ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA.

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA Szerkeszti BUND KÁROLY, egyesületi titkár. W 1913. óv, márezius 15. VI. FÜZET.'; Lilik évfolyam. Zes Megjelenik minden hónap 1. és 75-ik napján. Ára egy évre azok számára, kik az Országos Érdészeri Egyesületnek nem tagjai, 16 kor. Az egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett, ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évidij fejében szintén ingyen küldetik meg. Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések (állandó melléklet) és az időközönkint a laphoz fűzött, műnyomópapiron készült képek az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Alkotmány-utcza 6. szám (Telefon: 37 22) A lapnak legkésőbb minden hónap 5. és 20. napjáig a i. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő

Munkatársaink tájékozásául! %$S^%&$% erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. írói tiszteletdíj: Egy nyomtatott ívnyi (16. old.) eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást nem igényel, 40 48 K, ha az átdolgozást avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért 24 40 K, oly fordításért, mely átdolgozást igényel, 16 24 K. Munkatársaink tiszteletdiját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Kérjük munkatársainkat, hogy dolgozataikat csak egyes félivekre s ilyeneken is csak az egyik oldallapra, törött alakban irják. A czikítekhez tartozó rajzokat sima, fehér papíron, lehetőleg kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint amilyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni. Kéziratok nem küldetnek vissza. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén különlenyomatokat is készíttet a szerzők számára. A nyomdai költség (fűzve, de boríték nélkül) 30 példány után 16 oldalas ivenként 7 K, 50 példány után 8, 100 példány után 10 K. Borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K 60 fill., 50 példánynál 4 K-val, 100 példánynál 5 K-val többe kerül. EGYESÜLETI HIRDETÉSEK. Figyelmeztetés. Az egyesületi kiadványokból az egyesületi tagok csak egy példányt szerezhetvén meg kedvezményes áron, több példány megrendelése esetében a többi példány után a nem tagok számára megállapított ár küldendő be. Az Országos Erdészeti Egyesületnél (Bpest, V., Alkotmány-utcza 6. sz.) a következő müvek rendelhetők meg: ERDÉSZETI LAPOK. Az Országos Erdészeti Egyesület közlönye. Szerkeszti Bund Károly. Előfizetési ára 1 évre 16 korona. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Mutatványszámok ingyenesen. Régi évfolyamok mérsékelt áron. AZ ERDŐ. Erdészeti és vadászati szaklap kisebb erdők birtokosai és kezelői, erdészeti és vadászati altisztek részére. Szerkeszti Balogh Ernő m. kir. erdőtanácsos. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Ara 1 évre 4 K. AZ ERDÉSZETI ZSEBNAPTÁR 1912. ÉVI (31.) ÉVFOLYAMA. Ára tagoknak 2 K, másoknak 3 K. Legczélszerübb 2 K 45 f, illetőleg 3 K 45 f előzetes beküldésével rendelni, mely esetben bérmentve szállíttatik. AZ ERDŐŐR vagy AZ ERDÉSZET ALAPVONALAI KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN. Irta: Bedő Albert. IX. kiadás, 1912. Ára 6 K. 6 kor. 55 fill. előzetes beküldése esetén bérmentve és ajánlva küldetik. AZ ERDŐRENDEZÉSTAN KÉZIKÖNYVE. Irta: bölcsházai Belházy Emil. Ára tagoknak 6 K, nem tagoknak 10 K. ERDÉSZETI NÖVÉNYTAN. Irta: Fekete Lajos és Mágocsi-Dietz Sándor. I. kötet: Altalános növénytan. Teljesen elfogyott. II. kötet: Növényrendszertan. Részletes növénytan. Növényföldrajz. Ára tagoknak 12 K, nem tagoknak 18 K. RENDSZERES NÖVÉNYTAN. Irta: dr. Tuzson János. I. Általános rész és a virágtalan növények. Ára egyesületi tagoknak 8 K. Bolti ára 10 K.

1913. MÁRCZIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LII. ÉVF. K Ö Z L Ö N Y E 6. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET ' Szerkeszti : BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési dij egy évre 16 korona Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapitó tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. II. em 5«A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. «(Telefon : 37 22.) 3 ^ Uj segédeszköz az optikai távolságmérés adatainak kiszámitásához. Ismerteti: Rónai György, m. kir. erdőmérnök. bányászati és földméréseknél előforduló összrendező számítást {y = l sin a. x lcos a), valamint a Reichenbach-féle távolságmérésnél előforduló (T v = a cos y -4- Tcos 2 y) redukcziót és a szintkülönbség megállapítását az időt rabló és fárasztó logaritmuskeresés mellőzése czéljából már régebb idő óta idevágó számolókészülékek és táblázatok szerkesztésével igyekeztek megkönnyíteni. A mostan működő bánya- és erdőmérnökök még akadémikus korukból vissza fognak emlékezni arra az összrendezőszámitó keretre, amelyet főiskolánk pantheonjának első lakója, boldog emlékű Cséti professzorunk szerkesztett s amelyet a geodéziai gyakorlatok alkalmával szokott volt bemutatni. Ennél a táblaalaku műszernél a távolságok és a szögfüggvények logaritmus értékei az ismert számtolóka mintájára több léczre vannak fölrakva, amely léczeknek megfelelő eltolásával történik a felvételi adatok kiszámítása. Erdészeti Lapok 19

Csétinek ez az összrendező-számitó keretje a műszer terjedelmes alakja, a gyári előállításánál felmerülő nehézségek, valamint körülményes alkalmazhatósága miatt a gyakorlatban nem terjedt el. Néhány év óta a Fromme testvérek mechanikai és optikai intézete Bécsben Patent-Kreis-Rechenschieber" név alatt köralaku összrendező-számitó készülékeket gyárt és bocsát piaczra. Ezeknél a köralaku számtolókáknak" nevezhető készülékeknél amint nevük is mutatja a távolságok és a szögfüggvények logaritmus értékei konczentrikusan forgatható körgyűrűre, illetve körtárcsára vannak fölrakva. Feltalálójuk: Riebel osztrák főerdőtanácsos. A különböző geodéziai munkálatoknak megfelelően a Patent- Kreis-Rechenschieber" háromféle alakban és nagyságban készül. A kis vagy cos 1 a. tolóka" a Reichenbach-féle távolságmérővel mért ferde hosszaknak vízszintesre való átszámítására szolgál. A középső vagy Va sin 2a. tolóka" a tachimetrikus felvételeknél a vízszintes távolságon kivül a szintkülönbségek gyors megállapítását teszi lehetségessé. A harmadik, az u. n. nagy tolóka" az összrendezők számítására és az ezzel kapcsolatos számműveletek megfejtésére szolgál. Mind a három körszámtolóka szerkezete lényegében a következő, azonos alapelven nyugszik. Egy konczentrikusan mozgatható körtárcsa körül a kis tolókánál" egy fix körszelvény, a középsőnél ezenkívül még egy körgyűrű foglal helyet. A nagy számtolóka" egy belső körtárcsából és egy külső széles körgyűrűből áll, amelyek közös tengely körül együttesen és egymástól függetlenül is forgathatók. A belső u. n. számtárcsán mind a három műszernél a számok, azaz a távolságok logaritmikus skálája foglal helyet. A külső körszelvényen, illetve a körgyűrű három és öt körén pedig a megfelelő szögfüggvények logaritmusai találhatók. Az ezekben röviden ismeretetett műszerek használatánál a keresett értékeket a mozgatható tárcsa (illetve körgyűrű) forgatással történő eltolásával állapítjuk meg, éppen ugy, amint az a vonalas számtolókánál történik. A számtárcsán történő leolvasás 10 20-ig, illetve 100 200-ig közvetlenül négy, azontúl már csak három számjegyig történik, az ötödik, illetve negyedik számjegyet már csak becsléssel állapithatjuk meg.

