ÉRTESÍTŐ A Z K R1) É LYI - M Ú Z E U M - E G Y E S ÜI. E T ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL. XXXIll. kötet. 1911.! füzet. KÖZLÉS A K(M.OZSVÁRT M.\GY. KIR. FERKNOZ JÓZSEF TtlDOMÁNY- K(!YETEM G V(')(JYSZERTANI INTrÍZETÉB('3L. Igazgató : I^ÖTE JÓZSKK dr. iiy. r. tanár, mint lielyetto.s. Néhány anyag lélekzésre való hatásának összehasonhtó vizsgalata.* (Második közlomény.) ÍHa ISSEKUTZ BÍLA dr. intézeti tanársegéd. II. A Morphinum és származékai. A Morphinum mojeculának két szabad hydroxylgyöke van. Ha ezek hydrogénjeit helyettesítjük, keletkeznek a Morphin származékai, melyek közül az orvoslás szempontjából Jegfonlosabbak: a Codein = Morphinmetylaether, a Dionin = Morphinaethylaether, a Peronin = Morphinbenzylaether és a Heroin = Diazethylmoi'phin. A múlt század utolsó évtizedében igen sok vitára adott alkalmat, ezen anyagok lélekzésre való hatásának megállapítása. Összesen 10 15 dolgozat foglalkozott ezzel a kérdéssel s a vita végleges megállapodás nélkül hallgatott el. 98-ban jelenik meg DRBSER ' első közlése a Heroinnal végzett vizsgálatairól. Szerinte a Heroin a nyúl lélekzését már 05 mgrm. pro klgrm. adagban gyéríti, de egyúttal a belélekzést nagyon megnyújtja, a rendesnél sokkal mélyebbé teszi, erejét és munkaképességét is erősen növeli. (I. tábla 1., 2.) De egy * Az l. rész ezen Értesítő XXXII. kötetének 131 7. oldalán jelent meg; ez előadatott az E. M. E. januárius hó 28.-án tartott orvosi szakiilésen. Értesítő (orvosi szak) 1911. 1
2 ISSEKUTZ BÉLA DR. harmadik kísérletben (I. tbl. 3.) a lélekzés volumene nem növekedett, hanem határozottan csökkent; ezt ő az alkalmazott nagyobb adagnak (2 mgm.) tulajdonította. Egy 1215 grm.-os nyúl belélekzéssel végzett maximalis munkája 40"2 grm cm. volt s ezt 2 mgm. Heroin 136'9 grni-cm.-re emelte fel. A lélekzések gyérülését, melyet a Heroin okoz, azok mélyülése, nagyobb erőkifejtése és munkája, a szervezetre nézve előnyös módon compensálja... Mindenesetre a Heroin okozta gyér, de lényegesen erőteljesebb lélekzés az akadályokat,, melyet a fokozott váladék elválasztás okoz, könnyebben győzi le, a tüdőt jobban szellőzteti, mint a hörghurutosok szapora és felületes lélekzése." Tehát a Heroin a Morphintól, Codeintől, Dionintól melyek a lélekzést gyérebbé, felületesebbé és gyengébbé teszik előnyösen különbözik; ezért ajánlja a heroint mint köhögés ellenes szert, a Morphin helyett. l)ui:ser dolgozatára csakhamar élénk irodalmi vita indul meg. HAUNACK^ kimutatja, hogy a Heroin sokkal mérgesebb, mint a Moi'phin. SANTESSON ^ LKVVADOWSKY* pedig nem találják a lélekzés gyérülése mellett a volumen növekedését. A második dolgozatában SANTESSON 7 kísérlet közül kettűbben tapasztalja a belélekzés mélyülését. FRAHNKEL viszont kimutatja, hogy nemcsak a Heroin (1. tbl. 4) hanem a.vfoiioazetylmorphin, a Codein, ii Dionin, sőt a Morphin is (II. tbl. 1 3.) növeli a lélekzés volumenét. GUINARD', LHO" megerősítik DKKSER adatait, KARHWSKV", WiNTERNITZ STRUSBERC. " pcdlg HCm. Degbehatóbban ezzel a kérdéssel [MI'KNSfoglalkozik s arra az eredményre jut, hogy a Morphin 12 kísérlet közül csak háromban (II. tbl. 5-in.), a Codein (III. tbl.) és Dionin ( tbl.) kíirülbelül a kísérletek felében, a Heroin pedig (I. tbl. 5 19.) minden esetben növeli a lélekzés volumenét. De IMPENSnak is van egy kísérlete (I. tbl. 20.) Les Analeptiques de la Respiration" i czímű dolgozatában, melyben a lélekzés volumene a Heroin hatása alatt liatározottan csökkent. Én kísérleteimben azt tapasztaltam, hogy a Heroin hatása alatt (I. tbl. 22-31.1 hét kísérlet közül csak egyben mélyült a lélekzés, hatban pedig határozottan felületesebb lett. Éppen így
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 8 a lélekzés ereje és munkaképessége hat kísérletben csökkent s csak egyben nőtt. De a Morphínnal tett kísérleteim között (11. tbl.., 22.) is van egy olyan, a melyikben a lélekzés mélyült, ereje és munkaképessége nőtt. Hogy megtudjan ezen annyira ellentmondó eredmények "kát, táblázatokban állítottam össze az irodalomban található, DHESER-féle eszközzel tett kísérleteket. S hogy az egyes kísérletek jobban összehasonlíthatók legyenek, a lélekzés volumenét és a perczenként kilehelt levegő mennyiségét 1 klgrm. testsúlyra számítottam ki. Gondos összehasonlításnál azonnal feltűnik, hogy mindazon l'isérletejchen, mehjekhen a lélekzés volumene növekedett, a rendes lélekzés volumene pro klgrm. testsúly számítva (a táblákban vastag számokkal nyomva) átlagosan sokkal kisebb, mint azokban a kísérletekben, a melyekben a lélekzés volumene csökkent. Pl. DRESEK kísérleteiben mikor a lélekzés volumene 2"3 cm.' és l'fi cm.' volt (I.- tbl. 1 2.), akkor az a Heroin hatása alatt növekedett; mikor88 em.» volt (I. tbl. 3.), csökkent. impens-nak Heroinhoz használt kísérleti állatainak közepes lélekzés volumene 7-28 cm.^ volt, a Morphinnal (II. tbl. 5., 13, 14.), Codeinnel (III. tbl. 1., 4., 5., 7., H.) és Dioninnal ( 2., 4.) tett azon kísérleteiben, melyekben a lélekzés volumene növekedett, a közepes rendes volumen 8-lB em.=, 7ö4 cm.''', illetőleg 7'2 cm"' volt, ellenben azon kísérleteiben, melyekben a lélekzés volumene csökkent 9'6 cm.^ ir27 cm.', illetőleg IVő cm.' volt. Azokban a kísérleteimben, melyekben a volumen növekedett, a Heroinnal 9'5 cm.', a Morphinnal 11'3 cm.' volt a rendes érték, de azokban, melj-ekben csökkent a közepes rendes érték, 14'15 cm' illetőleg -3 cm.' volt. Kiszámítottam, hogy mennyi a kísérleti nyulak közepes rendes lélekzés volumene 1 klgrm. testsúlyra. A számítás czéljára felhasználtam: a) IMPENS " Les Analeptiques de la Respiration" czímü dolgozatában közölt 30 kísérletet. Találtam, hogy 1 klgrm. testsúlyú nyúlnak közepes rendes lélekzés volumene, vagyis az egy lélekzéssel kilehelt levegő mennyisége osztva a testsúlylyal = 10-01 cm.' i
