, megőrizve a korábbi idők szunnyadó tanúit. A tudományos kutatások során a jelenből visszafelé haladva, fokozatosan tárulkozik elénk a történeti múlt. A régészek a földfelszín alatti rétegeket tárják fel, a bennük található tárgyi emlékeket elemzik. Falkutatások során a művészettörténészek hasonló munkát végeznek a felmenő falakon, rétegről rétegre haladva (vakolatok, meszelések, elfalazott ajtók, ablakok, lőrések, lépcsők). Vártörténeti kiállításunkon az eredeti helyszínen (in situ) előkerült tárgyak, építészeti elemek segítségével engedünk bepillantást az épület első két évszázadának történetébe. Tesszük mindezt közönségünk számára jól érthető módon, kisjátékfilmek segítségével. Első terem Falainak jó része eredeti, boltozata későbbi átépítés eredménye, udvar felőli ablakának rézsűjében 17. századi festett vakolatrétegeket, a legkorábbi rétegen felirat-töredéket találtunk. A rétegrend vitrin játékos módon szemlélteti, hogy milyen sorrendben találkozik a régész a legkülönfélébb tárgyi emlékekkel. Kutas terem A mai terem egykor több helyiségből állt, erről az elbontott falak maradványai, ablakká alakított ajtók és boltozatok lenyomatai árulkodnak. A 17. századi latrina, az emeletre vezető lépcsőház és az épületen belüli várkút a 18. században hozzátoldott vízelvezető csatornával nemcsak önmagukban érdekesek: az előkerült tárgyak révén rajzolódnak ki a 17-18. századi vár hétköznapjai. A kosztümös kisfilm segítségével képet alkothatunk arról, hogy a felszínre hozott leletanyag a régi időkben miként kerülhetett a kút mélyére. Konyhaterem A 18. századi Nagy konyhában feltehetőleg a tiszti személyzetre főztek. A kutatások során megtaláltuk a kályha és kemence, valamint a füstfogót tartó pillérek helyét. Ez alapján készült a rekonstrukció, amely a szomszédos éléskamrával együtt gasztronómiai időutazásra hív. Az itt forgatott kisfilm az egykori konyha nyüzsgő életét eleveníti meg. Bástya A kiállítás utolsó termében a vár hadtörténetének átfogó megismerésére nyílik lehetőség. 15-19. századi eredeti fegyvereken keresztül bemutatjuk korok és vidékek fegyvereinek fejlődését, a hű másolatok pedig a tapinthatóság élményét kínálják. Az épület fejlődésének, átalakulásának megismerését makett, korabeli építészeti felmérések, illetve 3D animáció segíti. Fotó: SpotFilm 8
Látogatói információk CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro Nyitva tartás: kedd vasárnap: 10.00 18.00 óra március 15. október 15. 10.00 18.00 óra október 16. március 14. Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Utolsó belépés zárás előtt 15 perccel. Rendkívüli nyitva tartás: június 23.: Múzeumok Éjszakája: 10.00 24.00 Belépő jegyek ára: teljes árú: 5 lej kedvezményes (diák, nyugdíjas) : 2,5 lej Ingyenes 7 éven aluli gyerekek, diákcsoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy), muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Múzeumpedagógiai foglalkozás csoportoknak: 2,5 lej/személy CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM 530132 Csíkszereda, Vár tér 2. Hargita megye, Románia tel.: +40 266 372 024 tel./fax: +40 266 311 727 e-mail: info@csikimuzeum.ro www.csikimuzeum.ro 9
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUMBAN 2012. június 23. / szombat Tárlatvezetés, gyerekfoglalkozás, színházi előadás, koncert, éjszakai filmvetítés kihagyhatatlan programokat kínálunk a Múzeumok Éjszakájára Harmadik alkalommal várjuk a közönséget a Múzeumok Éjszakájára, hogy az év legrövidebb éjszakáját együtt ünnepeljük. A nyári napforduló tűzünnepét világszerte Szent Iván napjának előestéjén tartják, június 23-áról 24-re virradó éjszaka, így napra pontosan szervezhetjük meg a rendezvényt. Célunk, hogy minél többen térjenek be ezen a napon a múzeumba, és nyerjenek betekintést a muzeológusok és restaurátorok munkájába, majd szórakozzunk együtt. Az idei év kiemelt témája a Mikó-vár története. A május közepe óta látogatható állandó kiállítás a régészeti és művészettörténeti kutatások tükrében, multimédiás rendszerrel, innovatív eszközökkel ismerteti meg a látogatókkal a vár történetét. A kiállítás reggeltől éjfélig látogatható, délután tárlatvezető kíséretében. A Mikó-vár épületén végzett falkutatások eredményeiről interaktív vár körüli sétán tudhatnak meg többet az érdeklődők. A gyerekek számára múzeumpedagógiai foglalkozást ajánlunk, játékos formában tesszük értelmezhetővé a nap fő témáját. A rendkívüli napon vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház Megöltem az anyámat című előadása. Visky András drámájának előadói és egyben rendezői, Albert Csilla és Dimény Áron színművészek. A Mikó-vár színpadán fellép a Inocsényka, a zenekar tagjainak (Krizbai Imre gitár, Szakál Attila basszusgitár, Karácson Zsolt dobok) célja olyan zene létrehozása, amelyet minden játszás alkalmával újraértelmezhetnek, helyenként improvizációval frissítve. A rendezvény kiemelt meghívottjai Müller Péter Sziámi zenekara és Takáts Eszter énekesnő. Müller Péter Sziámi szövegíró-énekes útját olyan legendás zenekarok mint az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és az Európa Kiadó különböző formációi jelzik. A programok két másik helyszínen is zajlanak: a zsögödi Nagy Imre Galériában vezetéssel tekinthető meg az életműkiállítás, a Kossuth utcai galériában Erdély virágai címmel nyílik tárlat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum terepmunkájának fotóiból. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006 és 2011 között Erdély több vidékén végzett átfogó kutatást építész és néprajz szakos hallgatók, illetve erdélyi néprajzkutatók bevonásával. A kiállítás bemutatja Erdély sokszínűségét, számos kis szegletét, családtörténetek és emberi sorsok rajzolódnak ki a fotókon. A részletes program elérhető lesz a www.csikimuzeum.ro honlapon. Gecző-Dávid Biborka, CSSZM Fotó: Nagy Gyöngyvér 10
