VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 02/86-32/2010 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2010. április 22-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2006-2009. évi megvalósulásáról Előterjesztő: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke Előkészítő: Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens
Tisztelt Közgyűlés! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/D. (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. A környezetvédelmi beszámoló most készül először, ezért nem csak a törvényben meghatározott előző 2009. évről számolunk be, hanem átfogóan visszatekintünk a 2006. óta eltelt időszakra is. A Veszprém megyei környezetvédelmi program 2006-2009. évi megvalósulásáról szóló beszámolót a melléklete tartalmazza. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt beszámolót megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen:./2010. (IV. 22.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2006-2009. évi megvalósulásáról szóló beszámolót elfogadja. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a környezetvédelmi program végrehajtásáról évente számoljon be. Határidő: 2011. április 30. Felelős: a közgyűlés elnöke Veszprém, 2010. április 8. Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke 2
Melléklet BESZÁMOLÓ VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSULÁSÁRÓL BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. (5) bekezdése, valamint a 46. (2) bekezdése a) pontja értelmében a Veszprém Megyei Önkormányzat 2000.-ben készíttette el a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programját, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban. A megyei program felülvizsgálatát 2006-ban a Gazdasági és Területrendezési Bizottság a 13/2007. (II. 19). sz. határozattal fogadta el. A 2006. évi program felülvizsgálatban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében több tanulmány készült el: 2007. Veszprém megye települési folyékony hulladék helyzete (Veszprém Megyei Önkormányzat). 2007. Veszprém megye lakosságának egészségi állapota 2006. (ÁNTSZ). 2008. Veszprém megye a környezet-egészségügyi helyzete, kiemelten Pápa és Ajka kistérség vonatkozásában (ÁNTSZ). A környezet állapotának felméréséhez a Pannon Egyetem környezetvédelmi szakos hallgatói rendszeresen hozzájárultak azzal, hogy közülük többen töltötték a nyári gyakorlatuk idejét a Veszprém Megyei Önkormányzatnál. Készültek dolgozatok az utóbbi években a levegőtisztaság védelemmel, a felszíni vizek, a radiológia, az ipari parkok monitorozásával kapcsolatban. Jelen beszámoló átfogóan elemzi a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2006. évi környezetvédelmi programban javasolt intézkedések, feladatok teljesülését. A program a helyzetértékelésen alapul, a megye környezeti állapotának fenntartása, fejlesztése, javítása érdekében szükséges feladatokat összegzi, széleskörű társadalmi összefogásra alapozva. A program nem elsősorban a megyei önkormányzat feladatait tartalmazza, mert annak törvény adta lehetőségei korlátozottak. Megvalósításában a 217 településen túl a hatóságokon át sok az érdekelt partner. A program a nagyobb egységekben jelentkező, komplex problémák megoldási lehetőségeivel foglalkozik, átfogó célok és ezek eléréséhez szükséges intézkedések kerültek megfogalmazásra. A programban vannak olyan feladatok, melyekre a megye önkormányzatnak kevésbé, vagy nem volt ráhatása. A programban kitűzött feladatok 80 %-a megvalósult, 89 feladatból 71 esetben volt intézkedés. A további még 15 feladat általában pénzforrás hiánya miatt nem valósult meg, így pl. a levegőtisztaság-védelemnél a monitoring állomások áthelyezése és újak kiépítése, a zajtérképek elkészítése, a tervezett radiológiai vizsgálatok és mérések, 2 feladat esetében nincsenek adatok, 1 feladat esetében nem volt szükség intézkedésre. A legjelentősebb változás 2009-ben a környezetvédelemben a vizek és a hulladékgazdálkodás témakörében történt, valamint több természetvédelemmel kapcsolatos felmérés, tervezési munka, projekt indult el. Elkészültek a Víz Keret irányelv alapján az országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (röviden: VGT), melyek közül 5 vízgyűjtő terület érinti Veszprém megyét. Királyszentistvánon megkezdődött a regionális hulladéklerakó építése, és a többi, szomszédos megyékben megvalósuló, de Veszprém megyébe is átnyúló hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. A természet és tájvédelem terén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatok útján több évre szóló jelentős projekteket valósít meg. 3
A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA LEVEGŐ A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása szerint a levegő minőségével kapcsolatos, mindenki által hozzáférhető adatok a KvVM honlapján a.kvvm.hu/olm cím alatt megtalálhatók. Az adatok részben e honlapról kerültek kigyűjtésre. A 2009. évi adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési Főosztálya Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja küldte meg. A levegő minőségét Magyarországon a KvVM megbízása alapján az Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési Főosztálya Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja évente március 31-ig értékeli és készít beszámolót az automata mérőhálózat adatai alapján. A környezethasználóknak is ezen időpontig kell bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni, és adatlapokat kitölteni. Az adatok feldolgozása április júniusban készül el. A mérőhálózat rendszerébe országosan 28 település 51 mérőállomása tartozik, Veszprém megyéből Ajka, Várpalota és Veszprém településeken 1-1 mérőállomás szolgáltatja az adatokat. A mérőhálózat a következő anyagokat méri: kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), ülepedő por, fluorid, ammónia, ózon, benzol. Veszprém a nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett állomás. 2008. évi adatok: Mérőállo Légszennyezettségi index Max. légszennyezettségi más SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 index Ajka Kiváló Kiváló Kiváló Jó (2) Nem Kiváló Jó (2) Jó (2) (1) (1) (1) mérik (1) Várpalota Kiváló Jó (2) Jó (2) Megfelelő Nem Nem Jó (2) Megfelelő (3) (1) (3) mérik mérik Veszprém Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) 2009. évi adatok: Mérőállo Légszennyezettségi index Max. légszennyezettségi más SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 index Ajka Kiváló Kiváló Kiváló (1) Jó (2) Nem Kiváló Jó (2) Jó (2) (1) (1) mérik (1) Várpalota Kiváló Jó (2) Jó (2) Megfelelő Nem Nem Jó (2) Megfelelő (3) (1) (3) mérik mérik Veszprém Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) 2009. évi adatok: Mérőállomás Légszennyező anyagok határérték túllépése SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 Ajka 0 0 0 15 Nem 0 43 mérik Várpalota 0 0 0 57 Nem Nem 0 mérik mérik Veszprém 0 0 1 16 0 0 9 Manuális mérőberendezés a következő településeken telepített: Ajka, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Berhida, Herend, Királyszentistván, Litér, Pápa, Pétfürdő, Tapolca, Várpalota, Veszprém, Zánka, Zirc. A 2008-as adatok alapján a légszennyezettségi index mindegyik településen a kiváló és a jó kategóriát érte el. 4
