Zenefogyasztási szokások, a komolyzenei koncertek látogatottsága, a fiatalok hangverseny-látogatási szokásai, a Művészetek palotája közönsége (A szonda Ipsos kutatási eredményeinek összefoglalása) Zenefogyasztási szokások A felnőtt magyar lakosság elsősorban a hagyományos elektronikus médiumokon keresztül találkozik zenével. A megkérdezettek közel kilenctizede a rádiók adásait hallgatva jut zenei élményhez. míg a televízió-csatornákon keresztül a lakosság csaknem négyötöde kerül kapcsolatba muzsikával. A közösségi terek és a kulturális intézmények lényegesen kevesebb emberhez juttatják el a zene élményét. Ugyanez igaz az egyelőre kevésbé elterjedt új elektronikus médiumra, az internetre is. A lakosság szűk egyharmadáról mondható csak el, hogy közintézményekben, kulturális rendezvényeken éppúgy hallgat zenét, mint az elektronikus médiumokon keresztül. Elsősorban a fiatalokra - közülük is különösen a tanulókra -, a diplomásokra, a vezető beosztásban dolgozókra, a szellemi munkát végző alkalmazottakra jellemző, hogy közösségi tereken, intézményekben, szórakozó- és vendéglátóhelyeken, fesztiválokon is találkoznak zenével. Ezekben a csoportokban a megkérdezettek több mint fele fogyaszt" zenét így is. De szinte minden második budapesti megkérdezettről is elmondható ugyanez. A megkérdezettek alig háromnegyede tud valamire asszociálni a komolyzenével és a könnyűzenével kapcsolatban. A komolyzenével kapcsolatos asszociációk elsősorban a muzsikával kapcsolatos objektív tényekre vonatkoznak, és csak másodsorban érzésekre, szubjektív viszonyulásokra. A könnyűzenével kapcsolatos asszociációk is többnyire a zenével kapcsolatos objektív tényekre vonatkoznak, de a leggyakoribb választípusba ez esetben a kérdezett pozitív érzéseit, viszonyulását kifejező feleletek tartoznak (pl. szórakozás, buli, lazítás). A zenei stílusok, irányzatok közül a könnyűzene a legnépszerűbb. Öt felnőtt magyarországi lakosból csaknem négy szereti a könnyűzenét, illetve annak valamilyen válfaját. De a megkérdezettek több mint fele kedveli a magyar népzenét (is), és csaknem ennyien nyilatkoztak úgy, hogy szívesen hallgatnak operettet, musicalt. A lakosság közel négytizede kedvel valamilyen világzenei áramlatot. A komolyzene a felnőtt lakosság 28 százaléka számára vonzó ennyien állították, hogy szeretik, hallgatják az ebbe a kategóriába sorolható zenei műveket. A dzsessz kedvelőinek tábora is népes, minden negyedik megkérdezett szereti az ilyen jellegű zenét. A komolyzenén belül az egyházi zene a lakosság egyötöde számára vonzó alternatíva. Ezzel szemben az alternatív zenét alig egytizedennyien kedvelik. A felnőtt lakosság több mint kétharmada a hazai zenét részesíti előnyben a külföldivel szemben, míg ellenkező véleményt csak 20 százaléknyian fogalmaztak meg. A lakosság nagyobbik része, 63 százaléka csak privát szférájában hallgat zenét, és három megkérdezettből csak egy olyan akadt, aki otthonából kimozdulva találkozik zenei élményekkel. Még kisebb azok aránya, akik rendszeresen járnak zenei programokra. A felnőtt lakosság több mint fele soha nem járt még zenei rendezvényen. További 13 százalék azok aránya, akik ugyan voltak már ilyen programon, de nem mondhatják el magukról, hogy évente legalább egyszer zenei rendezvényen vesznek részt. A lakosság szűk egytizede, 9 százaléka is csak évente jut el valamilyen koncertre vagy más zenei rendezvényre. Az ennél gyakrabban, vagyis évente többször zenei rendezvényt látogatók aránya összesen is csak bő egynegyed, 26 százalék. Legnagyobb részük, a felnőtt lakosság 16 százaléka évente többször, de nem túl gyakran jut el zenei rendezvényekre. Kéthavonta, 1
