a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya. a) A nyilvántartás czélja. i. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja: a birtokos személyében vagy az adótárgyban, vagy annak adóközség szerinti beosztásában időfolytán bekövetkezett változásnak a földadó-munkálatokban oly módon való feljegyzése és keresztülvitele, hogy az adó mindenkor a tényleges birtokostól és a valóságban létező adótárgy után követeltessék, s e szerint a szükséges rend az adókivetés- és kezelésben helyreállittassék és szakadatlanul föntartassék. b) A nyilvántartás tárgya. 2.. A földadó-kataszterben nyilvántartandók és annak alapján készült évenkinti földadó egyéni kivetési munkálatban figyelembe veendők a következő esetek, nevezetesen: 1. a földbirtokos személyében beállott változások, ha t. i. vétel, csere, birói Ítélet, öröklés, kisajátítás, hagyományozás, ajándékozás, vagy közös birtokok fölosztása stb. folytán a) valamely birtokosnak egy birtokivben fölvett összes birtoka más birtokos vagy birtokosokra ruháztatik, vagy

2 b) egy birtokivből egyes földrészletek más birtokosra szállanak, vagy c) egy vagy több földrészlet két vagy több birtokos között osztatik föl. 2. A földadó-kataszterbe becsúszott kiszámítási hibák és téves bejegyzések (elírások), valamint azon esetek, a midőn valamely adóköteles földrészlet adó alá nem tartozónak, vagy adó alá nem tartozó földrészlet adókötelesnek vétetett föl. 3. A földrészletek mivelési ágazatában bekövetkezett változás folytán az ily földrészletek után megállapított adóalap mindaddig meg nem változtatható, mig a községi határ tagosítása, vagy ehhez hasonló művelet következtében uj földadómunkálat nem készül, minélfogva a mivelési ág változás nem tárgya a nyilvántartásnak, kivéve: a) a phylloxerarovar dúlásai következtében kiirtott és tényleg más mivelési ág szerint használt területeket, b) a szölök phylloxeramentességét biztositó homokterületeken létesített uj szőlőültetéseket, c) az 1875. VII. t.-cz. 6. -nak c) pontja alapján engedélyezett erdőadómentességi eseteket, és d) a védgátaknak hatóságilag elrendelt vagy jóváhagyott áthelyezése folytán bekövetkezett mivelési ágváltozásokat. Ezen esetekben a II. fejezet, 87. és következő -aiban előirt eljárás követendő. 4. Ha valamely birtokrészlet földadótárgya lenni megszűnt. Földadótárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület a mennyiben nem adómentes (1875. VII. t.-cz. 5..) habár tényleg más czélra fordittatik is. 5. Ha valamely földrészlet, mely eddig adó tárgyát nem képezte, adókötelessé vált. Földadó tárgyát nem képezik: a) a gazdaságilag nem mivelhető és nem használható terméketlen területek; b) közútak, állandó dülőútak, utczák és közterek; közútak alatt értendők az országos, megyei és községi, valamint a pusztákhoz vezető útak. A vasutak közutaknak nem tekintethetvén, hasonlat utján sorozandók (az 1875. VII. t.-cz. 11. -a).

3 Állandó dülőútnak tekintendő azon út, melyet a határbeli birtokosok, vagy ezek közül többen folytonosan és kizárólag azon czélra használnak, hogy közvetlenül birtokukhoz jussanak, valamint azon út, mely a birtokrendezés végrehajtása alkalmával vagy egyéb birói Ítélet vagy egyezség utján dülőútnak állapíttatott meg és hasittatott ki, végre az oly út, mely habár kizárólag egyes birtokos által használtatik is, azon körülménynél fogva, hogy folytonosan útnak használtatik és gazdaságilag nem miveltetik, szakadatlanul és kizárólag közlekedésre szolgál; ez utóbbiból azonban csak a tényleg útnak használt rész 1 3 öl (1*9 5*7 méter) szélességben vehető adómentesnek, többi részére nézve ellenben a mennyiben kaszálónak vagy legelőnek nem használtatik az előző kikezdés szerinti eljárás követendő; utczáknak és köztereknek tekintendők azon területek, melyek főleg és minden megszorítás nélkül a közönség közlekedésére szolgálnak s melyekhez egyesek sem közös, sem megosztott, vagy kizárólagos tulajdonjoggal nem bírnak. A közterek azon részei ellenben, melyek legeltetés vagy kaszáitatás által értékesíttetnek, használatuk szerinti mivelési ágba sorozandók. c) Beépített háztelkek és udvarok; beépített házteleknek veendő minden terület, mely állandó tető alatt van, feküdjék az bár városban, faluban, pusztán vagy szőlőhegyen. Udvarnak azon terület tekintetik, mely az épületek között és mellett fekszik, mivelés alatt nem áll és sem legeltetésre, sem szérűskert gyanánt nem használtatik; d) szállításra használható és vízművekre szolgáló csatornák. Szállítási csatornának azon vízmeder tekintetik, mely hajózásra, tutajozásra, vagy fausztatásra alkalmaztatik. Vízművekre szolgáló csatornák pedig azok, melyek öntözésre és malmok vagy bármely egyéb gépezetek hajtására használtatnak. A csatornákhoz tartozóknak tekintendők s ennélfogva adómentesek azon területek is, melyek a csatornák töltései, mesterséges gátak, zsilipek s az azokon keresztülvezető közhasználatú hidak által foglaltatnak el; e) az 1840. X., 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkek (illetve a vízjogról szóló és az 1886. évi január hó 1-től kezdve életbelépő 1885. évi XXIII. törvényczikk) oltalma alá helyezett védtöltések és szállításra vagy vízművekre szolgáló csatornák. 1*

4 Az emiitett törvények oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák fogalma alá tartoznak azon védgátak (töltések), gátrészek, vagy egész gátrendszerek, úgyszintén a gátakhoz tartozó vizlecsapoló árkok, zsilipek, a gátakat habverés ellen oltalmazó faültetvények és padkák, melyek törvényszerűen alakult ármentesitési vagy vízszabályozási társulat, egyes közbirtokosság, község vagy egyes által az illetékes hatóság által helybenhagyott terv szerint készíttettek el és befejeztettek. A víz oldalán a gát és anyaggödör közötti téren és magában az anyaggödörben levő faültetvények egészen, ott pedig a hol anyaggödrök nem léteznek csak 5 öl (9*5 m.) szélességben adómentesek, az ezen túlterjedő, valamint az ármentesitett téren levő faültetvények az erdőmivelési ágba veendők fel. Nem tekinthetők adómenteseknek a határárkok, a dülőútakat, egyes táblákat vagy birtokrészeket bármi czélból szegélyező, valamint az úgynevezett emésztő-árkok sem, melyek bizonyos területek vizét veszik magukba, de a melyekből a víznek biztos és rendes lefolyása nincsen. f) Temetkezési helyek a mennyiben tényleg ezen czélra használtatnak és elhagyatásuk után is 50 évig; g) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgának; h) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre föntartott, úgyszintén tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák, ha azok közhatósági fölügyelet alatt állanak. 6. Ha egy és ugyanazon földrészlet többször, vagy nem azon adóközség telekkönyvébe, melyhez tényleg tartozik, vagy több adóközség kataszteri munkálatába, vagy végre, ha bármely földrészlet téves térfogattal vétetett fel. Adóközségnek tekintendő minden egyes saját elöljárósággal, vagy helyhatósággal biró helység, falu, mező, vagy szab. kir. város a hozzátartozó területtel és esetleg azon kisebb községekkel, pusztákkal, szállásokkal és tanyákkal együtt, melyek közigazgatási hatóság határozata folytán hozzá csatoltattak és összefüggő s közvetlen kapcsolatú területet képeznek. A község területéhez tartozó azon részek, melyek annak főterületével közvetlen kapcsolatban nem állanak, hanem attól idegen területek által elválasztatnak, mint a község II-od, Ill-ad részei stb., vagy külön adómunká-

