HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT Csapat neve: Iskola neve: Szerezhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest Klapka u. 47.
A vetélkedőnkben szereplő feladatok forrásai olyan képek, dokumentumok, szövegek, amelyeket holokauszt túlélőkkel készített interjúk során gyűjtöttek az emlékek megőrzésén munkálkodó szervezetek. A feladatokat a következő szervezetek közreműködésével állítottuk össze: Amerikai Alapítványi Iskola: Centropa Magyarország: Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért: USC Shoah Foundation Institute: Magyar Zsidó Levéltár: Dr. Zima András-Gleszer Norbert www.aai.co.hu www.centropa.hu www.emlekezem.hu https://sfi.usc.edu/international/hungarian www.milev.hu www.holokausztmagyarorszagon.hu www.1000ev.hu/ 1. Trianon és a bécsi döntések hatása a zsidóság helyzetére a) Az alábbi térképbe rajzoljátok be, hogy Magyarország határai hogyan változtak a trianoni békekötés illetve az I. és a II. bécsi döntés következtében! Írjátok be a térképbe az egyes területeken a többségi nemzetiséget! /3 pont
b) Az 1. fordulóban már megismertétek Galpert Ernő gyermekkorát. Most olvassátok el, hogyan emlékezik vissza a határok változására! Hárman voltunk testvérek. A nővérem, Olga 1920-ban született. A zsidó neve Frima volt. Én 1923. június huszadikán születtem. A cseh anyakönyvi kivonatba az Arnust utónév került, a zsidó nevemet pedig édesanyám apja, Áron nagyapám tiszteletére kaptam. Aztán később, már a magyarok idejében, Ernőnek hívtak, a Szovjetunióban pedig Erneszt lett a nevem. De én mindig, mindenkinek Ari voltam. A húgom, Ibolya 1925-ben született. A zsidó neve Tojbe. Most Izraelben Jonának hívják. Tojbe annyit tesz, galamb, héberül pedig úgy mondják a galambot, hogy jona. Munkács zsidó város volt. Így is nevezték: a kis Jeruzsálem, itt volt a haszidizmus központja. Munkács lakosságának több mint felét zsidók tették ki, ez mintegy tizenötezer embert jelentett [Bár a város lakóinak közel a fele zsidó volt, de az 50%-os arányt valójában soha nem érték el. Lásd a Munkács" szócikket. - A szerk.]. A családok nagyok voltak, családonként általában nem kevesebb mint öt-hat gyerekkel. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor a szüleim születtek és gyerekeskedtek, a hatalom nagyon toleránsan viselkedett a zsidókkal, semmiféle probléma nem volt. A zsidóknak ugyanolyan jogaik voltak, mint más nemzetiség tagjainak. Amikor 1918-ban Kárpátalja Csehszlovákiához került, a helyzet még jobb lett. Masaryk is, Csehszlovákia elnöke és utódja, Beneš is engedélyezte a zsidóknak, hogy állami tisztségeket töltsenek be. ( ) 1939-ben a németek átadták a magyaroknak a volt magyar területeket, köztük Kárpátalját is [lásd: Kárpátalja elfoglalása; Munkács azonban már az első bécsi döntéssel visszakerült átmenetileg Magyarországhoz. - A szerk.]. A magyarok ugyan azt gondolták, hogy fölszabadítottak minket, de az emberek véleménye megoszlott erről. A magyar lakosság örömmel fogadta a helyzetet. Az idősebb zsidók emlékeztek rá, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában is elég nagy szabadsággal rendelkeztek a zsidók, és csak a legjobbakat remélték, egészen addig, amíg ki nem ismerték a helyzetet. A zsidó fiatalok a magyarokat megszállónak tartották, és hogy jelét adják ellenállásuknak, nem magyarul, hanem csehül beszéltek. Idővel kiderült, hogy