A CYANUS SEGETUM FAJ CSÍRÁZÁSA NITROGÉN MŰTRÁGYÁS KEZELÉS HATÁSÁRA GERMINATION OF CYANUS SEGETUM IN REGARD TO NITROGEN APPLICATION

Hasonló dokumentumok
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

NŐK HELYZETE A MEZŐGAZDASÁGBAN SITUATION OF WOMEN IN AGRICULTURE

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

SOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló

EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA. KULCSSZAVAK: termésátlag, szárazanyag-tartalom, tárolhatóság, stressztűrés

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

Az ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

FEHÉR TERMÉSŰ PAPRIKA SÓTŰRÉSE

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Gyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben. Összefoglalás

A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

Összefoglalás. Summary

ÚJABB VIRÁGZÁSBIOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK NÉHÁNY EFEMER VADVIRÁG PÉLDÁJÁN NEW OBSERVATIONS OF FLOWERING BIOLOGY IN SOME EPHEMERAL WILDFLOWERS

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes

ALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE

AgriSafe tanulmányút School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading

A HIDROKULTÚRÁBAN TERMESZTETT FEJES SALÁTA NÖVÉNYVÉDELME PLANT PROTECTION OF HYDROPONIC LETTUCE

termés t/ha napraforgó

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE

KÜLÖNBÖZŐ ÉRETTSÉGŰ ÉS DÓZISÚ DIÓLEVÉL ÉS VEGYES GYÜMÖLCSLOMB KOMPOSZT HATÁSA MUSTÁR (SINAPIS ALBA) TESZTNÖVÉNY CSÍRÁZÁSÁRA

Agrárkönyvtári Hírvilág, XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

EGYNYÁRI DÍSZNÖVÉNYEK NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÁSA GROWTH REGULATION OF ANNUAL ORNAMENTAL PLANTS

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXX.) Budapest, november 27.

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor

TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA A MUSKÁTLI DÍSZÍTŐÉRTÉKÉRE THE EFFECT OF NUTRITION SUPPLY ON THE ORNAMENTAL VALUE OF PELARGONIUM

Részletes zárójelentés

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

II. évfolyam, 10. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA október

Kísérleti Szöveges Értékelés 2017.

Correlation & Linear Regression in SPSS

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.

HU ISSN

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Bevezetés, irodalmi áttekintés

A hazai kukorica minősége

AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING

HAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

Kísérleti Szöveges Értékelés 2016.

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július

INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)

Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata

THE STUDY OF LIGAND EFFECTS OF COPPER COMPLEXES ON THE YIELD AND QUALITY OF WINTER WHEAT

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

I. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA március

Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban

AZ ÓLOM TOXICITÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KUKORICA KEZDETI NÖVEKEDÉSI STÁDIUMÁBAN EXAMINATION OF LEAD TOXICITY IN EARLY GROWTH STAGE OF MAIZE

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során

Termesztés-technológiai elemek hatása a Diana szárazbab fajta terméseredményére

SZERVES- ÉS MŰTRÁGYA HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A KUKORICA PRODUKCIÓJÁRA TARTAMKÍSÉRLETBEN

37/ / Oktatási és kutatási tevékenység, tantárgyfelelős, tanácsos, vagyongazdálkodási referens

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben

Dr. Varga Zoltán publikációs listája

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Földi mandula (Cyperus esculentus L.)

Dr. habil. SÁRDI Katalin egyetemi tanár

XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. Tanulmánykötet május 6-9. Pécs

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben

Átírás:

