Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Vértes-Gerecse "Vértes Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!" Budapest, 2008 Szeptember 24. Adokumentumban szereplő összes szellemi termék aeuropean Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. Adokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, aforráspontos megjelölésével szabad.
Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok 1
Vértes-Gerecse Összefoglaló a térségről A(z) Vértes-Gerecse területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,053 fő, a városokban élő lakosok száma 529 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 25 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 24%-a, 6 db a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 6 db a(z) Közlekedés mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vértes-Gerecse Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 64,053 Csákvár 5,283 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 38 Környe 4,587 fő 1-9 fõ 10-19 fõ 83 3,810 Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 1 0 Vértesszőlős Baj 2,938 fő 2,732 fő 20-49 fõ 50-249 fõ 250-499 fõ 500- fõ 66 18 1 0 Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park 2 6 2 3 Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 15 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 25 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3
A legtöbb forrás 1,649,000 EUR a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Vértes-Gerecse HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és -fejlesztés A kulturális örökség megőrzése Leader közösségi fejlesztés Leader vállalkozás fejlesztés Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt HPME-k száma (db) 7 3 3 2 4 3 2 2 1 Allokált forrás (EUR) 1,590,000 1,649,000 1,060,812 1,100,000 738,936 500,000 120,000 238,936 120,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vértes-Gerecse -Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A vállalkozások nagy része nem tőkeerős, jelentős gazdasági hátrányt okoz a nem megfelelő információs ellátottság. A kistelepülések vezetése nem rendelkezik megfelelő szaktudással és inspirációval a vállalkozásösztönző-programok kidolgozásához, így a vállalkozói kedv és aktivitás is folyamatosan csökken. Ipari parkjaik révén egyre inkább a városok válnak a legfőbb munkaadókká, mely a kistelepülések önkormányzatainak adóbevételeit csökkenti.a főleg fiatalokra jellemző elvándorlások miatt melyek mögött szintén a városok nyújtotta előnyök (iskola, szórakozás, kultúrálódás, munkahely, stb.) szerepelnek -egyes falvak lassan alvó településekké válnak, ahol az egyre idősebb korosztály ellátása újabb problémákat vet fel. A klasszikus vidéki életformák eltűnőben vannak, kiüresednek, és jellemzően már csak hétvégi, üdülési célú, alkalmi igényként merülnek fel. A falvakban, községekben egyre kevesebben tartanak állatokat, foglalkoznak növénytermesztéssel. A civil szektor gyenge, a humán és szakmai erőforráshiány miatt. Amíg társadalmi és megélhetési problémákkal terhelt a lakosság, addig a civil mozgalom fellendülését nehéz elvárni. Az aktív korú lakosság jelentős része ráadásul ingázik, így a közéletben vállalt szerepre általában nem vállalkozik. Az önkormányzatok forráshiányából fakadóan az Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis A Tatabánya Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó jelentőségű, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az Innováció Régióján belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. Az iparosodottság pozitív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel -jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. A gazdag természeti és építészeti örökség megfelelő marketinggel és a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet. 5
Vértes-Gerecse A stratégia alapvető célja "A Vértes Gerecse Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes." A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 6
Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok 7
A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/3 A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint. A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebbnagyobb egységekre szabdalják. Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy: A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is); A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák; A török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. A magyar és roma lakosság mellett ezek a népcsoportok szintén ápolják napjainkban is élő hagyományaikat; sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8
A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/3 A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között; A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre; A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatásszervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága); A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját; Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség északi területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a déli települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára. A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a regélő kövek országában térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását; A magyar, roma, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a hely szelleme valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, hiányzik az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9
A térség általános jellemzői, a hely szelleme 3/3 A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, ezek hálózata és komplex kidolgozása alapján országos méretű látogatottság érhető el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10
A térség környezeti állapota 1/2 A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növényés állatfajnak adnak otthont és legtöbbjükre még nem készült fenntartási-fejlesztési terv. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse rengetegeinek köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján. A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető, mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat jelenleg lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A régió hulladékainak jó része olyan lerakóba kerül, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai elvárásoknak, gyakran környezetszennyezőek. A szelektív gyűjtés és hasznosítás hiánya miatt a hulladékártalmatlanítás jelentős területigénnyel, nyersanyag- és energiapazarlással jár. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), azonban a program megvalósítása megtorpant, mely súlyos hulladékkezelési problémákat vet fel a közeljövőben. A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a térség legnagyobb vízgyűjtője, az Által-ér védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom- Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11
A térség környezeti állapota 2/2 Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépés, hogy Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett elsőként megalkotott klímastratégiájával és cselekvési tervével. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. Zajvédelmi tekintetben változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik viszonylag szűk körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az ég a földdel összeér, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12
Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Vértes Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13