ez az ország már nem a régi Magyarország, hanem egy fasiszta ország. Zsidóellenes törvényeket vezettek be [lásd: zsidótörvények Magyarországon]. A zsidók tulajdonában nem lehettek gyárak, üzletek, műhelyek. Vagy átadták őket egy új tulajdonosnak [lásd: stróman], aki nem lehetett zsidó, vagy elvette a vagyont az állam. Nagyon kevés gazdag zsidó tudta kiváltani magát, és megőrizni a tulajdonát, a többségtől bevonták az engedélyeket, megfosztották őket minden lehetőségtől, hogy eltartsák a családjukat. Nagyon nehéz lett a megélhetés. Apámtól bevonták a kereskedői engedélyét. Elvették az engedélyt annak a műhelynek a tulajdonosától is, ahol én dolgoztam, úgyhogy 1940-ben be is zárt a műhely. Apámnak is és nekem is munkát kellett keresnünk. Akkoriban még üzemelt a Roth-féle papírgyár, és fölvettek minket ide. A gyárban elég sok akkoriban korszerűnek számító technikai berendezés volt, és engem fölvettek műszerésznek, apám pedig munkás lett. Hol élt a két világháború közötti időben? Jelöljétek be a térképen! Ez a város 1914-45 között 4 különböző országhoz tartozott. Mikor melyik országhoz? Hogy hívták Galpert Ernőt a különböző időszakokban? _ Az alábbi képeslapokat Grünzweig Eszter képzeletbeli munkácsi zsidó asszony írja nyíregyházi unokatestvérének. Az 1. képeslap a trianoni tárgyalások idején (ekkor 14 éves), a 2. a 20-as évek közepén, a 3. 1939-ben, a Magyarországhoz visszacsatolást követően született. Leveleiben mesél a helyi zsidók identitásáról, a trianoni békekötés következményeiről mindennapi életükben, közérzetükről a 20-as években, a bécsi döntésről, a magyarok bevonulásáról és életük követő eseményeiről. Írjátok meg Grünzweig Eszter leveleit! (használhattok több helyet is)
/9 pont
2. A következő feladatok megoldása előtt tanulmányozzátok az 1920-45 között, a zsidókat érintő törvényeket, rendeleteket az alábbi weblapok forrásainak segítségével: /10 pont A holokauszt Magyarországon Ezer év törvényei Írjátok a nyomtatványok, visszaemlékezések, filmcímek mellé, hogy melyik jogszabályhoz kapcsolódnak, melyik rendelkezés befolyásolta a szereplők életét.
Életemben az első antiszemita atrocitás a polgáriban ért a némettanárnő részéről. Egy rettenetes ronda nő volt, és mindent elkövetett, hogy rossz jegyet adjon nekem. De ha megpukkadt, akkor is a legjobb németes voltam az osztályban. Akkoriban keresztények kaptak zsidó üzleteket, és voltak olyan osztálytársnőim is, akiknek a családja ilyen zsidó üzletet kapott. A tanárnő ezt nagyon számon tartotta, és egy alkalommal nekünk, a két zsidó lánynak föl kellett állnunk, amikor gratulált annak az egyik lánynak. Sok szerencsét és boldogságot kívánt ehhez az üzlethez, és kifejezte reményét, hogy jobb életük lesz, mint addig volt a zsidók miatt. Viszont az osztálytársaim részéről semmilyen atrocitás nem ért. Volt egy nagyon helyes osztálytársnőm, aki nem volt zsidó, akivel nagyon jóban voltam, és akinek a szülei is nagyon szerettek engem. Amikor már nagyon közeledtek ezek a szörnyűségek, a szülei szóltak, hogy szívesen elbujtatnak. De hát én nem tudtam, mi vár ránk. Miért kell engem elbujtatni? Dehogy jövök. Maradok a szüleimmel. Hogy ők honnan tudták, azt nem tudom. Kocsmájuk volt, biztosan több újságot olvastak, több emberrel beszélgettek, mint mi. (Centropa, Pudler Jánosné) Kármán József interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján Miután elvégeztem a négy általánost, anyám az Aréna úti leánypolgáriba íratott be. Ez nagyon jó iskola volt, rengeteg mindent lehetett ott tanulni, habár ott már nagyon sok sérelem ért. A harmincas évek végén én amit csak elkezdtem csinálni, azt nagyon csináltam! Például cserkész lettem. Borzasztóan szerettem cserkésznek lenni! Jól is kellett tanulni, és minden gyűlésen ott voltam, csináltam, amit kellett. Akkor már jöttek a zsidótörvények, és aztán egyik napról a másikra kiraktak a cserkészetből, mondván, hogy zsidók nem lehetnek cserkészek. Tudni kell azt, hogy én nagyon nehezen szedtem össze a cserkészruhámat, mert sok pénzbe került. Kellett a barna zokni, a barna magas szárú cipő, a barna szoknya, a szép ing, a sok mütyürrel, az öv, a nyakkendő, és hát a kalap. Mire mindez meglett, addigra kiraktak a cserkészetből. Pedig milyen büszke voltam, amikor felvettem ezt a ruhát! Ezek után három napig nem tudtam magamhoz térni, csak zokogtam, a fejem fájt. (Emlékezem.hu, Kovács Mira) Akkor ütköztem először a numerus claususba. A felvételin én voltam a legjobb. Fel is olvasták a nevemet a felvettek között hatodiknak vagy hetediknek -, de az igazgató azt mondta: Ez nem érvényes. Matematikából volt a felvételi, nem okozott gondot, biztos a legjobbak között voltam. Mégsem vettek fel. Egyetlen zsidó gyereket vettek fel, és az nem én voltam Emlekezem.hu, Rábai Imre Volt egy nagyon jó osztályfőnökünk: Dr. Wensky Elemérné. Sose felejtem el a nevét, mert nagyon rendes ember volt. Volt egy némettanárnőnk, aki viszont borzalmas volt. Én jó németes voltam, mert anyám mindig németül szólt hozzám, és én fordítottam apámnak, mert apám egy szót sem beszélt németül. Tény az, hogy ez a némettanárnő azt mondta az osztálynak azt hiszem, öten voltunk zsidók az osztályban, hogy ennek az osztálynak az alja a zsidó. Ezt így az osztály előtt kimondta. ( ) Nagyon jó tornász voltam! Alacsony voltam, de magasugrásban átvittem a százötöt, ami nagyon jó teljesítmény. Én bal lábbal ugrok, és ollóugrásban kellett csinálni. Remekül másztam a kötélen meg a rúdon, nekem az olyan öröm volt! A tornatanárnő félrehívott, és azt mondta, hogy tudod, én adnék neked ötöst, de mivel zsidó vagy, nem kaphatod meg az ötöst. Ez mind olyan volt, mintha késsel döfködnének (Emlékezem.hu, Kovács Mira) Szamosi Mariann kisfilm a Centropa honlapján Sorstalanság c. film 2:20-6:46. perce A Viktóriáról sokat lehet mesélni. Szombathelyen ment férjhez, Berger Márton nevű zsidó emberhez. Viktória, egy nagyon szép és szexis nő volt. Mártonnak a gyomrával volt baj és elég korán meghalt. Már közben Viki néni megismerte vitéz doktor Sághy Rusa Bélát, aki alispán volt Sopron megyében, de valamilyen ügy miatt eltávolították. ( ) Béla bácsi egy dzsentri családból származott, és ő volt az egyik legkedvesebb nagybátyám. Ők még Szombathelyen ismerkedtek meg. Amikor a Viktória megözvegyült, akkor hozzáment. Béla, egy rendkívüli ember volt. Mikor feljöttek Budapestre, neki rendezni kellett a dolgait, munkát kellett szereznie. A Zeneszerzők Szövetségének lett az elnöke, mikor Budapestre jött. Stipendiumokkal, szerzői jogdíjakkal foglalkozott. Ez az 1930-as években volt. Először Viki jött föl Pestre egyedül, míg ő rendezte a dolgait, és a Bakáts téri kórházban lett gondnok, gazdasági ügyintéző, később vezető. Közben följött Béla is és összeházasodtak. Az Akadémia utcában laktak, és Béla bácsi nevére vette a Vikinek a lányát Mártát, aki 1906-ban született ( ) Béla bácsi nagyon szerette a Vikit, és nagyon jól éltek. Óriási problémája volt azonban Béla bácsinak az, hogy zsidó nőt vett feleségül. Nem is álltak jóformán velük szóba, a család kitagadta az örökségből is. Nagyon szokatlan dolog volt az akkor, hogy zsidót vett feleségül. Ő katolikus volt egyébként. Centropa, Vereckei Lászlóné
