TERVEZÉSI SEGÉDLET 2004. TONDACH Magyarország Rt. Cégközpont és csornai gyáregység 9300 CSORNA SOPRONI ÚT 66. TEL.: 96/592-400, 592-444 FAX: 96/592-445 E-MAIL: CSORNA@TONDACH.HU Jamina gyáregység 5600 békéscsaba, orosházi út 88. Tel.: 66/530-400, 530-444 fax: 66/530-445 E-mail: jamina@tondach.hu Tatai gyáregység 2890 TATA, FALLER JENÕ U. 9. TEL.: 34/586-760, 586-777 FAX: 34/586-778 E-MAIL: TATA@TONDACH.HU Budapesti kereskedelmi képviselet 1124 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 100. TEL.: 1/248-2600 FAX: 1/248-2610 E-MAIL: BUDAPEST@TONDACH.HU KÉKSZÁM: 40/27-37-37, 40/CSERÉP WWW.TONDACH.HU WWW.TETOCSEREP.HU WWW.TONDACH.COM Készült: 2004. Július hónapban, a TONDACH MAGYARORSZÁG Rt. munkatársainak közremûködésével. A TONDACH MAGYARORSZÁG Rt. a mûszaki változtatás jogát fenntartja. A közölt részletrajzok csak elvi megoldásként szolgálnak, kiviteli tervként nem alkalmazhatók.
KÖSZÖNTÕ Tisztelt Felhasználó! Ezt a Tervezési Segédletet az építészek és a tetõfedõk igényeinek messzemenõ figyelembevételével állítottuk össze. Tartalmaz minden olyan fontos információt, amelyek felhasználásával egy komplett, jól mûködõ kerámiacserépbõl készült tetõszerkezetet meg lehet tervezni és fel lehet építeni. Kérjük, hogy amennyiben épületek tervezésével foglalkozik, és tervezõ programok segítségével készíti el terveit, igényelje ingyenes Tervezõi CD-nket, melyen szerepel: Weblapunk teljes anyaga ArchiCAD 6.5, 7.0, 8.1 kiegészítõ TONDACH program AutoCAD textúra könyvtár Nemetscek makrokönyvtár Interaktív csomópontok Látványtervezõ cserepezõprogram 8 féle mintaházzal Interaktív tetõfelület és cserépszámító program Teljes Tervezési Segédlet, magyar és osztrák cserép prospektusok, aktuális árjegyzékek PDF formátumban ÉMI engedélyek, Megfelelõségi Nyilatkozatok Referenciák Amennyiben termékeinkkel, szolgáltatáinkkal kapcsolatban további információkra lenne szüksége, kérjük forduljon bizalommal munkatársainkhoz, illetve látogasson el hozzánk az alábbi webcímek valamelyikén: WWW.TONDACH.HU WWW.TETOCSEREP.HU WWW TONDACH.COM CSERÉP TETÕFOKON!
TARTALOM 1. Cégbemutatás 2. Cseréptörténet 3. Cserépfedés elõnyei 4. Tetõszerkezeti kislexikon 5. Gyártástechnológia 6. Termékkínálat 7. Árjegyzék 8. Húzott tetõcserepek 9. Sajtolt tetõcserepek 10. Tondach Tuning 11. Körös falazóelemek 12. Tanúsítványok, szabványok 13. Referenciák Cserép tetõfokon!
Cégbemutatás 1. Gruppe Gleinstätten Österreich - A Tondach Konszern A Gruppe Gleinstätten Österreich jelenleg 10 országban, mintegy 21 gyáregységben, összességében évente kb. 444 millió darab tetõcserepet, és 300 millió darab téglaterméket állít elõ. Alkalmazottainak összlétszáma 3500 fõ. CSERÉP TETÕFOKON! 1.1
2. Tondach Magyarország Cégbemutatás A Tondach Magyarország Rt., amely a Gruppe Gleinstätten Österreich csoport tagja, már 1992 óta gyártja és értékesíti Magyarországon a legidõtállóbb anyagból, a kerámiacserépbõl és kiegészítõibõl álló komplett tetõfedési rendszereit. Ezen rövid idõ alatt a kerámiacserepek piacán 80 %-os, míg a tetõfedési anyagok piacán 45 %-os részesedést ért el, és vált piacvezetõvé. A cég Csornán, Tatán, Békéscsabán és Beleden fekvõ 5 gyáregységében 18 különbözõ tetõcserepet 8 féle színben állít elõ, és képviseli Magyarországon a Tondach Konszern összes, mintegy 50 féle tetõcserepét. A cég hazánkban évente - részben saját gyártásból, részben importból - mintegy 110 millió tetõcserepet és hozzájuk tartozó kiegészítõket forgalmaz kiváló minõségben, komplett tetõfedési rendszerek beszállítójaként. Ezenkívül elõállít és értékesít 47 millió kisméretû téglaegységet is. A termékek ISO 9001:2000 minõségbiztosítási rendszer szerint készülnek az összes gyárban. A vevõknek nyújtott kiemelkedõ szolgáltatásaival, országosan több mint 400 kereskedelmi partnerével a Tondach egyedülálló, és legteljesebb tetõrendszer beszállító ma Magyarországon. Amennyiben kereskedelmi partnereink, kivitelezõk, magán- és közületi befektetõk, építészek vagy a tulajdonosok igénylik, a hozzánk eljuttatott tervrajzok alapján díjmentesen, teljes rendszerszemlélettel kikonszignáljuk a felújítandó vagy újonnan megépítésre kerülõ tetõszerkezet kivitelezéséhez szükséges Tondach tetõfedõ anyagokat, valamint ezek beszállítására teljes árajánlatot adunk. A Tondach Magyarország Rt. kerámia tetõcserepeire és kiegészítõire 33 év garanciát vállal, amely fagyállóságra, méretpontosságra és vízzáróképességre terjed ki. 1.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Cégbemutatás Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. 3. Gyárismertetés, gyártörténet Jaminai gyár A békéscsabai cserépgyártás története az 1891-ben létesült Suk & Wagner gõztéglagyár megalakulásával kezdõdött. Az elsõ gyárépületet a mai cserépgyár területén építették föl, elmondható tehát, hogy a cég és jogelõdjei több mint 110 éve gyártanak égetett kerámia tetõcserepet és téglát az üzem mai területén, tulajdonképpen ugyanarra a bányaterületre támaszkodva. Az elsõ gyárépület 1892-ben létesült, ekkor környezetében még lakóépületek nem voltak. A gyár többször megújult az elmúlt évtizedekben. A mai részvénytársaság jogelõdje a Dél-Alföldi Tégla és Cserépipari Vállalat volt. Csabai gyár A Csabai Gyár 1972-73-ban épült, egy cserépgyártó, és egy téglagyártó csarnokkal. A Wienerberger 1994-ben kivásárolta a téglagyárat, a TONDACH tulajdonában a cserépgyár maradt. 