A légszennyezettségi index alapján látható, a levegő minősége a településeken javult az utóbbi években a struktúra - és technológiaváltás hatására, valamint környezetkímélő járművek elterjedésének köszönhetően, a mért légszennyező anyagok kibocsátása csökkent. A levegő minőségét mérő monitoring rendszer sem Várpalotán, sem Veszprémben, elsősorban anyagi források hiányában, nem került áthelyezésre. A közlekedés terén forgalomcsökkentő intézkedések történtek a légszennyezés megelőzése érdekében. Többek között megépült a 710 - es elkerülő út Balatonakarattya-Balatonfűzfő között, mely nagyrészt az M8 nyomvonalán halad, és kiváltotta a 71-es út legforgalmasabb szakaszát. Balatonakarattya és Balatonfűzfő településeknél a 71-es úton súlykorlátozást vezettek be, kitiltották a nehéz gépjárműveket a forgalomból. Veszprém városban a tehergépjármű forgalom nagy része a várost elkerülő úton zajlik. Több út felújításra, átépítésre került, forgalomcsillapító körforgalmakat létesítettek. Az útfelújítások, körforgalmi csomópontok kiépítése a rendelkezésre álló pénzforrások, pályázati források függvényében folyamatos. A 8. sz. út Márkót elkerülő szakasza megépült, a Várpalotát elkerülő szakasz tervezett, a Tüskevárt elkerülő szakasz a távlati fejlesztési tervekben szerepel. Veszprém megyében 6 település kivételével lehetőség van a megépült gázhálózatra történő rácsatlakozásra. A megújuló energia források tekintetében a napkollektorok használata kezdett elterjedni, biogáz üzem Várpalotán tervezett. A levegőtisztaság témakörében jelentős probléma volt a bűzhatás a szennyvízcsatorna hálózat átemelőinél, elsősorban a Balaton-parti települések, Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Csopak, Felsőörs, Tihany esetében. Az üzemeltető DRV tájékoztatása szerint az átemelőknél kiépítették a szagtalanító berendezéseket, biofiltert helyeztek el bennük, illetve néhány helyen ezen kívül nitrátot is adagoltak a szennyvízhez a bűzhatás csökkentése érdekében. A levegő minősítését a mérőhelyek körzetében az ún. légszennyezettségi index alapján végzik, amely a mért koncentrációtól függően a kiváló és az erősen szennyezett között 5 minőségi csoportot különböztet meg. Légszennyezettségi Index 1 2 3 4 5 Kén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3) Szén-monoxid (µg/m3) Kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett órás átlag 0 100 100-200 200-250 250-500 500-24 órás átlag 0 50 50-100 100-125 125-200 200- éves átlag 0-20 20-40 40-50 50-100 100- órás átlag 0-40 40-80 80-100* 100-400 400-24 órás átlag 0-34 34-68 68-85 85-130 130- éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- órás átlag 0-80 80-160 160-200 200-500 500-24 órás átlag 0-60 60-120 120-150 150-300 300- éves átlag 0-28 28-56 56-70 70-140 140- órás átlag 0-4000 4000-8000 8000-10000 10000-20000 20000-5
1 2 3 4 5 Kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett 24 órás átlag** 0-2000 2000-4000 4000-5000 5000-10000 10000- éves átlag 0-1200 1200-2400 2400-3000 3000-6000 6000- Ózon (µg/m3) Szálló por (PM10) (µg/m3) órás átlag 0-72 72-144 144-180 180-240 240-24 órás átlag** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- éves átlag*** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- órás átlag 0-30 30-50 50-70 70-100 100-24 órás átlag 0-20 20-40 40-50 50-90 90- éves átlag 0-16 16-32 32-40 40-80 80- Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 0-40 40-80 80-100 100-200 200- * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A légszennyező anyagokról, azok keletkezéséről, az egészségre gyakorolt hatásáról az alábbi honlapok bővebb tájékoztatást is nyújtanak: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.kvvm.hu Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.antsz.hu VIZEK Az Európai Unióban 2000. december 22-én, így Magyarországon is életbe lépett az új vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv. Az alapgondolat, hogy a víz nem a szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítania kell azok hosszú távú megőrzését. A Víz Keretirányelv keretet kíván biztosítani a vízzel kapcsolatos szabályozásoknak, és azoknak az általános céloknak, hogy a folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek jó állapotot érjenek el 2015-re. A szükséges intézkedéseket tartalmazó Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (röviden: VGT) 2009-ben készültek el. Magyarország területét (teljes egészében a Duna vízgyűjtőjén fekszik) 42 tervezési alegységre osztották fel. Veszprém megyében a Balaton, a Cuhai Bakony-ér és Concó, az Észak-Mezőföld és Keleti Bakony, a Marcal, a Rába vízgyűjtő területe található. A tervezés során Vízügyi Információs Központokat állítanak majd fel. A tervek, a véleményezések megtekinthetők a.vizeink.hu cím alatt. A tervek részletesen bemutatják a vízgyűjtő területeket, elemzik a vizek ökológiai, mennyiségi és minőségi állapotát, a vizek szabályozottságával, a tápanyag és szerves anyag terheléssel, a veszélyes anyagokkal, és egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémákat. Ismertetik a megoldásokat, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meghatározzák azokat a vízfolyásokat is, melyeknél csak 2015-nél később, 2021-re, illetve 2027-re teljesíthetők a feltételek. A tervek elkészülése után kezdődik a részletes tervek kidolgozása majd a megvalósítás. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés a tervek szerint a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata. 6