Az egyes szektorok jelentősége a térségben -Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 50 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 40 30 20 A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10 0 4. Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat 0 10 20 30 40 50 Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 247 473 6% 12% Építőipar 708 18% Kereskedelem, javítás 843 21% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 264 255 7% 6% Pénzügyi közvetítés 141 4% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 745 19% Egyéb szolgáltatás 301 8% Egyéb tevékenység 2 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,169 8,503 9% 36% Építőipar 1,912 8% Kereskedelem, javítás 2,752 12% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 612 1,709 3% 7% Pénzügyi közvetítés 289 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1,115 5% Egyéb szolgáltatás 584 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 4,269 18% Egyéb tevékenység 0 0% * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 17
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) 3.3 3.4 3.6 3.3 3.0 Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.0% Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 18
A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner, Oroszlány (Vértesi Erőmű Zrt.). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). A térségben jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek. A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Felzárkóztatásuk először az általános iskolai szint befejezésével, majd OKJ-és képzésekkel fokozható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19
A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel, mentális és egyéb életvezetésbeli problémák miatt a közcélú, közhasznú foglalkoztatásba sem vonhatók be. A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. A női munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből 53%. A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. Számukra a részmunkaidős, vagy a távmunka jelenthet visszatérést a munka világába. A fiatalok főként a felsőfokú végzettségűek számára kevés helyi munkalehetőség nyílik ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya (10%) a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Ennek következménye az elöregedő vidéki népesség. A gyermekek számának csökkenésével a közoktatási intézmények működtetése kerül veszélybe. Jelentős adóbevételtől esnek el a települések az ingázók, és az aktív korú népesség csökkenése miatt. A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében 20 % körül mozog, mely az országos tekintetben magasnak számít, 30%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, akik elhelyezkedése képzéssel oldható meg, illetve helyzetük javítható olyan általános tudás átadásával, mely a megélhetést elősegíti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2 db 1,821 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%- át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 21
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 2 3 Gyermely Zrt. AGC Autóipari Magyarország Kft. Aranykocsi Zrt. Gyermely Környe Kocs 1585 Tésztafélék gyártása 2615 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása 0123 Sertéstenyésztés Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 500 427 188 11,800,0 00 17,530,0 00 1,467,66 4 4 5 Max-Magyar Kft. Bridgestone Tatabánya Kft. Tarján Környe 2524 Egyéb műanyag termék gyártása 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 160 140 2,624,60 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 22
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Eurotrade Kft. Dad 5010 Gépjárműkereskedelem Kereskedelem, javítás 100 241,855 7 8 L&P Magyarország Kft. TB. ONE Kft. (Mc Donalds) Tarján Vértesszőlős 2873 Huzaltermék gyártása 5530 Étkezőhelyi vendéglátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás 97 76 1,378,18 6 584,057 9 10 Dolomit Kőbányászati Kft. Agricola Zrt. Gánt Vértesszőlős 1413 Pala bányászata 0142 Állattenyésztési szolgáltatás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 68 65 1,119,86 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 23
A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A gazdaságföldrajzi helyzet, vonalas infrastruktúra fejlettsége, nemzetközi főutak és vasutak közelsége, külső kapcsolatok szempontjából a Vértes Gerecse térség adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosokban kialakított ipari parkok multinacionális cégeinek munkaerőelszívóhatásának köszönhetően. 1997-ben Tatabánya és Környe közigazgatási területén létesült az ország második legnagyobb területű (433 ha) ipari parkja, melyben jelenleg több mint 30 cég tevékenykedik. Az Oroszlányi Ipari Park is az elmúlt 5 évben látványos bővítéseket mutat, ahol több mint 1000 főt foglalkoztatnak és már 300 fős munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek. A térségen kívüli vállalatoknál még meg kell említeni a tatabányai Vértesi Erdő Zrt-t, valamint az oroszlányi székhelyű Vértesi Erőmű Zrt-t. Utóbbi 2265 fő foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza. Emellett jelen vannak a régiós vagy helyi működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban. A régió területén működő KKV-k 4 főcsoportba sorolhatók (multinacionális cégek beszállítói, mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi szolgáltatók, helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások és kényszervállalkozások), melyek különböző jellegzetességekkel és súllyal bírnak, ezáltal eltérő fejlesztési igényeket követelnek meg. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A beszállítói státusz elnyerése azonban magas technológiai, szakmai követelményeket, nagy volumenű termelési kapacitást feltételez, melyet a kis és középvállalkozások nagy része nem képes önmagában teljesíteni. A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásokra általánosságban elmondható, hogy a bruttó hazai termékből egyre kisebb részt képviselnek, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24
A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A rendszerváltás után átalakulással fennmaradó cégek tevékenységének racionalizálása következtében sok munkahely megszűnt. Problémákat okoz a magas környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a pályázati előírások szigorodása, a tanácsadás hiányosságai. További napi likviditási gondokat eredményez az agrártámogatások késői kifizetése, illetve az egyéb nagytételű vásárlóknak hosszú időtartamra adott halasztott fizetési határidő. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen nagy számú őstermelő közösség működik, melyek elsősorban termelnek, e helyi termékek nem helyben kerülnek feldolgozásra, valamint az alternatív, speciális mezőgazdasági termesztés, biogazdálkodás is csak kis mértékben található meg. Az idegenforgalmi szolgáltatók tevékenysége többségében a turizmus köré szerveződött vendéglátóipari, illetve szállásadásban merül ki. Kismértékben megjelentek a turisztikai rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Hiányzik az összehangolt területi stratégia, átfogó marketingkommunikáció, ami növelhetné a turisztikai forgalmat. Komplex térségi turisztikai programok szervezése jelentős fellendülést eredményezhet a közeljövőben. A helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások, melyek egy része kényszervállalkozás, vannak a legnehezebb helyzetben. Sok településen ugyanakkor a helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások hiányoznak, a már fentebb említett, multinacionális cégek munkaerő elszívó hatása miatt. Az ő piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 40 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Sporttal kapcsolatos tevékenység 54 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 62 Oktatással kapcsolatos tevékenység 44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 0 4 8 15 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység 1 4 37 3 1 22 3 14 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 26