dr. Balogh Zsigmond: A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján dr. Ferenczy Réka: A deviza alapú kölcsönről szóló szerződés végrehajtási záradékolásának problematikája dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc: Fizetési meghagyásos eljárás II. rész Csíziné Dr. Schlosser Annamária: Esztergomi közjegyzők 1875-1949 Dr. Imre Miklós-Korom Ágoston: A kényszernyugdíjazásra vonatkozó uniós szabályok A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek Nemzetközi sajtószemle 2012. május-június
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye Tartalomjegyzék dr. Balogh Zsigmond: A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján... 4 dr. Ferenczy Réka: A deviza alapú kölcsönről szóló szerződés végrehajtási záradékolásának problematikája... 17 dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc: Fizetési meghagyásos eljárás II. rész... 25 Csíziné Dr. Schlosser Annamária: Esztergomi közjegyzők 1875-1949... 39 Dr. Imre Miklós-Korom Ágoston: A kényszernyugdíjazásra vonatkozó uniós szabályok... 57 A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek... 66 Nemzetközi sajtószemle... 72
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján A közokirat záradékolásának 2010. június 1. napjával közjegyzői hatáskörbe történt telepítése nem új hatáskör, úgy is mondhatnák, hogy nincs új a nap alatt. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (tvr.) szerint 1980. január 1. és 1991.december 31. között az állami közjegyző hatáskörébe tartozott a tvr. 15. -a alapján a 16. -ban foglalt okiratok záradékolása és így a(z állami) közjegyző által készített okiraté is 1. A tvr. alapján amennyiben a közjegyző az általa záradékolt okiratra a tvr. 15-20. -ában foglaltak megsértésével vezette rá a záradékot, a végrehajtási záradékot törölni kellett. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása és a záradék törlése jelenleg ismét közjegyzői hatáskörbe tartozik 2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 224/A. értelmében, amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, akkor a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni. A közjegyző által készített közokirat végrehajtási záradékának közjegyző általi törlése az alkotmányosság próbáját is kiállta, mikor az alkotmánybíróság 1245/B/2011. AB számú határozatában kimondta, hogy a közjegyző által nemperes eljárásban 1 A közjegyző jogköre korábban szélesebb volt, a tvr. 25-26- alapján közvetlen közjegyzői letiltást is kiadhatott. 2 A Vht. 22. -a alapján záradékot még ma is kiállít a bíróság. 4
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye törvényes jogkörében elkészített okirat meghozatalát, valamint annak végrehajtási záradékkal történő ellátását ugyanolyan garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem elbírálása során a közjegyző határozata ellen a törvényszékhez lehet fordulni, így a tisztességes eljárás követelményének a hatályos Vht. ezen rendelkezései megfelelnek. A Vht. a jogorvoslatok körében szabályozza a végrehajtási záradék törlését /Vht. 211. (2) bekezdés/ akként, hogy amennyiben a bíróság (esetünkben a közjegyző) az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell 3. A szabályozás mind a közjegyző által záradékolt okiratokra, mind pedig a bíróság által a Vht. 22. -a alapján záradékolt okiratokra vonatkozik. A közjegyzői közokirat végrehajtási záradékkal történő ellátásakor a végrehajtást kérő kérelme alapján vizsgálja meg a közjegyző, hogy a közokirat alkalmas-e arra, hogy záradékkal lássa el, vagyis, hogy mind az általános feltételek 4, mind pedig a Vht. 23/C. -ban 5 megkövetelt kritériumok fennállnak-e. A Vht. nagykommentár a 19. (1) bekezdéshez fűzött indoklása alapján az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásáig az adósi pozíció betöltetlen, ugyanis éppen arról születik a döntés, hogy az adósként megjelölt természetes személlyel, jogi személlyel, satöbbivel szemben van-e helye záradékolásnak. A végrehajtási eljárás megindulásáról az adós a Vht. 36. (1) bekezdése alapján akkor szerez tudomást, amikor a végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen átadja a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Vagyis az adós ekkor kerül abba a helyzetbe, hogy a közjegyzői okiratnak az esetlegesen törvénysértő záradékolása ellen a jogorvoslati lehetőségeket gyakorolni tudja. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem a 3 A záradék törlése megfogalmazás kissé félreérthető, hiszen a közjegyző nem az okiratra vezeti rá a záradékot, így azt nem is onnan törli, hanem amennyiben a végrehajtási záradék törléséről rendelkezik, akkor ezt végzés formában teszi meg. 4 Vht. 13. 5 Itt jegyezném meg, hogy a közjegyzőnek az okirat záradékolásakor a Vht. 14. -ában foglaltakat is figyelembe kell vennie, vagyis ha a záradékolni kért közokirat alapján tartásdíj behajtására kérik kiállítani a záradékot, azonban a kérelem a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészleteket is megába foglalja, a kérelmet (mint részben alaptalant), a Vht. 19. (2) bekezdése alapján meg kel tagadni. Ám ha a záradék a kérelemmel egyező tartalommal lett előterjesztve, és így az a Vht. 14., a 14. a) és b) pontjába ütközik, a záradékot mint törvénysértőt, törölni kell. 5
