KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzéshez A képzési program kódszáma: b8/2 A képzési program megnevezése: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - a jogcímrendelet változásai, - az AKG intézkedés kapcsolata az ÚMVP II. intézkedéscsoportjának egyéb intézkedéseivel,) - használatból kivont növényvédőszerek, és helyettesítési lehetőségeik - az AKG intézkedés kapcsolata az ÚMVP II. intézkedéscsoportjának egyéb intézkedéseivel, - a Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok, - gyakran ismételt kérdések - kórkép, kárkép, gyomnövény felismerés (kiemelten fontos károsítók) - a parlagfű elleni védekezés módszerei A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 7 óra - gyakorlat: - óra
A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 35 fő) A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör elméleti gyakorlati szám óraszám óraszám 1. - a jogcímrendelet változásai, - 2. - az AKG intézkedés kapcsolata az ÚMVP II. - intézkedéscsoportjának egyéb intézkedéseivel, 3. - az AKG hatásindikátorainak monitoringja, - 7 4. - a Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos - tapasztalatok, 5. - gyakran ismételt kérdések, - 6. - a parlagfű elleni védekezés módszerei. - A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1.-6. téma: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. (szerző: Hegymegi Péter) Bevezető Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (a továbbiakban AKG rendelet) a támogatottak számára a kötelezettségvállalási időszak alatt két alkalommal ír elő agrárkörnyezetgazdálkodási képzésen való kötelező részvételt. Egy célprogram kivételével a 2009-2014-ig tartó támogatási időszak első és második gazdálkodási évére előírt kötelező képzési szakasz lezárult. A fenti szakaszokra osztott képzési szerkezet vonatkozik a támogatási rendeletben szereplő környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramra is, amely az intézkedés 20 egyéb célprogramjától eltérően a kötelezettségvállalás időtartamát 10 éves időszakban határozza meg. Vállalkozások, szervezetek esetében a képzésen a kijelölt alkalmazottnak, tagnak kell részt vennie. Családi gazdálkodás esetén a családi gazdaság tagja is részt vehet a képzésen. A képzések költségei a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján 100%-ban visszaigényelhetők.
Jelen oktatói segédanyag célja a második képzési időszakra, vagyis a támogatás harmadik, negyedik és ötödik gazdálkodási évére vonatkozó a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram értermében a teljes 10 éves támogatási időszakára vonatkozó - az intézkedés eddigi tapasztalatai alapján megfogalmazódott legfontosabb ismeretek összefoglalása, kiegészítve a parlagfű okozta problémák, valamint a parlagfű elleni védekezés lehetőségeinek tárgyalásával. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jogerős határozataival lezárt gazdálkodási évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a 21 célprogramot tartalmazó, jellegéből fakadóan nagy terjedelmű támogatási rendelet előírásainak áttekintése, értelmezése, a változások figyelemmel kísérése, valamint az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése számos esetben kihívást jelent a gazdálkodók számára. A jogcím vonatkozásában tehát kiemelt jelentősége van a szakszerű tanácsadásnak, segítségnyújtásnak. A tapasztalatok szerint az intézkedés lényege számos gazdálkodó esetében nem, vagy csak alig különül el az egyszerűsített területalapú kifizetésektől. Ebből fakadóan sokan túlzottnak ítélik meg az előírt kötelezettségeket, a kifizetést pedig alanyi jogon várják. Szükséges tehát a támogatás kompenzációs jellegének hangsúlyozása, valamint annak kiemelése, hogy a támogatások igénybevételének lehetősége, egyébiránt méltányolandó körülmények például a gazdálkodó nehéz anyagi helyzete - ellenére is, elsősorban az agrár-környezetvédelem szempontjainak történő megfelelés mértékével kell, hogy összefüggésben legyen. Az agrárszabályozás rendszerében való eligazodás a legtöbb gazdálkodáshoz értő, gazdálkodásból élő ember számára sokszor aránytalannak tűnő idő és energia ráfordítást jelent, ezenkívül az elektronikus kérelemkezelő, nyilvántartó rendszerek biztonságos használata sem mindig megoldható egy gazdaságon belül, mégis hangsúlyozni kell azt, hogy vitás esetekben nem a különböző útmutatások, megszokott gyakorlatok, hanem a jogszabályokban található előírások az irányadók. Az előírások megismerésével a gazdálkodóknak a támogatási kérelem benyújtása előtt fel kellett mérniük, hogy a kötelezettségvállalási időszakban tudják-e teljesíteni az adott jogszabály (és a kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés jogszabályok, valamint az agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények) előírásait. Az agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetések jelenlegi rendszere öt éves kötelezettségvállalás lévén, nem biztosít lehetőséget a kötelezettségvállalási időszak elején (2009. szeptember 1.) meglévő hibák, mulasztások kijavítására. Tipikus példa erre a gyepgazdálkodási célprogramok esetén a Tenyészet Információs Rendszer (a Továbbiakban: TIR) és az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) nyilvántartásokban való regisztráció elmulasztása. Az AKG rendelet 10. (1) bekezdése a támogatásra való jogosultság feltételeként határozza meg, hogy az állatállomány tartójának, illetve az állatállománynak a
támogatási időszak teljes időtartama alatt bizonyos nyilvántartásokban szerepelnie kell. Ezen nyilvántartások alapján az MVH nem kizárólag helyszíni ellenőrzés keretében állapítja meg az állatállománnyal kapcsolatos tényeket, hanem a tenyészeteket úgynevezett adminisztratív úton is (TIR, ENAR) ellenőrzi. Az adminisztratív ellenőrizhetőség olyan alapkövetelmény, amelytől az MVH az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állásfoglalása alapján nem tekinthet el. A helyszíni ellenőrzések során szintén nagyon gyakran előforduló probléma, a 2009. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tartó földhasználati jogosultság igazolása. Az AKG rendelet 5. (1) bekezdése alapján a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó legyen. A előzőhöz hasonló példa, amikor családi gazdálkodás esetén a családi gazdálkodó 2009. szeptember 1-jétől kezdődően elmulasztotta a földhasználati lapjára ráíratni a szerződésben, alapító okiratban szereplő földterületeket. A jogszerű földhasználat meghatározásáról az AKG rendelet 46. -a rendelkezik, amelynek alapján az MVH a helyszíni ellenőrzés során a földhasználati nyilvántartás, vagy a vagyonkezelő által kiállított nyilatkozat alapján ellenőrzi a jogszerű földhasználatot. Családi gazdálkodás esetén tehát a földhasználat igazolására nem fogadható el a családi gazdaság meglétét tanúsító okirat, szerződés. A vonatkozó hazai és közösségi jogszabályok alapján az MVH nem tekinthet el a támogatási időszak teljes időtartamára vonatkozó földhasználati jogosultság fentiek szerinti ellenőrzésétől és az annak hiányából fakadó szankciók megállapításától. A jogszerű földhasználatról az állami tulajdonú földterületek vonatkozásában az AKG rendelet módosításai fejezetben lesz még szó. A bevezetőben csak annyit jegyzünk meg (elsősorban az osztatlan közös tulajdon, állami tulajdonú, a Nemzeti Földalap részét képező földterületek, illetve a Nemzeti Földalapba és a földhasználati nyilvántartásba nem tartozó művelés alól kivett Állami terület I. megnevezésű honvédségi területek, repülőterek vonatkozásában), hogy a földhasználati nyilvántartás önálló, közhiteles nyilvántartás, tehát olyan, az illetékes Földhivatal által vezetett nyilvántartás, amelynek tartalmát, az abban szereplő adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni. A tapasztalt nagyszámú reklamáció alapján meg kell jegyezni, hogy az MVH nem jogosult a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés alapját szolgáló adatok vizsgálatára, ezt kizárólag az illetékes Földhivatal teheti meg. Számos esetben előfordult például, hogy a gazdálkodó az egységes kérelem benyújtásakor szándékai ellenére nem jelölte meg az AKG támogatás igénylését. Az, hogy az adott gazdálkodási évben a támogatásra jogosult gazdálkodó igényli-e az AKG támogatást kizárólag a gazdálkodó döntése, ezért az MVH az igénylés elmaradásának körülményeit, okait (tévedés, hiba) nem vizsgálja, ezért különös jelentősége van annak, hogy a gazdálkodó a visszaigazolás alapján meggyőződjön arról, hogy az igénylés a szándékai szerint került-e rögzítésre.
Ilyen esetekben hiánypótlási felhívás kiadására az MVH-nak nincs lehetősége, mert az egységes kérelem kötelező tartalmát képező adatok (például a szóban forgó AKG támogatási rendszer megjelölése) hiánypótlás tárgyai nem lehetnek. Az AKG kifizetési kérelmet az egységes kérelem részeként május 15-ig kell elektronikusan benyújtani, az adatok módosítása ezt követően legfeljebb 25 napig lehetséges. Amennyiben az AKG jogcím bejelölése a megküldött visszaigazoláson nem szerepel az MVH úgy tekinti, hogy a gazdálkodó az AKG jogcímre nem nyújtott be kifizetési kérelmet, a továbbiakban a fenti határidőn túl ennek módosítására nincs lehetőség. Azzal együtt azonban, hogy az adott gazdálkodási évre vonatkozó AKG kifizetési kérelem hiányában a gazdálkodó nem részesül kifizetésben továbbra is AKG támogatásra jogosult, tehát a vállalt kötelezettségei 2009. szeptember 1-jétől folyamatosan fennállnak. Természetesen nem várható el a gazdálkodóktól a számos vonatkozó (és időnként változó) jogszabályi anyag teljes mélységű ismerete, az agrártámogatások igénylésekor (támogatási, és kifizetési kérelmek benyújtásakor) ezért sok esetben olyan szakember segítségének igénybevételére lehet szükség, aki a konkrét támogatás terén kellő tapasztalattal rendelkezik. Erre akkor van lehetőség, ha a gazdálkodó igénybe kívánja venni az őt érintő támogatással kapcsolatos szakmai segítséget, ám gyakori eset, hogy az érintettek nem, vagy már elkésve (nem egyszer a fellebbezési határidő után) fordulnak szaktanácsadásért és méltányossági kérelemre való hivatkozással, illetve jogi úton (az elsőfokú határozat jogerőre emelkedése után) terjesztenek elő beadványt. Tekintettel arra, hogy az AKG rendelet alapján számos esetben igen jelentős szankcióval sújtott határidő szerepel, továbbá az egységes kérelem kötelező tartalmát képező adatok (például az egységes kérelemben az AKG támogatási rendszer megjelölésének már említett elmulasztása) hiánypótlás tárgya nem lehet, valamint figyelembe véve, hogy a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok a méltányosságot, mint kérelemre induló jogorvoslati eljárást nem teszik lehetővé sem az MVH, sem a Vidékfejlesztési Miniszter számára, a képzések alkalmával fontosnak tartjuk hangsúlyozni az alábbiakat: Az MVH az egységes kérelem benyújtásához minden évben részletes útmutatót tesz közzé, amely jogcímenként kiterjed a kötelező tartalmat képező adatok, valamint a kifizetési kérelem mellékletét képező kötelezően benyújtandó igazolások körére (pl. ritka növények termesztése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiállított igazolás). Amennyiben a gazdálkodás során az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel kapcsolatos támogatási kötelezettségekre vonatkozó általános jellegű kérdés merül fel, az érintettek forduljanak bizalommal a Magyar Agrárkamara ügyfél-szolgálati tanácsadóihoz, illetve az agrárkamarai tanácsadókhoz. Részletesebb szakmai segítség a
Területi Szaktanácsadási Központok névjegyzéki szaktanácsadóitól igényelhető (elérhetőségük a VM Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet www.nakvi.hu oldalon, a szaktanácsadás menüpont alatt található). Az MVH illetékes megyei kirendeltsége, vagy központi ügyfélszolgálata, szintén készséggel nyújt felvilágosítást az általános kérdésekkel, teendőkkel kapcsolatban. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás ökológiai célprogramjaival összefüggő kötelezettségekről az ellenőrző szervezetek bármilyen felvilágosítást szívesen megadnak. Az AKG rendeletben foglalt kötelezettségek sikeres teljesítése érdekében javasolt a Vidékfejlesztési Minisztérium (www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium), valamint a http://umvp.kormany.hu/ih-kozlemenyek) és az MVH (www.mvh.gov.hu) hivatalos honlapjának folyamatos figyelemmel kísérése. Az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) közleményei a Minisztérium honlapjáról, a Dokumentumok pontról a megfelelő szűrés után, a Hirdetmények/Közlemények menüből érhetőek el, az MVH közlemények a Főlapról a Támogatások ponton keresztül, a megfelelő támogatás leválogatása után a Közlemények pont alatt találhatóak. A támogatással kapcsolatos általános kérdések tekintetében a falugazdászok szintén készséggel állnak rendelkezésre. Az AKG intézkedéssel kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalók Vonatkozó jogszabály: AKG rendelet Célja: Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig, a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében tíz évig, AKG kötelezettségeket vállaló földhasználók támogathatók. A gazdaság teljes területén betartott, kölcsönös megfeleltetésből származó kötelezettségek betartása mellett a vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében előírt (Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot), valamint a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb kötelező előírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokat. Az intézkedésben meghatározott előírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente terület alapján (hektáronként) kell nyújtani a földhasználók részére az előírások teljesítésével összefüggő többlet költség és elmaradt bevétel ellentételezése céljából.