illetve havonta a megkérdezettek 4-4 százaléka jut el ilyen eseményre, míg 1-1 százalékuk még ennél is gyakrabban, hetente vagy legalábbis havonta többször vesz részt zenei rendezvényeken. Azok aránya, akik ennél is gyakrabban, azaz hetente többször látogatnak zenei programokat, elenyésző. A zenei programok rendszeres látogatói elsősorban a fiatalok, a diplomások, a tanulók, a vezető beosztásban, illetve a beosztottként szellemi munkát végzők közül kerülnek ki. Akik évente többször jutnak el zenei rendezvényekre, 46 százalékban nem tudták megmondani, hogy az év melyik időszakában járnak gyakrabban zenei programokra. Akik mégiscsak meg tudták jelölni az év egy részét, azok többnyire, 45 százalékban a nyári időszakot említették. Akik egyáltalán voltak már bármilyen zenei rendezvényen, leginkább az előadótól és a zenei stílustól tették függővé. hogy milyen programot választanak. De ez nem jelenti azt, hogy a program körülményei közömbösek lennének. Akik részt vettek már valamilyen zenei programon. rendezvényen, többnyire szabadtéri rendezvényeket, fesztiválokat látogattak, vagy legalábbis ilyen típusú rendezvényeket is. A zenei rendezvényen részt vevő megkérdezettek csaknem háromnegyede számolt be erről, ami a teljes népességre vetítve 35 százaléknak felel meg, vagyis a felnőtt népesség bő egyharmada volt valamilyen fesztivál, szabadtéri rendezvény keretei között zenei programon. Minden más rendezvényhelyszínt lényegesen kevesebben említettek. A második helyen a különböző típusú Vendéglátóhelyek szerepelnek, éttermek, kávéházak, kocsmák, pubok. amelyeket a zenei programok látogatóinak 44 százaléka említett meg olyan helyszínként, ahol az elmúlt év során valamilyen zenei programon vett részt. Kultúrházban, művelődési otthonban vagy közösségi házban a zenei programok látogatóinak 37 százaléka volt valamilyen zenei programon az elmúlt évben. Oktatási intézményben, iskolában 32 százalékuk hallgatott meg valamilyen zenei produkciót, míg színházban 31 százalékuk részesült zenei élményben. Hangversenyteremben már csak a zenei programok résztvevőinek 15 százaléka volt az elmúlt évben, míg Operában még kevesebben, 7 százaléknyian. E két helyszín közé ékelődtek be említettségi arányuk alapján az egyesületek, nonprofit szervezetek minta zenefogyasztás közösségi helyszínei. A lakosság véleménye szerint elsősorban a zene élvezete, másodsorban a művelődés, kulturálódás lehetősége vezeti az embereket komolyzenei hangversenyekre. Minden más tényező szerepét lényegesen kisebbnek ítélik a megkérdezettek. A lakosság többsége több forrásból is tájékozódik zenei rendezvényekről, de az elektronikus médiumok, azon belül is a televízió kiemelkedő szerepét semmilyen más médium nem tudja átvenni. A felnőtt magyar lakosság közel egyötöde, 18 százaléka gyűjt zenei felvételeket. De ennél lényegesen többen, 70 százaléknyian vannak azok, akik rendelkeznek valamilyen hanghordozóval - többnyire kazettával vagy CD-vel. A zenei rendezvények látogatóinak relatív többsége nem költött számottevő összeget a zenei rendezvényeken való részvételre. Négytizedük kevesebb, mint 3000 forintot fordított rá, háromtizedük 3-7000 forintot. míg 10000 forintnál többet összesen 23 százalékuk költött zenei programokon való részvételre tavaly az ilyen programok látogatói közül. Az emberek zenéhez való viszonyát nagymértékben befolyásolja zenei képzettségük, zenével kapcsolatos múltbéli vagy jelenlegi aktivitásuk. A felnőtt lakosság bő negyede. 27 százaléka számolt be arról. hogy élete során az átlagosnál szorosabb. aktív kapcsolatba került a zenével. A megkérdezettek 9 százaléka járt zenei általános vagy középiskolába. tagozatos osztályba, vett vagy vesz órákat zenetanáról. 24 százaléknyian számoltak be arról. hogy részt vettek, részt vesznek egy zenekar vagy énekkar tevékenységében. Míg 1 százaléknyian egyéb aktív módon kerültek vagy vannak kapcsolatban a zenével. A zenével való aktív kapcsolat különböző formái sok esetben együtt járnak: a zenei képzésben részesültek közel háromnegyede volt zenekar vagy énekkar tagja, esetleg az ma is. 2
