Minőségirányítás az építőiparban Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.
Minőség és megfelelőség A dolgok minőségét azok a tulajdonságaik és jellemzőik adják, amelyek képessé teszik arra, hogy igényeket, elvárásokat és követelményeket elégítsenek ki. A minőség igények és elvárások kielégítésének mértéke. A megfelelőség meghatározott követelmény(ek) teljesülését jelenti.
Az ellenőrzés célja az esetleges hibákat, vagy a követelménynek nem megfelelő terméket a lehető leghamarabb felfedezzék, és ne engedjék tovább a rendszerben, az ellenőrzés alapján felelősséggel lehessen nyilatkozni a termék vagy szolgáltatás megfelelőségéről, a felszínre került hibák és nemmegfelelőségek okait meg lehessen állapítani, megakadályozni azok ismételt előfordulását.
Az ellenőrzés feltételei Követelmény meghatározása Követelményhez tartozó vizsgálati módszer Vizsgálati eszközökre Megfelelő vizsgálati körülmények Jártassággal és szaktudással rendelkező személyek.
Módszerei Dokumentáció ellenőrzés Számítás Szemrevételezés Helyszíni vizsgálattal Laboratóriumi vizsgálattal Ezek kombinációja
Az ellenőrzési követelmények meghatározása Szerződésben előírtak Műszaki engedélyben előírtak Tervdokumentáció Vonatkozó jogszabályok Hatósági előírások Vonatkozó szabványok
Az ellenőrzések előkészítése és Ellenőrzési terv végrehajtása Követelmények kigyűjtése Mérhető vagy értékelhető paraméterekkel megadott követelmények Tűréshatárok, elfogadhatósági határértékek Összhang a kivitelezési ütemtervvel
Vizsgálatról és ellenőrzésről készült feljegyzések Dokumentum arról, hogy az ellenőrzést elvégezték: Mit, mikor, ki, hol és hogyan? Dokumentum arról, hogy mi volt az ellenőrzés eredménye Előírás a további teendőkre, ha szükséges Adatokat szolgáltat értékeléshez, döntéshez, nyilatkozathoz
Intézkedések nem megfelelő ellenőrzési eredmények esetén Előre felkészülni azokra az esetekre, hogy az ellenőrzés eredmény nem megfelelő lesz Általánosságban (Eljárási utasításban előírni a teendőket) Technológiától függően (Technológiai utasításban előírni a teendőket)
Az ISO 9001 szabvány Egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre alkalmazható. Általános elveken nyugszik, ezért alkalmazása széles körben lehetséges, ahol valamilyen értékteremtő, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek. Minden szervezetnek a saját céljai és egyéni adottságai szerint kell alkalmazni.
A minőségirányítás építőipari sajátosságai Egyediség Nagy érték, nagy költség, sok ráfordítás Emberi környezetet teremt Hosszú távú hatás Sajátos szervezet hozza létre Bonyolult folyamatok irányítása Nem tervezhető előre minden részlete
A vevők sajátosságai Építtető A használó Tulajdonos Üzemeltető Közvetve érdekelt felek A társadalom vagy annak egyes csoportjai most vagy később A projekt résztvevői Fő- és alvállalkozók Kivitelező és beszállító Egy szervezeten belüli átvevő Műszaki ellenőr a kivitelező szempontjából külső, a projekt szempontjából belső vevő
Az ISO 9001 értelmezése építőipari szervezetekre A szabvány egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre vonatkozik. Az építményt több önálló vállalkozó együttműködésével alakult sajátos szervezet valósítja meg A projektszervezet időleges.
A projekt fogalma egyedi folyamat, amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési időpontok megjelölésével kitűzött olyan tevékenységekből áll, amelyeket konkrét követelményeknek megfelelő cél elérésére végeznek, figyelembe véve az idő, a költségek és az erőforrások korlátait.
Építési projekt Egy építmény vagy létesítmény létrehozására irányuló teljes építési folyamatot a tervezéstől az üzembe helyezésig egyedi, egyszeri eredmény létrehozására irányuló több résztvevős folyamat. A projekt résztvevői az építtető, tervező, lebonyolító vagy beruházó, kivitelezők, egyéb közreműködők.