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat. A Vht. megfogalmazásában a törvény megsértése fordulat szerepel. A végrehajtás elrendelése pedig akkor törvénysértő, ha azt a végrehajtás feltételeinek hiányában rendelik el. Nem volt törvénysértő a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása azon az alapon, hogy az adós Kft. később az okirat záradékolása után felszámolás alá került Ezen az alapon a záradék törlésének nincs helye, a végrehajtást majd a foganatosító bíróságnak kell megszüntetnie. Az adós végelszámolása esetén pedig ugyancsak nincs helye a záradék törlésének, mivel a 1991. évi IL. törvény 38. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlót a végelszámolást is szabályozó 2006. évi V. törvény (Ctv.) nem tartalmaz. Az adósnak a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmét nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell a közjegyzőnek elbírálnia. A tartalmi elbírálás alapján előfordulhat, hogy az adósi kérelem olyan kérelmet tartalmaz, amely nem a záradék törlésére illetékes közjegyző hatáskörébe tartozik. A hatásköri összeütközés esetei: 1. közjegyző és a végrehajtó között: Az adós a beadványában arra hivatkozik, hogy a követelést már teljesítette 6. Az ilyen bejelentés elintézése a végrehajtó hatáskörébe tartozik 7. Az adós a kérelmében a Vht. 52. -ába tartozó okot jelent be. A végrehajtási eljárás szünetelésének a megállapítása a Vht. 53. (1) bekezdése alapján a végrehajtó hatáskörébe tartozik A Cstv 11. (2) bek c) pontjának értelmében 2012. II.29.-ig szünetelési ok volt, ha az adós csődeljárás alá került 8. A Cstv 11. (2) bekezdésének c) pontja 2012.III.01. napjától azonban akként változott meg, hogy az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása a Cstv 11. (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye, ez szerintem azonban a már 6 A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor a tartozás fennállását, összegét nem vizsgálhatja. 7 Az adósnak a teljesítését okirattal kell valószínűsítenie, az okirat akár közokirat, akár teljes bizonyító erejű magánokirat is lehet. A végrehajtásban a végrehajtó további eljárását a Vht. 41. -a határozza meg. 8 BDT2011. 2454 A csődeljárás elrendelése nem zárja ki azt, hogy a hitelező végrehajtás elrendelését kérje az adós ellen. Az így megindult végrehajtás azonban a csődeljárás befejezetté nyilvánításáig vagy megszüntetéséig szünetel. 6
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye 2012. III.01. napját megelőzően elrendelt végrehajtást nem érinti, mert az nem törvénysértően lett elrendelve. 2. a közjegyző és a foganatosító bíróság között: Az adós kérelme tartalmában a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti kérelmet tartalmaz /Vht. 52. (1) bekezdés a) pont/. Az adós kérelmében a végrehajtási záradék törlése okaként arra hivatkozik, hogy személyi körülményei miatt nem tud eleget tenni a közokiratba foglalt kötelezettségvállalásának. Ez valójában a Vht. 48. (3) bekezdésében szabályozott végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem, melynek elbírálása a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik. Az adós a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen él kifogással, például hogy a végrehajtó végrehajtás alól mentes ingóságát foglalta le 9. 3. A közjegyző és az elrendelő bíróság között: Ha a közjegyzőtől olyan okirat végrehajtási záradékának a törlését kérik, amelyet a Vht. 22. -a alapján látott el a bíróság végrehajtási záradékkal. Olyan esetben ha a közjegyzői okirat záradékolására irányuló eljárás még 2010. június 01. napja előtt indult, de a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem mivel az határidőhöz nincs kötve már akkor lett előterjesztve, amikor a közjegyzői okirat záradékolása (és így a záradék törlése is) közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hatályba léptető jogszabály rendelkezései szerint a közokirat záradékolására vonatkozó szabályokat a módosításról rendelkező a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni, vagyis 2010. június 1. napján indult ügyekben. Ez ésszerű is, hiszen a záradékot még a bíróság állította ki, a kiállításához szükséges iratok a bíróságon lelhetők fel, így a közjegyző legfeljebb a záradék törlése iránti kérelemmel rendelkezik. Előfordulhat olyan eset is, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tartalmában végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per, vagy igényper 9 Vht. 89. -90. 7
