PRÁNANADI Egyesület Közgyűlésén módosított Alapszabálya. 1. Az Egyesület neve, székhelye, jogállása, működési területe, besorolási kategóriája:

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a PRÁNANADI Egyesület Közgyűlésén módosított Alapszabálya 1. Az Egyesület neve, székhelye, jogállása, működési területe, besorolási kategóriája: 1.1. Az Egyesület neve: PRÁNANADI Egyesület (a továbbiakban: Egyesület ) 1.2. Az Egyesület székhelye: 1039 Budapest, Madzsar József utca 22. 1.3. Az Egyesületet jogállása: Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem végez, párt érdekében politikai tevékenységet nem végez, országgyűlési képviselői választáson jelöltet nem állít, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe jelöltet nem állít, az Európai Parlament tagjának jelöltet nem állít, a megyei jogú város képviselő-testületébe jelöltet nem állít, valamint polgármester jelöltet nem állít. 1.4. Az Egyesület működési területe: Magyarország 1.5. Az Egyesület besorolási kategóriája: 2. Az Egyesület céljai 2.1. Az Egyesület által végzendő tevékenységek: Az Egyesület célja a természetes életmóddal kapcsolatos oktatási, nevelési tevékenység, önfejlesztő módszerek, technikák megismertetése, terjesztése, különös tekintettel a keleti meditációs technikára; az önismeret, a természeti törvényekkel összhangban álló gondolkodásmód, illetve magatartásmód felismeréséhez és gyakorlatához való segítségnyújtás. ismeretterjesztés: Az Egyesület alapcélját nevelési és oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési tevékenységek végzésének támogatásával valósítja meg, amely közhasznú tevékenység, tekintettel arra, hogy az Egyesület alapcéljainak megvalósításával az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. (2) bekezdésében az államot terhelő közfeladatként előírt, a

2 lakosság egészségi állapotának javulása illetőleg a jobb életminőség elősegítése érdekében teljesítendő közfeladatot, illetőleg Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. és 7. pontjaiban a helyi önkormányzatot terhelő közfeladatként előírt az egészség életmód elősegítését célzó tevékenység illetve a 121. a) és b) pontjában a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítása megjelölésű közfeladatok ellátásában működik közre. Az Egyesület jelen céljainak elérése érdekében hatékony ismeretterjesztési, világnézeti, nevelési tevékenységet, továbbá oktatási, kulturális és sport tevékenységet végez. Az Egyesület oktatási tevékenységében a Pránanadi módszer hagyományai a mérvadóak. Az Egyesület célja jelen Alapszabályában meghatározott tevékenységei és feladatai megvalósításában közreműködő tagjainak egységes szervezetbe tömörítése, illetve tevékenységének jelen alapszabályi keretek között meghatározott formában történő gyakorlása. Az Egyesület működése és a működés keretében kifejtett tevékenysége, továbbá az annak keretében nyújtott szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti, illetve bárki részére nyújthatóak, akik az Egyesület által rendszeresített kezelési, állapot felvételi, adatkezelési és egyéb nyilatkozatot azok tartalmának megismerése és elfogadása után - megteszik és aláírják. Az Egyesület jelen célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. Az Egyesület, mint non profit szervezet a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a hatályos és releváns jogszabályok előírásai szerint, kizárólag az egyesületi célokkal közvetlenül összefüggően csak másodlagosan folytathat gazdasági, vállalkozási tevékenységet, hozhat létre gazdasági társaságot és alapítványt, illetve beléphet tagként ilyenekbe. Az így végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység az Egyesület közhasznú és az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti. Céljainak valóra váltása érdekében az Egyesület adományokat magánszemélyektől vagy szervezetektől egyaránt elfogad, továbbá pályázatok révén igyekszik támogatásokat szerezni A közadakozásból az Egyesület számára befolyt összeg semmilyen hányada nem fordítható közvetlenül vagy közvetve az Egyesület, vagy valamely tagjának gyarapodására. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek készek segíteni az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Az Egyesület önálló tevékenységéért minden felelősség az Egyesületet terheli. Az egyes tevékenységek anyagi fedezetéül az Egyesület által gyűjtött pénz szolgál, a jelen Alapszabály VII. fejezetében meghatározott rendelkezések alapján. 2.2. Az Egyesület tevékenységi körei 2.2.1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét, ami elsősorban kötetlen közös ismeretszerzés, terjesztés, oktatás, önfejlesztő technikák gyakorlása, a tudat és a személyiség fejlesztése során szerzett tapasztalatok megbeszélése, kiértékelése és elemzése. 2.2.2. Az Egyesület tagjainak anyagi segítséget nyújthat (pl: tanfolyami és egyéb díj teljes vagy részleges átvállalása formájában), illetve minden olyan egyéb kedvezmény, juttatás formájában,