MINI JAZZFESZTIVÁL EGYESÜLET www.jazzfestival.ro JAZZ A LELKE MINDENNEK Szilágyi Nóra szervezőt kérdeztük a negyedik csíkszeredai Mini Jazzfesztiválról néhány jó barát, akinek tetszik az ötlet, és hasonló megszállottsággal végzi a munkáját, továbbá sok jóakaratú támogató. A legnehezebb megtalálni és megtartani a megfelelő embereket a feladatokra. Tapasztalatom, hogy ha megvan a megfelelő ember, akkor meglesz a pénz is, amelyet a legnehezebb előteremteni, és meglesz a minőség is, amiért dolgozunk. Erre a fesztiválra szinte úgy tekintek, mint az első gyermekemre, akinek még nem engedhetem el a kezét, mert még most tanul egyedül járni, ezért még nehezen engedem át másnak a vele kapcsolatos feladatokat, de hamarosan kénytelen leszek, mert szerencsére, nagyon gyorsan növekszik. Képen: Szilágyi Nóra Új rendezvénylogóval jelentkezett a negyedik Jazzfesztivál. Az arculatváltást mi tette szükségessé? Annak idején, amikor hárman elindítottuk a fesztivált, nagyon sok kedves ember mellénk állt és segített, akiknek ma is hálásak vagyunk. Volt, aki logótervvel, más a honlap tervezésével segítette a fesztivált, és mi örültünk mindennek, mert a kiemelt hangsúlyt a zenei kínálatra fektettünk. Az idén azonban az új kollégák felhívták a figyelmünket még időben arra, hogy kicsit újítsuk meg az arculatot, tegyük korszerűbbé a honlapot. Egy hozzáértő jóakarónk logópályázatot is lebonyolított, ahová kiváló munkák érkeztek, neki köszönhető az új logó (Fésüs Barna nyertes munkája) és a MiniJazz márkanév is, amely szintén a mi fesztiválunkra utal. A régi logó pedig az egyesületünk logója marad, ami a Mini Jazzfesztivál nevet viseli. A honlapot Sándor Levente és Kis Emőke nagyszerű munkája révén szinte teljesen átalakítottuk, modernizáltuk, úgy, hogy megőriztük a régi arculat jól bevált elemeit, amelyek már a fesztiválhoz nőttek, és amit már a közönségünk is megszokott. Az új honlap megtekinthető a www.jazzfestival.ro oldalon. Mekkora kihívás ma egy székelyföldi kisvárosban magánemberként fesztivált szervezni? Azt hiszem, egy kicsit őrültnek kell lenni, hinni kell benne, és elég kitartónak, megszállottnak ahhoz, hogy egy őrültségnek tűnő tervet meg is valósítsunk. Ehhez feltétlenül szükséges Kapkodó világunk trendi zenéjéhez viszonyítva miért, mi által lehet érdekes a dzsesszzene? Jazz a lelke mindennek szoktam mondani, ami túlzásnak tűnhet, de ha kicsit jobban odafigyelünk, rájövünk, hogy a dzsessz valamilyen formában folyamatosan itt van körülöttünk, körbeölel úgy, hogy észre sem vesszük. Ott van a kedvenc rajzfilmjeink háttérzenéjében, a tévében, rádióban naponta felcsendül, csak lehet, nem ismerjük fel, mert egy modernebb változatát halljuk. Éppen erre szeretném felhívni a figyelmet a fesztivállal, hogy nemcsak az ínyenceknek szól a rendezvény, hanem azokat is igyekszünk megszólítani, akik azt gondolják, hogy nem szeretik a dzsesszt, de nyitottak az újdonságra. Az idei fesztiválon olyan előadók is lesznek, akik a déli órákban egy kávé mellé invitálják az érdeklődőket, és a dzsesszről mesélnek. Többek között Márkus Tibor, a Magyar Jazz Szövetség elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének adjunktusa fog tartani egy hangulatos előadást az iménti témáról, Jazz a mindennapokban címmel. Képen: Fábián Juli & Zoohacker Orchestra feat. Fotó: Sárig Péter 12
MINI JAZZFESZTIVÁL EGYESÜLET www.jazzfestival.ro Képen: Harcsa Veronika Milyen újdonságokkal készültök az immáron negyedik fesztiválra? Nagyon sok újdonság lesz. A legfontosabb, hogy nemzetközivé tettük a fesztivált, hiszen most már nemcsak romániai és magyarországi előadóink lesznek, hanem igazi világsztárokat is üdvözölhetünk a köreinkben, mint a németországi Club des Belugas Quartet tagjait, és lesznek amerikai előadóink is. Egyik fiatal kollégám heves ösztönzésére olyan zárózenekart hívtunk, akiket a fiatalok is ismernek, hiszen a dzsessz modernebb műfaját is játsszák. Poénosan majdnem jazz nappal indítunk, amit azoknak szánunk, akik azt mondják, hogy nem szeretik a dzsesszt. Számukra három teljesen különböző zenét játszó banda fog játszani, akik zenéjükben dzsesszelemeket is használnak, de nem dzsesszzenekarok. Második nap a vokáldzsesszé a főszerep, ahol három csodás hangú dzsesszénekesnő zenekara lép fel, ám szintén teljesen eltérő stílusú dzsesszt játszanak. A harmadik nap pedig a végleteké a színpad, hiszen a tradicionális dzsessztől indulunk el és eljutunk a napjaink zenéjéig. További újdonság az, hogy lesznek érdekes kiegészítő programok is a koncerteken kívül. Az egyik a fent említett, felnőtteknek szóló előadás, amely alatt gyerekprogramok is lesznek, többek között egy interaktív zenei foglalkozás a második és harmadik napon, azaz pénteken és Képen: Gereben Zita szombaton. Ilyenkor a gyerekek (képzett oktatók segítségével) hangszereket készítenek, amin játszhatnak, és a végén haza is vihetik azokat. Kísérő programpontként borkóstolón is részt lehet venni, mert a fesztiválba beleépítettük a világszerte nagy sikernek örvendő weine&jazz vonalat, ahol összefonódik a minőségi zene a minőségi borral. Az újdonságok közé sorolom azt is, hogy a hagyományos jam session-nek idén lesz házigazda-zenekara, valamint tervezünk a kora esti órákra gyermekmegőrző -t is. Nagy szeretettel várunk mindenkit, a további információkat megtalálják a honlapunkon. Képen: Etnofaun Képen: Bohém Ragtime Jazz Band 13
SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA Csíkszereda, Szabadság tér 16. sz. NEMZETI FILHARMONIKUSOK MISSZIÓS HANGVERSENYKÖRÚTJA ERDÉLYBEN 2012. június 19. / kedd / 19.00 óra / Csíkszereda, Szakszervezetek Művelődési Háza Az én igazi vezéreszmém, amelynek mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem amennyire erőmből telik szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás. (Bartók Octavian Beunak, 1931. január 10., lásd Bartók Béla levelei) Bartók híres gondolataival kezdik meg június 16-tól az egyhetes erdélyi turnéjukat a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezetésével. Ez idő alatt Erdély összes jelentősebb helyein fellépnek. Erdélyben mindenütt Enescu I. rapszódiája hangzik el, Marosvásárhely kivételével, ahol Csíky Boldizsár Hegy című műve kerül bemutatásra, valamint Bartók III. zongoraversenye. A többi helyszínen a helyi szerzők művei mellett Kodály Galántai táncok című csodálatosan szép magyar motívumokból szőtt darabja és Bartók életművének talán koronája, a zenekari Concerto hangzik el, amely ugyanúgy, mint a Táncszvit, nagyon sok nem magyar zenei elemet is tartalmaz. Kicsit olyan, mintha a sivatagba hoznánk homokot, mert gondolom, Enescu művei, különösképpen a román rapszódiák, amelyből három van, nagyon gyakran felhangzanak az ország területén. fogalmazott Kocsis Zoltán. Mégis azt mondanám, hogy innen Budapestről nézve Bartók és Enescu kapcsolatát nemcsak emberi, de zenei szempontból is górcső alá véve, talán tudunk újat mondani a darabbal kapcsolatban. Muszáj hivatkoznom arra, hogy ezt Enescu II. szimfóniájával már megtettük 2011-ben, amikor szintén úgy tűnt, hogy a sivatagba viszünk homokot, amikor az Enescu Fesztiválon felléptünk. Kiderült, hogy Enescunak azt a művét egyáltalán nem játsszák sokat Romániában sem, mert valamilyen szempontból Enescu is befejezetlennek tekintette, ugyanakkor mégiscsak nagyon jelentős kompozíció és a kritikákból, nem szólva a közönség fogadtatásáról egyértelműen megállapítható volt, hogy igenis hozzá tudtunk tenni a mű előadási tradíciójához, méghozzá jelentős mértékben. Én azt hiszem, hogy más véleményekkel ellentétben mégiscsak van egy speciális magyar, ha úgy tetszik, közép-európai megközelítése a különböző zenei stílusoknak, amely átüt az előadáson. És én nagyon remélem, hogy ezt ott is észre fogják venni. zárja gondolatát a zenekar karmestere. 14
SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA Csíkszereda, Szabadság tér 16. sz. Kocsis Zoltán főzeneigazgató, karmester, zongoraművész, zeneszerző 1952. május 30-án született Budapesten. Ötéves korában kezdett zongorázni. Nemzetközi karrierje tizennyolc évesen a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult és néhány év alatt berobbant a nemzetközi koncertéletbe. Meghívás meghívást követett Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet valamennyi meghatározó zenei központjába és fesztiváljára. Kocsis a világ számos vezető zenekarával hangversenyezett, többek között a Berlini Filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar vagy a New York-i Filharmonikusok szólistájaként. Kiadványaival számos díjat nyert, ezek közül kiemelkedik az Edison-díj (Bartók-zongoraversenyek felvételéért), és a Gramophone-díj (Debussy-lemezéért). A Bartók valamennyi szólózongorára írt kompozícióját Kocsis Zoltán előadásában tartalmazó, nyolc CD-ből álló összkiadást 2005 májusában jelentette meg az Universal/Philips. Egyik alapítója volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatói posztját 1997 őszétől látja el. Számos sikeres európai és távol-keleti hangversenykörút, valamint ős- és magyarországi bemutatók hosszú sora fűződik az együttes és Kocsis Zoltán nevéhez. Kiváló arány- és stílusérzék, a művészi igazság szakadatlan keresése jellemzi művészetét. Különösen nagy hangsúlyt fektet a ritkán, vagy sosem játszott művek bemutatására. Elkötelezett a kortárs, ezen belül a magyar szerzők alkotásainak népszerűsítésében (Bartók, Ligeti, Kurtág, Farkas, Jeney, Sáry, Vidovszky, Dukay, Csíky stb). 2006 decemberében indult útjára a Bartók Új Sorozat Kocsis Zoltán művészeti vezetésével a Hungaroton Classic gondozásában. A sorozat célja bevallottan a legnagyobb magyar zeneszerző életművének teljes körű bemutatása, afféle kritikai jellegű hangzó összkiadás. A Liszt-év alkalmából a Warner Classics gondozásában megjelent CD az ismert Les Préludes és a Magyar Fantázia mellett tartalmazza Liszt első szimfonikus költeményének, az Amit a hegyen hallani című igen jelentős művének felvételét. Mintegy 140 zenekari hangszerelés, illetve zongorára készült átdolgozás fűződik nevéhez: Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvorák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Enescu, és természetesen Bartók és Kodály műveinek átiratai. Zenetörténeti esemény volt Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának előadása 2010- ben a Művészetek Palotájában. A szerző által be nem fejezett opera harmadik felvonását komponálta meg Kocsis a nagy osztrák zeneszerző által ránk hagyományozott szövegre. Kocsis Zoltán a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. A Nemzeti Filharmonikusokkal együtt az UNICEF jószolgálati és a Liszt-év nagykövete. A szervezők sajtóközleménye alapján 15