A Fromme czégnek itt ismertetett műszerei a gyakorlati mérések feldolgozásánál mindenesetre jó szolgálatot lehetnek. Mindazonáltal ezek a műszerek a gyakorlatban még kevéssé vannak elterjedve, pedig az összrendező-számitó nagy tolóka" joggal számithatna szélesebb körű elterjedésre, mivel ez az időt rabló és fárasztó logaritmuskereséssel szemben lényeges előnyöket nyújt. Hogy a tachimetrikus felvételeknél a vízszintes távolság, valamint a szintkülönbség megállapítására szolgáló kis" és illetőleg középső" logartárcsa a gyakorlatban nem tud elterjedni, az érthető. Ugyanis e műszerek elterjedésének útját állják az általánosan ismert cos 2 és a Pohl-féle tangens-táblázatok, amelyekkel a számítás nem sokkal lassabban, de mindenesetre pontosabban történik, mint a jelzett műszerekkel. A következőkben olyan új és pedig selmeczi találmányról akarok beszámolni, amely miként a Fromme czég kis és középső logartárcsája a tachimetrikus felvételeknél előforduló vízszintes távolság és szintkülönbség megállapítására szolgál, de ezt a czélt Fromme műszerénél jóval egyszerűbben és gyorsabban éri el s ami a fő, pontosságban is fölülmúlja azt. Áll egy kartonból készült és középpontja körül forgatható szögtárcsából, egy a szögtárcsa körül helyet foglaló fix körgyűrűből (u. n. számgyürüből) és egy czelulóidból készült mutatóból, amely az előbbiek fölött a szögtárcsáéval közös központ körül forgatható. A külső körgyűrűn az abszolút számok (a távolságok) logaritmusai vannak fölrakva, de természetesen a megfelelő numerus értékekkel megjelölve. A szögtárcsán öt körbeosztást találunk. (Lásd a 2. ábrát). A legkülső kör egy részén 400 -os beosztást véve alapul 0 50 -ig terjedő szögek ras 2 -inek logaritmus-értékei vannak fölrakra és magukkal a szögekkel megjelölve. Mivel cos 2 0=1 és cos 9-50 = 0-5, ebből kifolyólag a 0 50 -ig terjedő szögek cos 2 -e\ ezen két határérték között, a legkülső körnek csak bizonyos segmensén foglalnak helyett s a szintkülönbség megállapítására szolgálnak. Ennek a cos 2 y segmensnek a végső pontján: cos 2 50 -m\ kez-

dődik, jobban mondva végződik egy négy körre terjedő sin cos beosztás, amely beosztásnak a segélyével történik a szintkülönbség megállapítása. Mindezeknek, valamint a továbbiaknak teljes megvilágítása érdekében itt ki kell térnem azoknak a képleteknek a rövid ismertetésére, amelyekkel Reichenbach-féle távolságmérő alkalmazásánál a vízszintes távolságot és a szintkülönbséget megállapítani szoktuk. 1. ábra. Ezek a képletek a következők : 1. T v = aa r bz cos 2 y. z 2. S = b-sin2j = b zsinycosy vagy pedig 5 T v tgy. Ezekben a képletekben T = a megmért két pontnak vízszintes távolsága, 5 pedig a két pont szintkülönbsége, z a léczen leolvasott távolság, y a lejtésszög, a és b a műszer állandói; a rendesen 0-2 0-3 között változik, b pedig mindig 100 szokott lenni. A képletek eredete az 1. számú ábra szemléléséből könnyen megtalálható:

s Tf = a -j- b 2, z x =z cos y igy Tf = a J rbzcosy 2. ábra. s ebből a vízszintes távolság T v = [a-\-bz cos y] cos y = a cos ^-\-bz cos' 1 y Minthogy cosy értéke a gyakorlati méréseknél rendesen közel áll az egységhez, a pedig nagyon csekély érték, azért a gyakorlatban rendesen a-\-bzcos 2 y képletet használjuk.

Hasonló egyszerűsítés után nyerjük a szintkülönbség megállapítására szolgáló 5 = b^sin2y bzsinycosy kifejezést is. Feltéve, hogy a mérésnél végrehajtjuk az 1-ső ábrában kitüntetett egyszerűsítést, amely szerint l = \i, akkor: 5 = Tjsin y -f- [x / = T } sin y, amiből Tf értékének helyettesilése után lesz: S = (a -f- b z,) sin y = a sin y -4-6 z, sin y z x -et a léczen leolvasott távolsággal kifejezve: S= asiny-\-b zsiny cosy a. sin y-t, mint felette csekély értéket itt egészen elhanyagolhatjuk, amikor is S = bz sin y cos y = 6 - sin 2 y Visszatérve műszerünk ismertetésére, látjuk, hogy ennél a szintkülönbség megállapítása a S = b z sin y cos y képlet segítségével történik. A 0 50 -ig terjedő szögek s//z ms-ainak logaritmikus skálája négy körön foglal helyet és pedig úgy, hogy (kívülről befelé haladva) az első körön azok a sin cos értékek vannak, amelyek 05 és 01 közé esnek, a másodikon azok, amelyek 01 001 között feküsznek és igy tovább. A sin cos beosztás a legbelső, azaz legkisebb körön a cos 2 beosztáséval közös sugárban kezdődik s ezzel ellenkező irányban haladva ugyanott végződik, ahol a cos- beosztás. (Ez egészen természetes, miután cos- 50 = sin 50 cos 50.) A szögfüggvény-skáláknak, valamint a távolsági skálának ebben az elhelyezésében rejlik műszerünknek az az előnye, hogy vele sokkal gyorsabban és pontosabban lehet dolgozni, mint a Riebel-féle tárcsával. A műszer használata a következőképen történik. (L. a 2-ik ábrát.) Mindenekelőtt megkeressük a számgyürün a Reichenbach-féle távolságmérővel mért ferde távolságot, vagyis a T v = a -f- b z cos 2 y képletből a bz-t s erre ráállitjuk a szögtárcsa kezdőpontját, vagyis a cos 2 y és a sin cos y beosztásnak kezdetét. Ezután a mutatót a cos-y beosztáson a kérdéses lejtszögre állítván, a számtárcsán azonnal leolvashatjuk a vízszintes távolságot,

amihez hozzáadjuk még a műszer állandóját. (1 la nagy lejtszögről van szó, ez utóbbit megfelelően változtatjuk.) Pl. 02 = 54/7*, ö = 0-3;r = 30 Tv = 0-26*) + 54 cos 2 [2-ik ábra (a)}. 30 = 0"26 + 42-8 = 4206m A körtárcsának ugyanezen állása mellett a számtárcsán mindjárt leolvashatjuk a magasságbeli különbséget is, ha e czélból a mutatót a sin cos beosztáson állítjuk a kérdéses lejtésszögre. A fenti példára vonatkozólag tehát: S = 54 sík 30 aw 30 =21-8 (az ábrán 6-vel jelölve). Az eredmény karakterisztikájának megállapításánál tekintetbe kell venni, hogy y sz ög a skála melyik körén van. Ha y ü a skála (1) körén áll, akkor a karakterisztika nem változik meg. (Minthogy 54-nek karakterisztikája = 1 és 30 az (1) körön van, azért az eredmény karakterisztikája szintén 1 lesz, tehát 2P8.) Ha y u a 2-ik körön található ugy, hogyannak sin.cos értéke Oi 0-01 között van, az eredmény karakterisztikája 1-el kisebb lesz. Pl. legyen bz = 54m, y = 5 u, akkor S = 4-2 (az ábrán c-vel jelölve). Ha y u a 3-ik körön van, akkor a karakterisztika kettővel, ha a 4-ik körön van, hárommal kisebbedik. Ha ezenkívül az eredmény nagyobb szám, mint a beállított távolság, az esetben az előbbiek figyelembe vétele mellett az eredmény karakterisztikája még egygyel kisebbed k. Mindez különben a dolog természetéből folyik s a tévedés ki van zárva, miután az eredmény értékelésére az érzék is rávezeti a gyakorlott mérnököt. Ha pl. bz = 54, y = 10 u, akkor 5 = 8-3 (az ábrán oj-vel jelölve). 54-nek karakterisztikájául; 10 az (1) körön van s igy az eredmény karakterisztikájának is l-nek kellene lennie; minthogy azonban az eredmény 83 nagyobb, mint a beállított érték 54, azért a karakterisztika egygyel kisebbedvén, 0 lesz s az eredmény = 8\3. Műszerünkön az eredményt 3 számjegyig pontosan leolvassuk, a 4-ik számjegyet pedig becsüljük, vagyis ha a mért távolság 100 m-en alul marad, akkor a deczimétert még pontosan leolvashatjuk, a cm-\ *) 03 állandó cos3ü -nak megfelelően változást szenvedett.