1992. áprilisában Békéscsabán a Jaminai és Csabai üzemeket összevonták, melynek során a részvények többségét, és ezáltal a két cserépgyártó és egy téglagyártó üzemet az ausztriai Tondach Gleinstätten Csoport szerezte meg. Így jött létre a Jamina Tégla- és Cserépgyártó Részvénytársaság, a Dél-Alföldi Tégla és Cserépipari Vállalat jogutódjaként. Az új tulajdonos elsõ lépésként jelentõs, mintegy 10 milliárd forint nagyságú gyártástechnológiai fejlesztéseket, beruházásokat indított el. A beruházások a bányáktól kezdve az alapanyagelõkészítésen, formázáson, szárításon, égetésen át a csomagolásig átfogták az egész termelést. A sajtolási technológia gipszformára való átállításával a tetõcserepek mûszaki és esztétikai jellemzõi is jelentõsen javultak. Külön hangsúlyt kapott a fejlesztéseknél az energiatakarékosság és az ezzel összefüggõ károsanyag-kibocsátás csökkentése. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetõen az új elõkészítõ gépekkel és gyártósorokkal a Jaminai gyárban évi 18 millió, a Csabai gyárban pedig évente 30 millió natúr, illetve felületén színezett sajtolt tetõcserepet, valamint 47 millió kisméretû téglaegységet állítanak elõ. A beruházások elsõsorban a termékek minõségének javítását és a gyártástechnológia korszerûsítését célozták, az üzemek kapacitása csak kis mértékben nõtt. CSERÉP TETÕFOKON! 1.3.1
Cégbemutatás Csorna Beled Cserépgyártó Rt. Az égetett kerámiagyártásnak, és ezen belül a tégla, valamint a tetõcserépgyártásnak Csorna városban is több mint százéves hagyománya van. A fejlett égetett kerámia kultúra alapja a Csorna város és környezetében megtalálható nagyon jó minõségû alapanyag. 1994-ben került sor a Csornai cserépgyár, valamint a Beledi téglagyár privatizálására, melynek során szintén a Tondach Gleinstätten Csoport pályázott sikeresen. 1994. január 1.-ével alapították a Ziegelwerke Gleinstätten Csorna Beled Cserépgyártó Rt.- t, mely rövidebb néven, mint Csorna Beled Cserépgyártó Rt. vált ismertté. A teljes gyártási rendszert is magában foglaló fejlesztéseknek köszönhetõen a teljesen felújított gyárban évente mintegy 19 millió darab húzott tetõcserepet állítanak elõ. A két részvénytársaság korábban közösen tevékenykedett, különös tekintettel a marketing területén, és vezették be a "TONDACH Magyarország" márkanevet. Az elmúlt évtizedben a piaci sikereinek köszönhetõen a Tondach Magyarország a Gleinstätten Csoport kiemelkedõ vállalkozásává vált. Tatai Cserépipari Rt. Tata városában az agyagmegmunkálás több mint száz éves hagyományra tekint vissza: igen híresek voltak a tatai és környékbeli fazekas céhek kiváló minõségû agyagtermékeikrõl. Az elsõ téglagyár, mely az 1800-as években épült, az Esterházy grófi család tulajdonában volt. Itt kézi vetésû, az Esterházy család címerével ellátott téglákat készítettek. A mai tatai cserépgyár alapkövét 1969-en fektették le, üzemszerûen 1973-ban kezdte meg a termelést. Elõtte a város területén fekvõ, nagy hagyományokkal rendelkezõ 2 db téglagyárban készültek kerámia tetõcserepek. Késõbb, az államosítás után mindhárom gyár az Észak-Dunántúli Tégla és Cserépipari vállalat gyáregységeként mûködött 1992-ig. Ekkor a cserépgyár különálló státuszt kapott, és egy évig önálló cégként, Tatai Cserépipari Vállalat név alatt mûködött. A privatizációra 1993-ban került sor, az üzem dolgozói tulajdonba került, és részvénytársasággá alakult át Tatai Cserépipari Rt. név alatt. 2002 decemberében a TONDACH Magyarország irányítási jogot szerzett a Tatai Cserépipari Rt-ben. Ez az egész gyár átszervezésével, felújításával járt együtt. A munkafolyamatok átláthatóbbá váltak és a csaknem 2 milliárd forintnyi fejlesztéseknek köszönhetõen a gyártástechnológia korszerûsítésére került sor. Új minõséggel és színvilággal készülnek a tatai tetõcserepek, melyeket 2003-ban a TONDACH Magyarország beolvasztott saját kínálatába. Tondach Magyarország Rt. 2003. június 30-án, a Cégbíróság döntésének értelmében, megszületett a TONDACH Magyarország Rt., az osztrák TONDACH Gleinstätten AG hazai vállalkozása. Az eddig egymástól jogilag független Rt.-k formájában mûködõ cégcsoport eddig a TONDACH Magyarország szókapcsolatot márkanévként használta. Az egyesülési engedéllyel párhuzamosan a Csorna-Beled Rt., a Jamina Rt., valamint a Tatai Cserépipari Rt. összeolvad és TONDACH Magyarország Rt. néven folytatja mûködését. A TONDACH Magyarország Rt. így a magyarországi tetõcseréppiac vezetõ és egyben legmeghatározóbb szereplõjévé lépett elõ. A TONDACH Magyarország Rt. nem csak kerámia tetõcserepek elõállításával foglalkozik, hanem téglatermékek, kerámia és nem kerámia tetõkiegészítõk gyártásával, illetve forgalmazásával is. 1.3.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Cseréptörténet Kezdetektõl napjainkig 23000 évvel ezelõtt legrégebbi formák égetett agyagból (Dél-Morvaország) 7500 évvel ezelõtt legrégebbi ismert vályogtéglák i.e. 4000 év i.e. 800 év égetett tégla készítése (Mezopotámia) elsõ tetõcserép az etruszkok ún. lakonikus tetõ -je (Görögország) lécezett cseréptetõ szicíliai tetõ Rómaiak korintoszi tetõ további elterjedése az egész Nyugaton tegula - német tile - angol tuile - francia szó a cserépre 11. évszázad barát - apáca cserép 12. évszázad ökörnyelv ill. tehénszáj formák a hódfarkú cserek elõdjei (Franciaország, Dél-Németország) 15. évszázad holland hullámcserép 1840-tõl hornyolt cserép kifejlesztése a Gilardoni fivérek a tetõcserép feltalálói (Altkirch-Elzász) 1841. préselt hornyolt cserép (szabadalmaztatott) vagy ludovikacserép 1930. piaci bevezetés lapos hullámos tetõcserép 1970-es évek eltolt cserép speciális öreg házak javításához CSERÉP TETÕFOKON! 2.1