ÚJ KRITERION GALÉRIA Csíkszereda, Petőfi S. u. 4. sz. ULISSZESZ Alexandru Rădvan képzőművész kiállítása 2012. június 21. / csütörtök / 18.00 óra / Új Kriterion galéria A Csíkszeredában bemutatásra kerülő munkák válogatást képviselnek egy átfogó alkotói témából, amelynek alapja az Ulisszesz-történet mítosz. Arra a kérdésre, hogy miért ő? a képzőművész azt nyilatkozta: Sokszor szegezték már nekem ezt a kérdést, s a válaszom mindig ennek valamely változata volt: mert kisgyermek korom óta magával ragadott ez a történet, ez a hős, s vonzalmam azokra az időkre vezethető vissza, amikor az Ulisszesz viszontagságai gyermekeknek elmesélve című könyvet még csak felolvasták nekem. Egyszerűen elbűvölt Odisszeusz éleselméjűsége, fizikai terhelhetősége, de ezeknél is még inkább pszichés ereje, az otthon, a család és a társai iránti szeretete és hűsége. Teljesen más anyagból gyúrták, mint a napjaink férfiait. Nem a kalandot hajkurássza, csak beavató próbákban/tapasztalatok hosszú sorában van része, miközben pedig minden erejével hazaigyekszik. Az otthon Ulisszesz számára a feleség, a gyermek és minden, ami körbeveszi őket: egy, a keze által emelt, alakított-formázott kis világ. Nem célom, hogy részleteket jelenítsek meg a hőseposzból, de hagyom, hogy át-meg átéljem azt, s az objektivált hangulatokkal üzenek a nézőknek. Az 1977-ben Bukarestben született képzőművész tanulmányait a bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem festészet szakán végezte. Számos hazai és nemzetközi kiállítása után első alkalommal állít ki Csíkszerdában. Az Új Kriterion galéria keddtől péntekig 14.00 18.00, szombaton 10.00 14.00 óra között látgatható. Vasárnap és hétfőn zárva van. Ady Andás 16
SECOND HAND Herman Levente kiállítása a PAG-ban A Pál Aukciósház és Galériában május végén megnyílt Herman Levente kiállítása júniusban is látogatható az érdeklődők számára. A Marosvásárhelyen született és Budapesten élő képzőművész alapító tagja az Élesdi Művésztelep Egyesületének, tagja a MAMŰ Társaságnak. Eddigi életművét nehéz lenne korszakokra bontani, inkább a sorozatokban való gondolkodás jellemzi, témái egymásba kapcsolódnak, egy gondolatmenet köré épülnek fel ismerteti az art.hu életrajzi gyűjteménye. Second Hand kiállításanyagával a másodkézből történő PAG PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz. vásárlásra utal, gyökerében az újrahasznosítás foglalkoztatja, miközben figyelmünket készleteink kimerülésének veszélyeire irányítja. Munkái számos hazai és külföldi kiállítás után most Csíkszeredában is láthatók. Fotók: Ádám Gyula
CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro FERENCES PAPSZENTELÉS CSÍKSOMLYÓN 2012. június 2. / szombat Főcze Imre fr. Bonaventura Négy év szünet után újra ünnepelhet a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, ugyanis 2012. június 2-án, szombaton a reggel 10 órakor kezdődő szentmise keretében két örökfogadalmas ferences szerzetest szentel pappá dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a csíksomlyói kegytemplomban. Főcze Imre fr. Bonaventura (Gyimesfelsőlok, 1984) és Sebestyén Antal fr. Albert (Déva, 1966) pappá szentelendő ferences testvéreket hivatásukról kérdeztük. Milyen indíttatásból döntött úgy, hogy a ferences szerzetespapságot választja? Főcze Imre fr. Bonaventura: A jó Istennek kiskoromtól fogva helye volt az életemben. Kapcsolattartásunkból született meg ez a szabad és önként vállalt döntésem. Sokszor foglalkoztatott a kérdés: hogyan tudnék boldogan élni? Tulajdonképpen a válaszkeresés indított el a ferences lelkiség útján. Úgy gondoltam és gondolom, hogy szerzetespapként tehetem meg mindazt, amire a jó Isten megteremtett és meghívott. Csak úgy lehetek boldog, ha megteszem az Ő akaratát. Az Úrnak adott válaszom kalandos időszakokban még inkább megerősítést nyert: olyan valamit adott, amiről nem is tudtam, hogy hiányzik az életemből. Sebestyén Antal fr. Albert: Az indíttatás Isten részéről jött, és ezt meggyőződésből mondom, mert harcoltam ellene. Hagyományosan vallásos családban nevelkedtem. Kisgyermekkoromtól kezdve jó kedvvel ministráltam a dévai ferenceseknél, kitűnő hittanórákon és kirándulásokon vettem részt, de mégsem akartam pap vagy szerzetes lenni. 16 éves koromban mint papságra készülő beiratkoztam a gyulafehérvári kántoriskolába, de akkor sem sikerült a papság mellett döntenem. Valami még hiányzott! Hogy mi? Azt megtapasztaltam az elkövetkező húsz évben, amit a világban töltöttem. A boldogságomat én magam akartam kialakítani! Az élet kis csődjei aztán megtanítottak szembenézni önmagammal, és döntöttem: szerzetes szeretnék lenni, aki imádkozik és szolgál, mégpedig ferences, mert Szent Ferenc Regulájában találtam meg azokat a kereteket, amelyek kellő szabadságot biztosítanak, és össze is fogják az életemet. Szerzetesként pedig azért választottam a papságot, mert mindig hittem a bűnök megbocsátásában. Gyónásaimban én is sokat küszködtem, és ha már Isten képességet adott a tanulásra, megígértem neki, hogy jó gyóntató leszek, mert fontos, hogy a nyáj tudja, a Jó Pásztor mindig szeretettel hazavárja. Melyek voltak a szerzetesi és a papi életre való felkészülés időszakának legemlékezetesebb mozzanatai? Főcze Imre fr. Bonaventura: A közösség, az összetartozás. Készülhettem szellemileg-lelkileg annak érdekében, hogy az embereknek a javát tudjam adni, hogy szolgálni tudjam őket. Nem mindig volt