pedig becsülhetjük. Ez az eredmény teljesen pontosnak vehető, ha tekintetbe veszszük, hogy a Reichenbach-féle távolságmérővel megmért ferde távolság decziméterjei (illetve tizedölei) már becslésen alapulnak. Összehasonlítva a Riebel-féle logartárcsát az itt ismertetett uj tárcsával, határozottan állithatom, hogy a Riebel-félét a vele való számítás gyorsasága és pontossága tekintetében nagyban fölülmúlja. Amig uj tárcsánkon egyszeri beállítás mellett ugy a vízszintes távolság, mint a szintkülönbség egy-egy leolvasással közvetlenül megállapítható, addig a Riebel-félénél a vízszintes távolságot közvetlenül, a szinkülönbséget azonban csak két leolvasás különbsége adja, ami nemcsak a számítás gyorsaságára, hanem a pontosságra is hátrányosan hat. Ennél a műszernél ugyanis a szintkülönbség megállapítása (360 -os körosztás mellett) a S=b Z -sin2y = bzcos 2 (45 y) zcos 2 45 képlet szerint történik s igy a két helyen történő leolvasás miatt nemcsak a leolvasásnál, hanem még a különbségképzésénél is alkalom nyilik hiba ejtésére. A fentiekben ismertetett műszernek nagyobb pontossága még onnan is ered, hogy a szintkülönbségek meghatározására szolgáló sin cos beosztás nem egy, hanem négy körre terjed, ami által ez a beosztás nagyobb távolság állván rendelkezésre sokkal pontosabb lett. Mindezek után a szakügynek is szolgálatot vélek tenni azzal, amidőn azt az uj műszert szaktársaim figyelmébe ajánlom, mert szerény véleményem szerint ez a műszer a vele való számítás könnyüségénél és gyorsaságánál fogva ki fogja szorítani az ide vonatkozó cos 2 és tg táblázatok alkalmazását és szívesen üdvözölt, kedvelt műszere lesz mindazoknak, akik tachimetrikus mérésekkel foglalkoznak. A műszer jelenleg szabadalmaztatás alatt áll. Feltalálója Szokol Valér főiskolai tanársegéd Selmeczbányán. 0% ú

Áterdölések a máramarosi kincstári erdőkben a mult évszázad elején. Irta : Sebők Ernő. jelen században, amidőn minden erővel a lehetőség szerint igyekezünk áttérni a házilagos kitermelésre, a természetes felújításra, meglevő erdőinknek minél belterjesebb kezelésére, nagy súlyt fektetve az áterdőlésekre és ezáltal értékesebb vágható korú állományok nyerésére, nem lesz érdektelen, ha a szigeti jószág-bánya-erdőigazgatóságnak a volt királymezői erdőhivatalhoz 1843 márczius 16-án kelt 1791. számú német nyelvű rendeletét lefordítva közlöm. Érdekes ezen rendelet nemcsak az áterdőlésekre vonatkozó részletes utasításainál fogva, hanem azért is, mert félremagyarázhatlanul kitűnik belőle, hogy már akkor, amikor a közlekedési viszonyok a mostaniakhoz képest még silányabbak voltak, mégis mily erővel szorgalmazták az áterdőléseket és mily indokokkal és érvekkel törekedtek az erdősitések szakszerű keresztülvitelére, kifejtve, hogy csak rendszeres szakszerű áterdőléssel nyerhetünk szélnek ellentálló és érett korban jelentékenyen értékesebb erdőket. A teljes szövegű rendelet magyar fordításban a következő: 1791. szám. A királymezői kir. erdőhivatal és számvevőségnek. Az 1840. évi április 29-én kelt 14694. számú rendelettel az itteni tutajfakezelés (Flossholzmanipulation) és erdőgazdaság megjavítása czéljából kiküldött Hubényi József főerdőmester és oraviczabányai bányaigazgatósági ülnöknek magasabb helyre tett jelentése folytán és a folyó évi márczius 8-án kelt 16095/44883. számú magas kammeralis rendelkezés alapján a kir. hivatalnak meghagyom, hogy az áterdőlésekre, melyek általában sürü erdőkben elkerülhetetlenül szükségesek és sok esetben igen hasznot hajtók, különös gondja legyen. Az ilyen gyérítések elmulasztása az erdő jövendőbeli fejlődésére rendkívül kedvezőtlen befolyással van» mert a tulsürü, a világosságtól és levegőtől elzárt állomány vékony, karcsú és magasba törő faegyedei maguktól a jövőben nem fejlődhetnek ki annyira, mint azt azok használhatósága megkívánja, mit a tapasztalat eléggé igazol, miért is az áterdölések elkerülhetetlenül

szükségesek. Hubényi főerdőmester és ülnöknek ezirányu, valamint Gombos Imre kir. biztos és udvari tanácsosnak az összes tulsürün záródott máramarosi fenyvesekre vonatkozó áterdőlési javaslatának helyességéhez tehát szó sem férhet. Mielőtt erre vonatkozólag további intézkedés történnék, köteles a kir. erdőhivatal a következő pontokra kimerítő javaslatot benyújtani : a) hogy ezen igen fontos áterdőlési és az ezekkel kapcsolatosan kifejlődő egyéb munkálatok végrehajtásához az időről-időre szükséges munkások kaphatók lesznek-e; b) hogy ezen áterdőlc'sek folytán bőven nyerhető anyag biztosan volna-e értékesíthető és mely erdőrészekben volna az tervezhető; c) hogy előzetes közhirrététel utján nem akadna-e magánvállalkozó, ki szigorú és szakszerű vezetés és ellenőrzés mellett ezen munkát egy vagy száz rud alapján elvállalná; d) továbbá, hogy ezen vállalkozóknak kellene-e néhány tutajt befúrni és mely erdőrészekben s hány tutaj volna Szigetig vagy Bustyaházáig átengedendő, hogy a nyert rudfamennyiséget letutajozhassák; e) végül, hogy a viszonyokhoz képest kiválogatott erősebb rudakból magukból nem volna-e tutaj fúrható és ez részben még vékonyabb rudakkal meg volna-e terhelhető? Azonkívül jelentés teendő arról, hogy mely fiatalosokban (Nachwuchsforste) volna áterdőlés foganatosítandó, melyek volnának az alól kivonandók és mikép volna ezen művelet a legczélszerübben megvalósítható? Mely sorrendben kellene az áterdőlési foganatosítani, hány hold fiatalos volna évente áterdőlendő és végül a különböző korú fiatalosok áterdőlése holdanként és kor szerint mennyibe kerülne? Fentiekre köteles a hivatal egy kimerítő és részletes adatokkal felszerelt jelentést előterjeszteni. Mivel azonban az áterdőlési gazdaság Máramarosban tulajdonképen még alkalmazva nem volt, azért a kir. hivatalnak a következő útmutatás adatik: Egy jóállományu 40 45 éves erdő területén, amely azonban a széltől védett legyen, próbaterület választandó, azt legalább 40 öl szélesen, de ha a terepviszonyok