ISSEKÜTZ BIÍI.A DR. h) Impens'^ dolgozatát 64 kísérlettel, melyben a Morphin.származékok hatásával foglalkozik; közép értéknek kaptam <)-(i cm J-t. c) Saját 58 kísérletemet, melyből közép értéknek 14!) cm J-t kaptam. I. tábla. Kísérletek Heroinnal. L é i C3 X r e n d e s Egy lólokzóssel kiürített levegő em:'-bon pro kifír. Pürczonkt^'nt kiürített leveirö cm3-ben pro klgr. be S befecskendezése után ogy lélekzéssel kiürített levegő enis-ben pro klgr. perezeiikőnt kiürített levegő em3-ben pro klgr Uro.ser 2150 2770 1000.34 130 60 5 07 5 07 8-8 2 3 8-8 680 660 530 300 290 530 0-5 S 0 37 2 26 36 15 38 11.55 7-1 7-2 5-5 7-ll 400 400 6 190 150 6 Frnonkel 2050 120 7-3 3 6 880 420 0-5 13 3 6 6 240 120 i 9 10 II 12 13 14 15 lö 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 linperih Issekiitz 2350 2305 2310 j 1360' 2150 21,30 20a) 80: 2f)00 10 1270 15801! 2220 ;i 2190' 2350 22.-)0 1270 :í 60 48 72 76 44 42 38 46 32 6ü 80 30 40 58 58 40 66 1150 I 86 ll.óo: 86 1500 :í 75 1400 81 1400;, 81 001: 80 1480, 79 I4,ó0' 75 1450' 75 ISAI:, 92-6 22-6 6 9-8 13-1 11-5 13 14-4 10 3 6 3 22 6 11-4 -7 8-7 0 0 23 22-4 22 4 23 0 19 12 5 74 9 5 \ 7 8ij 6 lii 5-75. 7 3 7 2;! 8 i! 5 ;! 14 3 8 1 5 1 7 5: 7 5, 6-5'; I 14-8: 14-8 15-3 13 5 " 12 9 124i 12-4ÍÍ 9-5 1060 1060 1.340 530 740 550 440 600 460 620 510 680 720 660 1030 680 5-0 1452 1452 25 14 14 40 1501 1350 1350 11375 408 460 580 40) 340 258 220 0 412 0-4.35 0 435 U 44 0-465 0-46 0-5 330,0 5G 230 0-5.360 ()-58 400 0 78 430 0 634 3-iO 0 9 300 : 5 0 440' 10-0 300 0-89 450 1-6 1260 IÍ 1260. 11.50' 1.3A) 130; )i 1080 ;^ 1000 ' 930 930: 870 0-5 1-3 0-33 0-5 4 5 0-5 0-5 0-5 6 0 0 76 24 28 30 12 12 14 26 30 10 8 2 26 28 25 24,50 37 25 25 33 62 22 25 20-8 26 6 22 4 14 3 20-3 25 19 3 13 10 4 30 20 27 5 67-5 1 Hl 14 19 5 20 22 21 15 8-8! 11-5 9-7 i 10 I 8-5:1 9 31! 9-15': 13 2 9 65 7-(i 8 il 19 I 28-8^1 7-1 7-9 1! 13-9:1 121: 13 14-2 15-3:1 12-3'! 12-2,' 10 11-7 i 13 :: m 480 63) 420.3,30 320 220,300 270 340 354 3fW 360 220 270 420 280 400 336 975 740,5fK) 525 594 93Í) 374 425 210 200 270 310 150 i; -f 1.50 1:! 110 + 0: + 135 : 200 200 220 5 100! -I 110 190 -! 220 I' + 330 280 610 530 357 308 400 640 260 327 Arcidv. internat. de Pharmacodynamie. Vol. VI. 2. lap és 6. lap.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAODK VIZSOÁLATA. II. tábla. Kísérletek Morphinnal. C N S r e n d e s ItMokz tussol kiürített lovejfö cm3-bon PFO kis;.-. Ó 1 Pi'ri'zonkúnt. kiiiritett I-D 2 a ^ o s lierei'.skoiidczósc uuln lókikzéa-ol kiüi itett luvcgö oiii»-beii PI'O kjgi;. porczt'nkí'iit ku\htoti lovegö klu'i'. A < o ( X t 3 ; 1 2 d 4 h 6 7 8 i) 10 11 12 1.8 14 15 19 20 21 22 'ssekutí 25,öU 1930 96 (i8 ()Ü 40 2100! 32 215U j 38 22 6 15(X) I 46 21ÖÜ I 30 19 2240 i 46 2370 j 26 IMI; 54 19UU' 44 2520 ; 36 2350 [ 34 1020 85-7 1020 85-7 1500,85 1500 85 1000'9 6 4 4 4 8 6 10-5 4 í6-7 21 2 21 9 26 3 26-9 12 9 14-5 131 24 1OO0:í6Ü-7 T 620 31X1 520 420 7 21 í 960 86 ^' 570 10 1 680 10 5 14 5 9 860 1010 590 11-8 12.0 11-3'' 8 5 7 6 7(X) 690 640 12 3 1120 10-2 ; 820-6 6 113 11 3 1457 1457 1445 1445 1200 1200. 376 290 327 400 670 278 b40 290 400 381) 440 348 1420 1420 990' 990 1200 1200 05 0 54 0-45, b-oo\ l 1 I'«1'/. 2 2 27, 3 4 () 8 7 6 10 3 12 ()6 30 '49 137 44; 50Í 4Q' 241 1 26; 22i 22j 21 24 j 20 24; 'i 24 i 20J 15 28 20 20 90 8 8 12 ÍM -5 21 2 25-8 25 13 3 15, 28. 23 6; 11-7 23 ; -5' 14 ; 7-25Í! 8-3 10 10 13 3 8 1 10 5 9 2 9 2 111 9 8 57-S 15» 15-4 132-si ; 15-7 15-3 -5 14 400 + 440 + 680 260 780 420 460 460 4S0 430 620 500 400 420 560 460 910 510 16 690 803 5 315 260 219 200 320 200 256 190 280 250 210-200 - 89J 500 770 460 803 5
ISSBK.UTZ BÉLA DR. I. tábla. Kísérletek Codeinnel. cő l a c M cn 0) 0) u S <A 'Ctí CSl 2 i2 m L ^ 1 r 0 n d ü s ú befecskendezése után Egy lélükzóssol kiürített levugö uni»-l)gn pro klsr. Por(;zciikónt kiürített lovi'gö cnia-boii pro klrr 2 I S Sl Cfi egy lólokzóamci kilirltott lovcg-ö ciii»-ben pro klgr. perozeuként kiürilett levegő ciu^-boii pro klgr. 1 1 1 Iiiiponö 2350 42-5 7 7 780 350 '"1-2 71 1900 52 15-0 7-8 780 410 1 60 40 14 5 7H 580 300 1 5-0 30 2:-2 9 (i40 270 1 3 2290 42 26-6 11-6 1020 440 9-0 i.'4 23-5 10 2, 800 340 4 2340 64-8 7 1 1080 50U 9 44-7 7-5 780 330 + 5 2115 54-6 7 8 ÜÜO 42U 10 36 202 9 5 740 350 1 6 1525 42 2r4 14 900-600 i 10 36-3 12 ; 660 400 7 2640 48-3 6 9 880 330! 11 30 22 6 8ő ' 640 250 8 2345 42 19-5 8 3 820 348! 13 26 23 10 600 213 + 400, 13 28 25 10-5 \ 700 210 9 n 2350 36 27-5 11 7 I 990 íi 1 ij tl? C X S 2 -o fi ^ ^ o * > ÍV. tábla. Kísérletek Dionínnal. 1 Impens 2370 34 30 8 13 1050 440 9 24 28-3 11-9 680 250 2-2350 40 21-5 9 1 960 400 6 24 23 3 10 560 230 + 3 2490 60 22-8 9 1 1370,540 8 48 20-8 8 3 1000 400 4 2555 62 14-5 5 3 900 360 12 46 13 5 5-4 620 260 +
LÉLBKZÉSKE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 7' Feltűnő nagy a különbség az IMPENS és az én kísérleti nyulaim lélekzés volumene között, ennek más okát, mint a faji sajátságot, nem tudom adni. A mellékelt táblákról könnyen megállapítható, hogy mindazon kísérletekben, mikor a lélekzés volumene növekedett, az állat a kísérlet kezdetén felületesen lélekzolt, vagyis az egy lélekzéssel kileiiolt levegő mennyisége I klgrm. testsúlyra kiszámítva jóval a közej)es érték alatt volt. Ellenben mikor a nyúl lélekzése normális volt, akkor úgy a Hei'oiii, mint a Mori)hin, (.'odein, Dionin felületesebbé tette. A.; cf/j/cs kisérletczök ercalniényoi csakis azon rcmlmiöl füygfek, lioi/ij milyenek rouak a kisérleli állataik. Pl FK.VENKICI. kísérleteihez mind igen felületesen lélekző állatokat használt, ezért találta, hogy a Morphin és minden származéka a belélekzést mélyebbé tette. Még jobbaü látszik a véletlen szeszélyes szerepe IMPKNS kísérleteiben, ki a Heroinnal mind felületesen lélekzö állatokon, a Murpinnal csaknem mind mélyen lélekzokön, a Codeinncl és Dioninnal retjyesen felületese)!, és mélyen lélekzokön tette kisérleteit. Bizonyára egészen más lett volna az eredménye, ha a Heroinhoz használt nyulait Morphinhoz használta volna és viszont. Egyedüli kivételt az I. tábla lo.-ik kiséi'lete képezi, melyben 1580 grnios nyúlnak 14'3 cm.^ l)ro klgrm. volt a lélükzés volumene és még is növekedett az a heroin hatása alatl. Itt lehet egyszerűen sajtóhiba t. i., hogy nem 1580 grul, hanem 2580 grm. volt az állat súlya, mikor is a lélekzés volumene csak 87 cm.= l)ro klgrm. lett volna. Mindenesetre IMI'KNS ezen egy kísérletével szemben áll az én hat kísérletem, melyben a lélekzés volumene határozottan csökkent s csak abban a kísérletemben növekedett, a melyben az én nyulaimra megállapított közepes értéknél 14'5 cm.'-nél jóval kisebb volt a lélekzés volumetie. Lényegileg ugyanaz az oka annak is, hogy miért tapasztalta DKESER ellentétben velem kísérleteiben, a lélekzés erejének és munkaképességének növekedését. Az ő nyulának egy lélekzéssel végzett legnagyobb normális munkája 4(J-;^ yrm.-cm. volt. En 48 kísérletben mértem meg a nyulak lélekzésének munkaképességét s közepes értéknek 10>i-4 grm-cm.-i kaptam.