akadálymentes az eddig bejárt út, de a nehézségeket tulajdonképpen nem is nevezném akadályoknak, hanem inkább olyan pillanatoknak, amelyek helytállásra tanítottak. Úgy gondolom, ezek a pillanatok, érzések emberileg nézve teljesen természetesek, ésszel megmagyarázhatóak. Sebestyén Antal fr. Albert: 38 évesen kezdtem a jelöltséget a dési kolostorban. Jó volt a közösség, sokat foglalkoztak velem. Tanítottak, és a begyepesedett szürkeállományomat igyekeztek feltörni. Páll Leó, Böjte Mihály, Albert Leánder, Péter Arthur aki egyben magiszterem is volt és Kakucs Szilveszter testvérek hetente jöttek órát tartani. Nagyon hálás vagyok nekik a sok odafigyelésért! Ez a szerető odafigyelés, amiben részesültem, egy teljesen új világot nyitott meg előttem. A nehéz pillanatok az énekórák voltak, de ezek már szép emlékké 18
CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro alakultak bennem. Amióta a rendben vagyok, elkezdődött életem nagyvakációja, vagyis azt teszem, amire Isten meghívott, és ez nem jelent számomra nyűgöt! Az alig ötven tagot számláló rendtartományban legutóbb 2008-ban volt papszentelés. Mit gondol, mi a szerepe ennek a kis létszámú közösségnek Erdély lelki-szellemi életében, és leendő szerzetespapként mit tart személyes feladatának? Főcze Imre fr. Bonaventura: Jelen lenni az emberek életében, velük haladni az úton. Kihívást látok abban, hogy jóságos Atyánk szeretetét vigyem az embereknek. Azt szeretném, hogy papi munkám az Úrról szóljon, benne találjam meg szolgáló tanúságtételem lényegét. Sebestyén Antal fr. Albert: Legfőbb elöljárónk, a generális atya azt mondta rólunk, erdélyi ferencesekről, hogy ennek a maroknyi embernek a hite képes lenne felforgatni a világot. A ferencesek a maguk helyén mindig képesek voltak felforgatni a világot, a remény barátai ebben a reményvesztett, beszűkült világban. Ezt látom én is feladatomnak, hogy mint korábban említettem jó gyóntató és jó igehirdető legyek, mert szükségük van az embereknek az igazi Örömre. Az Ön szervezésében idén ötödik alkalommal kerül sor az immár jól ismert Ferences Biciklitúrára, amelyen évente egyre több, legutóbb közel száz fiatal vett részt. Miben látja a rendezvény növekvő sikerét? Hogyan illeszkedik a túra a Szent Ferenc-i lelkületbe, a rend és személyes elképzeléseibe? Főcze Imre fr. Bonaventura: A növekvő érdeklődés arról árulkodik, hogy napjaink fiataljai is szeretik a jó Istent. A biciklizés, a testmozgás mellett lelkünket a jó Istenre való odafigyelésre váltjuk át. A biciklitúrán nem egymás elől tekerünk, hajtunk el, hanem egymásra odafigyelve, egymást meghallgatva, beszélgetve haladunk több száz kilométeren keresztül. Nem versenyezve, hanem egymást bátorítva, segítve haladunk, miközben rácsodálkozunk a jó Isten szépséges alkotásaira, tetteire. Akik részt veszünk a biciklitúrán, szeretnénk Istenünkhöz közelebb kerülni, Nála időzni, Vele lenni. Szent Ferenc természetszeretete jut itt eszembe: ő is a természet szépségeire rácsodálkozva vélte felfedezni azt, akit az egyedüli imádás megillet. Ennek hatására felszólítja a teremtett világ minden létezőjét, hogy vele együtt adjanak hálát alkotójuknak. Úgy látom, hogy a FerBit mindenképpen egy új evangelizációs eszköz a rend életében, és új evangelizációs jelenlét a világban. Személyesen úgy élem meg, hogy közösségformáló ereje van: ismeretségek, kapcsolatok, barátságok, alakulnak ki. Ha lehetősége lenne arra, hogy olyan fiatalokhoz szóljon, akik érdeklődnek a szerzetesi élet, a ferences lelkület iránt, mivel biztatná őket? Sebestyén Antal fr. Albert: Ne féljenek! Merjék vállalni önmagukat, mert a többit Isten alakítja! Kérdezett: Borsodi L. László ferences sajtóreferens Sebestyén Antal fr. Albert 19
CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro FerBiT FERENCES BICIKLITÚRA Küldelek Én, megáldlak Én! E mottóval indul újabb kalandos útjára az immár fél évtizedes hagyományra viszszatekintő Ferences Biciklitúra: a FerBiT. 2012. július 18 23. között Assisi Szent Ferenc lelkületében, fiatalos lendülettel gurulunk 300 kilométert a teremtés megcsodálásáért. Az ötödik FerBiT a következő program szerint halad: Első nap: találkozás Marosvásárhelyen Második nap: Marosvásárhely Nyárádszereda Mikháza Szováta Harmadik nap: Szováta Parajd Székelyudvarhely Szentegyháza Hargitafürdő Negyedik nap: Hargitafürdő Csíkszentgyörgy Csobányos Ötödik nap: Csobányos Gyürke Egerszék Úzvölgye Csíkszentsimon Csíksomlyó Hatodik nap: hazaindulás Az útra a legmegfelelőbb választás: a terepbicikli. Hogyha már betöltötted a 17-ik életévedet, csatlakozz hozzánk, hogy közösségben haladjunk Székelyföld csodaszép tájain! További információkat biciklistak@gmail.com e-mail címen, a www.ferbit.ro oldalon, vagy a 0741 940 171 telefonszámon találsz. Gyere velünk, indulj velünk, tekerjünk együtt az ötödik. FerBiT-en is! Részvételi díj 60 lej (amennyiben valakinek ez nehézséget okozna, kérem, hogy nekem jelezze). Főcze Imre fr. Bonaventura
CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET www.cseke.ro A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 2012. JÚNIUSI PROGRAMAJÁNLÓJA 2012. június 2. / szombat Pünkösdi rózsa-túra családosoknak: Zsögödfürdő Haromalja Túravezető: Tőke Mária Magdolna, tel.: 0743 039 093 2012. június 2 3. - szombat vasárnap Bucsecs-túra: Busteni Morar-völgy Gaura-völgy Bran, 2 nap Túravezető: Tőke Dénes, tel.: 0752 568 855 2012. június 9. / szombat I. CSEKE tájékozódási verseny gyerekeknek Helyszín: a Csihányos területe Programfelelős: Nagy Attila, tel.: 0740 204 441 2012. június 16. / szombat Széphavas-túra Túravezető: Pomjánek Béla, tel.: 0751 131 207 2012. június 20 24. / szerda vasárnap Pareng-hegység: 5 napos sátras túra Túravezető: Tőke Dénes, tel.: 0752 568 855 2012. június 29. július 1. / péntek vasárnap Széphavas-túra 3 napos bringatúra a Kelemen- és Besztercei-havasokban Túravezető: Bölöni Sándor, tel.: 0744 160 231 Az időjárás függvényében a túrák időpontja változhat, amelyet aktuálisan www.cseke.ro oldalon talál. 21