Gradus Vol 4, No 2 (2017) 104-108 ISSN 2064-8014 A CYANUS SEGETUM FAJ CSÍRÁZÁSA NITROGÉN MŰTRÁGYÁS KEZELÉS HATÁSÁRA GERMINATION OF CYANUS SEGETUM IN REGARD TO NITROGEN APPLICATION Ecseri Károly 1 *, Honfi Péter 2 1 Kertészeti Tanszék, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Neumann János Egyetem, Magyarország 2 Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Kertészettudományi Kar, Szent István Egyetem Kulcsszavak: archeofiton búzavirág generatív szaporítás Keywords: archaeophytes cornflower generative propagation Cikktörténet: Beérkezett: 2017. szeptember 17 Átdolgozva: 2017. szeptember 25 Elfogadva: 2017. november 17. Összefoglalás Vizsgálatunkban a nitrogén műtrágyás kezelésben részesített Cyanus segetum L. anyanövények utódainak csírázási paramétereit vizsgáltuk 2016 őszén és 2017 tavaszán indított üvegházi magvetések során. A kezelések pozitív hatással voltak a fejlődő magonc állományok csírázásgyorsasági indexére, a kikelt növények arányára, valamint a hetedik napig megjelenő egyedek százalékára is. A szignifikáns differenciát az őszi kísérlet esetében a statisztikai analízis eredménye is alátámasztotta. Az őszi vizsgálat során a kezelt állományokról gyűjtött propagulumok átlagos kelési ideje meghaladta a kontroll parcelláról gyűjtött szemtermésekét, de ezeken az állományokon mért csírázási arányok, illetve a stressztűrési indexek is magasabb értékek voltak, mint a májusi vizsgálat során. A műtrágyázott parcellákról származó szaporítóanyagból kis százalékban torz növények is fejlődtek. Abstract Seed germination of nitrogen treated Cyanus segetum motherplants were investigated in glasshouse autumn 2016 and spring 2017. Positive effect was experienced in case of germination promptness index, germination rate and germination power. Significant difference was supported by also statistical analysis in case of autumn experiment. Mean germination time of treated plants was higher than control in autumn experiment, but the germination rate and stress tolerance index was higher in autumn compared to May. Some deformed seedlings developed from the offspring of treated plants. 1. Bevezetés A magok érését számos környezeti tényező befolyásolja. Az egyik jelentős hatással bíró faktor a talaj tápanyagtartalma. A magokban található magasabb nitrogénkoncentráció előnyt adhat a korai fejlődés során, amely a későbbi természeti erőforrásokért folytatott harcban még nagyobb jelentőséggel bír [7]. Ugyanakkor bizonyos esetekben az anyanövények mikroelem- * Kapcsolattartó szerző. Tel.: +36-76-517-655; fax: +36-76-517-601 E-mail cím: ecseri.karoly @kvk.uni-neumann.hu 104

