A BÁNTALMAZÁSRÓL.
......--.... A bántalmazásról. Könyörtelen szigoruság és emberi érzés e két látszólag ellentétes tulajdonság jellemzi azt a bánásmódot lnelyet az igazi csendőr hivatásának teljesitése közben a közbelépését kihivó néppel az ál1atni és társadahni rend ellen vétőkkel a bünösökkel szeinben tan usit. A kötelesség teljesitésének szüksége az igazság keresése feltétlen szigort ir elő lnely megalkuvást elnézést melléktekinteteket nem ismer de netti kivánja lneg sőt épen kizárja az etnbertelen durva vagy épen kegyetlen bánásmódot. Sajnos akadnak olyanok akik
102 Endrődy O~za --~~==================~---~ ezen két fogalomnak.:. a. szi.goruságnak és etnbériességnek lényegét félrelnagyarázva azokat nem lnindenkor tudják összegyeztetni és abból a félreértésből hárul egy sulyos disztelen vád: a bántalmazások vádja a csendőrségre sötét foltként tünve fel ' a csendőr intézmény fényes mult ján. Az idők folyásával e sötét folt mindig kisebbedik és kell hogy csakhamar el is tünjék. A férfi büszkeségére a katona jellemére és a csendőr kell nagylelküségére hatniok e szavaknak hogy meg~ érthessék az előrehaladott kornak eszméit azt az eszmét mely méltán uralja a felvilágosodottság korát mely átlengi az irányadó köröket és az emberiség javarészének gondolkozását: a h u m a n i z m u s t a z e m b e r s z e r e t e t e t. Mindaz ami az életben ideál e s z~ m é n y i szorosabban van a katóna ~
Arapvet~s a csendőr erko1csí neve1éséhez. 101 csendőr hivatásával összeforrva mint a rajongva hullámzó közélet bármely más foglalkozást üző polgárának kötelességével. Régi és lnagas igazság rejlik abban az állitásban hogy»a s z é I s ő s é g e k é r i n t k e z n e k. «A fegyver képviselője a katona a csendőr aki a körülmények által rákényszeritve nyilt becsületes harczban halált osztogat vérét ontja a haza és a társadalom ellenségének: ugyanakkor szivében a legnemesebb érzehnektől telve egy lnagasztos közczél érdekében cselekszik koczkára téve a saját életét is; és midőn diadalmasan tekint munkájára a könyörület melegével veszi körül ellenfelét hogy enyhitse a sebet lnelyet kötelessége teljesítése közben elnbertársán ütött. Az elnberi érzeltneknek a katonát a f e gy ver v i s e I ő j é t kell legjobban
. Endröd ' Géza jellelllezni. Mert hova fajuina a hatal III nyilvánulása az ~erő tudata ha.11 III fejlesztcnék annak képviselőjébcn cgyidejüleg a nelnes gondolkozáslll ' i t a sziv jóságát a lélek tiszta érzel- t? Inct.... Az erő kifejtése csak hasonló erövel szelnben érvényesülhet; a férfi tekintélye nelll nyilvánulhat abban ha gyengével védtelennel érezteti fölényét netn ilnponál akkor tnidöll a tllár hatahnában ' lévő gonosztevőnek a csendőr az " erősebb voltát akarja lnegltiutatni.... '1" E.. ' A napi és időszaki sajtó manap-. 111 r a köz\ éleménynek hatain 3' l \'i:el"je negn. ilatkozá-a alne ye ehe i~. el en ~i ü hao. ni anna.. n= ~ze eplé... re a h a a. =eane. ez az o a I ~ a I a ma
... Alapvetés a csendőr erkőlcsi neveléséhez. " 105 De nemcsak a sajtó hanem a közönség is szeretetébe fogadta az intézlnényt barátjának érdekei önzetlen védehnezőjének tekinti a csendőrt Inéltán. Aki benne él a csendőrség és intézményében nem egyszer tapasztalhatja a népkegynek nyilvánulását oly esetekben is midőn egyesek félrelépésének hibáinak felderitését czélozta a vizsgálat. Ahol az igazságos előljárók szerint egyik vagy Inásik csendőr gyarlóságában átlépte a szabályok és utasitások határait a tanubizonyságra hivatott polgárság legtöbbször enyhiteni lnenteni igyekszik a vádlott csendőr hibáját; inkább védőül szegődik Inelléje lnintseln a vádlójaként szerepelne. Csak egy eset van: a hataloln nak a tullépése az elnberi lnéltóságnak a lnegsértése amelyen rendszerint lnegtörik a közönség rokonszenve és neln tartózkodik többé az igazságos és szigoru itélet nyilvánitásítól.
106 Endrődy Oéza - -. - --- -- - - - - Aki védtelen embertársát bármi czélból is testi bántahnakkal illeti az netn Inéltó arra hogy a Inai fölvilágosodott társadalolnban foglaljon helyet az olyan elnber a letünt századoknak a sötét középkornak egy visszamaradt példánya SZelleITIre nézve beteges kinövése a Inai közéletnek amelyet ha gyógyítani nem lehet eltávolítani kell az egészséges testről. Vita tárgyát már nem képezheti és általánosan tapasztalt tény hogy a vallolnások bántalmazás által való kicsikarásának semmi gyakorlati haszna sincs az eredmény elérésére. Egy a nyo ITIozásban jártas ügyes csendőr százszor inkább fel tudja deriteni az igazságot ITIint a kinzókalnrák ördögi eszközei. A bántalmazás tehát az igazság keresésének védszárnyai alatt SelTI menthető. De legyen bármiként a csendőr férfias érzületével a katonai büszkeséggel ho-
Atapvetés a csendőr erköícsi neveléséhez 107 ~ gyan egyeztethető össze hogy egy megvasalt védelmére képtelen embert bárlnily gonosztevő legyen is az egy ereje tudatában levő felfegyverkezett egyén testi bántalmakkal illet megkinoz arczulver vagy csak becsmérlő szóval is szidalmaz meggyaláz? Bizonyára minden jó érzelmü nemes gondolkozásu férfi megbotránkozik az ilyen cselekedeten. Sajnos hogy voltak és szórványosan bár lnég lnost is akadnak csendőrök akik vérmérsékletükön nenl tundak uralkodni és elragadtat ják magukat a bántalmazásra nem törődve a büntetéssel és megfeledkezve saját emberi méltóságukról valamint az intézinény jó hirnevének tartozó kötelességükről. Es némelyeknek ez a lnegfeledkezése az ami a közvélemény előtt legnagyobb hátrányára van ez intézménynek. Ritkulnak évről-évre a bántalmazás Iniatti panaszok ami e tekintetben is
108. -._- előnyösen bizonyitjéi a csendőrségnek a tökéletesség felé való haladását; de az intézinény dicsőségére teljesen el kell azoknak tünniök és azért nem csak saját elnberi lnéltóságát férfiui becsületét de a testület diszét és jó hirnevét védi és őrzi meg a csendőr midőn ellenáll vére hevülésének felkorbácsolt indulatának és eszének higgadságának tnegtartásával végzi mindenkor kötelességét; igazságos szigorral emberségesen bánik embertársával legyen az bár a leglnegrögzöttebb gnonosztevő is. A csendőr lelkületének nemes irányban való fejlesztése és jó példával való folytonos előljárás mellett ezt mindenkor keresztülvinni az őrsparancsnokoknak egyik legszebb feladatuk. Erős föltevés kitartó akarat és tapintatos nevelés által ez könnyen megtörténhetik és meg is fog történni.