JOGOK, ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TÁRSADALMI SZINTŰ MEGJELENÉSE AZ ÁLLATOK: - alapvetően kiszolgáltatott élőlények - lehetnek élelemforrás - kísérleti alany az emberi egészség érdekében - őrző- védő és segítő - vadászat vagy kereskedelem tárgya A vadon élő állatok élőhelyük zsugorozása következtében emberekre támadhatnak! A kedvencek a nem megfelelő gondozás hiányában gazdájukra támadhatnak, vagy méltatlan körülmények között pusztulnak el. Az embernek nem csupán JOGAI, DE KÖTELEZETTSÉGEI is vannak az állatokkal való viszonyukban. AZ ÁLLATVÉDELEM CÉLJA: - környezettudatos gondolkodás kialakítása - a vágóállatok leghumánusabb vágásának alkalmazása - az állatok tartásának, szaporításának, önkorlátozó gyakorlatának kialakítása - gyepmesteri telep állatbaráti szervezetté alakítása - a divat, vagy ajándékozási célú állattartás következményeinek csökkentése, felszámolása - gazdasági érdekből történő állatirtás szankcionálása, megszüntetése - az állatvédelmi életforma és képzés kialakítása, társadalmi szintű kiterjesztése GYERMEK-ÁLLAT KAPCSOLAT A gyermek a családban kapja meg az első információit az állatokról. (első számú szocializációs szintér). A felnőttek példamutatásai befolyásolják az állatokhoz való viszonyukat (jelen, jövő) A GYERMEKEK SZÁMÁRA MEGTANÍTHATÓ: - az állatok érezni, szenvedni, örülni képes élőlények - kötelességünk, hogy tiszteletben tartsuk őket és biztosítsuk jó közérzetüket, sajátos életfeltételeiket - értéket képviselnek az ember, a társadalom, a világ fennmaradása érdekében - erkölcsi kötelességünk a velük való törődés, és mentés, akkor is, ha nem a miénk A környezettudatos gondolkodás, folyamatos cselekvések és ismeretbővítés során alakul ki!
AZ ÁLLATOK JOGI STÁTUSZA Cselekvéseink jogi mércéje attól függ, hogy a jogszabályok mit írnak elő. Jogszabályok határozzák meg, hogy az állatokkal kapcsolatban milyen jogaink és kötelezettségeink vannak. A jogi státusz: - hogyan vélekedünk az állatokról, sajátos szemszögünkből minek tartjuk őket - azonos, egyenrangú mérce nincs - az ember, mint uralkodó határozza meg, hogy az állatok milyen jogot kaphatnak meg Az emberi tudat fejlődése, és változásai meghatározzák az állatok státuszát, és tárgyivá váltak az emberi megítélésnek és jogi meghatározottságának. ÁLLATOK TARTÁSÁNAK, ÉS VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az állattartó (tulajdonos, felügyelettel megbízott személy) köteles a jó gazda gondosságával eljárni az állatfajtának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. A gondozási kötelezettségnek ki kell terjedni: - élelmezés - itatás - megfelelő pihenés - időjárás változásának megfelelő védelem - mozgás szabadságának biztosítása - haszonállatoknál az állatkímélő technológiák alkalmazása - fájdalomokozás kerülése - fajta azonos életkörülmények biztosítása Kiemelt terület az állatok kímélete, és a kínzása elleni fellépés (Ávt.6-8 ) TILOS!!!: - szándékos, vagy gondatlanságból eredő fájdalom, és szenvedés, vagy sérülés okozása - kínzása - emberre, vagy állatra uszítani, - viadalokra idomítani - kényszertakarmányozásra fogni - kíméletnek nem megfelelő módon mozgatni, elhelyezni, szállítani - teljesítmény-képességét meghaladó előfeszítésre kényszeríteni - természetellenes, és önpusztító tevékenységre szoktatni - nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni - kényszerétkeztetés szabályait meg kell tartani (liba-kacsatömés) - állatviadal szervezése, tartása, képzése, részvétel, fogadáskötés - az ember által befogadott, majd későbbi kitétele, elűzése, stb. - az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad (elűzése, elhagyása, vagy kitétele TILOS!) - élő állatot nyereményjáték díjaként adni (csak, ha az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak)
TENYÉSZÁLLATOK A tenyészállatok az emberi felhasználás különböző érdekeit szolgálják. Élelem, ruházkodás, kezdetleges szerszámok, díszítés, másodlagos feldolgozás. Az ember a háziasítással az állatokat elsősorban saját maga és családja részére kezdte tartani. Zöld területek birtokában, az állatokat természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben nevelte. Az állattartás több különböző célú tevékenységgé vált: - hagyományos családi állattartás - nagyüzemi, jogilag részletesen szabályozott tenyésztés - kísérleti célú állattartás és tenyésztés - sport célú állatok tartása, tenyésztése, és alkalmazása A VÁGÓÁLLATOK TARTÁSA ÉS KÍMÉLETE A VÁGÓHIDAK MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉS ELJÁRÁSAINAK SZABÁLYAI: - a vágóhidaknak