A Környe-Bánhidai Egyházközség megalakulása Kétszáz évig, ha éltek is protestánsok a faluban, számuk elenyészı lehetett.
Dr. Edelényi- Szabó Dénes :Komárom megye felekezeti és nemzetiségi a mohácsi vésztıl napjainkig Budapest, 1927, 15-16.oldal Csak a szénbányászat kialakulása után betelepülı bányászok változtatták meg az arányt, de még így is az 1920-as népszámlálás adatai szerint a reformátusok aránya öt százalék alatt maradt. 1900-ban a lakosság száma 2220, ebbıl református 61, 1910-ben 3638 lakosból 218 a református, 1920-ban 5005 lakosból 239.6 A további változásokat, a reformátusok számának növekedését jól jelzik az 1938-ban megjelent vármegyei monográfia adatai: Ezek szerint Bánhida össznépessége 9800 lélek. Ebbıl 4800 lakott belterületeken, 4400 bányatelepen, 150 a villamos erımőtelepen, 100 Körtvélyespusztán, 90 Síkvölgypusztán és kb. 230 a MÁV állomáson. Vallási tekintetben 8300 lélek a r. kat., 850 a ref., 55 a g. kat., 320 az ág. ev. és 90 az izraelita egyház híve. [ ] A református egyház 1930-ban alakult. Elsı lelkésze Kiss Gyula missziós lelkész volt. Istentiszteleteket a községi tanácsteremben tartanak. Jelenlegi lelkésze Somogyi István. 1 1 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelıre egyesített vármegyék múltja és jelene. Bp. 1938. p. 536.
36, Tárgyalás alá került Németh Zsigmond környei presbyter és társai, valamint a Bánhidán élı reformátusoknak az iránti kérelme, hogy a környei fiókegyházat önálló missziói egyházzá alakíthassák Környe központtal hogy Környén és vidékén, valamint a Bánhidán élı reformátusok megfelelı lelki gondozásban részesüljenek s az iskolás gyermekek hitoktatása is kellı képen teljesíthetı legyen. Egyhm. Kgy. örömmel látja a Környén és vidékén valamint a Bánhidán szétszortan élı reformátusoknak vallásunkhoz való hőségét és ragaszkodását, s azt a lelki szomjuságot, hogy lelkészi gondozás alá óhajtanak kerülni: tekintettel azonban arra, hogy a missziói egyházzá alakuláshoz szükséges elıkészületek nincsenek megtéve s egyelıre még a szükséges anyagi eszközök is hiányoznak, a kérdést csak ugy tudja megoldani, hogy a környei ref. hívek lelki gondozását a dadi lelkészre bízza s az ezen körzetben élı híveink lelki gondozásának késıbbi megoldását az egyházmegye elnökségére bízza és éber figyelmébe ajánlja. Errıl Németh Zsigmond környei presbyter értesítendı. 2 14/l. Esperes ur jelenti, hogy a Környe-bánhidai hívek lelkigondozásának kérdését sikerült megoldani missziói s. lelkészi állás megszervezésével Környe székhellyel s ezen állásra püspök ur kinevezése alapján Kis Gyula s.lelkész mőködik f. é. február hó 1 tıl dicséretreméltó buzgósággal. Bánhidán is megalakult a presbytérium, az egyház gondnokául Tóth Miklós jegyzı urat választották meg, kinek áldozatkészsége tette lehetıvé, hogy 300 P. értékben urasztali szt. edényeket vásároltak: egy ezüst tálcát és egy borkancsót pedig Tóth Miklós és neje adományoztak. A missziói s. lelkészi állás megszervezésérıl szóló jelentéssel kapcsolatban javasolja esperes ur, hogy mivel Kecskédet a környei missziói s. lelkész könnyebben gondozhatja, Dadtól csatoltassék a Környe-bánhidai missziói körzethez. Egyhm. Kgy. örömmel veszi tudomásul a Környe-bánhidai missziói s. lelkészi állás megszervezését és esperes urnak ezen ügyben tette szives fáradozásáért köszönetét nyilvánítja, de 2 A Tatai ref. egyházmegye közgyőlésének jegyzıkönyvébıl, Tata, 1929. július 17. Lelıhely: Tatai egyházmegye levéltára, Ács, Közgyőlési jegyzıkönyvek, Jegyzıkönyv 1929-32, 20-21.o.