8 ISSBKUTZ BÉLA DK. Tehát DRESBK állatai ilyen gyengén lélekzeltek, vagyis a munkaképességük igen kicsi volt, ezért növekedett az a Heroin hatása alatt. A közölt táblázatokból az is kitűnik, hogy a befecskendezett anyag mennyiségével lélekzés szúm csökkenése egyenes arányban áll, ez utóbbival ellenben fordítva arányos a lélekzés volumene pro klgrm., úgy, hogy a keltő szorzatának vagyis a perczenként kilehet levegő mennyiségének pro klgrm. legalább 110 150 cm.^-el kell egyenlő legyen ; különben az állat levegő cseréje nem lenne kielégítő. Szépen látszik cz az összefüggés az én kisérleteimben (XLVIIL, XLIX., L., Lll., LV.): a Heroin befecskendezése után a lélekzés eleinte csak kevéssel gyérül, a volumene ellenben erősen csökken ; később a lélekzés mind gyérebb és gyérebb lesz, de ezzel arányosan volumene nő, hogy egy bizonyos minimalis levegöcsere meglegyen. Ilyenkor különösen nagyobb adag után gyakran majdnem az eredeti nagyságát is eléri a lélekzés volumene. Néhány kísérletemben mesterségesen felületessé tettem az állatok lélekzését azáltal, hogy 100 C-v'i levegő hatásának tettem ki testüket. Ezen állatok lélekzését 1 - '2 ct grm. morphin (,LVJII.) gyérebbé tette, volumenét, munkakcpességét növelte, a nélkül azonban, hogy az eredeti értékeket elérték volna. Tehát qualitaiiv hülönbség a Mor^ihiii, Cudein, Diunin és a Heroin között a lélejczésro való hatás tekinteléhen nincsen. Mindegyik anyag a normálisan lélekzö állat lélekzését gijéríti, columenét erejét és munkaképességét csökkenti; de ha az állat felületesen- és gyengén lélekzelt, akkor mindegyik anyag növeli a lélekzés volumenét erejét és munkaképességét.
LÉI.EKZÉSKE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. XLVII. 1150 grm. súlyú nyúl. 19 rr, S m N ti M e g j e g y z é s H 50 7-50' 8K m «IOÍ: 5fi 6 H 15:1 53 8-20 1 8 25 8 30 S-SN: 8 4(i 9--; 28 26 23 25-5 24 14 5 14 14 1496 1452 90(3 66i 743 448 -: 400 379 5, 357 336 Lógosőmutszós. I. csőljuu '4 11. l?i-2 III.!) 5 74-9 R P-í, 5 47 ö '.Maimmelt!rl)t'ii 20 ciii-rg szívja fi'l a vizet UG6 mgrin. Heroin siilicutuu. I. esőlii'n 12 11. S5 III., 7 4 5.MaiiometerUeii 14 I. csőben 15 II.., 11 > -_ 45-3 40.3 4Ü-6 ( IGÍ 38 4 I szívja fel a vizet. 68 65 0.53 1 38-4 E-i S 3 III., 4 5 I S'^ Manomelerhen cm-re szívja fel a vizet. 234 mgrm. Heroin subcutaii. I. csőben 12 II., 9 III., 7, 4 Manometerben 15 cm-re szívja fel a vizet. s
10 ISSEKÜTZ BÉLA DB. XLVTII. 1500 grm. súlyú nyúl. T3 a III M e g j e g y z é s 7-30 8 30 9-201 9'25:i 10-30 11 75 68 63 60 56 50 47 79 23 22-21 21 20 19-5 19-5 21 25 15,50 1323 1260 1120 975 9-51 1575 Lég-csőiiiotszés. 1. csüljüll II. -8 K! \ 4-- 1U8-9 \. III., 10 í"! 85 í É l t Ö8-4 Maiioinul,orl)(;ii 21 cui-re szívja fel a vizet. U,") mg-nn. Heroin (0-33 ingrni. pro klgrm,) I. csőbon f^' 80-6 n. 12 78-4 III. 8-7 V S 63 6.. 4 3 ' i'^ 34-4 Manometerben cm-re szívja fel a vizet. Kísérletet félbeszakítom. Újból kikötöm az állatot. XLl.X. 1400 grm. súlyú nyúl. 2-, 3-81 81 22-5 22 4 22-5 14-4 Légosőmetszés.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 11 M e g j e g y z é s 3-8 i! 3'15 I 56 3-r 58 3-20:! 47-5 3-21 j 47 3-25^ 3 3ü'i 3 32'; 3 35 'i 3 4U 3 45 i 3 49ii 3 55 'I 410 4 15Í 419 4-25' 4-30^ 4 35 4'4o! 4-45 46 37 36 36 40 35 39 37-5 38 36 36-5 31 27 25 25 26 19-5 19-6 -5-5 20 19 5 20 21 21 20-4 20-5 21-6 21 7 20 20-5 21 21-6 22-3 22 1092 1136 878-5 846 831 740 : 702 720 840 í 735 ; 795-61 768-75 820-8 781-2 730 :i 636-5' 567 I 540 ii 557-5 i 572!^ 0'7 lug-rui. lll'i-oiii (U-T) i)ri) klgrm.) I. csőben II. III. 15-5 11-2 4-ű 75 6 68-4 60 38 47 1F^S 1 mgrm. Heroin (0 71 mgrm. pro klgrm.) I. csőben II.. III., Ui 9-5 ) is 102 921 S 74-9 47-5 2 mgrm, Heroin (14 mgrm. pro klgrm.) I. csőben II. V 13 /i > III. 9-5 ' *^ (ö s 5 ' 102 92-1 74-9 57-4
12 ISSEKÜTZ BÉLA DR. é a K 3* i s i M e g j e g y z é s 60.30 27 20 2fi 25 27 22 5 H5 6-401 5 50 23 25 28 21 21 21 21-3 215 21 3 22 22 21 5 620 567 420 ; 553-81; 537-5 i) 4(-8-6í:.506 500 588 i'j iiignii. Hm'oiii (.-j Uig-nii. \ivi> klg-nii.) 1. csőben 11. III. IV, 5 ];!-5 10 I) t ^ 1 107 8 99 3;í 83 (38 4 1 i s g 00 grm. súlyú nyúl. 6-7, - i " 23 40 7-10 7-20 60 20 120) 7-22I! 58 19 5 1131 7-25. 55 19 1045 7 30 50 19 950 7-40 30 21 630 7-45 28 212.593-6 7-60 23 22 506 LégcsőnK'.tszL's. 1. (^söl)i'ii 31) 4 ) L'li II. 14 III... 11 i ^ í luo 4, 7 i a 9:s 1 0-8."> nigrni. Hernin ÍU '> nig-rni. pro klgi'ui,) " 1. csőben 10 5 85 75 ' 11. 12 'i >s 78 4! iir. 53 1 5 ' is 47 5
LÉr.EKZÉSRu'HATÓ ANYAGOK VIZSOÁI-ATA. 13 11 Ili 4- ' M e g j e g y z é s 2;-) 21 I. II. III. csőlion i:!-2 l s>i n r, ( = i (i ' is 113 7 97 2 74 9 OH 4 i;i. 1480 grm súlyú nyúl. 3 3(1 4 3(1 7Í) 4 451 5 -; (!3 5 1.") 45 5-25 33 11 1501 1134 7()5 5<M Légcsöniotszó.'i. I. csiíhi'ii 11. 111. 8 7 r, 104 G 911 (>;! (i 57-47 0 75 mgi-iii. HiToin (()-5 nih-nii. pro klgrin.l 11. 111. I. l'sőilull 11. Ilii < - 0 4-5 S y 5p 91 (i8-3 49 69 I p-i ;!8-47 ' UI. 1450 grm. súlyú nyúl. (5 - - 7-75 135f) 7 30 72-5 1332 8; 78 2 1409-6 8 30 74 9 1.324-6! 8 40 75 1350 Légcsőmelszós.
