Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Köztársaság a felkészítési rendszerében állami feladatként végrehajtja: a felsőfokú katonai/nemzetvédelmi vezetőképzést és szakképzést; az egyetemi és főiskolai szintű tiszti alapképzést; az egyetemi szintű alapképzést polgári hallgatók számára; az egyetemi szintű kiegészítő alapképzést; a doktori (PhD) képzést; az általános, illetve szakirányú továbbképzéseket; a tanfolyamrendszerű képzéseket. A fenti feladatokat az intézményünk két egyetemi karos felépítéssel hagyományos, és 2005. szeptember 1-jétől már többciklusú, de 2002-től kreditrendszerű képzésben, nappali és levelező tagozaton, valamint távoktatásos formában is végzi. A képzési rendszer alapját a főiskolai, illetve a felsőfokú alapképzés (BSc) képesítést adó tisztképzés képezi. Az egyetemi és főiskolai szintű képzés, valamint tudományos kutatás jelentős eredményeket felmutatva szolgálja a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek tisztikarának, köztisztviselőinek, közalkalmazottainak felkészítését, az országvédelem ügyét, a hadtudomány művelését. Jövőbeni célunk egy vállalható és követhető, a magyar történelmi tradíción alapuló, a felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás európai normáit magának valló, illetve teljesítő egyetem működtetése. 1. A képzés hagyományos rendszere Az 1993. évi (többször módosított) felsőoktatási törvényünk, amely teljes mértékben vonatkozik a Nemzetvédelmi Egyetemre, egyértelműen meghatározza az egyetemi lét kritériumait. Ezek közül a legfontosabb az, miszerint egyetem az, ahol egyetemi szintű alapképzés, posztgraduális képzés, valamint doktori (PhD) képzés folyik. A ZMNE OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS RENDSZERE EGYETEMI SZINTŰ ALAPKÉPZÉS TANFOLYAM RENDSZERŰ KÉPZÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 1 2 3 4 5 1 2 3 4 1 1 22 2 1 1 2 1 21 2 3 FŐISKOLAI SZINTŰ ALAPKÉPZ PZÉS ALAPKÉPZÉSEK EGYETEMI SZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉS PhD KÉPZÉS POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS 1
Ennek megfelelően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hagyományos (duális) rendszerben a következő főbb képzési formákat szerveztük: 5 éves egyetemi szintű alapképzés tiszti és polgári hallgatók számára Biztonság- és védelempolitikai, illetve Védelmi igazgatási szakokon, valamint Katonai kommunikációs rendszerszervező szakirányon; 4 éves főiskolai szintű tiszti alapképzés; 2 éves nappali, valamint 3 éves levelező posztgraduális egyetemi szintű kiegészítő képzés; 3 éves nappali, illetve levelező doktori (PhD) képzés; különböző időtartamú és tárgyú tanfolyamok (10 hónapos vezérkari, 10 hónapos intenzív nyelvi, néhányhetes karriertanfolyamok, stb.) A Magyar Honvédség nagymérvű létszámcsökkentése, illetve a végbement folyamatos átszervezések jelentős hatást gyakorolnak a katonai/nemzetvédelmi felsőoktatásra. Az egyik fontos befolyásoló tényező, hogy jelentősen csökkennek a beiskolázási létszámok, s ezen belül is egyes fegyvernemek 3-5 fős kibocsátást igényelnek évente, mások 2-3 évente néhányat. Az egyetemi és főiskolai alapképzés, valamint a tanfolyami képzés aránya alapvetően eltolódik az utóbbi javára. A másik gondunk, hogy a Honvéd Vezérkar a Magyar Honvédség folyamatos csökkenése, átalakulása következtében még nem képes 4-5 évre előre megbízható beiskolázási prognózist adni az egyetem számára. Az fentiek következtében a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon már évekkel ezelőtt, a 28 szakból és szakirányból (gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, stb..) egyetlen szakot, a Katonai vezetői szakot hoztuk létre. A Bolyai János Katonai Műszaki Karon, a katonai műszaki (mérnökparancsnoki) képzés (híradó, rádió-felderítő, gépjármű-technikus, stb..) terén is egy ilyen (összevont) szakot létesítettünk, a Had- és biztonságtechnikai mérnök szakot. Ugyanakkor a hallgatók megalapozottabb szakirány-választását segítettük elő azzal, hogy már nem a tanintézetbe jelentkezéskor kezdődik meg a fegyvernemi, speciális szakmai felkészítés, hanem a Magyar Honvédséget belülről megismerve, a tiszti alapképzés félidejében. Így, az egyetem karai is csak a második két évben kényszerülnek a katonai specialitásnak megfelelő kisebb oktatási csoportok kialakítására. Összegezve: a Magyar Honvédség feladatrendszerének, létszámának és létszámarányának megváltozása, a polgári felsőoktatásban végbemenő folyamatok együttesen eredményezték a Nemzetvédelmi Egyetemen: a többlépcsős intézményi integrációt, a szervezeti struktúra racionalizálását, a párhuzamos tanszékek megszüntetését, a jelentős létszámcsökkentést, az egyetemi és kari közös tárgyak bevezetését, a két egyetemi kar létrehozását, a képzési rendszer átalakítását, a többciklusú (lineáris) képzési rendszer bevezetését, új alapképzési szakok indítását. 