3 ami az Egyesület céljaival közvetlenül összhangban áll. A támogatás módjáról, mértékéről az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés dönt. 2.2.3. Az Egyesület tevékenységi körei a TEÁOR 08 osztályozási rendszer alapján: 94.99 08 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, 85.32 08 Szakmai középfokú oktatás, 85.59 08 Máshová nem sorolt egyéb oktatás, 86.90 08 Egyéb humán egészségügyi ellátás. 85.51 08 Sport, szabadidős képzés, 96.09 08 Máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás. 3. Az Egyesület tagjai, a tagok jogai és kötelezettségei, tagsági jogviszony keletkezése a tagsági jogviszony, megszűnése, az egyesület tagozatai 3.1.1. Az Egyesület tagjai, az őket megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján: a) rendes tagok. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését, így különösen a tagdíjfizetést vállalja, és felvételének nincs jogi akadálya. b) különleges jogállású tagok, ezen belül: (i) pártoló tagok. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely az Egyesülettel kötött megállapodásban, vagy az Egyesület részére adott nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, valamint a pártoló tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az Egyesület céljai megvalósításának anyagi és erkölcsi támogatását vállalja. (ii) tiszteletbeli tagok Az Egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az Egyesület érdekében legalább egy évtizeden át kiemelkedő tevékenységet végzett, és nyilatkozatban vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint alapszabályának elfogadását. (iii.) örökös tiszteletbeli elnök. Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke Petrezselyem József (Lakcím: 5000 Szolnok, Rét u. 3.). Az örökös tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei amennyiben nem rendes tagja az Egyesületnek - megegyeznek a tiszteletbeli tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy tanácskozási, felszólalási, véleménynyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az Egyesület Küldöttgyűlésén, Elnökségi ülésein és az Egyesület bármilyen más szervezeti egységének az ülésein. 3.2. A tagok jogai és kötelezettségei, 3.2.1. A rendes tag jogai és kötelezettségei 1. A rendes tag jogai: a) az erre irányadó szabályok szerint jogosult választani és az Elnökség, valamint a felügyelőbizottság tagjainak személyére javaslatot tenni, b) ha annak törvényes feltételek fennállnak, tisztségviselőnek választható, c) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, d) összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján választható az Egyesület szerveibe (kiskorú tag képviselettel járó tisztségre nem választható),

4 e) észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület működésével kapcsolatban, f) az Elnökségi határozatokban és a házirendben meghatározott feltételekkel használhatja az Egyesület létesítményeit, eszközeit, g) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, h) tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. 2. A rendes tag kötelezettségei: a) az Egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a küldöttgyűlés és a vezető szervek határozatainak betartása, b) az Egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, az Egyesület hírnevéhez méltó magatartás tanúsítása, c) a tagdíj határidőre történő megfizetése, d) az Egyesület vagyonának megóvása. 3.2.2. A pártoló tag jogai és kötelezettségei 1. A pártoló tag jogai: a) az Elnökség meghívására személyesen jogi személy a képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület küldöttgyűlésén, rendezvényein, b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban, c) külön megállapodás alapján az általa vállalt hozzájárulással arányosan részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 2. A pártoló tag kötelezettségei: a) az Egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint az Elnökség határozatainak betartása, illetve betartatása, b) az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c) a vállalt hozzájárulás megfizetése. 3.2.3. A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei 1. A tiszteletbeli tag jogai: a) az Elnökség meghívására, tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület küldöttgyűlésén, rendezvényein, b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban, c) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 2. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: a) az Egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint az Elnökség határozatainak betartása, b) az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c) az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása. 3.3. A rendes és pártoló tagsági jogviszony keletkezése