Kivitelező vállalkozás (szervezet) minőségirányítási rendszere 1. Az állandóan változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének fenntartása mellett szabályoz mindent, amely állandó vagy ismétlődő; Meghatározza azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet vállalkozhat, az egyének dönthetnek, de ezeken a kereteken belül szabad mozgásteret biztosít;
Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere 2. Személyi erőforrások: a meghatározott felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyek felkészültsége képessége, gyakorlata, alkalmassága képessé teszi a szervezetet a vállalt feladatok elvégzésére; Folyamatosan fenntartja és fejleszti az erőforrásait összhangban azzal a tevékenységi körrel, amelyre vállalkozik;
Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere 3. Meghatározza, milyen feladatok ellátására teszi képessé a saját erőforrása, és milyen alvállalkozói és beszállítói háttérrel rendelkezik; Módszerek arra, hogy a szerződéses partnereivel szemben maghatározott kötelezettségeinek teljesítését, a minőséget, határidőt és költségeket folyamatosan figyelemmel kísérje.
Folyamatszemléletű megközelítés A szervezeten belül alkalmazott folyamatok és a folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres meghatározása és irányítása; A folyamat tevékenység vagy tevékenységsorozat, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy a bemeneteket kimenetekké alakítsa át.
Projekt minőségirányítása 1. A projekt a megrendelő követelményeiből indul ki, és a megrendelő megelégedettségének megállapításával ér véget, a tervezéstől a kivitelezésen keresztül a használatbavételig több egymással párhuzamos és egymást követő részfolyamatból áll. Részekre bontás
Projekt minőségirányítása 2. A projekt megtervezésekor a részfolyamatokat kell azonosítani, meg kell határozni a folyamatok sorrendjét, egymáshoz való kapcsolatukat és a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint azok szabályozását. A követelmények, amelyeket teljesíteni kell, a műszaki tervdokumentáció és a vállalkozói szerződés, valamint a jogszabályok, hatósági előírások adják meg.
Projekt minőségirányítása 3. Át kell gondolni a folyamatot a folyamat eredménye szempontjából, és meg kell határozni azokat a paramétereket, amellyel a folyamat eredményessége mérhető vagy értékelhető. Meg kell határozni a folyamat eredményes működtetéséhez és szabályozásához szükséges feltételeket és módszereket. Meg kell vizsgálni, hogy ezek rendelkezésre állnak-e, vagy elérhetőek a szükséges mértékben (Pl. technológiai utasítások).
Projekt minőségirányítása 4. Gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek a folyamat működésének és figyelemmel kíséréséhez (ellenőrzéséhez) szükségesek. Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell a folyamatot. A kivitelezési munkát a technológiától függően meghatározott pontokon, meghatározott módszerrel ellenőrizni kell. A figyelemmel kísérés és mérés eredményei alapján meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat és azokat az intézkedéseket.
A termékre vonatkozó követelmények meghatározása ISO 9001 szabvány: A vevővel kapcsolatos folyamatok Az építtető által előírt követelmények, beleértve a határidőt, költségkeretet és az átadás utáni esetleges teendőket, azok a követelmények, amelyeket az építtető nem jelölt meg, de amelyek szükségesek az előírt vagy a szándék szerinti használathoz, pl. a hatósági előírások a termékkel kapcsolatos törvényekben és rendeletekben előírt követelmények a kivitelező saját maga számára meghatározott további követelmények.
A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása ISO 9001 szabvány: A vevővel kapcsolatos folyamatok Mielőtt a kivitelező kötelezettséget vállalna (pl. ajánlat, vállalkozói szerződés vagy rendelés elfogadásakor) gondoskodnia kell arról, hogy a termékre vonatkozó követelmények meg legyenek határozva, oldják meg azokat az eseteket, amelyekben a szerződéses követelmények eltérnek az előzetesen kinyilvánított igényektől Győződjön meg arról, hogy képes a vállalt követelmények teljesítésére.
