HÁZI FELADAT Merev test kinetika, síkmozgás Hulahopp karika MEGOLDÁSI SEGÉDLET

Hasonló dokumentumok
Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

GMA 7. számítási gyakorlat 2016/2017

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny forduló Megoldások 1 1. s = 36 km,

Ó Ó É ü É ü ü

Ö Ó Ó Ó

Ö Ö É Ő Ú É

Ö


Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ü Ü Ó Ü Ó

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

Ó ú É Ú

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú

ábra. Egyfázisú, hídkapcsolású váltóirányító kapcsolás idealizált kapcsolási rajza

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

d) Kétfokozatú differenciálerősítő közvetlen csatolással Ha I B = 0: Az n-p-n tranzisztorok munkaponti árama:

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó Ó ó ö ó

É É Ö ű Ú Ú É ű

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Á ű ó ó

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ő ü ó í í í ő ó Ó í

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Egyesült Acél Kft. KATALÓGUS ÁRJEGYZÉK től

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

í í í í í

É Á Á Ö Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É É Ö

ű ő ő ő

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

É ó Í É

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

ú ü ú ü ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö


GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FIZIKA PÉLDATÁR 1

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

É Ő ü Ö ö ö ö ű ö ö ü ü ö ü ü Ö ü ö ö ö

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

Átírás:

HÁZI FELADAT Mere e kineik, íkmozá Hulopp krik MEGOLDÁI EGÉDLET 1. é 3. Hoyn mozo krik közelenül ölde éré uán? Gördül y nem ördül? Ennek eldönééez ki kell zámíni ljjl érinkez pon ( konkpon) ebeéé pillnbn: ) ) ) r 5, m ),4 8 ) P, yi konkpon nem ebeépólu. Nem eljeül ördülé kinemiki eléele, eá krik nem ördül pillnbn, mozá álláno íkmozá. (Cúzik é oro.) A uáni mozá leírááoz me kell ározni yoruláállpoo. A zbde ábr: ε A dinmik lpéele: ( 1) ( 3) m N G θ ε Mejeyzé: G N A kieézí eyenle: 4 µ N mer cúzik z úrlódóer pon ebeéének érelméel ellenée érelm. Ez iyelembe eük zbde ábr merjzolákor. érelme z (1)-e jel eyenle zerin meározz érelmé, é (3)-e jel eyenle zerin z ε érelmé. Ennek meelelen rjzoluk zbde ábráb úlypon yoruláá é e ε zöyoruláá. Az eyenlerendzer meoldá: N m 1 9,81 9,81 N µ N µ m,3 9,81,943 N µ m m µ,943 m m µ m µ,3 9,81 rd ε 7, 3575 θ m, 4 1

é ε állndók, meddi konker állndó. A konker ddi állndó, meddi nem álozik me mozá jellee. A mozá jellee kkor álozik me, mikor krik ördülni kezd. A krik kkor kezd ördülni, mikor konkpon ebeée nulláá álik. A konkpon ebeéének álozá lj éré uán: ) ) ) r ) ) ) ε,943,943, 4 8 7,36 ), 4 8 7,36 ),943,4 8 7,36,883 ekkor kezd ördülni x) ) x ezen elyen kezd ördülni,883 ( ) ( ),883, 943, 618 [ m] Miel lj éré pillnábn úlypon ebeéének é zöebeének z érelme ellenée, (blr mozo úlypon é jobbr oro kerék: ilyen irányokkl nem leeée ördülé), krikánk y oráirány, y ldái irány kell álni, miel elkezd ördülni. A orá irány kkor ordul me, mikor zöebeé nulláá álik. A zöebeé álozá ölde éré uán: ) ) ε ) 8 7,36 1, 87 oráirányálá Honlón, úlypon mozáánk irány kkor ordul me, mikor úlypon ebeée nulláá álik. A úlypon ebeéének álozá ölde éré uán: ) ) ),943,679 úlypon mozáánk irányálá x) ),679 x ezen elyen ordul me úlypon mozáánk irány, 679,943, 679 [ m] Foráirány nem ál, mer elbb elkezd ördülni: <.