5 latba vétetnek fel, vagy pedig a velők határos adóközséghez csatoltatva, ezzel együtt alkotnak egy adóközséget. Valamely adóközséghez csatolt egyes helység vagy pusztabeli birtok területe azon adóközségből, melyhez kapcsolva volt, elválasztható és külön adóközséggé alakulhat s esetleg más adóközséghez csatlakozhatik, ha a külön adóközséggé alakulandó terület bir azon kellékekkel, melyek föntebb a második bekezdésben felsoroltattak és az illető birtokosok az újból felveendő munkálatok elkészitését vagy az ezzel járó költségek viselését magukra vállalják; viszont több eddig önálló terület ugyanazon feltételek mellett, egy adóközséggé alakulhat. Ezen egyesitéshez, szétválasztáshoz, illetőleg külön adóközséggé alakuláshoz, az illető terület tulajdonosok, illetőleg képviselőik által mindenekelőtt a közigazgatási hatóság beleegyezése eszközlendő ki, a kérelem felett azonban mindenkor a pénzügyminister határoz. 7. Ha valamely földrészlet ideiglenes adómentességet nyert. Ideiglenes adómentesek: a) a fönnálló törvények értelmében már ideiglenes adómentességet nyert földrészletek, a még le nem járt adómentességi idő tartamára, b) az oly földrészletek, melyek az 1875. évi VII. t.-cz. és 1881. XL. t.-cz. értelmében végrehajtott munkálatokban még mint földadó tárgyát nem képezők vannak fölvéve, és később rendkivüli költséggel tétettek használhatókká ezen időponttól számitva 15 évre; c) erdősitések a másnemű mivelésre tartósan nem használható területeken, jelesen futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 20 40 évig, a mely idő letelte után az ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásával ezen kedvezmény nem jár. d) Uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre; e) oly szőlőterületek, melyeken a szőlők kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után újból beültettettek hat évre;

6 f) a szőlőnek phylloxeramentességét biztosító homokterületeken ültetett uj szőlők hat évre; g) elárasztásra berendezett szőlők a víznek egyszerű bevezetése mellett hat évre, vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett, tiz évre; h) a tűz által megkárosított vagy elpusztított erdők az okozott kár mérvéhez képest, ha azon terület tovább is erdő gyanánt kezeltetik, illetőleg újra befásittatik, az erdősítés nehézségéhez, költségéhez és a fanemekhez képest 8 40 évre; 8. ha valamely földrészlet ideiglenes adómentessége megszűnt; 9. ha a község határában bírósági vagy közigazgatási határozat vagy külön engedély alapján változás történik s ennek folytán a községi határ bizonyos része vagy részei adózási tekintetben más adóközséghez kebelezendők át; 10. ha valamely községben a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtatott ; 11. ha valamely községben a részletes fölmérés megtörtént. A 9. pont esetében a község által, a 10. pont esetében pedig hivatalból az evégre szervezett helyszínelő kataszteri felügyelőségek által az egész határra nézve, esetleg pedig ha a tagosítás vagy birtokrendezés a határnak csak egy részére terjedt ki ; ezen részre nézve uj kataszteri telekkönyv készítendő, melyben a földrészletek az uj felosztás szerint, az uj birtokos nevére Írandók és azoknak térfogata a mérnöki munkálat alapján veendő fel; 12. a jégeső, árviz, tűz, rovarok pusztítása, fagy, földárja, tartós szárazság által okozott elemi károk esetei. b) A bejelentés ideje és módja. 3.. A földadó-kataszterben és az évenkinti földadó egyéni kivetési munkálatban az előző. értelmében nyilvántartandó és figyelembe veendő változások a következő mód szerint jelentendők be, nevezetesen: a) a birtokváltozások; b) az adótárgy változások a változás bekövetkeztétől számított 30 nap alatt; c) az ideiglenes adómentességi esetek a változás beálltától számított egy év, erdőknek tűz általi elpusztítása esetében 30 nap alatt;

d) a földadó-kataszterbe csúszott kiszámítási hibák és téves bejegyzések bármikor; e) az elemi károk esetei a káreset megtörténtétől számított 8 nap alatt. Ezen változások a községnél az illető földrészlet tulajdonosa által szóval vagy írásban, az e) pont esetében azonban mindenkor Írásban s a mennyiben a megkárosodott birtokosok többen vannak, e végre megbízott két képviselőjük által a kár felvételére szükséges nyomtatványok ivenkint 2 krral számított árának csatolása mellett jelentendők be; f) valamely földrészletnek többször vagy más község, illetőleg községek telekkönyvébe vagy esetleg téves térfogattal történt fölvétele, a földrészlet tulajdonosa által a községnél vagy a község által a kir. adófelügyelőnél bármikor. Az itt felsorolt esetek kiigazítása iránt benyújtott folyamodványoknak a következőket kell tartalmazniok, nevezetesen: 1. ha a kiigazítást kérő folyamodvány a 76.. a) pontjában említett esetre vonatkozik, az ily folyamodványban megnevezendők azon helyrajzi számok, a melyek alatt és birtokivek, a melyekben a kérdéses földrészlet fel van véve s a folyamodványhoz egyúttal csatolandó az érdekelt birtokos vagy birtokosoknak és a községi elöljáróságnak az illető földrészletek ugyanazonosságát bizonyító nyilatkozatai is; 2. ha a kiigazítást kérő folyamodvány a 76.. b) és c) pontjában említett esetre vonatkozik, azon helyrajzi számoknak és birtokiveknek tüzetes megjelölése mellett, a melyek alatt és a melyekben a panasz tárgyát képező földrészletek az idegen községi adómunkálatokban felvéve vannak, a folyamodványhoz melléklendők, az illető községek elöljáróságának s az illető telekkönyvi tulajdonosoknak a panaszolt földrészletek közigazgatásilag hovátartozandóságát és azonosságát tanúsító nyilatkozatai; 3. a 76.. d) és e) pontja esetében a benyújtott folyamodványban megjelölendők a panasz tárgyát képező földrészlettel szomszédos birtokrészletek helyrajzi számai és lehetőleg csatolandó azok térvázlata, végre: 4. a 76.. f) pontja esetében a kiigazítást kérő folyamodványhoz melléklendő a panaszolt földrészletnek kir. mérnök által hitelesített uj térfogati kiszámítása és térrajza, s a községi elöljáróságnak arra vonatkozó bizonyítványa, hogy a kérdéses földrészlet az utolsó kataszteri felvételkor is már jelenlegi kiterjedésében létezett és abból időközben más birtokos tulajdonába semmi át nem ment vagy át nem jött. 7