A cserépfedés elõnyei A hagyományos építõanyag: Évezredek óta bevált és mégis nagyon modern (elõször az etruszkok használtak agyag tetõcserepet kb. i.e. 800 évvel) - még melyik építõanyag állíthatja ezt magáról? Leghagyományosabb és legelterjedtebb tetõfedõ anyag Csak egy agyagból készült tetõfedõanyag nevezhetõ cserépnek A természetes alapanyagból készült környezetbarát építõanyag: Mindent összevetve természetes építõanyag tiszta természetes anyagokból: "föld - víz - levegõ - tûz" Nyersanyag: vályog ill. agyag - vízzel keverve, hogy plasztikus legyen - levegõvel szárítva - gázzal égetve Környezetbarát gyártási folyamat belsõ újrafelhasználással Gond nélkül tárolható és újra felhasználható A sokoldalú építõanyag: Építésekhez, hozzáépítésekhez és átépítésekhez Felújításokhoz és új építkezésekhez Nagyon nagy formaválasztékú termékpaletta a nyugodttól a mozgalmasig Gazdag színválaszték a természetestõl az engóbozotton át a mázasig - lehetõség van az egyéni igény kielégítésére A dupla fej- és oldalhornyolás (íves hornyolás) a sajtolt tetõcserepeknél biztos és szorosan záródó fedést nyújt. Ez nagyobb tömítettséget eredményez a víz, hó és por ellen. Élõ tetõ - idõtálló szépség A kellemes építõanyag: Természethû Melegség és komfortosság érzetét kelti Egészség - nincs károsanyag kibocsátás Szellõzõ - különösen jó kiszáradási képesség A környezeti hatássokkal szemben ellenálló építõanyag: UV-ellenálló (színtartóság) Saválló (savas esõ) Lúgálló (pl. ellenállás madárpiszokkal szemben) Nagyon magas mechanikai igénybevehetõség (hónyomás, jég...) Tûzálló Fagyálló A gazdaságos építõanyag: Hosszú használati élettartam bizonyítottan kb. 80-100 év Magas értékállóság (újra felhasználhatóság) Könnyû kezelhetõség (javításoknál és állagmegõrzéseknél) Optimálisan beépíthetõ felújításokhoz Nincs szükség utólagos mázolásra, bevonásra Hazai termék belföldi értékkel Kimagasló minõségû építõanyag: A termelés és a minõség folyamatos felügyelete Szigorú minõségvizsgálat az MSZ EN 1304 szabvány szerint Külsõ minõségi felügyelet az ÉMI Kht. által CSERÉP TETÕFOKON! 3.1
Tetõfajták Magastetõk és lapostetõk A tetõk sokféle külsõ és belsõ hatásnak kitett, bonyolult szerkezetek, amelyekkel szemben számos követelményt támasztunk; ezért csoportosításukat is többféle szempont alapján végezhetjük. A tetõ hajlásszöge az épület megjelenésére, tömegére nézve lényeges jellemzõ, de fontos a tetõszerkezet kialakítása és a klimatikus hatások elleni védekezés szempontjából is. A hajlásszög a tetõsíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge, jele: A tetõtípusok hajlásszög szerinti csoportosítása a következõ: alacsony hajlású tetõ (lapostetõ) < 5 kis hajlású tetõ 5 < < 15 közepes hajlású tetõ 15 < < 45 meredek hajlású tetõ > 45 A közepes és meredek hajlású tetõket magastetõknek nevezzük. 10 20 30 45 45 /65 65 Egyhéjú és kéthéjú tetõk Az egyhéjú tetõk esetében a belsõ és a külsõ légteret egyetlen, egy- vagy többrétegû lefedõszerkezet választja el egymástól. Ha a szerkezet többrétegû, a rétegek egymásra épülnek, nincs közöttük légtér. A kéthéjû tetõk tetõszerkezetét három, egymástól elválasztott réteg képezi: az alsó és felsõ héj, valamint a közöttük levõ légréteg vagy légtér. Hidegtetõk és melegtetõk A hidegtetõk olyan kéthéjú tetõk, ahol a héjak közötti levegõ közvetlen kapcsolatban van a külsõ légtérrel; ennek következtében állandó mozgásban van és jellemzõi közel azonosak a külsõ levegõével. A melegtetõ a belsõ és a külsõ teret egymástól elválasztó egy, esetleg több rétegbõl álló egyhéjú szerkezet. A magastetõket általában kéthéjú hidegtetõként készítik. Vízhatlan és vízzáró tetõfedés Vízhatlan tetõfedés alkalmazásakor a csapadék a tetõszerkezetbe semmiféle módon nem juthat be. Ezt a fedési módot általában lapostetõknél alkalmazzák. Magastetõk fedésénél vízzáró fedést alkalmaznak, melynek lényege, hogy a csapadékvízbõl a szélnyomás hatására is csak annyi juthat a tetõtérbe, mely természetes módon, párolgással maradéktalanul eltávozhat és ideiglenes jelenléte nem káros sem az épületszerkezetekre, sem pedig az épületet használók számára. Ezért a vízzáró fedések alatt a tetõt feltétlenül ki kell szellõztetni! CSERÉP TETÕFOKON! 4.1
Tetõformák A magastetõk formai kialakításának leggyakoribb alaptípusait az alábbiakban mutatjuk be, de a valóságban elõfordulnak a bemutatott típusok kombinációi is. Nyeregtetõ két azonos vagy eltérõ hajlású, összemetszõdõ tetõsík és két oromfal által határolt tetõ Félnyeregtetõ egy tetõsík, a tetõsíkkal ellentétes oldalon tûzfal, a másik két oldalon oromfal határolású tetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet Kontytetõ négy azonos vagy eltérõ hajlású, összemetszõdõ tetõsíkkal és gerinccel határolt tetõ Oromzatos kontytetõ a gerincvonal két végén egy-egy kis oromfallal kiképzett kontytetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet Csonka kontytetõ az oromfalon az ereszvonalnál magasabban kezdõdõ kontyú tetõ Manzárdtetõ tört tetõsíkokkal képzett nyeregtetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet 4.2.1 CSERÉP TETÕFOKON!