Az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe támogatás: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; ab) tanyás gazdálkodás célprogram; ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; ad) természetvédelmi zonális célprogramok: 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram, 3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; ae) erózió elleni célprogramok: 1. vízerózió elleni célprogram, 2. szélerózió elleni célprogram; b) gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram; bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok: 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai: 1. környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram, 2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ca) integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cb) ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram; d) vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: da) nádgazdálkodás célprogram; db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram; dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram. Az intézkedés ötéves a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében tíz éves támogatási, illetve kötelezettségvállalási időszakot jelent. Kedvezményezettek: mezőgazdasági termelő (adott földterület viszonylatában az a hasznosításra jogosult személy, aki az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli)
Fontosabb kötelezettségek: az egyes célprogramokra vonatkozó előírásokat az AKG rendelet II. fejezete tartalmazza; ezen felüli, általános előírások: a földhasználónak a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak kell lennie az állategységhez kötött célprogramok esetében a kérelmezőnek a II. fejezet szerinti legeltethető állatokra vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartama alatt a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban (TIR) az állatállomány tartójaként kell szerepelnie az állategységhez kötött célprogramok esetében az előírt állategység teljesítéséhez a legeltethető állatokat be kell jelenteni az ENAR-ba szántóföldi és az ültetvényes célprogramok esetében a támogatásra jogosultnak a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot kell végeztetnie a talajvizsgálati eredmények alapján évente célprogramonként külön tápanyaggazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani ültetvényes célprogramok esetében évente levélanalízist kell végeztetni szántóföldi célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles évente célprogramonként külön, a támogatásba bevont területre vonatkozóan földhasználati tervet készíteni vagy készíttetni szántóföldi és az ültetvényes célprogramok esetében növényvédelem kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagokkal végezhető a HMKÁ előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a célprogram-előírások teljesítésének ellenőrzése érdekében a gazdaság teljes területén elvégzett tevékenységekről papír alapon vagy elektronikus úton gazdálkodási naplót kell vezetni. A támogatás mértéke célprogramtól és termesztett növénytől függően 61 és 900 euró/hektárnak megfelelő forintösszeg évente. Támogatási kérelem benyújtására egy alkalommal, 2009. június 1. 2009. július 27. között volt lehetőség. Kifizetési kérelmet minden évben az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt május 15-ig lehet benyújtani. A jogcím várhatóan 2014-ben kerül legközelebb megnyitásra. Fontos megjegyezni, hogy az AKG intézkedés növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményei 2011. január 1-től megváltoztak! A Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK) 2011. évtől való kibővítésével járó új követelménycsomag rövid ismertetésére az alábbiakban kerül sor.
