SAJTÓKÖZLEMÉNY A komplex turisztikai fejlesztése és új látogató bejáratának kiépítése 2012. március 8. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. A Főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú bazilika és altemplom, valamint a gótikus kerengő az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a Főapátság mai arculatát meghatározzák. A NYDOP-2.2.1/D-09-2009-0021 azonosító számú A komplex turisztikai fejlesztése és új látogató bejáratának kiépítése elnevezésű projektje az épített kulturális örökség turisztikai célú hasznosítását célozza meg, melyhez az Európai Unió és a Magyar Állam 599.271.146,- Ft összegű támogatást nyújt. Legfőbb cél a Főapátság, mint a Világörökség egyik helyszínének látogatóbarát fejlesztése, mely magában foglalja a műemlék épület kulturális turisztikai funkcióval való bővítését, valamint a látogatóbarát szolgáltatások fejlesztését. A projekt fő célja a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai termékek kialakítása, ennek eredményeként az attrakciók látogatottságának növelése. A projekt célkitűzései és tervezett eredményei, hatásai A bel- és külföldi turizmus hatékonyságának növelése sajátos, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termék fejlesztésével. A fenntartható turizmus feltételeinek a biztosítása. A hagyományos turisztikai országkép kiegészítése a magyar kulturális örökségek hangsúlyozásával. A hagyományos vendégkör mellett új küldő országok bevonása. A tervezett tevékenységek 1. a Bazilika látogatóbarát fejlesztése 2. új bejárati épület létrehozása 3. Audio Guide rendszer bevezetése
Hol tartunk most? - A projekt műszaki készültsége: A kivitelezési munkák az érvényes szerződés időbeli ütemezése szerint haladnak, készültségi foka ennek megfelelő. A turista bejáró építése során a korábban csak iratok és korabeli fotók alapján ismert középkori várfal feltárásra került, ennek megfelelően folyik a munkaterület határolása és a külső várfal megerősítése. A kivitelezési munkák szoros és alapos régészeti megfigyeléssel folynak. A Bazilika építése során a korábbi berendezési tárgyakat elbontották, a méltó elhelyezésük részben megtörtént, illetve folyamatban van ( A korábbi szószéket a jövőben a Milleneumi emlékműben mutatják be az érdeklődőknek). A padlóburkolatot a tervek szerint kibontották, valamint az ezt követő régészeti tudományos feltárás-kutatás is befejeződött. Az új épületgépészeti és villamos nyomvonalakat a kivitelező cég kiépítette. Kialakították a szerzetesi öltözőből és az alsó sekrestyéből Bazilikába vezető, az új belső teret nagyban meghatározó ajtónyílásokat. A Szentélylépcső eredeti kőlépcsőit felújították, beépítésük folyamatban van. Az új lépcső kőelemek gyártása és helyszíni beépítése folyamatban van, a kő padlóburkolat gyártása szoros kőkiválasztás és ellenőrzés mellett jelenleg is folyik. Az új berendezések padok, stallum és egyéb bútorok, egyedi világító testek gyártása folyamatban van. Az ónix lapokat melyekből az ablakok készülnek kiválasztották, gyártásuk rövidesen megkezdődik. A belső festett és kőfelületek restaurálása folyamatban van, készültsége már eléri a 60 %-ot. Az elkészült felületeket az Örökségvédelmi hivatal átvette. A kivitelezés a műemléki hatóság szoros kontrollja mellet folyik. INFORMÁCIÓK A PROJEKTRŐL Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2010. 08. 26. Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2012. 06. 30. Kivitelező: Reneszánsz Kőfaragó Zrt. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 599.271.146,- Ft
HÁTTÉRANYAG 1. A BAZILIKA LÁTOGATÓBARÁT FEJLESZTÉSE A Bazilika-felújítás célja és teológiai alapjai A zömében szerzetesekből álló Bazilika Műhely feladata az volt, hogy gondolja át a szerzetesközösségnek a bazilika-belső felújítására vonatkozó liturgikus, teológiai és szerzetesi szempontjait, s ezeket juttassa érvényre az előkészítő munkálatok során. Kiindulópontjuk az volt, hogy a keresztény templom-épületet összetett valóságként tekintik. Egyrészt egy adott kor liturgiáját szolgálja, vele szimbiózisban fejlődik: otthont, teret ad számára, az építészet nyelvére fordítja le az istentisztelet nyelvét, illetve egy közösség liturgikus vízióját. Ugyanakkor, sok más egyéb mellett, kifejezi az egyházi közösség önértelmezését, épületbe, kövekbe foglalja identitását, illetve