Tetõformák Fûrészfog- vagy shed-tetõ sík vagy íves tetõfelületekkel képzett félnyeregtetõk sora Sátortetõ több, általában azonos hajlású tetõsíknak tetõcsúcsban való összemetszõdésével képzett tetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet Toronytetõ sokszög alaprajzú, általában magas, sátorszerû tetõ, amelynek magassága az oldalméretének többszöröse Kúptetõ a toronytetõk speciális változata; kör alaprajzú sátortetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet Bazilikatetõ fallal, ablaksorral megtört, összetett nyeregtetõ Kereszttetõ két, azonos gerincmagasságú nyeregtetõ egymásra merõleges összemetszõdésébõl keletkezõ oromfalas tetõ felülnézet axonometria felülnézet axonometria oldalnézet elõlnézet oldalnézet elõlnézet A fentiek alapján könnyen szerkeszthetõk az alaptípusok variációi is: pl. kontyolt félnyeregtetõ, manzárd sátortetõ, csonka kontyolt manzárdtetõ stb. CSERÉP TETÕFOKON! 4.2.2
A tetõ részei 2 13 12 6 4 11 7 9 8 12 5 3 10 1 1 ERESZ 2 TARÉJGERINC 3 ÉL (ereszt köt össze eresszel) ÉLGERINC (gerincet köt össze gerinccel) 4 VÁPA 5 TÛZFAL 6 FÉLNYEREGTETÕ GERINCKÉPZÉS 7 TETÕSÍK 8 KÉMÉNY 9 TETÕKIBÚVÓ 10 TETÕSÍKABLAK 11 ÁLLÓ TETÕABLAK 12 ÁTVEZETÕCSERÉP 13 CSATORNASZELLÕZÕ Álló tetõablakok kialakítási lehetõségei háromszög alakú A magastetõk szerkezeti elemei, amelyekhez a cserépfedés kapcsolódik Lécezés: a héjazet elemeit hordó, fedésfajtánként meghatározott távolságokban a szarufára rögzített, vízszintes lécek sora. Ellenléc: a szarufák felsõ síkjára rögzített léc, amellyel az alátétfedést rögzítik, és légrést biztosít. Oromdeszka: nyereg- és félnyeregtetõk oromfalon túlnyúló tetõsíkjának lezárására a lécezéshez vagy szarufához szegezett deszka. Homlokdeszka: a szarufák végére függõleges síkban elhelyezett ereszképzõ deszka. Szarufa: a tetõ hajlását meghatározó, az ereszvonalra merõleges, a tetõfedést hordó ferde gerenda. Élszarufa: az élgerincben lévõ, a csonkaszarukat tartó szarugerenda. Vápaszarufa: a hajlat síkjában lévõ, a csonkaszarufákat kiváltó szarugerenda. Csonkaszarufa: az él, élgerincnél vagy vápánál az élszaruhoz vagy vápaszaruhoz illeszkedõ gerenda. Csüngõeresz: a homlokzati síkon túlnyúló szarufákkal képzett eresz. 4.3 álló tetõablak nyeregtetõvel ökörszemablak (csak szellõztetésre) napóleonablak (bevilágításra) négyzet alakú trapéz alakú CSERÉP TETÕFOKON!
Gyártástechnológia I. Fõ technológiai folyamatok: 1. Beszállítás, tárolás 2. Nyersanyag elõkészítés 3. Cserépgyártás Cserép nyersgyártás Cserép szárítás Idomcserép szárítás Engóbozás (festés) Cserép égetés Csomagolás, tárolás Sajtolt cserépgyártási technológia (Jaminai és Csabai gyárak) II. Kiszolgáló technológiai folyamatok: 1. Formakészítés 2. Agyagszárító üzem 3. Szállítás, anyagmozgatás 4. Karbantartás III. A fõ technológiai folyamatok ismertetése: 1. Beszállítás, tárolás A beszállítás gyáranként 2 db VOLVO A-35 dömperrel történik. A bánya mûködése idõjárásfüggõ, általában az április-november közötti idõszakban mûködik, és ekkor történik a beszállítás is. A gyárak hátsó területén kialakított tárolótéren történik a deponálás. A Jaminai Gyárban évente kb. 3 3 170 000 m, a Csabai Gyárban évente kb. 120 000 m nyers agyagot szállítanak be és deponálnak. A depóniaképzést gyáranként 1 db T-130 típusú lánctalpas tolólapos munkagép végzi. A tárolt agyagot gyáranként 1 db VOLVO L 180 homlokrakodó rakja be a szekrényes adagolóba, ahonnan szállítószalagon az agyag elõkészítõ üzemrészbe jut. 2. Nyersanyag elõkészítés technológiája és berendezései A szekrényes adagolóba homlokrakodó tölti be a prizmában tárolt agyagot. Innen fedett szállítószalagon jut be az elõkészítõ üzemrészbe. A szalagra oldalról csatlakozik a törmelék szekrényes adagolója, mely a szárított selejt cserép visszaadagolására szolgál. Az agyag törését RIETER K 20/80 kollerjárat végzi, majd két lépcsõben simahengerek finomítják a szemcseszerkezetet. Szükség szerint szárított agyagpor adagolással állítják be a megfelelõ nedvesség-tartalmat. Az elõkészített agyag a kör-agyagtárolóba kerül. A kör-agyagtárolóból fedett szállítószalagon keresztül vannak a több fokozatú simahengerek, illetve a nyersgyártó sorok és az agyagszárító táplálva. Esõs idõjárás esetén, a szabadtéren tárolt agyag berakása és az elõkészítõ sor mûködése szünetel. Az elõkészítõ sor átlagos teljesítménye 80 t/óra. Az elõkészített agyag 3 szállítószalagon érkezik a nyersgyártó sor 80 m -es szekrényes adagolójába Hulladék a technológiából nem keletkezik, de itt történik a szárított selejt hulladékok hasznosítása. A simahengereknél por keletkezik, ennek elszívása és az elszívott levegõ szûrése a Jaminai Gyárban HELLMICH tömlõszûrõs elszívó egységgel, a Csabai Gyárban SCHEUCH-FILTER tömlõszûrõs elszívó egységgel van megoldva. A szûrõn leválasztott agyagpor visszakerül a technológiába. CSERÉP TETÕFOKON! 5.1.1
Gyártástechnológia 3. Cserépgyártás technológiája Cserép nyersgyártás: A nyersgyártó sorra elõkészített agyag érkezik. Itt elõször egy 0,8 mm résméretû simahengeren megy át, ahonnan a szekrényes adagolóba jut. A szekrényes adagolóból szállítószalag viszi a reszelõ berendezésbe, közben adalékanyagként 0,2 % bárium-karbonát hozzáadása történik. A reszelõ berendezésben gõz hozzáadásával javítják az agyag képlékenységét, innen a préskeverõbe jut. A présbõl kijövõ szalagot a vágóautomata méretre vágja. Az így elõállított, ún. kalács" egy része a nyersgyártó sor két párhuzamosan üzemelõ préséhez jut, másik része kalácstároló kocsira kerül, ami az idomgyártó sor alapanyag ellátását biztosítja. A nyersgyártó soron sajtolóprések, sajtolás és körülvágás útján alakítják ki a végleges formát. A présszerszám acél tartóelembe öntött gipszforma, melyet a gipszforma készítõ mûhelyben gyártanak le. A préseknél