JFGK 9. Növényvédő szerek kezelése: A követelmények célja: a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartása. Az ellenőrzés során vizsgálatra kerül, hogy történt-e növényvédő szer kijuttatás a gazdálkodó területén, a kijuttatás az előírások betartásával történt-e és teljesülnek-e a növényvédő szerek tárolására vonatkozó szabályok. Követelmények: Csak engedélyezett szerek felhasználása megengedett. Felhasználás szabályai (címkén, használati utasításban, esetleg speciális engedélyben szereplő előírások betartása, növényvédő szer felhasználásához szükséges engedély megléte). Tárolás szabályai (zárható, elkülönített helyiség, felirat a raktáron, növényvédő szerek átcsomagolásának módja). Növényvédelmi gépekre vonatkozó előírások (megfelelő műszaki állapot). Dokumentáció (permetezési napló, növényvédő szerek raktárkészletéről nyilvántartás vezetése). Könnyen orvosolható, tipikus hibák: A raktár vagy méregszekrény ajtaján nincs jól láthatón feltüntetve, hogy Méregraktár vagy Növényvédő szer raktár és Idegeneknek belépni tilos, ezen objektumok zárhatósága nem biztosított. A gazdálkodó birtokában vannak olyan növényvédő szerek, amelyek nem szerepelnek a gazdálkodó nyilvántartásában. Permetezési napló nem naprakész vezetése. Figyelem! Tekintettel arra, hogy 2011-től a Kölcsönös megfeleltetés ellenőrzések kiterjednek a növényvédő szer használat ellenőrzésére is, az AKG növényvédelmi minimumkövetelményekre vonatkozó ellenőrzések csak a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtésére, kezelésére, megsemmisítésére vonatkozó előírások betartásának vizsgálatára fognak szorítkozni. 1. Az AKG rendelet módosításai A jogcímrendelet előírásaiban a Minisztérium a 2009. május 14-én kihirdetett közlönyállapothoz képest több jelentős módosítást tett. Ezeket egyrészt olyan előre nem tervezhető események indokolták, mint a 2010. évi rendkívül csapadékos időjárásból visszamaradó nedvesség, amely 2011 tavaszán is sok olyan területen
kényszerítette a gazdálkodókat a második vis maior kérelem beadására, ahol korábban hosszú ideig nem jelentkezett többletvízből adódó probléma. Másrész több olyan módosítás történt, amely az állami tulajdonú földterületekkel AKG támogatásban részesülő (a támogatási kérem benyújtásakor előre nem látható földhasználati jogosultság rendezése miatt érintett) gazdálkodók érdekében vált szükségessé. Minden felmerülő módosítási igény esetében hangsúlyozni kell azonban, hogy az AKG kifizetések összegeinek kiszámítása során Magyarország a Bizottság által meghatározott alapelveket alkalmazta, nevezetesen a gazdálkodási előírások által okozott bevételkiesés és esetleges költségnövekedés kompenzálását. A kalkuláció menete az alábbi lépésekből állt: az egyes AKG előírások meghatározása, az előírások agronómiai hatásának meghatározása, az agronómiai hatások alapján keletkező bevételkiesési-bevételnövekedési, költségnövekedési-költségcsökkenési tényezők számítása, majd a fenti tényezők összesítése és a jövedelem-kiesés meghatározása. A Bizottság által elfogadott 2007-2013-ig tartó Vidékfejlesztési Programban az AKG támogatás feltételeit a fenti alapelvek szerint határozták meg, így az AKG rendelet bármilyen ezzel összefüggő módosítása a támogatási időszak hátralévő részében nem várható, hiszen a támogatási összegek kiszámításánál figyelembe vett előírások enyhítése szükségszerűen az összegek csökkentését vonná maga után. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az AKG rendelet újabb módosítását a Minisztérium jelen segédlet szerkesztésekor is tervezi. A változások nyomon követhetősége érdekében az IH minden módosításkor közleményt ad ki. Jelen fejezetben csak azokat a módosításokat tüntetjük fel, amelyek a segédlet szerkesztésekor is hatályosak. 1.1. A 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet A módosítás elsősorban a támogatási kérelmek pontozásával kapcsolatos pontosításokat tartalmazott, amely módosítások kedvezőbb hatással voltak a támogatási kérelmek elbírálására - például az elfogadott felsőfokú agrárvégzettségek köre kiegészült a mezőgazdasági gépészmérnöki/mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki végzettséggel - másodsorban technikai jellegű változások történtek, amelyek a hatálybalépés óta beérkezett, megalapozott szakmai, gazdálkodói észrevételek alapján váltak szükségessé, harmadrészt pontosításokat tett a támogatási kérelmekhez kötelezően benyújtandó igazolásokkal kapcsolatban. A módosítás meghatározta például a levélanalízis során vizsgálandó minimális paraméterek körét (N, P, K, Ca, Mg), és tartalmazta azt is, hogy szántóföldi
célprogramok esetén, amennyiben a táblán a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik, nem kell a zöldtrágyázásra és a középmély lazításra vonatkozó előírásokat alkalmazni. Egyidejűleg a támogatási kérelmek beadási határideje 2009. július 25-re változott. 1.2. A 167/2009. (XII. 15.) FVM rendelet A módosítás több egyéb rendelet módosítása mellett - a célprogram-csoportonként rendelkezésre álló forráskeretben és területi megoszlásában jelentett változást, a gazdálkodókat érintő módosítás nem történt. 1.3. A 31/2010. (III. 30.) FVM rendelet Tekintettel arra, hogy az AKG jogcímre beérkezett támogatási kérelmek feldolgozása, illetve a támogatottak körére vonatkozó végleges döntés a tervezettnél később történt meg, így a területazonosítási kérelmek feldolgozása és az azokra vonatkozó határozatok meghozatala is későbbi időpontra tolódott. A módosítás elsősorban annak érdekében történt, hogy az AKG támogatást igénylő gazdálkodók be tudják nyújtani a 2010. évre vonatkozó kifizetési kérelmüket. A hatályos jogszabály ugyanis a kifizetési kérelmek benyújtását a területazonosítási kérelmekre hozott határozatok meglétéhez kötötte. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a határozatok a kifizetési kérelmek benyújtására nyitva lévő határidő után kerültek kézbesítésre, a módosítás a kifizetési kérelem beadásának feltételét a továbbiakban nem kötötte a területazonosítási kérelemre hozott határozat meglétéhez. Annak érdekében, hogy csak az arra ténylegesen jogosultak kapják meg a támogatást, a módosításban szerepelt, hogy kifizetés csak a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területek alapján történhet. 1.4. A 69/2010. (V. 13.) FVM rendelet A módosítás a 2010. évben a kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre álló május 15. helyett a rendkívül csapadékos időjárás, illetve a belvíz helyzet miatt június 9-i dátumban határozta meg a területazonosítási kérelem benyújtásának határidejét, így ezek feldolgozása csak ezt követően kezdődhetett meg. 1.5. A 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet A módosítással lehetőség nyílt azon gazdálkodók intézkedésben tartására, akik az AKG támogatás környezetvédelmi és természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramjaiban előzetes támogatási határozatot kaptak, de nem rendelkeztek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.)