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám keresetlevelének felel meg, amely a bíróság hatáskörébe tartozik 10. Ilyen esetben személyes véleményem szerint a kérelmet, mint alaptalan végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet el kell utasítani; és az adóst vagy a kérelmet előterjesztő esetleges harmadik személyt pedig a végzés indokolásában tájékoztatni kell, hogy az általa előadottak alapján a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt pert, igénypert indíthat a bíróságon 11. Illetékességi összeütközés két közjegyző között merülhet fel, amennyiben az adós a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmét nem az okiratot záradékoló közjegyzőnél terjeszti elő. A végrehajtási záradék törlésének kérdésében pedig az a közjegyző illetékes dönteni (a Vht. 225. (7) bekezdése alapján), aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. A végrehajtható okirat kiállítására pedig a Vht. 23/C (1) bekezdése alapján az okiratot készítő közjegyző jogosult. A Vht. 212. (1) bekezdése alapján a záradék törlése iránti kérelmet csak a végrehajtást kérő, vagy az adós terjesztheti elő. Így nem kérheti a feleken kívül harmadik személy, de még a végrehajtó sem, az általuk előterjesztett kérelmet el kell utasítani 12. A végrehajtónak önálló jogorvoslati joga csak a Vht. 218. (2) bekezdésében meghatározott esetekben van, azonban erre, mivel a törvény végrehajtási kifogásnak való helytadás eseteit rögzíti, mindig csak a foganatosító bíróság előtt tud sor kerülni. A végrehajtási záradék előterjesztésére irányuló kérelem nincs határidőhöz kötve, szemben például a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása elleni jogorvoslati lehetőséggel (kifogás) 13. Amennyiben a kérelem nem a közjegyző hatáskörébe tartozik, a közjegyző hatáskörének a hiányát a Vht. 9. -a alapján alkalmazandó Pp. 129. -a alapján 10 Pp. 367. A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. 11 A peres út helyett azonban a Vht. 217. -a alapján a harmadik személynek, mint más érdekeltnek, a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének ellen lehetősége van végrehajtási kifogást előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bírósághoz. 12 A Vht. 212. (1) bekezdése alapján a végrehajtónak csak jelentési lehetősége van arra vonatkozóan, hogy a záradékolásra a törvény megsértésével került sor. 13 Vht. 217. (2) (3) bekezdés 8
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye kell megállapítania egy fellebbezhető végzéssel 14. A végzés meghozatala előtt (akár hiánypótlás keretében is) tisztázni kell, hogy ki lesz a hatáskörileg illetékes, ha ez magából a kérelemből nem derül ki. Azonban ekkor sem lehet a teljesen alaptalan kérelmet elutasítani, ha annak elbírálása nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Az áttételről rendelkező végzést mindkét fél részére kézbesíteni kell azzal, hogy az adós részére megküldött végzéshez a záradék egy példányát is csatolni kell. A kérelmet csak az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után lehet áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhöz. Az áttételt elrendelő végzést a fellebbezés felterjesztéséig a közjegyző maga is megváltoztathatja 15. A végrehajtási záradék törlésének mind kérelemre, mind hivatalból van helye. Néhány érdekesebb eset a gyakorlatból: Egy ügyben a végrehajtási záradék törlését azon az alapon kérték, hogy a felmondás közokiratba foglalásakor a hitelezőt olyan személy képviselte a közjegyző előtt, aki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. -ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok miatt nem volt jogosult a nyilatkozat megtételére, így a közjegyzői okiratba foglalt felmondás érvénytelen. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasította. A határozat indoklásában kifejtettek szerint a végrehajtási eljárás keretében sem a közjegyzői okirat érvénytelenségét, sem egy felmondás érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát nem lehet vizsgálni. Az akkor hatályos Vht. 21. (2) bekezdése tekintetében az elrendelő bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy létezik-e olyan közokirat, amely a feltétel vagy időpont bekövetkezését tanúsítja. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a végrehajtási záradék törlésére irányuló eljárás során a közjegyzőnek ugyanolyan szűk körben van mozgási lehetősége, mint az okirat záradékkal történő ellátása során. Vagyis amennyiben az adós a felmondás érvénytelenségére hivatkozik a közjegyző előtt a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmében, ez meghaladja a közjegyző vizsgálati jogkörét. A kérelmet el kell utasítani, az adóst pedig tájékoztatni kell, hogy végrehajtás korlátozása, illetőleg végrehajtás megszüntetése iránt 14 Nem a hatáskör hiányát kell megállapítani, ha fél a közjegyzőnél pusztán jegyzőkönyvbe mondja a kérelmét, és kéri annak a végrehajtó részére történő megküldését. 15 Az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés illetékmentes az Itv. 57. (1) bekezdésének j) pontja alapján. 9