8 Arra való tekintettel, hogy a részletesen, vagy összterületileg (concretaliter) felmért község határának összterülete nem változhatik, ezen bizonyítványnak tartalmaznia kell még a lehetőségig az elöljáróság abbeli javaslatát, hogy a panaszolt földrészletnek a bemutatott hiteles felmérési adatok alapján történendő helyesbítése következtében mutatkozó különbözet mely földrészlet vagy mely földrészleteknél volna feltalálható. g) A község határának változása a község, illetőleg az érdekelt közigazgatási hatóság által az illető községekre vonatkozó határleirási jegyzőkönyveknek vagy a megváltozott községi határvonalat világosan kitüntető adatoknak közlése mellett, a változás beálltától számítandó 8 nap alatt a kir. adófelügyelőnél; h) a község határában végrehajtott tagosítás vagy másnemű birtokrendezés esete, a hitelesités megtörténtével a hitelesítést teljesített bíróság és a község által a kir. adófelügyelőnél. A birtokos személyében beállott és a terméketlenből termővé vált adótárgyváltozások eseteiben köteles bejelentésnek elmulasztása az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100, illetőleg 101. -ai értelmében az adótárgy eltitkolása által a kincstárnak okozott kár 1 8-szoros összegében megállapított birsággal rovandó meg. Kár összegnek tekintendő azon összeg, melyet a földadó nyilvántartásának vezetésére, illetőleg a nyilvántartás vezetésének ellenőrzésére hivatott közegek jogérvényesen megállapítottak. Ha ezen összeg nem tudatik, a bírság 1 500 frt. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a b), c), d), e), f) pontok alatt fölsorolt esetekben hozzá benyújtott bejelentéseket 8 nap alatt a kir. adófelügyelőnek beküldeni, vagy a községben esetleg megjelenő nyilvántartási biztosnak szabályszerű elismervény mellett átadni. A birtokos személyében bekövetkezett változások a régi és uj birtokos által jelentendők be, és köteles az uj birtokos a bejelentés alkalmával a változás alá jött földrészlet birtoklásához való jogosultságát bizonyító okiratot a nyilvántartás vezetésére hivatott községi (városi) közegnek bemutatni, vagy annak a telekkönyvi hatóság vagy kir. illetékkiszabási hivatalhoz történt benyújtását igazolni, ha pedig a tényleg már beállott birtoklási változás fölött

írásbeli szerződés még nem köttetett volna, a jogügylet megtörténtét, a bejelentés alkalmával a változás alá került földrészlet korábbi tulajdonosa által a jegyző előtt szóbelileg bizonyittatni és a bejelentés megtörténtének igazolására a nyilvántartási jegyzék utolsó rovatát az illető tételnél aláírni, megjegyeztetvén, hogy az utóbb emiitett esetben a nyilvántartási jegyzék utolsó rovatának illető tétele ugy az uj, mint a korábbi birtokos által is aláírandó. 9 II. FEJEZET. Végrehajtási eljárás. A. A községi (városi) végrehajtó közegek teendői. 5.. a) A változás felvételére és tárgyalására hivatott közegek. A változások bejelentésének fölvételére és tárgyalására rendesen azon közeg vagy hivatal van hivatva, mely az 1883. évi XLIV. t.-cz. 11., illetőleg 35. -a értelmében a földadó egyéni kivetésének könyvelését és nyilvántartását eszközli, tehát kis és nagy községekben a községi jegyző (községi adóhivatal), városokban a városi adóhivatal vagy nyilvántartó. b) A birtokváltozások fölvétele körül. 6.. A birtokos személyében beállott s a 3.. értelmében a községi elöljáróságnál (jegyzőnél), városokban a városi adóhivatalnál, illetőleg nyilvántartónál bejelentett változásokat köteles a községi jegyző, városi adóhivatal, illetőleg nyilvántartó az e czélra szolgáló s a jelen utasításhoz I. szám alatt mellékelt minta szerinti nyilvántartási jegyzékbe a bejelentés alkalmával a következő -okban előirt mód szerint azonnal beigtatni és a megjelent birtokost vagy birtokosokat a telekkönyvi hatóságnál és illetékkiszabási hivatalnáli bejelentés elmulasztásából reájuk háruló terhes következményekre, valamint a bemutatott okiratok hiányaira, s végre okirat nem létében annak szükséges voltára figyelmeztetni.

10 105.. A bejelentett birtokváltozások az I. számú nyilvántartási jegyzékbe a következő mód szerint vezetendők be, nevezetesen beigtatandó: a) az 1. rovatba a bejelentett változási esetek folyó száma; b) a 2. rovatba a földrészlet korábbi birtokosának neve; c) a 3. rovatba annak lakhelye; d) a 4. rovatba annak házszáma; e) az 5. rovatba a korábbi birtokos egyéni birtokivének száma; f) a 6. és 7. rovatokon, ha a birtokivben foglalt összbirtok másra száll át az egész birtok" irandó keresztül; ha azonban csak egyes földrészlet száll át más birtokosra, vagy egy vagy több földrészlet két vagy több birtokos között osztatik föl, ez esetben a 6. rovatba a változás alá kerülő földrészlet helyrajzi száma és pedig megosztás esetében tekintettel azon szakasz n) pontjára kellő távolságban, a 7. rovatba pedig azon dülő neve, melyben a földrészlet fekszik. Ha egy birtokosnak több földrészlete esik változás alá, az esetben a nyilvántartási jegyzékbe mindenik külön sorba igtatandó; g) a 8. és 9. rovat azon esetben, ha valamely birtokosnak egy birtokivbe fölvett összes birtoka más birtokosra ruháztatik át, üresen hagyandó, ha ellenben egy birtokivből csak egyes birtokrészletek mennek át más birtokosra, vagy egy vagy több birtokrészlet két vagy több birtokos közt osztatik föl, ez esetben ezen rovatok a fejfelirásnak megfelelőleg töltendők ki; h) a 10. rovatba a változás alá kerülő birtokrészlet térfogata; i) a 11. rovatba annak tisztajövedelme minden esetben bejegyzendő; j) a 12. rovatba az uj birtokos neve; Jc) a 13. rovatba annak lakhelye; l) a 14. rovatba házszáma. A 13. és 14. rovat csak az esetben töltendő ki, ha az uj birtokosnak a községben még nem volna birtoka; m) a 15. rovatba az uj birtokos egyéni birtokivének száma irandó; n) a 16., 17. és 18. rovatok, ha a birtokivbe fölvett összbirtok vagy egy birtokrészlet egészben száll át más tulajdonosra, szintén üresen