köszönetét fejezi ki a bánhidai hívek áldozatkészségéért, mellyel az urasztali szt. edényeket beszerezték, fıként pedig Tóth Miklós községi jegyzı, gondnok urnak és nejének szíves adományáért, buzgóságáért, tettre-serkentı példaadásáért, mellyel ottani híveink lelkében is megindították az egyházunk iránti szeretetnek és ragaszkodásnak áldozathozatalban megnyilvánuló érzéseit. Tekintettel az esperesi jelentésben felhozott okokra Kgy. Kecskédet Dadtól a Környe-bánhidai missziói körzethez csatolja, mirıl a ftdı egyházkerületi közgyőlést tisztelettel értesíti. 3 Hosszú, nehéz munka vette kezdetét, azzal, hogy 1930. február 16-án Kiss Gyula református lelkész a bánhidai községházán megtartotta az elsı református istentiszteletet. A dátumot Miklós Dánielné, született Laposa Erzsébet jegyezte fel Bibliájába. 3 A Tatai egyházmegye közgyőlésének jegyzıkönyvébıl, Tata, 1930. július 23. Lelıhely: Tatai egyházmegye levéltára, Ács, Közgyőlési jegyzıkönyvek, Jegyzıkönyv 1929-32, 75.o
Elıször szórvány gyülekezet volt, majd 1933-ban a környei egyház filiája lett, 1936-ban pedig társulva a környei reformátusokkal megalapították a Környe- Bánhidai Református Egyházközséget, amelyhez kilenc szórvány tartozott. Ekkor került többek között a vértesszılısi szórvány gyülekezet is a környebánhidai egyház gondozásában. Korábban Tatához tartozott. Somogyi István lelkipásztoré az érdem. Vállalta a nem kevés fáradsággal járó missziós tevékenységet, járta a környezı falvakat, pusztákat, felkereste a szórványban élı református családokat. Közöttük is ellátta a lelkipásztori szolgálatot. A szervezımunka mellett legfontosabb feladatának tartotta a templomépítést. Megindult a küzdelem a saját templomért és iskoláért, a gyülekezet országos győjtıakcióba kezdett. A bánhidai politikai község - egy a Fıtisztelető és Nagyméltóságú Egyetemes Konvent-hez írt kérelem alapján - nem szívlelte a községházán sokáig ıket: renoválás ürügye alatt onnan is kitettek bennünket. Ideiglenesen most az ágh. ev. templomban jövünk össze. Ez a templom azonban Bánhida szélén van és a reformátusainknak 3 irányból és 3 kilométert kell megtenniük amíg oda érnek.
Templom- és iskolaépítés Fıtisztelető és Nagyméltóságú Egyetemes Konvent! Alulírottak azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Fıtisztelető és Nagyméltóságú Egyetemes K., hogy a bánhidai ref. egyháznak templom és iskola építése befejezéséhez 6000 pengı közalapi segélyt nyújtani szíveskedjék. Kérésünk támogatásáért legyen szabad elıadnunk, hogy az 1930-ban missziói s. lelkész által elıször összehozott híveink 80 százalékban a legcsekélyebb keresetükbıl élnek. Csak három vitéz egyháztagnak van földje és 35 egyháztagnak saját háza. A többi bérbe lakik. Az egyház tagok már azzal, hogy Környével együtt anyagilag lehetıvé tették, hogy Környe-Bánhida név alatt 6 község és 14 külterület 1936-ban társegyház lehetett, bizonyosságot tettek arról, áldozatok árán is akarják az egyház fennállását, életét és virágzását. A Habsburg királyaink alatt folyó magyar és vallásüldözés teljesen elpusztította a bánhidai egyházat, vagyonából nem maradt más meg csak egy romállapotban lévı úrvacsorai ónkancsó. A református egyházi tagok közül pedig senki. Akik ma a bánhidai egyházat alkotják mind az utóbbi 30 év alatt költöztek Bánhidára. A 40? családból kettı sem jött ugyanabból a községbıl, egy asztaltól és egyházból.. Az egyháznak az alapja a sors útját az ország legkülönbözıbb részeibıl összeverıdött reformátusok a hite, gyülekezeti életét élni akaró vágya volt. Az istentiszteleteket pedig a községháza tanács termében tartottuk, ebben az évben azonban renoválás ürügye alatt onnan is kitettek bennünket. Ideiglenesen most az ágh. ev. templomban jövünk össze. Ez a templom azonban Bánhida szélén van és a reformátusainknak 3 irányból és 3 kilométert kell megtenniük amíg oda érnek. Az egyház már igen harcol azért, hogy iskola és templom legyen. 