megengedik, azaz ha természetes határ, nevezetesen patak vagy gerincz található a közelben, akkor szélesebben is, a pataktól föl a gerinczig kell áterdőlni és arról a következő pontozatok szerint jelentést tenni: 1. Hány kataszteri hold nagyságú ezen terület és mennyibe került holdanként az áterdőlési munka? 2. Ha az egy évre eső terület a szabályszerű sorrendben áterdőlendő volna, mennyi felügyelő egyénre volna szükség s azok mely időben volnának alkalmazandók; mert ilyen felette fontos munkálatok a munkásra és kevésbbé képzett felügyelőre nem bízhatók, mivel a kivágandó faegyedeket szakszerűen ki kellene jelölni, nehogy a kellő körültekintés mellőzésével kijelölt törzs kivágása által alkalom nyujtassék széltörések keletkezésére, mert ilyen hézag egész erdőtestek kidülését és megsemmisülését vonhatja maga után. 3. Miféle költségek merülhetnek itt fel és jöhetnek számításba, milyen nagy a kiadás átlagban 1 kataszteri holdon és mennyi az évente áterdőlendő összes területen, ha azt a hivatal házilag szándékozná elvégezni? 4. Ezen munkálat végzéséhez hány munkásra és mennyi időre volna szükség és a saját munkásaival, alárendeltjeivel és felügyelő személyzetével kellő ellenőrzés mellett elvégezhető-e? Bejelentendő azért az is, hogy melyik évszakban ejthető meg e munkálat a legczélszerübben, azaz a felügyelő és munkásszemélyzet e munkálatokhoz legkönnyebben mikor vonható el? 5. Mely törzsmennyiség mily átmérőkkel, hány s milyen erős rud találtatott az áterdőlt próbaterületen? Ennek alapján felderítendő, hogy az egész kerületben évente milyen mennyiségű fatömeg volna nyerhető, továbbá mikép volna ez értékesíthető, avagy hasznosan felhasználható lenne-e; ennek alapján a kihasznált fatömegért mely érték folyna be és mely összeget kellene mint feltétlen veszteséget kifizetni. 6. Azon esetben, ha a letarlásra kerülő tarvágás és valamennyi érett faállomány csak erős szálfával van borítva és kisebb anyagra szükséges olyan mellékállomány (Unterholz), amelyből evező és hevederek nyerhetők, ez a körülmény a kezelésre nem volna-e hátrányos és mely intézkedések volnának tervezendők, hogy a

gazdálkodás ne legyen megnehezítve és ennek folytán a kiadások növelve? 7. Pontosan bejelentendő és mérlegelendő, mely előnyök és hátrányok származnának az egyáltalában bevezetendő áterdőlésből a fenyőerdőkben, először, ha az teljesen házilag eszközöltetnék, másodszor, ha az vállalatok utján, a fa átvétele, illetve annak megfizetése ellenében, kiséreltetnék meg. 8. Az áterdőlés szigorúan az erdészet alapelvei (Forstgrundsatz) szerint ugy teljesítendő, hogy az állományban hézag ne támadjon és hogy az ágak a visszamaradó fákon összeérjenek. 9. A hivatalnak be kell jelentenie, hogy mely korfokozatbari (Periode von Altér zu Altér), nevezetesen 80, 100 vagy 120 éves forduló mellett hányszor eszközlendő az áterdőlés és miután most a királymezői erdők egy része a 65-ik évet elérte, pontosan megállapítandó, hogy jelenleg mely korú állományoknál volna az áterdőlés megkezdendő, nem volna-e tanácsos most ezt a gazdálkodást két különböző korú faállományban, mely erdőrészben és mily nagy területen megkezdeni? Továbbá, mivel a hivatal 1840. évi 2414. számú rendelettel utasítva lett erős hajóárbocz, ászokfáknak és rönköknek nevelésére, de miután az ezek nevelésére kijelölt terület a bruszturai 8-ik tagban a Csorti Zoloptól Hladinig nem a legmegfelelőbbnek találtatott, de ezen terület mégis a rendes fordulóban hagyandó meg, ezért egy más ugyanily nagyságú terület jelölendő ki és a kijelölés indokolva ide bejelentendő. Tekintettel a jelentékeny haszonra, amelyet a vörösfenyő (Lárchenbaum) erdősítés csoportosítása Máramarosban, a tömeges száraz és viziépitkezésekre vonatkoztatva, ígér, ismételten meghagyatik, hogy az erre alkalmas helyekre, nevezetesen a vizfogóknál, továbbá elegyesen a rendes erdősítésekben a magasabban fekvő helyeken a legnagyobb gondot fordítsa a vörösfenyő megtelepítésére. Azon állítás, hogy a máramarosi éghajlat a vörösfenyőnek nem alkalmas, magától elesik, ha tekintetbe vesszük a rahói és királymezői csemetekertekben, továbbá a kabolapolyánai savanyúvíz forrásánál levő vörös fenyők legjobb növekvését, azért kétségtelen, hogy a korábbi vörösfenyőerdősitések Máramarosban nem

az éghajlat zordságának befolyása miatt, hanem azon okból nem sikerültek, mert azok nem lettek felszabadítva (nicht gelichtet worden), tulsürü záródásban gyorsan felnyurgultak és karcsúságuknál fogva a reájuk nehezedő hótehernek ellentállani nem voltak képesek. Miután azon rendelkezés Máramarosban, hogy vörösfenyő luczfenyővel elegyesen vetendő, az utóbbi időben el lett hanyagolva, annál inkább meghagyatik a hivatalnak, hogy az előbb emiitett két kertből (Plantage Garten), amelyek már régebbtől jó csiraképes magot teremnek, magot beszerezni el ne mulassza; és az erdősítésekben, különösen az összes vizfogók közül a luczfenyővel elegyesen vörösfenyő és pedig kataszteri holdanként 1 font ( 1 8") mag a lehető legnagyobb vigyázattal elvettessék és az északi oldalakon, ahol a talaj nem tulnedves, köves vagy éppen sziklás, kell eszközölni, de mindenesetre ide bejelentendő, hogy miért nem lett ezen rendelkezés eddig betartva? Egyidejűleg arról is teendő jelentés, hogy kell-e a hivatal részére vörösfenyőmagot rendelni s ha igen, mennyit tart szükségesnek, hogy szükség esetén a megrendelés innen megtehető legyen. Felhívom az erdőhivatal figyelmét arra is, hogy a kerületében fekvő vörösfenyőtelepeken (Lárchenplantagen) termett csiraképes magvu tobozokat magszerzés szempontjából gyűjtesse össze. Egyébként az is pontosan kiemelendő, hogy ezen fenyvesekben természetes uton keletkezett fiatal csemeték nem találhatók-e, milyen korúak és hány drb. volna ezekből kiültetésre alkalmas, hol lennének azok elültetendők, emellett nem hagyandó figyelmen kivül, hogy a vizfogók mellett ültetés utján gondoskodjon a tartós fahasználatról. Továbbá a hivatal fordítson kiváló gondot arra is, ami eddig többször ismételve lett, hogy a havasi pásztorok, akik az erdőkben szükségtelenül szándékos favágásokat eszközölnek és erdőkárositásokat okoznak és ezáltal a havas határokkal mindig lejebb haladnak, hogy ezen eljárás a legszigorúbban tiltva van és hogy tüzelésre, továbbá kunyhóik építésére tisztán feküfa szolgáltatható ki, ezen tilalom a havas bérleti szerződésben is kitüntetendő olykép, hogy határozott büntetés kötendő ki, illetve állapítandó meg minden egyes engedély nélkül ledöntött törzsért.