5 A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be, amiben nyilatkozik, hogy az Egyesület rendes vagy pártoló tagja kíván lenni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az Egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület rendes tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Küldöttgyűlés dönt. A pártoló tag a belépési nyilatkozatában köteles megjelölni, hogy az Egyesület támogatására éves szinten milyen összegű hozzájárulás megfizetését vállalja. 3.4. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: 3.4.1. a tag kilépésével. Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. 3.4.2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 3.4.3. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. Az egyesületi tagsági jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólítását követően a legközelebbi Küldöttgyűlésig sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére nevezetesen arra, hogy ha a tartozását a következő Küldöttgyűlésig nem fizeti meg, akkora a Küldöttgyűlés a tag tagsági viszonyát 30 napos határidővel felmondja - figyelmeztetni kell. A felmondásról a Küldöttgyűlés határozattal dönt. 3.4.4. a tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy Küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, az alábbi szabályok szerint. - A kizárási eljárást - bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - az illetékes tagozat taggyűlése folytatja le. - A kizárási eljárás hatálya alá kerülő tagot megilleti a védekezéshez és a meghallgatáshoz való jog. A kizárási eljárásban érintett egyesületi tag részére a tagozati taggyűlésre szóló meghívót azzal a figyelmeztetéssel kell kézbesíteni, hogy amennyiben a szabályszerűen kézbesített meghívása ellenére a taggyűlésen nem jelenik meg, távolmaradása a testületi ülés megtartását és az érdemi határozathozatalt nem akadályozza. - A tag kizárását kimondó taggyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni: az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. - A kizárt tag a kizárás tárgyában hozott taggyűlési határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet, amelynek elbírálásáról az egyesület Elnöksége dönt. - Az egyesület Elnökségének címzett fellebbezést a tagozatvezetőnél kell előterjeszteni, aki a taggyűlési határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet - a tagozat Elnökség testületének egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül továbbítja az egyesület elnökéhez. - A kizárást kimondó elsőfokú taggyűlési határozat ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában az Elnökség a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadott indokolt határozattal dönt. - A tagsági jogviszony kizárás, illetve felmondás útján történő megszüntetése tárgyában hozott Elnökségi határozat ellen az érintett egyesületi tag a kézbesítéstől számított 30 napon belül

6 bírósághoz fordulhat, s annak hatályon kívül helyezését kérheti, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. 3.5. Az egyesület tagozatai 3.5.1. Az egyesületnek a következő tagozatai működhetnek: - Budapesti Tagozat - Északnyugat-magyarországi Tagozat (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Fejér megyék) - Délnyugat-magyarországi Tagozat (Zala, Baranya, Somogy és Tolna megyék, - Északkelet-magyarországi Tagozat (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyék), - Délkelet-magyarországi Tagozat (Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád és Bács-Kiskun megyék). A tagozatok általában az adott szervezet egység területén működő egyesületi tagokból állnak, akik maguk közül választják meg az ügyvezető testület tagjait (tagozatvezető és tagok). 3.5.2. A tagozatok az adott szervezeti egységeknek megfelelő döntési szinten látják el az egyesület általános céljaiból következő feladatokat. 3.5.3. A tagozat legfelsőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll. 3.5.4. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a tagozat SZMSZ-ének megállapítása, módosítása; b) az ügyvezető testület tagjainak (tagozatvezető és tagok), és a küldöttgyűlés küldötteinek 5 évre történő megválasztása és visszahívása, c) az éves program és költségvetés meghatározása; d) az ügyvezető testület évi beszámolójának elfogadása; e) döntés a tag kizárásáról. A kizárásról szóló döntés előkészítése a tagozat ügyvezető testületének feladata. Ennek során az érintett tagot személyesen meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy védekezését előadhassa. 3.5.5. A taggyűlés összehívására, határozatképességére és határozathozatala módjára a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy személyi kérdésekben a tagozat szervezeti és működési szabályzata az alapszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthat. 3.5.6. A tagozat ügyeit folyamatosan intéző operatív szerv a 3 tagú ügyvezető testület, amelynek vezetője a tagozatvezető. A tagozatvezető az adott tagozat döntésétől függően lehet egyben a tagozat választmányi tagja vagy küldöttje is. Az ügyvezető testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A testület akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.5.7. A tagozat saját döntése alapján működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatában maga határozza meg. 3.5.8. A tagozatvezető feladata: a) a rendszeresített belépési nyilatkozat egy eredeti példányát a titkárnak továbbítani,

