BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN AZ INDIKÁTOROK SZEREPE A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁBAN Készítette: Árgyelán Ágnes Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK... 6 2.1. A KKV FOGALMA... 6 2.2. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KKV-K KAPCSOLATA... 7 2.3. A KKV-K MAGYAR GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE... 8 3. A TÁMOGATÁSI RENDSZER... 10 3.1. STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP... 10 3.2. A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN RÉSZTVEVŐ MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZEREPE... 15 3.2.1. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság... 16 3.2.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.... 17 3.2.3. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány... 18 3.2.4. Nemzeti Külgazdasági Hivatal... 18 3.3. DÖNTÉSHOZÓ INTÉZMÉNYEK... 19 3.3.1. Irányító Hatóságok... 19 3.3.2. Monitoring Bizottságok... 20 3.3.3. Közreműködő Szervezetek... 21 4. INDIKÁTOROK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A PÁLYÁZATI RENDSZERBEN... 22 4.1. INDIKÁTOROK DEFINÍCIÓJA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA... 22 4.2. INDIKÁTOROK MINŐSÉGÉRE ÉS JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK... 24 4.3. PÁLYÁZATOKBAN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ INDIKÁTOR-TÍPUSOK... 26 5. ÚJ MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSI TERV ÉS ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 27 5.1. ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK, KITÖRÉSI PONTOK, EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 28 5.1.1. Gazdaságfejlesztés... 30 5.1.2. Közlekedésfejlesztés... 31 5.1.3. Társadalmi megújulás... 31 5.1.4. Környezeti és energetikai fejlesztés... 32 5.1.5. Területfejlesztés... 32 5.1.6. Államreform... 33 5.1.7. Otthonteremtés... 33 5.1.8. Tudomány-Innováció... 34 5.1.9. Az ÚMFT és ÚSZT eredmények ismertetése a KKV szektorra vetítve... 35 5.2. FŐBB VÁLTOZÁSOK 2011-TŐL... 38 5.3. JELENLEGI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÉS AZ INDIKÁTOROK SZEREPE AZ EGYES KIÍRÁSOKON BELÜL... 41 5.3.1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program... 41 5.3.2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program... 43 5.3.3. Vállalkozásfejlesztési Program... 45 5.3.4. Tudomány Innováció Program... 52 5.3.5. Foglalkoztatási Program... 54 5.3.6. Közlekedésfejlesztési Program... 55 6. INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA, ALKALMAZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA NYERTES PROJEKTEKEN KERESZTÜL... 55 6.1. TURISZTIKAI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE... 56 6.2. TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE... 62 7. JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK... 65 8. ÖSSZEGZÉS... 66 MELLÉKLETEK... 68 HIVATKOZÁSJEGYZÉK... 83 3
1. Bevezetés Dolgozatom keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségei kerülnek bemutatásra a 2011-ben megjelent Új Széchenyi Terv pályázati kiírásain keresztül. Emellett nagy hangsúlyt kap a konstrukciókban szereplő indikátorok bemutatása, azok szerepe és fontossága egy sikeres pályázat megvalósításában. A változások erőteljesebb érzékeltetése céljából az ez évi kiírások és a főbb eltérések összehasonlításra kerülnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő pályázatokkal, hiszen ennek a fejlesztési tervnek a keretében került sor az uniós források kihelyezésére a 2011-es időszak előtt, így a főbb változások megismertetése mindenképp szükséges lesz a jelenlegi rendszer működésének a megértéséhez. A témaválasztásnak több oka is van: egyrészt több mint egy éve dolgozom egy hazai pályázatíró cégnél a szakmai gyakorlati félévemet is itt töltöm, ahol alkalmam nyílt mélyebb betekintést nyerni mind a pályázatírók mindennapi életébe, mind pedig a vállalkozások kihívásokkal teli mindennapjaiba, legyen szó a mindennapi működés fenntartásáról vagy egy komplex fejlesztés megvalósításáról. Másrészt úgy gondolom talán nem alaptalanul, hogy ezen vállalkozások, bár nem tartoznak a legnagyobb méretű vállalatok és multinacionális