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám pert indíthat és e perben hivatkozhat arra, hogy az alaki követelményeknek megfelelő közokirat semmis, illetve érvénytelen. A végrehajtási záradék törlésénél előfordul, hogy az adós nem csupán a záradék törlése iránt terjeszt elő kérelmet, hanem a végrehajtás során a végrehajtást kérő javára addig már behajtott összegek visszatérítését is kéri. A Vht. a visszvégrehajtást nem a jogorvoslatok körében, hanem a végrehajtás megszüntetése körében, a Vht. 56. (2) bekezdésében szabályozza. Ezért könnyen helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a végrehajtási záradék törlése esetén visszvégrehajtást a közjegyző kérelemre se rendelhet el 16, az ilyen irányú kérelmet el kell utasítani. Azonban ha kissé kutakodunk a bírósági ítéletek tárában, találunk olyan ügyet, melyben miután a záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedett, a visszvégrehajtásról rendelkezett a Városi Bíróság. Az ügyben az adósok a záradék törlése és az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmet azért nyújtották be a Cs. Városi Bírósághoz, mert a bíróság által záradékolt okirat nem közokirat, az adósok által tett tartozáselismerő nyilatkozaton a közjegyző csupán a nyilatkozattevők aláírását hitelesítette. A városi bíróság a visszvégrehajtás iránti nem peres eljárásban a Pk.50.387/1994/41/I számú végzéssel a végrehajtást kérőt 22.732.021 forint összeg visszafizetésére kötelezte. A végzés ellen benyújtott fellebbezés eredményeként a Cs. Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint a végrehajtási záradék törlése folytán a törvénysértéssel elrendelt végrehajtási eljárás során foganatosított végrehajtási cselekményekhez (köztük az árveréshez) jogi hatály nem fűződhet. A hatálytalan eljárási cselekmények megsemmisítésére nincs szükség, azok külön határozati rendelkezés nélkül sem joghatályosak. Ezért a bíróságnak rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések vonatkozásában az eredeti állapot helyreállításáról, pénzegyenérték fizetésére pedig a végrehajtást kérő tulajdonszerzés hiányában nem kötelezhető. A visszvégrehajtást a városi bíróság az időközben indult perre tekintettel kérelemre felfüggesztette. Az okirat záradékolása és a törvénysértő záradék törlése közötti időben a végrehajtó által folytatott végrehajtási cselekmény következtében az árverésen a végrehajtást kérő, 16 A Pp. kérelemhez kötöttségének elve a végrehajtási eljárás során előterjesztett kérelmeknél is alkalmazandó. 10
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye mint árverési vevő az adós vagyonához tartozó ingatlanokon tulajdonjogot szerzett, majd ezeket időközben értékesítette. Az adósok az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indítottak, a keresetet a Megyei Bíróság elutasította, melyet Sz. Ítélőtábla hatályában fenntartott. Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtást kérő árverési vevőként eredeti jogszerzéssel jutott az ingatlanok tulajdonjogához, ebből következően az eredeti állapot helyreállítására akkor kerülhetett volna sor, ha a bíróság a végrehajtási eljárás során előterjesztett jogorvoslat következtében a végrehajtási cselekményt, az árverést határozattal megsemmisíti. Rámutatott arra, hogy a visszvégrehajtás a végrehajtást kérő ellen az ilyen minőségében részére behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat 17. Fentieket összevetve megállapíthatjuk, hogy a visszvégrehajtásban az eredeti állapot nem állítható helyre, ugyanis törvénysértő záradék törlésénél fogva a végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások akkor háríthatók el, ha erre az adós kifogást is előterjeszt. Ekkor lesz már ugyanis a foganatosító bíróság abban a helyzetben, hogy az árverést határozattal megsemmisítse. Ha ilyen kérelmet az adós nem terjeszt elő, a törvénysértő végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások továbbra is fennmaradnak. Kiemelendő, hogy a fenti esetben a végrehajtást kérő, mint árverési vevő szerzett tulajdonjogot az ingatlanokon, a visszvégrehajtás pedig a végrehajtást kérő ellen, a részére az ilyen minőségében behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat. A végrehajtást kérőnek a záradék törlése esetén lehetősége van az igényét perben érvényesíteni. Így ha a visszvégrehajtásról rendelkező végzés meghozataláig már rendelkezésre áll a jogerős ítélet, akkor azt figyelembe kell venni a végrehajtást kérővel szembeni visszvégrehajtásról rendelkező végzésben meghatározandó összeg megállapításakor. Vagyis a végrehajtást kérőt megilleti a Ptk. alapján azon jog, hogy a követelését beszámítsa a visszavégrehajtás során. A kérdés azonban még mindig ott maradt: vajon a közjegyző, aki érdemi ítélkező tevékenységet nem végezhet, jogosult-e visszvégrehajtást elrendelni a végrehajtást kérővel szemben? 17 Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30 365/2003. számú eseti döntés, közzétéve: Bírósági Döntések Tára 2004/3/33., Ítélőtáblai Határozatok 2004/1/29. 11