14 ISSEKÜTZ BÉLA DR. i" 3 - O (L; S Ili M e g j e g y z é s 8'50 9-9'05 9-15 9 20 9 22 9 29 9 31 9 40 9 45 9 46 9 52 10 10 05 10' 07 10 12[: 10 14li 10 15 10 21 10 23 10 29 10 35 10^45 74 61 62 62-5 56 56 53 50 53 50 42 40 37-5 Ö3 28 27 26 23 22 15 5 15 15 14-7 15 15 15 2 15 15-5 15 5 4 5 1258 9455 930 937-5 j, 8246 840 795 760 848 800 651 620 6tX) 528 5 '499 452 3925 374 1. ns51)on II. III. 0'; -.'') 13 9-5.' )-3 Í2 90-4 92 1 74^9.50 2 inotni. Horoiu (() ") mo'i'in. pro klgr.). I. (tsőbeu 11. III. 10 112 8 4^5 0 70 uig'rm. Heroin. 2 mgrm. Heroin. I. esőben II. III. 11-8 8^.5 4^5 mg'rm. Heroin. I. esőben II. III. 12 9 4 IS =3 ^ íh V, I ÉS 80^6 68-3 53 1 30-4 80 6 74^4 60 304 I A ír, S > 85 75. 78 4 67 9 &6 43 8.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÍJOK VIZSGALATA. 15 UII. 1300 grm. súlyú nyúl. Sí a: X g 3- Cj ^! s ü ío bo o > M. e g j e g y z ó s 6-.30 7-10 7 7-30!, 74.Ő: 7'50'; 8--i! 8-10l 8-20: 92 75 46 30 32 27 8-.30 1 25 8-40' 26 it 12-5 12 13 15 15! -5 1137-5 900 6 450 480 459 425 421 Légcsűmefszós. I. Ksőhen 12 45-3 n., 7-R. 40-8 III. r, ÍF'^S 20-75 2 1 IS 10 5 0-5 mgtiii. Heroin (0-88 pro klfj-rm.). I. csőben II. 14 T, lü 7 8-r> 6G-2 54-5 40 fi 28-2 III-. 0 5 mg-rm. Heroin (0-38 pro klg-rm.). I. csőlieii 91 ] H. 93 111. 9 67-2 5 is 47-5 S-S LV. 1020 grm. súlyú nyúl. C-45Í 7-50 b<o-7 1457 Légcsőmetszés. I. csőben If II. 111 \ III.,, 4. íff 75-6 65-9 53 38-47 4.7 /
ISSEKÜTZ rnsí.a nn. o o 5 2-e'o S2Í M e g j e g y z é s 05 10 25 35 38 53 05 25 35 9 50 10 05 10^ 10 1015 10 10 10 11 11 11 11 11 12 12 12 10'; 15 Í 12-20 79 73 70 68 68^2 64 60 575 60 57 53-5 5H 415 40 366 33 325 2 15 15 15 158 5 10-6 2 1343 1200 12 1120 1020 1023 960 976 910 930 882 862^75 860 6666 il 640 ij 707^5:! o34^6:: 510 ().") rnu'i'. Morpliiniiin hydroehloric. subcíitiin. iiih-imii. Morpliiii. hydrocliuir. sídicutaii. II. r 5 \ i f s GO-2,, ^ III. 7-5 f ' S 46 69 ' Í -í, 4 IS 30 4 ' 1 nigitii. Morphin. hydroehlor. suhciitan. I. csőhou 13 \ 4t 53-2 \ II.,. 9 5 \ 'Í-:S 49 L l S III. 7 41) 6 3 5 is 23 27 2 nigrni..morpliin. liydrochloric. sulicutari. 2 mgrni. Morphin. Iiydrorliloric. snbcutan. 4 nigrni. Morphin. bydror-lilor snbcutan. 6 mgrm. Morphin. hydrochloric. subcutan. I. csőben 14 \ f-z 61 7 II. 11 'I^L 65 9 III. 7 { 40 67 4 i is 304
1.151.EKZIÍSIÍE HATÓ A.N'YAOOK VIZSOÁLATA. LVI. 1500 grm. súlyú nyúl. S-g.5?í sss ti} M e g j e g y z é s 6 40 7'40 8,5 7-50 i 85 7-55! 8-10;; 77 8-20'^ 80 66 15 ii 60 35 i! 48 50'I 44 ~\' 36 10-15.30-5 -6 19 20 21 23 23 1445 1530 1347-5 14.0 16 1140 960 924 828 690 liégcsömctszés. 1. csöbon II. III. 12-5 9 91 85-IG 67-23 ( gs-; T,7-47 I '' 2 mgrm. Morj)liiii. liydroclildr. suboutiiii. I. csöbon Ki II. 11 III., 8, 5 4 mgrm. Mori)hin. snbeiitan. 80 G G8 3 53-1 / IS 47-5 4 mgrm. Mor ihin. siibcíitan. I. csőbon 21 II.,, IG III., 11 5 7 a os o 139 1.39-5 109 19-7 { 93 '3-1 ' LVllI. 1400 grm. súlyú nyúl. 8-40 9 20 60 22-5 20 Légcsőmetszés. Értesítő (orvosi szak) 1911.
ISSEKÜTZ BÉLA DR. OS d s s ip M e g j e g y z é s T. csőben 1 102-0 IL 1.3-5 99 3 III., 10 83 9-50 10'05 102 12-5 1275 10-15 10-35 10-42 10-50 75 52 13-5 1012-5;! 936 45 20 900, 6 is 08 4 Manometerben 23 cm-re szívja fel a vizet, 100" C-ü levegőnek teszem ki az állat testét. I. csőben 11 II. 7 III., - 5 3? «3 20 i s 38-11 27-2 -1 Manometerben 13 14 cm-re szívja fel a vizet. 0-02 grm. MorphiiL bőr alá. I. csőbon n. III. -5 i fs 11-2 li-js 8 5 85-75 68-37 53-1 47-5 Manometerben 20 cm-r(i szívja l'el a vizet. I r o d a l o m. 1. DRESER. Arch f. gesammte Physiologie PHüger 72 K. 80 1. 2. HAENACK, Münch. Med. Wochenschrift 98. évf. 881. 1. 3. SANTESSON, Münch. Med. Woohenschrift 99. évf. 1375. és 67. ' 4. LEWADOWSKY, Ach. f. Anatomie n. Physiologie 99. évf. 5. SANTESSON, Arch. f. gesammte Physiologie Pflüger 81. K. 349. 1. G. FRAENKEL, Münch. Med. Woohenschrift. 99. évf. 1525. 1. 7. GuiNAKD, Jonrnal de physiol. et path. gen. 99. évf. 8. LED, Deutsche Med. Woohenschrift, 99. évf. 12. sz. 9. KAREWSKY, Kef. Therap..Monatshefte 1902. évf. 481. 1, 10. WiNTERNiTz, Ref. Therap. Monatshefte 99. évf. 469. 1. 11. STRUSBERG, Arch, internat. de i)harmacodyn. 4. kötet. 12. IMPENS Arch. f. gesammte Physiologie Pflüger 78. K. 527. lap.
LÉLRKZÉSRK HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 10 III. A hörgők körkörös Izomzatára ható anyagok. BRODIKS és DixoN ' 1903-ban a hörgizorazat physiologiáját és pharmacologiáját vizsgálták a következő kisérle+: berendeléssel : az nrethannal altatott vagy curarinozott kísérleti állat (nyúl és macska) fél tüdőjét oncometerbe helyezték. Ezt plethys- >nograph-val kötötték össze s így regístrálták a tüdő térfogatának válíozását. Olyan mesterséges lélekzést alkalmaztak, mely lehetővé tette pontosan egyenlő mennyiségű levegőnek befúvását, teljesen egyenlő rythmus és nyomás mellett. így mindaddig, míg a hörgők körkörös izomzatának tónusa nem változott, minden belégzéskor egyenlő mennyiségű levegő fúvatván be a tüdőbe, annak térfogata mindif/ egyformán növekedett meg. De ha a liörgök izomzatának tónusa növekedett s ezáltal a hörgők 'iimene kisebbedett, csak kevesebb levegő juthatott be a tüdőbe és ezért térfogata csak kisebb mértékben nőhetett meg. Oly nagy fokú volt pl. muscarinnak, pilocarpinnak, physostigminnek, veratrinnak stb. befecskendezése után a hörgők izomzatának görcse, hogy csak kevés levegő juthatott be a tüdőbe, annak térfogata a normálisnak alig Vi -ére nőtt meg belégzéskor. Ezért a mesterséges lélekzés nyomását növelni kellett, különben az állat megfulladt. Jóllehet, így teljesen kétségtelenné lett ezen anyagok hörgizmok görcsét okozó hatása, mégis, még a legújabb tankönyvek sem méltatják ezt, sőt HEUBNER, ki 1905-ben, tehát 2 évvel később foglalkozik a physostigmin mérgezéssel, annak hörgszűkítő hatásáról meg sem emlékezik. Pedig a pilocarpinnal, physostigmínnel és veratrinnal végzett kísérleteim azt hiszem eléggé meggyőzőek, hogy ezen anyagok hörgizmok görcsét okozó hatásának fontos szerepe van a mérgezés lefolyásában. Ugyanis ezen anyagok vérbefecskendezése után az állat csakhamar a legsúlyosabb dyspnoeba esik, fejét hátraszegi, melső végtagjait a padlónak feszíti s így minden segédízmát igénybe véve, a legnagyobb erőmegfeszítéssel igyekszik levegőhöz jutni; mit legjobban bizonyít az, hogy ilyenkor a lélekzés ereje és munkája a normálisnak háromszorosára, sőt négyszeresére növekedik. Minden erőfeszítés daczára csakhamar cyanosis
20 ISSEKÜTZ BÉI>A DR. fejlődik ki, az eddig szűk pupillák kitágulnak, majd az állat elveszti eszméletét, feje lehanyatlik s végűi egy-két terminális lélekzés, helyesebben ásítás után, a lélekzés megszűnik. Egyszóval ugyanazon tünetek fejlődnek ki, mintha a légcsővet elzártam volna. Ha a mesterséges lélekzést erélyesen alkalmaztam, akkor az erős levegő befúvással az összehúzódott hörgőket, mintegy mechanice kitágítottam s egyúttal a CO a felhalmozódása következtében béiuilt lélekző központot felélesztettem, úgy, hogy az állat V2 perez múlva már csaknem teljesen normálisan lélekzell. Hogy a pilocarpin és physosligmin néma lélekző központ bénításával okozták e.'.en tüneteket, már abból is kitűnik, hogy a mesterséges lélekzéssel felélesztett állatok lélekzése még Vi óra múlva is ha a hörgők nem szűkültek megint össze jóval szaporább, nagyobb volumenű és erősebb volt a normálisnál; annak megfelelően, hogy akkora adag pilocarpin vagy physostigmin, mely vérbefecskendezve a hörgizmok görcsöt okozza, subeután adva a lélekző központot izgatja. Ha egy anyag a lélekző központot bénítja, akkor a lélekzés lassanként csökken, ereje is fokozatosan kisebbedik, mint a eocainnál, apomorphinnál, aconitinnél látható, itt ellenben a lélekzés ereje és munkaképessége egészen az utolsó pillanatokig nagyobb a normálisnál. A lélekző központ bénítása miatt megszűnt lélekzést sokkal nehezebben lehet mesterséges lélekzéssel megindítani, 5 10, sőt 15 perez is szükséges. Legfontosabb éi vem azonban az, hogy előzetes atropin befeeskendezé.s után a pilocarpin úgyszólván semmi tünetet sem okoz. Az pedig, hogy az atropin a vagus hörgizombeli végződéseit bénítja, HRODIE és DixoN-on kívül mások is különböző kísérletek segítségével.megállapították. a) Pilocarpin. Ámbár igen tekintélyes a pilocarpin irodalma, mégis csak kevés adatot találunk a lélekzésre való hatásáról. Az 80. év előtti kísérleti adatoknak nem tulajdoníthatunk nagy értéket, mert ezeket a kísérleteket részint jaborandus levél infusumával, részint pedig többé-kevésbbé szennyezett pílocarpinnal végezték.