11 hagyhatók, és csak az esetben töltendők ki, ha valamely földrészletnek csak egy része megy át az uj birtokos tulajdonába, s ekkor a 16. rovatba a változás alá jött földrészlet helyrajzi száma törve 1. vagy 2-vel stb. A 17. és 18. rovat csak akkor töltendő ki a fejfelirásnak megfelelőleg, ha a változás alá jött földrészletek megosztása következtében az illető földrészletekre nézve az osztálytételek másként alakulnak. A 19. rovatba az illető földrészletből az uj birtokos vagy birtokosok birtokába átment rész vagy részek térfogata, a 20. rovatba pedig annak vagy azoknak tisztajövedelme jegyzendő be. Ha azonban egy földrészlet több birtokosra száll át, akkor a 12. rovattól kezdve minden uj birtokos külön sorba irandó, a 16. rovatba az uj tört alakú helyrajzi számok, a 17. rovatba ezek művelési ága, a 18. rovatba pedig azoknak osztálya igtatandó; o) a 19. rovatba a földrészletek térfogata, a 20. rovatba azok tisztajövedelme egyenkint külön, végre a 21. rovatba bekövetkezett változás oka, ideje és a bejelentés napja vezetendő be s a 4.. végén érintett esetben a változás alá jött birtokrészlet korábln tulajdonosa által ezen rovat irandó alá. Ha a birtokos személyében előforduló változás csere folytán állott be, ez esetben az I. számú nyilvántartási jegyzékbe mindkét változás közvetlenül egymás után következő sorba jegyzendő. 8.. Az előző -ban érintett változás eseteiben az uj helyrajzi számok mindenkor törtszámmal jelölendők meg, például, ha 33 4. helyrajzi számú birtokrészlet háromfelé oszlik, az ekként keletkezett uj birtokrészletek 334/j., 334/ 2., 334/g. helyrajzi számmal jelölendők, és pedig mindenkor ugy, hogy azon uj birtokrészlet, a mely a természetben a 333. számú birtokrészlettel szomszédos a 334/-^, a mely a 335. h. r. számú birtokrészlet mellett fekszik pedig a 334/g. h. r. számot kapja. Ha pedig már a birtokos személyében beállott változás következtében megosztott és törtszámmal megjelölt birtokrészlet jön ujabb változás folytán megosztás alá, p. o. a 34/-^ h. r. számú birtokrészlet osztatik több felé, akkor az uj birtokrészletek 34/ x a, 34/ x b, stb. helyrajzi számokkal jelölendők meg.

12 105.. Ha a bekövetkezett birtokváltozás folytán megosztandó földrészlet egy osztályba volt sorozva, annak tisztajövedelme az uj onnan keletkezett földrészletek között a terület arányában egyszerűen megosztandó. Ha azonban a megosztás alá kerülő birtokrészletre már eredetileg többféle osztály volt alkalmazva, azon esetben köteles a községi jegyző (városi adóhivatalnak e végre megbizott közege, nyilvántartó), az elöljáróság két tagjának és az illető uj tulajdonosoknak közbejöttével a helyszinén a földrészlet tényleges minősége szerint megállapítani, hogy a változás, illetőleg megosztás alá került birtokrészletre alkalmazva volt osztályokból a megosztás folytán keletkezett ujbirtokrészletekre mennyi esik, és ezen megállapításhoz képest az újonnan keletkezett földrészleteket a megfelelő osztályokba sorozni, ugy azonban, hogy ezen osztályozás következtében a megosztás alapjául szolgált eredeti birtokrészletnek földadó alapjául vett össztisztajövedelme ne változzék, p. o. ha a 35. h. r. számú birtokrészlet, mely felerészben az I., hasonfelerészben pedig a II. osztályba van sorozva, három részre osztandó, feltéve, hogy az osztási vonal a föld minőségét elválasztó vonallal egy irányba esik, akkor az újonnan keletkezendő három uj földrészlet közül a 35/ x. h. r. számú részlet az I., a 35/ 2. számú részlet felerészben az I., felerészben a II., a 35/ 3. h. r. számú részlet pedig a II. osztályba helyezendő. Ily esetekben a változás alá jött birtokrészletek megosztása föltétlenül a helyszinén ejtendő meg és az uj birtokosokra a szerint Írandók és osztályozandók, a mint azokat a természetben tényleg birják. 10.. A községre nézve megállapított össztisztajövedelem a birtokosok személyében bekövetkezett változás folytán rend szerint meg nem változtathatik és ezen általános szabálytól eltérésnek csak az esetben lehet helye, ha egy holdnál nagyobb és eredetileg több osztályba sorozott birtokrészlet a birtokos személyében beállott változás következtében annyi felé oszlik, hogy az újonnan keletkezett birtokrészletek területe egy holdnál kisebb lesz, minthogy az ily területek a törvény értelmében nem alosztályozhatók, ily esetben azonban az előző -ban megszabott eljárás szerint a megosztás folytán keletkezett uj birtokrészletekre a tényleges állapot szerint az eredeti birtokrészletnek azon

osztályai alkalmazandók, a melyeknek alkalmazása az eredeti birtokrészletre nézve megállapítva volt tisztajövedelemtől a legcsekélyebb eltérést adja. 11.. A 9. és 10. -ok eseteiben végrehajtott osztályozás ellen a földrészlet tulajdonosa az osztályozás megtörténtétől számított 30 nap alatt felebbezéssel élhet. Ezen felebbezés akár a községi elöljárósághoz szóval vagy Írásban, akár a kir. adófelügyelőhöz, vagy esetleg a községben időközben megjelenő nyilvántartási biztoshoz pedig Írásban nyújtandó be. A föntebbi határidőn túl elkésve beadott felebbezések figyelembe nem vehetők. 12.. 13 A be nem jelentett, de a községi (városi) elöljáróságnak tudomására jutott birtokváltozásokat köteles a községi jegyző (városi adóhivatal vagy nyilvántartó) az I. számú minta szerinti nyomtatványon ugyan, mindazonáltal külön jegyzékbe az összes rovatok pontos kitöltése mellett felvenni, a jegyzet" rovatba pedig a következő észrevételt: a bejelentés elmulasztása miatt hivatalból" beigtatni. 13.. A birtokos személyében bekövetkezett változás folytán megosztás alá került földrészletekről a kataszteri térképek nyilvántarthatása czéljából tartozik a községi jegyző (városi adóhivatal vagy nyilvántartó) a jelen utasításhoz II. sz. al. mellékelt minta szerint külön jegyzéket vezetni. Ezen jegyzéknek minden egyes lapjára a megosztás alá került földrészletnek megosztás előtti eredeti, ez alá pedig annak megosztás utáni térvázlata rajzolandó, a megosztás előtti régi és a megosztás utáni uj helyrajzi számok föl- és a szomszédos földrészletek helyzajzi számainak melléjegyzésével. 14.. Az I. számú minta szerinti rendes nyilvántartási, valamint a 12. és 13. -ok értelmében vezetett külön jegyzékek minden év deczember havának 15-ik napján keltezendők, lezárandók, a községi jegyző (városi adóhivatal

