BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI

BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ARANY JÁNOS MŰSZAKI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 e-mail: titkarsag@aranymszki.hu honlap: www.aranymszki.hu HÁZIREND Iktatószám: Budapest, 2019. szeptember PH. Borosné Szél Mária tagintézmény-vezető

TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A Házirend célja, feladata... 4 1.2. A Házirend hatálya... 4 2. A MŰKÖDÉS RENDJE... 5 2.1. Az intézmény munkarendje... 5 2.2. Tanítási rend... 5 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje... 7 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai... 7 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja... 8 3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK... 9 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok... 9 3.2. Óvó-védő intézkedések...10 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények...11 3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás...11 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei...13 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai...13 3.7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje...14 3.8. Tantárgyválasztás...14 3.9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások...14 3.10. A diákkörök működésének szabályai...17 3.11. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje...17 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI...18 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái...18 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...18 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI...19 5.1. A tanulók jogai...19 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása...20 5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai...20 5.2. A tanulók kötelességei...21 5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok...22 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK...23 2 / 36

MELLÉKLETEK...24 1. SZ. MELLÉKLET...24 1. ISKOLAI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK [HÁZIREND 3.2. PONTJÁHOZ]...24 1.1. Óvó-védő előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során be kell tartani...24 1.2. Az ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele...25 1.3. Balesetmegelőzési előírások, intézkedések baleset esetén...25 2. SZ. MELLÉKLET...26 2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE...26 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje...26 2.2. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje...26 2.3. A számítógéptermek használati rendje...27 2.4. A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata...32 2.5. A tornaterem használati rendje...33 2.6. Az ebédlő használatának rendje...33 2.7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...34 2.8. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések...34 3. SZ. MELLÉKLET...35 3. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI...35 3.1. Diákönkormányzat nyilatkozata...35 3.2. Az Iskolai Szülői Szervezet nyilatkozata...35 3.3. A nevelőtestület nyilatkozata...35 FÜGGELÉK...36 Jogszabályi háttér...36 3 / 36

1. BEVEZETÉS 1.1. A Házirend célja, feladata A Házirend az iskola önálló belső jogforrása. A Pedagógiai Programmal és a Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola Házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Az iskola valamennyi tanulója az iskolai közösség tagja. E közösség tagjainak kötelezettségei és jogai vannak. E kötelezettségek és jogok rendszerét a Házirend tartalmazza. A benne foglaltakat az iskolaközösség tagjai közös elhatározással és megállapodással alakították ki, és önmagukra nézve kötelezőnek tekintik a közösen végzett munka eredményessége érdekében. A Házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és alkalmazottjának joga és kötelessége. 1.2. A Házirend hatálya A személyi hatály kiterjed az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket; és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. A térbeli, időbeli hatálya kiterjed azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A Házirendben megfogalmazottak az iskolába történő jogszerű belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig terjedő időre érvényesek, ezen kívüli időben a szülő felügyeleti joga és felelőssége érvényesül. A Házirend hatályba lépésére: A Házirendet az tagintézmény-vezető készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az Iskolai Szülői Szervezet (továbbiakban ISZSZ) és az iskolai diákönkormányzat (DÖK) véleményezési jogot gyakorol. A Házirendet a nevelőtestület részéről az tagintézmény-vezető írja alá. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges az Nkt. 25. (4) alapján. A Házirendet az iskola tanévenként felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, vagy kiegészíti. A Házirend nyilvános, az intézmény honlapján is elérhető. Az iskola Házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A Házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat elnökének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. Változásakor a Házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a Házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. 4 / 36