FVM rendelet szerinti támogató határozattal. A rendeletmódosítás lehetővé tette ezen gazdálkodók kifizetési kérelmeinek befogadását, a hatályos szöveg alapján ugyanis azokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A módosítás ezzel összefüggésben azt tartalmazza, hogy környezetvédelmi célú gyeptelepítés, valamint természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a gyeptelepítésekhez nyújtott támogatás megállapítható akkor is, ha a támogatásra jogosult a második gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékeli a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 4. számú mellékletének 4 21. pontjára vonatkozóan elkészített gyeptelepítési terv másolatát. Azoknak a gazdálkodóknak, akik az adott földterületre a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram, természetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram vonatkozásában, vagy a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedés vonatkozásában helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkeztek, továbbra sem kellett benyújtani a gyeptelepítési tervet. A hatályos szöveg nem tért ki a madárodúk kihelyezésének módjára, de egyértelmű a jogalkotó azon szándéka, hogy az odúkat úgy kell kihelyezni, hogy azok funkciójukat betölthessék. Ezzel az elvárással a szövegrész kiegészült, és be nem tartása esetén első alkalommal az AKG rendelet szerinti S3 (a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 30%-os csökkentése), többszöri alkalommal S4 (60 %-os csökkentése) került meghatározásra. Beépült az az előírás is, hogy az AKG keretében támogatott terület a mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe csak teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szintjén vonható be. Kötelezettségátadás esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a kötelezettség átvevőjének a papíralapú benyújtás helyett elektronikus úton kell benyújtani az MVHhoz. A kötelezettségvállalás ideje alatt bekövetkezett jogutódlás bejelentését is a kötelezettségátadásra rendszeresített formanyomtatvány útján kell benyújtani. A teljes kérelem visszavonást, a teljes célprogram visszavonást, valamint a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása iránti kérelmet a támogatott elhalálozásának kivételével a papíralapú eljárás helyett elektronikus úton kell benyújtani. A támogatott elhalálozása esetén a fenti kérelmeket postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a támogatásra jogosult székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére. A módosítás a rendeletet pontosította annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a visszavont területnagyságok kimérése során milyen kötelezettségeket kell betartani és azok költségét kinek kell viselnie. A gazdálkodó a vis maior-ral egyidejűleg benyújtott részleges visszavonást elektronikus felületen tölti fel, és kimérés alapján adja meg a visszavonni kívánt poligonrészt. Ezekben az esetekben tehát a kimérést a gazdálkodó végzi, azonban számára a művelet költségei megtérítésre kerülnek. Részleges kizárás esetén a kimérést az MVH végzi és a költségek az ügyfelet terhelik.
Bejelentett vis maior esemény bekövetkezésekor a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása iránti kérelmet az adott gazdálkodási évre vonatkozóan az adott évre vonatkozó egységes kérelem benyújtási időszak végéig kell elektronikusan benyújtani az MVH-hoz. 1.6. Az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet A módosítás a vidékfejlesztési miniszter feladatkörét érintő egyes miniszteri rendeleteknek a naptári napokban való határidő-számítással kapcsolatos módosítása vonatkozásában érinti az AKG rendeletet. A kaszálás bejelentésének kivételével (amely továbbra is munkanapban értendő), az alábbi bejelentések határidejét naptári napban kell értelmezni: Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (a továbbiakban: NFA) való haszonbérleti szerződés megkötése; zöldtrágyázás; másodvetés; középmély lazítás; agrár-erdészeti telepítés; kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem visszavonása; ültetvény kivágása-újratelepítése; kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítása; helyszíni ellenőrzést követően szükség esetén a szőlőültetvények termőképességének igazolása; állami földek haszonbérlete esetén érvényes vis maior kötelezettségátadás; ügyben eljáró más szerv által kiadott irat másolatának MVH-val való közlése. 1.7. A 92/2011. (X. 5.) VM rendelet A módosítás az állami földbérletek rendezését célozta úgy, hogy a rendezés lehetőségét 2011. december 31-i határidőre hosszabbította. Ez a határidő később nem bizonyult elégségesnek, ezért 2012-ben újabb módosításra került sor. Pontosításra került, hogy az MVH a helyszíni ellenőrzés során vagy a földhasználati nyilvántartás, vagy a vagyonkezelő által kiállított nyilatkozat alapján ellenőrzi a jogszerű földhasználatot. A módosítás tartalmazta, hogy a kunhalmok területén nem kell betartani a talajbolygatással járó AKG előírásokat, a védett területre a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait tartalmazó 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak vonatkoznak. Tehát a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével
bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos, valamint a Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. Ezzel együtt AKG kifizetés a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken található kunhalmokra is igényelhető, azokat visszavonni nem kell. További módosítás, hogy ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy ez a módosítás nem a részleges felújítások, illetve ültetvénypótlások korlátozásával kapcsolatos, tehát nem vonatkozik arra az esetre, amikor a művelet azonos ültetvénycsoporttal történik a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részén, hanem a lehatárolt területek utólagos módosításának (méretváltozásának) elkerülését célozza. Ennek megfelelően, amennyiben az ültetvényt kivágják, és helyette azonos területen, azonos ültetvénycsoportba tartozó ültetvényt telepítenek, az nem minősül ültetvénycsoport váltásnak, az MVH pótlásként veszi figyelembe. Ebben az esetben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részleges kivágására és újratelepítésére is van lehetőség. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek felosztása és az egyes részek eltérő ültetvénycsoporttal történő újratelepítése azonban nem támogatható, ültetvénycsoport váltás csak a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges. Az AKG rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségek és határidők ebben az esetben is fennállnak. Az ültetvénycsoport váltásra és pótlásra vonatkozó nyilatkozatot a 176/2010. MVH közleményben kiadott, D3029-01 számú Ültetvény kivágás/telepítés bejelentése formanyomtatvány benyújtásával kell megtenni. A formanyomtatványt az illetékes megyei kirendeltségre kell benyújtani. AKG terület 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedésbe való bevonása esetén, amennyiben szántóföldi célprogram csoporton belüli támogatott területet vonnak be, akkor a támogatásra jogosultnak a telepítés tényéről annak megkezdését követő 10 napon belül tájékoztatnia kell az MVH-t. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részleges visszavonása lehetséges akkor, ha a jogosult terület vonatkozásában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a támogatásra jogosult között az új pályáztatás eredményeképpen nem jön létre a földhasználatra vonatkozó jogviszony. A támogatás kifizetése kizárólag a területazonosítási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozatban véglegesen jóváhagyott és azon belül is a támogatásra jogosult terület után történik. A kifizetési kérelmet a területazonosítási kérelemre hozott határozatban véglegesen jóváhagyott, EOV koordináták alapján beazonosított kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre kell benyújtani. Az ennél kisebb területre benyújtott igénylés esetén kifizetés a támogatásra jogosultság mértéke és a támogatott terület arányában teljesül. A 2009/2010. gazdálkodási évben árvíz, vagy belvíz miatt bejelentett és elfogadott vis maior esetet az MVH nem veszi figyelembe a háromszori vis maior bejelentés esetére
vonatkozó szankció (az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület támogatási összeg visszakövetelése nélküli kizárása) megállapításakor. Extenzív és ökológiai gyepgazdálkodás célprogram esetén, amennyiben az állami természetvédelmi szerv által kiállított engedély alapján a kaszálás az AKG rendeletben meghatározott október 31-i határidőig nem végezhető el a november 1. utáni időpontban lekaszált anyagot a területről egy hónapon belül el kell távolítani. 1.8. A 98/2011. (X. 28.) VM rendelet A rendelet számos egyéb jogcím módosítása mellett az AKG rendelet módosítását egy pontban tartalmazza, nevezetesen, hogy az általános monitoring adatszolgáltatási renden túl működtetett AKG hatásindikátor monitorozó rendszer működtetésében az IH a NÉBIH közreműködését veszi igénybe. Ez a módosítás a gazdálkodók kötelezettségeiben nem jelent változást. Az IH a mintasokaság kiválasztási eljárását követően írásban értesíti a kiválasztásra került gazdálkodókat. 1.9. A 44/2012. (V. 3.) VM rendelet A rendelet több erdészeti jogcím módosítása mellett az AKG rendelet módosítását is tartalmazza. Az AKG rendelet ezen módosítására két fontos probléma miatt került sor. Az első, hogy az NFA által lefolytatott, az állami földek haszonbérleti helyzetének rendezésére irányuló pályáztatás közvetlenül érinti az intézkedés végrehajtását. Az AKG rendelet előírásai értelmében a gazdálkodóknak a támogatási időszak teljes időtartamára - a 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra - földhasználati nyilvántartásba bejegyzett jogosult földhasználónak kell lenniük. Ettől eltérően az állami területeken a haszonbérletek rendezésére a módosítás előtt 2011. december 31- ig, sikertelen pályázat esetén a kötelezettség átadására pedig 2012. január 15-ig volt lehetőség. A pályázatok kiírása azonban 2011. december 31-ig csak részben történt meg sőt, azok jelen segédlet készítésekor is folyamatosan zajlanak. Így a legtöbb esetben a fenti határidők betartására nem volt lehetőség. Ez a probléma az érintett állami területek AKG programból való kényszerű kivonását eredményezhette volna, amely ellentétes a jogalkotói szándékkal. Ezért a módosítás a haszonbérlet rendezésére megállapított 2011. december 31-i határidő helyett az NFA-val való haszonbérleti szerződés megkötését követő 30 napot állapított meg. A 2011. december 31-i határidőig elbírált pályázatok esetében a kötelezettség átadása 2012. január 15-ig meg kellett, hogy történjen, az azt követően elbírált pályázatok kötelezettség átadására pedig a vis maior szabályai vonatkoznak. Ezek alapján a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a pályázat eredményének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Amennyiben a gazdálkodó az NFA által kiírt haszonbérleti pályázati felhívásra benyújtott pályázatának eredményét 2012. január 15-e és a módosítás hatályba lépése (2012. május 5.) között kapta kézhez, a kötelezettségátadásra
vonatkozó kérelmet 2012. május 5-ét követő 30 napon belül kellett benyújtani. Az AKG támogatás szempontjából ugyancsak a vis maior szabályait kell alkalmazni akkor, ha a gazdálkodó nem felel meg az NFA által kiírt haszonbérleti pályázat feltételeinek. A másik módosítás az ökológiai gazdálkodókat érintette. Az AKG rendelet alapján ugyanis az ökológiai gazdálkodás célprogramokban támogatott ügyfeleknek a kifizetési kérelemhez minden évben igazolást kellett benyújtania az MVH felé, ellenkező esetben az érintett területek a támogatási összeg visszafizetése mellett kizárásra kellett volna, hogy kerüljenek. Ez az előírás a gazdálkodási szabályok maradéktalan betartása esetén is nagyfokú kockázatot jelentett a gazdálkodók számára, továbbá ellentétes volt a Magyary Program a közigazgatás eljárásának egységesítése és egyszerűsítése törekvéseivel. Az igazolások beszerzése adminisztratív terhet jelentett az ügyfelek számára, holott azokat az MVH közvetlenül az ökológiai ellenőrző szervezetektől is be tudja szerezni. A 2011/2012. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmek benyújtási ideje 2012. április 2-án ugyan megkezdődött, azonban tekintettel arra, hogy az AKG rendelet hatályos rendelkezése alapján az igazolásokat a gazdálkodóknak a kifizetési kérelem benyújtási időszak végéig, azaz 2012. május 15-ig kellett benyújtani, és az MVH a kérelmek elbírálását ezen időpont előtt nem kezdte meg, a módosítás már a 2012. évi egységes kérelem benyújtási időszakra is szólt. A támogatási időszak végéig tehát az Ökológiai gazdálkodás célprogramok esetében az igazolást arról, hogy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel, nem a gazdálkodónak kell a kifizetési kérelemhez mellékelnie. Az igazolást közvetlenül az illetékes ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezet nyújtja be az MVH-hoz. 2. Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások felvételével egyidejűleg lehetőség van más támogatások igénybevételére is. Egyes jogcímek esetében az AKG támogatás a más jogcímen igényelt támogatás gazdálkodási évétől kezdve megszűnik, de az AKG támogatásra jogosultat támogatás visszafizetési kötelezettség nem terheli. Más jogcímek esetében együttes támogatásról van szó. 2.1. Kötelezettség megszűnése egyéb jogcímekkel kapcsolatban Az AKG támogatás szántóföldi, illetve gyepgazdálkodási célprogram csoportjainak valamely célprogramjában támogatásra jogosult területeken, a már felvett támogatás visszafizetése nélkül, az alábbi jogcímek valamelyikének igénybevétele esetén van lehetőség. 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet: nem termelő mezőgazdasági beruházások jogcím. 46/2009 (IV. 16) FVM rendelet: agrár-erdészeti rendszerek jogcím.