14 vagy nyilvántartó) által, annak jeléül, hogy a fölvett változások a községnél létező adóiimnkálaíokban szabályszerüleg keresztülvezettettek, aláirandók és a kir. adófelügyelőhöz beterjesztendők. A jegyzékek lezárása után érkezett bejelentések és bejelentés nélkül tudomásra jutott birtokváltozások a következő évre nyitott jegyzékekbe vezetendők be; c) A bir to k vá 11ozás o knak az adómunkálatokban keresztülvitele körül. 15.. A birtokos személyében előfordult változásokról vezetett I. és II. minta szerinti nyilvántartási jegyzékbe fölvett birtokváltozások a nyilvántartás vezetésére kötelezett községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) által az egyéni birtokivekben esetenkint; de minden év deczember hava 15-ik napjáig föltétlenül keresztülvezetendők, a változott egyéni birtokivek az adónak egyéni felosztása előtt lesommázandók és azokból az egyéni adófölosztási jegyzékbe már az ekkép kiigazított egyénenkénti tisztajövedelem és adóösszeg vezetendő be, hogy annak alapján a következő évre az adó egyéni helyes kivetése eszközöltethessék. 16.. A fölmerült és jegyzékbe foglalt birtokváltozásoknak az egyéni birtokivekben történendő keresztülvezetésénél a következő eljárás követendő: a) ha valamely birtokivben foglalt összes birtokrészletek a korábbi birtokosról egy uj birtokosra ruháztatnak át, akkor a birtokiv czimlapján a volt birtokos neve olvashatólag keresztülhuzatván, a fölé az uj birtokos neve, lakhelye, házszáma, és ha a községben más hasonnevű birtokos is van, megkülönböztető elnevezése a nyilvántartási jegyzék vonatkozó tételszámára való hivatkozással tisztán és olvashatólag följegyeztetik. Azon esetben, ha az uj birtokosnak a községben már van birtokive és a birtokos azt kivánja, hogy uj birtoka is az ő régi birtokivébe vitessék át, akkor a megszűnt birtokos birtokivének czimlapján eszközölt törlésen kivül a birtokiv béltartalma is kereszthuzás által törlendő, és a jegyzet" rovatba következő észrevétel: átvitetett a ( ) számú birtokivbe, lásd I. számú nyilvántartási jegyzék ( ) tételszámát", irandó. Az ekként törült birtokrészletek a birtokos régi birtokivébe akként viendők át, hogy a régi birtokiv korábbi összege alá a szaporodáskép átjött

15 helyrajzi számok folyó sorrendbe külön-külön vonalon följegyeztetvén, az előbbi összeghez adatnak, a jegyzet" rovatba pedig a következő észrevétel: áthozatott a ( ) számú birtokivből, lásdl. számú nyilvántartási jegyzék ( ) tételszámát", iratik ; b) ha pedig egy birtokivből csak egyes helyzajzi szám alatti birtokrészletek szállnak át más birtokosra, ez esetben a változás alá jött birtokrészletek korábbi birtokosának birtokivében olvashatólag keresztülhuzatnak, térmértékük és tisztajövedelmük pedig a birtokiv végösszegei alá Íratván, azokból levonatik. Az ily módon törölt birtokrészletek szaporodásképen az uj birtokos ivébe az a) pontban előirt mód szerint vezetendők át; c) ha egy helyrajzi szám alatt fölvett birtokrészlet több birtokos között osztatik föl, akkor a korábbi birtokos birtokivében a változás alá jött birtokrészlet a b) pont alatt előirt módon még azon esetben is törlendő, ha az illető birtokrészletnek egyrésze a korábbi birtokos tulajdona marad is. A törölt birtokrészletnek a korábbi birtokos tulajdonában maradt része ennek, az uj birtokosok tulajdonába átment részei pedig ezeknek birtokivébe, a már föntebb elmondott elvek szerint vezetendők át; d) ha valaki, a ki a községben birtokivvel még nem birt, ott egy v#gy több birtokrészietet szerzett, az ily birtokos részére uj birtokiv nyitandó és ezen uj birtokiv, az utolsó birtokiv száma után következő folyószámmal jelölendő meg. 17.. A mennyiben a községi jegyzők (városi adóhivatalok, nyilvántartók), a nyilvántartás és keresztülvezetés körüli teendőket nem a jelen utasitásban kijelölt módon, vagy nem a kitűzött határidőben teljesítenék, ellenök az 1883. évi XLIV. t.-cz. II. fejezet 37. -ának szigora fog alkalmaztatni. d) Adótárgyváltozások eseteiben. 18.. A községi elöljáróság (jegyző, városi adóhivatal, nyilvántartó), köteles a felek által nála bejelentett vagy általa fölfedezett adótárgyváltozási eseteket (I. fejezet, 2.., 3. és 4. pontja) a jelen utasításhoz csatolt III. számú

16 minta szerinti jegyzékbe foglalni és ezen jegyzéket az illetékes kir. adófelügyelőhöz havonkint beküldeni, esetleg a községben (városban) időközben megjelenő nyilvántartási biztosnak elismervény mellett átadni. e) A községi határ változása esetében. 19.. Ha a község határa jogerejü birói ítélet, egyezség, közigazgatási határozat vagy törvényhozási intézkedés következtében változott és ezen változás tagosítással vagy másnemű birtokrendezéssel, a mely esetekre nézve a 21 53. -okban tétetik intézkedés összekötve nincs, a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) az ezen változás folytán szükségessé vált telekkönyvi átalakítás körül a nyilvántartási biztosnak segédkezni köteles; ha azonban a község határában telepítés sat. folytán uj adóközség keletkezik vagy egyik adóközségtől a másikhoz nagyobb területek, puszták csatoltatnak át és a helyszínén megjelent nyilvántartó biztos azt tapasztalná, hogy a beállott változás oly mérvű, a melynek a földadómunkálatokban való keresztülvezetése a nyilvántartás vezetésére hivatott községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) tulajdönképeni föladatát meghaladja, tartozik a község a 27.. értelmében a változás alá esett terület birtokosainak költségére az idézett -ban megszabott dijazás mellett ügyvezetőt fölfogadni, a ki az átcsatolandó területek ki- és átkebelezését s uj adóközség keletkezése esetében ennek munkálatát a nyilvántartási biztos utasítása értelmében a 21. és következő -okban előirt mód szerint teljesiti, illetőleg elkészíti. 20.. A községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) köteles az ideiglénes adómentességek engedélyezése tárgyában a községhez benyújtott folyamodványokat a kir. adófelügyelőhöz 8 nap alatt beküldeni, az engedélyezett ideiglenes adómentességeket az illető egyéni birtokivekben és az egyéni adófelosztási jegyzékben szabályszerűen nyilvántartani és az adómentességi időtartam lejártával az ily földrészletekre kiszámított tisztajövedelem alapján az adót előírni, illetőleg kivetni. A nyilvántartó közegeknek e részbeni mulasztása az 1883. évi XLIY. t.-cz. 37. -ában érintett következményeket vonja maga után.