rendelkezni kell etető és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel, fedett területtel - a fajából, neméből, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedő állatokat egymástól el kell különíteni - a vágóhidak kialakításának biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól és szenvedéstől - ha az állatokat várakoztatni kell, biztosítani kell ellátásukat, és pihenésüket - a vágóállat állapotát és egészségét megérkezéskor, a várakoztatás esetén szükség szerint ellenőrizni kell - a legyengült, vagy sérült állatot el kell különíteni, levágásukról elkülönítetten kell gondoskodni - a kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot úgy kell lefogni, hogy megkíméljék minden elkerülhető fájdalomtól - a kábítás olyan érzéketlenségi állapot, amely addig tart, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik Külön jogszabály rendelkezik: - szárnyas állat és nyúl vágásánál - kényszervágás, ha kábításra nincs lehetőség - prémes állatok, tenyésztett vad leölése - rituális vágás esetén A tartási körülmények az állatfajták biológiai sajátosságaitól függ, melyeket a jogszabályok tételesen előírnak. Megismerése, megtartása külön szakértelmet igényel. Ha valaki azt állítja, hogy az állat(ok) elhanyagoltak, gazdátlanok, lesoványodtak, sérültek, akkor egy átlagos ismeretekkel rendelkező embernek is joga, és kötelessége, hogy valamely hatóságnak bejelentse. Az sem elfogadható, amit sajátos szórakozásként rendeznek meg (hagyományokra hivatkozva), mint pl. bikaviadal, bika rodeo, bika futtatás. Az állatok számára NEM TERMÉSZETES ÉLETMÓD.
SZÁLLÍTÁS Az állatok számára külön veszélyforrás a szállítás. Különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben történik közúton, vasúton, esetleg vízi úton.(stresszes állapotba kerülhetnek) ÜGYELNI KELL: - az állatok terelésénél, lábon hajtásánál, a szállítóeszközre való fel. És lerakásnál, a szállításnál, hogy az állatoknak ne okozzon fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést. - a célállomásnál az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni - az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell - az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely nem okoz sérült, és megvédi az időjárás káros hatásaitól - ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására - jogszabályok, nemzetközi egyezmények speciális szabályokat írhatnak elő - a vágóállat szállítása térben és időben korlátozható HÁZIÁLLATOK, KEDVENCEK Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni, kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel történő megjelölése után lehet. Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska chippel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik. Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról(fajtájáról) az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről. TILOS: kistestű: súlya nem haladja meg a 20 kg-ot közepes testű: súlya 20-40 kg között nagytestű: súlya meghaladja a 40 kg-ot - kistestű ebet 10 m2-nél - közepes testű ebet 15 m2-nél } kisebb területen tartósan tartani - nagytestű ebet 20 m2-nél - kistestű ebet 4 m-nél - közepes testű ebet 6 m-nél } rövidebb eszközzel tartósan kikötni - nagytestű ebet 8 m-nél - gerinces állatot kör alakú kalitkában, vagy gömb alakú akváriumban tartani - gerinces állat kifejlett egyedét 30 l-nél kisebb űrtartalmú térben tartani. - csoportosan tartott ebek esetén, egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani (nem csoportos: szuka együtt tartása a kölykeivel)
Amennyiben ebet futólánccal kikötve tartanak: - a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél - a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél Kikötéshez, az ebek vezetéséhez használható eszközök kizárólag nyakörv, vagy hám, olyan módon, hogy az állat egészségét ne veszélyeztesse. A csoportosan tartott állatok esetében a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez. 8 hetes korukig az anyjukkal kell tartani: - kutya - macska - görény kölyköket. A sziámi harcos halak tartása: ne lássák a tükörképüket, és egymást Farok kurtítás: 7 napos koráig a küllemének megváltozatása érdekében Belterület közterületén kutyát csak pórázon lehet vezetni, valamint az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb más állatot, embert ne veszélyeztessen. Szájkosarat használni kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell. Orvosi vizsgálat előtt, a kezelés megkezdése előtt az állatorvos köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e. A chipezést