Emellett a magas hegység letárolása (Entblössung) a legszigorúbban és legnyomatékosabban kerülendő, mert ez a közre későbben igen hátrányosan ható következményekkel járhat. Az enélkül is fennálló rendelkezés daczára szoros miheztartás végett a hivatalnak ismételten meghagyatik, hogy a rendes vágások kihasználásánál a havasi erdők (Alpenwálder) lehetőleg egyenes irányban kitüzendők, a kihasználás ezen vonalig terjedhet; ily módon a használt (manipular) és havasi erdők szépen és feltűnően külön-külön kitüntetendők. A tutaj- és rönkfa kihasználásánál minden figyelmet arra kell fordítani és oda kell törekedni, hogy egészséges és tutajfának alkalmas törzs tövön vissza ne maradjon. Erre a tarolásnál a felügyelők vagy hosztolók (Ausschneider) az illetékes erdőőrök, alerdészek és erdészek kötelessége felügyelni. A mindenkori hivatalfőnöknek kötelessége gondoskodni arról, hogy ellenőrzések alkalmával rendelkezésére álljon egy pár ember, akik a tövön álló és egészségesnek látszó törzseket ledönlsék, hogy használhatóságuk megvizsgálható legyen. Eg) általában a vágások teljes kihasználása és letárolása felelősség mellett a hivatalnak szigorúan meghagyatik. A vágásterületek helyes kijelölésére, illetve azoknak az erdészek által a favágatási tervekbe való felvételére a kir. hivatal köteles ügyelni, hogy azok pontosan és esetleg régi térképek alapján nemcsak hozzávetőlegesen vagy felületesen irányoztassanak elő. Miután a 44 év előtt megállapított 1796. évi máramarosi erdőkihágási értékszabályzat a jelenlegi viszonyoknak többé nem felel meg, sőt most már az egyszeres tőárt sem éri el és az erdőkárok megakadályozására nem alkalmas, utasittalik a kir. hivatal, hogy az erdőkárok becsléséhez a jelenlegi viszonyoknak lehetőleg megtelelő értékszabályzatot mielőbb állítson össze, abban ugy a jelenleg érvényes főárra, mint az uj törvényre tekintettel legyen és ezt az igy összeállított uj erdőkár-pótjavaslatot ezen magas rendeletre való hivatkozással további tárgyalás végett ide terjessze be: E Sess: Rb : Adm: Marin: Sziget, 1843 márcz. 16. Bolgár sk.

Amint e rendeletből még kitűnik, már akkor nagy suly lett a vörösfenyőnek megtelepítésére helyezve. Hogy miként lett e rendelet tényleg végrehajtva, erre eddig még adatot nem leltem és igy meg nem állapitható, hogy tényleg történt-e áterdőlés? A vörösfenyő megtelepítése azonban, ha talán meg is kiséreltetett, ugy látszik eredménytelen maradt, legalább a bustyaházai erdőhivatal taraczvölgyi erdeiben, mert az itt most lelhető 60 70 éves vörösfenyők száma igen csekély. Megemlitem a Királymező községben fekvő (Lárchengarten) vörösfenyőtelepet, amelynek fája azonban, talán alacsony fekvése miatt, nagy évgyürüjü (8 11 mm), taplós s a bruszturai erdőgondnoki lak előtt lévő pár vörösfenyőtörzs is ezen időkből származhat, mert koruk 80 100 év körüli, de a nagykiterjedésű fenyvesekben itt-ott csak nyoma található. A hónyomás és széltörések miatt ugylátszik itt a vörösfenyő sikeres megtelepítése nem igér eredményt. c>? cl* c>f Lapszemle. IRODALOM. Erdészeti Kisérletek 1912. 3 4. füzet. Központi erdészeti kísérleti állomásunk folyóiratának utolsó füzetében dr. Réthly Antal közli az erdészeti meteorológiai állomások 1911. évi adatait. Erdészeti meteorológiai állomásaink száma már nyolczra emelkedett, mert a meglevő hathoz Kisiblye, Királyhalom, Oörgényszentimre, Szabéd, Vadászerdő, Liptóujvár 1911-ben még két állomást létesítettünk a kincstári birtokkezelőség szíves engedélyével a delibláti homokpusztán, Fenyőerdőn és Pálffytelepen. Hozzávette Réthly még a selmeczbányai meteorológiai állomás adatait, amelyet központi állomásunk kezel és amely érdekes összehasonlítást ad Kisiblyével. Az 1911-ik év felette nagy szélsőségeket mutatott. Vadászerdő 38-5 C foknyi hőmérsékletet jegyzett fel és Liptóujvárott is 30 C-on felül emelkedett a maximum hőmérő. Télen viszont Görgényszentimre 3L0 -ig sülyedt és az Alföldön is 24 fokos hidegek jártak. Az évi hőingadozás Görgényszentimrén 62-6 -ot,

Vadászerdőn 62-0 -ot ért el és a legkisebb ingadozás is ebben az évben (47-8 Selmeczbánya) ugyanakkora volt, mint az előző évnek maximális ingadozása. (Liptóujvár 47'8 C.) Csapadékban nagy hiány volt. Királyhalma 243, Selmeczbánya 228 mm-re\ maradt a normális alatt. Őszi és tavaszi fagyok majdnem mindenütt érezhetők voltak, éppen a legdélibb és mélyen fekvő állomás mutatta az első fagyot (Fenyőerdő, szept. 12.), az utolsót május 25-én Oörgényszentimre észlelte. Érdekesek az inszoláczió a napsütés legnagyobb foka és a radiáczió a kisugárzás nyomán fellépő alacsony hőfok adatai, amelyek óriási szélsőségeket mutatnak. Az inszoláczió pl. Pálffy-telepen 63'0 -ot, Fenyőerdőn 62-0 -ot ért el, mig Liptóujvár és Kisiblye is 55-0 körül járt. A kisugárzás legnagyobb fokát, a föld felszínén, Görgényszentimre érte el 35-6 -kal. Ez nagyon feltűnő adat, mert még Liptóujvár is csak 28 -ig sülyedt, a többi állomás ezen is még alul maradt, bár mind elég nagy hideget mutatott. Éppen ez a radiácziós minimum nyújt érdekes adatokat, amelyek erdészeti szempontbó csemetenevelés, természetes és mesterséges felújítás nagyon fontosak. Érdekes adatokat nyújt a napfény tartamát mérő műszer is. Igy pl. Liptóujvárt egyhuzamban 87 napon, Kisiblyén 112 napon át minden nap sütött a nap. Az alföldi állomások ez évben aránylag kevesebb napfényt kaptak. Erdészeti szempontból nagy jelentőségük van a parallel észleléseknek, amelyeket az utóbbi években mindenütt berendeztünk. T. i. ugyanazok a műszerek nyilt helyen, valamint erdőben is fel vannak állítva, a két elhelyezés okozta különbségek megfigyelése végett. Ezekről csak egyes részleteket közöl még Réthly, mert még 191 l-ben nem volt mindenütt teljes a felszerelés. Az már megállapítható, hogy az erdő a hőmérsékleti szélsőségeket mérsékli, gátolja a nagy felmelegedést épugy, mint a gyors lehűlést és csökkenti a radiácziót. A csapadékoknak a talajba való jutását ugyan nehezíti az erdő és pedig annál nagyobb mértékben, mennél zártabb, de viszont nehezíti az elpárolgást is és magasabb fokon tartja a levegő páratartalmát.