7 b) a küldött(ek) személyét a megválasztásukat követő 8 napon belül a titkár felé írásban közölni, c) minden év június és december első hetében a titkár felé megküldeni a tagozati taglistát, d) az Elnökség tagja által kért tájékoztatást határidőben megadni, e) a tagozati tagságot az egyesület tevékenységéről tájékoztatni. f) a taggyűlésekről készült jegyzőkönyv egy példányát a taggyűlést követő 30 napon belül megküldeni a titkár részére. 3.5.9. A tagozatvezető megbízatása megszűnik: - a tagsági viszonyának megszűnésével, - lemondással, - a megbízatás lejártával, - visszahívással, ha a tagozat munkájában két éven át önhibájából nem vesz részt. 4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 4.1. Küldöttgyűlés 4.1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlés tagjai az Elnökség tagjai és a tagozatok által 5 évre választott küldöttek. A Küldöttgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A tagozatok minden 50 tag után egy küldöttet választanak. Ha a tagok száma a 50-nek nem egész számú többszöröse, egy további küldött válaszható, ha a töredékszám a 30-at eléri. Amelyik tagozat létszáma a 50 főt nem éri el, akkor a tagozat a Budapesti Tagozattal összeszámítva választ küldöttet. A küldött megbízatása megszűnik: - a küldött tagsági viszonyának megszűnésével, - lemondással, - a megbízatás lejártával, - visszahívással, ha a küldött a küldöttgyűlés munkájában két éven át önhibájából nem vesz részt. 4.1.2. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az Elnökség szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

8 j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése; l) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásáról; m) taggal szemben kizárási eljárás lefolytatásának elrendelése, eljáró szerv kijelölése, kizárási határozattal szembeni fellebbezés elbírálása, jogerős kizárási határozat meghozatala, n) tagsági viszony felmondása, o) azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 4.1.2. A Küldöttgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A Küldöttgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (15) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell. A Küldöttgyűlést az Elnökség írásban (postai úton vagy a tag által erre a célra megadott elektronikus úton) hívja össze. A Küldöttgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye, Küldöttgyűlés időpontja, Küldöttgyűlés helye, a Küldöttgyűlést az egyesület székhelyén kívüli más, megfelelő helyen is meg lehet tartani, abban az esetben, ha a székhelyen történő megtartás a résztvevők száma miatt nem biztosítható, napirendi pontok felsorolása. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. a Küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Küldöttgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Küldöttgyűlést az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. 4.1.3. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 4.1.4. A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a Küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A kiegészített napirendet is igazolható módon kell közölni a tagokkal, ha ez nem sikerül, akkor a döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden

9 szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul (Ptk. 3:17. (6). 4.1.5. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Küldöttgyűlés összehívásáról. 4.1.6. A Küldöttgyűlésen szavazati joggal vehetnek részt a tagozatok által megválasztott küldöttek. Minden küldöttet egy szavazat illet meg. 4.1.7. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 4.1.8. A Küldöttgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. 4.1.9. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amikor jogszabály vagy a jelen alapszabály mást ír elő. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. 4.1.10. A Küldöttgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal fogadja el. 4.1.11. A Küldöttgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Küldöttgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Küldöttgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Küldöttgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást. 4.1.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló Küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak

10 megválasztásához és felmentéséhez a jelen levő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje 4.2.1.Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői Elnökség tagjai. Az Elnökség három tagból áll. Az Elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 4.2.2.Az Elnökség tagjai: az Elnök és az Alelnök és a Titkár. 4.2.3.Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja, titkos szavazással, öt (5) éves időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. 4.2.4.A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Küldöttgyűlés új elnökségi tagot választ. 4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldöttgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Küldöttgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a Küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az Elnökség szerv által összehívott Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása, tagsági viszonnyal kapcsolatos kérdések, javaslatok előterjesztése a Küldöttgyűlésnek; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. o) a taggal szemben kizárási eljárás lefolytatása a jelen Alapszabály rendelkezései szerint. p) a Küldöttgyűlés kötelező összehívása Az Elnökség köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

11 a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott Küldöttgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A Titkár feladatai és hatásköre különösen: a) az Elnökkel egyeztetett módon végzi az Egyesület adminisztrációs munkáját, vezeti a szükséges nyilvántartásokat, így különösen a tagság és a befizetett tagdíjak nyilvántartását, b) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, így különösen a Határozatok Könyve nyilvántartásának naprakész vezetése, c) gondoskodik Elnökségi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, a határozatok nyilvántartásáról, melyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya (adott esetben személye is), d) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, e) vezeti az Egyesület leltárát, f) a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, kapcsolattartás a tagozatokkal, g) közreműködik az egyesületi programok és rendezvények szervezésében. 4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén erre az Alelnököt vagy a Titkárt meghatalmazhatja. 4.2.7. Ugyanakkor az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önálló vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott Alelnök és Titkár együttes aláírása szükséges. 4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását a napirend megjelölésével bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. 4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