cégek közé, mégis óriási befolyással bírnak a gazdaság működésére. Elég csak arra gondolni, hogy a magyar vállalkozások 99,9%-a EU-s átlaghoz hasonlóan mikro-, kis- és középvállalkozások sorába tarozik, így nemcsak a gazdaság hatékony működéséhez járulnak hozzá, hanem a munkahelyteremtés, és a beruházások fő mozgatórugói is. A szakdolgozatot a KKV fogalmával, azok mikro-, kis- és középvállalkozásokba való besorolásával kívánom elkezdeni. Ezután néhány oldal erejéig megemlítem a KKV-k Európai Unióban és a magyar gazdaságban betöltött szerepét és fontosságát, kiemelve a főbb szempontokat. A következő gondolati egység magáról a támogatási rendszerről szól majd, a fontosabb intézmények és közreműködő szervezetek bemutatásáról, akik hozzájárulnak az uniós pályázatok akadálymentes benyújtásának, valamint hatékony és gyors elbírálásának megvalósításához. Emellett tanulmányozom majd a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szerepét a hazai támogatások finanszírozásában. A dolgozat alcíméhez hűen az indikátorok szerepe és jelentősége is bemutatásra kerül, melyben az Európai Uniós pályázatkészítésről szóló szakirodalmak lesznek a segítségemre. 4
Meghatározásuk és csoportosításuk után a pályázatokban leggyakrabban előforduló indikátor-típusok is felsorolásra kerülnek elsősorban azzal a céllal, hogy választ kapjunk a következő kérdésekre: Miért fontosak az indikátorok egy pályázati kiírásban? Kellenek-e ahhoz, hogy sikeresen záródjon egy projekt? Nehezítik vagy könnyítik a pályázók helyzetét a projektfenntartási időszak végéig? A fenti kérdésekre a dolgozat folyamatosan, az egyes témákban elmélyedve kíván választ adni. Az indikátorok fontosabb jellemzőinek bemutatása után az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) összehasonlítása következik majd. Legfőképpen a KKV-k szempontjából bekövetkezett fontosabb változások megjelenítésén lesz a hangsúly: szó esik majd a régi és az új kiírások között fellelhető különbségekről, például mennyivel kínál több pályázati lehetőséget a KKV-k számára az új rendszer, milyen mértékben lettek könnyebbek a mostani pályázási lehetőségek, milyen mértékű források állnak rendelkezésre a különféle fejlesztésekhez, milyen tartalmi és minőségi változások következtek be. Emellett bővebben is kifejtésre kerül az ÚSZT működése, főbb prioritásai, akciótervei, valamint az Operatív Programok felépítése, ezen belül megemlítve a fontosabb pályázati kiírásokat is, a bennük szereplő indikátor-típusokkal együtt. Az egyes témák felvázolásában a pályázati kiírások anyagai, valamint az operatív programokat tartalmazó dokumentációk nyújtanak megfelelő alapot. Dolgozatom utolsó egységeként egy ÚSZT-s és egy ÚMFT-s nyertes pályázati projekt megvalósíthatósági tanulmányán és benyújtott adatlapján keresztül ismertetni kívánom a pályázók elé állított nehézségeket vagy éppen a korábbi évektől eltérő pozitívumokat, röviden ismertetve a projekt fő célkitűzéseit, felépítését és a támogatási összeg elnyerése érdekében tett erőfeszítéseket. Itt a legnagyobb hangsúlyt a pályázatokban szereplő indikátorokra kívánom helyezni, annak érdekében, hogy számszerűsítve, gyakorlati oldalról is látható legyen, milyen indikátorok vállalására kész egy adott vállalkozás annak érdekében, hogy pályázata sikeres legyen, s egyúttal milyen nehézségekkel kell szembenéznie ahhoz, hogy a projekt fenntartási időszakának végéig ezeket a kulcsmutatókat teljesíteni is tudja. A témához kapcsolódva saját észrevételeimet és javaslataimat is megfogalmazom az alfejezet zárógondolatában. A dolgozat során felmerült kérdéseket, valamint a dolgozat során levont következtéseimet és konklúziómat a dolgozat befejező részében kívánom érvényre juttatni. 5