A talaj hőmérséklete is lényegesen más változásokat mutat az erdőben, mint azon kivül. Ezek olyan tények, amelyekről tulajdonképen tudomásunk eddig is volt, de sem az eltéréseknek tényleges nagyságáról, sem pedig azoknak évszakonkénti változásáról sejtelmünk sem volt és még csak nagyon is elvétve történt az, hogy az erdőgazdaság teendőinek végzésénél ezeket a tényeket figyelembe vettük olyképen, hogy pl. beerdősitésnél kiültetett csemetéknek hasonló viszonyokat biztosítottunk volna, amilyenek közé azok a természetes felujulásnál jutnak és amelyeket azok egyik nagyobb, másik kisebb mértékben meg is követelnek. A pontos feljegyzések azt mutatják, hogy az erdő puszta jelenléte igen nagy eltéréseket okoz a meteorológiai tényezők érvényesülésében még akkor is, ha tulajdonképeni eltérésekről a klímában általánosságban nem lehet szó és eleve valószínünek tűnik fel az, hogy ezzel a hatással számolnunk kell, ha az erdő felújításának sikerét biztosítani akarjuk. A czikk végén szerző közli a megfigyelések adatait részben kimutatásokban, részben grafikonokban. A következő czikkben Roth Gyida közöl adatokat arról, hogy a központi kísérleti állomás dendrológiai kertjében tenyésző külföldi fafajok miképen bírták az lqll-ik év május havában fellépett, valóban katasztrofális hatású tavaszi fagyot. Ennek a dendrológiai kertnek czélja külföldi fafajoknak élő példányokban való összegyűjtése, hogy azok erdőgazdasági jelentőségét tanulmányozhassuk, azért a facsoportok erdőszerüen vannak telepítve, gondozásuk és ápolásuk is csak azokra a munkákra szorítkozik, amelyek belterjes gazdálkodás mellett a gyakorlati erdőgazdaságban is keresztülvihetők. Egyes kényes fafajokat ugyan télire betakartunk, de ez az intézkedés csak azért szükséges, hogy némiképen ellensúlyozzuk a teleknek teljesen nyilt fekvéséből származó hátrányokat. A kisiblyei erdőben ugyanezeket az itt takart fajokat teljesen takarás nélkül teleltetjük é az eredmény azt mutatja, hogy akármily gondos is legyen a takarás, az még sem ér fel azzal a védelemmel, amelyet a gyéritett erdőnek felibök boruló sátra nyújt a csemetéknek. Teljesség kedvéért és részben esztétikai okok miatt olyan fákat, sőt cserjéket is telepitettünk,

amelyeknek erdőgazdasági jelentőségük aligha lesz, valamint tenyésztünk hazai fafajokat is, hogy összehasonlításokhoz legyen biztos alapunk. A fagy károsításának mértéke az alábbiakban közölt kimutatásban van összefoglalva: Tűlevelűek. Nagyon Abies alba Mill. (pectinata D. C.) Abies arizonica Merr. Abies Fraseri Lindl. Abies grandis Lindl. Abies numidica De Lannoy. Abies subalpina Engelm. Gingko biloba L. Larix Kurilensis Mayr. Larix sibirica Ledeb. Picea Engelmannii Engelm. Picea hondoénsis Mayr. Tsuga elfagyott: Picea orientális Link. et Carr. Picea sitkaénsis Carr. Pseudotsu^a glauca Mayr. Pinus flexilis James. Pinus monticola Dougl. Pinus Peuke Griseb. Taxodium distichum Rich. Thuja gigantea Nut. Thujopsis dolabrata Sieb. et Zucc. Tsuga canadensis Carr. Tsuga diversifolia Maxim, heterophylla Sarg. Kevéssé fagyott Abies balsamea Mill. Abies concolor Lindl. et Gord. Larix leptolepis Gord. Picea excelsa Lk. Abies firma Sieb. et Succ. Picea excelsa borealis Glöers. Abies nobilis Lindl. Abies Nordmanniana Link. Abies Pinsapo Boiss. Abies sibirica Ledeb. Abies Veitchii Lindl. Chamaecyparis Lawsoniana Pari. Picea excelsa septentrionalis hort. Picea obovata Ant. Picea omorica Pancic. Picea pungens Engelm. Pinus Cembra L. Pinus densiflora Sieb. et Zucc. Chamaecyparis nutkaénsis Spach. Pinus excelsa Wall. Chamaecyparis plumosa hort. Pinus koreensis Sieb. et Zucc. Chamaecyparis squarrosa Sieb. et Succ. Pinus Lambertiana Murr. Cryptomeria elegáns Veitch. Pinus pungens Michx. Larix decidua Mill. (Europaea D. C) Pseudotsuga Douglasii Carr. Thuj a Standishii Carr. Nem fagyott Chamaecyparis obtusa Sieb. et Zucc. Chamaecyparis pisifera Sieb. et Zucc. Juniperus communis L. Juniperus communis cracovica hort. Juniperus rigida Sieb. et Zucc. Juniperus Sabina L. Juniperus virginiana L. Libocedrus decurrens Torr. Picea alba Link. Pinus aristata Engelm. Pinus Banksiana Lamb. Pinus contorta Dougl. el: el: Pinus Coulteri Lamb. Pinus inops Ait. Pinus Jeffreyi Murr. Pinus leukodermis Ant. Pinus Murrayana Bay. Pinus montana uncinata. Pinus ponderosa Dougl. Pinus rigida Mill. Pinus scopulorum Lemn. Pinus silvestris L. Pinus Strobus L. Sequoia gigantea Decaisn. Thuja occidentalis L.

Lomblevelüek. Nagyon Acer circinatum Pursh. Acer mandshuricum Maxim. Acer Ne^undo L. Acer nikoénse Migu. Acer platanoides L. Acer Pseudoplatanus L. Acer pictum Thunb. Acer rubrum L. Acer saccharum Marsh. Aesculus hippocastanum L. Aesculus rubicunda Loisel. Ailanthus glandulosa Desf. Alnus tinctoria Sarg. Alnus viridis L. Aralia chinensis L. Aralia Maximoviczii v. Hutte Fraxinus quadrangulata Michx. Fraxinus viridis Michx. Gleditschia inermis Mill. Gleditschia triacanthos L. Gymnocladus canadensis Lam. Juglans cinerea L. Juglans mandshurica Maxim. Juglans nigra L. Juglans regia L. Juglans Sieboldiana Maxim. Liriodendron tulipiferum L. Morus alba L. Phellodendron amurense Rupr. Phellodendron japonicum Maxim. Platanus racemosa Nutt. Ptelea trifoliata L. elfagyott: Bignonia catalpa L. Carya alba Nutt. Carya amara Nutt. Carya porcina Nutt. Carya sulcata Nutt. Carya tomentosa Nutt. Castanea vesca Gaertn. Celtis australis L. Cercidiphyllum japonicum Sieb. et Zucc. Cytisus Laburnum Grieseb. Fagus silvatica L. Fagus silvatica purpurea Ait. Fraxinus excelsior L. Fraxinus oregona Nutt. Fraxinus Ornus L. Fraxinus pubescens Lam. Quercus bicolor Willd. Quercus coccinea Wangh. Quercus conferta Kit. Quercus ilicifolia Waivh. Quercus macrocarpa Michx. Quercus nigra L. Quercus palustris Münch. Quercus pedunculata Ehrh. Quercuspedunculatavar.tardifloraTsern. Quercus rubra L. Quercus sessiliflora Sm. Quercus tinctoria Michx. Robinia Pseudacacia L. Tilia tomentosa Moench. Ulmus laciniata Mayr. Zelkova Keaki Sieb. Acer palmatum Thunb. Acer pensylvanicum L. Aesculus glabra Willd. Ainus glutinosa Willd. Alnus incana Willd. Fraxinus amerícana L. Populus alba L. Populus angulata Ait. Bttula lenta L. Betula lutea Michx. Betula papyrifera Marsch. Betula pumila L. Betula verrucosa Ehrh. Berberis vulgáris L Kevéssé fagyott el: Populus canadensis Moench. Populus Petrowskyana Schröd. Populus Rasumowskyana Schröd. Populus tremula L. Populus trichocarpa Torr. et Gray. Salix caprea L. Tilia americana Du Roi. Tilia grandifolia Ehrh. Ulmus montana Smith. Nem fagyott el: Cydonia japonica Pers. Prunus Pissardi Carr. Prunus serotina Ehrh. Sorbus aucupaiia L. Tilia parvifolia Ehrh. Ulmus campestris L.