LÉLKKZÉSP.E HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 21 HAHXACK - Ó.S MEVER 80-biin kiiiiutauiik, hogy a jaborandus levél a pilooarpinon kívül még egy másik alkaloidát jaborint is tartalmaz, s hogy a kereskedésboli pilocai'pin igen gyakran jíiborinnal fertőzve van. Kz utóbbi alkaloida pedig atropin niód-.iára, vagyis sok tekintetben a pílocarpinnal ellentétesen hat. I''z magyarázza az 80 előtli kísérletek ellentétes eredményeit^. HAHNACK és MEYER tapasztalták, hogy néhány mgrm. (5 mgrm.) vérbefecskendezés után (3.-ik kísérlet, 379. lap) a pulsus gyérült, a vérnyomás sülyedt, de csakhamar megint a normálisra emelkedett, a lélekzés dyspnoes és annyira szabálytalan lett, hogy mesterséges lélekzést kellett alkalmazniok 3 perczíg.* E>culán ujabb adagokat fecskendeztek be, de a lélekzést többet nem említik, tehát valószínűleg abban szembetűnő változás nem volt. Nagy adag pilocarpin után a. vagusok elvesztették ingerlékenységüket és a vérnyomás erősen csökkent a vasoinoto- 'os központ bénulása következtében. Egy más kísérletükben ( m. lap) a ívilocarpin vérbefecskondezve erős dyspnoet okozott, melyet azonban az atropin befecskendezése teljesen megszüntetett. Bőr alá fecskendezve 01 gmi. (387. lap) a nyál elválasztást erősen fokozta, a pupilla szűk lett, az orrból híg nyálka l'ülyt, a szemek könnyeztek. Később a lélekzéskor a szörtyzörejek hallat.szotlak, melyek folyton szaporodtak és erősbíidtek Ezzel arányosan mind súlyosabb és súlyosabb dyspnoe ós orthopnoe fejlődött ki. Igen erős izommegfeszítéssel és köhögéshez hasonló rohamokkal az állat a nyálkához hasonló tiszta folyadékot bőven ürített." Mégis a légszomj folyton növekedett, a pupillák kitágultak s erős convulsiós görcsök jelenkeztek, melybon az állat elpusztult. Ezt a dyspnoet és fulladást ők tüdő o«/e»irfha/,'tulajdonították, melyet' a nagyfokú vóredény kitágulás okozott. Hely;esen jegyzi meg azonban KUNKBL, hogy inkább ahmichusbeli ' nyálolválasztás igen erős fokozódásában kell a fulladás okát keresni. S.VNOER hét esetet közöl, melyben piloearpint (idampsia ellen használták és fulladásos tünetek ^között heveny, halált okozó tüdővizenyő keletkezett. * Itt tehát a hörgők izomzatának görcse lépeu lel, a melyet a mesterséges lélekzés megszüntetett. Én is úgy tapasztaltam, hogy az egyszer kitágított hörgők újabb pilocarpin adagoktól nem szűkülnek többé meg.
22 IBSEKUTZ BÉLA DR. Néhány mgrm. pilocarpin vérbefecskendezése után fellépő dyspnoet HARNACK és MEYER a Jélekző központ bántalmazásával magyarázták. (390. lap : Dennoch lassen sich an Sáugethieren auch schon nach kleineren Oaben, namentlich bei directer Injection ins Blut, Erseheinungen constatieren, die auf eine Affection von Centren, die in der nieduila ohlongata gelegen sind, hindeuten : es sind dies namentlich die.störungen der Respiration... die heftige Dyspnoé...' ) Azonban így nincs megmagyarázva, hogy az atropin miért szünteti meg ezt a súlyos dyspnoet, mert hiszen az atropin maga is izgatja a lélekző központot. Kisérleteiraben azt tapasztaltam, hogy míg 8 10 mgrm. pilocarpin vérbefecskendezve minden esetben erős dyspnoet és orthopnoet, majd fulladást okozott (VII. és X. kísérlet. Lásd az I. görbét), addig 10 mgrm. atropin befecskendezése után 10 mgrm. pilocarpinnak semmi hatása nem volt. (IX. és XV. kísérlet.) Hogy a lélekző központot 10 mgrm. pilocarpin nem bénítja, bizonyítja a X.-ik kisérletem, melyben ezen adag vérbefecskendése után a lélekzés szaporább, nagyobb volumeníí, de már a következő perczben a lélekzés gyérül, volumene kisebbedik, ereje és munkaképessége ellenben a normálisnak kétszeresére emelkedik. A lélekzés mind gyérebb és gyérebb, de a munkaképessége egészen az utolsó pillanatokig magas marad, végül a lélekzés megszűnik. (L. mellékelt görbét.) Ekkor mesterséges lélekzést alkalmazva, a lélekzés 2 perez múlva rögtön nagy volumennel megindul s 8 perez múlva normális szapora, csak a volumene valamivel kisebb. A második hasonló pilocarpin adagnak alig van valami hatása a lélekzésre: az egyszer kitágított "hörgők többet nem szűkülnek meg. Csak a harmadik befecskendezés után szűnik meg a lélekzés, de ekkor nem a hörgizmok görcse, hanem a lélekző központ bénulása következtében. Mert ekkor dyspnoe nem jelent-
1 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 23 kezik, a lélekzés egyenletesen fokozatosan gyérül, volumene is fokozatosan csökken, s a mi a legfontosabb különbség a lélekzés ereje és munkaképessége már igen korán kisebb a normálisnál s a halál előtt alig egy pár grm-cm. Mesterséges lélekzésre az állat ugyan feléled, de a lélekzése sohasem éri el a rendes értékeket, az atropinnak sincs semmi hatása s csakhamar a lélekzés végleg megszűnik. Vagus átmetszésnek nincs befolyása pilocarpin hatására (XI. kisérlet). Bőr alá fecskendezve sokkal nagyobb mennyiségeket bír el az állat. 2-3 mgrm. a lélekzésben nem okoz lényegesebb változást: az egyes lélekzések volumene kevéssel nő, de ezzel arányosan csökken a lélekzések száma, úgy, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége nem változik (VII. kisérlet). 5 10 mgrm. után úgy a lélekzések száma, mint volumene nő s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége 20-40 "/o-al nagyobb a nor-malisnál. A lélekzés munkaképessége 50 90 /o-al növekedett. (XV. és XVf. kisérlet). ino-200 mgrm. halálos. (XVI. kisérlet.) Kezdetben a lélekzés szapora, volumene nagy, de csakhamar mind több és több szörtyzörej hallható, ezzel egyidejűleg a volumen kezd csökkenni, de a lélekzés szapora marad. Lassanként mind súlyosabb dyspnoe és orthopnoe fejlődik, melyet legjobban az mutat, hogy az állat a manometerhen mind magasabbra szívja fel a vizet. Azután görcsök jelentkeznek, melyek alatt a lélekzés igen szapora és nagy volumenű. Néha egy ilyen göresroham után az állat sok nyálat ürít, a szörtyzörejek megkevesbednek s a lélegzés javul, de ez nem tartós, mert lassanként a lélekzés gyengül s az állat a vasomotoros és lélekző központ bénulásának tünete között elpusztul, (lyakoribb azonban az az eset, hogy a dyspnoe folyton fokozódik s az állat a fulladás tünetei között pusztul el. Ilyenkor a mesterséges lélekzés vagy atropin nem segít, mert nem a hörgizmok görcse okozza a fulladást, hanem a fokozott bronehus-beli nyál elválasztás és a tüdővizenyő. Tehát a pilocarpin különbözőképen hat a lélekzésre: a) a lélekzö központot kis adagban izgatja, nagy adagban előzetes izgatás után bénítja;
24 ISSEKUTZ BÉL-V DR. b) vérhefecskendezve a hörgizmok görcsét és ezáltal fulladást okoz; c) a hronchus-heli nyálelválasztást annyira növeli, hogy ez is okozhat a kifejlődő tiklövizenyövel együtt fulladást. b) Physostigmin. BAUER = már 66-ban azt állítja, hogy a calabar-hah kivonatával mérgezett állatok dyspnoeját a glottis és hörgizorazat görcse, a halálát pedig asphyxia okozza. BEZOLD és GÖTZ * szerint a méreg a vagus tüdőbeli érző végződéseinek izgatásával okozza a lélekzés számának növekedését, a halált pedig a lélekző központ bénulása és a hörgizomzat görcse okozza. AVESTERMANN LABORDB " és LEVEN 70-ben a halál okát tisztán csak a hörgizomzat görcsében keresik. HARNACK és WITKOWSKY ' (76-ban) kik igen behatóan foglalkoztak a physostigmin hatásával, így írnak: A lélekzés kezdetben szapora, de nem sokára gyérül, majd teljesen megszűnik. Oly anyagok, melyek tapasztalás szerint a lélekző központot izgatják pl. apomorphin, ekkor hatástalanok maradnak... Hogy a lélekzés bénulását kell a physostigmin mérgezésnél a halál okának tekinteni, abból is kitűnik, hogy az állatok mesterséges lélekzés bevezetése után, a méreg viszonylag óriási adagját is hosszabb ideig jól elbírják... A lélekző centrum bénulása magyarázza, hogy az állatok néha a leghevesebb fulladási görcsök között pusztulnak el. A legtöbb esetben azonban a lélekzés bénulása mellett a motoros sphaera paralysise annyira előrehaladt, hogy görcsök nem keletkezhetnek."