2. A mikro-, kis- és középvállalkozások 2.1. A KKV fogalma A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát Magyarországon jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Eszerint kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás: amiben a foglalkoztatottak száma nem éri el a 250 főt, illetve amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót (illetve mérlegfőösszege nem éri el a 43 millió eurót). További csoportosítást is érdemes megemlíteni a KKV-k között, mely szükségszerű abból a szempontból is, hogy az Európai Uniós támogatások igénybevétele és a támogatás mértéke szorosan kapcsolódik a vállalati méretekhez, s ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások szemszögéből tekintve, hiszen különféle pályázati kiírásokat találhatunk KKV-kra, valamint mikrovállalkozásokra tervezve. Tehát a kis- és középvállalkozásokon belül beszélhetünk: mikrovállalkozásról: ha a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő, illetve éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró; kisvállalkozásról: ha a vállalkozásban foglalkoztatottak száma nem éri el az 50 főt, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió euróban maximalizálódik; és középvállalkozásról: amennyiben a foglalkoztatotti létszám nem több, mint 250 fő, illetve éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót. (www.innocare.hu/images/2004_xxxiv_tv.pdf) 6
2.2. Az Európai Unió és a KKV-k kapcsolata Ahogy hazánkban, úgy az Európai Unióban is fontos gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az alábbi idézet is szemlélteti az állítás helyességét: A mikro-, a kis- és a középméretű vállalkozások (a KKV-k) jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban, és így döntő fontosságúak a versenyképesség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából. (Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja) (Európai Bizottság, 2006) A KKV-k előrejutásának segítése központi célkitűzés mind a 27 tagállamban, mivel a vállalkozások több, mint 99%-át a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Ezen felül a munkahelyek 66,7%-át biztosítják EU-szinten, valamint érdemes megemlíteni azt is, hogy az Unióban tevékenykedő vállalkozások hozzáadott értékéből kb. 50%-kal veszik ki a részüket. Az EU-ban működő KKV-k közül 10-ből 9 mikrovállalkozás, átlagosan 2 fő foglalkoztatott-tal. (www.ec.europa.eu) Magyarországon is hasonló arányok figyelhetőek meg a vállalkozások között, amely majd a következő alfejezetben kerül kifejtésre. Ennek fényében az Európai Bizottság kiemelt területként kezeli az EU-ban tevékenykedő KKV-k helyzetét és fejlődési lehetőségeit, a versenyképes vállalkozások létrehozását és az adminisztratív költségek csökkentését számos szakpolitikai intézkedés segíti elő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Gondolj először a kicsikre elv, mely megmutatkozik mind az intézkedéscsomagokban, mind pedig a támogatási rendszerben EU-szerte. A fontosabb irányelvek célul tűzték ki a megfelelő vállalkozási környezet kialakítását, a csődbe jutás utáni gyors újrakezdés lehetőségét, megfelelő szabályzati és közigazgatási rendszer kiépítését. Mindezek mellett fontos cél a KKV-k finanszírozáshoz jutásának, a piaci kedvező viszonyok és előnyök kiaknázásának, valamint a fejlesztés és innováció elősegítése. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/a) 7
2.3. A KKV-k magyar gazdaságban betöltött szerepe és jelentősége Ahogy korábban már említésre került, az EU-s átlaghoz hasonlóan Magyarországon is kimagasló szerep jutott a KKV-knak. A vállalkozások döntő többsége hazánkban is ebben a szektorban tevékenykedik, emellett jelentős a jövedelemtermeléshez, a foglalkoztatottsághoz és a beruházásokhoz való hozzájárulásuk. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban KSH) adatai szerint a Magyarországon 2009-ben működő vállalkozások szinte teljes egészében kis- és középvállalkozásnak minősültek (99,9%-uk). A kis-és középvállalkozások régiók szerinti eloszlása (%-ban) 1. ábra 10 8,5 8,5 40 Közép-Magyarországi Régió Dél-Alföldi Régió Észak-Alföldi Régió Közép-Dunántúli Régió Nyugat-Dunántúli Régió 10 11,5 11,5 Dél-Dunántúli Régió Észak-Magyarországi Régió Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ahogy azt a fenti ábra is szemlélteti, a KKV-k 40%-a a Közép-Magyarországi Régióban tevékenykedik, míg a legkisebb számban az Észak-Magyarországi, illetve a Dél-Dunántúli Régiókban találhatóak meg. Méretstruktúrájukat tekintve elmondható, hogy mind a hét régióban a mikrovállakozások dominálnak 95%-os aránnyal. Ez az adat a későbbiekben különösen fontos lesz, mivel az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai közül jó néhány a mikrovállalkozások fejlődésének előmozdítása érdekében lett meghirdetve. Gazdasági szerepüket tekintve is számos pozitívum mondható el működésükről. A bruttó hozzáadott érték, az árbevétel, a beruházások és a foglalkoztatottság azon területek 8