A Balaton jó ökológia és kémiai állapotú, azonban a foszforterhelése még mindig 40 % -kal magasabb a 2025-re kitűzött céltól. Nitrát és ammónium szennyezés tekintetében a Balatonfelvidéken valamint a Tapolcai, Tapolcafői források vízgyűjtő területén mezőgazdasági, települési és ipari eredetű szennyeződések vannak. Okai a csatornázatlan településeken a szikkasztás, háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, műtrágyázásban, az ipartelepekről származó szennyezések. A víztestek mennyiségi szempontból jó állapotban vannak, kivéve az egyik karszt víztestet, a Tapolcai, Tapolcafői-források vízgyűjtőt, melynek gyenge állaga az egykor túlzott bányászati vízkivétel miatt alakult ki, a bányászati vízkitermelés miatt sok forrás elapadt, vagy hozamuk jelentősen csökkent. A Cuhai Bakony-ér és Concó vízgyűjtő területe a Bakony északi és a Vértes észak-nyugati vizeit gyűjti össze és vezeti a Dunába. Az alegység legnagyobb területe Komárom -Esztergom megye területére esik, Veszprém megyéből Zirc és környéke érintett. A területen a vízfolyások egyike sem éri el a jó ökológiai állapotot, a medrek feliszapoltsága, a túlzott növénnyel való benőttsége, a mederbe vezetett kommunális szennyvíz mennyisége és esetenként minősége, a mezőgazdasági területekről származó szennyeződések miatt. A vizek kémiai állapota jó, mennyiségi állapotukban hiány mutatható ki. Az Észak-Mezőföld és Keleti Bakony vízgyűjtő területe a Séd-Nádor-Gaja vízrendszert foglalja magába, Veszprém megyén kívül érinti még Fejér és Komárom-Esztergom megyét. A vízrendszer gerincét a Nádor- csatorna adja, mely 110 km hosszan szeli át a Mezőföld és a Sárrét térségét. Az alegységhez tartozó Veszprém megyei városok Veszprém és Várpalota. Mennyiségi szempontból az alegységi víztestek jó állapotban vannak, kivétel azonban Veszprém térsége, ahol a vízutánpótlás és a vízkivétel közel azonos mértékű, így a vízkivétel ebben a térségben tovább jelentősen nem növelhető. Várpalota, Balinka, Kincsesbánya térségi bányászatok megszűnése után a kasztvízszint emelkedése jelentős ütemben folytatódik. Vízminőségi szempontból általában elmondható, hogy a vízgyűjtő testek gyenge illetve mérsékelt állapotban vannak. A víztestek többsége nem volt monitorozva, ezért nem készült biológiai és kémiai minősítés. A Veszprémtől a Vértes lábáig húzódó terület gyenge kémiai minősítésű, mezőgazdasági, települési és ipari eredetű szennyeződést mutat, különös tekintettel a nitrát szennyezésre. Ez több ivóvízbázist ellehetetlenített, a vízellátást Veszprém város vízbázisokról igyekeznek megoldani, így azonban a karsztvíz csökkenés miatt a nitrát szennyeződés Veszprém város alap vízbázisait veszélyezteti. Papkeszi, Vilonya, Litér, Hajmáskér, Pétfürdő vízellátásánál is komoly kockázat a nitrát szennyeződés. Ipari jellegű szennyező hatás Veszprém, Peremarton- gyártelep, Várpalota, Pétfürdő térségében főleg nitrát formájában jelentkezik (külszíni bányászat, műtrágya és robbanóanyag gyártás). A szennyezés okai még a szikkasztás, a háztáji állattartásból eredő trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, a trágya szakszerűtlen elhelyezése. A Marcal Malomsoktól a torkolatig, a Rába vízfolyásáig tart, Veszprém megyéből Sümeg, Ajka, Pápa környéke tartozik ide. A vízgyűjtőn vannak olyan mederszakaszok, melyekben az év nagy részében nincs víz, ennek okozója általában valamelyik vízhasználó, akik nem biztosítják az alatta levő mederszakaszon az ökológiai vízmennyiséget. Mennyiségi problémát az okozza, hogy a bányászati tevékenység megszűnése után jelentősen csökkent a vízhozam. A meliorációs munkák következtében a medret nagy mélységgel és szélességgel alakították ki, az érkező kevés víz szétterül, sok helyen eutrofizálódik, a pangó víz miatt elburjánzik, a 7
halfauna elszegényedik. Jelentősek a Nyirád térségi ivóvízkutak termelése, a Pápa-tapolcafői vízműkutak, Adásztevel, Gógánfa és Gyepűkaján körzetében települt vízmű karsztkivétele, valamint az Ajkai medencére települt vízművek vízkivétele. A Marcal vízminőségi problémái között szerepel, hogy az Ajkai timföldgyár a Torna patakba vezeti a tisztított szennyvízét, valamint több szennyvíztelep is vízgyűjtő vízfolyásaiba engedi a tisztított kommunális szennyvízét. További gondot okoznak a mezőgazdaságból adódó szennyeződések, az állattartás, a hígtrágya öntözés. Néhány szennyvíztisztító telep tisztító kapacitása nem megfelelő (pl. Ajka, Bakonybél, Úrkút), valamint illegális szennyvízbekötések, hulladéklerakók is megtalálhatók egyes helyeken. Az alegységhez tartozó víztestek többsége nem éri el a jó ökológia állapotot. A Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, az Alpok délkeleti és a Bakony északnyugati lejtőin eredő folyók befogadója, a Kisalföld medencéjén keresztül érik el a Mosoni-Dunát. Vízgyűjtőjét átmetszi az osztrák-magyar államhatár, így annak egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. Veszprém megyéből a Rába vízgyűjtője által érintett települések Kemenesszentpéter, Várkesző, Marcaltő, Malomsok. A Rábára, mint sajátosság a szélsőséges vízjárás a jellemző. A Rába alegységen a leggyakoribb problémák a felszíni víztesteken a vízfolyások szabályozottságából erednek. Sok vízfolyás átjárhatatlan hossz- és keresztirányban is, az árvízvédelmi és az egyéb szabályozási művek miatt. Jelentős táp- és szerves anyag problémát jelentenek a települési és a mezőgazdasági diffúz szennyezők, ezek mellett a hulladéklerakók és az állattartó telepek is hozzájárulnak a víztestek szennyeződéséhez. Szintén jelentős hatással bírnak a kommunális szennyvíztisztítók tisztított szennyvizei is. A Rába vízgyűjtőjén található 167 db település közül ma 87-ben üzemel közműves szennyvízelvezető rendszer. A településeken összegyűjtött szennyvizet 18 db szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja. Az alegység legfontosabb problémái a szomszédos országból érkező szennyezések. Fontos probléma még a települések vízkár általi veszélyeztetettsége, valamint az alegység északi területein a vízszintsüllyedés okozta ökológiai károsodások. Vízellátási rendszer Veszprém megye vízellátási rendszer három részre osztható. A Balaton parti településeket a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók látják el megfelelő minőségű ivóvízzel, a DRV Zrt. Észak-nyugat és Dél-Balatoni Igazgatóság üzemeltetésében. A megye középső, talajtani szempontból mészköves terület jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű szolgáltatásában. Veszprém megye ivóvíz minősége megfelelő a szoros szolgáltatói önkontroll és a folyamatos hatósági vizsgálatoknak köszönhetően. A nagyobb szolgáltatók mellett több kisebb is működik, illetve a szomszédos Fejér és Vas megyéből is szolgáltatnak vizet egy-egy településre. Vízminőség problémák a vezetékes ivóvíznél Az ivóvíz minőség szempontjából a legnagyobb problémát a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete előírása okozza, mely szerint 2009. december 25-ig teljesítendő feladatként jelölte meg az ivóvízminőség javításának határidejét azoknál a településeknél, ahol a közüzemi szolgáltatott ivóvíz nitrit tartalma 0,5 mg/l-nél nagyobb koncentrációjú, az arzéntartalom 0,03-0,01 mg/l közötti koncentrációjú, az ammónium tartalom a 0,5 mg/l értéket meghaladja. Veszprém megyében elsősorban az ammónium szennyezés jellemző. 8