1934-ben kérvényezett iskola felállításához személyes közbenjárást. 1938 telén járult hozzá a minisztérium 6000 P. építési anyagot helyezett kilátásba. A politikai község, amely gondos bıkezőséggel támogatja a róm. kath. egyházat és iskolát, eddig minden kérésünket elutasította. Templom helyet sem adott. Azt is katolikus ember közvetítésével tudtuk csak venni megfelelı helyen. 1820 öles telekért 500 pengıt kellett fizetnünk. A miniszteri döntés után újból a községhez fordultunk és kértük, hogy adjon három alkalmas telke közül egyet ref. egyháznak iskolájára számára és adjon létszámunknak megfelelı segélyt. A telek kérés elıl teljesen elzárkózott. Segélyképpen pedig 6000 pengıt, vagyis annyit szavazott meg, amennyit a minisztérium kilátásba helyezett. Megjegyezte még a képviselı testület, hogy az összeg jóval az arányon felül van. Hosszas tanulmányozás után sikerült kimutatni, hogy az iskolafejlesztés nem nyugszik a canonica visitátión, tehát a ref. egyháznak még 12.000 pengı jár. Ezt a kérést azzal utasították el, hogy az új róm. kath. iskola telke s épülete sincs a róm. kath. egyház nevén, hanem a
községén, tehát azt nem adták segélyképpen az egyháznak. Ezt a határozatot megfellebbeztük azon az alapon, hogy a tulajdonjog kérdése a segítés tényét nem befolyásolja. A fellebbezés március óta a Komárom megyei törvényhatósági biztos elıtt van, és csak most hívták fel a községet új határozat hozatalára. Az iskola építésére kilátásba helyezett állami és községi segély módot nyújtott volna arra, hogy az iskola megépüljön, de nem volt hely. A templom helyet pedig az egyház sem akarta iskolával elfoglalni. Így alakult aztán az a terv, hogy az iskola és a templom egy helyre épüljön, s mivel a telek kicsiny, egymás fölé. Az elgondolást Szeghalmy Bálint miskolczi építész mővészien oldotta meg, s az építkezéshez a minisztérium is hozzájárult. Az épület templom jellege tökéletesen meg van ırizve, jóllehet a földszinten van az iskola és a tanítói lakás és az emeleten a templom. Az egyház bár évek óta a hívek önkéntes felajánlása alapján győjti a templom építésére a pénzt, alispáni engedéllyel hét vármegye területén is győjtött e célra, nem volt felkészülve az ilyen nagy építkezésre. Az eddig összegyőjtött 5000 pengıt telekért kellett odaadni. De szükségünk volt a helyre, hogy valahol megvethessük a lábunkat,. Az egyház, bár nem volt felkészülve erre az építkezésre, kénytelen volt belefogni, mert különben az állami és községi segély is elveszett volna. Újabb kérésre és közbenjárásra a kult. min 10.000 pengıre emelte fel az államsegélyt. A községi segély 6000 pengı, 5000 pengıt pedig az egyház a Közalaptól vesz fel. Az egész építkezés 43-45.000 pengıbe kerül. Egyelıre csak a legszükségesebb dolgok készülnek el. Az épületet a torony elhagyásával tetı alá kell hozni. Az iskola és tanítói lakás teljes elkészítését a minisztérium írta elı. E nélkül az államépítészeti hivatal nem eszközli a kifizetéseket. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez 28-30.000 pengı kell. Állam: 10.000 Községi 6000 Kölcsön 5000 Templomi kölcs. 1000 Hívek felajánlása 1000 23.000 A biztosított fedezet, mely egy-két héten belül rendelkezésre is áll 23.000 pengı. Komárom-Pest, Szolnok, Veszprém megyékbe a győjtés folyamatban. A győjtésbıl azonban a hiányzó összeget nem tudjuk elıteremteni. Mély tisztelettel kérjük azért a Fıtiszt. és Nagymélt. Egyetemes Konventet, hogy a semmiféle egyházi épülettel nem rendelkezı, nagy katolikus és nemzetiségi tengerben küzdı és harcoló, a maga erejébıl is nagy erıfeszítést tevı egyházat s kért segély megadásával támogatni, további munkájában bátorítani és segíteni kegyeskedjen. Ha kérésünket ott sem hallják meg, ahol ugyanaz a szív és ugyan az a lélek él és ırködik magyarnak megmaradásáért és megerısödésért, mi is harcolunk, akkor nem tudunk hová fordulni.