A szülő, a tanuló aláírásával igazolja az átvételt. A Házirend szövegét az első osztályfőnöki órákon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a megjelentekkel kötelező ismertetni, az abban foglaltakról kötelező tájékoztatást adni, a legfontosabbakat kiemelni (pl. mulasztások, késések igazolása, igazolatlan mulasztások következményei, fegyelmező intézkedések, e-napló működése, a tanuló távolmaradásának bejelentése). A Házirend a többi iskolai alapdokumentummal (SZMSZ, PP) együtt az iskolai könyvtárban is megtekinthető. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskolánkban a tanítás: nappali és esti oktatás munkarendje szerint történik. Az iskola nyitvatartási ideje: munkanapokon: 06:00 21:15 Hivatalos ügyek (beleértve az információ- és tájékoztatáskérést, gazdasági jellegű ügyek) intézhetők: minden nap 08:00 15:00 között, hétfőn és kedden a titkárságon 17:30-ig. Vezetői jelenlét biztosított minden munkanapon 18:00-ig. A nyári szünetben ügyintézés: szerdánként 08:00-14:00 és/vagy a honlapon közzétett időpontokban. Az adott tanévre vonatkozó órarend és az egyéb foglalkozások, programok időpontjain kívül az iskolaépületében történő bent tartózkodást a tagtagintézmény-vezetővel egyeztetni kell. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási idő alatti/órák előtti felügyeletét. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/tagtagintézmény-vezető-helyettes/tagintézmény-vezető írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. Az elméleti tanórák és a gyakorlati foglalkozások 45, esti munkarendben 40 percesek. A tanórák, foglalkozások, szünetek rövidítését rendkívüli esetekben az tagintézmény-vezető rendelhet el. 2.2. Tanítási rend A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. Az intézmény munkarendje az egészséges életmód támogatása szempontjai szerint kerül kialakításra, betartása az intézményben mindenki számára kötelező. ÓRA BECSENGETÉS KICSENGETÉS SZÜNET ÓRA BECSENGETÉS KICSENGETÉS SZÜNET 0. 7:10 7:55 5 perc 9. 15:20 16:00 5 perc 1. 8:00 8:45 10 perc 10. 16:05 16:45 5 perc 2. 8:55 9:40 10 perc 11. 16:50 17:30 5 perc 3. 9:50 10:35 15 perc 12. 17:35 18:15 5 perc 4. 10:50 11:35 10 perc 13. 18:20 19:00 5 perc 5. 11:45 12:30 20 perc 14. 19:05 19:45 5 perc 6. 12:50 13:35 5 perc 15. 19:50 20:30 5 perc 7. 13:40 14:25 5 perc 16. 20:35 21:15 8. 14:30 15:15 5 perc A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: 12:30 12:50 között 20 perc. 5 / 36

A tanulóknak étkezésre és egyéb ügyeik intézésére (pl. mosdóhasználat, titkárság felkeresése) az óraközi szünetek állnak rendelkezésre a szünet végét jelző csengetésig. Óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben is tartózkodhatnak. Fegyelmezetlenség következménye az osztály kitiltása a teremből meghatározott időre. Óraközi szünetekben az iskola tanárai, és a hetesek felügyelnek a tanulókra. Az iskola épületét óraközi szünetben is csak írásos engedély alapján lehet elhagyni. A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulók kötelesek a tanóra kezdetét jelző csengetés elhangzásakor a tanóra/foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremben az ülésrend szerinti helyén várakozni. A tanítás az iskolában reggel 8.00 (0. óra esetén 7.10) órától 21.15 óráig tart. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezéseket a 2. sz. melléklet 2.8 pontja tartalmazza. A gyakorlati oktatás a tanműhelyben a gyakorlati órarend szerint folyik. ÓRA BECSENGETÉS KICSENGETÉS SZÜNET ÓRA BECSENGETÉS KICSENGETÉS SZÜNET 1. 7:30 8:15 0 perc 9. 14:20 15:00 0 perc 2. 8:15 9:00 10 perc 10. 15:00 15:40 10 perc 3. 9:10 9:55 0 perc 11. 15:50 16:30 0 perc 4. 9:55 10:40 30 perc 12. 16:30 17:10 30 perc 5. 11:10 11:55 0 perc 13. 17:40 18:20 0 perc 6. 11:55 12:40 10 perc 14. 18:20 19:00 10 perc 7. 12:50 13:35 0 perc 15. 19:10 19:50 0 perc 8. 13:35 14:20 0 perc 16. 19:50 20:30 A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a gyakorlati oktatásvezető engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A gyakorlati oktatás rendjének részleteit a 2. sz melléklet 2.4. pontja tartalmazza. A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A tanulónak becsengetéskor a tanteremben, az ülésrend által meghatározott helyén kell ülnie, és elő kell készítenie az adott tanórához szükséges tankönyveket, taneszközöket, házi feladatot. Becsengetés után a tanulói asztalon csak a tanórai feladatok ellátáshoz szükséges eszközök maradhatnak. A tanuló a tanórai foglalkozás során köteles betartani a pedagógus utasításait, a tanóra rendjét nem zavarhatja, szólási szándékát kézemeléssel kell jeleznie, s csak a pedagógus szólítására szólhat. A tanuló a tanóra és egyéb foglalkozások elkezdésében és lezárásában a hetesek és a felügyeletet ellátó pedagógusok közreműködésével részt vesz (pl. feláll, köszön, összeszedi a szemetet stb). A tanuló a tanóra és egyéb foglalkozások ideje alatt fegyelmezett magatartással, életkorának és képességeinek megfelelő módon együttműködik a számára előírt feladatok elvégzésében. Az adott tanóra és egyéb foglalkozások tartalmát, tevékenységét a helyi tanmenet tanórára vonatkozó előírásai szabják meg, a tervezett oktatási, nevelési tevékenység végrehajtását a tanuló fegyelmezetlenséggel, a Házirend megszegésével nem akadályozhatja. 6 / 36