. Gördülé: r ( ε ) ) ) r r ε ( ε ) ε µ µ µ A úlypon mozáánk irányálá: (ldái irányálá) ) ) µ A krik oráánk irányálá: (oráirányálá) ) ) ε ) ε ε µ A ördülé kinemiki eléele úlypon ebeéének é krik zöebeéének eymáoz képei irányá i mezbj: y jobbr, y blr mu mindke. Miel lj éré uán krik úlyponjánk mozáirány é oráirány ellenée, nem ud ördülni, mí y ldái irány, y oráirány me nem ordul. Annk eléele, oy ornázlány áll eldobo krik izuruljon ozzá, z, oy krik elbb álon ldái irány, min oráirány: < <. Meordul-e krik oráirány i, miel elkezd ördülni? <? < < µ µ 3

H <, kkor krik nem o oráirány álni, mer beköekezik ördülé, miel oráirány áln. Uyni < uynz eléel dj úlyponebeé é zöebeé kpcolár, min <. Íy lóbn izurul krik ornázlányoz. Honló ondolmeneel: <, yi oráirány ál elbb, kkor ördülé elbb beköekezik, miel ldái irány i áln. Ekkor krik nem o izurulni ornázlányoz, nem ördülé beáll uán oább áolodik le. 4. A ebeéállpo ördülékor: ) ) m ),943,883, 6 jobbr ) ) ε rd ) 8 7,36,883 1,5 jobbr 5. A lj érél ördülé kezdeéi ere ó errendzer é yoruláállpo állndó. A, inerllumr dinmik lpéelének z 1. ponbn elír eyenleei onkoznk. A krikár, inerllumbn eá z o kizámío kényzerer :,943 lj éré uán, ördülé kezdeéi: [ N] 9,81 x y, Gördülékor, Uyni: > eeén ere ck úlyer é ele eyenúly ró normáler : 9,81 x y ördülé beáll uán: [ N] zbde ábr: P G N ε, A dinmik lpéelének kláreyenleei: (1) () G N (3) θ ε A kieézí eyenle: udjuk, oy ördül, mer ( 4) m p ε 4

Az eyenlerendzer meoldá: (3) ε, (4), (1) () Ν m Ez z jeleni, oy már yo, ízzine íkon ördül kerékre ck úlyer é ülee kényzerer. Ninc úrlódóer. Miel é ε, ezér é állndók. Vyi kerék eyenleeen urul éelenéi idponbn elér ebeéállpoábn. Ez pzlnk ellenmondó eredmény mere e modell korláir mu rá. A kerék é z láé érinkezée mere e modellel ponzer, emi ebeépóluon ámen enelyre null ere ó erk nyomék. Emi ninc zöyorulá, ninc yorulá úlyponnk é ninc úrlódóer. 1. Mejeyzé: Már zbde ábr elrjzolákor i lázik, oy, mer kár blr, kár jobbr muónk rjzoljuk, z (1)-e é (4)-e eyenleek ellenmondnk eymánk.. Mejeyzé: A lóáoz közelebb álló eredményeke kpunk ördüléi ellenállá olmánk beezeééel. 6. Amikor krik ördül, kkor nyuábeli úrlódá n krik é lj közö, mer z érinkezéi ponbn n ebeépólu. A konker ízine komponene úrlódóer, ámdápon ebeée null, ezér úrlódóer áll éze mecniki munk null. Ezér úrlódóer áll éze mecniki munká lj éré pilln é ördülé kezdee közöi inerllumbn zámíjuk. Amikor krik nem ördül, kkor konkpon ebeée nem null, mozábeli úrlódá n krik é lj közö. A úrlódóer áll éze mecniki munk, inerllumbn munk deiníciój lpján: úrl W d,943 [ N] ) ) ) r ) ) ) ε,943,943, 4 8 7,36 ), 4 8 7,36 5

úrl 5, 5,886 ),883, 943 ( 5, 5,886 ) ( 15,3 17,3 ) 6, 76 [ Nm] W d d d Máképp: A munkéel, inerllumr: Ck úrlódóer éez munká, mer úlyer é normáler merleeek ámdáponjuk ebeéére, íy munkájuk null. T ) T ) W úrl 1 1 1 1 m, 6 θ 1,5 m θ 8 6, 76 Nm 6