3. Egészítsétek ki a képet a szövegnek megfelelően! /2 pont A zsidótörvények végrehajtása során a közigazgatási hatóságok tagjai számára rutinná vált a zsidókkal szembeni fellépés. Sokan ennél is tovább mentek és öntevékenyen, a kiadott rendelkezéseken túlmenő szigorral léptek fel. Jellegzetes képviselőjük Endre László, aki 1923 és 1937 között a gödöllői járás főszolgabírója, majd 1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja volt. A legnagyobb magyar vármegye közigazgatásának vezetőjeként Endre régen elfeledett, de vissza nem vont szabályokat, vagy a gyakorlatban betarthatatlan rendelkezéseket használt fel a zsidók ellen. ( ) Az efféle, bürokratikusnak nevezhető antiszemitizmus mellett Endre gyakran a meglévő törvényeken túllépve, azokat megsértve is fellépett a zsidók ellen. 1941-ben például kitiltotta őket a vármegye strandjairól és fürdőiből,( ) A holokauszt Magyarországon
4. Munkaszolgálat Figyeljétek meg a képeket, és válaszoljatok a kérdésekre! Kohn Jenő katonaként 1910-ben és munkaszolgálatosként 1942-ben Goldgruber Simon a fronton az I. világháborúban és munkaszolgálatosként 1938-ban a) Miben különbözött a munkaszolgálat a katonai szolgálattól? /4 pont b)milyen munkákat végeztek a munkaszolgálatosok? /5 pont
c) Milyen körülményekre utalnak az alábbi felhívások? /2 pont d) Most néhány munkaszolgálatos század útvonaláról olvashattok forrásokat. Jelöljétek a következő oldalon található térképen az útvonalakat! /5 pont 1942/43 Gyoma Debrecen, raktárban kukoricazsákokat cipelt egyik emeletről a másikra, vagonokból zsákokat, talpfákat cipeltettek egyik helyről a másikra, látható cél nélkül Nagyvárad (Gyopajmajor) 1944. május 15. 1944. szeptember 29. 1944. október 7. 1944. október 15. 1944. október 22. 1944. október 23. 1944. november 3-10 Hajdunánás, mezőgazdasági munka indulási parancs Hegyeshalom Vámospércse(marhavagonokban) Szatmárnémeti Királyháza ( 90-en vagyunk egy vagonban ) Csap Gyopáros, szakadó esőben (23 km)kovácsvágás (27km)-Pálháza (10km)Telkibánya havas esőben (14km)-Göncz (14km) Garadna, lövészárok ásás Berente, Cipőjavítás, Lukács Gyula (talpat küldeni) Keresztúr, Nagydaróc Deutsch-Schütze határállomás, ütlegelés megszökik 1944. november 15. 1944. november 26. 1944. december 5. 1945. március 17. 1945. április 13. Kádár Imre naplója nyomán
5. Sárga csillag a) Egészítsétek ki az alábbi szöveget! /5 pont A németek bevonulását követően a törvény elrendelte, hogy a zsidóknak -tól kezdődően méretű, színű hatágú csilla got kellett felvarrni a. Ezt a csillagot a következőhelyeken kellett jól láthatóan hordaniuk:,,,. b) Olvassátok el, hallgassátok meg az alábbi interjú részleteket! Képzeljétek magatokat egy korabeli, veletek egyidős zsidó és egy nem zsidó gyerek helyébe, aki élményeiről, érzéseiről, titkairól naplót vezet. Írjátok meg mindkettőjük naplóbejegyzését, amely a sárga csillag felvarrását követő napokról szól. /16pont Negyedik polgáriba