lehulló nyers hulladék szállítószalagon jut vissza az agyagreszelõbe. A présekrõl lejövõ nyers terméket palettákra, majd szárító kocsikra rakják. Az idomcserép gyártás mûveletei azonosak a fentiekkel. A kisebb gyártási sorozat, a gyakoribb szerszámcsere miatt ez elkülönül az alapcserép gyártósorától. A technológiához csatlakozik egy földgáztüzelésû, gyorsgõzfejlesztõ kazán, amelyik a szükséges gõzt biztosítja mind a cserép, mind a tégla nyersgyártó sor számára. Cserép szárítás: A szárítóban a termék 30 órát tartózkodik. A szárítókamra 3 zónából áll, melyeken belül 6 pályán tolják elõre a szárítókocsikra rakott nyers terméket. Az elsõ zónában vízelvonás nélküli o felmelegítés történik, max. 60 C-os, páradús visszaforgatott levegõvel. A második, alacsony o o hõmérsékletû zónában 90-100 C, a harmadik, magas hõmérsékletû zónában 130-170 C hõmérsékleten szárítják a terméket. A szárító fûtését a kemence kilépõ szakaszáról átvezetett hûtõlevegõ biztosítja, a hõmérséklet és a páratartalom szabályozása mellett. A hõmérséklet szabályozása céljából kiegészítõ, földgáztüzelésû csõégõ van beépítve a rendszerbe. A belsõ légmozgást körbeforgó ventilátorok, és mozgó légkeverõ kocsik biztosítják. A szárítás végén az agyag eredeti 23-24 %-os nedvességtartalma max. 2 %-ra csökken. A szárító nedves levegõje három kürtõn át, a tetõsík fölött van a szabadba vezetve. Idomcserép szárítás: Az idomszárítóban egy pályán haladnak elõre a szárítókocsikra rakott termékek. Az idomszárító fûtését a kemence pinceterébõl érkezõ hûtõlevegõ biztostja, a belsõ légmozgást elõsegítõ, fix ventilátorokkal. 5.1.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Gyártástechnológia Engóbozás (festés): A gyártott termékek átlagosan 20 %-a festett kivitelben készül. A festés vízben oldódó, agyagásványokat és fémoxidokat tartalmazó festékkel történik. Bekevert, száraz festék érkezik az engóbozóhoz (a száraz festékeket a Csabai Gyárban keverik ki), amit vízzel keverve készítenek elõ. A szárított cserép látszó felületére tárcsás festékszóróval ( sloider") szórják fel a szükséges színt. Cserép égetés: A kazettákból egy átrakó berendezés a kemencekocsira rakja át a szárított, esetleg festett cserepet. A Jaminai gyárban a cserépégetõ alagútkemence 36 kemencekocsit fogad be. A tolási idõ: 60 perc, tehát egy kemencekocsi lép be, ill. ki a kemencébõl óránként. A Csabai Gyárban egymás mellett két teljesen azonos cserépégetõ alagútkemence van, melyek egyenként 59 kemencekocsit fogadnak be. Az átlagos tolási idõ: 48 perc, tehát mûszakonként 10 kemencekocsi lép be, illetve ki egy-egy kemencébõl. A kemence elsõ szakaszában a füstgáz ellenáramban o elõmelegíti a rakatokat, majd az égetés, végül a hûtés történik. Az égetési hõmérséklet 1030 C. Ezt követõen hûtés következik. A hõmérsékletlépcsõk, a lehûlési sebesség, a tartózkodási idõk számítógépes folyamatvezérléssel szabályozottak, a kvarc kristályosodási fázisainak megfelelõen. A Jaminai Gyárban a kemence füstgázai a téglaégetõ kemence füstgázaival együtt egy közös kéményen keresztül távoznak a környezetbe. A Csabai Gyárban a füstgázokat füstgáz ventilátor szívja el a kemence belépõ végén, majd kéményen át a szabadba nyomja. Az égetési idõ a gyártási technológiának megfelelõen 36 óra. Csomagolás, tárolás: A kemencekocsikról az ürítõ berendezés leszedi az égetett cserepet, itt történik az osztályozás, selejtezés. A Csabai Gyárban az osztályozás, selejtezés egy LINGL körpályán történik. A cserepet EUR raklapra rakják, pántolják, az agyagban kiégett mész szemcsék beoltása céljából vízbe merítik, végül zsugorfóliával csomagolják. CSERÉP TETÕFOKON! 5.1.3
IV. Kiszolgáló technológiai folyamatok ismertetése 1. Formakészítés Gyártástechnológia A sajtolt cserepek és a kiegészítõk gyártásnál gipszbetétes nyomóformákat alkalmaznak. A formák gyártása külön üzemrészben történik. A gipszet vízzel az elõírt arányban bekeverve a forma fém házába öntik, ahol a mesterdarabbal összeillesztve a kívánt nyomófelület kialakul. Szilárdulás után a formákat a cserépgyártó sorhoz szállítják. Az elkopott, sérült felületû nyomóformákat a formakészítõ üzembe viszik vissza. Itt egy zárt berendezésben, nagynyomású vízsugárral távolítják el a nyomókeretbõl a régi gipszet. A berendezés saját víztartályról, visszakeringtetéssel üzemel, a fogyást úszókapcsolóval vezérelve pótolják az üzemi vízhálózatról. 2. Festék bekeverés A gyártócsarnokon belül kialakított tárolótéren, raklapokon van tárolva valamennyi segédanyag. Itt van elhelyezve a festékkeverõ is, melyben mind a Csabai Gyár, mind a Jaminai Gyár részére bekeverik a szükséges színû festéket. A Jaminai Gyárba szánt festéket 500 kg-os BIG-BAG zsákba ürítik, majd átszállítják. A helyben felhasznált, bekevert száraz festéket a keverõ melletti tartályba engedik és vízzel az elõírt sûrûséget beállítják. 3. Szállítás, anyagmozgatás A készárut csomagolás után a gyárudvaron kialakított, betonozott szabadtéri tárolótereken helyezik el. Az anyagmozgatást 5 db STILL dízel targonca végzi. A kiszállítás kamionnal és nehéz tehergépkocsi szerelvényekkel történik. Napi jármûforgalom: 30-40 jármû/nap. 4. Karbantartás A gyáron belüli TMK a gyártósori berendezések karbantartását, javítását, valamint a nehézgépek karbantartását szolgálja. A jármûvek szervizelése külsõ szolgáltatóknál történik. I. Fõ technológiai folyamatok: 1. Beszállítás, tárolás 2. Nyersanyag elõkészítés 3. Cserépgyártás Nyers alapcserép gyártás Nyers idomcserép gyártás Cserép szárítás Idomcserép szárítás Engóbozás (festés) Cserép égetés Csomagolás, tárolás II. Kiszolgáló technológiai folyamatok: Húzott cserépgyártási technológia (Csornai gyár) 5.2.1 1. Formakészítés 2. Festék bekeverés 3. Szállítás, anyagmozgatás 4. Karbantartás CSERÉP TETÕFOKON!