2. A többciklusú (lineáris) képzési rendszer Magyarországon az oktatási miniszter kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Bologna Bizottság és a kormány elfogadta a Magyar Universitas Programot (2003), valamint 2005-re előre hozta a többciklusú képzés (kísérleti) bevezetésének időpontját. Ugyanakkor a honvédelmi tárca határozott igényeként jelentkezett, hogy a ZMNE is bekapcsolódjon a szoros határidőkkel ütemezett szakalapítási és szakindítási eljárásba. 2
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem figyelemmel A Magyar Honvédségben végbement jelentős változásokra, az önkéntes, professzionális haderőre történő áttérésre; a nemzetvédelmi egyetemi jelleg további erősítésének igényére; A Bolognai Nyilatkozat megvalósításából adódó felsőoktatási reformra; a Nemzeti Universitas Program célkitűzéseinek elérésére; a Nemzeti Bologna Bizottság és a MAB ajánlásaira; a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok megrendelői igényeire kidolgozta a (lineáris) többciklusú képzés szerkezetét, a felsőfokú alapképzés (BSc) szaklétesítési, szakindítási dokumentumait mindazon szakokra, amelyeket a szükséges egyeztetéseket és megrendelői igényeket követően 2005. szeptember 1-től működtet. A ZMNE TÖBBCIKLUSÚ KÉPZÉSI RENDSZERE FELSŐFOKÚ VEZETŐKÉPZÉS TANFOLYAMRENDSZERŰ KÉPZÉSEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A 1 2 3 4 5 6 7 1 2 1 2 3 4 1 3 5 2 4 6 KATONAI ALAPFELKÉSZÍTÉS FELSŐFOKÚ ALAPKÉPZÉS (BSc) PhD KÉPZÉS MESTERKÉPZÉS (MSc) POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS 2.1 A többciklusú képzési struktúrája A Nemzetvédelmi Egyetem a többciklusú képzési struktúráját az alábbiak szerint építette fel: FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS; 2 év, 120 kredit FELSŐFOKÚ ALAPKÉPZÉS (Bachelor, BSc); 0,5 év (az általános katonai felkészítésre) és 3,5 év azaz 7 szemeszter, 210 kredit a katonai szakokon 3 év, 6 szemeszter, 180 kredit a polgári szakokon MESTERKÉPZÉS (Master, MSc); 2 év, 120 kredit a polgári szakokon 1,5 év, 90 kredit a katonai szakokon 3
2 év, 120 kredit a Had- és biztonság-technikai mérnöki szakon DOKTORI KÉPZÉS (Phd) 3 év 180 kredit a Hadtudományi Doktori Iskolán, valamint a Katonai Műszaki Doktori Iskolán. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK 2.2 A felsőfokú alapképzési ((Bachelor, BSc) szakok A felsőfokú alapképzési (BSc) szakokkal szembeni általános követelmény a széles ismereti bázisra épülő alapozás, mely magába foglalja a humán, a természettudományos ismereteken túl, a gazdasági, a vezetési-szervezési, valamint az EU-ismereteket is. A katonai szakokon az első képzési ciklust megelőzi az általános katonai és tiszti alapfelkészítés (amely 5 hónapig tart). Az első képzési ciklus három részre tagolódik: a közös alapozás (amely három félévnyi időtartamot fog át); a közös szakmai törzsanyag elsajátítása (egy félév alatt); a szakiránynak megfelelő szakmai törzsanyag és differenciált szakmai ismeretek elsajátítása (az utolsó három félévben). A Nemzetvédelmi Egyetem a következő felsőfokú alapképzési szakokat (BSc) akkreditáltatta: A Műszaki képzési területen, a Had- és biztonságtechnikai mérnöki képzési ágban: Had- és biztonságtechnikai mérnöki; A Nemzetvédelmi, katonai képzési területen, Védelmi képzési ágban: Biztonság- és védelempolitikai; Büntetés-végrehajtási nevelő; Határrendészeti és védelmi vezető; Nemzetbiztonsági; Védelmi igazgatási. A Nemzetvédelmi, katonai képzési területen, Katonai képzési ágban: Katonai gazdálkodási; Katonai vezetői alapképzési (BSc) szakokat. Az egyetemünk kezdeményezésének és munkájának sikerességét igazolja az a tény is, hogy a (négyszázból) százhétre csökkentett felsőoktatási szakból nyolc felsőoktatási alapképzési (BSc) szak alapítása az egyetem nevéhez fűződik. 2.3 A mesterképzés (Master, MSc) A többciklusú, lineáris képzés második szakasza a mesterképzés, amelyre a Nemzetvédelmi Egyetem a felsorolt alapképzéseken alapuló 10 mesterszak (MSc) képzési és kimeneteli követelményeinek engedélyezését kezdeményezte a Magyar Akkreditációs Bizottságnál, úgy hogy a képzések 2007. szeptemberétől indíthatók legyenek. Ezek a szakok a következők: Biztonság- és védelempolitikai; Büntetés-végrehajtási nevelésirányító; Védelmi infokommunikációs rendszerszervező; 4