jártam, amikor 1944. március tizenkilencedikén bejöttek a németek [lásd: Magyarország német megszállása]. Sose fogom elfelejteni. Vasárnap volt, a korzón sétáltunk, amikor egyszer csak elözönlötték a német katonák. Nagyon hamar be kellett fejeznünk a tanévet, már április elején. Ugyanis az iskolánk egy szép modern épületben volt az állomás mellett, amit a németek lefoglaltak maguknak, kaszárnyát csináltak belőle. Úgyhogy mi aznap ballagtunk a negyedik polgáriból, amikor az első nap volt, hogy a sárga csillagot föl kellett tenni [lásd: sárga csillag Magyarországon]. Nekem ez egy borzasztó emlék volt, mert ketten voltunk zsidó lányok, és a lányok liliomot kaptak a kezükbe, és a sárga csillag meg a fehér liliom... De volt egy nagyon rendes osztályfőnöknőnk, és azt mondta, hogy az ő felelősségére vegyük le, mert nem tudja elviselni, hogy nekünk ez ilyen rossz emlék maradjon. Mindnyájan kaptunk egy kis ezüstgyűrűt, és bele volt vésve, hogy öt év múlva találkozunk. Soha többet nem találkoztam az osztálytársaimmal. (Centropa, Pudler Jánosné) Heller Ágnes interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján Csak akkor kezdtem érezni, hogy megváltozott a helyzet, amikor a csillagot fel kellett tenni, addig nem éreztem. Ha akkor korábbi osztálytársammal találkoztam, elfordította a fejét. Azelőtt nem, addig volt kapcsolat, köszönés, beszélgetés. A sárga csillagig nem volt jele antiszemitizmusnak. A rendőr például, amikor megtudta, hogy mi fog következni, elment és figyelmeztette a zsidókat. Jóindulatú volt. Emlekezem.hu, H. László Magda Ezután a Baross Gábor Gimnáziumba kerültem. Itt volt egy olyan barátom, aki, amikor a sárga csillagot föl kellett tenni, belém karolt, és együtt jött velem. Ilyen is volt, olyan is volt. A Baross Gimnáziumban két vagy három tanár kivételével mindenki rendesen viselkedett. Az utolsó időszakban, 1944 februárjától, amikor levente óra volt az iskolában, nekünk, zsidóknak sárga szalaggal takarítani kellett volna. Én karakán gyerek lehettem, azt mondtam, hogy nem veszem fel a sárga szalagot, mert én az iskolába tanulni jöttem. Az osztályfőnököm volt a levente főparancsnok, kiabált velem, én meg beszaladtam az igazgatóhoz, és elmondtam neki, hogy én diáknak jöttem ide. Ha arra nem vagyok jó, akkor elmegyek. Az igazgató, Fiskbás Oszkár, nagyon rendes volt, azt mondta, legyek nyugodt, majd ő elintézi. És valóban semmi bajom nem lett belőle, és takarítanom sem kellett. Az osztályfőnököm azonban nem állt többé szóba velem. Ferge Zsuzsa interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján ( ) Amikor 1944. április közepén kijött a rendelet, hogy sárga csillagot kell viselni, akkor már tudtuk, hogy nagyon nagy baj van. Jellemző, hogy én, mint matematikus, gyönyörűen megszerkesztettem a hatszöget, celluloidból csináltam, nem textilből. Volt sárga celluloidom, abból vágtam ki, és erősítettem fel. Emlekezem.hu, Rábai Imre
6. A vidéki zsidóság sorsa getóba zárás, deportálás A feladat megoldása előtt nézzétek meg az alábbi interjú és filmrészletet, olvassátok el a verseny honlapján, a 2. forduló forrásai között szereplő leveleket, valamint a Holokauszt Magyarországon c. honlapon e témával foglalkozó fejezetet! USC Shoah Foundation honlapja A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja c. videó A Jób lázadása című magyar film 1:26:49 1:30:10 közötti részlete Szeged Kőszeg Debrecen Nagykőrös Zalaegerszeg Munkács Képzeljétek el a következő történetet:: A Zsidótanács levelében állítottak kivizsgálására egy egészségügyi bizottságot küldtek az egyik vidéki gettóba 1944. május közepén. Írjatok rövid jelentést, amelyben a bizottság beszámol a vidéki gettókban talált állapotokról! A jelentésben legalább 5 konkrétumot is fogalmazzatok meg! /5 pont