A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati oktatására nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 5 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után az tagintézmény-vezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 21.15 óráig befejeződik, valamint pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében és a tanműhelyben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. 7 / 36

A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, a szerszámokat és eszközöket. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. A tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az tagintézmény-vezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az tagintézmény-vezető írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállítójegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az tagintézmény-vezető-helyettesnél le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek, létesítmények, helyiségek, eszközök használatának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által a számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. A szülők a tanév első napján tájékoztatót kapnak az e-ellenőrzőhöz való egyedi hozzáférés módjáról. Az elektronikus napló használata érdekében a hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját: - az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról, - az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról, - a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről, és módjáról, - arról, hogy a gyermeke osztályzatait hogyan tudja megtekinteni. Amennyiben a szülőnek nincs lehetősége az e-ellenőrzőn keresztül tájékozódni, erről gyermeke osztályfőnökét írásban értesíteni kell. 8 / 36

3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az tagintézmény-vezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására alkalmas, a többi tanulót tankötelezettségének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre, testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt engedély nélküli digitális eszköz vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, bármilyen tudatmódosító szer, tűzveszélyt okozó, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt, gépet. A tanulók, alkalmazottak és az iskola berendezéseinek biztonsága érdekében az iskola területén megfigyelő kamerarendszer működik, a kamerarendszer működését figyelmeztető táblák jelzik, a működést az iskola tagintézmény-vezetője felügyeli, a rögzített felvételek csak tagintézmény-vezetői engedéllyel tekinthetők meg, és bizonyító erejűek. A balesetek és rongálódások elkerülése érdekében: - a kabátokat, egyéb ruházatot a tanteremben elhelyezett fogasokon, - fülhallgatót, egyéb eszközöket a táskában kell elhelyezni, - a telefont ki kell kapcsolni, és a táska zárható részébe (telefontartó rekesz, oldalzseb, zipzáras/tépőzáras rész stb) kell tenni. A tanuló a tanórán vagy egyéb foglalkozásokon csak azokat az eszközöket használhatja rendeltetésszerűen és minden vonatkozó baleset- és munkavédelmi szabály betartásával, melyek a tanórai feladat ellátásához szükségesek. Amennyiben valamilyen eszköz (körző, vonalzó, számológép stb.) szükséges a tanórai feladat ellátásához, csak a saját tulajdonú eszközeit használhatja minden tanuló. A tanulmányok sikeres elvégzését segítő eszközök (pl. diktafon, laptop stb) tanórai használatát a szakértői véleményben foglalt módon minden esetben engedélyeztetni kell az iskola tagintézmény-vezetőjével. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, 9 / 36

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. A szándékosan, vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A kártérítés okát, mértékét, a felelősség megállapítását a Károkozási jegyzőkönyvben a gondnoknál kell rögzíteni (formanyomtatvány). A kártérítés során az Nkt. 59. és az R 61. alapján kell eljárni. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása (károkozási jegyzőkönyv) alapján az iskola tagintézmény-vezetője határozza meg. A döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, az iskola tagintézmény-vezetője a tanuló, illetőleg a szülő/gondviselő ellen a Ptk. alapján pert indíthat. Ha a tanuló a károkozás tényét nem ismeri el, a tanuló ellen fegyelmi eljárás indul, amely a körülményeket, a tényállást megállapítja. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati oktatást folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati oktatásben való részvétel során kár éri, a gyakorlati oktatást folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati oktatást folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati oktatásen részt vevő tanuló részére a gyakorlati oktatás szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére felelősségbiztosítást köteles kötni. 3.2. Óvó-védő intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnök az e-naplóban rögzíti. Ezen kívül fizika, informatika, testnevelés és sport tantárgyakból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek.a gyakorlati oktatás során az iskola gondosokodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi előírásokban megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantarásáról, ennek részletes szabályait az iskola Munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót az összefüggő gyakorlati oktatás során kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket az SZMSZ és a Honvédelmi intézkedési terv (továbbiakban: HIT) tartalmazza. 10 / 36