A Cyanus segetum faj csírázása nitrogén műtrágyás kezelés hatására kezelése nem okoz szignifikáns változást az utódnemzedék csírázási-magnyugalmi paramétereiben [4]. A csírázás időszakában a magok többségénél a tartalék fehérjék szolgálnak nitrogénforrásként. Egyes esetekben előfordulhat, hogy ezek a tartalékok kimerülnek, mielőtt a fotoszintetikus apparátus kialakul [9]. Az alacsonyabb tápanyagtartalmú talajon nevelt Senecio vulgaris anyanövények kisebb és később csírázó magokat neveltek, illetve az utódnemzedék egyedei hosszabb ideig tűrték a tápanyaghiányos körülményeket. Ezeket az elemeket a várj és tűrj stratégia részeként mutatják be a kutatók. Ugyanakkor a csírázási sebességet komplex hatások szabályozzák, amelynek két fő csoportja a szülő-környezet kapcsolatrendszer és a mag genotípusa [1]. Emellett természetesen a magokban rendelkezésre álló tápanyagkészlet is meghatározó jelentőségű [12]. Az ammónium-nitrátos kezelés (280 kg/ha hatóanyag) jelentősen megnövelte a fehér libatop (Chenopodium album) csírázási százalékát (34%) a kontrollhoz (3%) képest, csökkentve a dormans magok mennyiségét. Ugyanakkor a kezelésnek nem volt hatása a selyemmályva (Abutilon theophrasti) magok csírázására [3]. Az anyanövényeken alkalmazott nitrogénkezelés jelentősen rontotta az utódpopuláció csírázóképességét a Cyanus segetum esetében. A kontroll parcelláról gyűjtött magok 12%-os csírázási értéket mutattak, míg a nitrogénnel kezelt egyedek (100 kg/ha hatóanyag, ammóniumnitrátként kijuttatva) utódai közül csupán 4,5 % kelt ki [6]. 2. Módszer Az anyanövényeket 2016. február 22-én vetettük, majd posztemergensen egyszerre juttattuk ki az alkalmazott ammónium-nitrát granulált műtrágya dózisokat 2016. április 13-án a talajfelszínre a 2-4 lombleveles fenofázisban lévő állományra. Az alkalmazott koncentrációk a következők voltak: 30, 60, 120 és 240 kg/ha nitrogén hatóanyag. A magokat a virágzás végén gyűjtöttük 2016. július 1-jén és 11-én, majd a fészektányért szétmorzsolva, száraz helyen, szobahőmérsékleten tároltuk a kísérlet kezdetéig. A kísérlet beállítására a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának Primőr 1 típusú üvegházában került sor 2016. november 11-én, illetve 2017. május 16-án. Mindkét esetben 100 db magot vetettünk 1 cm mélyre a 104 db-os sejttálcába. Az ültető és a takaró közeg TS 3-as Klasmann tőzeg volt. A kikelt magoncokat ősszel kétnaponta, tavasszal naponta értékeltük 2-3 héten keresztül. Az értékelés során csak a teljesen ép, két egészséges sziklevéllel rendelkező egyedeket vettük figyelembe a csírázási paraméter vizsgálatokhoz. A mért eredményekből a következő paramétereket számítottuk: - Csírázás gyorsasági index (promptness index): PI=nd 2 (1,00)+nd 4 (0,75)+nd 6 (0,50)+nd 8 (0,25), ahol az összeadandó tényezők a 2., 4., 6., és 8. napon csírázott magok számát jelentik. - Stressztűrési index a csírázás alatt (germination stress tolerance index): GSTI= (PI stresszelt magok/pi kontroll magok) 100 [2], ahol PI stresszelt magok a kezelt magok csírázási gyorsasági indexe, PI kontroll magok a kontroll magok csírázási gyorsasági indexe. - Általános csírázási idő (mean germination time): MGT= ( ni ti)/ n, ahol ni: újonnan csírázott magszám ti időben, ti: a teszt kezdetétől eltelt napok száma, n: az összes kikelt mag a vizsgálat végén - Csírázási sebesség (sebességi együttható): 1/MGT 100 [5]. - Csírázási arány vagy csírázási százalék (germination rate): a kikelt magok és az összes mag hányadosa illetve ennek 100-szorosa (meghatározás a kísérlet végén). - Csírázási erő (germination power): csírázóképesség 7 nappal vetés után, összesen [8, 10]. A statisztikai elemzést (korreláció megállapítása, feltételvizsgálat illetve egy- valamint többtényezős variancia-analízis) SPSS 20 program segítségével végeztük. A szignifikánsan különböző kezelések kimutatására a Tukey tesztet alkalmaztuk (SL<0,05). 105