Ha kérésünk az elıadott formában nem volna teljesíthetı, kérjük a N. hogy a segély egy részét kegyeskedjenek most folyósítani, a többi részét pedig évi segély formájában 15 éven keresztül, úgy hogy az az 5.000 pengıs közalapi kölcsön törlesztésére szolgáljon. Így az egyháznak a közalapi kölcsön törlesztésére lekötött összegei felszabadulnának, és az egyház más forrásból szerezhetne kölcsönt, vagy további közalapi kölcsönért folyamodna, hogy az építkezése addig a pontig juthatna, ahol a megépített részek pusztulása nélkül és a Kult. Min. elıírása szerint meg lehet állni. Kérésünket ismételten bölcs és megértı jóakaratába ajánlva maradunk a Fıtisztelető és Nagyméltóságú Egyetemes Konvent alázatos szolgája. Nem adtak megfelelı telket a reformátusoknak a templom és iskola céljára. Így a gyülekezet 5000 pengıért megvásárolta Smudla Ferenc 1820 öles telkét az Árpád út és a Síkvölgyi út sarkán. Az egész ügyletet egy Virágh Zsigmond nevő tatai ügyvéd intézte, aki az 5 pengı 80 fillér bélyegköltségen kívül semmilyen díjat nem számolt fel a bonyolításért. Ármai Ernıné így emlékezik Életképek gyülekezetünkrıl 1999-2000 címő visszaemlékezésében:
Tehát az elutasításnak nemzetiségi oka és a Bánhidán sokáig pejoratív fogalomként használt gyüttment -ek elleni antipátia lehetett. De ne legyünk igazságtalanok az akkori bánhidaiakkal szemben, nem mellékes a gazdasági ok sem: a nagyközség hatalmas mértékben fejlıdött a harmincas években. Többek között óvoda, csendırlaktanya épült, ekkor emelkedett ki a földbıl Újbánhida, a villanyt be kellett vezetni, csatornázni kellett, stb. A politikai község újabb és újabb pótadók kivetésére kényszerült. 4 Az is igaz, hogy a katolikus hagyományok miatt a katolikus templomot és iskolát jobban támogatta a község, oly annyira, hogy az utóbbit saját maguk emelték. 4 Bánhida község költségvetések 1932-1946/47 (Tatabányai Levéltár)
1938-ban pedig presbiteri győlésen indítványozta, hogy a bánhidai egyház templomépítésre vegyen fel 5000 pengó közalapítványi kölcsönt. 5 Egy presbiteri győlésen bejelentette a lelkipásztor, hogy Lıke Károly esperessel a létesítendı iskola ügyében eljártak Zsindely Ferenc államtitkárnál, aki határozott ígéretet tett arra, hogy egyházunkat hathatósan támogatja az iskolalétesítés ügyében. E hír hallatára a presbitérium eltekintett a magán jellegő iskola felállításától. Ebbıl láthatjuk, hogy a presbiterek is fontosnak tartották felekezeti iskola alapítását. 1938. augusztus 12-én vetıdött fel elıször hivatalosan is az iskolaalapítás gondolata. December 13-án rendkívüli győlést hívott össze a lelkipásztor, s ezen felolvasta a vallás- és közoktatási miniszter rendeletét, amely szerint a Bánhidán felállítandó református elemi iskolának 1 tanterem és 1 tanítói lakás építési költségéhez 6000 pengı építési államsegéllyel hajlandó hozzájárulni, ha az egyházközség kötelezettséget vállal arra, hogy a tantermet berendezve és felszerelve legkésıbb 1939. évi december hó 1-jére tanításra alkalmassá teszi, a szükséges tanítói állást megszervezi. 6 A presbiterek örömmel vették tudomásul a miniszter leiratát, s vállalták a kötelezettségeket is, bízva abban, hogy a község is segít majd. Iskolaépítés céljára a templomhely melletti Braunféle telket kívánták megszerezni, de erre nem volt lehetıség. Így a kb. 200 5 A bánhidai református egyház iratai. (A továbbiakban: B. R. E. I.). Jegyzıkönyvek: 1938. jún. 19.) 6 B. R. E. I. Jegyzıkönyv: 1938. dec. 13.