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy egy közokiratban több kötelezettségvállalás is történik az adós részéről, azonban a végrehajtást kérő csak az egyikre terjeszti elő a záradékolás iránti kérelmét. Az alábbi esetben is ez okozta a problémát. A Városi Bíróság által záradékolt közokirat szerint az adós 45.000.000,-Ft összegű kölcsönt kapott, mely összeg visszafizetésére az adós legfeljebb két részletben vállalt kötelezettséget akként, hogy -9.000.000,- forintot a c-i, hrsz-ú, 4.000.000,-forintot pedig a c-i hrsz-ú ingatlan értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. május 15. napjáig, míg -a fennmaradó 32.000.000,- forintot a c-i és. hrsz-ú lakások értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. december 31. napjáig köteles a jogosult részére megfizetni 18. A végrehajtási záradék iránti kérelem 9.039.636 forint és járulékai megfizetésére lett előterjesztve. A bíróság végzésével a késedelmi kamat mértéke és a végrehajtás elrendelésével járó költség vonatkozásában a kérelemtől eltérően állította ki a végrehajtási záradékot, a tőkeösszeget változatlanul hagyta. Az adós a Városi Bíróság által kiállított végrehajtási záradék törlését kérte, vitatva a végrehajtási záradék kibocsátása feltételeinek a fennállását. A kérelmének indokaként azt adta elő, hogy a közjegyzői okirat II/2. pontjában meghatározott fizetési kötelezettség esedékessé válásának két konjunktív feltétele van: az, hogy a megjelölt ingatlanok értékesítésén felül a vételár az adós részére kifizetésre kerüljön. Álláspontja szerint a közjegyzői okirat nem tanúsítja ez utóbbi feltételt, ezért jogszabálysértő a záradék kibocsátása. Vitássá tette azt is, hogy az eljáró bíróság mi alapján állapította meg, hogy a végrehajtást kérő záradékolási kérelme melyik tartozásra irányul. Az adósi álláspont szerint az, hogy a záradékolni kért okiratban több kötelezettségből az egyiknek a naptár szerint megjelölt teljesítési határideje letelt, még nem elegendő ok annak megállapításához, hogy a két tartozás közül melyikre kérte a jogosult a záradékolást. 18 Anonim ítéletek tára: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.075/2007/11. 12
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította az adós törlési kérelmét azzal indokolva, hogy a közokirat tartalmazta a Vht ban megkövetelt feltételeket, s tekintettel arra, hogy a teljesítési véghatáridő (2005. május 15.) lejárt, szükségtelen volt annak vizsgálata, illetve közokirattal igazolása, hogy ténylegesen sor került-e az ingatlanok értékesítésére, vételár megfizetésére. A feltételek álláspontja szerint nem konjunktív, hanem vagylagos feltételek. A bíróság egyértelműen megállapíthatónak tartotta, hogy a hivatkozott közjegyzői okirat II/1. pontjában megjelölt tartozás egy része került záradékolásra 2005. december 1. napján, és tekintettel arra, hogy ekkor már eltelt a teljesítési határidő, a bíróságnak nem kellett további feltételek bekövetkezését vizsgálnia. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság a II/2. pontbeli tartozással kapcsolatban pedig akként foglalt állást, hogy e vonatkozásban nincs végrehajtási eljárás elrendelve. Az indokolásból kiderül, hogy a záradék kiállításakor a bíróságnak nem feladata, hogy bizonyítást vegyen fel, és nyilatkoztassa a feleket, hiszen ez az eljárás elhúzódásához és éppen a végrehajtási eljárás céljának meghiúsulásához vezetne. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. nem tartalmaz olyan negatív kikötést, miszerint nem állítható ki záradék olyan okiratra, melyben foglalt tartozás kifizetése már teljesedésbe ment. Amennyiben tehát az adott közokirat alkalmas a záradékolásra, mert rendelkezik a törvényi tartalmi elemekkel, az eljárás ezen szakaszában már nem akaszthatja meg a végrehajtást az sem, ha az adós kétséget kizáróan igazolja a tartozás megfizetését. Az adósnak több jogorvoslati lehetősége is van, melyekkel adott esetben élhet: így pert indíthat a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránt, illetőleg a Vht. 41. -a szerint bejelentheti a tartozás megfizetését. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. (2) bekezdése csak akkor alkalmazandó, illetve akkor vizsgálandó, ha a kötelezettséget egy további feltétel bekövetkezése keletkezteti. A dátum kikötésének megfogalmazásából ( de legkésőbb 2005. május 15./ december 31. napjáig ) megállapíthatónak találta a bíróság, hogy az nem konjunktív, hanem vagylagos feltételt jelent; vagyis a felek szándéka arra irányult, hogy amennyiben az értékesítések nem vezetnének eredményre, ez esetben is legyen egy végső határidő, amikorra a kölcsönt az adósnak vissza kell fizetnie. Azzal pedig, hogy a vagylagos feltételek közül az egyik bekövetkezett (tehát a naptárilag meghatározott teljesítési határidő eltelt), szükségtelenné tette a további vizsgálódást akörben, hogy a másik teljesítési feltétel megvalósult-e. Mivel a teljesítési határnapot a 13