A komolyzenei koncertek látogatottsága, a fiatalok hangverseny-látogatási szokásai A kutatásból kiderült, hogy a résztvevők szabadidő-eltöltési szokásaiban nagy szerepet játszik a zenehallgatás és a koncertlátogatás, ez utóbbin belül főleg a könnyűzenei koncertek preferenciájával találkoztunk. A zenehallgatás szervesen hozzátartozik a kérdezettek mindennapjaihoz, az többek számára a munka és a tanulás során aláfestésként szolgál, ami gyakran lendületet ad a kevésbé kedvelt teendők elvégzéséhez is; főként szórakozást és kikapcsolódást jelent. Zenei ízlés A zenei ízlés változatosságot mutatott, de a kérdezettek közül mindenki a könnyűzenén belül választott magának kedvenc stílusirányzatot, mint például a pop és a rock. A komolyzenekedvelő résztvevők érdeklődésük hátterében egyrészt a családban szerzett zenei élményeket jelölték meg, másrészt a baráti társaság motiváló erejét hangsúlyozták. A komolyzene szeretetét életkori sajátosságnak is tartották, a komolyzene hallgatása többeknél a kor előrehaladtával és a felnőtté válással" automatikus igénnyé vált. A komolyzenét a kérdezettek egy része szívesebben hallgatja otthon, nyugodt körülmények között, mert így kötetlenebbül élvezhetik, mint egy hangverseny keretében. A komolyzene megítélése A zenei műfajok megszemélyesítésekor a komolyzenét olyan, 50-es éveiben járó, tapasztalt személyként képzelték el a fókuszcsoport tagjai, aki erkölcsi tartással rendelkezik, és intellektuálisan a legtöbb műfaj felett áll. A projekciókból kiderült, hogy a komolyzenéhez némi távolságtartással viszonyulnak a résztvevők, ami főleg azzal magyarázható, hogy ez a műfaj a konzervatív társadalmi normákat jeleníti meg számukra. A komolyzenére adott spontán reakciók főleg pozitívak voltak, amelyekből kiderült, hogy a komolyzenének presztízse van a számukra. Egy komolyzenei mű az érzelmek széles skáláját képes kifejezni, amelyet a legfőbb értékének tartottak a csoporttagok. A komolyzene nehezebb befogadhatóságának említésekor felmerült, hogy annak oka a szükséges háttértudás. E nélkül nem mindenki számára élvezhető, továbbá sokan a komolyzenei rendezvények formális kereteivel nem tudtak azonosulni (öltöny, nyakkendő, néma csend), ezért maradnak távol a hangversenyektől. Szerintük a komolyzene másik hátránya, hogy hallgatása teljes odafigyelést kíván, ezért más tevékenység nem végezhető közben, tehát nem alkalmas - az egyébként számukra fontos - háttérzene céljára. A könnyűzene megítélése A könnyűzenét nap mint nap hallgatják a résztvevők, amelyhez leggyakoribb forrás a rádió vagy az otthoni számítógép. A legtöbben ezt a stílust jelölték meg a felszabadult, kötetlen kikapcsolódás kellékeként. A könnyűzene pozitívumai, hogy szinte valamennyi élethelyzetben élvezhető, hallgatása nem követel sem passzivitást (táncolni, tapsolni, italozni is lehet közben), sem teljes kötöttséget, dallamai egyszerűek. ami alkalmassá teszi azokat az éneklésre egy zeneileg képzetlen személy esetében is. A könnyűzene fő negatívuma a sablonosság, az egyszerű szöveg és dallamvilág, valamint a felejthetőség. Komolyzene és könnyűzene összehasonlítása A komolyzene es a könnyűzene összehasonlításából kiderült, hogy a komolyzenét értékesebb műfajnak percipiálták a válaszadók, a könnyűzenét viszont népszerűbbnek tartották, 3