Gyártástechnológia III. A fõ technológiai folyamatok ismertetése: 1. Beszállítás, tárolás A bányászattal kapcsolatos munkákat vállalkozóval végeztetjük. Az üzemvezetõ, mint bányamûszaki vezetõ meghatározza, a bánya mely részérõl történjen a fejtés, hogy a megfelelõ minõségû és összetételû keverék kerüljön a gyári depóba. A bánya mûvelését száraz idõben, nyáron végezik. A gyár agyagtárolója melletti területen kialakított tárolótéren történik a deponálás. 3 3 A gyár éves nyersanyagfelhasználása 44 000 m. Ettõl függetlenül kb. 50 000-55 000 m nyers agyagot szállítanak be és deponálnak. Az agyag rakodása, szállítása, terítése, tömörítése és a depóképzés az üzemvezetõ utasítása alapján történik. A depóképzést 1 db T-130 típusú lánctalpas tolólapos munkagép végzi. 2. Nyersanyag elõkészítés technológiája és berendezései A tárolt agyagot 1 db VOLVO L 180 homlokrakodó rakja a szekrényes adagolóba, ahonnan szállítószalagon az agyag-elõkészítõ üzemrészbe jut, ahonnan fedett szállítószalag segítségével kerül a további feldolgozás helyére. Az agyag õrlését RIETER K 20/80 kollerjárat végzi, majd 0,8 mm résméretû simahengerek folytatják az õrlési folyamatot. Az elõkészített agyag az agyagtárolóba kerül. Az agyagtárolóból láncos hídkotró végzi az agyag felszedését és innét szállítószalagon keresztül a 0,4-0,45 mm résméretû finomhengerhez kerül õrlésre. Esõs idõjárás esetén, a szabadtéren tárolt agyag betárolása szünetel. Ilyenkor közvetlenül az agyagtárolóból kerül a finomhengeren keresztül az elõkészített agyag a 3 nyersgyártó sor 80 m -es szekrényes adagolójába Az elõkészítõ sor átlagos teljesítménye 80 t/óra. Hulladék a technológiából nem keletkezik. A szárított selejtet az éppen pihenõ agyagdepóra teszik. Ez az idõjárás hatására visszanedvesedik, és késõbb hasznosításra kerül. A hengereknél keletkezõ por elszívása nem megoldott. 3. Cserépgyártás technológiája Alapcserép nyersgyártás: A szekrényes adagolóból az agyagreszelõbe jut a nyersanyag, ahol képlékenységét víz hozzáadásával javítják a kívánt 27-28 %-os nedvességtartalomig. A keverõszekrényben, amennyiben szükséges, az agyag tovább nedvesíthetõ. Innen a Rieter vákuumprésbe kerül az alapanyag. A csigásprés elé szájnyílást helyeznek, melyen keresztül kilépõ agyagot (végtelenített képlékeny cserépszalagot) a levágó automata megfelelõ méretûre és formájúra vágja. A szálnyílás elõtt húzódugó van, mely a hornyolt cserepekben található lyukakat alakítja ki. 4. Idomcserép nyersgyártás: A szekrényes adagolóból az agyagreszelõbe jut a nyersanyag, ahol képlékenységét víz hozzáadásával javítják a kívánt 25-27 % nedvességtartalomig. A keverõszekrényben, amennyiben szükséges, az agyag tovább nedvesíthetõ. Innen a Händle 400-as vákuumprésbe kerül az alapanyag. Az így elõállított, ún. kalács" a 6 PV préséhez jut. A nyersgyártó soron a sajtolóprés két forma között sajtolás és körülvágás útján alakítja ki a végleges formát. A présszerszám acél tartóelembe öntött gipszforma, melyet a gipszforma készítõ mûhelyben gyártanak le. A préseknél lehulló nyers hulladék szállítószalagon jut vissza az agyagreszelõbe. A présekrõl lejövõ nyers termékeket palettákra, majd szárító kocsikra rakják. A két prés mindig külön-külön dolgozik. CSERÉP TETÕFOKON! 5.2.2
Gyártástechnológia 5.2.3 Cserép szárítás A szárítóban a termék 30 órát tartózkodik. A szárítókamra 3 zónából áll, melyeken belül 4 pályán tolják elõre a szárítókocsikra rakott nyers terméket. Az idomcserép szárítás a negyedik pályán, a szárítási programnak megfelelõen az idomcserepek nagyobb tömege miatt - lassabban történik. o Az elsõ zónában vízelvonás nélküli felmelegítés történik, max. 35 C-os, páradús visszaforgatott o levegõvel. A második, alacsony hõmérsékletû zónában 50-60 C, a harmadik, magas o hõmérsékletû zónában 60-95 C hõmérsékleten szárítják a terméket. A szárító fûtését a kemence kilépõ szakaszáról átvezetett hûtõlevegõ biztosítja, a hõmérséklet és a páratartalom szabályozása mellett. A hõmérséklet szabályozása céljából kiegészítõ, földgáztüzelésû csõégõ van beépítve a rendszerbe. A belsõ légmozgást körbeforgó ventilátorok és mozgó légkeverõ kocsik (rotomixerek) biztosítják. A szárítás végén az agyag eredeti 25-27 %-os nedvességtartalma max. 2 %-ra csökken. A szárító nedves levegõje kürtõkön át, a tetõsík fölött van a szabadba vezetve. A cserepek közül a szárazselejtet kiszedik és vákuumos leszedõ gép szalagra rakja. Engóbozás (festés, antikolás): A gyártott termékek átlagosan 10 %-a festett kivitelben készül. A festés vízben oldódó, agyagásványokat és fémoxidokat tartalmazó festékkel történik. A szárított, meleg cserép látszó felületére tárcsás festékszóróval ( sloider") szórják fel a szükséges színt. A cserepet tovább gázégõvel melegítik, hogy mire a száraz kocsi rakókhoz kerül, a felületén a festék megszáradjon. Cserép égetés A kazettákból egy átrakó berendezés a kemencekocsira rakja át a szárított, esetleg festett cserepet. Az alagútkemence 42 kemence kocsit fogad be. Az átlagos tolási idõ: 2880 másodperc (48 perc), tehát egy nap 30 kocsi kerül ki a kemencébõl. Átlagosan mûszakonként 10 kemence kocsi lép be, illetve ki a kemencébõl. A kemence elsõ szakaszában a füstgáz ellenáramban elõmelegíti a kemence kocsi U kazettáiban állítva elhelyezett cserepeket. Hornyolt cserépbõl 1 kazettába 18 db, hódfarkúból 23 db kerül. o A második szakaszban az égetés történik, az égetési hõmérséklet 955 C. A harmadik szakaszban a hûtés történik. A hõmérsékletlépcsõk, a lehûlési sebesség, a tartózkodási idõk számítógépes folyamatvezérléssel szabályozottak, a kvarc kristályosodási fázisainak megfelelõen. A füstgázokat füstgáz ventilátor szívja el a kemence belépõ végén, majd kéményen át a szabadba nyomja. Az égetési idõ a gyártási technológiának megfelelõen 33-34 óra. Csomagolás, tárolás: A kemencekocsikról az ürítõ berendezés leszedi a kazettát, melybõl a dolgozók az égetett cserepet osztályozás után a pántoló pályára helyezik, ahol típustól függõen 8 vagy 10 db-os kötegenkénti pántolást végeznek. A cserepet OMS csomagológép EUR raklapra rakja, a cserépsorok közé köztesléc kerül, majd azok vízszintesen is körbepántolásra kerülnek. A rakatok minõségét csomagolás elõtt mûvezetõ ellenõrzi és látja el a szükséges kísérõjeggyel (bálacímkével). A raklapozott terméket zsugorfóliával csomagolják, melyet a gép a rakatra melegít.a tárolás elszállításig a gyárudvaron kialakított tároló tereken van biztosítva. CSERÉP TETÕFOKON!