közé tartoznak, amelyek megfelelően reprezentálják jelentőségüket a magyar gazdaságban és társadalomban. Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A KKV-k gazdasági szerepe 2009-ben A mutatókból kivett arányuk (%-ban) Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások 1. Táblázat Összesen (Mrd Ft) Bruttó hozzáadott érték 35 30 35 7100 Árbevétel 38 29 33 41600 Beruházások 47 30 23 1789 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2009-ben a bruttó hozzáadott érték 56%-át állították elő, ami számszerűsítve 7100 milliárd forintot tesz ki. Ezen belül is a mikro- és közepes vállalkozások járultak ehhez hozzá leginkább a maguk 35%-ával, míg a kisvállalkozások a KKV-kon belüli hozzáadott érték háromtizedét szolgáltatták. A KSH felmérései szerint 2009-ben kb. 41600 milliárd forintnyi árbevételt könyvelhettek el, melynek döntő többsége a Közép-Magyarországi régióban koncentrálódott. Itt ugyancsak említésre méltó adat, hogy az árbevétel 38%-át mikrovállalkozások realizálták. Az adott évben a nemzetgazdasági fejlesztések 56%-át kitevő beruházásokat vittek véghez a KKV-k, amelyek Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legkimagaslóbbak. Végül érdemes a foglalkoztatásban betöltött jelentőségükről is pár szót ejteni, hiszen a vállalkozások által 2009-ben foglalkoztatottak 74%-ának a KKV-k biztosítottak munkalehetőséget. Mindezek a tények és számok csak bizonyosságként szolgálnak a kis- és középvállalkozások motorszerű szerepére a gazdaságban. Ugyanakkor látni kell azokat a problémákat is, amelyek a versenyhátrányukból adódnak. Bár számos kedvező tulajdonságuk került felsorakoztatásra, mégis fontos tisztában lenni azzal, hogy az alacsony tőkeellátottság, az alulfinanszírozottság, a nem hatékony termelés, a piaci ismeretek hiánya és számos más tényező is mind negatív befolyással bír az említett vállalkozások sikerességére. (Központi Statisztikai Hivatal, 2011) Éppen ez az indok, amiért mind az Európai Unió, mind pedig a magyar állam erőteljes lépéseket próbál tenni annak érdekében, hogy megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje a nagyvállalatokkal szembeni és a piaci ismeretek hiányából adódó hátrányaikat, hogy ezáltal képesek legyenek felzárkózni és eredményesek lenni nemzetközi szinten is. 9
Ezeket a célokat szolgálják többek között a hazai és EU-s források és különféle alapok, melyek közül elsősorban az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket és pályázati kiírásokat fogja bővebben is bemutatni a dolgozat, melyeket Magyarországon jelenleg az Új Széchenyi Terv keretein belül lehet megpályázni. 3. A támogatási rendszer Az Európai Unió tagországain belül a vállalkozások és egyéb szervezetek, illetve intézmények számára igénybe vehető támogatások alapvetően közösségi és hazai finanszírozásúak, s nincs ez másképp Magyarországon sem. A hazai KKV-knak nemcsak az EU által társfinanszírozott projektekben van lehetőségük részt venni, hiszen számos, a magyar állam által nyújtott hitel és forrás is rendelkezésükre áll céljaik megvalósításához. A következő alpontok röviden bemutatják a fentebb említett forrásszerzési lehetőségeket mind EU-s, mind pedig hazai szinten. 3.1. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A regionális politikára az EU-ban már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettetek, számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy közösségi szintre emelésével elősegítsék a tagállamok közötti fejlettségi különbség csökkentését, az elmaradottabb területek felzárkózását, valamint a régiók versenyképességének erősítését. 1986-ban az Egységes Európai Okmánnyal sikerült elérni, hogy a regionális politika közösségi szintre emelkedjen, majd az 1988-as Delors-csomag lefektette a Strukturális Alapok célkitűzéseit. A Kohéziós Alap felállításáról az 1993-as Maastrichti Szerződés rendelkezett. (Flamm et al, 2004; Damjanovics et al, 2003 ) 1. Strukturális Alapok A regionális politika fentebb felsorolt céljaival összhangban a Strukturális Alapoknak három fő célkitűzést kell megvalósítaniuk: 10