amelynek hátterében főként a könnyűzene köré épülő társas összejövetelek oldottabbnak érzékelt légköre áll. Míg a könnyűzenét sokan az üzlettel és a gyors pénzszerzéssel kapcsolták össze, a komolyzene számukra az örökéletű művészetet képviselte. Dzsessz A dzsesszt Magyarországon kevésbé elterjedt zenei irányzatként értékelték a csoporttagok, ugyanis szerintük az európai kultúra nagyobb súlyt helyez a komolyzenei nevelésre. A dzsessz műfaját a spontaneitás és a szabadság életérzésével társították, amelyet a zene hangulata és a dzsesszkoncertek kontextusa idézett elő a válaszadókban. A dzsessz negatívumai között tartották számon, hogy egyes művek túl bonyolult hangzásúak egy átlagos hallgató számára. A komolyzenei program sikerének titka A legfontosabb szempont a komolyzenei események kiválasztásakor az előadó ismertsége, a darab népszerűsége, ezenkívül egy olyan személy vagy média ajánlása, akinek/amelynek ízlésében megbíznak, vagy olyan társ, aki hajlandó elkísérni őket az adott koncertre. A kellő presztízzsel bíró vagy szokatlansága miatt vonzó helyszín szintén kedvet teremthet a koncertlátogatáshoz. Egy komolyzenei program sikerének titka a válaszadók szerint a kellő időben elinduló, és több csatornán futó reklámkampány, a neves előadók és ismert, populáris művek, a szabadtéri helyszín, vagy egy olyan épület, amely presztízzsel bír a látogatók számára. és a megfizethető árú belépőjegy (ne haladja meg az 5000 forintot). Összességében a kutatásból leszűrhető. hogy a fiatalok számára a komolyzene értéket képvisel, és elismeréssel adóznak a műfaj előtt, még akkor is, ha néhányan közülük kevésbé érzik közel magukhoz. A kínálat megítélése A budapesti résztvevők elégedettek a komolyzenei élettel a fővárosban, inkább világhírű pop- és rockegyüttesek koncertjeiből szerveznének többet. A vidéki résztvevők mind a komolyzenei, mind a könnyűzenei koncertek kínálatát kevésnek találták az év folyamán. A vidéki városokban tartott zenei rendezvények szezonális érzésén változtatni lehetne. A vidéki csoporttagok részéről felmerült az igény, hogy egész évben rendszeresen szervezzenek zenei rendezvényeket stílustól függetlenül, hiszen a kisebb városokban nagyon kevés lehetőség nyílik az igényes szórakozásra. Javaslatok Bár a résztvevők attitűdje egyértelműen pozitív, ajánljuk a komolyzenei koncertek szervezésekor azokat az előadásokhoz köthető előnyöket hangsúlyozni, amelyek a fiatalok számára vonzerőt jelenthetnek: egy ismert popénekes vagy médiaszemélyiség ajánlása; a helyszín előnyeinek ismertetése; az averziót kiváltó elemek tompítása (ne legyen kötelező" az öltöny és a nyakkendő) az előadókkal történő interakció lehetőségének hangsúlyozása; a helyszínen történő más jellegű rendezvények: például kiállítások egyidejű szervezése, korhű ételek felszolgálása. 4
A Művészetek Palotája (MÜPA) közönségének körében végzett közvélemény-kutatás tapasztalatai A MÜPA közönsége Az iskolai végzettség terén természetesen különbség van a lakosság és a MÜ PA közönségének összetétele között. 8 általánost végzett alig került a mintába, míg a diplomások országos súlyukhoz képest majdnem ötször annyian vannak. Szintén sokkal nagyobb - négyszeres - a budapestiek aránya a kérdezettek közt, mint az országos súlyuk. A többi településen, de leginkább a községekben lakók aránya pedig alacsonyabb. mint a magyar felnőtt lakosságban. Hangverseny-látogatási szokások A MÜPA-ba látogatók nagy többsége (70 százalék) komolyzenei programok iránt érdeklődik. A második leggyakrabban látogatott stílus a dzsessz (60 százalék). A többi zenei stílus jóval kisebb arányban képviselteti magát. Tehát a máshol, máskor meghallgatott koncertek is a mostani hangversenyek stílusából kerültek ki. A koncertterem méretének megítélése A nagy koncerttermeket kedveli a MÜPA közönségének több mint fele (57 százalék). Fele ennyien (29 százalék) a kisebb koncerttermet - mint amilyen a Zeneakadémián is található - részesítik előnyben. A kérdezettek között alig voltak olyanok, akik kamaraterembe (5 százalék) vagy egy lakásba, szalonba (2 százalék) mennek legszívesebben koncertre. 