Az ÁNTSZ kimutatása alapján jelenleg az alábbi településeken haladták meg a szennyező anyagok rendszeresen vagy időnként a határértéket: Szá Település neve Szennyező anyag Intézkedés m 1. Adorjánháza ammónium Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 2. Apácatorna ammónium, nitrit Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 3. Békás Ammónium, vas Az országos vízminőség javítási program része, 2009.-ben megvalósult, a vízminőség rendeződött. 4. Bodorfa fluorid A Bakonykarszt Zrt. jó minőségű, másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyepűkaján II. kút). 5. Borszörcsök arzén, ammónium Az Új Atlantisz Többcélú Társaság KEOP pályázatot nyújtott be, a II. fordulóba átengedve. 6. Egyházaskesző ammónium, vas Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 7. Gyepűkaján fluorid A Bakonykarszt Zrt. jó minőségű, másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyepűkaján II. kút). 8. Hidegkút nitrát A KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve Tótvázsonnyal együtt, a dokumentáció összeállítása folyamatban van. 9. Iszkáz ammónium Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április 10. Kamond ammónium, mangán Az országos vízminőség javítási program része, 2009.-ben megvalósult, a vízminőség rendeződött. 11. Káptalanfa fluorid, vas A Bakonykarszt Zrt. jó minőségű, másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyepűkaján II. kút). 12. Karakószörcsök ammónium, nitrit Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április 13. Kemeneshőgyész ammónium Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 14. Kerta ammónium Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 15. Külsővat ammónium A tervek elkészültek, Merseváttal együtt pályázik, a KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. 16. Magyargencs nitrit, ammónium A Pápai Vízmű által benyújtott KEOP pályázatot elutasították. 17. Marcalgergelyi ammónium A Pápai Vízmű által benyújtott KEOP 1.3.0. pályázatot elutasították. 18. Mezőlak ammónium, vas Az országos vízminőség javítási program része, 2009.-ben megvalósult, a vízminőség rendeződött. 9
19. Nagypirit ammónium Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 20. Nemeshany fluorid A Bakonykarszt Zrt. jó minőségű, másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyepűkaján II. kút). 21. Tótvázsony nitrát A KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve Hidegkúttal együtt, a dokumentáció összeállítása folyamatban van. 22. Tüskevár nitrit Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 23. Várkesző nitrit Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. 24. Vinár ammónium A Pápai Vízmű által benyújtott KEOP 1.3.0. pályázatot elutasították. A nitrit határérték túllépésével kapcsolatos monitoring rendszer 2007. óta működik. Azokon a településeken, ahol magasabb a nitrittartalom, a csecsemők és a várandós nők részére nitritmentes ivóvíz szállításáról gondoskodik a szolgáltató és az önkormányzat. FÖLD, TALAJVÉDELEM A Bakony-vidék talajtakarója változatos. Veszprém megye erózió szempontjából országosan az első-második legjobban veszélyeztetettebb megye. Korábban a rendszeres, nagyadagú műtrágyázás, a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van. A talajok, talajvizek szennyezése szempontjából alapvető probléma a települések szippantott szennyvizeinek illegális ürítése, a műszaki szempontból nem megfelelő szennyvízgyűjtő aknák. A megye szennyvízcsatornával való ellátottsága megfelelő. Az állam a 2007. évi CXXIX tv. 33. (1) bekezdés szerint a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (továbbiakban: TIM) működtet. Mint Veszprém megyében első fokon eljáró talajvédelmi hatóság, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság jogszabályok alapján a szennyvíziszap és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását engedélyezi. Engedélyezett szennyvíziszapot 2009.-ben Balatonkenese, Papkeszi és Balatonfőkajár területén helyeztek el. A 2009. évben érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, szennyvíziszapot tartalmazó komposztot 4 Veszprém megyei szervezet állít elő: Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka, Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. Veszprém, Biofuna Kft. Tapolca, Boroszlán Építő, szolgáltató, Tervező Rt. Pápa. Veszprém megyében a TIM keretében 84 ponton figyelik a talaj minőségét. A mezőgazdasági területeken 62 db pont található. A hatóság minden év szeptember -október hónapban végez mintavételezést. 2008. évben forráshiány miatt nem volt teljes körű a minták laboratóriumi 10
vizsgálata, 2009-ben megszedett minták vizsgálata még nem fejeződött be. Tájékoztatást így a 2007. évi minták vizsgálata alapján tudtak adni. A 2007.-ben szedett minták alapján megállapították, hogy a talajok nitrát tartalma a talajok 60-90 cm-es talajrétegében határérték feletti mennyiséget egy esetben mértek. A talajok összes elemtartalma fémek és félfémek (arzén, kadmium, kobalt, króm, réz, higany, molibdén, nikkel, ólom, szelén) esetében a felső 60 cm-es rétegben általában határérték alattiak. A szennyezőanyagok a mezőgazdasági területek esetében sem érték el a határértéket. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A megyei környezetvédelmi program szerint a megye területének túlnyomó része hulladéklerakás szempontjából kedvezőtlen adottságú, környezetvédelmi szempontból rendkívül érzékeny. Szinte teljes területével lefedi az ország legnagyobb kiterjedésű karsztvíz medencéjét, mely jelentős ivóvízbázis. Ezt a vízkészletet a legtöbb területen nem borítja természetes vízzáró réteg, a szennyeződés akadálytalanul érheti el a karsztvizet. Az elmúlt évtizedekben több olyan hulladéklerakó alakult ki, melyek a mai törvényeknek nem felelnek meg. Magyarországon 2009. július 16. -ig minden olyan hulladéklerakó bezárt, amelyik működése környezetszennyező volt. Veszprém megyében a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírása szerint az elmúlt években 128 településen megszüntettek 147 db. hulladéklerakót, majd 2009-ben Balatonfüreden, Balatonrendesen, Pápán, Várpalotán is bezárt a lerakó, jelenleg már csak Ajkán, Veszprémben és Zalahalápon működik lerakó telep. A megyében 5 hulladékgazdálkodási rendszer van kialakulóban, melyek jelenleg az alábbi állapotban vannak: Észak-Balatoni Térség Szilárdhulladék-kezelési rendszer: Veszprém megyéből 158 település tartozik a rendszerhez, mintegy 271.000 lakost érint. (Gyűjtő körzetenként: Ajka - 47 település, 35.000 lakos, Balatonfüred - 31 település, 28.000 lakos, Tapolca 44 település, 53.000 lakos, Pápa - 3 település, 35.000 lakos, Veszprém 35 település, 120.000 lakos). Hosszadalmas előkészítési munkák után a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata koordinálásával a Tiszta Európa Program a KEOP pályázat keretén belül valósul meg. A regionális hulladéklerakó telep építését 2009. március 16-án kezdték meg Királyszentistván külterületén. A lerakó depóniatere 98.722 m 2, tartalék terület 24. 