Az első célkitűzés az elmaradott területek fejlesztését és támogatását foglalja magába. Eszerint támogatásra jogosult minden olyan régió, amelynek az egy főre jutó GDP-je nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A második terület célja a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése azon régiókban, amelyek strukturális hátrányban szenvednek. Ilyen hátránynak minősül például, ha a gazdaság számára kulcsfontosságú ágazatokban negatív változások mennek végbe, ha a vidéki területek elnéptelenednek vagy éppen a foglalkoztatottság erős mértékben csökken. Ezen a csoporton belül támogathatóak azok a területek, ahol a lakosság száma nem haladja meg az EU összlakosságának 18%-át. Végül pedig a harmadik és egyben utolsó célkitűzés magába foglalja azon személyek támogatását, akik munkaszerzési nehézségekkel küzdenek. Célja a képzési rendszer megreformálása és modernizálása, valamint a munkahelyi egyenlőtlenségek felszámolása. A Strukturális Alapok elnevezés jelenleg négy pénzügyi alap együttesét foglalja magában, s a célkitűzések megvalósulását a továbbiakban részletezett pénzügyi alapok segítéségével próbálják elérni. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap teszi ki a strukturális alapok legnagyobb részét. Forrásai az alábbi területekre terjednek ki: munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális beruházások, főként KKV-k fejlesztése érdekében információs társadalom fejlesztése turisztikai, kulturális és környezetvédelmi célú beruházások, valamint határokon átnyúló interregionális együttműködések előmozdítása. Európai Szociális Alap (ESZA) Az ESZA fő céljai közé tartozik, hogy segítse a foglalkoztatás fejlesztését, valamint a munkavállalók mobilitásának növelését. Ezek alapján elősegíti: a képzési és oktatási rendszerek fejlesztését 11
a hátrányos helyzetűek és a nők foglalkoztatottságának növelését a munkaerő-piaci politikák és szolgáltatások javítását, valamint a munkahelyteremtést. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Az Európai Unióban kiemelt gazdasági területet képez a mezőgazdaság, a 2004-es bővítésektől kezdve a mezőgazdasági területek aránya jelentősen nőtt, így alapvető céllá vált a mezőgazdaság termelékenységének javítása, egy stabil belső piaci kereslet létrehozása és megtartása a mezőgazdasági termékek számára, valamint az ebben a szektorban dolgozók jövedelmének növelése. Így fő támogatási területei közé tartozik: a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése az erdőállomány védelme, illetve megújítása a környezetvédelmi intézkedések támogatása, és az agrárszektorban dolgozók nyugdíjba menetelének elősegítése. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) A pénzügyi alap célja a halászati tevékenységet folytató vállalatok versenyképességének elősegítése, valamint a csökkenő halállomány újratelepítése. Támogatási területei közé tartoznak az alábbiak: hajóállomány és halászati kikötők modernizációja aquakultúra halászati termékek értékesítésének elősegítése halászati tevékenységet folytató egyének és vállalkozások képzésének támogatása. (Flamm et al, 2004/a) 12
Az egyes pénzügyi alapok részesedését a strukturális alapok által nyújtott támogatásokból az alábbi ábra szemlélteti: Az egyes pénzügyi alapok részesedése a támogatásokból (%-ban) 2. ábra 17% 3% 47% ERFA ESZA EMOGA HOPE 33% Forrás: Damjanovics et al, 2003 Az ábra alapján elmondható, hogy a támogatási források legnagyobb százalékát az Európai Regionális és Fejlesztési Alap szolgáltatja a maga 47%-ával, majd a második helyen követi az Európai Szociális Alap 33%-kal. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 17%-kal és 3%-kal járulnak hozzá a forrásszerzési lehetőségekhez (Damjanovics et al, 2003). 2. Kohéziós Alap Felállítását a Maastrichti Szerződés szorgalmazta. Céljai közé tartozik a monetáris unióba való belépés elősegítése a tagállamok számára, valamint az eltérő fejlettségi szintű régiók közötti különbségek mérséklése. A Kohéziós Alapból támogatást igényelhetnek mindazok a tagországok, amelyek egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GNP-je kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a (közösségi átlag alatt a 2004-es bővítés előtti tagországok GNP-je értendő). 13