négyszögöles telken kellett felépíteni az iskolát is. Egy környei kımővessel már tervet is készíttettek. Az 5000 pengı közalapi segélyrıl, amit templomépítésre kértek, most úgy döntöttek, hogy iskolaépítésre fordítják. A következı közgyőlésen (1938. dec. 18.) Bagossy Béla fıgondnok ismertette a kilenc év óta fennálló egyház fejlıdését. hogyan lett szórványból fiókegyház, röviddel késıbb anyaegyház. A múlt évben templomtelket vettünk, most pedig elérkeztünk egyházi életünkben egy nagyon fontos állomáshoz, a református elemi iskola felállításához. Számba kellett venni a templom és iskola felépítésének anyagi feltételeit. Erre 1939. március 9-én került sor. A lelkipásztor összesítette a rendelkezésre álló, vagy csak remélt forrásokat. Az államsegélyt, a közalapi kölcsönt, Bánhida község támogatását, a hívek adományait és a győjtésbıl befolyó pénzt összesítve 36 374 pengı lett a végösszeg. Ezek ismeretében már ezen a győlésen döntöttek arról is, hogy a bemutatott két terv közül melyiket fogadják el. Az egyik terv készítıje Vasvári László, egy budapesti építı cég mérnöke, a másik tervet pedig Szeghalmy Bálint okleveles mérnök, miskolci mőszaki tanácsos készítette. Mindkét terv elnyerte a bánhidai presbiterek tetszését. A választásban döntı szerepe volt az építési költségnek. Vasvári László 40 ezer pengı költséget tüntetett fel, Szeghalmy Bálint pedig 30 33 ezer pengıt. Volt egy másik szempont is, amely befolyásolta a döntést. Mivel a községi képviselı-testület nem szavazta meg a kért segélyt, s nem biztosított telket az iskola felépítésére, így a korábban (1937-ben) templomépítés céljára vett mintegy 200 négyszögöles telken kellett felépíteni az iskolát, a tanítói lakást és a templomot is. Vasvári László emeletes épületet tervezett, Szeghalmy Bálint pedig elfogadva a lelkipásztor javaslatát, a templomot a tetıtérben tervezte kialakítani, s így az egész épület templom jellegét meg lehetett tartani. E két ok miatt a presbiterek egyhangúlag Szeghalmy Bálint tervét fogadták el. A háború is beleszólt a nagy lelkesedéssel és lendülettel elkezdett iskola- és templomépítésbe. A háborús körülményeknek és közhangulatnak is szerepe lehetett abban, hogy a községi képviselı-testület nem szavazta meg a presbitérium által kért segélyt, s az iskola céljára szükséges központi fekvéső helyet sem biztosította. A háború miatt az országos győjtést is abba kellett hagyni. Késıbb a Magyar a magyarért mozgalom keretében győjtöttek ugyan 103 pengıt, de az nem sokat segített. Közben újabb problémák is adódtak. Az erıfeszítéseket siker koronázta, az 1939. november 12-én délelıtt 10 órakor kezdıdı ünnepségen Lıke Károly esperes, felsıházi tag felszentelte az iskolát, amely templomként is mőködött Szeghalmy Bálint tervei alapján.
Szeghalmy Bálint Tevékenysége a két világháború közötti idıre esett. Azt a századforduló utáni eszmét képviselte, hogy egy épületet teljes egészében (berendezésével együtt), egységes szellemben kell megtervezni. Csak természetes anyagokat használt: követ, fát, vasat. A templomainak mérete szolid, a 200-400 lelkes gyülekezetet tartotta családiasnak. Építészettörténetünk egyik legtermékenyebb tervezıje volt. 91, többségében pályamő nyertes épülettervet készített,- közötte 59 jobbára magyar stílusú protestáns templomtervet. A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.) Akusztikája természetes: a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható. A református istentisztelet sok elembıl áll: istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közmővelıdés. Mindennek legyen helye." Nagyváradon született 1889. ápr. 21 én, középiskolába is oda járt, 1912-ben a budapesti mőegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Már mint mőegyetemi hallgató 1911-ben elkészítette a Nagyvárad-Velence református templom építési tervét, azonban rövidesen kitört az elsı világháború, így a templomépítés nem valósulhatott meg. A fiatal építészhallgatót Kós Károly és építésztársainak munkássága bár a közvetlen kapcsolat eddig nem bizonyított nagyban befolyásolhatta és egy életre elkötelezetté tette a népi építészet iránt. A megismert erdélyi népi élményvilágból merített és alkalmazott építészeti elemek már elsı munkáinál megjelennek. (Egy Árpád-kori mőemlék. A mezıtelegdi réf. templom.a Vasárnapi Újság 1909. okt. 3.