követő 8 napon belül az állatorvos köteles az állat adatait az ebek adatait nyilvántartó országos adatbázisban regisztrálni. A regisztráció, valamint az adatmódosítás díjmentes. Az eb 4 hónapos korától, csak transzponderrel megjelölten tartható. Betartását a jegyző, és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi. Veszettség ellen csak elektronikus transzponderrel megjelölt eb oltható. ÁLLATTARTÓ KÖTELES: Minden 3 hónapos kornál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó magánorvossal beoltatni az alábbiak szerint: - 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül - első oltást követően 6 hónapon belül - ezt követően évenként - oltási könyvet megőrizni (hatósági felszólításra bemutatni, tulajdon-átruházásnál az új tulajdonosnak átadni) - az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól 8 napon belül pótlást kérni - az oltás során közreműködni Az oltási könyv az állat veszettség elleni immunizálásának igazolására szolgáló, egyedi sorszámmal ellátott okirat. Az oltási könyv az állat tulajdonjogát és származását nem igazolja!
A HÁZIÁLLAT fogalma igen tágan értelmezhető. HÁZIKEDVENC: Kutya, macska, papagáj, vagy más repülőállat, akváriumban tartott halak, terráriumban tartott hüllők, illetve más kisállatok is tekinthető. - társ a magányban - családtagként, mert szeretik az állatokat - hobby okból elfoglaltságot, kikapcsolódást, szórakozást jelent stb. KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLAT: - rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék, géntartalékvédelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyen más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat. ÁLLATKERESKEDÉS: - kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása - NEM FORGALMAZHATÓ: - melynek tartása az adott faj fennmaradását szolgálja - kedvtelésből tartott főemlős - szülőjének gondoskodása nélkül nem alkalmaz önálló életre - nincs kötelező immunizálási igazolása Az állatkereskedésnek rendelkeznie kell: - Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedély - állatorvossal kötött szerződés - Működési Szabályzat - megfelelő tartási körülmények - jogszabály által meghatározott egyes állatfajokra vonatkozó immunizálásról szóló igazolás - minden állatra vonatkozóan egyedi adatok, és írásos dokumentáció VADVÉDELEM A vadvédelem célja, hogy a vadászható állatfajok között természetes állapota fenntartása mellett biztosítsa a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat alapvető szabályait. Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik: - vadászjeggyel, vagy vadászati engedéllyel - vadászlőfegyver-tartási engedéllyel - a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a madár tartására kiadott engedéllyel
Vadászatra jogosultak: Önálló vadászatra jogosultak: - egyetlen személy a vadászterület tulajdonosa - vadászterületén saját maga vadászik - vendégvadászatra ad lehetőséget (meghívott vadászok) - bérvadászatra (hány fő, hány állatot lőhet ki) Társult vadászatra jogosultak: (több tulajdonosa van a vadászterületnek) - a társult földtulajdonosok által folytatott vadászat - a vendégvadászat - és a bérvadászat VADÁSZTERÜLET: Az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a 3000 ha-t eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább 3000 m, továbbá, ahol a vad: - a szükséges táplálékot megtalálja - természetes szaporodási feltételei - természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott NEM minősül VADÁSZTERÜLETNEK: - település közigazgatási belterülete - lakóingatlanként szolgáló bekerített külterületi ingatlan - tanya, major - temető - nem mező- erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely - repülőtér - közút - vasút VADÁSZNI CSAK VADÁSZTERÜLETEN LEHET!! A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében elfoghatja vagy elejtheti: - a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másképpen nem akadályozható meg - fertőzés továbbterjedése, vagy más módon el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát, macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség NEM VONATKOZIK: a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára A vad az állam tulajdonában van! Tiltott vadászati eszköznek minősül: - mérgezett hegyű, és robbanófejes nyílvessző - számszeríj - lőfegyverre szerelt hangtompító - hurok, horog, madárlép, verem