Gyártástechnológia IV. Kiszolgáló technológiai folyamatok ismertetése 1. Formakészítés A sajtolt cserepek és a kiegészítõk gyártásánál gipszbetétes nyomóformákat alkalmaznak. A formák gyártása külön üzemrészben történik. A gipszet vízzel az elõírt arányban bekeverve a forma fém házába öntik, ahol a mesterdarabbal összeillesztve a kívánt nyomófelület kialakul. Szilárdulás után a formákat az idomcserép préshez szállítják. Az elkopott, sérült felületû gipsznyomóformákat a formakészítõ üzembe viszik vissza. Itt egy zárt berendezésben, nagynyomású vízsugárral távolítják el a nyomókeretbõl a régi gipszet. A berendezés saját víztartályról, visszakeringtetéssel üzemel, a fogyást úszókapcsolóval vezérelve pótolják az üzemi vízhálózatról. 2. Festék bekeverés A gyártócsarnokon belül kialakított tárolótéren történik a festék bekeverése. Itt van elhelyezve a festékkeverõ is. A helyben felhasznált, bekevert száraz festéket a keverõ melletti tartályba engedik és vízzel az elõírt sûrûséget beállítják. 3. Szállítás, anyagmozgatás A készárut csomagolás után a gyárudvaron kialakított, szabadtéri tárolótereken helyezik el. Az anyagmozgatást 5 db STILL dízel targonca végzi. A kiszállítás kamionnal és nehéz tehergépkocsi szerelvényekkel történik. Napi jármûforgalom: 30-40 jármû/nap. 4. Karbantartás A gyáron belüli TMK a gyártósori berendezések karbantartását, javítását, valamint a nehézgépek karbantartását szolgálja. A jármûvek szervizelése külsõ szolgáltatóknál történik. Húzott cserépgyártási technológia (Tatai gyár) A tatai cserepek kevert agyagból, 65 % tatai és 35 % beledi agyag felhasználásával készülnek. A megfelelõ szín beállítása további 0,3 % bárium-karbonát bekeverésével történik. A kitermelt agyagot a bányában deponálják, majd vedersoros kotrókkal és szállítószalaggal továbbítják azt az elõkészítõ üzembe. A szekrényes kotróban történik a kétféle agyag összekeverése, és a kevert agyag fogas örlõberendezésen keresztül jut be az elõkészítõ csarnokba. Ezután kerül a nyers agyag elõbb egy 1,2 mmes, majd egy 0,5 mm-es simahengerbe, ami az elsõ õrlést végzi, és onnan az agyagtárolóba. A tárolóból vedersoros kotró segítségével szállítószalagra rakják, és kerül be egy szekrényes adagolóba, ami egy 0,5 mm-es simahenger anyagellátását biztosítja. Innen jut be a nyersanyag az agyagreszelõbe, ahol is gõzfeltárásos módszerrel állítják be az agyag szükséges nedvességtartalmát (képlékenységét). CSERÉP TETÕFOKON! 5.2.4
Gyártástechnológia Az elõkészített agyag a pihentetõtoronyba kerül, ahol egynapi gyártáshoz szükséges mennyiséget tárolnak. Innen az alapanyag 3 köradagoló berendezésbe, onnan a keverõgépbe majd végül a présgépbe kerül. A présbõl a szájnyílásnak megfelelõ (hornyolt vagy hódfarkú) agyagszalag kerül préselésre, melyet a késéles vágóautomaták megfelelõ méretûre és formájúra szabnak. Az immár megformázott, de nyers cserepek kamrás szárítóberendezésbe kerülnek. Mivel Tatán engóbozás (festés) nem történik, és a technológia sincs telepítve, a gyártásnak ezen folyamata ebben a gyárban kimarad. A szárítás folyamata a korábban leírtaknak megfelelõen alakul, a szárítási idõ 36 óra, mely alatt a cserép 6 %-ot veszít térfogatából (vizet veszít, zsugorodik). A szárított termékeket rakóállásokra, majd onnan kézi erõvel U kazettákba rakják. A kemencekész kazettákat gépsor sorolja és rakja kemencekocsikra. A kemencekocsikat az automatika sínpályán tolja, az átlagos tolási idõ 75 perc, tehát ennyi idõközönként megy be illetve jön ki egy-egy kemencekocsi az égetõkemencébe. Mivel két kemencesor üzemel, naponta 38 kemencekocsi tolására van lehetõség. Az égetés 1030- o 1040 C-on történik, mely során a cserép további kb. 0,3 %-ot zsugorodik. A kiégetett termékek az ürítõállásokra kerülnek, ahol a cserepeket a kazettákból kézzel szedik ki, és egyben szortírozzák (válogatják) is miközben a csomagoló automata gépsor pántolórekeszeire rakják. A gép a hornyolt cserepeket 10, a hódfarkú cserepeket 14 darabonként pántolja, majd helyezi raklapra. A fólia elhelyezése és a zsugorítása kézzel történik, innen a kész raklapokat targoncák viszik a tárolóterekre, rakják tehergépkocsikra vagy vagonba. A nedves cserép szárítás során 7-8 százalékot, égetés során további kb. 1-2 %-ot veszít tömegébõl, zsugorodik. Felület - bevonatok Jelenlegi kerámiacserép-gyártási technológiák négyféle, különbözõ bevonatú és ennek köszönhetõen sokféle színû cserép elõállítását teszik lehetõvé. Ezek a következõk: Natúr kerámiacserép felület Engóbozott, felületi festékkel ellátott kerámiacserép felület Üvegmázzal ellátott kerámiacserép felület Amadeus üvegmázzal ellátott kerámiacserép felület Ezen bevonatképzések kizárólag a kerámiacserepek gyártásánál alkalmazhatók. 5.3.1 CSERÉP TETÕFOKON!