A Kohéziós Alap szorgalmazza a közösségi közlekedés fejlesztését (vasút, tömegközlekedés), valamint a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használata érdekében tett erőfeszítéseket. (Flamm et al, 2004/b) Az Európai Bizottság oldalán szereplő adatok szerint a 2007-2013-as időszakban 347 milliárd euró áll rendelkezésre a regionális és kohéziós politika finanszírozására, az alábbi megosztásban: Rendelkezésre álló forrás a regionális és kohéziós politikában a 2007-2013-as időszakban Alapok megnevezése Mrd euró %-ban Európai Regionális Fejlesztési Alap 201 57,93 Európai Szociális Alap 76 21,90 Kohéziós Alap 70 20,17 2. Táblázat Összesen 347 100 Forrás: www.ec.europa.eu/regional_policy/a A fenti táblázat adatiból kivehető, hogy az említett 347 milliárd eurós keret 3 alap között oszlik meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel 58%-ban részesül a rendelkezésre álló forrásokból, ebből is látható kiemelt szerepe a Strukturális Alapokon belül (ez később bővebben is kifejtésre kerül). Emellett az Európai Szociális Alap mintegy 22%-kal, a Kohéziós Alap pedig kb. 20%-kal veszi ki részét a forrásmegosztásból. Az adatok természetesen nem zárják ki a más pénzügyi alapokban meglévő forrásokat sem (pl. EMOGA, HOPE). 14
Szemléltetés céljából érdemes megnézni az egyes tagországokon belüli forrásmegoszlások kihelyezését: 3. ábra Forrás: ec.europa.eu/regional_policy/b A tagállamok az egyes támogatásokat bizonyos kritériumok teljesülése esetén kapják meg, mint például a támogatható népesség, nemzeti vagyon, regionális vagyon és munkanélküliségi ráta, csak, hogy néhányat említsünk. Emellett fontos megjegyezni, hogy azon uniós tagállamok, akik 2004 után csatlakoztak, a 2007-2013-as időszakban évente átlagosan mintegy 166%-kal kapnak több forrást, mint 2004-2006-ban. Ezzel egyidejűleg, a 2004 előtt csatlakozó országok forráslehetőségei fokozatosan csökkenek: az említett időszakban átlagosan 30%-kal kapnak kevesebbet, mint 2000-2006 között. (ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/funding) 3.2. A támogatási rendszerben résztvevő magyar intézmények szerepe A hazai támogatási rendszerben a legfontosabb szerepkörrel az Új Széchenyi Terv pályázatai rendelkeznek, hiszen a legnagyobb összegek elnyerésére a pályázati konstrukciókon keresztül van lehetőség. A későbbiekben bővebben is kifejtésre kerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv kiemelkedő szerepe az uniós 15
források kihelyezésében, azonban érdemes megemlíteni a teljesség igénye nélkül azon magyarországi intézmények tevékenységét is, akik nagyban hozzájárulnak a KKV-k, s egyben a vállalati szektor sikerének előmozdításához. 3.2.1. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az MFB Bankcsoport irányító tagjaként rendkívül fontos szerepe van a mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeiben, a kedvező feltételű hitelkonstrukciók elérésében. A Magyar Fejlesztési Bank 1991-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a magyarországi beruházások finanszírozását, s ezáltal mind az EUs, mind pedig a magyar fejlesztéspolitikai célok érvényesülését. Az infrastrukturális problémák felszámolása, a foglalkoztatás növelése és az energiahatékonysági fejlesztések mellett kiemelt területet képeznek tevékenységében az elsősorban KKV-k számára nyújtott hitelprogramjai, amelyek közül felsorolás szintjén érdemes megemlíteni néhány fontosabb konstrukciót: MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram Mikrohitel Plusz Program Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram (www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok) 16