A kivitelező és műszaki ellenőr kapcsolata A kivitelező vállalat a minőségirányítási rendszerében a műszaki ellenőr külső partner, mint vevő jelenik meg az építtető képviselőjeként. A műszaki ellenőr által végzett ellenőrzés nem része a kivitelező cég minőségirányítási rendszerének, a kivitelező cégnek saját ellenőrzéseket kell végeznie.
Kapcsolattartás a vevővel ISO 9001 szabvány: A vevővel kapcsolatos folyamatok A kivitelező és a műszaki ellenőr kapcsolata ilyen Célszerű a műszaki ellenőr bevonása már a tervezés kezdetésétől A kivitelezők kiválasztása és szerződéskötés A teljes kivitelezési folyamat Átadás-átvételi eljárás Garanciális időszak
Vevőközpontúság A megrendelő által megfogalmazott funkcionális, pénzügyi, határidő, esztétikai és egyéb igények, elvárások Az épület későbbi használóinak igénye Rendezési terv, országos és helyi építési szabályzatok előírásai Beilleszkedés az adott környezetbe Elérhető, megvalósítható és igazoltan alkalmas kivitelezés-technológia, technikai eszközök, eljárások, műszaki megoldások
Vezetés és a dolgozók bevonása A kivitelező szervezet és a projekt szervezet céljait az abban résztvevőknek ismerniük kell, a kivitelezésben résztvevő valamennyi vállalkozást és azok alkalmazottait beleértve. A projekt menedzsernek a feladata gondoskodni arról, hogy a célok világosan, számon kérhető formában legyenek megfogalmazva minden érintett fél számára, akik azokat megismerjék és megértsék. A dolgozók legyenek tisztában azzal, hogy az általuk végzett munka milyen mértékben befolyásolja a minőséget, és milyen hatással van a célok elérésére
Folyamatszemléletű és rendszerszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. Az építési folyamat megrendelő és más érdekelt felek követelményeitől az építmény átadása után az ő megelégedettségük megállapításáig tart. A projekt, mint folyamat akkor lesz hatékony és eredményes, ha az azon belül a részfolyamatok ugyanannak a rendszernek az elemeként vannak azonosítva, és összefüggő folyamat részeként összekapcsolva, a közös cél, a projekt cél megvalósítása érdekében.
Folyamatos fejlesztés, tényeken alapuló döntéshozatal A szervezet folyamatosan figyeli a vevői igények jelenlegi és jövőbeli változását, figyelemmel kíséri a szervezet belső folyamatait és partnerkapcsolatok alakulását, értékeli a vevői elégedettséget, amelyek alapján meghatározza a szükséges és eredményre vezető fejlesztési lehetőségeket. Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak. A rendszer működésének szabályozása, a fejlesztésre és tökéletesítésre vonatkozó minden döntések célirányosan gyűjtött adatok elemzésén alapszik
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal Az építési folyamatban és különösen a projekt szervezet esetében a fő és alvállalkozók, beszállítók kölcsönösen függnek egymástól, ezért egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza az együttműködő partnerek értékteremtő képességét A projektvezetésnek meg kell találni azokat az alvállalkozókat, amelyek egyrészt felkészültek és alkalmasak a kijelölt feladat elvégzésére, másrészt képesek a projektvezetéssel és a többi résztvevővel együttműködni, úgy hogy ne csak a saját feladatuk teljesítését, hanem a projekt egészének sikerét tartsák szem előtt. Ennek elérésében a projektvezetésnek is szerepe van. (PARTNERING)
Építési munkák sajátos minőségügyi dokumentációja 1. A minőségügyi rendszerdokumentáció mellett a dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárásban meghivatkozott dokumentumok. Szerződések, engedélyek (a projekt műszaki tartalma, költségek és határidők) Műszaki dokumentáció (műszaki leírások, tervrajzok, költségvetés, konszignációk) Költségtervek, pénzügyi ütemezés Kivitelezési ütemterv vagy organizációs terv
Építési munkák sajátos minőségügyi dokumentációja 2. Minőségterv, amely projekthez kapcsolódik Ellenőrzési terv Technológiai utasítás, minden olyan esetben, amikor annak hiánya kedvezőtlenül hatással van a minőségre, vagy technológiai utasítással csökkenthető a nem megfelelő munka vagy termék valószínűsége;
Minőségterv Dokumentum, amely előírja, hogy kinek, mikor, milyen eljárásokat és ezekhez milyen erőforrásokat kell alkalmaznia egy meghatározott projekthez, termékhez vagy szerződéshez A projektorientált minőségbiztosítási rendszer fontos dokumentuma, de az ISO 9001 szerinti tanúsításhoz nem kötelező, bizonyos esetekben célszerű, vagy a megrendelő megkövetelheti.