* Kísérleteik feljegyzésében mindenütt jelzik, hogy az állatnak erős d}-spnoeja van, hogy a halál erős dyspnoe közben állott be, mégis ezen dyspnoe okát nem keresik ; pedig a lélekző központ bénulása dyspnoet nem okozhat. Az a physostigmin, mit kísérleteikhez használtak, sokkal gyengébb volt, mint a későbbi vizsgálóké. Mert pl. ö mgrm.-tól vérbefecskendezve a nyúl nem pusztult el, csak 10 mgrm.-tól következett be a halál dyspnoe alatt (Tod unter Dyspnoe)> * Hasonlót tapasztaltam a XVIII. kisórletemlien.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAnOK VIZSGÁLATA. 25 ROTHBKROER " kisói'leteibeii pedig 1 ingriii. pro klgrni. már halálos volt s Vg 'A mgrm. erősen izgatta a lélekző központot. HKUHNER (!905-bon)" szerint Ü'4 mgrm. pro klgrm. biztosan halálos vérbefecskendezvo; ő is megállapítja, hogy a lélekzés megszűnése a halál oka, de kétségesnek látszik, vájjon nem ogyszerűen a nyálkának igen bő secretioja a bronchusokban okoz fulladásos halált. J<]gy ilyen fulladásos halált ír le DANNEMANN galambokiuil". Csodálatos, hogy HHUBNER két évvel BRODIB és DixoN vizsgálatai után nem gondol a hörgizraok görcséibe! Kisérleteimben a MEi?cK-féle I'hysostigminum salicylicum-ot használtam. HAR.NACK és HEUBNER vizsgálatai kiderítették, hogy a physostigmin különböző telanust okozó alealoidákkal (pl. calabarin) lehet szennyezve. lízcrt a használtam physostigminl kipróbáltam oly módon, hogy belőle több béka hasi nyirok tömlőjébe 5 JO mgrm. ot fecskendeztem, de egy.szcr sem láttam íetanust. Azt, hogy eserolint vagy más hatástalan hasonló anyagot nem tartalmazott nagyobb mennyiségben, bizonyítja, hogy kisérleteimben vérbefecskendezve O'o7 mgrm. pro klgrm. salicylsavas physostigmin (= 0'42 mgrm. tiszta alcaloida) subcu tan pedig l'á mgrm. pro klgrm. (= 1 mgrm. tiszta alcaloida) minden esetben halálos volt. De már O'Ofi mgrm. pro klgrm.-nak bőr alá fecskendezve is van hatása (X\'II. kísérlet): a lélekzés volumene ereje és munkaképessége kevés.sel nő. 0"12 mgnn. pro klgrm. pedig a lélekzések volumenét 22 44 Vo-al emeli, de a perezenként kilehelt levegő mennyisége csak 20 33Vo-a] nagyobbodik, mert a lélekzés szám 5-8 %-al kevesebb a normálisnál, a lélekzés ereje 25 28 Vo-al, munkája pedig majdnem 100 Vu-al nagyobb. A következő két 0' mgrm. pro klgrm. adag már csak kevéssel képesek ezen értékeket növelni. Az állat az összesen kapott 074 mgrm.-ot pro klgrm. olyan jól eltűrte, hogy 3 óra múlva már csaknem teljesen normális a lélekzése. A XVIII. kísérletben 07 mgrm.-ot pro klgrm. kapott subcutan a kísérleti nyúl és a lélekzés száma 20 "o, volumene 10 "/o, ereje 12<'/o-al, niunkaképessé.ge 20 Vo al na,gyobbodott, az egy perez AVCXXI kilehelt levegő mennyisége pedig 30%-al. Halálos dosis (l's mgrm. pro klgrm.) bőr alá fecskendése után (XIX. kísérlet) is eleinte fokozódott a levegőcsere, de
26 ISSEKUTZ BÉLA DR. esakhamar a lélekzések erősen gyérülnek, a vohinienjük a rendesre vagy még az alá kisebbedik, az állal erősen nyugtalan, súlyos dyspnoe és orthopnoe fejlődik ki, ilyenkor a normálisnál 3-szor nagyobb munkát végez egy belélekzéssel. Csakhamar a COa p felhalmozódása következtében elveszti eszméletét s a lélekzés megszűnik. A XX.dik kisérletem mutatja, hogy előzetes atropin befecskendezésnek nincs hatása a mérgezés lefolyására. A XXI-dik kísérletemet (Lásd a Il-dik görbét) 0 is érdemes felemlítenem, melyben 0'57 mgmot pro ^ klgrm vérbefecskendeztem, rögtön súlyos dyspnoe és RTI orthopnoe lépett fel s 2 perez múlva megszűnt a I J lélekzés, de mesterséges lélekzést alkalmazva már i, o ~ 'A perez múlva megindul nagy volumennel. Azonban ffi ^. I a hörgők csakhamar megint összeszűkülnek s megint S ^ fulladás következik be, de '/a percznyi mesterséges g. I - lélekzésre megint megindul. Ekkor már a hörgizomzat többet nem jut görcsbe, hanem a lélekző központ o izgalmának tünetei fejlődnek ki, annak megfelelően, SS. o f c^' S- "j 3 a. o. B a- 3. hogy ekkora adag bőraláfecskendezve, a lélekző központot izgatja. Hasonló második adag vérbefecskendezése után a lélekzés nagy dyspnoe és orthopnoe között megint megszűnik, de mesterséges lélekzéssel újból feléleszthető az állat. Azonban csakhamar a hőrgök összeszűkültek s typusos tünetek között megfulladt a nyúl, mesterséges lélekzés megint segített rajta s így tovább ez a scena akárhányszor megismételhető volt. Azt hiszem pusztán ez az egy kisérlet is eléggé bizonyítja, hogy a physostigmin a hörgizomzat görcse által okozza a mérgezett állat fulladását. Mert alig képzelhető el, hogy 2 perez alatt, a mennyi idő kellett a vérbefecskendezéstől a lélekzés megszűntéig, a bronchus nyálkahártyája annyi váladékot termeljen, hogy az fulladást okozzon; de még nehezebben képzelhető el, hogy ez a sok váladék hová lenne Va
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 27 perczig tartó mesterséges lélekzés alatt. A salivatio sem volt akkora, hogy abból jogunk legyen a bronchusbeli váladék elválasztás olyan óriási mértékére következtetni. De legjobban bizonyítja ezen feltevés tarthatatlanságát a XXI-dik kísérletnek a pílocarpinnal tett XVI-dik kísérlettel való összehasonlítása. Ez utóbbiban a hörgőkben óriási mennyiségben termelt váladék ölte meg az állatot, itt nagyon bő salivatio volt, a tüdők felett szörtyzörejek voltak hallhatók, lassan, fokozatosan növekedett a dyspnoe s mikor az állat megfulladt, mesterséges lélekzés nem segített. A íjhíjsostigmin tehát kezdetben ós kis adaíjban, a lélekző központot részint direkt, részint a vagus sensibilís végződései utján (BEZOLD, GÖTZ és HOTH- BERGER idézett vizsgálatai) izgatja, nagg. adagban a hörgizomzat görcsét s ezzel az állat fulladását okozza, de mesterséges lüekzéssel az állat megmenthetőc) Veratrin. BRODIE és DixoN kimutatták, hogy a veratrin igen erélyesen hat a bronchus izomzatra, annak erős tartós görcsös összehúzódását idézi elő. Behatóbban a veratrinnal nem foglalkoztam, kísérleteimmel csakis arról akartam meggyőződni, hogy vájjon a veratrin vérbefecskendezve, hasonló tüneteket okoz-e mint a pilocarpin és a physostogmin. Mert ha ez így van, akkor ez nagyon megerősíti azon feltevésemet, hogy a pilocarpin és physostigmin mérgeknél a légzés megszűntét főleg a bronchus izomzat görcsös összehúzódása okozza. Kísérleteimből (XXII.) (Lásd a Ill-dik görbét) kiderült, hogy a veratrin teljesen hasonló tünetek között okozza a légzés megszűntét, mint a pilocarpin és physostigmin, csak a veratrinnal a görcsösen öszszehuzódott bronchus izomzatot nehezebben lehet az erélyes mesterséges légzéssel kitágítani. Ebben a tekin-
28 ISSEKÜTZ «ÉLA DR. tétben vizsgáltam 3 alkahiida között, fokozali különbséget tapasztaltam; legkönnyebben sikerült a bronchusok kitágítása a pilocarpimiál, nehezebben a physostigminnél és legnehezebben a veratrinnal. VII. 1500 grm. súlyú nyúl. E i s. Ií 11 gs 2- S, g 0) o 2 sl M e g j e g y z é s 9--- Ijéii-csőmotszcs. 10-- 85 5 1487-5 il 10-20 87 1. 1479 10-30 86 2 14". 9 2 10-34 2 lug'riii, Pilocarpin subcíitan. 10-38 80-5 1480 Salivatio. 10-45 80 5 1480 10-48 2 nig'i'in. Piloear[)iu subcutan. 10-50 82 5 1,520 10-551 80 6 1488 11-82-2 1479 11-05 85-7 6 1508 11-06 1 nigrni. Pilocai'i.in subcutan. 11 09 85-7 -5 1.586 11-15 86-9 -75 30 11-20 83-3 -8 1.566 U-201 a 1 nigrni. Pilocai-pin subcutan. 11-25 84-5 1544 11-30 82 19 1558 11-35 85 19-2 42 11-36 8 nigrm. Pilocarpin vénába, rögtön igen 1 erős dyspnoe kezdődik, pupillák szűkek. 11-37 40 640 Nagyon nagy megerőltetéssel képes csak lólegzolni az állat, cyanosis fejlődik, a pupillák kitágulnak. 11-38 32 13 4 A légzés folyton ritkább és gyérebb lesz. Convulsiós görcsök. 11-39 A légzés megszűnt, mesterséges légzést nem alkalmaztam.