A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével és tagintézmény-vezetői engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola tagintézmény-vezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a óvó-védő előírásokat, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a Házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó-védő előírásokat az iskola Pedagógiai Programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a Pedagógiai Programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok, sport, vagy családi elfoglaltság) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást a tagintézmény-vezető engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. A tanulónak csak rendkívül indokolt orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Ünnepségeken az iskolai nyakkendő vagy sál ajánlott, egyéb programokon az iskolai póló (pl.: iskolán kívüli sportprogram, iskolai közösségi szolgálat teljesítése, pályaorientációs programok stb). Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás stb) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. 3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a fenntartóval való egyeztetést követően az iskola tagintézmény-vezetője dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 34 36. -a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola tagintézmény-vezetője dönt. A döntés előtt a tagintézmény-vezető kikéri a nevelőtestület és az Iskolai Szülői Szervezet véleményét. 11 / 36

Térítési díjköteles: a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokon túli egyéb foglalkozások, a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése, vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. Tandíjköteles: a nevelési-oktatási intézményben a Pedagógiai Programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a hamadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. A térítési és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető az alábbiak szerint: o o o A térítési díjat külön kérelemre, (szociális helyzetre vagy egyéb nyomós indokra tekintettel), egyedi elbírálás alapján az tagintézmény-vezető csökkentheti a benyújtott díjkedvezmény iránti kérelem alapján. Részletfizetést - külön kérelemre- az tagintézmény-vezető engedélyezhet, az utolsó részletet tárgyév decemberében be kell fizetni, de legkésőbb december 15.-ig. Azon tanulók esetében, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, a térítési díj befizetésétől el lehet tekinteni. Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi, amennyiben van érintett tanuló az iskolában. A térítési díjakat minden hó 10. napjáig előre kell befizetni az iskola ezzel a gazdasági ügyintézőnél (gazdasági iroda pénztára). Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni. 12 / 36

Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Az étkezési térítési díjakat havonta előre az étkeztetést biztosító cég által megszabott, az iskolai hirdetőtáblán és a honlapon közzétett időpontban kell az gazdasági ügyintézőnél a pénztárban befizetni. Adott napra megrendelt étkezési térítési díjat csak abban az esetben nem számolunk el, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előtte reggel 9 óráig lemondja a gazdasági ügyintézőnél személyesen vagy e-mailcímen: ebed.arany@gmail.com. Költségtérítéssel jár: az első ingyenes ellenőrző, belépőkártya és bizonyítvány pótlása, a gyakorlati oktatáson használt munkanapló megvásárlása. Az elveszett ellenőrző helyett újat kell venni az osztályfőnök írásbeli engedélye alapján, az e-napló megjegyzés rovatában vezetni kell, hogy a tanuló hányadik ellenőrzőjét kapta meg. 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az iskola a szociálisan rászorult tanulóit támogatja, amennyiben azt a jogszabály előírja és a költségvetési törvény biztosítja a fedezetét. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő. A gyakorlati oktatást szervező szervezet a tanulót szociális támogatásban részesítheti. Egyéb támogatás: Kapható az iskolát támogató Lévi László alapítványtól írásbeli kérelem alapján: nyelvvizsga, ECDL vizsga letételéhez, kulturális programokon való részvételhez, az iskola hagyományaihoz tartozó rendezvények lebonyolításához. Az alapítványi támogatásról az alapítvány kuratóriuma dönt. 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A mindenkor érvényes jogszabályok alapján kell megállapítani az adott tanévre: az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét, a jogosultság igazolásának módját, a tankönyvellátással összefüggő határidőket, a tankönyvellátásban közreműködők: tagintézmény-vezető, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok feladatait. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos igénylőlapok az iskola honlapjáról letölthetők. 13 / 36

Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik: köteles a beszerzési árat megtéríteni, vagy teljesen megegyező példánnyal pótolni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. A szociális elvek figyelembevételével, a döntésnél a 3.5 pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A normatív kedvezményre jogosultakon kívül más, anyagilag hátrányos helyzetű tanuló is kaphat tankönyvtámogatást. Ennek módját a tagintézményvezető írásban (körlevél/hirdetmény), majd az osztályfőnökök szóban ismertetik minden év november 1-jéig. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást a könyvtárban lévő tankönyvek és tartós tankönyvek kölcsönzésével kell biztosítani a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-éig közzétételre kerül (hirdetmény kifüggesztése). A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat. Az iskolai könyvtártól átvett tankönyvekért a tanuló anyagilag felelős a könyvtári SZMSZ szabályzataiban foglaltak szerint. 3.7. Tantárgyválasztás Az iskola tagintézmény-vezetője minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. Emelt szintű érettségi felkészítés választható a következő tantárgyakból: épületgépészet ismeret ágazati érettségi tárgy, magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, angol nyelv a tanulói jelentkezések és a tantárgyfelosztás keretein belül. A 14. életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, 18. életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy e-mailben köteles bejelenteni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének 40 óra nem egybefüggő hiányzást igazolhat. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola tagintézmény-vezetőja adhat. A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzását. 14 / 36