7. A budapesti zsidóság sorsa Tanulmányozzátok a csillagoshazak.hu oldalt! a) Mit jelentett a csillagos ház? b) Mikor alkottak jogszabályt a csillagos házakról? c) Milyen hozzáállásról árulkodik az alábbi kérvény? /2 pont /3 pont d) Keressetek az oldalon a Házlista címszó alatt olyan történeteket, amik valamiért megragadtak benneteket! Mely házakhoz (cím) tartoznak? Foglaljátok össze röviden, miért fontosak ezek a történetek! /5 pont
e) A budapesti zsidók deportálását Horthy Miklós leállíttatta 1944. nyarán. Milyen események hatására tette ezt? Mikor kellett a budapesti zsidóknak gettóba vonulniuk? Milyen esemény fordította tragikusra sorsukat? /6 pont f) Írjátok be a térképbe a pesti gettót határoló utcák neveit! /2 pont g) Mit ábrázol ez a pesti Duna-parton látható emlékmű? Milyen eseményeknek állít emléket? /2 pont
h) Nézzétek meg a Deák Ervinnel készült interjút az USC Shoah Foundation honlapján! Mit jelentett a latinóra a gettóban a fiúnak és mit a tanárnak? /3 pont i) Ha nektek 2 órátok lenne arra, hogy egy bőröndbe összecsomagoljátok azokat a holmikat, amik a következő hónapok során segítik a túléléseteket, mit tennétek bele? Rajzoljátok le! /3 pont
8. Deportálások /3 pont A linken található interaktív térkép és táblázat segítségével írjátok a városok neve mellé, hogy mikor került sor onnan a zsidók deportálására, és hány főt szállítottak el! Győr Kolozsvár Nagykanizsa 9. Koncentrációs táborok a) Olvassátok el Endrei Istvánné visszaemlékezését a verseny honlapján! A szöveg alapján írjátok le, mit kaptak enni a koncentrációs táborok foglyai! /2 pont Derítsétek ki, hogy egy 35 éves nőnek mennyi kalóriát és milyen tápanyagokat tartalmazó élelemre van szüksége! Információt találtok pl itt: /2 pont Mi lehetett az oka, hogy a koncentrációs táborok foglyai receptgyűjteményeket írtak? /3 pont Kádár Imréné, Bergen-Belsen Endrei Istvánné, Lichtenwörth
b) Az alábbi rejtvény koncentrációs táborok neveit rejti. Mindegyikhez megadtuk, hogy melyik város közelében épült. Mit jelent a bekeretezett oszlopban lévő szó? /2 pont Kiket zártak koncentrációs táborokba a zsidókon kívül: /2 pont /9 pont 1. Lublin 2. Terezín 3. Weimar 4. Varsó 5. Lichtenwörth 6. Oswiecim 7. München 8. Mauthausen 9. Hannover
10. Felszabadulás, hazatérés /10 pont Az alábbi térképre írjátok be az előző feladatban szereplő koncentrációs táborok neve mellé, hogy melyik hadsereg szabadította fel, illetve, hogy az onnan hazainduló túlélőknek hány km-t kellett megtenni Hegyeshalomig, a magyar határig! Auschwitz felszabadítása szovjet hadsereg, 1945. január 27. Bergen-Belsenből Terezínbe tartó vonat felszabadítása amerikai hadsereg, 1945. április 13. A hazatérő túlélők kétségbeesetten keresték hozzátartozóikat. A Deportáltakat Gondozó Bizottság és a Vöröskereszt folyamatosan gyűjtötte, és megjelentette a túlélők neveit. Keressétek meg a buchenwaldi táborból felszabadultak névsorában Kertész Imre Nobel-díjas írónkat. Mely művéért kapta a díjat?