A legfontosabb sajátos feljegyzések 1. Építési napló, amely a kivitelezési folyamatot követi nyomon és annak eredményét dokumentálja. Kooperációs jegyzőkönyvek, amelyek a kivitelezés folyamatának egy-egy közbülső állapotáról készülnek Nem tervezett események feljegyzései (vizsgálatok, többletmunkák, ellenőrzések)
A legfontosabb sajátos feljegyzések 2. Ellenőrzési napló, bizonyítja az ellenőrzések elvégzését, azok eredményét, lehetővé teszi az ellenőrzés alapján elrendelt intézkedések nyomonkövetését, és lehetőséget ad a hibák elemzésére annak érdekében, hogy azok későbbi megismétlődését el lehessen kerülni.
A legfontosabb sajátos feljegyzések 3. Teljesítési nyilatkozatok, amelyek a követelmények teljesítését igazolják a nyilatkozat tevő által. Átadás-átvételi jegyzőkönyvek Garanciális bejárások jegyzőkönyvei Építési termék teljesítménynyilatkozata
Kiviteli és részlettervek A terv műszaki specifikáció a kivitelezéshez. A tervben megadott műszaki megoldások meghatározzák az építmény tulajdonságait, ezen keresztül azt a képességét, hogy milyen igényeket tud kielégíteni. (Minőség) Az attól való eltéréskor az alkalmazni kívánt más megoldás egyenértékűségét bizonyítani kell. Ha a terv nem kellően részletes, a pontosítás a vevői igények figyelembevételével lehetséges.
Kivitelezés tervezés 1. A kivitelezés folyamatának megtervezése: a teljes folyamat megtervezése a monitoring és beavatkozási lehetőségek megjelölésével. Projekt sajátosság: nem tervezhető minden előre (Példák: előre nem látható tényezők, folyamatos és szakaszos tervszolgáltatás, időbeli ütközések, vagy csúszások, időjárási körülmények.)
Kivitelezés tervezés 2. A tervezésben - mint pl. a hálótervezéseknél - meg kell határozni a kritikus folyamatokat, ezek minőségszabályozása kiemelt fontosságú, de emellett hagyni kell tartalékokat, illetve alternatív lehetőségeket, amelyekről akkor kell dönteni, ha a kivitelezés során időszerűvé válnak. A minőségirányítás szempontjából kiemelt fontosságú dokumentumok a kiviteli tervdokumentáció, ütemterv, organizációs terv, projekt minőségirányítási terv.
Kivitelezés tervezés 3. Kiviteli ütemterv, organizációs terv, helyszíni berendezési terv A kivitelezés tervezés bemenő adatait a kivitelezési szerződés, tervdokumentáció, az építési terület adottságai (pl. talajviszonyok, meglévő közművek, korábbi építmények, közlekedési útvonalak, stb.), hatósági előírások, jogszabályok, pl. munkavédelmi és környezetvédelmi előírások. A tervezés kimenete: határidő, költség, műszaki tartalom tekintetében megfelelő kivitelezés feltételeit biztosító terv.