12 4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes Küldöttgyűlésen beszámol a Küldöttgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját. 4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez. 4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Küldöttgyűlés új Elnökséget választ. 4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre: 1. a Küldöttgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása, 2. az Egyesület képviselete, 3. az Alapszabály, a Küldöttgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete, 4. irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását, 5. gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, 6. mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. 4.3. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll. A tagokat a Küldöttgyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából, illetve a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül választja meg 5 éves időtartamra. A tagok újraválaszthatók. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság elnökét maga választja meg. A Felügyelő Bizottság, mint az Egyesület Felügyelő szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a Küldöttgyűléssel, az Elnökséggel közli. Működéséért kizárólag a Küldöttgyűlésnek felelős. Ügyrendjét - az Elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az Egyesület Alapszabály szerinti működését, valamint az Alapszabályban

13 foglaltak betartását, valamint az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Küldöttgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Küldöttgyűlést az Elnökségnek a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 4.4. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések Megszűnik a tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) az egyesületi tagság megszűnésével. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

14 A Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az Elnökség, a Küldöttgyűlés elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4.5 A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslatára az Elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a Küldöttgyűlés. 4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. 5. A választás szabályai

15 5. 1. Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja. 5. 2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. 5.3. A tisztségviselők jelölését az Elnökség által felkért háromtagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a Küldöttgyűlés elé terjessze. 5.4. A jelölőlistára a Küldöttgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza. 5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni. 5.6. Jelölés Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, egy alelnök, egy titkár, öt felügyelő bizottsági tag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban. 5.7 A választás menete: a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás b) a választás kezdetén 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani c) a választás egyfordulós (Elnökségi és felügyelő bizottsági tagok választása) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik, e) valamennyi küldöttet egy szavazati jog illeti meg. f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek. 6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 6.1. A Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnökség a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy Küldöttgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (Ü. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot. 6.2. A Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként, személyi kérdésekben tértivevényes küldeményként. 6.3. Az Egyesület működése nyilvános, az Egyesület irataiba bárki betekinthet. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

16 6.5. Az Egyesületnek és a betekintőnek a betekintés során, illetve betekintőnek a betekintés során szerzett, illetve lemásolt adatok és információk felhasználása során be kell tartania a hatályos Adatvédelmi szabályzatban foglaltakat, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatályos rendelkezéseit. 6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik. 6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. 6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők. 6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők: Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből, Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból, Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján, Az Egyesület honlapjáról és Facebook oldaláról. 6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból, az Egyesület honlapjáról ismerhető meg. 6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak a honlapján történő elhelyezéséről 7. Az Egyesület gazdálkodása 7.1. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. 7.2. Az Egyesület - célja megvalósítása érdekében gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag a II. pontban megjelölt célok, megvalósítására fordíthatja. Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenységet végezhet. 7.3. Az Egyesület évente a hatályos jogszabályoknak megfelelően beszámolót, éves beszámolót, közhasznú besorolás elnyerése esetén közhasznúsági jelentést, a 2011. évi CLXXV. tv-ben előírt közhasznúsági mellékletet készít, melynek elfogadásáról a Küldöttgyűlés határoz. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület a közhasznúsági jelentést a jogszabályoknak megfelelően a saját honlapján teszi közzé. A közhasznú besorolás elnyerése esetén a közhasznúsági jelentés a következőket tartalmazza: számviteli beszámoló; a költségvetési támogatás felhasználása;

17 a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás; cél szerinti juttatások kimutatása; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke; a közhasznú szervezet, vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege; közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 30. napjáig a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján történik. 4. Az Egyesület, a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván 5. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 8. Az Egyesület megszűnése 8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Küldöttgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 8.2. Ha az alapszabály nem rendelkezik arról, hogy egy esetleges megszűnés esetén mi lesz a vagyonnal, akkor az automatikusan a Tradicionális Pránanadi Központi Alapítványt illeti meg. 8.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület

18 fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 9. A közcélú adománygyűjtés szabályai 9.1. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. 9.2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. 9.3. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 10. Egyéb rendelkezések 10.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Budapest,.. Dudás József elnök Előttünk mint tanúk előtt: Név: Név: Lakcím: Lakcím: aláírás aláírás Alulírott, Dr. X. Pál Zoltán ügyvéd (Rácz és Pál Ügyvédi Iroda, 1074 Budapest, Dohány utca 92., I/11.), a jelen okirat aláírásával igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. A Küldöttgyűlés által elfogadott módosítások az egységes szerkezetű szövegben dőlt betűvel lettek feltüntetve. Budapest,. Dr. X. Pál Zoltán ügyvéd