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám felek a hivatalos naptár (a Gergely-naptár) alapján határozták meg, ennek bekövetkeztét természetesen nem kell közokirattal igazoltatni. Fentieket összegezve, amennyiben a záradékolni kért közjegyzői okiratban több kötelezettségvállalás is történt az adós részéről, az okirat záradékoláskor célszerű a végrehajtást kérő egyértelmű nyilatkozatát arra beszerezni, hogy melyik kötelezettségvállalásra is kéri az adóssal szemben az okirat záradékolását. Ugyanis a közjegyző ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy az adott kötelezettségvállalást megvizsgálva dönthessen arról, hogy a záradékoláshoz elegendő-e az előterjesztett közokirat, vagy olyan feltétel szükséges, mely a Vht. 23/C. (2) bekezdésében meghatározott közokirat csatolását teszi szükségessé. Az adósi teljesítés sosem képezheti a záradékolásnál vizsgálat tárgyát, így utóbb sem lehet a záradékot azon az alapon törölni, hogy az adós okirattal igazolja, hogy a záradék kiállításakor tartozása a záradékolni kért közokirat alapján már nem állt fenn a végrehajtást kérő irányában; ez nem teszi törvénysértővé a közjegyző által kiállított záradékot. Vizsgálandó az is, hogy hány végrehajtási záradékot kell kiállítani a végrehajtás kérő kérelmére, így ha azonos adóssal szemben, de több közjegyzői okirat záradékolását kérik, külön-külön kell a záradékot okiratonként kiállítani. Személyes véleményem szerint, ha egy közjegyzői okiratba foglaltan egy adóssal szemben, de több egymástól elkülönülő jogviszonyból eredően kérik a záradék kiállítását, megint csak több záradékot kell kiállítani. Több záradékot kell kiállítani abban az esetben is, ha a közokiratba foglalt követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a közokiratban pontosan meg van jelölve. Gyakran előfordul, hogy az adóst képviselő személy és az, aki a készfizető kezességet vállalja, ugyanaz. Ez esetben elegendő, ha egyszer írja alá az okiratot, azonban az aláírásánál fel kell tüntetni mindkét minőségét. Így ha erre nem kerül sor (például: készfizető kezesként az adósi társaság ügyvezetője nem írta alá az okiratot, és az okirat 14
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye szövegéből sem derül ki egyértelműen mindkét minősége), vele szemben az okirat záradékolásának nincs helye, a törvénysértő záradékot törölni kell. A közjegyzői okiratban gyakran találunk utalást az ÁSZF-re, kérdésként merülhet fel, hogy van-e helye a záradék törlésének azon az alapon, hogy az ÁSZF rendelkezései a közokiratba nem kerültek át, hiszen tartalmazhat olyan rendelkezést is, amire figyelemmel a végrehajtást kérik (pl.: kamat mértéke). Ez jelenleg is élő probléma, a kérdést jogalkotói szinten lehetne megnyugtatóan rendezni. A bírói gyakorlat a közjegyzői okirat záradékolásánál nem követelte meg, hogy a közokirat az ÁSZF-et is tartalmazza, így álláspontom szerint amennyiben a záradék törlése iránti kérelem is emiatt lett előterjesztve, azt a közjegyzőnek el kell utasítania. (Ha az ÁSZF-et is a közokiratba kellene belefoglalni, a közjegyző egy nap csak egy okiratot tudna elkészíteni.) Gyakran előfordul, hogy a kölcsönszerződésben ügyleti kamat kikötése nem történik meg, és a késedelmi kamat fizetésére kötelezettséget az adós a késedelembe esése esetére nem vállalt, a végrehajtást kérő azonban a záradék kiállítása iránti kérelmében ezirányú kérelemmel is él. Egyik oldalról megvizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy nincs adósi kötelezettségvállalás az okiratban késedelmi kamat fizetésére, azonban a másik oldalon eszünkbe jut az, hogy a bírósági határozatban megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot a végrehajtást kérő kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezett (2-H-PJ-2007-40.). Ez utóbbi személyes véleményem szerint közokirat záradékolásakor nem alkalmazható, így hiába áll be az adós késedelme, kötelezettségvállalás hiányában a végrehajtási záradékon nem lehet feltüntetni a késedelmi kamatot, ezért az adós ilyen irányú kérelme alapján a törvénysértő záradékot törölni kell. A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása hosszabb időtartamot is felölelhet, ezért érdemes megvizsgálni a végrehajtás felfüggesztésének a lehetőségét. A közjegyző felfüggesztheti a végrehajtást, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtható okirat 19 ellen az általa elrendelt végrehajtási eljárásban jogorvoslatot terjesztettek elő. 19 E törvényi megfogalmazást célszerű személyes véleményem szerint tágan kezelni, így akkor is fel lehet felfüggeszteni a végrehajtást, ha az adós nem a záradékolt közokiratot, hanem a felmondás közokiratba foglalásának (BH 2002.491. kontra EBH 2008/1786) az elmaradását támadja. 15