I,i5r,KKZl5SRK HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 29 IX. 20 grm. súlyú nyúl..2 il II IIL Ili cs4 III M e g j e g y z 8-45 Légcsőmotszíi.'!. 9-26 1 6Ö-6 22 1465 65 22-5 1476 9-30 O'Ol arni. Atropin véii.álja. 9-33 65 23 1495 Tág ])iipilla. 9 40 66 23 15 ; 0-4.5 Q-Ol Pilcir.arpiii vóiiába. 9-47 70 21 1470 j 9-49 65 22 1430 1 10-- 67 22 1474 í Kí.si''i-li'li') alilialiiig-yom. X. 1200 grm. súlyú nyúl. 2- - 2-50 2-.55 2-.jl> 56-57 77 100 13 1000 tx) Légcsőmetszés. I. csőbon II. III. 15 10 7 4 111= 2 =í ő S-s 75-6.54-5 40-G 30-4 1 g Manometorben chi-re szivja fel a vizet. 0 01 grm. Pilocarpin vénába. Befecskendés előtt légzésszám 10"-ben 14. Befeeskendés ntán légzéssz.ám az első 10"-ben, másodikban, harmadikban, légzés nagy volumenű, szabálytalan. Görcsös rángások jelentkeznek, ekkor a légzés igen gyors és nagy volumenű; pn]iilla szűk, salivatio. Manometorben 22 cm-re szivja fel a vizet. Maximalis munka = 139 gramm. Légzésszám 10''-enként 19,, 20,, lő, 14. Orthopnoe.
30 ISSEKÜTZ BÉLA DH. S-g 2Í m M e g j e g y z é s 57-581 58-591! :j 01: ;V03:Í93-75 3 05: 75 3-li7i: 7fi 3-08!i 3-09 i 79 75 12 14 15 19 3 22 3-22'/, 325 75 72 80 75 70 53 23 10-5 11 12 12 12'5 12 12 10 10 11 9 980 825 912 984 937 900 864 800 750 770 477 4 Légzésszám 10"-piiként 11, 10,!), 8, 8, (i. Pupilla tág. Légzésszám 10"-onként ő, 5, 5, 4. Légzés megszűnt, szívműködés jó, cornealis rellex nem váltható ki. Mesterséges légzés. Légzés megindult ; légzésszám 10"-enkéut, a volumeni' mindjárt kezdettől nagy. Pupilla szűk, eornealis i'ellex kiváltható, oyauösis megszűnt. 001 grm. Pilocarpin vénába. I. csőben 10 II., n-2 III. 8, 4-8 g d 2 ao^g fió n.53 1 i 5 -i' 43-78 Manometerben 19 cm-re szivja lel a vizet. 001 grm. Pilocar])in vénába. 1. csőben n. III. 13 9 5 3 II 53-2 44-4 5-6 [ -^2 28-2 3-5 ) is 23-7 Manometerbon 14 15 cm-re szivja fel a vizet. Manometerben 9, 8, 7, 4 cm-re szivja fel a vizet. Légzés megszűnt, de dyspnoet nem volt, mesterséges légzés. Légzés megindult, eleinte egészen felületes volt, de állandóan nőtt.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÍiOK VIZSGÁLATA. 31 g-s s-s Ís4 c a. " c! i; l l Ö O o M e g j e g y z é s 3-27 90 9 810 3,30 85 8-8 748 3 35 79 9 801 Manomolorhoii 12-13 cm-re szivja fel a vizet. 3 38 0'005 u-rm. Atropin vénába. 3-.37 75 9 Ö;5 3-40 75 9 675 Manometevben 12 cm-ro szivja f<=!l a vizet. 3-44 75 8 600 52 11 572 Manonieterben 10, 9, 7, 4,,'! oni-re szivja fel a vizet. 3-45 Légzés megszűnt, mestersége.s légzés hiiíba. szívműködés is megszűnt. XI. \ 1400 grm. súlyú nyúl 8-40 Légcsőmetszés, vagusok kipraejjarálva. 9-20 93 15 1395 I. csőben II. 12 ps 102 1. 'rss 78-47 i Í S III... 8, 4 J 30-4 ' Manometerlien 20',5 m-re szivja fel.a vizet. 9-23 Mindkét vagust átmetszem. 9-25 42 22 924-9-30 34 20 680 9-35 I. csőben 26 f-t 213 1 6 l Í Í III. 13 140-2 f r-j II., i.s fh., 8 ) IS 121 > Manometorben 29 30 cm-re szivja fel a vizet. 9-45 O'Ol grm. Pilocarpin vénába. Befecskendés után 8 10 igen szapora és nagy volumenű légzés, de csakhamar igen g3'ér, erőltetett nehéz légzés van. 9-67 26 8 200 9-58!! Légzés megszűnt. Mesterséges légzést nem Ii i; alkalmaztam.
isskkutz HÉLA DR. XV. 20 grm. súlyú nyúl. 3 a 4* - S "C 'o S-a; í? S i M e g j e g y z é s 2-- 2-40 2-4.0 2 51 2.56 3 3 05: 3-12 3 3' 3-20 3-.30 3-38 3'40 3-45 3-47 3-50 3 52 3-55 4-- 51 50 51.56-6 60 57-0 62-5 60 61 61-2 66-6 (i6-6 62 66 64 63 30 29-2 29 2 33 30-8 32 29 28 28 28 25 25 25 26 25 26.1.530 1460 1489-2 68 48 43 12 80 08 13 66 66 1550 00 38 I.éw.söiiK^szr'S. I. csőlion 20 II. 14 III... 8,. r. 1 4-- 120 106-8 C7-23 ' 5S 47 ing-i'in Piloc;ir[iiii suliputmi. Siilivatiii. I. csőbon 11. III. 20 5 12 5-G 5 nigru}. Pilocarpin snbcutan. I. csőben n., III. 26 19 1.3 6 213 0-r, 1-8,59-6 l g^l 196 140-2 ' is 68 I. csőben 23 \ 6 II.,, 15 122-6 III.,. 10 ' 54-5 IV,.. 5-5 I %& 0-01 grm. Atropin vénába. Salivatio megszűnt, tág ]inpilla. 0 01 grm, Pilocarpin vénába. Kísérletet abbahagyom. ^ s í* lll 1 il?