88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet: mezőgazdasági területek erdősítése jogcím. 2.1.1. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása Az AKG keretei között lehetőség van nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatására. Ezek olyan beruházások, melyeknek közvetlen gazdasági eredménye nincs, de hozzájárulnak a vidéki táj megőrzéséhez, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növeléséhez, valamint az önként vállalt AKG előírások betartásának és teljesítésének elősegítéséhez is. Támogatást az AKG intézkedésben résztvevő, illetve a Natura 2000 területeken gazdálkodók vehetik igénybe sövénytelepítésre, mezővédő fásításra, füves mezsgye létesítésére, ültetvények sorközgyepesítésére, rovarteleltető bakhát létesítésére, gyeptelepítésre, természetes alapanyagú kerítések kialakítására és madárvédelmi berendezések telepítésére. Bármely ültetvény esetén igényelhető támogatás az ültetvény sorközgyepesítésére. Ha a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretében a gazdálkodó sövényt vagy mezővédő fásítást vagy füves mezsgyét létesít, a beruházás területének AKG támogatásra való jogosultsága a beruházás megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de visszafizetni az arra a területre jutó összeget nem kell. A nem termelő beruházások támogatása jogcím igénybevételének feltétele, hogy a támogatást igénylő részt vegyen az AKG intézkedésben. Ezekben az esetekben a nem termelő beruházás támogatása csak akkor lesz jóváhagyható, ha a beruházással érintett terület AKG programban részt vesz. Az AKG rendelet 35/2010. (XI. 30.) VM rendelettel történő módosítása lehetővé tette, hogy azok a gazdálkodók is jogosulttá váljanak AKG kifizetésre, akik a gyeptelepítés célprogramok vonatkozásában nem vesznek részt a nem termelő mezőgazdasági beruházások, vagy az agrár-erdészeti rendszerek intézkedésben, de a gyeptelepítést a 33/2008. (III.27.) FVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően valósították meg, és a második gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékelték a fenti melléklet 4 21. pontjára vonatkozóan elkészített gyeptelepítési terv másolatát. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 33/2008. (III.27.) FVM rendelet tartalmazza. 2.1.2. Agrár-erdészeti rendszerek támogatása Az AKG szántóföldi célprogram csoport és a gyepgazdálkodási célprogram csoport célprogramjai esetén a támogatásra jogosult a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év végével az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe bevonhatja. Amennyiben az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe AKG gyepgazdálkodási célprogramon belüli terület kerül bevonásra, a terület AKG támogatásra való jogosultsága megmarad.
Amennyiben a gazdálkodó az agrár-erdészeti rendszerekbe bevont területén a fásítást illetve a gyepesítést adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy az adott gazdálkodási évre vonatkozóan jogosult az AKG támogatásra. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet tartalmazza. 2.1.3. Mezőgazdasági területek erdősítése támogatása A gazdálkodó az AKG célprogram keretében a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonhatja. Az erdősített terület AKG támogatásra való jogosultsága az erdőtelepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a gazdálkodót támogatásvisszafizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevont területén az erdőtelepítést az adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az adott gazdálkodási évre vonatkozóan továbbra is jogosult az AKG támogatásra. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. 2.2. Egyéb jogcímekkel kapcsolatos együttes AKG támogatási jogosultság 2.2.1. Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) esetében A Kedvezőtlen Adottságú Területeken (KAT) gazdálkodóknak az AKG kifizetések mellett lehetőségük van a KAT kompenzációs támogatás felvételére. A támogatás ugyanakkor nem kötődik AKG célprogramban való részvételhez, részletes feltételeit a 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet tartalmazza. A gazdálkodási napló alábbi lapjainak vezetése KAT támogatás esetén kötelező akkor is, ha a területek nem érintettek AKG célprogramban. Főlap; GN - 01 - Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva; GN - 06 - Táblaösszesítő nem AKG-s területekről; GN - 07 - Folyamatos műveleti napló táblánként csak a támogatással érintett KAT területek vonatkozásában kell vezetni; GN - 08 - Legeltetési napló (amennyiben szükséges) az adatlapot a gazdaság összes gyepterületére vonatkozóan kell vezetni.
GN - 12 - Trágyázási napló csak a támogatással érintett KAT területek vonatkozásában kell vezetni; GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben amennyiben szükséges; GN - 18 - Megjegyzések amennyiben szükséges; GN - 19 - Összesítő adatlap vis maior esetek nyilvántartására amennyiben szükséges; 2.2.2. Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Natura 2000 gyepterületeken esetében A 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján Natura 2000 gyepterületeken kompenzációs kifizetésben részesülő gazdálkodóknak is lehetőségük van AKG támogatás egyidejű felvételére. Amennyiben az érintett terület mind az AKG, mind a Natura 2000 intézkedés keretében támogatásban részesül, akkor a terület vonatkozásában az AKG támogatás Natura 2000 támogatással csökkentett mértékben kerül kifizetésre. A gazdálkodási napló alábbi lapjainak vezetése Natura 2000 támogatás esetén kötelező akkor is, ha a területek nem érintettek AKG célprogramban. Főlap; GN - 01 - Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva; GN - 06 - Táblaösszesítő nem AKG-s területekről; GN - 07 - Folyamatos műveleti napló táblánként - az adatlapot a gazdaság teljes területére vezetni kell, függetlenül attól, hogy igényeltek-e rá kompenzációs támogatást vagy sem; GN - 08 - Legeltetési napló (amennyiben releváns) - az adatlapot a gazdaság összes gyepterületére vonatkozóan kell vezetni; GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben amennyiben szükséges; GN - 18 - Megjegyzések amennyiben szükséges; GN - 19 - Összesítő adatlap vis maior esetek nyilvántartására amennyiben szükséges.