A közölt meteorológiai feljegyzések mutatják, hogy a természetnek tényezői ez alkalommal valóban ritka szélsőséggel és gyors változással találkoztak és nem csoda, hogy hazai, nem kényes fafajok is megsínylették azt. Éppen ezért a mostani fagy alkalmával szerzett tapasztalatok összevetve az állandó megfigyelés adataival értékes útmutatásul szolgálhatnak az egyes külföldi fafajok erdőgazdasági értékét illetőleg. Blattny Tibor közöl végül ujabb adatokat a növényföldrajzi kutatás köréből és pedig a veresfenyőnek oly termőhelyeiről,, amelyek eddig az irodalomban ismertetve nem voltak. A Kárpátok déli határlánczolatának Czód és Lotru völgyeiben vannak ezek az állományok, illetőleg csoportok, amelyeket az ott folyamatban levő nagyszabású kihasználással kapcsolatban a kivágás veszedelme fenyegetett. A növényföldrajzi munkák vezetőjének, Fekete Lajos miniszteri tanácsos urnák javaslatára közbelépett a földmivelésügyi minisztérium, hogy ezek a rendkívül érdekes facsoportok természeti emlékképen fen maradjanak. A terület tulajdonosa, a szász egyetem ennek következtében kivonta ezeket a csoportokat a kihasználás alól és bekerítve. Tilos" jelzéssel látta el azokat, ugy hogy fenmaradásuk remélhetőleg biztosítva van. A füzetet intézeti és személyi ügyek zárják le. c2? ro? HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. HIVATALOS KÖZLEMÉNY. 2144/1912. sz. Közhírré teszem, hogy a Sümeg községi (Zala vármegye) születésű Holczbauer Mihály részére 1887-ik évi október hó 15-ik napján 17. szám alatt az erdőőri szakvizsga letételéről kiállított eredeti bizonyítvány elveszvén, ahelyett nevezett részére 1912. évi 2144-ik szám alatt az eredetivel egyenlő értékű másolat adatott ki. Kir. erdőfelügyelőség, Szombathely, 1913 február hó 16-án. JA Kpgl Árpád királyi erdőfelügyelő.

KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. Csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Dénes, a főrendiház örökös tagja, a magyar tudományos akadémia igazgatósága és számtalan emberbaráti és közművelődési egyesület tagja, Kassa és Rozsnyó városok díszpolgára stb., ki az Országos Erdészeti Egyesületnek 1000 koronával régibb idő óta alapitó tagja volt, életének 78. évében Palermóban f. évi február hó 26-án elhunyt. Nádasi Nádossy Kálmán, az Országos Erdészeti Egyesületnek alapitó tagja, f. évi márczius hó 1-én 81 éves korában elhunyt. Jeremiás Gábor m. kir. erdőmérnökgyakornok, életének 28 évében Beszterczén elhunyt. Béke poraikra! A máramarosi fenyőtutajfaárverések. A súlyos gazdasági és pénzviszonyok, a háborúnak egész közéletünkre ránehezedő réme a f. hó 3., 4. és 5-én megtartott máramarosi fenyőtutajfaárverésnél is éreztették kártékony befolyásukat. Az eladásra bocsátott 222.000 m? faanyag ugyan a kikiáltási árakon felül talált vevőre s a megajánlott áremelés a mult évi kikiáltási árakhoz viszonyítva átlag közel 3 koronát tesz ki w'-ként, mindezek daczára azonban az elért eredmény a mult évivel szemben elég jelentékeny visszaesést mutat, ami a konjunktúrákra való tekintettel tisztán a nehéz pénzügyi és külpolitikai eseményeknek tudható be. Magában az árverés módjában is némi változás állott be s tán némileg ármérséklő hatása volt annak a körülménynek is, hogy a megváltoztatott kikiáltási áraknak az átlagárakra való kihatásával a kereskedők még nem voltak teljesen tisztában. A régi kikiáltási árak szerint a vékonyméretű, 25 cm-tn alóli épületfa árai aránytalan különbségeket mutattak a már következő (26 31 cm vastag) értékosztály áraival szemben. Az aránytalanság eltüntetése végett a vékonyfa árait a kincstár mintegy 16 17%-kal felemelte, ami az átlagos kikiáltási áraknál az egyes értékesítési csoportok különböző választékaránya szerint 2 10%-os áremelkedést okozott. Az eladandó anyagok közé besoroztattak a 2 3-8 m hosszú rönkök is, melyek oszlopoknak stb., valamint

felvágva kivált asztalos és kisebb méretű építőanyagnak szintén jól alkalmasak. Végül kisérletképen a legvékonyabb választékból 8000 m a a többi anyagból kiszakítva, 500 m 3 -es részletekben bocsáttatott eladásra, hogy a tisztán vékonyépületfakereskedéssel foglalkozó kisebb kereskedőknek módjukban legyen ebbeli szükségletüket közvetlenül a kincstártól beszerezni. A részletes eredmények különben a következők: 1. A bustyaházai erdőhivatal 68.000 m 3 faanyaga a kikiáltási árakon (/ra 3 -ként 17 K 33 f) felül 9-46% áremeléssel talált vevőre. Átlagos eladási ára m 3 -ként 18 K 97 f. 2. A máramarosszigeti erdőigazgatóság fahozamából: I. A méretelkülönités nélkül piaczra hozott faanyagoknál: a) A bogdán-fehértiszai erdőgondnokságok 47.000 m 3 fatermése a 19 K-ás kikiáltási áron felül 12-8 /o áremeléssel, vagyis /72 3 -ként 21 K 43 fillérért adatott el; b) a vaséri erdőgondnokság 29.000 m 3 faanyagánál a megajánlott áremelés átlag 14-0 /o, ami a 18 K 50 fillérért kikiáltási árak figyelembevételével 21 K 09 fillér /n 3 -kénti eladási árnak felel meg; c) a fejérpataki erdőgondnokság jelentékeny részben jegenyefenyőből álló 10.000 m 3 fatermése a 18 K 30 filléres kikiáltási árral szemben 4-18 /o áremeléssel, vagyis /ra 3 -ként 19 K 06 fillérért kelt el; d) a kevelei 18.000 m 3 faanyag kikiáltási ára átlag 18 K 60 fillér. Elért áremelkedés 14-52%, átlagos eladási ár 21 K 30 fillér; e) a mezőháti erdőgondnokság 30.000 m 3 faanyaga a /w 3 -ként 18 K 70 fillért kitevő kikiáltási árral szemben 9*9% áremeléssel, átlag m 3 -ként 20 K 55 filléren adatott el; végül f) a feketetiszai 12.000 m 3 a 18 K 60 filléres kikiáltási áron felül 10-54% áremeléssel, vagyis m 3 -kmi 20 K 56 filléren talált vevőre. Mindezek a faanyagok 1000 m 3 -es részletekben bocsáttattak áruba. II. Elkülönített vékonyfa (12 23 cm középátmérővel) 500 w 3 -es részletekben: a) a fehértiszai erdőgondnokságból 3000 m 3. Kikiáltási ár 16 K 40 fillér. Áremelés 19-8%. Eladási ár /re 3 -ként 19 K 65 fillér;