KÖNYVKOSÁR A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA BORSODI L. LÁSZLÓ: Feljegyzések a földről. Versek. Forma: 115x185, terjedelem: 80 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 19 lej A prózavers felszabadítja a költőt a gúzsban táncolás kényszerétől, a rím és ritmus béklyója fellazul, szabadjára engedve a költői képzeletet, a gondolatokat. De nem csorbul a vers, mint műfaj tömörsége, lényegre törése, esztétikai tartalma. Borsodi L. László a prózaversben is kipróbálta magát, az irodalmi folyóiratokban és portálokon való megjelenését követően begyűjtött biztatásra ciklusokba szervezte és kötetbe válogatta legutóbbi prózaverseit, s Ráduly Margit értő illusztrációival kiegészítve bocsátja az olvasó elé. FERENCZ IMRE: Madárkirakat. Forma: 225x215, terjedelem: 40 oldal + 34 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 22 lej Verses madárhatározót írt Ferencz Imre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megszerettesse a madarakat a gyermekekkel. Ezt a könyvét a gyermekeknek szánta, mert meggyőződése, hogy a gyermekek a legbiztosabb olvasók. A szerző Egyed Emese megállapítása szerint a madarak mint képek, jelképek, természeti hangadó lények, sőt, mozgó látványok, történetbéli szereplők bemutatására vállalkozott. Vállalkozását pedig neves erdélyi és magyarországi természetfotósok ritka szépségű madárportréi teszik teljesebbé. NYIRŐ JÓZSEF, a székely nép krónikása Forma: 140x200, terjedelem: 434 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 28 lej A Nyirő József újratemetése kapcsán is kibontakozóban lévő Nyirő-kultuszt szolgálja a Pomogáts Béla által szerkesztett kötet. A szerkesztő szándéka szerint válogatás róla, illetve műveiből készült tanulmányokból, kritikákból, jegyzetekből. A kötet ugyanakkor arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy bizony ideje lenne létrehozni egy Nyirő Józseffel foglalkozó irodalomtörténeti monográfiát is. VÁMSZER GÉZA: Csík vármegye településtörténete Forma: 140x200, terjedelem: 224 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 25 lej Vámszer Géza 1929 1941 között tanítványaival együtt bejárta Csík, Gyergyó, Kászon és Gyimes településeit, ahol megszállottan rajzolt, fényképezett és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Pontosan felmérte a székely falvak művészettörténeti értékeit, településszerkezetét, lakáskultúráját, népművészetét, kézművességét és gazdálkodását. Hagyatékának jelentős része 1997-ben a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári dokumentációs központjába került. A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz. Tel.: 0265 250 491. 22
KÖNYVKOSÁR A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Svájci írók új sorozat a Bookartnál interjú Hajdú Áronnal, a Bookart Könyvkiadó vezetőjével Bár a Bookart Kiadó ismert az olvasók és szakma számára is, mégis arra kérem, röviden mutassa be A Bookart Kiadót 2004-ben alapítottam, azzal a céllal, hogy a könyvkiadás legnemesebb hagyományait követve, de nem riadva vissza a merész kísérletezéstől sem, izgalmas, igényes kivitelű, friss szellemiségű könyveket tegyek az olvasó asztalára. De talán dacból is, mert a bennem élő nyomdászt és könyvtervezőt zavarta az erdélyi kiadók nagy részének szakmai igénytelensége. Emellett bátyám és néhány barátom is biztatott, hisz abban mindannyian egyetértettünk, hogy egy erdélyi kiadónak a magyarországi piacon is versenyképesnek kell lennie, ha fenn akar maradni. Persze nem volt könnyű úgy elindulni, hogy csak abban voltam biztos, amit nem szeretnék tenni. 2007-ben megalakult a szerkesztőbizottság, kezdetben Hajdú Farkas- Zoltánnal, Kovács András Ferenccel és Láng Zsolttal, majd Láng távozása után Demény Péterrel, Markó Bélával és Szabó Róbert Csabával egészült ki a csapat. Grafikai szerkesztőnk Részegh Botond lett. De még csak az út kezdetén vagyunk, kiadónk egyelőre családi vállalkozás, hiszen fő támaszaim lányom és bátyám, de gyakran besegít feleségem is, hogy egy-egy könyv megszülethessen, vagy hogy minél jobban szerepelhessünk a könyvfesztiválokon. És persze tévedtünk is sokat, de szerencsére, mindig volt erőnk beismerni hibáinkat és tanulni belőlük. Több mint harminc kötet megjelentetése van a hátunk mögött: gyermekirodalom, világirodalom, elsőkötetesek, neves magyar szerzők; és három marosvásárhelyi Szép könyv-díj. Számos méltató recenzió, többek között az Élet és Irodalom, Népszabadság, Nők lapja, Bárka, Magyar Nemzet, litera.hu, transindex.ro hasábjain. Szerzőinkkel, fordítóinkkal igyekszünk meghitt, bensőséges kapcsolatot tartani, hisz tudjuk, hogy noha a kiadó a vállalkozó, a könyv mégis a szerző üzlete az olvasóval. Csak egy példát említenék: 2008-ban vettünk részt először a marosvásárhelyi könyvvásáron. Mindenki legnagyobb gondja az volt, hogy nem elég a polc a számtalan régebbi, újabb kiadványának. Mi megszabadítottuk standunkat a polcoktól, és szerzőink felnagyított portréival