Gyártástechnológia 1. Natúr kerámiacserép felület A natúr kerámiacserép felület semmilyen bevonatot nem tartalmaz, ezt a felületet és színt a gyártáshoz használt agyag és a gyártástechnológia sajátosságai határozzák meg. Semmiképp sem beszélhetünk a natúr színrõl, mint egységes fogalomról, hiszen az alapanyag minden gyártási helyszínen más és más, és emiatt az anyagelõkészítés és a gyártástechnológiának is az alapanyaghoz kell idomulnia. Különbség lehet továbbá az azonos helyen, de más idõben használt készült cserepek színében is, ami a külsõ környezeti tényezõk befolyásoló hatása miatt állhat fenn. Elõfordulhat továbbá, hogy a gyártás során egy-egy kemencekocsi 15-30 perccel többet tartózkodik a kemencében, és ennek hatására szintén eltérõ lehet az így égetett natúr cserép színe a normál eljárásban készült cserépétõl. 2. Engóbozott, felületi festékkel ellátott kerámiacserép felület Ezen eljárás során a szárított, de még ki nem égetett cserepek felületére vízben oldódó, agyagásványokat és fémoxidokat tartalmazó festéket hordanak fel. Bekevert, száraz festék érkezik az engóbozóhoz, amit vízzel keverve készítenek elõ. A szárított cserép látszó felületére tárcsás festékszóróval ( sloider") szórják fel a szükséges színt, mely az égetés során nyeri el végleges színét. Az égetés során az agyagásványokat tartalmazó festék egybeég a cserép felületével, képezve így egy igen vékony, felületazonosnak mondható réteget, mely a cseréprõl egyáltalán nem távolítható el (arról pl. az üvegmázzal ellentétben lepattanni sem tud). Az, hogy a felvitt festéktõl a kiégetett cserépfelület fényesebb, vagy inkább matt jellegû lesz, egyrészt a kiszárított cserép nedvszívó-képességének, másrészt a felvitt festék mennyiségének a függvénye. Minél több festéket szív magába a szárított cserép, annál inkább a matt jellegû felület alakul ki, hiszen a felületen így kevesebb festék marad. Az engóbozással készült cserepek felülete azonkívül, hogy színében sokféle és természetesen egységes, mûszakilag többlet tulajdonságokkal rendelkezik. A felvitt festék eltömíti a cserép felületi pórusait, melynek köszönhetõen a vízlepergetõ képesség javul, segítve ezzel a cserép felületi tisztulását, és így a kosz, por nehezebben tud a cserépen megtapadni. Ezenkívül a cserépfelület porózusságának csökkenése a mohásodás veszélyét is csökkenti, hiszen a spórák gyökerei sokkal nehezebben tudnak a felületbe behatolni, és azon kicsírázni. 3. Üvegmázzal ellátott kerámiacserép felület Az üvegmáz egy olyan üvegfajta, amit speciálisan a kerámiacseréphez, az azon való alkalmazásra fejlesztettek ki. Az üvegmáz felhordása gyártástechnológiailag sokban hasonlít az engóbozásos eljáráshoz. Az üvegmáz elsõdleges célja a cserép felületének nemesítése, és természetesen igen sokféle színû cserép állítható elõ a segítségével. Hatására a cserép felülete fénylõvé, fényvisszaverõvé válik, optikailag is jelentõsen megkülönböztetve ezzel ezt a bevonatféleséget a többitõl. Mûszakilag az üvegmáz a cserép felületét vízzáróvá teszi. Ilyen bevonatú kerámiacserép alkalmazásánál fokozottan ügyelni kell arra, hogy a hóteher sokkal könnyebben le tud róla csúszni, mivel a felület pórusokat nem tartalmaz és így a súrlódási együtthatója is sokkal kisebb. 4. Amadeus üvegmázzal ellátott kerámiacserép felület Az Amadeus üvegmázat pár évvel ezelõtt a Tondach Gleinstätten munkatársai fejlesztették ki. Ez tulajdonképpen egy tulajdonságaiban feljavított, speciális üvegmáz, melybõl azonban a felhasznált anyagoknak és a gyártástechnológiának köszönhetõen összességében olcsóbban o készíthetõk a mázas felületû cserepek. Az Amadeus üvegmáz a kemencében 1050 C környékén válik folyékonnyá és olvad eggyé a cserép felületével. CSERÉP TETÕFOKON! 5.3.2
Termékkínálat Szállítási program Csornán gyártott kerámia tetõcserepek HÓDFARKÚ 18*38 19*40 HORNYOLT EGYENES- VÁGÁSÚ HORNYOLT ÍVESVÁGÁSÚ HORNYOLT HULLÁMOS Tatán gyártott kerámia tetõcserepek HÓDFARKÚ 18*38 HÓDFARKÚ 19*40 HORNYOLT EGYENES- VÁGÁSÚ HORNYOLT ÍVESVÁGÁSÚ Békéscsabán gyártott kerámia tetõcserepek TANGÓ CSÁRDÁS KERINGÕ POLKA PALOTÁS CSERÉP TETÕFOKON! 6.1
Termékkínálat HÚZOTT HÓDFARKÚ TETÕCSEREPEK CSERÉP TETÕFOKON! 6.2.1
Termékkínálat HÚZOTT HÓDFARKÚ TETÕCSEREPEK 6.2.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Termékkínálat HÚZOTT HORNYOLT TETÕCSEREPEK CSERÉP TETÕFOKON! 6.3.1
Termékkínálat HÚZOTT HORNYOLT TETÕCSEREPEK 6.3.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Termékkínálat SAJTOLT TETÕCSEREPEK CSERÉP TETÕFOKON! 6.4.1
Termékkínálat SAJTOLT TETÕCSEREPEK 6.4.2 CSERÉP TETÕFOKON!
Tanúsítványok, Szabványok ÉRVÉNYES TETÕCSERÉP SZABVÁNYOK 2004 MSZ EN 538:1996 MSZ EN 539-1:1996 MSZ EN 539-2:2000 MSZ EN 1024:1998 MSZ EN 1304:2000 MSZ EN 1304:1998/A1 Átfedéses elhelyezésû égetett agyag tetõcserepek. A hajlító törõerõ vizsgálata. Átfedéses elhelyezésû égetett agyag tetõcserepek. A fizikai tulajdonságok meghatározása. 1. rész: A víztartó képesség vizsgálata 6. fejezet, 2. vizsgálati módszer szerint vizsgálva. Átfedéses elhelyezésû égetett agyag tetõcserepek. A fizikai tulajdonságok meghatározása. 2. rész: A fagyállóság vizsgálata 6. fejezet, B vizsgálati módszer szerint vizsgálva Átfedéses elhelyezésû égetett agyag tetõcserepek. A geometriai jellemzõk meghatározása. Átfedéses elhelyezésû égetett agyag tetõcserepek. A termékek fogalommeghatározásai és jellemzõi A víztartó képesség az 5.4.1.1.b szakasza szerint értékelve CSERÉP TETÕFOKON! 12.1