Projekt minőségterv A projekt minőségirányítási terv az adott létesítményre vonatkozó dokumentum, amely meghatározza a tevékenységeket, a tevékenységek sorrendjét, az erőforrásokat, azzal a céllal, hogy a folyamat eredménye az építtető igényeinek és más érdekelt felek a megelégedését kiváltó létesítmény legyen. A vállalkozói szerződés, az annak mellékletét képező tervdokumentáció, továbbá az építtető, a jogszabályok és hatóságok által előírt egyéb követelményeket tartalmazó dokumentumok alapján készül
A minőségterv részei 1. az elérendő minőségcélok: hivatkozás a vállalkozói szerződésre, tervdokumentációra, továbbá a megrendelő más módon kifejezett követelményeire, jogszabályokra előírásokra; a projektszervezet felépítése, a felelősségek és hatáskörök felosztása a résztvevők és közreműködők között a projekt különböző fázisaiban; az alkalmazandó technológia és egyedi eljárások ismertetése, hivatkozással a vonatkozó technológiai utasításra vagy munkautasításokra és szabványokra; a kivitelezési folyamat térbeli és időbeli ütemezése, hivatkozva a kivitelezési ütemtervre,
A minőségterv részei 2. a megfelelőség megállapítására szolgáló vizsgálati és ellenőrzési programok, követve a kivitelezési folyamatot; a szükséges erőforrások és azok rendelkezésre állásának ütemezése; jelentéstételi és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség az építtető képviselője és más együttműködő partnerek között a kooperációt igénylő események vagy nem várt problémák megoldására; a minőségterv változtatásának és módosításának módszere a projekt előrehaladása során; a minőségtervben hivatkozott más dokumentumok
A kivitelezés-technológia szabályozása 1. Előre meg kell tervezni, hogy a minőséget közvetlenül befolyásoló minden műveletet szabályozott körülmények között végezzenek. Ehhez meg kell nevezni, és dokumentálni kell azokat a technológiai utasításokat, amelyek hiánya a minőséget kedvezőtlenül befolyásolja. A kivitelező szervezetnek a technológiai utasításokat szükség szerint a saját szervezetéhez kell igazítani, ha azokat a szakirodalomból, más szervezettől, vagy termékgyártó által készített utasításból veszi át.
A kivitelezés-technológia szabályozása 2. A folyamatszabályozásnak tartalmaznia kell a folyamatközi és végellenőrzéseket, pontosan meghatározva az ellenőrzések számát, idejét, helyét, az ehhez tartozó eszközöket, a felelősöket és a vizsgált állapot dokumentálását, továbbá a vizsgálati eredménytől függő további teendőket Fontos a dolgozók felkészültsége, adott esetben az előzetes felkészítése a munkára.
Technológiai utasítás tartalma 1. A technológiai utasítás tárgya és alkalmazási területe A munkaterület átvételi feltételei Az erőforrás szükségletet (személyi, eszköz, infrastruktúra) A munkavégzés környezeti feltételei Az anyagszükségletet, minőségi és mennyiségi paraméterekkel A munkamenetet, technológiai sorrendet, és szükség szerint a műveleteket A műszaki követelményeket mérhető, vagy értékelhető jellemzőkkel, elfogadhatósági határértékekkel
Technológiai utasítás tartalma 2. A folyamatot kísérő ellenőrzéseket és vizsgálati pontokat, és a vizsgálati módszert, ha nem magától értetődő A vizsgálat eredményétől függő intézkedéseket abban az esetben, ha a vizsgálati eredmény nem felel meg a követelménynek (a nem megfelelő termék kezelése) A kész munka végellenőrzését és az átadásátvétel feltételeit.
Az alvállalkozó bevonása 1. A fő és alvállalkozó között szállító-vevő kapcsolat van. Hasonlóság a kivitelező és műszaki ellenőr kapcsolathoz Az alvállalkozónak saját minőségügyi/minőségirányítási rendszere van, saját ellenőrzéssel.
Az alvállalkozó bevonása 2. Meg kell határozni, és dokumentálni kell a kiválasztás és kiértékelés szempontjait. Meg kell fogalmazni a pályázó alvállalkozók számára a követelményeket az alábbiak szerint: a teljesítés eredménye, a technológiai eljárások és folyamatok, az erőforrások, a dolgozók felkészültsége, a minőségirányítási rendszer.