-i száma.) 1914-ben bevonult katonának az elsı világháborúba, de 1915-ös sebesülése után már nem kellett frontszolgálatot teljesítenie. 1919 1929 között Nagykanizsa városi mérnöke lett. Ezekben az években készültek a következı építészeti tervei: a karcagi kultúrház, a hódmezıvásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felsı kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete,
a nagykanizsai mozgószínház és kultúrház. Nagykanizsán az ı tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok. 1929. május 1-tıl Miskolc fımérnökévé nevezték ki. Miskolci évei alatt készült munkái közül kiemelkedik a kalotaszegi stílusban tervezett Martinkertvárosi és Deszka-templom. A tetemvári temetıben a reformátusoknak már a XVII. századtól kezdve volt ravatalozójuk, majd templomuk. Fatemplom épült 1724-ben és 1781-ben, majd 1874-ben készült el az a kereszt alaprajzú épület, mely a jelenleginek közvetlen elıdje volt. Ennek romlása miatt írtak ki pályázatot új templom építésére, amelyet ı, az akkori városi fımérnök nyert meg, így az ı tervei alapján épült föl a templom 1938-ban. A tervezı erdélyi származása és Kós Károllyal való kapcsolata meghatározó volt a magyaros szecessziós épület tervezése során, hiszen zömök alsórésző, fiatornyos, galériás tornya meredektetıs, zsindelyezett, festıi tömege és boronafalat idézı külseje erdélyi emlékeket ébreszt a nézıben. Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásosfüggesztéses szerkezete a székely építımesterek hagyománya. Templomai: Borsosgyır, Kenderes, Keszthely, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Pesterzsébet (Klapka tér), Révfülöp, Sümeg, Tapolca, Kisbér, Tihany, Zalaegerszeg, (1937 1939 között Hévízen római katolikus kápolnát tervezett és épített. Enyingen evangélikus templomot 1938-ban. ) Világi épületei: a községháza Gelsén, kastély Palinban, szegényház Gyırben, kultúrház Szepetneken. 1934-ben avatott Avasi kilátó. 1936 után a Budapesti Mérnöki Kamara tagja. Szeghalmy késıbbi legfıbb bőne az lehetett, hogy ı tervezte a kormányzó, Horthy Miklós falujának a templomát és a községházát. Az 1945 elıtti utolsó, már a második világháború idıszakában befejezett és egyben a legnagyobb beruházásnak a községháza felépítése számított. A kormányzó ezt az ügyet minden korábbinál nagyobb érdeklıdéssel karolta fel, a tervezésbe és a kivitelezésbe személyesen is beavatkozott. Az elöljáróság vezetıi 1939 nyarán felkeresték Horthyt, és tájékoztatták elképzeléseikrıl. A reprezentatív és éppen ezért rendkívül drága épülethez a kormányzó támogatását azonnal megnyerték, de Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a magas költségek miatt nem hagyta jóvá a terveket, és inkább a régi községháza kibıvítését javasolta. 1940 márciusában az elöljáróság egy újabb, egyszerőbb tervet terjesztett a kormányzó elé, amelyhez már a belügyminiszter is hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy az építkezés a berendezéssel együtt sem kerülhet százhúszezer
pengınél többe. Horthy Miklósnak azonban, de talán még inkább nejének, a kormányzónénak nem tetszett igazán a magyaros stílusú, leegyszerősített tervezet, ezért a homlokzatot barokk stílusúra dolgoztatták át. A többletköltségeket a kormányzó magára vállalta, míg az építkezéshez szükséges pénz legnagyobb részét a község kölcsönbıl fedezte. Az épület alapkıletételét 1941. október 3-án maga Horthy Miklós végezte, s alig egy év múlva, 1942. október 25-én sor kerülhetett a Szeghalmy Bálint építészmérnök tervei alapján felépített községháza ünnepélyes átadására. A második világháború után Németországba menekült, végül feleségével Deggendorfban telepedett le, 1963. jún. 16-án halt meg. 2000. október 29-én a hazahozták az ı és felesége hamvait és Miskolcon a Deszka templom közelében temették el. Nevét Keszthelyen a Szeghalmy Bálint Református Alapítvány és Miskolcon a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány ırzi. Enying Evangélikus templom (1998) 1995- (1938) Hévíz (terv 1941, épült:
Kenderes Keszthely Keszthely- evangélikus templom Kisbér
Mersevát evangélikus templom Miskolc- Deszkatemplom Miskolc-Martin-kertváros Mosonmagyaróvár
Nagyatád Pesterzsébet /terv/ Sümeg Tapolca
Zalaegerszeg
A REFORMÁTUS ELEMI ISKOLA BÁNHIDÁN A közoktatási miniszter 1940. február 28-án hozzájárult a bánhidai református iskolánál az elsı számú tanítói állás megszervezéséhez azzal a feltétellel, hogy az egyház lakást ad vagy lakáspénzt, valamint kertet vagy kertilletményt a tanítónak, aki emellett a kezdı tanítói fizetés 20 százalékát kapja. A presbitérium a miniszteri rendeletet tudomásul vette, s annak megfelelıen állapította meg a tanító díjlevelét. A díjlevél a tanító kötelességét is meghatározta: a rábízott osztályok tanítása, valláserkölcsi nevelése, az összes kántori teendık végzése, valamint a lelkipásztornak segédkezés a belmissziói munkában. A tanítói állásra többen adtak be pályázatot. Ezek alapján a közben megalakult iskolaszék feladata volt a jelölés. A lelkész a korteskedés elkerülése végett nem engedte meg a jelöltek nyilvános bemutatkozását. Rápolthy Viktor lett a bánhidai református elemi iskola elsı tanítója, a következő presbiteri győlésen már ı vezette a jegyzıkönyvet. Ez a Környén 1940. október 21-én megtartott együttes presbiteri győlés azért volt jelentıs és emlékezetes, mert Somogyi István lelkipásztor ekkor jelentette be, hogy eltávozik a környe-bánhidai gyülekezetbıl, ugyanis Csıszre megválasztották lelkipásztornak. A bejelentést a presbiterek a legnagyobb sajnálattal és ıszinte fájdalommal vették tudomásul. Somogyi István lelkészi érdemeit jegyzıkönyvben megörökítik, neki fáradságos, önzetlen és jól végzett munkájáért köszönetet szavaznak [ ] és további pályafutásához a legjobbakat kívánják. 7 Bár a torony még nem készült el és a képen is látható módon még nem vakolták be a falakat, a tanítás 1940-ben kezdıdött Rápolthy Viktor tanítóval. A tanító úr, akit Szolnokon a két világháború közti jelentıs költıként is számon tartanak 8, csak rövid ideig maradt itt, 1940. december 2-án behívták katonai szolgálatra és késıbb már nem tért vissza. 7 13 Uo. Jegyzıkönyv: 1940. okt. 21. 8 Én vagyok : versek / Rápolthy Viktor. Megjelenés: Szolnok : Verseghy Irod. Kör, 1938.
Rápolthy Viktor (1916-1995 9 ) Pedagógus, költı, lektor A diákok önképzıköre, sportköre is jó eredményeirıl volt nevezetes. Öntevékenységük legkiemelkedıbb eredménye a Nagykırösi prepák lapja volt. 1934. októberétıl 1939. szeptemberéig jelent meg öthetenként. Hírek rovata az iskola eseményeit, vagy olyan híreket közölt, amelyek érintették a tanulóifjúságot. Terjedelmének legnagyobb részét a diákok novellái, versei alkották. Szerkesztıi üzenetek és rejtvények tették színesebbé. A lapot azért indították, hogy segítségével kellı összeget elıteremtve rádiót vásárolhassanak az intézetnek. Ezt a feladatot azonban jóval túlnıtte a folyóirat. A lap szerkesztıi: Aradi Tivadar, Molnár Gábor, Péczeli Nagy Lajos, Rápolthy Viktor, Gócz Imre voltak. Az 1936. II. évfolyam 6. számával a lap új címmel jelent meg, ez a Jövı útja volt. Azért változott meg a cím, mert a prepa szó nem magyar eredető, és mert kellemetlen íz tapadt a szóhoz. 1937-tıl Sport rovatot is indítottak. 1937. novemberétıl közösen jelentették meg a kecskeméti tanítóképzı intézettel. Ekkortól tartalmában is változás állt be, kibıvült pedagógia témájú tanulmányokkal. A háború éveiben a folyóirat megszőnt. 10 9 forrás: az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusa 10 Nagykırös mővelıdési helyzetképe a két világháború között http://www.vknagykoros.c3.hu/kul5.htm