az adott kor teológiai súlypontjait is. Mivel a Pannonhalmi Bazilika bencés szerzetesi templomnak épült, s ma is egy élő szerzetesközösség temploma, meggyőződésük volt, hogy a közösség liturgikus, teológiai és szerzetesi reflexiójának kell megalapoznia a liturgikus térelrendezés konkrét problémáira adott gyakorlati válaszokat, s ennek függvényében épülhetnek be a felújítás tervezésébe a művészi, műemlékvédelmi, technikai, stb. szempontok. Mindezek szerves és oszthatatlan egységéből születhet meg végül a szintén egységes liturgikus tér, amelynek a Bazilika eredetileg is épült, s amelynek ma is szánják. Ezt csak úgy tehették meg, hogy a Pannonhalmi Bazilikát a maga történetiségében olvasták újra, éppen a liturgikus és szerzetesi szempontból. Azt próbálták megérteni milyen szándék vezérli a tér kialakítását az istentisztelet szempontjából az egyes korokban; illetve a mai szerzetesközösség a II. Vatikáni Zsinat után megújult liturgiával és egy megújult monasztikus szerzetesi identitással hogyan találhat otthonra a Pannonhalmi Bazilikában. A történeti tér ezen újraolvasásában az a törekvés is kirajzolódik, hogy a Bazilika jelenlegi halott tereit ismét pozitívan értelmezzék, és visszakapcsolják a bazilika liturgikus vérkeringésébe. Ha kiindulási alapként a Bazilika elsősorban a szerzetesi istentiszteletek tereként kerül értelmezésre, akkor másodsorban azt kell megvizsgálni, hogy ez a tér ma milyen
liturgikus feladatokat lát el. Ebben az értelemben elmondható, hogy a liturgikus tér első számú szervező erejeként a templom szerzetesi jellegét kell kiemelni: a Bazilika mindenekelőtt egy imádkozó szerzetesközösség szíve, otthona, mindennapi életének forrása. A tér elsősorban a szerzetesközösségé, eredeti szándéka szerint is, és ennek ma is markánsan kifejezésre kell jutnia. Átgondolt előkészítés és tervezés Pannonhalma bonyolult építészeti forgatókönyve egy több mint ezer éves történelem terméke, ami 996-ban kezdődött, amikor egy csapat bencés szerzetes elindult Csehországból, hogy Pannónia szent hegyén közösséget alapítson. A mai apátság ötvözi a középkori magot jelentős barokk beavatkozásokkal, a tizenkilencedik században Storno Ferenc által végzett nagyarányú templom-restaurálási programot és a liturgikus kívánalmakhoz való igazodást a II. Vatikáni Zsinat után. A jelenlegi projekt középpontjában az apátsági bazilika belső megújítása áll a szerzetesi közösség azon mély meggyőződésére reflektálva, hogy a különböző korszakok egymásra rakódott, jellegzetes építészeti jegyei, melyek minden szépségével együtt némileg kaotikusnak hatnak, akadályozzák annak működését és a benne rejlő spirituális és téri értékek érvényre jutását. Az átalakítást továbbá szükségessé teszi, hogy a templomot ma nagyon sokféle, és egymástól nagyon eltérő igényeket támasztó célra használják. Tervezési folyamat A Bazilika belső átalakításának megtervezésére John Pawson-t kérték fel. Irodája merít az érzékeny történelmi környezetben végzett munka során gyűjtött tapasztalatokból, beleértve a csehországi Novy Dvur-ban található új Miasszonyunk cisztercita kolostor tervét. A jelen beavatkozás két alapvető célja a vizuális tisztaság és funkcionális egység megteremtése, néhány megfontoltan kiválasztott elem, így a Stornó Ferenc által tervezett szószék, Szent Márton üvegablak, meglévő bútorok elhagyásával, továbbá a természetes fény és a mesterséges megvilágítás minőségének növelésével. A plánum a templom fő részén belül a központi funkcionális színhely. Itt, a közösség tagjainak körében zajlik a liturgikus szertartás és a speciális istentiszteletek, beleértve a fogadalomtételt és temetkezéseket is. A javaslat szerint a jelenleg szűkös plánum