Ecseri Károly, Honfi Péter 3. Eredmények Az első kísérlet elemzésekor szoros korrelációt figyeltünk meg a vizsgált paraméterek közül a PI, GR és GP esetében a Pearson-féle páronkénti összehasonlítás során (SL<0,001), ezért ezeket egy háromtényezős variancia-analízissel elemeztük tovább. A feltétel-vizsgálat mindhárom adatsor esetében teljesült, és a kezelt állományok mindhárom esetben eltértek a kontroll egyedektől (F-próba SL<0,005). A csírázás gyorsasági index értékeinek páronként összehasonlításakor kialakult szignifikánsan különböző csoportok közül a 3; 6; és 12 g/m 2 nitrogén kezelést kapott parcellákról származó magok nagyobb értékkel rendelkeztek, mint a kezeletlen kontroll egyedek utódai. A legnagyobb műtrágya dózis (24 g/m 2 ) esetében nem volt kimutatható különbség a tápanyag utánpótlásban nem részesült parcellához viszonyítva. Ugyanez az eredmény mutatkozott a csírázási arányok, illetve a csírázási erők vizsgálata után is. Az átlagos csírázási idő analízise során statisztikailag igazolható különbséget nem lehetett kimutatni (SL=0,629>0,05). A leglassabban kelő állomány a 6 g/m 2 kezelésben részesült állomány szemterméseiből fejlődött. A legjobb paraméterekkel ebben a vizsgálatban a 12 g/m 2 nitrogén hatóanyag mennyiséget kapott parcelláról származó propagulumok mutatták (1. táblázat). 1. Táblázat. A Cyanus segetum magok csírázási paraméterei nitrogén műtrágyás kezelés hatására (2016. novemberi adatok) Kezelések PI GSTI MGT (nap) GS GR GP (%) Kontroll 6,75 a - 6,55 15,28 0,11 a 8 a 3 g/m 2 27,00 bc 400,00 6,84 14,63 0,43 bc 34 b 6 g/m 2 26,50 bc 392,59 8,00 12,50 0,52 c 34 b 12 g/m 2 35,50 c 525,93 6,41 15,61 0,54 c 45 b 24 g/m 2 16,75 ab 248,15 7,00 14,29 0,26 ab 22 ab Jelmagyarázat: PI csírázás gyorsasági index, GSTI stressztűrési index a csírázás alatt, MGT átlagos csírázási idő, GS csírázási sebesség, GR csírázási arány, GP csírázási százalék a magvetés követő hetedik napon (csírázási erő). A 2017 tavaszán megismételt kísérlet adatait vizsgálva szintén szoros összefüggést találtunk a PI, GR és GP paraméterek között (Pearson korreláció minden párosítás esetében SL<0,001). A háromtényezős variancia-analízis során ugyanakkor statisztikailag igazolható eltéréseket nem lehetett kimutatni egyik vizsgált paraméter esetében sem (SL>0,05). A különbség ugyanakkor ez esetben is megfigyelhető a kezelt és a kontroll állományok vonatkozásában (2. táblázat). 2. Táblázat. A Cyanus segetum magok csírázási paraméterei nitrogén műtrágyás kezelés hatására (2017. májusi adatok) Kezelések PI GSTI MGT (nap) GS GR GP (%) Kontroll 22,00-6,13 16,32 0,31 27 3 g/m 2 22,00 100,00 6,09 16,43 0,35 30 6 g/m 2 34,75 157,95 5,41 18,49 0,44 42 12 g/m 2 29,00 131,82 5,62 17,81 0,39 37 24 g/m 2 37,75 171,59 5,24 19,09 0,46 46 Jelmagyarázat: PI csírázás gyorsasági index, GSTI stressztűrési index a csírázás alatt, MGT átlagos csírázási idő, GS csírázási sebesség, GR csírázási arány, GP csírázási százalék a magvetés követő hetedik napon (csírázási erő). A legrosszabb értékekkel a nitrogénkezelést nem kapott növények utódai rendelkeztek a csírázási sebesség, a csírázási idő, a kelési arány és a hetedik napig megjelent magoncok százalékát tekintve. A legjobb értékekkel a legnagyobb műtrágya dózist kapott területről származó szemtermések mutatták (a vetést követő 7. napra a kikelt magok százaléka elérte a kísérlet végén mért csírázási arány, GR=GP). 106