4 százalék azt válaszolta, hogy az előadott műtől, annak műfajától függ. milyen helyszínen jobb azt meghallgatni. A közönség egyértelműen előnyben részesíti a zenehallgatás olyan formáját, amikor a művészi alkotásnak nemcsak fül-, hanem szemtanúja is lehet (88 százalék). A közönség összetétele A MÜPA közönsége leginkább (házas)párokból és közeli barátokból áll. Egy koncert élményét a kérdezettek több mint fele (59 százalék) általában párjával, házastársával osztja meg, s ugyanennyien (56 százalék) egy barátot vagy közeli ismerőst visznek el. Azt, hogy kivel mennek az emberek hangversenyre, nem befolyásolja az, hogy hány évesek, milyen az iskolai végzettségük, vagy hol laknak. A hangverseny-látogatás céljai, okai A szórakozás. kikapcsolódás. a zenei élmény vonzza a legtöbb embert a hangversenyekre, koncertekre. A MÜPA közönségének 94 százaléka adott ilyen értelmű választ. A második leggyakoribb ok a műveltség szélesítése, a kulturálódás (60 százalék). Nincs összefüggésben a szocio-demográfiai csoportokhoz tartozás sem a koncertlátogatási motivációval. A programokról való tájékozódás 5
A programokról ismerősök révén, a személyes kapcsolati háló segítségével értesült a két vizsgált előadás közönségének egynegyede (26 százalék). Ugyanennyien (25 százalék) vannak azok, akik a MÚPA honlapján vagy más Online programmagazinban találkoztak a koncertekkel. A hangverseny-látogatás gyakorisága A MÜPA közönségének relatív többsége, 47 százaléka legalább havonta egyszer ellátogat valamilyen zenei programra, rendezvényre. 20 százalék még ennél is gyakrabban, legalább hetente egyszer hallgat zenét közösségi térben. A közönség majd egésze. 95 százaléka pedig évente többször, legalább félévente jár koncertre. A magyar lakossághoz képest a l\/iüpa közönsége négyszer Olyan gyakran jár koncertre ( évente többször : lakosság [25 százalék], MÜPA [95 százalék]). A MÜPA épülete tetszik Kérdezettjeink több mint felének (54 százalék) nagyon tetszik az épület, s további 31 százalék is elégedettséget fejezte ki. Ha a kapott eredményeket egy 0-100 fokú skálára transzformáljuk, akkor 84 pontot kapunk, ami erős jó osztályzatnak felel meg. A MÜPA mint intézmény A MÜPA közönsége egyértelműen biztos abban, hogy szükség volt a Művészetek Palotája mint intézmény létrehozására (,,igen": 98 százalék). A közönség tulajdonképpen egyöntetűen tetszését fejezte ki: majdnem háromnegyedének (71 százalék) nagyon tetszik az intézmény, s további 23 százalék is pozitívan nyilatkozott róla. Ha a kapott eredményeket ismét 0-100 fokú skálára vetítjük, 93 pontot kapunk, ami egyértelmű 5-ös osztályzatnak felel meg. A MÜPA hatása Nem változtatott a MÜPA-ban megkérdezett közönség több mint felének (52 százalék) hangverseny-látogatási szokásain az, hogy megnyílt az intézmény, több mint négytizedük (43 százalék) azonban azóta gyakrabban jár koncertre, amióta megnyílt a Művészetek Palotája. Összességében megállapíthatjuk, hogy az aktívabb hangverseny-látogatók koncertlátogatási szokásait nagyobb mértékben befolyásolja a MÜPA létrejötte. Más rendezvényhelyszínek látogatottsága A MÜPA közönsége ha nem a Palotába látogat leggyakrabban a Zeneakadémián hallgat meg hangversenyt (57 százalék). Jóval kevesebben, 21 százaléknyian említettek pubot, kocsmát vagy mozit, színházat. Az Operaházba 14 százalék szokott menni előadást megtekinteni. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a Zeneakadémiára látogat. A pubok és más szórakozóhelyek a fiatalok körében átlagon felül népszerűek (43 százalék). Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kevésbé valószínű, hogy pubba vagy klubba megy zenei rendezvényre. A városban lakók körében átlagon felüli a pubot, klubot látogatók aránya. Más stílus mérsékelt változás Bizonyos fokig azt is megváltoztatta a MÜPA, hogy mit hallgatnak az emberek. Több mint egyharmaduk (38 százalék) váltott jegyet az intézmény megnyitása óta olyan stílusú 6
koncertre is. amilyenen korábban még sosem járt. A megkérdezettek fele (59 százalék) azonban hű maradt eddigi zenehallgatási szokásaihoz. 7