518 m 2, tervezett kapacitása 120.000 tonna/év. A lerakó megépítésének befejezési határideje a 2009. december 31-ről 2010. május 25-re módosult, a próbaüzem tervezett kezdési időpontja 2010. június 1, a rendszer várható indulása 2011. január 1. A hulladékrendszer több elemből áll: Ajkán a térségi válogató központ építése megkezdődött, a hulladékátrakó állomás elhelyezése még egyeztetést igényel. Balatonfüreden a térségi komposztáló telep építése megkezdődött. Tapolcán és Pápán a térségi hulladékválogató központ valamint hulladékátrakó állomás építése folyamatban van. Veszprémben a térségi hulladékválogató központ építése megkezdődött, a mobil építési törmelék feldolgozó üzem beszerzése folyamatban van. Összesen 400 db szelektív gyűjtősziget létesül. A projekt keretében 34 hulladéklerakó rekultivációjára is sor kerül majd. A hulladék-kezelési rendszer üzemeltetését a 2009. októberben kiválasztásra kerülő konzorcium látja el, tagjai: 11
VKSZ Veszprém Közüzemi szolgáltató Zrt. (konzorcium vezető), AVAR AJKA városgazdálkodási Kft, PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt, Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft, Remondis Tapolca Kft, KÖZSZOLG Pápai köztisztasági és Szolgáltató Kft. A program az Európai Unió 50 %-os, a Magyar Állam 40 %-os, és a társult önkormányzatok 10 %-os közös finanszírozásában valósul meg. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás honlapja a www.tep.hu cím alatt nézhető meg. A Győr-Moson-Sopron megye Hulladékgazdálkodási rendszer: Veszprém megyéből 44 település tartozik a rendszerhez. Győr a térségben található többi 111 településsel együtt hozta létre a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást 2003-ban, azóta dolgoznak a rendszer kiépítéséért. A projekt kivitelezése 2008. nyarán kezdődött meg a KEOP program keretén belül, a tervek szerint a beruházás 3-4 évig tart. A Sashegy Regionális Komplex Hulladékkezelő Központ és Nem Veszélyes Hulladéklerakó Győr-Sashegyen került megépítésre, a próba üzemmel a telep kivitelezése 2009.-ben lezárult. A depóniatér 72.000 m 2, és 1,2 millió m 3 tömörített maradékhulladék befogadására elegendő. 2009. november közepén megkezdődött a 2 átrakóállomás, a 42 hulladékudvar és a 339 hulladékgyűjtő sziget építése. A két hulladékátrakó állomás közül az egyik a Veszprém megyei Vaszaron kerül kialakításra, ahol ezen kívül zöld hulladék komposztáló és inert hulladék átmeneti tároló is létesül, a körzetben levő hulladékudvarok kiszolgálására. Hulladékudvar hálózat keretén belül lehetőség lesz 13 fajta hulladék szelektív gyűjtésére konténerekben: építési,-bontási törmelék, lom, elektronikai hulladék, gumi abroncs, kertészeti nyesedék, műanyag, üveg, fém, textil, valamint négyfajta háztartási veszélyes hulladék. Hulladékudvar épül Veszprém megyében Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály, Csetény, Csót, Kemeneshőgyész, Lovászpatona, Mezőlak, Pápakovácsi, Pápateszér, Somlójenő, Ugod, Vaszar településeken. Rekultiválásra kerülnek hulladéklerakók Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály, Bakonytamási, Csetény, Csót, Dudar, Egyházaskeszõ, Gecse, Homokbödöge, Jásd, Lovászpatona, Marcaltő, Nagygyimót, Pápateszér, Somlójenő, Vanyola, Vaszar településeken. E projekt keretében tesztelik majd a kétkannás hulladékgyűjtést, egyedi chip azonosítóval ellátott szemetes edények alkalmazásával. A Társulás 2006.-tól üzemelteti saját honlapját.hulladek.gyor.hu címen, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak. Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 8 település tartozik a rendszerhez: Berhida, Litér, Ősi, Öskü, Szápár, Tés, Várpalota, Vilonya. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 169 önkormányzatot összefogó, mintegy 680000 főt érintő hulladékgazdálkodási tevékenység 30 évre történő megoldásán munkálkodik. A hulladékgazdálkodási rendszer két fő elemből áll: egyrészt magában foglalja a műszaki védelemmel nem rendelkező környezetvédelmi vagy humán-egészségügyi szempontból kockázatot jelentő hulladéklerakók rekultivációját, másrészt és az új hulladékgazdálkodási jogszabályi követelményeknek eleget tevő egységes új hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítását. A Társulás a KEOP-2.3.0. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése című pályázat keretén belül a Kormány és az EU döntése alapján 7,7 milliárd Ft támogatást nyert el a térségben található 83 hulladéklerakó rekultivációs tevékenységének elvégzésére. E projekt a kivitelezési fázisban van. Veszprém megyében érintett települések: Berhida, Várpalota. 12
2009. februárjában 10 települési szilárdhulladék-lerakót érintő rekultivációs tevékenységére nyújtott be pályázatot a Társulás, melynek alapján a munkákat 2010. kezdik el. Veszprém megye területén levő településeket közvetlenül érintő létesítmények: Várpalotán 1 hulladékudvar létesül, az átvehető hulladékfajták: papír, műanyag, üveg, fém, háztartási lom, veszélyes hulladék (akkumulátor, elektronikai hulladék, festékes göngyölegek, fáradt olaj, gyógyszerek és göngyölegeik, egyéb gyártói felelősség körébe tartozó nem veszélyes hulladék (pl. gumiabroncs) növényvédő szerek és göngyölegeik, olajos hulladékok). Litéren 1, Ősiben 2, Öskün 2, Tésen 1 gyűjtősziget épül, az átvehető hulladékfajták: papír, műanyag, fém, üveg. házi komposztáló láda 32000 db, a teljes projekt területen a hulladék elkülönített gyűjtését szolgáló eszközök, edények: 245 db, a teljes projekt területen További információ a www.kdv.hu honlapon található. Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 5 település tartozik a rendszerhez, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Küngös. A házi kommunális hulladékok gyűjtését és elszállítását az úgynevezett Északi terület közszolgáltatója, az AVE Zöldfok Zrt. végzi. A hulladékok befogadója a somi hulladékválogató-hulladéklerakó és komposztáló telep lesz. A somi lerakó és depónia-tér 25,7 hektáron terül el, 30 évre méretezték, az éves lerakható hulladék mennyisége 42 ezer tonna. Az ellátott lakosság-üdülő népességgel korrigálva 170 000 fő. A Dél-Balaton és Sió völgye regionális kommunális hulladékgazdálkodási rendszer építése (2002/HU/16/P/PE/018) c. projekt megvalósítására 4 megye (Somogy, Tolna, Baranya és Veszprém) 202 települése alkotott Konzorciumot. A Konzorcium gesztora Siófok Város Önkormányzata. A projekt keretében 40 településen valósul meg a műszakilag nem megfelelő minőségű és bezárt/felhagyott kommunális lerakók rekultivációjának tervezése, továbbá az elfogadott tervek alapján kiadott építési engedélyeknek megfelelő tényleges rekultivációja. A rekultivációs munkák a fellelt hulladék mennyisége és minősége, továbbá a terület vízbázisvédelmi minősítése függvényében egyrészt felszedéssel és elszállítással, másrészt helyszínen történő rétegelt letakarással történnek. A projekt létesítményeinek teljes körű megvalósítása legkésőbb 2010. december 31.-ig várható, a már megkötött szerződések, illetve a rekultivációra meghirdetett közbeszerzési eljárás alapján. Jelenleg már folyik a somi és ordacsehi új létesítmények próbaüzeme, mind a lerakó, mind pedig a hulladékválogató művek tekintetében. Nyugat-Balaton és Zala völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: Veszprém megyéből 1 település, Zalameggyes tartozik a rendszerhez. A 2005.-ben megalakult ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társuláshoz Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyéből 281 település tartozik. A regionális hulladéklerakó Zalabéren épül meg 60.000 m 2 területen, hulladékválogató művel és komposztáló teleppel. Ezen kívül hulladékkezelő létesül Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Keszthelyen, valamint több hulladékgyűjtő központ, udvar, sziget, komposztáló létesül. A hulladéklerakók rekultivációja 134 lerakót érint. A rendszer építése elkezdődött, jelenleg több helyen már folyamatban vannak a próbaüzemek. 13
ZAJVÉDELEM Az elemzések szerint a közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban zavaró. Kedvezőbb azoknak a településeknek a helyzete, ahol a domborzati adottságok lehetővé tették, hogy a közlekedési utak viszonylag rövid szakaszon haladjanak át a településeken. A legjobb azon települések helyzete, melyeket a főútvonal elkerül, ahhoz csak gyűjtőúttal csatlakoznak. Az alacsonyabb rendű közutak, vasútvonalak, a kis lélekszámú településeket összekötő útvonalak általában kis forgalmúak, zajproblémát nem okoznak. Az országos vizsgálatok igazolták, hogy a zajterhelésben a közlekedés játszik meghatározó szerepet. A megye zajjal terhelt területein a monitoring rendszer nem épült ki. A közlekedési zaj csökkentését néhány útnál új burkolattal próbálták elérni a települések. Az elkerülő utak megépítésével csökkent a települést érő zaj, mint például Márkó esetében. Veszprémben a Jutasi úton gumibeton alkalmazásával kísérleteznek a közlekedési zaj ellen. A zajvédelmi besorolást Kormányrendelet adja meg, az önkormányzatoknak helyi szinten ún. csendes övezet kijelölésére van lehetősége. A Szentkirályszabadjai repülőtér engedélyeztetése a megismételt másodfokú eljárása keretén belül folyamatban van a környezetvédelmi hatóságnál. Az ipari zajvédelmi követelmények betartatásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság feladata. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg. A nagy élőhely és fajdiverzitásnak elsődleges oka, hogy vegetációs zónahatáron fekszik. A Nyugat-Európában jellemző zárt lomberdőzóna itt ér véget, a Balaton vonalától délkeletre a csapadék már nem mindenhol elég a zárt lombos erdő kialakulásához, az erdő felnyílik, kisebb-nagyobb sztyepp-foltok jelennek meg. A főbb élőhelytípusok a nádasok, mocsarak, a láprétek, a sztyeplejtők és sziklagyepek, a karsztbokorerdők, a tölgyeserdők, a bükkösök. Az erdőterület részaránya közel 30 %-os, országosan is jelentős nagyságú. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 56, 682 ha területén kívül a megyében 3 tájvédelmi körzet (2006-ban 2) és 27 természetvédelmi terület van (2006-ban 20). valamint helyi védettséget élvez 31 helyszínen (2006-ban 30) összesen 417, 5 ha. A védett források tényleges számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2003-ban kezdődött meg, és jelenleg is tart (elsősorban a nem védett területeken). A terepi kataszterezés során szakemberek eddig 1580 forrást mértek fel az Igazgatóság működési területén, és a munka még folytatódik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 463 víznyelőt tartanak nyilván, de ez a szám még nem tekinthető véglegesnek, hiszen a felmérés jelenleg is folyik, és egyelőre a nem védett területeken található objektumokat kataszterezik. Az országosan védett természetvédelmi terület esetében 2009. évben nem volt Veszprém megyét érintő védetté nyilvánítás. 2009-ben folytatódott a LIFE projekt keretében a Tapolcaimedence részterületének monitorozása (hidrológiai adatok gyűjtése, botanikai és zoológiai monitorozás), melynek eredményeiről kutatási jelentés készült. A BfNPI turisztikai bemutatóhelyei a Balatonhoz látogató belföldi és külföldi vendégek számára gyakori kirándulási célpontok. Az Igazgatóság bemutatóhelyei beépültek a balatoni turisztikai kínálatba, a régióban egyre több utazási iroda propagálja a nemzeti parkot kiegészítő programként. Az Igazgatóság kiajánlja oktatási programját az iskoláknak, ezzel hatékonyabbá és sokszínűvé téve a környezeti nevelői munkát. Az Igazgatóság 14
bemutatóhelyei mozaikosan helyezkednek el, jelenleg nincs önálló látogatóközpont, így a bemutatóhelyek próbálják részben ezt a feladatot is ellátni. 2009. a Kultúra éve volt. A Turizmus Zrt. marketingtevékenységének köszönhetően számos rendezvény került lebonyolításra, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a nemzeti parkok népszerűsítéséhez, megismertetéséhez. Az Igazgatóság több pályázatot is benyújtott 2009-ben. Tervezik Bakonybélben az erdei iskola infrastrukturális fejlesztését, Pannon Csillagda látogatóközpont létesítését, a környezeti nevelői munkát segítő eszközbeszerzéseket, akadálymentesítést, Tihanyban a Levendula erdei iskola Infrastrukturális fejlesztését. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az alábbi természetvédelmi kezelési tervek kerültek jogszabályokkal kihirdetésre 2006-2009 között: Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület, Mura menti Tájvédelmi Körzet, Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület, Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület, Zirci arborétum természetvédelmi terület, Várpalotai homokbánya természetvédelmi terület. Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület. 2009-ben az alábbi természetvédelmi területek ügyében indultak meg a tervezési munkák: A védett vagy védelemre tervezett terület neve Devecseri Széki-erdő TT Farkasgyepűi kísérleti-erdő TT Hódoséri ciklámenes TT Kúpi sáfrányos tervezett TT Öcsi Nagy-tó TT (ex lege láp) Somló TK Szentgáli tiszafás TT Tapolcafői-láprétek TT Úrkúti őskarszt TT Megjegyzés Minisztériumok közötti egyeztetésen KvVM véleményezés alatt Minisztériumok közötti egyeztetésen Helyi egyeztetés alatt KvVM véleményezés alatt KvVM véleményezés alatt KvVM véleményezés alatt KvVM véleményezés alatt Minisztériumok közötti egyeztetésen A Natura 2000 (vagy részben az) területek állapotának helyreállítása ügyében a nyertes Láprétek, gyepek és fáslegelők természetvédelmi értékeinek védelme és vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén című KEOP pályázat keretében tervez az Igazgatóság további élőhelyrehabilitációs tevékenységet. Jelenleg a pályázat tervezési szakaszban van, a közeli jövőben várható a 2. fordulóra való benyújtása. Kiemelt fontosságú élőhelyek és fajok helyreállítása és megőrzése a Kelet-Bakony térségben címmel LIFE projekt indult a 2009. évben a Várpalotai Lő- és Gyakorlótéren. A Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség, a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Aquaprofit Zrt. által alakított konzorcium támogatást nyert el a Keleti-Bakony térségben lévő, honvédségi használatban álló területek természetvédelmi rekonstrukciós munkáira. A honvédség tulajdonában és használatában lévő területek egyik fő jellegzetessége, hogy a nagyközönségtől való elszigeteltségük miatt viszonylag érintetlenül őriztek meg természetes élőhelyeket. 15
A projekt célterülete, a Várpalotai lőtér elsősorban a nagy kiterjedésű dolomitgyepek, a száraz tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek és bükkösök valamint a sziklai maradványerdők védelmét biztosítja. A projekt fő célkitűzése a Várpalotai lőtér természeti értékeinek és biodiverzitásának megőrzése, a leromlott élőhelyek helyreállítása, és egyes fajok populációjának megerősítése (pl. kerecsensólyom) valamint a katonai tevékenységek és a természetvédelmi akciók optimális összehangolása. A projekt az 5 éves megvalósítás során akciókat tervez a célterületen a természeti értékeket veszélyeztető természetes folyamatok és katonai tevékenység hatásainak mérséklésére, illetve ezek megakadályozására. Ilyenek a katonai tevékenység által keletkezett tüzek megelőzése, a területek gazdálkodók által történő legeltetések bevezetése, a nyílt gyepterületeken a cserjésedés visszaszorítása, a fenyőerdők helyett őshonos lombos erdők telepítése, egykori katonai létesítmények felszámolása, a területek rekultivációja, a természeti értékek hosszú távú megőrzését biztosító fenntartási terv kidolgozása. A megye egyes településeire egyedi tájérték felmérések készültek 29 településen: Alsóőrs, Aszófő Bakonybél, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőőrs, Halimba, Hidegkút, Kővágóőrs, Lovas, Nagyvázsony, Palóznak, Pécsely, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szőc, Tihany, Vászoly, Veszprémfajsz, Vindornyalak, Zalaszántó, Zánka. Az ex lege védett objektumok 2009. évben Objektum Nyilvántartott összesen (db) Ebből 2009. évben nyilvántartásba vett (db) Forrás 1580 360 Barlang 711 0 Víznyelő 463 40 Kunhalom 270 0 Földvár 61 0 A rekultiválásokkal, barnamezős beruházásokkal kapcsolatosan néhány példa: Balatonfűzfőn a Nitrokémia Zrt. szennyezett területeinek kármentesítése megtörtént, Ajkán a vörösiszap tároló, Inotán a pernyehányó rekultiválása folyamatban van. Peremartonban az egykori Peremarton Vegyipari Vállalat telephelyének a szennyezettsége rekultiválásra került, a kármentesítés 2010-ben indul. A bezárt és felhagyott hulladéklerakókat a regionális hulladék gazdálkodási rendszerek kiépítése során rekultiválják Balatonfűzfőn a Nitrokémia Zrt. és Peremartonban a kármentesített területeken barna mezős beruházásokat terveznek. A Királyszetnistváni hulladéklerakó volt ipari területen épül. RADIOLÓGIA Hazánkban elsőként 1952-ben szovjet geológusok kezdtek urán kutatásokat. Kezdetben Kővágószőlős környékén találtak olyan permi homokkövet, amiben jelentős uránérc feldúsulások voltak. 1955-ben a kutatásokat kiterjesztették, a Mecseken kívül a Balatonfelvidéken és az ajkai, tatabányai szénbányákban végeztek méréseket. A Balaton-felvidéken a normál háttértől jelentősen eltérő urán koncentrációkat jeleztek, és évtizedeken át végeztek itt radiológiai, hidrogeológiai méréseket számtalan település körzetében. Az elmúlt években a radiológiai kutatásokból, felmérésekből a pénzhiány miatt a Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézetének tájékoztatása szerint nem valósultak meg feladatok. 16
A vezetékes ivóvizek radon koncentrációjának felmérése 2005-ban megkezdődött, melyről a Radon Kontroll Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. a megyei radiológiai helyzetértékelésben is beszámolt. A tanulmány megállapította, hogy az ivóvizek rádium koncentrációja több esetben meghaladta a 100mBq/l értéket, de egyetlen esetben sem érte el a jelenlegi magyar korlát értékeit. A Pannon Egyetem egyik hallgatója a 2009. évi környezetvédelmi technológiai nyári gyakorlata idején folytatta a méréseket olyan településeken, ahol a korábbi években az átlagosnál magasabb radon aktivitás koncentrációt mértek a vezetékes ivóvizekben, illetve olyan helyeken, ahonnan nem még nem voltak mérési adatok. A hallgató 14 vezetékes ivóvíz mintát vizsgált az egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézetének laboratóriumában. Az elvégzett mérések alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált települések vezetékes ivóvizei radiológiai szempontból fogyasztásra alkalmasak, egyik település mérési eredménye sem haladja meg a beavatkozási szintet, mely 1000 Bqdm - 3, valamint a javasolt beavatkozás szintjét sem, amelyet 100-1000 Bqdm -3 -ben állapítottak meg. Azonban két minta kivételével a Rn-222 aktivitás koncentrációja minden településen meghaladja a világátlagot, mely 1 Bqdm -3. Kiugróan magas érték egyetlen település esetén fordult elő, Eplényben, de ez az eredmény is a javasolt beavatkozási szint alatt maradt. A mérési eredmények alapján megállapítható volt, hogy Rn-222 aktivitás koncentráció tekintetében a világátlagot a vizsgált települések szinte mindegyike meghaladta, egyes helyeken jelentős mértékben, de az emberi egészségre a tudomány jelenlegi állása alapján ezen értékek sem jelenthetnek veszélyt. Az ivóvíz radon tartalmának vizsgálatai a települések mintegy 3/4 részében már elkészültek, további cél volna a még visszamaradó településeknél is a felmérést elvégezni, így a megye teljes területe lefedésre kerülne. 17