A Cyanus segetum faj csírázása nitrogén műtrágyás kezelés hatására A két vizsgálati időpont összehasonlításakor szembetűnő a stressztűrési indexek esetében megfigyelhető különbség. Ez az eltérés amely a csírázási sebesség és idő esetében is fennáll feltehetően a novemberi kedvezőtlen környezeti feltételek hatására következhetett be. Ugyanakkor a legnagyobb csírázási arányok (0,54-0,52) is a novemberi magvetést követően mutatkoztak. A kikelt magszámon kívül mind a négy kezelés esetében fejlődtek sérült magoncok is, melyeket az értékelési metodika alapján nem számítottunk bele a végső csírázási arányba. A deformitások elsősorban hiányzó sziklevél, illetve levéllemez-torzulás formájában jelentkeztek, parcellánként 5-8 egyed esetében. 4. Következtetések Az eredmények alapján elmondható, hogy az anyanövények esetében alkalmazott nitrogén műtrágyás kezelés pozitív hatással volt az utódpopuláció csírázási paramétereire. Ez a megállapítás igaz a 120 kg/ha (12 g/m 2 ) nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása után végzett magvetés esetében is, amelyhez hasonlónál (100 kg/ha) iráni és orosz kutatók jelentős csírázás csökkenést tapasztaltak [11]. Megfigyeltük továbbá, hogy az őszi alacsonyabb hőmérséklet hatására a Cyanus segetum kelése kismértékben elhúzódik, ugyanakkor a késő őszi magvetés nem rontja ennek a T 2-es életformájú efemer fajnak a csírázási arányát. Ezt a megállapítást tették azok a török kutatók is, akik több búzavirág faj csírázási százalékait vizsgálva megállapították, hogy a 15 C-os kezelés hatására több egyed kelt ki, mint 20 C-on [11]. A hirtelen novemberi lehűlést követően a magoncok stressztűrési indexe jelentősen megemelkedett a kísérlet végére, ellentétben a kiegyenlített hőmérsékleten nevelt májusi állományokkal. A kezelések káros következménye volt a nitrogént kapott anyanövényekről szedett magoncok esetében fellépő deformitások, sziklevél és lomblevéltorzulások, amelyek hatására az elvetett 100 mag 5-8%-ának kezdeti növekedése gyengébb, ezáltal későbbi kompetíciós képessége is megkérdőjelezhető a csírázási szakaszban kialakult hátrány miatt. Bár a kísérlet során vizsgált paraméterek mindkét vizsgálat során javultak, amelyet más efemerek esetében is megfigyeltek [7], de a kezeletlen állományban egyik vizsgálati időszakban sem tapasztalunk torz fejlődésű egyedeket. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP-3.6.1-16-2016-00006 A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Irodalomjegyzék [1] Aarssen, L. W., Burton, S. M. 1990. Maternal effects at four levels in Senecio vulgaris (Asteraceae) grown on a soil nutrient gradient. American Journal of Botany. Vol. 77(9). pp. 1231-1240. [2] Ashraf, M. Y., Akhter, K., Hussain, F., Iqbal, J. 2006. Screening of different accessions of three potencial grass species from cholistan desert for salt tolerance. Pakistan Journal of Botany. Vol. 38(5). pp. 1589-1597. [3] Fawcett, R. S., Slice, F. W. 1978. Effects of field applications of nitrate on weed seed germination and dormancy. Weed Science. Vol. 26(6). pp. 594-596. [4] Gates, R.N., Burton, G.W. 1998. Seed yield and seed quality response of Pensacola and improved Bahiagrasses to fertilization. Agronomy Journal. Vol. 90(5). pp. 607-611. [5] Hartmann, H.T., Kester, D.E., Davies, F.T., Geneve, R.L. 1997. Plant propagation. Principles and practices. Prentice-Hall, Inc. Englewood Cliffs, New Jersey 07632. [6] Mohammaddoust, H. R., Asghari, A., Tulikov, A. M., Hasanzadeh, M., Saidi, M. R. 2008. Effect of fertilizer application on density, dry matter and seed characteristics of garden cornflower (Centaurea cyanus L.) and corn spurrey (Sperula arvensis L.). Pakistan journal of weed science research. Vol. 14(1-2). pp. 73-80. [7] Parrish, J. A. D., Bazzaz, F. A. 1985. Nutrient content of Abutilon theophrasti seeds and the competitive ability of the resulting plants. Oecologia. Vol. 65. pp. 247-251. [8] Pekarskas, J., Sinkevičiené, J. 2011. Influence of biological preparation on viability, germination power and fungal contamination of organic winter barley grain. The fifth international scientific conference. Rural development 2011. Proceedings II. Lithuania. pp. 206-210. [9] Pethő M. 2002. Mezőgazdasági növények élettana, Akadémiai Kiadó, Budapest 107

Ecseri Károly, Honfi Péter [10] Pietruszewski, S. 1996. Effects of magnetic biostimulation of seeds on germination, yield and proteins. International Agrophysics. Vol. 10. pp. 51-55. [11] Turkoglu, N., Alp, Ş., Cig A. 2009. Effect of temperature on germination biology in Centaurea species. African Journal of Agricultural Research. Vol. 4(3). pp. 259-261. [12] Wulff, R. D., Bazazz, F. A. 1992. Effect of the parental nutrient regime on growth of the progeny in Abutilon theophrasti (Malvaceae). American Journal of Botany. Vol. 79(10). pp. 1102-1107. 108