részt egy kissé megnövelik a szentélyhez vezető lépcsők meredekségének a megemelésével, összhangban a korábbi középkori lépcsősorokkal. A stáció, ami jelenleg az északi oldalhajóban zajlik, az alsó sekrestyébe kerül át, ahol a monasztikus közösség zavartalan körülmények között tud felkészülni a liturgiára. A nagyobb téri egység megteremtéséhez hozzájárul a falfestések, fa-, és kőfelületek megtisztítása, meghagyva a felületek patináját, és a szükséges mértékű restaurálási beavatkozás. A jelenlegi, 130 éves kelheim-i padlózat felbontásra kerül, lehetőséget teremtve az archeológiai feltárásokra, és a tervek szerint új, egységesebb színű burkolatot kap a templomtér, míg a kápolna, barokk sekrestye és a kripta padlózata érintetlen marad. Liturgiai elemek, bútorok, tartozékok A fő cél, hogy egy tiszta liturgikus tér jöjjön létre a templom tengelye mentén, ami a liturgiák mozgásába az egész templomot bekapcsolja és kerül minden nem használatos tárgyat és duplikálódást, ezért új liturgikus bútorok, székek, padok, tároló szekrények és kiegészítők készülnek. A liturgikus bútorok egyik fő alkotóeleme az ónix, tengelyre felfűzve követik egymást a nyugati kaputól kezdve a keresztelőkúttal, a plánumon az oltárral, ambóval végül a szentélyben lévő szintén ónix alkalmazásával készülő üvegablakokkal. A Bazilika teljes új bútorzata diófából, míg a kiegészítők, úgy mint korlátok, mécsestartók, falikarok, gyertyatartók bronzból készülnek. A világítási, gépészeti, elektromos és akusztikai rendszer fejlesztése is fontos szerepet játszik az egységes és minőségi megújulás folyamatában. Dizájn építész: John Pawson Építész munkatárs: Anna von der Schulenburg, Stefan Dold Építész asszisztens: Anna Mesterházy, Rosanna May Felelős tervező: Gunther Zsolt 3h építésziroda Építész munkatárs: Tavaszi Tamás (engedélyezési terv), Pataj Orsolya Építész asszisztens: Holló Mátyás (engedélyezési terv), Szarka Tímea, Szternák Anett, Ujfalussy Domonkos
A társtervezők listája: tartószerkezeti tervező: Dr. Vándor András gépész tervező: Benkő Imre ÉGTI 2003 Kft. elektromos tervező: Sleiner György Ohm-Plan Bt. hangtechnikai tervező: Fürjes Andor Tamás aqrate Kft. világítás tervező: Philip Rose SPEIRS + MAJOR 2. ÚJ LÁTOGATÓI BEJÁRAT A Pannonhalmi Bencés Főapátság rövid távú tervei között szerepel az épületegyüttes kötetlenebb, egyéni megtekinthetőségének biztosítása. Ehhez szükséges az információk személyre szóló átadása és a turista útvonal átszervezése, megszüntetve az átvezetést az apátsági élet nem látogatható területein. A Kosaras-dombon található turista-fogadó épület funkciója megmarad, de a látogatók ezentúl nem a főkapun keresztül a gimnázium és diákotthon épülete előtt jutnak el a Bazilika és Könyvtár épületegyütteséhez, hanem a Várköpeny oldalában futó erdei sétányon, a Hóman-bástya déli sarkánál tervezett új látogatói bejárat igénybe vételével közvetlenül a Bazilika előtti térre érkeznek meg. Az Apátság területén - beleértve az Arborétumot, Borászatot, Levendulást is - audio-guide rendszer kerül kiépítésre, ily módon többszintű információ átadása válik lehetővé az egyéni látogatók számára is. A csoportos és tematikus vezetett látogatás lehetősége a továbbiakban is biztosított marad. Az Új látogatói bejárat a Hóman bástya mögé rejtett lépcsőház és lift épület, ami a Várkör és a Bazilika előtti tér közötti 10,5 m szintkülönbséget hidalja át. Az épület a középkori és meglévő XX. sz.-i várfalak közé feszül be, megmutatva egy szakaszon a középkori várfalat egy fénykút segítségével. Az épület gyalultdeszka zsaluzattal, látszó beton felülettel készül. Tervezés éve: 2009/2010 Építész tervezők: Czigány Tamás, Páll Anikó, Tóth Györgyi CZITA Építész Iroda Kft. Statikus tervező: Serfőző István, LMS Terv Kft. Gépész tervező: Galambos Attila, KondiCad Kft. Villamos Tervező: Hornung Pál, KondiVill Kft. Kert tervező: Hencz Helga, Kertművek Kft.
3. AUDIO GUIDE RENDSZER Az új látogatói bejárat létesítésének kérdése a Főapátságnál egyre növekvő turizmus kulturáltabb, magasabb szintű kiszolgálásának igénye miatt merült fel. Más múzeumokhoz hasonlóan az ún. audio guide rendszer bevezetésével szeretné a Főapátság tökéletesíteni szolgáltatásait. A rendszer lehetővé teszi, hogy látogató önállóan is végig tudjon nézni egy kiállítást, úgy hogy minden fontos információ birtokába jusson. Ezáltal lehetővé válik egy időben több csoport vezetésére anélkül, hogy azok egymást zavarnák. Továbbá így tökéletes nyelvi mutációk és a különböző mélységű információhoz jutás valósítható meg. Mivel az új technika segítségével, idegenvezető nélkül, saját haladási ritmusuk szerint tekinthetik meg a látnivalókat vendégeink, fontossá vált az útvonal egyértelműsítése, azon területeknek lezárása melyen nem a turizmus szolgálatában állnak. A várkör forgalmi rendjének átgondolásával, belső terek lezárásával és a új látogatói bejárat építésével válik lehetővé a felmerült igények kiszolgálása.