A 2009. évben vizsgált vezetékes ivóvizek radon tartalma Korlátok az EU ajánlása alapján: Rn-222 aktivitás koncentrációja: 1 Bqdm -3, javasolt beavatkozás szint: 100-1000 Bqdm -3, sugárterhelés: 0,1 msv/év. Sors zám Mintavétel helye vízellátás Dózisterhelés felnőttekre Rn-222 aktivitáskoncentráció Bq dm -3 számolva (365nap év -1, napi 2 l fogyasztást feltételezve) msv/év 1. Herend talajvíz 1,96 5,02 10-3 2. Várpalota karsztvíz 8,59 2,19 10-2 3. Peremarton karsztvíz 1,8 4,59 10-3 4. Veszprém karsztvíz 8,3 2,12 10-2 5. Balatonfüred karsztvíz 6,5 1,67 10-2 6. Zirc karsztvíz 9,73 2,48 10-2 7. Borzavár karsztvíz 9,75 2,49 10-2 8. Bakonybél karsztvíz 3,64 9,30 10-3 9. Eplény karsztvíz 26,62 6,80 10-2 10. Ajka-Tósokberénd karsztvíz 0,75 1,93 10-3 11. Ganna - 0,85 2,19 10-3 12. Mihályháza - 4,48 1,14 10-2 13. Berhida karsztvíz 1,11 2,84 10-3 14. Litér karsztvíz 6,61 1,69 10-2 18
KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet hatályba lépését követően a megváltozott küszöbértékek miatt jelentős változások nem következtek be Veszprém Megyében a veszélyes üzemek számában. Újabb üzemek nem kerülnek az irányelv hatálya alá, azonban három az eddig alsó küszöbös üzemekből felső küszöbös elbírálású üzem lett. Gazdasági változások eredményeként két régi küszöbértékes veszélyes üzem felhagyta tevékenységét. 2009-ban a megyében található (SEVESO általi besorolás alapján) veszélyes üzemek listája a következők szerint alakult: Felső küszöbös üzemek Veszélyeztetett település Prímagáz Zrt. Gógánfai Tárolóüzem (Gógánfa) Gógánfa, Ukk Nitrogénművek Zrt. (Pétfürdő) Pétfürdő, Várpalota, Ősi Huntsman Corporation Hungary Zrt. (Pétfürdő) Pétfürdő, Várpalota, Ősi Petrotár Kft. (Pétfürdő) Pétfürdő, Várpalota, Ősi Chemark Kft. (Peremarton-gyártelep) Berhida, Vilonya, Papkeszi MAXAM (Ipari Robbanó) Kft. (Peremarton-gyártelep) Berhida, Vilonya, Papkeszi Kajári Agrofor Kft. (Csajág) Csajág Crescom Kft. (Balatonfűzfő) Balatonfűzfő Nike-Fiocchi Kft (Balatonfűzfő) Balatonfűzfő Rexplo-21 Kft. (Balatonfűzfő) Balatonfűzfő Alsóküszöbös üzemek: Veszélyeztetett település Agroterm Kft. (Peremarton-gyártelep) Berhida, Vilonya, Papkeszi A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Polgári Védelmi Kirendeltség és az illetékes polgármesterek közösen elkészítették Csajág község és Berhida város külső védelmi tervét. Veszprém Megye rendelkezik még jóváhagyott külső védelmi tervekkel Várpalota, Pétfürdő, Ősi, Ukk, és Gógánfa településekre vonatkozóan. A tervek felülvizsgálata, aktualizálása valamint a külső védelmi terv gyakorlatok megtartása megtörtént. Az Igazgatóság megkezdte Balatonfűzfő város külső védelmi tervének előkészítését, mivel az adott településen jelenleg három felső küszöbös üzem működik, melyek még nem rendelkeznek elfogadott jelentéssel, elbírálásuk folyamatban van. A tűzoltóság 2000. január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns része lett, a városi tűzoltóságok munkáját meghagyva, katasztrófavédelmi feladatokkal kibővítve. Kitűzött cél az ország tűzvédelmi lefedettségének javítása a tűzvédelmi szempontból ellátatlan területek nagyságának csökkentésével, a vonulási távolságok mérséklése (a tűzoltó és katasztrófavédelmi egységek az ország bármely pontjára 15-20 perc alatt eljussanak), az önkéntesség előtérbe helyezése, a tűzoltó egyesületek megerősítése, valamint az elkövetkező 10 évben az önkéntes tűzoltóságok számának jelentős növelése. A 2007-2008-as felmérések alapján elkészült az a térkép, amelyen a domborzati és terepviszonyok vannak feltüntetve, valamint az úthálózat figyelembe vételével az Igazgatóság elkészítette az önkéntes tűzoltóságok létrehozására javasolt települések listáját, amely a megyében Zirc, Nagyvázsony, Tüskevár és környéke. A terv két lépcsős fejlesztést feltételez (2004-2007. illetve 2008-2013.), rugalmasan figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket, számol a mentő tűzvédelmet felvállaló tűzoltó egyesületek helyi munkájával is. Az önkéntes tűzoltó egyesületek (pl.: Csabrendek, Bakonyoszlop) együttműködési 19
megállapodások megkötésével kötelezték el magukat településük védelmére. Nagyvázsony, Tüskevár, Lovászpatona településeken jelenleg hadrafogható egyesület nem működik így köztestületté való fejlesztésük 2014-2019. közötti időszakban tervezhető. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 156/2009. Kormány rendelet alapján, mint I. fokú hatóságként jár el az ADR veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével kapcsolatban. Kidolgozásra került a VMKI ADR veszélyes áruk közúti szállítására és ellenőrzésére vonatkozó igazgatói intézkedés, valamint aktualizálásra került az egységes megyei 2009-es tolmácsjegyzék. 2009. júliusában regionális ADR ellenőrzést szerveztek, melyhez a Dunántúl mind a nyolc megyéje csatlakozott. Minden évben felülvizsgálatra kerülnek a rendkívüli időjárás következményeinek kezelésére vonatkozó megyei igazgatói parancsok, intézkedések A szabályozókban meghatározásra kerülnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és tűzoltóságok részére a felkészülés és védekezés időszakában végrehajtandó feladatok, a jelentési rendek, együttműködési feladatok, a veszélyhelyzeti központ (Veszélyhelyzeti Központ) működésével kapcsolatos aktuális feladatok. 2009.-ben a Vis Maior kérelmek általában a rendkívüli időjárás következtében születtek, 12 esetben (Csabrendek, Bazsi, Dabronc, Várpalota két esetben, Németbánya, Kúp, Doba, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Pápakovácsi, Szentgál). A 2009. évben rendkívüli időjárásból adódóan a megyében lakosságvédelmi intézkedéseket nem kellett bevezetni, polgári védelmi szervezetek nem kerültek készültségbe-helyezésre, vagy alkalmazásra. 2009. évben kártevő invázió megelőzésre vonatkozó felkérést, faladatot sem az illetékes hatóságoktól, sem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságról nem kapott az Igazgatóság. A megelőzési időszakban végzett munka (prevenció) nagyban befolyásolja a veszélyhelyzetkezelési és elhárítási időszak veszteségeit és a helyreállítási időszak teendőit. A SEVESOI IIhöz kapcsolódóan Ősi, Pétfürdő, Várpalota, Balatonfűzfő, Gógánfa és Ukk települések üzemspecifikus lakosságtájékoztató kiadványai a lakosság felkészítését irányozta elő az érintett településeken. Az elkészülő lakossági tájékoztató kiadványok közzétételét 2010 évben tervezik végrehajtani. 20