17 f) Tagosítás vagy másnemű birtokrendezések eseteiben. 21.. Ha a község határában birtokrendezés, tagosítás, legelő elkülönítés, erdőkihasitás vagy telepítés hajtatott végre, és ennek folytán a birtokváltoztatásokkal az addigi mivelési ágak is egészben vagy csak részben változtak, az érdekelt község az uj állapot szerinti birtokba vételtől számított hat hónap alatt az alább következő -okkan meghatározott elvek szerint uj földadókataszteri munkálatot tartozik készíteni. 22.. Ha azonban a birtokrendezés, tagosítás a község határának csak bizonyos részére terjedt ki, az esetben uj munkálat csak ezen határrészre nézve készítendő, a rendezés által nem érintett részek pedig az újonnan készített munkálatokba az érvényben levő munkálatokból a topográfiái sorrend megtartásával egyszerűen átveendők. 23.. Ha a községben csak egyszerű legelőelkülönités vagy erdőkihasitás történik, vagy az ennek folytán a közbirtokosok birtokába átment terület azok között egyszerűen fölosztatik, az esetben uj adómunkálat nem készítendő, hanem az igy beállott változás a munkálatokba a 19. -ban előirt mód szerint nyilvántartás utján veendő föl. 24.. Midőn valamely község bármely oknál fogva a határ más részére telepedik át, ezen esetben az uj munkálat csak a változott határrészekre nézve készítendő, a kitelepülés által nem érintett földrészletekre nézve azonban a topográfiái sorrendre való tekintettel, minthogy az mindenkor a belső telkeknél kezdendő meg, változás csak a helyrajzi számok tekintetében tehető; azok mivelési ága és osztálya ellenben az érvényben levő telekkönyvi fölvétel szerint meghagyandó, de a korábbi helyrajzi szám a birtokrészletek azonosithatása czéljából az uj helyrajzi szám mellé a telekkönyv szélére (margó) irandó. 2

18 105.. Mihelyt a község határában a 21. -ban érintett változás beállott, tartozik erről a község a kir. adófelügyelőnek azonnal jelentést tenni s egyúttal az iránt is nyilatkozni, vájjon kész és képes lesz-e fölfogadandó ügyvezetője által az uj munkálatot a kitűzött határidő alatt elkésziteni. 26.. Az ügyvezető a község által mindenkor az illetékes közigazgatási hatóság és a nyilvántartási biztos közbejöttével fogadandó föl, olyképen, hogy annak dija kataszteri hold- és földrészletenkint három krajczárt meg ne haladjon. A munkálatok készitésével járó egyéb költségek (nyomtatványok, fuvar, birtokbemondók dijai stb.) a községet terhelik. Ezen költségek, valamint az ügyvezetőnek a föntebbi mód szerint szerződésileg megállapított dijai az egyes községi birtokosokra, változott földrészleteiknek és birtokoknak hold számához képest vetendők ki. Ha a községi határnak csak egy bizonyos része tagosittatott és igy ujmunkálat csak a változott határrészre nézve készítendő, a tagosítás (birtokrendezés) által nem érintett területek pedig a régi adótelekkönyvből az uj adótelekkönyvbe a topograficus sorrend megtartásával egyszerűen átvezetendők, ezen átvezetésért az ügyvezetőt hold- és földrészletenkint egy krnyi díjazás illeti meg. 27.. A község, illetőleg felfogadandó ügyvezető által a következő munkarészek készítendők: a) határleirási jegyzőkönyv; b) a munkálatok megindítása alkalmával a nyilvántartási biztos által kitűzött mintaterek jegyzéke; c) az osztályok felállítása iránti javaslat; d) a betüsoros névjegyzék; e) a földadósorozati telekkönyv; - f) a részletes osztálykivonat; g) az egyes birtokosok birtokát kitüntető egyéni birtokivek, s végre h) az egyéni birtokivek összesítésének (summarium) három példánya.

19 28.. Az előző -ban felsorolt munkálatok elkészítésére a község a felfogadott ügyvezető mellé a községbeli birtokosokból ideszámítva a nagybirtokosság egy vagy több képviselőjét is, az illetékes közigazgatási hatóság (szolgabíró) közbejöttével külön (kataszteri) választmányt alakit, a mely választmány a község határában létező földrészletek helyszíni felvétele alkalmával az ügyvezetővel együtt működik, és a nyilvántartási biztost és nyilvántartási felügyelőt, hivatalos eljárása közben támogatni köteles. 29.. A 27. -ban felsorolt munkarészek az ügyvezető által a 28.. értelmében megalakított községi (kataszteri) választmány közreműködése mellett a nyilvántartási biztos utmutatása és a következő -okban körülirt elvek szerint, az érvényben levő munkarészek mintájára a tényleges állapotnak megfelelőleg készítendők. 80.. Az uj földadómunkálatok megindításához szükséges érvényben levő határleirás és adótelekkönyv, valamint a birtokrendezésre, tagosításra vonatkozó mérnöki munkarészek (földkönyv és térkép) az uj munkálatok megindítása alkalmával az elöljáróságnak a községben megjelent nyilvántartási biztos által téritvény mellett adatnak át, és az elöljáróság köteles az igy átvett munkarészeket az uj munkálatok elkészítése után a felülvizsgálatot teljesítő nyilvántartási biztosnak az adott téritvény mellett ép állapotban visszaszolgáltatni. 31.. A 27.. értelmében első sorban az adóközség határának leírására vonatkozó jegyzőkönyv lévén elkészítendő, e végből a községi határ, a szomszédos községek elöljáróinak jelenlétében történt körüljárás után a határleirási jegyzőkönyvben határozottan megjelölendő. A határleirás olyképen készítendő, hogy a határjáró és leíró választmány a határleirást, a határvonalat sehol el nem hagyva azon pontnál fejezi be, melynél azt megkezdette; e szerint tehát a határleirási jegyzőkönyvbe sem a községhez nem tartozó idegen terület fel nem vehető, sem pedig abból a község területének valamely része ki nem hagyható. 2*