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám A végrehajtás felfüggesztésének ugyanis az a jogi hatása, hogy a felfüggesztés az azt elrendelő határozat meghozatalának időpontjában beáll, ahhoz nem szükséges annak felekkel történő közlése. A felfüggesztést elrendelő végzést célszerű a végrehajtóval rövid úton (faxon) is közölni a további végrehajtói cselekmények foganatosításának az elkerülése érdekében. A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve halasztó hatálya nincs. Amennyiben a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem jogerősen elutasításra került, a felfüggesztés megszüntetéséről ugyancsak határozatot kell hozni, hiszen enélkül a végrehajtás nem folyik tovább. A végzés fellebbezhető, annak jogerőre emelkedéséig a végrehajtást nem folytatható. A végrehajtóval a nem jogerős végrehajtási záradék törlését kimondó végzést nem kell közölni, a végrehajtóra csak a jogerős végzés tartozik. Amennyiben a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedik, arról a feleket a Pp. 230/A. (3) bekezdésének első mondata alapján értesíteni kell. A végrehajtási záradék jogerős törlésének jogkövetkezménye a végrehajtási eljárás megszűnése. Az eljárás költségei a végrehajtást kérőt terhelik, így arról külön rendelkezni szemben a Vht. 56. (1) bekezdésében foglaltakkal, amikor a végrehajtást elrendelő bíróság az eljárás megszüntetéséről dönt nem kell. dr. Balogh Zsigmond közjegyző-helyettes 16
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye A deviza alapú kölcsönről szóló szerződés végrehajtási záradékolásának problematikája A deviza alapú azaz devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban visszafizetendő kölcsönszerződés megkötésével, illetve a törlesztéssel kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó kérdések időszerűsége nem igényel különösebb magyarázatot, ahogyan az sem, hogy miért aktuális a közjegyző szerepének feltérképezése ebben a folyamatban. Az alábbiakban megkísérlünk átfogó képet nyújtani a devizaalapú kölcsönről szóló szerződés végrehajtási záradékolásának gyakorlatáról, illetve az eljárás során felmerülő gyakorlati problémákról. 1. A deviza alapú kölcsön folyósításának általános szabályai a kölcsön felhasználása, illetve a szerződő bank szabályzata függvényében Az UniCredit Bank szabályzata alapján a deviza alapú ingatlanvásárlásra fordítandó kölcsönről szóló szerződésben a bank, mint hitelező és a magánszemély, mint adós az ingatlant terhelő önálló zálogjog fedezete mellett nyújtandó hitelkeret összegét svájci frank devizanemben határozzák meg. A bank oly módon nyújt az adósnak meghatározott összegű svájci frank kölcsönt, hogy a kölcsön forint ellenértékét folyósítja az adósnak a banknál vezetett forint bankszámláján jóváírásával, mégpedig a szerződéskötés napján, a bank által a magánszemélyekre vonatkozó folyósítási devizaárfolyam alapulvételével kiszámítva a hitelkeret terhére egy összegben, a szerződés hatályba lépésének napján. A bank a kölcsön nyilvántartása keretében a kölcsönt és kamatát, a törlesztőrészletet, a kezelési költséget, valamint a tartozás összegét ideértve a lejárt tőke- és kamattartozást, 17
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám valamint azok késedelmi kamatát, a felmondott kölcsön összegét devizában tartja nyilván, míg az adós arra vállal kötelezettséget, hogy a kölcsönt és annak járulékait a kölcsönszerződés lejáratáig annak (a bank által alkalmazott, az esedékességük napján érvényes, a magánszemélyekre vonatkozó devizaárfolyam alapulvételével kiszámított) forintértékében megfizeti a hitelező részére. A hitelező a kölcsönszerződést a Ptk. 525. -ában foglalt, valamint a kölcsönszerződésben megjelölt okok alapján azonnali hatállyal felmondhatja, ezzel a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik, amennyiben a bank a felmondásban más időpontot nem határoz meg. A CIB Banknál szabad felhasználás céljából kötött svájci frank alapú kölcsönszerződésben a kölcsön kondíciói körében a felek abban állapodnak meg, hogy a kölcsön összege a folyósítás napját megelőző második banki napon a bank által jegyzett devizavételi árfolyamon számolt svájci frank ellenértékének megfelelő forintösszeg, míg a kölcsön havi törlesztőrészletének összege a folyósítás napját megelőző második banki napon a bank által jegyzett deviza-eladási árfolyamon számolt CHF forintban számított ellenértéke. A hat havi törlesztőrészletnek megfelelő óvadékot valamennyi forintnak a folyósítás napját megelőző második banki napon a bank által jegyzett deviza-eladási árfolyamon számolt CHF ellenértékében határozták meg. Az adós fizetési kötelezettségét tehát forintban köteles teljesíteni devizakölcsön esetén, mégpedig úgy, hogy az esedékes összeggel a hitelező megterheli az adósnak a banknál (CIB Bank) vezetett számláját. Az ÁHF (Általános Hitel és Finanszírozási Zrt.) szerződésében a kölcsönszerződés szerinti felmondási események bármelyikének vagy azok közül többnek a bekövetkezése különösen azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az adós összes, a hitelezővel