díszítettük. Tegyem hozzá, nagy sikerrel. Rövid ismertetőt kért. Most jövök rá, hogy az eltelt nyolc év tartalmas és sikeres volt, sok minden történt, képtelen vagyok rövidebb ismertetőre. De itt most megállok. Mit tartanak fontosnak a könyvkiadásban, mihez ragaszkodnak, miből csinálnak elvi kérdést? A műgond, az odafigyelés, a szerzők és az olvasók megbecsülése a Kiadó alapvető törekvése; az, hogy az Olvasó, éljen bárhol a világon, tudja, hogy az a könyv, amely a Bookart műhelyéből került ki, a maradandóság becsülendő igényével készült fogalmazta meg találóan ars poeticánkat Láng Zsolt 2008-ban. Ezt ma is fontosnak tartjuk és ragaszkodunk hozzá. Az új szerkesztőbizottság célja, hogy a Bookart csak minőségi alkotások gondozója legyen. Személyesebben fogalmazva: csak olyan könyveket szeretnénk az olvasók kezébe adni, amelyeket mi is szívesen olvasunk. Itt hadd említsem meg, hogy számunkra a kézirat megszerkesztése az alkotást követő legfontosabb munkafolyamat, amely során csiszolódik, finomul a végleges szöveg. Időigényes ugyan, de tagadhatatlanul a minőség javát szolgálja. Nagy figyelmet szentelünk köteteink küllemére, a tipográfiára, a borítóra, a papír minőségére is (ugye, bookart : nomen est omen), ezekben a kérdésekben kevésbé vagyunk engedékenyek a szerzők irányában. A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg a Svájci írók a kiadó új sorozata. Milyen megfontolásból esett a választás a svájci írók magyar nyelvű megjelentetésére? Milyen koncepcióra épül a sorozat? 24
KÖNYVKOSÁR A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA A sorozat ötlete 2010. március 18-án született meg Zürichben. Hajdú Farkas-Zoltán készülő fordításkötetéhez gyűjtött anyagot, s többek között Werner Morlangot, a neves svájci irodalmárt is felkereste. Beszélgetésük során szó esett Erdélyről, transzszilvanizmusról, kultúrák egymás mellett éléséről és a keleti Svájc -modellről, amely Trianon után talán a legszebb jövőképet vázolta fel Erdély népei számára. Sorozatunk ennek az értelmiségi utópiának kíván emléket állítani. A sorozat egyelőre kilenc kötetet foglal magába, ezeket felkérésünkre Werner Morlang válogatta ki: hét német, egy francia és egy olasz nyelvű kiváló svájci szerző művét. A fordítókat is a legnagyobb gonddal válogattuk ki, a magyar műfordítás elismert szakemberei ők. Sorozatunk főtámogatója a neves zürichi Pro Helvetia Alapítvány. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy bizalmat szavazott nekünk, és visszajelzés, hogy jó úton járunk. Hogy folytatjuk-e a sorozatott, azt majd az olvasók fogják eldönteni. Mit gondol, a piac nyitott lesz erre a sorozatra? Milyen fogadtatásra számít? A magyar olvasók számára mindeddig szinte ismeretlen a svájci irodalom, azt hiszem a többség Max Frisch és Dürrenmatt után megállna, ha róla kérdeznénk. Márpedig nagyszerű, változatos, sokszínű irodalma van ennek a napnyugati civilizációba mélyen beágyazódott, négynyelvű országnak. Bízok abban, hogy nemcsak itthon, de Magyarországon is pozitív lesz a fogadtatás. És persze a sorozat külleme is rendhagyó. Részegh Botond kiváló munkát végzett és az Alutus nyomda is ismét bizonyított, no meg feltétlenül említenem kell Császár Csilla önzetlen segítségét is. Manapság egyre népszerűbb az e-könyv. Mi a véleménye erről a formátumról? Több helyen elmondottam már, a könyv egy koncertteremben felhangzó szimfónia, ha úgy tetszik: az egyszeri művészeti élmény. Az e-könyv meg az erről az élményről készített anonim digitális másolat, a máslás. Valahol azt olvastam, hogy: A könyvek az olvasó előtt sorba álló, türelmesen várakozó szeretők. Az e-könyv ezek szerint... hadd ne folytassam. Lehet választani. Kérdezett: Mihály Réka 25
KÖNYVKOSÁR A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Markó Béla BOLDOG SZISZÜPHOS 160 oldal, 160x160 mm, kötött, 30 lej A szerző új haikuit tartalmazó kötetét Részegh Botond illusztrálta, fülszövege Kovács András Ferenc ajánlóverse. SVÁJCI ÍRÓK A KIADÓ ÚJ SOROZATA Svájci írók Urs Widmer: A KÉK SZIFON Fordította: Kurdi Imre, 112 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 30 lej A könyv főhőse beül a bázeli vonatba, hogy hazautazzék, s egyszerre csak a múltban találja magát, gyermekkora családi házában. Minden a régiben, még a kék szifon is ott csillog apja borosüvegei között. Éppen csak a betoppanó, furcsa alakot nem ismerik meg eltűnt fiacskájukért aggódó szülei. Izgalmas, többsíkú időutazás kezdődik. Ritkán olvastam ilyen izgalmas könyvet, és ritkán voltam ennyire elámítva, elcsábítva, ritkán ragadott valami ennyire magával. Ha a Nobel-díjat osztó bizottság tagja lennék, ez a könyv a listám élén állna. (Badische Zeitung) Svájci írók Gerhard Meier: HOLTAK SZIGETE Fordította: Bán Zoltán András, 128 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 32 lej 1977. november 11-én, Márton napján Baur és Bindschädler, a két régi barát szokásos szombati sétájára indul a svájci Oltenben. Szinte végig Baur viszi a szót, felidézi emlékeit szülőfalujáról, Amrainról. A mesélés során múltból származó képek bukkannak elő és ékelődnek a történet szövedékébe, behatolnak a már felidézett képek közé, létrehozván a lélek kiállítótermét. Nyelvi köntösbe öltözött képek rajzolják ki a séta útvonalát, az utcanevekre rárakódó múltat, az elmesélés által mintegy közterületté váló személyes időt. Egyes kitüntetett elemek, motívumok ismétlődése, néhány alapjelenet révén a regény végére aztán összeáll a teljes kép, amely mégis átmeneti és hiányos csupán. És az olvasóra vár, hogy kiegészítse. Sétálni és látni, látni és gondolkozni, gondolkozni és beszélni, beszélni és írni. Ha az olvasó Gerhard Meier javaslatára hajlandó a világot sétálva megismerni, felfedezheti a kicsiben a nagyot, a ráismerésben a változást, az átalakulásban a történetek szövetét. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Svájci írók Piero Bianconi: CSALÁDFA Fordította: Lukácsi Margit, 224 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 38 lej Bianconi műve maga Ticino, ahogy Bianconi Ticino maga. És ez a Ticino sziget, legalábbis kulturális értelemben az. Mert a Piemonte és Lombardia közé beékelődő vidék sosem volt az olasz állam része. Ez Piero Bianconi szülőföldje, közelebbről a Verzasca völgyében lévő Mergoscia, ahol ősei éltek. Regényének önvallomásos fejezetében némi iróniával azt állítja magáról, hogy intellektuális értelemben poligám alkat, s ez a hajlam megfelelt műkedvelő, szerteágazó érdeklődésének: nyomasztó teher ez, sorscsapás vagy szerencse, ahogy vesszük írja. Könyve családi krónika, de kollektív történelem is, egyszerre irodalmi régészet és a lélek geológiája. Bianconi a proust-i hagyományt folytatja, könyvében mesterien ötvöződik a jelen az emlékezettel. Egy falu, egy völgy történetét írja meg, amelyben egy egész nép sorsa tükröződik, megindító őszinteséggel. (Neue Zürcher Zeitung). 26 BOOKART KIADÓ www.bookart.ro office@bookart.ro 0040 744 778 407
REKLÁMAJÁNLATUNK 2012-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 Három lapszám: 600 20% 480 Hat lapszám: 1200 30% 840 1 belső oldal Egy lapszám: 80 Három lapszám: 240 20% 192 Hat lapszám: 480 30% 336 ½ belső oldal Egy lapszám: 50 Három lapszám: 150 20% 120 Hat lapszám: 300 30% 210
KÖNYVKOSÁR A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő Sümegi György Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej. Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej. A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej. Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej. Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej. Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej. Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869 1923 Ára: 20 lej. Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej. Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934 2010 Ára: 35 lej. Szabó András: A Hargitáról Észak-Bácskába NAGY ISTVÁN Ára: 25 lej. CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej. CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail: varoshaza@szereda.ro Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej. 28
HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK Daczó Katalin összeállítása NEVES CSÍKIAK JÚNIUSI ÉVFORDULÓK KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT LÁSZLÓ ANTAL László Antal (Raffay Béla szobra szoborlap.hu) Kilencven éve, 1922. június 7-én született Gyergyóalfaluban László Antal Kossuth-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora. Kitüntetéssel érettségizett a csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Gimnáziumban 1941 júniusában, majd 1945-ben a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Előbb egyetemi tanársegéd, majd adjunktus, 1950-től a veszprémi Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet osztályvezetője, 1953-tól a Magyar Román Kémiai Kísérleti Üzem főmérnöke volt. 1957-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára lett. Ő alapította a Vegyipari Műveletek Tanszéket. 1963-ban a vegyipari rendszerek szabályozásának és méretnövelésének alapvető kérdéseiről írt értekezésével elnyerte a tudományok doktora fokozatot. Hivatása tudományos alapjait rendszerezte A vegyészmérnöki tudomány alapjai című, Benedek Pál professzorral közösen írt, 1964-ben megjelent nagysikerű könyvét több idegen nyelven is kiadták. Tudományos iskolát teremtett, kiváló mérnököket és tudósokat nevelt. Tanítványai és munkatársai közül ma Magyarországon és külföldön is sokan töltenek be vezető ipari és tudományos állásokat és örökébe is tanítványai léptek. Hosszú betegség után, 1982. december 8-án hunyt el. (A Magyar vegyészet arcképcsarnoka nyomán) KILENCVEN ÉVE HUNYT EL GÖTTMANN BÓDOG Kilencven éve, 1922. június 22-én hunyt el Celldömölkön Göttmann Bódog alezredes, kerületi csendőr-parancsnok helyettes. Vas megyében született 1843-ban. 1880-ban végezte el a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamát, majd ugyanebben az évben hadapródként őrsparancsnok lett Csíkszeredában. Később Budapesten, Pozsonyban és Nagykanizsán működött. 1904-ben alezredessé lépett elő. Nyugdíjazása után Celldömölkön telepedett le. Több kitüntetés, katonai érdemkereszt és a Ferenc József-rend lovagkeresztjének birtokosa. Göttmann alezredes kora ifjuságában tökélte el magát a csendőri pályára, nagy kedvet és benső hivatást érezvén ezen szolgálat iránt. Egész pályafutásán át mintaképe volt a derék, becsületes, igaz csendőrnek. Vigkedélyü, őszinte humoru, szerény, szilárd jellemü férfi volt. Valami egészen megkapó jóság, bajtársi, baráti és emberi melegség jellemezte egész tevékenységét. Rendkivül szorgalmas és kötelességtudó, előljárók iránt feltétlen hüséggel ragaszkodó, alárendeltjeivel szemben szigoruan következetes, de gondoskodó, érdekeit szívén viselő tiszt és parancsnok volt. írja róla Preszly Lóránd: A csendőrség úttörői című kötetben. Göttmann Bódog alezredes (Preszly Lóránd: A csendőrség úttörői. Budapest, 1926.) 29