20 Ha a község területe és határvonalai a jelen utasitás 21. -ában emiitett változás által nem érintettek, az esetben a korábbi határleirás változatlanul meghagyható, ellenkező esetben azonban az uj határvonalak az előző pont értelmében megállapit.andók és azok leirása jegyzőkönyvbe foglalandó, s egyúttal az érdekelt szomszédos községek határleirási jegyzökönyve is a szerint kiigazitandó. 32.. Az uj földadó munkálatok készitése alkalmával a községben előforduló és ugyanazon mivelési ágba tartozó területek termőképességük szerint az illető osztályozási vidékre nézve az 1875. évi VII. t.-cz. alapján megállapított tisztajövedelmi fokozatok alkalmazásával a nyilvántartási biztos által kijelölt mintaterekhez hasonlítva osztályozandók, mely czélból az ügyvezető a nyilvántartási biztos által kitűzött mintaterek jegyzékét a IV. szám alatt mellékelt minta szerinti nyomtatványon azonnal elkészíteni és az osztályok felállítása iránti javaslatot az osztályozás végrehajtása czéljából a nyilvántartási biztostól másolatban kivenni tartozik. Ezen két munkarész a helyszíni felülvizsgálat alkalmával a többi munkarészekkel együtt a nyilvántartási biztosnak adandó át. 33.. A földadómunkálatok főalapját az adótelekkönyv képezvén, annak készítésére a legnagyobb gond fordítandó, minélfogva a község ügyvezetője a szükséges utasításokkal a nyilvántartási biztos által ellátandó és teendőire nézve alaposan kitanítandó. 34.. Az adótelekkönyvbe minden egyes birtokrészlet a községben létező dűlőknek sorrendjében helyirati (topográfiái) fekvés szerint veendő fel, a tényleges birtokos nevének, esetleg megkülönböztető elnevezésének, lakhelyének, házszámának, a birtokrészlet térfogatának, mivelési ágának és azon minőségi osztálynak bejegyzése mellett, melybe a 28. -ban emiitett választmány által a kijelölt mintatérnek megfelelőleg soroztatott. Különös súly fektetendő arra, hogy az esetleg már elévült házszámozás a földadótelekkönyv elkészítése előtt reudeztessék.

21 105.. Az 1875: VII. és 1883: XLIV. t.-cz. értelmében a földadó az adóköteles földrészlet tényleges birtokosát terhelvén, a birtokos nevének a kataszteri munkálatba történt bejegyzése törvényes birtoklási, illetőleg tulajdonjogot nem ad, minélfogva a kataszteri telekkönyvbe a jogczimre való tekintet nélkül rendesen a tényleges birtokos neve jegyzendő be, a mennyiben azonban valamely földrészlet birtoklása vitás, ezen körülmény a telekkönyvnek észrevételi" rovatában feljegyzendő. 36.. A földrészletek térfogata az adótelekkönyvbe, a tagositási vagy egyéb felmérések alapján készült földkönyvek és hitelesített térképek nyomán, a hol pedig a részletes kataszteri felmérés már megtörtént, ennek vagy a részletes felmérésnek végrehajtása után felmerült változásokat kitüntető mérnöki helyszínelés adatai alapján, és pedig 1600 öles holdakban s egész négyszög ölekben veendő fel. 37.. Minden egyes földrészlet azon mivelési ág szerint veendő fel, melyben rendesen használtatik. A figyelembe veendő mivelési ágak a következők: a) szántóföld; b) kert; c) rét (kaszáló); d) szőlő; e) legelő; f) erdő; g) nádas. Oly földrészletek, melyek a felsorolt mivelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének, de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mivelési ágba sorozandók, melyekbe azelőtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a velük határos vagy hozzájuk legközelebb fekvő hasonminőségü földrészletek tartoznak. (1875. évi VII. t.-cz. 11. -a.) Ilyenek különösen a vasutakhoz kisajátított, valamint katonai lovardákhoz használt területek, kőbányák, téglavetők, rakhelyek, szérűs kertek,

22 vályogvető helyek, bányák és huták gorczai, mész, fősz (gipsz), agyag és homokvermek, tőzegásó-helyek, vasuttöltések, vasúti anyaggödrök és más hasonló telepek. 38.. Az uj telekkönyvbe egy helyrajzi szám alatt veendő fel az egy birtokos tulajdonát képező s egy darabban fekvő és ugyanazon mivelési ághoz tartozó terület; ugyanazért, ha egyes földrészletek a kitűzött mintaterekhez hasonlitva több osztály jellegével birnak, a helyrajzi szám meghagyásával azok az illető osztályokba sorozandók és az alkalmazott osztályok aránya az osztály" rovatban törtalakban fejezendő ki, a terület számszerinti felosztása pedig az észrevételi" rovatban eszközlendő. Egy holdnál kisebb birtokrészletek nem alosztályozhatók. 39.. Ha a tagositás alkalmával egy szám alatt felvett terület tényleg több mivelési ág szerint használtatik, az ily birtokrészlet az uj adómunkálatban annyi külön helyrajzi szám alatt veendő fel, a hány mivelési ágban tényleg és rendesen kezeltetik. 40.. Azon területek, melyek a törvény értelmében földadó alá nem esnek, az adótelekkönyvben helyirati (topográfiái) sorrendben veendők fel, térfogatuk a terméketlen" rovatába irandó, minőségük pedig az erre vonatkozó jelzés" rovatba jegyzendő be. 41.. A községben előforduló minden birtokos vezeték- és keresztneve, lakhelye, házszáma s a hasonnemü birtokosoknak, netalán a községben szokásos megkülönböztető elnevezése betíisorozatos külön jegyzékbe irandó, és mindenik birtokos neve mellé a birtokához tartozó minden egyes földrészlet helyrajzi száma bejegyzendő. 42.. Az uj földadótelekkönyvbe felveendő földrészletekre, azon tiszta jövedelmi fokozatok (tarifák) alkalmazandók, melyek az 1875. évi VII. t.-cz.

alapján végrehajtott földadószabályozás folyamán azon becslőjárás illetőleg osztályozási vidékre nézve, melyben a község fekszik, megállapittattak. 43.. Uj földadó munkálatok készítése esetében azon ártéri birtokoknál, melyek az 1875-ik évi VII. t.-cz. rendelkezései szerint végrehajtott osztályba sorozás után vagy oly időben, midőn a sorozásnál a védmüvek által elért jövedelem emelkedés már figyelembe vehető nem volt az 1871. XXXIX. és XL. t.-cz. (illetve 1885. XXIII. t.-cz.) értelmében készített és kezelt védmüvek által, akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén árinentesittettek s ezen költségekre a kataszterben megállapított tisztajövedelemnek legalább ötszörös mennyisége igényeltetett, habár a birtokrendezés vagy tagosítás által vagy ezt megelőzőleg ezen birtokok mivelési ága változott is, az érvényben álló kataszter alapján kivetett adó 15 évig s a mennyiben a 2.. 7. b) pontja értelmében azok adómentessége meghosszabbíttatott volna, a meghosszabbított adómentességi időtartam lejártáig, a mennyiben benyújtott kérelem folytán az adó változhatatlansága kimondatott, meg nem változtatható, mely czélból az uj állapot szerinti felvételen kivül az ily birtokrészleteknél az uj adótelekkönyv és egyéni birtokiv észrevételi" rovatában az uj munkálatok készítése idejében érvényben levő kataszteri tiszta jövedelem az osztály ki vonat alapján bejegyzendő és az uj felvétel szerinti helyrajzi szám mellé a telekkönyv szélére az ily részletek azonosítása végett a korábbi helyrajzi szám is beírandó. 44.. Az osztály kivonatba a községben levő mivelési ágakhoz s azokra nézve megállapított osztályokhoz tartozó földrészletek helyrajzi szám szerinti sorrendben a dülő nevével és térfogatukkal együtt bejegyzendők, a térfogat osztályonkint összegezendő és minden egyes mivelési ág után az oldalok ismétlése elkészítendő s annak alapján az osztály kivonat végén mivelési ágankint s osztályonkint a főösszesités egybeállítandó. 45.. Az egyes birtokosoknak az adóközségben létező összes birtoka az uj adótelekkönyvből földrészletenkint kivonandó és az egyéni birtokivekbe, 23