A vadászati jog jogszabályban rögzített kötelezettségek együttese! Magában foglalja: - a vadászati jogosultság követelményeit, szabályait - a vadak és élőhelyeik védelmét - a vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat - a vadászterületen szabadon élő vadnak elejtése, és elfogása szabályait - elhullajtott agancs, szárnyasvad tojásainak gyűjtése, valamint az elhullott vadak tetemeire vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A vadászati jog komplex kötelezettséget is jelent. Figyelemmel kell lenni: - az erdőgazdálkodásra, - halgazdálkodásra - természetvédelemre - vízgazdálkodásra - állatvédelemre - állategészségügyre - állattenyésztésre - termőföld-hasznosításra - növényvédelemre. Vad és élőhelyének védelmére vonatkozó szabályok: - nem lehet veszélyeztetni a nem vadászható állatfajokat, élő szervezeteket, a minimális vadlétszámot - a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni, fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni - okszerű mező- és erdőgazdálkodás tevékenység kivételével, tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, szaporodási vagy költési helyét zavaró, ideértve a halastavak lehalászását - tilos a madarak fészkének, fészkelésének zavarása, rongálása - tilos a madár tojásának gyűjtése, birtoklása, kivétel a fészekmentés - tilos az emlősök kotorékainak, búvóhelyeinek füstképzéssel történő zavarása, elgázosítása - tilos a vad kínzása, vagy ezzel a módszerrel való elejtése, birtoklása - a vadász köteles a sebzett vadat vagy súlyosan beteg vadat felkutatni, és kímélet céljából gyors és azonnali halált okozó lövéssel elejteni TILOS: - csapdázás, mérgezés, egyéb eszközök - szükség esetén csak szelektív mérgezési módok, anyagok használhatók - a vadűző kutyát csak szabályoknak megfelelően lehet alkalmazni - tiltott módon, vagy kíméleti területen vagy időszakban vadászni - hatósági elrendelés esetén vadászni
VADGAZDÁLKODÁSI ÉS VADVÉDELMI BÍRSÁG Vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni: - adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget - az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be - nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének - az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik - nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, az élőhely védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek - nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a terítéknyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének - a vadgazdálkodási szabályokat megsérti - az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére vonatkozó előírásokat megsérti. A vadgazdálkodási bírság mértéke: - az eset súlyától és ismétlődésétől függően legalább 10.eFt, legfeljebb 100.eFt lehet - a trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább 20.eFt, legfeljebb 2 M, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább 10.eFt, legfeljebb 200.e Ft lehet. A vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül: - nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket - a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati társaság felé - vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el - a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati napolóját nem adja le a vadászati hatóságnak. - amennyiben a jogosult személyében, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését - a vadászterületet vadaskert, vadaspark, vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem mi ősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki. - az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér - a hivatásos vadász alkalmazása során az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be
- a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségeinek nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget - elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát - a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja A vadvédelmi bírságot köteles fizetni: - a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének - a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti - aki a vadat szándékosan kínozza - a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket - aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el - aki jogosulatlanul vadászik - aki a vadat tiltott módon zaklatja - aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza - a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 8 napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak - aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a vadászkutyát nem látja el A vadvédelmi bírság mértéke: Esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább 50.e Ft és legfeljebb 1 M Ft lehet