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az előbb megjelölt időponttól számított 5 tanítási napon belül köteles igazolni mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell átadni. A tanuló az ellenőrzőkönyvben vagy a szülő aláírásával is ellátott orvosi igazolással, hatósági igazolással, irattal igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati oktatást folytató külső szervezetnek átadja az eredeti igazolását, az iskolához a másolat kerül. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha távolmaradását orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja. Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges. hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja; előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől vagy az tagintézmény-vezetőtől, a családi okok miatti mulasztást a szülői igazolta. Az igazolásnak tartalmaznia kell a tanuló nevén kívül: - hivatalos igazolás esetén: a kiállító szerv nevét, címét, elérhetőségét, eredeti pecsétet, aláírást, az igazolás okát, pontos idejét, - orvosi igazolás esetén: a rendelő címét, telefonszámát (fejlécben vagy négyszögletes pecséten), az aláíró orvos nevét tartalmazó körpecsétet, az igazolás okát, szülő aláírását, o a szülő aláírása nem kötelező, ha az osztályfőnök és a szülő között a mulasztásról tájékoztatás történt - közlekedési eszköz késése esetén: a késés napját, időtartamát, a késő járat azonosító számát. Vonatkésés esetén igazolt a mulasztás a MÁV hivatalos honlapjának: www.mav-start.hu adatai alapján is. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre, vagy rendkívüli esetben az tagintézmény-vezető adhat engedélyt a szülő írésbeli kérelmére. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül a mulasztás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább 3 nappal. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra (nappali 45 perc, esti 40 perc), gyakorlati foglalkozás (45 perc), egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. 15 / 36

A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot is ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a 10 órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha a tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti. Elindul az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése és a tanuló védelembe vétele. Nem tanköteles tanuló esetén 30 igazolatlan óra mulasztás esetén a tanulói jogviszony megszűnik, feltéve hogy az iskola a nem tanköteles tanulót és szülőjét (ha közös háztartásban élnek), 10 és 20 igazolatlan óra esetén (2 alkalommal) írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire Az osztályfőnök az értesítés(ek) iktatószámát, dátumát, az igazolatlanul mulasztott órák számát az e-napló feljegyzés rovatába beírja. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek: ha egy tanévben meghaladja a 250 órát, a szakképző évfolyamokon az elméleti illetve gyakorlati tanítási órák 20 százalékát, nem szakképző évfolyamokon egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozó jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati oktatási idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati oktatást tanulószerződés keretében gyakorlati oktatást folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati oktatást folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban, ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolta, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudta, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt. 16 / 36

Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati oktatási idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha a tanulónak igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati oktatási idő (óraszám) öt százalékát, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati oktatás szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati oktatás szervezőjének javaslatára a nevelőtestület dönt. 3.9. A diákkörök működésének szabályai Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola tagintézmény-vezetőjának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, illetve a diákönkormányzat, az ISZSZ vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezére áll elektronikus formában az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is. 3.10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Tanulmányok alatti: osztályozó, javító-, pótló, különbözeti, beszámoltató, érettségi, szakmai vizsgákra kerülhet sor a tanév folyamán. Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola tagintézmény-vezetője határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően 40 nappal, a jelentkezési lap csatolásával. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a Házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben ( A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ) vagy ha a tanuló tanórai foglalkozások alól felmentett, egyéni munkarendben dolgozik. A tanuló az osztályozó vizsgára írásban jelentkezik a vizsga lebonyolítását megelőzően 25 nappal, az tagintézmény-vezetőjéhez benyújtott jelentkezési lapon, mely az iskola honlapján is megtalálható. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az tagintézmény-vezető által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. 17 / 36

4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, tagintézmény-vezetői, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a végzős tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, országos szakmai versenyeken helyezést ért el, oklevelet és/vagy könyvjutalmat és/vagy emlkékplakettet kap, melyet a ballagási ünnepélyen vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagintézmény-vezetői dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javasalata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalom lehet kirándulás vagy program. A dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, Facebookoldalán, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten, e-ellenőrzőben. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell. 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit a tanulmányok teljesítését ide nem értve folyamatosan nem teljesíti, vagy a Házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés, intő; szakoktatói (gyakorlati oktatói) figyelmeztetés, intő; osztályfőnöki figyelmeztetés, intő; tagintézmény-vezetői figyelmeztetés, intő. A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is adhatók. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok kihagyhatók. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: 18 / 36