L-LIL.EKZIÍSRH HAT6 ANYAGOK VIZSGÁLATA. 33 XVI. 1550 grm. súlyú nyúl. 5 3 If! Ili ^ S bt M e g j e g y z é s 10 30 11 11-10 U-15 11 11 2.-)! 11-30! 11-381! f.6 R2 02 f)2 26 27 27-5 27-2 2^ 26 74 0.Í 88-4 55.33 11-44 75 26 1950 75 i5 75 11-45 65 26.30 11-46 i 70 26 20 11-48 70 24-5 15 70 27 80 ' 11 55 65-2 24 1564-8! 66 25 50 12-- 12 4 75 25 75! 77 25 1925 1 Értealtő (orvoai azak) 1911. II Lég'fisőinol.szós. I. csőbon 2;Í \ s. s 106 G II. [ÍVS 157-.'') fii III., [ "=1 140-2.. 7 I U 08 1 í Manoniotprl)pn 26 5 cm-ro szivj.a fe I a vizet 0-01 jo]'m. l'ilociiriiiii siibcutaii. Salivatio, szűk pupilla. I. csőben 2G II., \ 2 ri-s 6-5 III. 14 j pií 1G2-G 8 ' is 121-G Manoineterboii 28 cm-re szivja fel 0-015 grm. Pilocarpin.snbcutan. I. csőben 23 G-6 II. 139 S2G III., 122 í «S 1-8 5-6 ' is 59 G Manometerben 25 cm-re szivja t'el a vizet. 0 10 grm. Pilocarpin snbcutan. I P g te a vizet. Maximálisan szűk pupilla; híg és igen bő szék.
34 ISSEKÜTZ BÉLA DR. i SS.sl s S, g ^1 s! i i ' ^ i M e g j e g y z é s 1206 75 22.50 : 12 07 '75 22-5 83 1208 i 74-2 23 06-6; 12 10 ' 77 24 48 ' 83-3 22 33 1211 12 13 77 23 71 1 74-2 24 80 J 12 15 1219 81-8 20 36 75 24 00 12-20 83-3 20-5 08 12-28 12-30 12 38 79 20 1580 : 85-7 19-5 71 84-5 21 74 ; Tgoii 1)5 s.alivafio. Tg'oii sok sziirtyzörnj lialllmló, :i lóu'zós cvőltetett, dj'spnoes. Maiiometerlion 37 cm-ro szivja I'HI a vizet; göresök. Manometerlien 29, 27 em-re szivja lel a vizet. GöiTSrolianL Ig-eii nag-yl'okií dysimoe. 1. esőben 30 283 T. 11. 20 2 III. 14 lli2 56 " 7 93 1 Manometerben 35 cm-re szivja l'el a vizet. la-25 81 20 20 } 83-3 20 66 j Igen n.ag.y eromegfeszítéssel s köliiigf'kliez hasonló rohamokkal az állat igen sok ny.álat ürít. Ezzel a légzése nagyon megkönnyebbedik, csak kevés szörtyzőrej hallható, dyspnoe is szűnik. 1. csőben 22-.5 -Sf l,-)8-() II... 10 yífs i;!9-.'-. Sj4 2 III. 12 6 110 8 68 4 Manometei'ben 2r> cm-re szivja fel a vizet. 01 grm. Pilocarpin subcutan. Igen sok szílrtyzőrej hallható, de nagyfokú dyspnoe. jiincsen
r.iíi.ekzésrr HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 35 S i i c ll ' s Isi IP 1 M e g j e g y z ó s a. 2 L. isr 'S 'O ;i. il I! j T. csőlxvn 2\ 1 f-t 138-9 í II. 15 ilg M., 10 [ps sno i c S ti ~ i: TV. r,-5 ' ii,07-47 J.\1nii()ini'1i<ri)eii 24 l'i cni-i'o szivja fel a vizut. 12 43 H8-2 1499 79 19 1501 12-45 i 79 1422 I. Í'.'^ÖIKMI IS f-i 102 II. - 12 ív 5 78-47 il i 1 M ITI... 8 - r..tl 1 1, 4 i i-s ao-4 ' bt = ' 12 47 35 525 M.anoiiicterbeii 20 ciii-ve.'izivja M a vizet. I2-4T1/,,,30 13 490 Manometerbon om-re.szívja fol a vizet ; orős cyanosis, giircsiik, nehéz orőlletott lég-zés. 12-4S 20 10 2A) ; Manometerben 10 cm-re szivja í'ol a vizet : cornealis reflex nem váltható, maximálisan tág- pupilla. 0-01 grm..-^troiiin vénába, de nem használ. i' a légzés folytonosan gyengül. 12 49' 1 Légzés megszűnt, szívműködés igen gyenge, mesterséges légzést húsz p(>rczig' hiába alkalmazok. nonczolásnál tüdők < edemásak. XVII. 00 grm. súlyú nyúl. 8-30 Légcsőmetszés. 9-20 1 66-6 19 1266-5 9-30 : 63-8 19 1212-2 9-40 66-6 -5 1222-2
I 36 ISSEKÜTZ BIÍI.A DK. 5 c >-:3 ^ M e g j e g y z é s 9-48 12-50 12-55 10-5 10'15 10 10-22 10 2rf 10-m 10-35 10 40 10-45 65-2 63-8 62-5 m 60 62-5 65-2 63-8 6iD 60 60 (50 60 54-5 19 21-5 20-5 19 5 19 23-2 22 3 22 2 23 23 23-8 25 27 27 1238-8 1371-7 f 1281-8^1 10 1140 1388 1443 1405 1380 1380 14-28 1.500 20 1471 I. csőlxiii 1.') II. n'2 III. 4 ' is :!0-4 MauDninterhoii lí) fmii-rc szivj.i lel a vi'zot. 1) 1 lufj-rm. Phys()stÍH-inin sul)futmii (DOC pro klg-rm.l. 1. csőbon 15-2 \ -Ss 73-2 -j II.. 11-4 7Ü-8 Ili ni. 8 0 «2 00 B -a; 4-8 S-3 43-78 Manomotorbcn 10 2 cm-ro szivja fel a vizet. i! 0-2 mgrm. Physostigniiii sul)ciitan. I. csőben 10-55 m 85-75 1 II. 12-5 ( SVS 83-4 [ Í Í 111., 9-í '2 74-4 9 (lei i 47-5 ' Manometerben 21 cm-re szivja fel a vizet. 1. csől.ei; 21 1,38-9 \. _^ 11., 15-2 l;í-í 125-9 i í i III. 11 100-4 0 ez 68-4 Manometerben 23 24 cm-re szivja fel a vizet.
I.ÉI.KKZIÍSKE HATÓ AN-^AÍiOK VIZSOÁLATA. 37 10 öo! 10-55 11- - H 05 nib] 11 251 11 35 11 45 11-54 12 5 12-10 12-ir, 2-30 3-- 3 5 3 10 f)2-5 (i2 5 63-8 ()5-2 02-5 62-5 62-5 64 625 60 61 63-8! 66 66 25 8 24 24-5 24 24-2 24 25 24 24 5 23-5 24. '24 2 22 21 1595 : 1500 1564 1564-8 1512 1,500 1,562 1536 1531 1410 1466, 1544 1452 1388. U ;í iiignu. Physo.sligiiiiii subcíilan. csöbon 22 6 3,; Hl n. 15 8 rrn 5j " IIT. 11 í 1"^ 100 4 1\-., 6 ' SS 68-4 Maiiuniotorben 26 cni-ro szivja fül a vizet. () :! nigi-ni. I'liysosliginin snbcutan. 1. csöbon 22 152 5 11.,, l!v8 S 136! 5 sí III... 11-2 1='= 1 1U6 8i i = bc t ^ > bc ", 6 8Ü-4: 3 4 ' és Manometerben 2.') 26 cm-re szivja fel a vizet. az állatot le Kísérletet fólbeszaka.szlom, oldom, l'jbül kikötöm az állatot. 'í 1. CSÖIHÜI 8U 6 II. III., 11 8 65-a. 531 (S2-; 4-8 43-7 > Manometerben 1!)-2U cm-re szivja fol a vizet. 08 mgrm. l'b.ysostiginiiit ]'ülvénál)a focskondez(^k.
38 ISSEKÜTZ BÉLA DK. s c g 1 a _ Ic N Sl) Í m, " Cl ) sig gá" í P a S K ^ 1 t- O) M e g j e g y z é s 311 Manoniotorbon 26, 30, 32, 28. 26, 25, 24 cm-ro szivja lel a vizet. 312 Manometerben 32, 28, 2U, 14, cm-re 1 szivja fel a vizet. 3 12/', Légzés megszűnt. XVIII. 1450 grm. súlyú fehér nyúl. 6-30 Légosőmetszés. 7-15 81 20-5 60 7-20 79 21 59 I. cső bon 21 IL lő í f s 119-8 m. 11 S«2 100-4, 4 ) Is 30 4 Manometerben 23 cm-re szivja fel a vizet 7-26 1 mgrm. Physostigmin subcutan (0-7 mgrm. pro klgrm.). 7-31 98 22 2156 7-.33 96 23 2208 I. csőben 22 4s 152-ő IL 15-6 1 III., 12 =2 119-52 SS 43-78, 4-8 J Manometerben 26 cm-re szivia fel ; í vizet. 7-43 83-3 23 1915 7-45 79 22 38 Fibrillaris rángások 7-50 79 85-7 23 23 1971 7-53 85-7 22-5 1928 7-55 88 21 48 8-100 20-5 2050 \ 8-05 100 21 2100 1 8-10 95 21 1995 8-15 96-7 21-8 2045 8-93-7 21 1967 1 96-7 21 5 2078