Katasztrófavédelmi mérnöki; Katonai logisztikai; Biztonságtechnikai mérnöki; Határrendészeti és védelmi vezetői; Védelmi igazgatási; Katonai vezetői; Nemzetbiztonsági mesterszakok. 2.4 A doktori (PhD) képzés A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert és a 169/2000. Korm. Rendeletben előírt tudományági besorolás szerinti tudományágakban szervezett képzést, vagy egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás alapján tudományos fokozatként, a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítélhet oda az alábbi tudományszakokban: I. HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1. Biztonságelméletek (biztonsági tanulmányok) 2. Politikatudomány és honvédelem 3. A biztonság és a hadtudomány általános elmélete 4. Szárazföldi csapatok műveleteinek elmélete 5. Légierő műveleteinek elmélete 6. A műszaki támogatás általános elmélete 7. Védelmi informatika és kommunikáció elmélete 8. Rendvédelem (határrendészet, közrendvédelem, katasztrófavédelem) elmélete 9. Hadtörténelem 10. Védelemgazdaság 11. Katonapedagógia 12. Katonapszichológia 13. Katonaszociológia 14. Katonai humán erőforrás-gazdálkodás 15. Katonai kultúra és személyközi kommunikáció 16. Elektronikai hadviselés elmélete 17. Katonai logisztika 18. A felderítés és a nemzetbiztonság általános elmélete 19. Katonaföldrajz 20. A térképészeti támogatás általános elmélete 21. Az ABV védelmi támogatás elmélete 22. A tüzér csapatok műveleteinek elmélete 23. Honvédelmi jog II. KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA 1. Katonai műszaki infrastruktúra elmélet 2. Haditechnika 3. Védelmi elektronika 4. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem 5. Katonai közlekedési rendszertechnika 2.5 Szakirányú továbbképzések Az egyetem többciklusú képzési rendszerében számos kiegészítő, továbbképző, specializáló hosszabb-rövidebb idejű program is megjelenik, amelyek a tudományág, a fegyvernem ismereteinek megújítását, a szakismeretek fejlesztését, megújítását, specializálását, a szakirányú ismeretek megszerzését, további fejlesztését célozzák. Mindezekhez szervesen kapcsolódhat a XXI. században szükséges tudásalapú társadalom kiépülésének nélkülözhetetlen eszköze: az élethosszig tartó tanulás (life-long learning), valamint az elektronikus tanulás (elearning). 5
3. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a 2005/2006. tanévben folyó képzés szakjai és szakirányai Kar Szak Szakirány KLHTK BJKMK Biztonság- és védelempolitikai (EN, EKL) Katonai vezetői (E, F, BSc) Határrendészeti és -védelmi vezetői (EKL, FN, FL, BSc) Had- és biztonságtechnikai mérnöki (BSc) Haditechnikai menedzser (E) Katonai logisztikai (E) Védelmi igazgatási (E) Gazdálkodási (FN) Pénzügyi (FN) Villamosmérnöki (FN) Gépészmérnöki (FN) Biztonságtechnikai (FL) Műszaki informatikai (FN) Műszaki építőmérnöki (FN) Szárazföldi (EKN, EL) Nemzetbiztonsági (EKL) Légierő (EL) Gépesített lövész (FN) Harckocsizó (FN) Tüzér (FN) Repülésirányító (FN) Üzembentartó (KL) Kat. komm. rendszerszervező (KL) Általános katonai logisztikai (L) Haderőszervezési és hadkieg. (N, KL) Vegyi- és környezetbiztonsági (KL) Katasztrófavédelmi(KL) Önkormányzati vezetői (KL) Ruházati ellátó Élelmezési ellátó Üzemanyag ellátó Gazdálkodási Radartechnikai Híradó Rádióelektronikai felderítő Fegyverzettechnikai Gépjárműtechnikai Repülőgép sárkányhajtómű Összesen: 14 24 KLHTK-n Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam (11 hónapos) 6
Irodalomjegyzék SZABÓ Miklós: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - a magyar felsőoktatás integráns része - Előadás a Magyar Professzorok Világtanácsa elnökségének felkérésére, 2005. szeptember 16-17. http://www.zmne.hu/okt_rendszer/profvt/zmne_felsooktatas.htm (2006. november 07.) SZILÁGYI Tivadar (szerk.): Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1996-2006. Almanach. Budapest: ZMNE, 2006. GŐCZE István (szerk.): Egyetemi almanach a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és jogelőd intézményei fennállásának 85. évfordulójára. -Budapest: ZMNE, 2005. 7