24 melyekbe a birtokos nevén, házszámán és esetleg megkülönböztető elnevezésén kivül, minden egyes földrészlet helyrajzi száma, térfogata és osztálya, valamint azon dülő neve is, melyben a földrészlet fekszik, beírandó, végre pedig a birtokivekbe bejegyzett földrészletek térfogata mivelési ágankint leösszegezendő. A közös birtokok, a közbirtokosok nevének esetleges megkülönböztető elnevezésének, lakhelyének, ha a községben lakik házszámának és a birtoklási aránynak feljegyzése mellett külön közös birtokivbe veendők fel. 46.. Az egyéni birtokivek alapján azok összesitésének (summarium) három egyenlő példánya készitendő el, melybe a birtokivek folyó száma szerint betűrendben a birtokosok neve azok birtokának mivelési ágak szerinti térfogata bejegyzendő. 47.. Mihelyt a községi ügyvezető a jelen utasitás 27. -ában felsorolt munkarészeket a 28. -ban emiitett községi választmány közreműködése mellett elkészitette, tartozik ezen körülményt további eljárás végett a kir. adófelügyelőnek bejelenteni. 48.. A munkálatok helyszini felülvizsgálatára a nyilvántartási biztos által kitűzött határnapot köteles az elöljáróság (városi polgármester) a községben (városban) legalább 8 nappal előbb szokott módon közzétenni s a helyben nem lakó birtokosoknak posta utján tudomására hozni oly czélból, hogy érdekeiket a felülvizsgálat alkalmával kellőleg képviselhessék. 49.. A nyilvántartási biztos által a helyszinén megvizsgált s a nyilvántartási felügyelő által alakilag és lényegileg felülvizsgált és jóváhagyott uj munkálatokból a kir. adófelügyelő által téritvény mellett kiküldött uj kataszteri telekkönyvet és egyéni birtokiveket tartozik az elöljáróság a község házánál 30 napi közszemlére kitenni s erről a birtokosokat az előző. rendelkezései szerint oly figyelmeztetéssel értesíteni, hogy birtokaiknak netaláni sérelmes telekkönyvi felvétele, nevezetesen a birtokbejegyzés helytelensége

ellen, ha oly birtok van nevükre irva, melyet az uj munkálat készítésekor nem bírtak, vagy, ha saját birtokuk másnak nevére van irva, avagy átalában nincsen felvéve, a földrészletek térfogata ellen hiteles felmérési adatok alapján, a mennyiben pedig a térfogat a tagositási földkönyvből tévesen vezettetett volna át, a tagositási földkönyvre való egyszerű utalással s végre a földrészleteknek mivelési ág és osztályba sorozása ellen, a fentebbi határidő alatt felszólalhatnak és felszólalásaikat az elöljáróságnál szóval bejelenthetik vagy irásba foglalva beadhatják. 50.. A felszólalások érvényesítésére kitűzött 30 napi határidő lejártától számított 8 nap alatt köteles az elöljáróság a nála bejelentett és a községi jegyző által jegyzékbe foglalt vagy hozzá Írásban beadott felszólalásokat további intézkedés végett a kataszteri telekkönyvvel együtt a kir. adófelügyelőhöz különbeni felelősség terhe mellett azonnal beküldeni s azon napot, a melyen a 30 napu felszólalási határidő lejárt, egyúttal tüzetesen megjelölni. 51.. A munkálatok ellen az előző. értelmében benyújtott egyéni felszólalások helyszíni felülvizsgálására a nyilvántartási felügyelő által kitűzött határnapot az elöljáróság (városi polgármester) a községben (városban) a 48. -ban előirt mód szerint közzétenni köteles. 52.. A mint az egyéni felszólalások jóváhagyott vizsgálati eredménye alapján helyesbített egyéni birtokivek és azok összesítése a kir. adófelügyelő által a községi elöljáróságnak megküldettek, tartozik a jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) azok alapján a kir. adófelügyelő rendeletéhez képest az egyéni adófelosztási jegyzéket nyomban kiigazítani, a felszólalók adókönyvecskéiben az előírást helyesbíteni és a közvetlen adófizetőkre nézve ennek folytán beállott változást a kir. adóhivatalnál bejelenteni. 53.. A kataszteri helyszinelési felügyelőség által részletes felmérés vagy utólagos mérnöki helyszínelés folytán végzendő munkálatok körül a községi 25

26 elöljáróság és kataszteri választmánynak ugyanazon kötelességei vannak, mint a melyek fentebb a tagositás folytán készülő uj munkálatokra nézve megszabattak, mindazonáltal oly különbséggel: hogy ezen esetekben az ügyvezetői teendők a helyszinelési becslöbiztosok által láttatnak el. g) Az elemi károk eseteiben. 54.. A közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. 49. -a értelmében az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ily elemi csapások: a) jégeső, árviz és tűz, b) a terményeknek rovarok általi elpusztítása nagyobb kiterjedésű, egész dűlőket magukban foglaló területeken, c) szántóföldekre nézve: aa) oly fagy, vagy földárja által okozott árviz, mely egész dűlőket magukban foglaló területeken, bb) tartós szárazság s az a) és b) pont alatt felsorolt oly elemi csapás, mely egész dűlőket magukban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg, hogy a megkárosított földek azon évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké átalában nem tétethetnek ; d) szőlőkre és komlókertekre nézve a fagy és jégeső. A mint a káreset a községi elöljáróságnál a 3.. e) pontja értelmében az illető birtokosok vagy ezek képviselője által bejelentetett ezen bejelentés vételétől számított 3 nap alatt, községekben a községi biró a jegyző közreműködésével két esküdt által, városokban a polgármester egy városi tanácsnok által a helyszínén szemlejegyzőkönyvet vétet fel, melyben meghatároztatik az elemi csapás természeti minősége és felsoroltatnak mindazon dűlők és helyrajzi számok, melyekben a termés károsult, vagy a ház, mely leégett vagy az árviz által elpusztíttatott.