Mővei 11 : A boldogság legendája (Szolnoki költõk a két világháború között) Szolnok : MTA Jász-Nagykun-Szolnok M. Tud. Testülete, 2002 Debrecen : Kapitális Pelikán könyvek A Jászberényi Vasas Szakszervezeti Munkáskórus története : [1960-1980] /... Bárdos István kórustitkár A Jászberényi Munkásénekkar története 1960-1975 címő munkájának felhasználásával szerkesztette, az 1975-80-ig tartó részt és az elıszót írta Rápolthy Viktor. Megjelenés: [Jászberény] : [Jászberényi Vasas Szakszervezeti Munkáskórus], [1980] [Budapest] : [Vasas Soksz.] Ahol öröm volt tanulni Ref. L. 1990. 34.évf. No.27. 4. p. 12 Én vagyok : versek Szolnok : Verseghy Irod. Kör, 1938. Ének-zene 7. Alcím: Tankönyv az általános iskolák 7. osztálya számára Rápolthy Viktor (Lektor) Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1971 Hogyan hozhatjuk közel Bartók Béla mővészetét a tanulókhoz? Folyóirat: É-Zene Tan.Megjelenés: 1989. 32.évf. No.3. 133-135. p. 13 Hogyan segíthetik a zenei közmővelıdési feladatok megvalósítását az iskolák és a mővelıdési házak? Megjelenés: Szolnok : Pedagógus Továbbképzı Int., 1980. Mire jó az óravázlat? Köznevelés 1978. január-december I-II. Zenei emlékek Szolnok megyében Megjegyzések :Jászkunság 18. évf. (1972.09.) 3. sz. 141-144. p. 14 Csizsek Istvánné (szül.:czérna Klára) visszaemlékezései szerint, aki 1943-46-ig járt a Bánhidai Református Iskolába : a mai gyülekezeti terem szolgált osztályteremként, elıl egy hatalmas vaskályha, katedra és harmónium állt. Tintatartós három padsorban tanult kb. 50 diák összevont 1-6 elemi osztályban. Tanítók: Rápolthy Viktor 15, Szabó Ilona, Szıcs Lenke, a háború 11 forrás: az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusa http://nektar1.oszk.hu/lvbin/librivision/lv_view_records.html 12 Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár katalógusa http://opac.opkm.hu/sfr.php?mfn=21461 13 Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár katalógusa http://opac.opkm.hu/sfr.php?mfn=21461 14 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár Corvina OPAC 15 1940. dec. 2-án behívták katonának, ezért helyettesíteni kellett.
alatt Slízs Alíz 16, Cserháti Ilona, a háború után Kun Aladár 17 voltak. Aki rosszalkodott kiállították a vaskályha mellé térdepelni, vagy 25 pálcaütést kapott, a csúnya írásért körmös járt. Egyetlen könyvet használtak írásra, olvasásra, számolásra és csak egy füzetet., az énekhez zsoltáros könyvet. A hittant Gyimóthy Géza 18 tartotta, aki Környérıl járt át. Vasárnaponként a mai gyerek hittan helyett vasárnapi iskolába mentek, amit a nagyobb lányok tartottak. Háború alatt gyakran kellett hazafutniuk légiriadókor. Legszomorúbb élménye Klári néninek az volt, amikor másodikos korában az egyik osztálytársa, Monok Éva egész családjával 19 a bánhidai vasútállomást ért szınyegbombázás áldozata lett 1944-ben. A család temetése is háborús körülmények között zajlott, amikor a lelkész a búcsúztatót tartotta, akkor is megszólaltak a szirénák és mindenki futott, a halottakat is sebtiben földelték el a sírásók. 1940/1941 16 Amikor 1945. márciusában bejöttek az oroszok, örömében az ablakban táncolt, a gyerekek pedig indulót énekeltek. Forrás: Csizsek Istvánné 17 Szovjet fogságból érkezett haza. Forrás: Csizsek Istvánné 18 Gyimóthy Géza (1913-1977) református lelkész volt, elõszõr Környén, majd a naszályi gyülekezetben szolgált. Pápa környéki településen, Adásztevelen éltek. Középparaszti birtokukon gazdálkodtak, nyolc gyermekük közül egyedül az õt tudták felsõfokon taníttatni. Régi kálvinista família, mely a családihagyomány szerint még Mária Teréziától kapta az adómentességét. Felesége: Tálos Terézia (1919-1984)könyvelõi szakvizsgával rendelkezett, gyermekei születéséig bérelszámolóként dolgozott a pápai textilgyárban; 1952 után a háztartást vezette, és férje gyülekezetében szolgált haláláig. Forrás. http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/g208.htm 19 Monok Éva, Monok János, Monok Jánosné, Monok Sándor esett áldozatul.