Az említett konstrukciók legfontosabb adatai az alábbi táblázatban találhatóak: Az MFB Zrt. konstrukcióinak legfontosabb adatai 3. Táblázat Konstrukció neve Hitelösszeg Kamat Futamidő Devizanem Saját erő mértéke Minimum (millió Ft) Maximum (millió Ft) 3 havi EURIBOR + legfeljebb RKF2 + legfeljebb 2,5% a hitelintézetek részéről alkalmazható kamatfelár max. 3 év Forint nem szükséges Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 1 250 MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia-díj: Bankgarancia Program 100 4000 0,5-6,3% 1-5 év Forint Új Magyarország Agrárfejlesztési 3 havi EURIBOR + Hitelprogram 1 1000 legfeljebb 6% max. 15 év Forint 15%-a Mikrohitel Plusz Program 1 15 Jegybanki alapkamat 3 havi Új Magyarország Kis- EURIBOR*0,75 + és Középvállalkozói 0,75%+ legfeljebb Hitelprogram 10 100 5%/év Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 5 3000 max. 10 év (+ 2 év türelmi idő) Forint max. 10 év (+ 2 év türelmi idő) Forint a beruházás nettó költségének min. a beruházás nettó bekerülési értékének min. 10%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 15%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 25%-a (támogatástól függően) 3 havi EURIBOR + legfeljebb 5,2% max. 15 év Forint Forrás: www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok 3.2.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. A KA-VOSZ Zrt.-t 2002-ben alapította a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Egy olyan egyszerűsített hitelkonstrukció felállítását szerették volna megvalósítani, amely a KKV-k számára bankkártya útján is elérhetővé válna. A program Széchenyi Kártya néven vált ismertté, amely mellett a későbbiekben felsorakozott a Széchenyi Forgóeszközhitel, a Széchenyi Beruházási Hitel és az Agrár Széchenyi Kártya is. A KA-VOSZ fő tevékenységi körébe tartozik ezen programok irányítása, koordinálása, ügyfelek közvetítése a konstrukcióban részt vevő bankokhoz, az ügyfelek adatainak kezelése és adott esetben az ügyfelek előminősítése is. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/b) 17
A KA-VOSZ Zrt. jelenleg is futó programjainak áttekintését az alábbi táblázat foglalja össze: KA-VOSZ Zrt. konstrukciói 4. Táblázat Konstrukció neve Hitelösszeg Kamat Futamidő Minimum (millió Ft) Maximum (millió Ft) Széchenyi Kártya 0,5 25 1 havi BUBOR+4%+0.8% max. 2 év Széchenyi 1 havi BUBOR + 5% Forgóeszközhitel 1 25 (évente)+0,8% max. 36 hónap Széchenyi Beruházási Hitel 1 50 1 havi BUBOR + 4,5% (évente)+0,8% max. 120 hónap Agrár Széchenyi Kártya 0,5 25 1 havi BUBOR+4%+0.8% max. 3 év Forrás: http://www.kavosz.hu/component/content/article?id=73 3.2.3. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-es alapítású szervezet, melynek alapvető célja a KKV-k fejlesztésének, piacra jutásának, tőkenövelésének elősegítése, s nem utolsó sorban az új kis- és középvállalkozások létrejöttének támogatása. Ennek érdekében aktívan tevékenykedik a gazdaságfejlesztési programok tervezésében és végrehajtásában, valamint a KKV-k számára oktatási és képzési szolgáltatások nyújtásával is igyekszik szélesíteni tevékenységi körét. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/c) 3.2.4. Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011 januárjában kezdte meg működését, így gyerekcipőben járó hivatalnak tekinthető a KKV-k érdekében tevékenykedő intézmények között, habár kiterjedt tevékenységi köre alapos indokot szolgáltat besorolására az eddig említett intézmények közé. Létrehozásáról a 265/2010. számú, a Magyar Kormány által kiadott rendelet rendelkezett. A Hivatal kettős célrendszert állított fel: egyfelől támogatja a hazai KKV-k külpiaci szereplését, másfelől ösztönzi a külföldi cégek hazánkba való beruházásait. Tervezett éves költségvetése 3,6 milliárd Ft-ra rúg, országos kiterjedtsége révén számos vállalkozás 18
számára elérhető közelséget biztosít. Az intézmény hat főosztálya az alábbi tevékenységeket fedi le: stratégiai- és hálózatirányítás befektetés-ösztönzés üzletfejlesztés jogi és humánpolitikai tanácsadás gazdasági tanácsadás kommunikáció és rendezvényszervezés (www.hita.hu/content.aspx?contentid=acecbc06-9776-4d34-874b-01e7639b61a8) 3.3. Döntéshozó intézmények Az Európai Unióban tanácsi rendelet szabályozza a strukturális alapok megfelelő irányításához és végrehajtásához szükséges intézményrendszer felállítását és annak feladatait. A Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok szintjén is beszélhetünk Irányító Hatóságokról, Monitoring Bizottságokról