szemben fennálló tartozása a felmondásra vonatkozó értesítés adós általi kézhezvételének napján lejárttá és esedékessé válik, és legkésőbb ettől a naptól kezdődően a hitelező részére késedelmi kamat jár. Amennyiben az adós a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti, vagy a kölcsönszerződés az adós érdekkörében felmerülő okból a futamidő lejárata előtt megszűnik, úgy az adós köteles megfizetni a szerződésből eredő valamennyi még ki nem egyenlített, lejárt illetve a szerződés felmondása miatt lejárttá váló kötelezettségét (úgy is, mint a tőke és kamattartozását, módosítási vagy egyéb díjat, költséget, a késedelmi kamatokat, a kölcsönszerződéshez kapcsolódó egyéb lejárt, vagy esedékessé váló költségeket, a fizetési felszólítás küldésének díját, a rendkívüli felmondást kiváltó ok bekövetkezését követő hónap első napjától problémás ügykezelés költségét stb). 18
2012. 3. szám * Közjegyzők Közlön ye A fenti példák vizsgálata után tehát általánosságban elmondható, hogy: deviza alapú kölcsönszerződés alapján a bank a hitel összegét svájci frankban tartja nyilván. A szerződésben a felek ezt pontosíthatják úgy is, hogy a kölcsön összege: forintnak a folyósítás napját megelőző második banki napon a bank által jegyzett devizavételi árfolyamon számolt svájci frank ellenértéke. a bank a kölcsönnek forint ellenértékét folyósítja az adós részére. E körben a felek a folyósítás módját rögzíthetik akként, hogy a kölcsön összegének a forint ellenértékét a hitelező a kölcsönszerződés hatálybalépésének napján az adósnak a banknál vezetett forint bankszámláján jóváírja. az adós a kölcsön visszafizetését forint pénznemben vállalja. A teljesítést ezen túlmenően szövegezhetik úgy, hogy a devizában nyilvántartott követelést, havi rendszerességgel, esedékességkor forintban fizeti vissza. Azonban a felek ebben a kötelmi viszonyukban arról kifejezetten nem rendelkeznek, hogy az adós a kölcsönszerződés felmondása esetén a lejárttá és esedékessé tett tartozást a részletekben történő teljesítéstől eltérően nem forintban, hanem más devizanemben fizetné vissza. Ha pedig a szerződés erre irányuló akaratot nem rögzít, akkor a szerződés teljes szövegének értelmezése után az a következtetés vonható le, hogy az adósnak az esedékessé és lejárttá tett követelést a felmondás kézbesítését követő napon vagy a felmondásra vonatkozó értesítés adós általi kézhezvételének napján de mindenképpen forintban kell megfizetnie. A hitelező jogosult az így kiegyenlített tartozásnak svájci frank ellenértékét jóváírni, noha a felek erről korábban nem is rendelkeztek, de az adóst még ennek okán nem szoríthatja arra rá, hogy a svájci frankban nyilvántartott tartozását a felmondáskor svájci frankba fizesse meg. A felmondást követő önkéntes teljesítés és esetleges végrehajtás kezdeményezése esetén sem. 19
Közjegyzők Közlön ye * 2012. 3. szám 2. A kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a végrehajtási záradék A bank és az ügyfél közötti magánokiratban megkötött szerződés alapján az adós nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a bank egy esetleges bírósági (peres vagy nem peres) eljárásban érvényesítheti követelését az adóssal szemben. Az eljárás költséges és hosszú ideig tarthat, perben pedig a banknak bizonyítania kell állítását. Ezzel szemben a közjegyzői okirat záradékolásával a hitelező elkerülheti az évekig is eltartható pereskedést és végrehajtási eljárásban követelése viszonylag rövid időn belül kielégítést nyerhet. Éppen ezért foglalja a közjegyző a felek felkérésére közjegyzői okiratba a kölcsönszerződést, továbbá az adós egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy az általa elismert, okiratban megjelölt, kölcsönszerződés alapján a részére folyósításra kerülő, svájci frankban nyilvántartott, kölcsön jogcímen fennálló tartozását a szerződés szerinti részletekben, a kölcsönszerződésben meghatározott járulékokkal együtt, és a kikötött végső lejárattal visszafizeti a bank részére. A közjegyzői okiratot tehát, erre irányuló kérelem esetén, az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. (1) bekezdése szerint a közjegyzői okirat akkor záradékolható, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, és a teljesítés módját és határidejét. A kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a végrehajtást kérő az okiratban is vállalt fizetési kötelezettség elmulasztása miatt kéri az adóssal szemben a végrehajtást. 3. A végrehajtási záradékban megjelölt devizanem, valamint árfolyam fontossága A devizaalapú kölcsönből származó követelés esetén gyakori, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási záradék formanyomtatványon svájci frankban megfizetendő tőke- és járulékai végrehajtását kéri. Ha azonban a szerződésben az adós forintban történő teljesítést vállalt, a Vht. fent ismertetett rendelkezései közül nem valósul meg az, hogy a közokirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú 20