Az alvállalkozó bevonása 3. Gondoskodni kell arról, hogy az alvállalkozók is megértsék a projekt minőségcéljait, és megkapjanak minden szükséges információt Az alvállalkozót alkalmazó kivitelezőnek ismernie kell az alvállalkozásba adott munka technológiai feltételeit, erőforrás igényét, a minőségi követelményeket és az ellenőrzési módszereket Az alvállalkozók munkáját a kivitelezés folyamatában és a munkák befejezése után ki kell értékelni a követelmények szempontjából. Az értékelés eredménye a későbbi munkák előkészítésekor és irányításakor hasznosítható a szervezet és az alvállalkozó tevékenységének fejlesztéséhez.
Kommunikációs terv Kinek: Partner (pl. alvállalkozó, tervező, építtető) Mit: Szükséges információ (pl. tervegyeztetés, adatszolgáltatás) Mikor: Gyakoriság (időpontok vagy határidők pl. két hetenként kooperáció) Hogyan: Az átadás módja (pl. személyes vagy írásbeli)
Ellenőrzési pontok Jellemző ellenőrzési pontok teljes folyamat figyelemmel kísérése mellett: Munkaterület átvétele Kritikus munkarészek Eltakarásra kerülő szerkezetek Befejezett munkarészek Átadás-átvételi eljárás
Ellenőrzések megtervezése A teljes kivitelezés folyamat részekre bontása térbeli, időbeli, műszaki, technológiai egységek alapján A részfolyamatok irányítása és ellenőrzése a szükséges pontokon A kiviteli ütemtervekkel összehangoltan megtervezett és előkészített műszaki ellenőrzés
Mit vizsgáljunk? Azt az anyagot, szerkezetet vagy munkafolyamatot, amelynek hatása van az építmény minőségére. Az anyag, szerkezet vagy folyamat azon jellemzőit, melyekre a meghatározott követelmények vonatkoznak, figyelembe véve a követelmények közötti fontossági sorrendet. Nem szükséges minden elem vagy darab vizsgálata, ha úgynevezett mintavételes vizsgálattal jól jellemezhető az egész (tétel, szerkezet, épület, folyamat, stb.).
Mikor vizsgáljuk? Többnyire közvetlenül az elkészítés után, vagy eltakarás előtt, amikor az esetleges hiba még nem okozott további kárt, és a javítás a legkisebb költséggel megoldható. A vizsgálat akkor halasztható, ha utólagos vizsgálattal is igazolható a megfelelőség, és az utólag észlelt hiba javítható, helyrehozható minőségromlás, használati érték- vagy biztonság csökkenés, jelentős anyagi kár illetve határidő eltolódás nélkül. A minőség szempontjából kényes szerkezetek kivitelezésekor a folyamatot kísérő ellenőrzés indokolt lehet. Ekkor az ellenőrzés a kivitelezéssel párhuzamosan történik, és a vizsgálat tárgya a munkafolyamat maga.
Hogyan vizsgáljuk? A szabványos vagy műszaki előírásokban megadott követelményértékek a hozzájuk tartozó vizsgálati módszerrel mért értékekkel hasonlíthatók össze. Egyedi követelmények esetén egyedi vizsgálati módszerek kidolgozása válhat szükségessé, amely többnyire komoly, többirányú szakmai felkészültséget igényel. A vizsgálat lehet szemrevételezéses, műszeres helyszíni vagy műszeres laboratóriumi. Lehet úgynevezett mindendarabos, mintavételes, vagy modell vizsgálat
Az ellenőrzések dokumentálása Folyamatkísérő dokumentum az építési napló. Kivitelező és műszaki ellenőr közötti kapcsolat A kivitelező saját belső ellenőrzéseinek dokumentálása, amely nem a műszaki ellenőr tájékoztatására készül (Ellenőrzési napló belső használatra.)
Változások követése, a terv és tény adatotok egyeztetése A változások követése a projektmenedzsment fontos eleme Eltérés az ütemtervtől Az eltérés oka A módosítás dokumentálása A módosítás hatása
Szakirodalom: Építési műszaki ellenőrök kézikönyve Felelős műszaki vezetők kézikönyve Terc kiadó Köszönöm a figyelmüket.