és Közreműködő Szervezetekről, a dolgozat azonban elsősorban az Operatív Programok szintjén lévő intézményrendszer bemutatását célozza meg, mivel az említett intézmények működését átlátva könnyebb megérteni a pályázati rendszer mechanikáját is. A döntéshozó intézmények bemutatásához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az Európai Uniós pályázatokat figyelő internetes oldalai segítenek majd. 3.3.1. Irányító Hatóságok Az egyes Operatív Programokhoz (OP) tartozó Irányító Hatóságok felelősek az operatív programok hatékony irányításáért és végrehajtásáért, ugyanakkor a hatáskörükbe tartozó néhány feladatot a Közreműködő Szervezetekre delegálják. Legfontosabb feladataikat az alábbi pontok tartalmazzák: Biztosítják, hogy az OP-ok végrehajtása és azok finanszírozására kiválasztott műveletek összhangban legyenek a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályokkal; 19
Jóváhagyják a pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket; Hatáskörükbe tartozik a Közreműködő Szervezetek által készített forráslehívások és hitelesítési jelentések befogadása és ellenőrzése; Működtetik a Monitoring Bizottságot és elősegítik azon körülmények és intézményi keretek felállítását, amelyen keresztül a Monitoring Bizottság zavartalanul tudja ellenőrizni az operatív programok végrehajtásának minőségét; Az operatív program végrehajtására vonatkozó több évre szóló akciótervek kidolgozását is koordinálják, illetve javaslatokat tesznek az akciótervek tartalmára. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek//a) Az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságait az alábbi táblázat mutatja be: Operatív Program Végrehajtás Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Operatív Programok Irányító Hatóságai Irányító Hatósága Koordinációs Irányító Hatóság Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága 5. Táblázat Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Közlekedés Operatív Program Regionális Operatív Program Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága Közlekedési Programok Irányító Hatósága Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Forrás: www.nfu.hu/umft_iranyito_hatosagai /a 3.3.2. Monitoring Bizottságok A Monitoring Bizottságok feladatkörébe tartozik az operatív programok felügyelete, koordinációja és azokról való döntéshozatal. Főbb tevékenységei: A finanszírozott műveletek kritériumainak áttekintése és jóváhagyása; Rendszeresen ellenőrzi, hogy a támogatási célkitűzések milyen mértékben valósultak meg; Javaslatot tesz az Irányító Hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne olyan változtatásokat eszközölni a támogatásokban, amelyekkel az alapok céljait sikeresen el lehetne érni. 20
3.3.3. Közreműködő Szervezetek A Közreműködő Szervezetek egy adott operatív programon belül több feladatot is ellátnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy-egy program vagy pályázat lebonyolításának végrehajtásával az Irányító Hatóság mindig csak egy Közreműködő Szervezetet bíz meg az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében. Feladatai az alábbi pontokra terjedhetnek ki: Központi projektek lebonyolítása; Pályázatok érkeztetése, értékelése; Szerződéskötés, szerződés-módosítás, nyomonkövetés; Pályázatokkal kapcsolatos adatok folyamatos rögzítése; Szabálytalanságok jelentése; Elszámolások, kifizetés, projektzárás; Ügyfélszolgálattal és tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátása; Időközönként beszámolók készítése az Irányító Hatóságnak. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek/b) A Közreműködő Szervezetek besorolását az alábbi táblázat mutatja be részletesen: Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Közlekedés Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Regionális Operatív Program Operatív Programok Közreműködő Szervezetei Közreműködő Szervezete MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Energia Központ Nonprofit Kft. KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. 6. Táblázat VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (valamint a regionális fejlesztési ügynökségek) Forrás: www.nfu.hu/umft_kozremukodo_szervezetek /b 21