3. Monitoring adatszolgáltatás Az AKG támogatásban részt vevő ügyfelek között két egymástól független monitoring tevékenység folyik. 3.1. Vidékfejlesztési Program Monitoring A Vidékfejlesztési Program keretében minden támogatásban részesülő ügyfelet a Program pénzügyi forrásainak felhasználásával megvalósított projekt esetén a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 11. -a alapján - rendszeres monitoring adatszolgáltatási kötelezettség terhel, melynek részletes szabályait az 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet állapítja meg. Amennyiben a támogatott az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem felel meg, a 2007. évi XVII. Törvény 71. -a alapján mulasztási bírsággal sújtható. Az adatszolgáltatási kötelezettség tehát kiterjed minden, a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatásra, amelyre vonatkozóan a támogatási határozat meghozatalra került. Az adatszolgáltatási kötelezettség a támogatási határozat meghozatalát követő évtől kezdődően áll fenn, a határozat meghozatalát követő nappal kezdődő időszakra vonatkozóan. Az adatszolgáltatás célja a Program célkitűzéseihez viszonyított előrehaladás, hatékonyság és eredményesség mérése, amely a támogatottak gazdálkodási adatainak, illetve az általuk megvalósított tevékenységekre vonatkozó adatok begyűjtésével, azok feldolgozásával valósítható meg. Ez az adatgyűjtés az EU felé kötelezően nyújtandó adatszolgáltatás alapja. Az adatszolgáltatás ügyfélkapus azonosítással az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével nyújtható be, amely az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül érhető el. Az alábbi adatszolgáltatás szükséges: az ügyfél által hasznosított terület mérete saját, illetve egyéb jogon használt terület szerinti bontásban, a támogatásban részesülő ügyfél fő tevékenysége (mezőgazdasági termelő, egyéb földhasználó), az AKG támogatásban is részesülő terület nagysága (1257/1999/EK tanácsi rendelet 19. és 20. cikke szerinti KAT terület, Natura 2000 terület, nitrátérzékeny és egyéb területbontásokban), a támogatásban részesülő ügyfél személyes adatai (neme, kora korcsoportonként), a támogatott terület nagysága a támogatás típusa és célprogram szerinti bontásban, a támogatott földterület összes nagysága,
a támogatott ügyfél jogi státusza (jogi személy, állami, nonprofit szervezet, természetes személy), a támogatásban részesülő vállalkozás besorolása vállalkozás méret kategóriákba, a támogatás pénzügyi adatai (igényelt, jóváhagyott, kifizetett támogatási összeg). Az MVH az ügyfél részére az elektronikus szolgáltatás használatához a szakmai segítséget, illetve a technikai feltételeket a NÉBIH és a Magyar Agrárkamara megállapodása alapján is biztosíthatja térítésmentes szolgáltatásként, a falugazdász hálózat, illetve a Magyar Agrárkamara által működtetett ügyfélszolgálati hálózat útján. A monitoring adatszolgáltatás teljesítéséhez készített útmutató az MVH honlapján megtalálható. Amennyiben az elektronikus adatszolgáltatás teljesítése a gazdálkodó számára technikai nehézségbe ütközik, ezen kötelezettségének meghatalmazott útján is eleget tehet. Ebben az esetben a képviselőt az eljárásra az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell meghatalmazni. A monitoring adatszolgáltatást évente február 13. és március 12. között kell teljesíteni. 3.2. AKG hatásindikátor monitoring A fenti monitoring adatszolgáltatáson túl az AKG célprogram előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az IH hatásindikátor monitorozó rendszert működtet (AKG rendelet 19. ). Erre az AKG támogatás összetettsége miatt, valamint a szakmai közvélemény, a Bizottság és a Számvevőszék felé történő visszacsatolás céljából van szükség. Azt, hogy a beavatkozás céljai megvalósultak-e, a szándékolt és nem szándékolt gazdasági, társadalmi, környezeti hatások feltárásával lehet megállapítani. Az ehhez szükséges monitoring rendszerben összegyűjtött adatok alapján elvégezhető a beavatkozás eredményeit és hatásait, valamint az intézkedés helytállóságát, vagy éppen hibáit bemutató értékelés. Az összegyűjtött adatok alapján választ kell tudni adni mind a közösségi szinten meghatározott témakörökre, mind az intézkedés jellegéből fakadó sajátos kérdésekre. A hatásindikátor monitorozó rendszer nem terjed ki az összes AKG támogatottra, a támogatásra jogosultak közül bizonyos szempontok figyelembevételével (pl.: gazdasági méret, földterület természetvédelmi és környezetvédelmi besorolása, stb.) az intézkedés keretében támogatott összterület 10%-ának megfelelő mintasokaság kerül kiválasztásra. A hatásindikátor monitorozó rendszerben résztvevő gazdálkodóknak együtt kell működnie a rendszert működtető szervezettel, részére a kért adatokat meg kell adnia és a területén végzett vizsgálatokban közre kell működnie. Azokat a gazdálkodókat, akik kiválasztásra kerülnek a hatásindikátor monitorozó rendszerbe, többlet költségek nem terhelik. Az IH írásban értesíti a kiválasztásra került támogatásra jogosultakat. A Monitoring rendszer működtetése során az alábbi indikátorok vizsgálata jöhet szóba, amely nem azt jelenti, hogy valamennyi adatot a