b) a mezőháti erdőgondnokságból 3000 m 3. Kikiáltási ár átlag 16 K 70 fillér. Áremelés 18-98 /o. Eladási ár 19 K 87 fillér; c) a feketetiszai erdőgondnokságból 2000 m 3. Kikiáltási ár 16 K 10 fillér. Áremelés 19-18 o. Eladási ár 19 K 19 fillér. Érdekes a megemlítésre, hogy mig a méretelkülönités nélkül értékesített faanyagnál az eladási árak a mult évi árak alatt maradtak néhány különleges csoport kivételével, addig a külön áruba bocsátott vékonyfánál a kikiáltási árak felemelését is figyelembe véve, az eredmény jelentékenyen előnyösebb azoknál az áraknál, amelyeket ezért az anyagért a mult évben fizettek. Az eladási árak a termelés és szállítás költségeinek figyelembevételével ma is 14 18 K-ás főáraknak felelnek meg. A kopár, futóhomokos és vízmosásos területeken teljesített fásítások költségeinek fedezésére adományozott állami pénzsegélyek kiosztása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az évről-évre szokásos módon azokat az anyagilag szorultabb helyzetben lévő birtokosokat, kik közgazdasági érdekből kopár, futóhomokos s vízmosásos területeken az 1912. év folyamán sikeresen fásitottak, állami pénzsegélyben részesítette. Összesen 1157 birtokos részére mintegy 5366 kat. hold kiterjedésű kopárterületen teljesített fásítások után 169.972 K állami pénzzegély utalványoztatott ki. Ezen állami pénzsegély kiosztása az alábbi módozatok mellett történt: 1. A mult év elején kiutalványoztatott 479 birtokos részére 2287-5 kat. hold kopár és vízmosásos terület befásitására 54.571 K oly föltétellel, hogy az erre különösen rászorult birtokosok a kiutalt államsegélyt, a befásitás sikeres teljesítésének a kezelő m. kir. erdőtiszt részéről történt igazolása után azonnal felvehették. 2. Hasonlóképen a mult év elején 278 birtokos; részére 1756-2 kat. hold befásitására 77.807 K utalványoztatott ki közvetetlenül az illető kezelő erdőtiszt kezéhez abból a czélból, hogy ezek a fásítások a kezelő erdőtiszt közvetlen vezetése és felügyelete mellett foganatosíttassanak. 3. Végül a folyó év elején 37.594 K pénzsegély osztatott ki utólagosan 400 olyan birtokos között kik az 1912. év folyamán 1322-1 kat. hold kiterjedésű kopár és vízmosásos területet önként,

sikerrel beerdősitettek s akiknek az államsegély adományozása a fásítások sikeres létesítése esetére már 1912. év elején kilátásba helyeztetett. Lőjegyzék. A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság erdő- és uradalmi igazgatósága gondnoksági kerületem Forstik községében 1911-ik évben egy vadfáczános telepítését határozta el, s e czélból 40 drb. tojót és 10 drb. gyürüsfáczánkakast hozatott a somogymegyei Berzenczéről. Két év alatt a jól sikerült fáczánosban a következő kártékony állatok lettek elpusztítva. A vad neme 1911 évben 1912 évben Összesen drb. lődíj drb. lődíj drb. lődíj Kártékony szőrmés vad: Róka 17 51 16 48 33 99 Vadmacska, terhes.... 2 9 2 9 Vadmacska, nem terhes 9 27 31 93 40 120 Nyest 1 3 1 3 2 6 Görény........ 5 15 4 12 9 27 Menyét 21 42 4 8 25 50 Borz...... 8 16 6 12 14 28 Sündisznó.......... _ 12 3 60 12 3 60 Kártékony Összesen...... 63 163 74 179 60 137 342 60 szárnyas: ; Sas... _. 4 16 5 20 9 36 Héja (Habicht; Astur palumbarius)... 21 84 42 168 _ 63 252 Kánya (Milvus ictinus)......... 3 12 2 8 5 20 Uhu... _. 1 4 1 4 2 8 Bigoly*)............ 19 19 _ 25 25 44 44 Holló... _. 6 6 _ 6 6 Vércse, karvaly, sólyom 32 32 23 23 _ 55 55 Szürke varjú.......... 87 26 10 87 26 10 174 52 20 Szarka... 18 5 40 47 14 10 65 19 50 Szajkó (mátyás)......... 117 35 10 44 13 20 161 48 30 i Gébics............... 1 20 1 20 2 40 Olyv (Buteo vulgáris)*) 40 40 30 30 70 70 Összesen...... 343 273 SO 313 337 60 656 611 40 Kóbor házi kutya....... _.... 77 154 64 88 141 242 Kóbor házi macska............... 34 34 58 58 92 92 Összesen 111 188 122 146 233 334 Főösszeg...... 517 624 80 509 663 20 1026 1288 *) Baglyot és ölyvet kár pusztítani, mert ezek túlnyomóan hasznosak. Szerk.

A pusztítás lelövésen kivül mérgezés, csapóládák és vasak, kiásás, tőrök, héjakosár és uhuval történt. Közli: Tanádi Emil Az erdő és a földcsuszamlások. A mezőgazdasági bulletin deczemberi füzetének nyomán A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményei 2. számában fenti czim alatt értekezést közöl, melyet alább egész terjedelmében átveszünk. Még ha eltérők is a vélemények a tekintetben, hogy az erdőnek mily védőszerepe van a földcsuszamlásokkal szemben, a felfogások megegyezők abban, hogy jelentékeny mérvben befolyásolja az erdő a talajfelület módosulását. Zuppardi P. olasz geológus ebből folyólag a következő kérdéseket állítja fel: 1. elősegiti-e az erdő letárolása a földcsuszamlások keletkezését? 2. és megfordítva, hasznos-e az erdő azok ellenében? A kérdés elbírálása végett a szerző egy Parmában megjelenő geológiai folyóiratban beható vizsgálat alá veszi az egyes tényezőket s miután a talajmozgásokat legtöbb esetben a viz, illetve a légköri csapadékok idézik elő, utal arra, hogy a fa gyökérzetének a talajrészek összetartásában, az elhalt levelekkel, vagy pedig élő növényzettel borított humuszrétegnek pedig a csapadék felszívásában és annak megoszlásában mily nagy szerepe van. És ha a behatoló gyökérzet a kőzetet szétválasztó erővel bír is, mégis figyelembe veendő annak összetartó ereje, valamint az is, hogy az erdővel borított talajon a viz és fagy bomlasztó erejét mennyire enyhíti a fás vegetáczió. A talajcsuszamlások, illetve mozgások jellegzetes típusait véve, elsősorban a süppedések említendők. Értjük ez alatt a víztől átitatódott, többé-kevésbbé vastag rétegeknek sülyedését anélkül, hogy ezen mozgást befolyásoló csuszamlási felület volna. Megkülönböztetik a talajfelületi mozgásokat és a vízhatlan agyag, pala, márga és ezek összetételeiből származó rétegek sülyedéseit. Előbbi esetben s beszivárgott viz mozgásba hozza a földtömeget, utóbbi esetben az említett kőzetrétegeket. Mindkét nemű sülyedés gátolva lehet azáltal, ha a viz mélyebbre nem szivárog be, ott össze nem gyülemlik és a talajfelületről, illetve annak felső rétegéből lefolyik és egyéb módon eltűnik. Ebben pedig az erdőnek elpárolgási, gyökerek utján való felszívási és talajtakarója által viz magába vételi képessége folytán igen nagy szerep jut.

Vannak továbbá kó'zetelmálás és repedés által előidézett talajmozgások is, amidőn a már eredetileg laza, réteges, törmelékes szerkezetű, vagy azzá vált kőzet részei között az összetartás megszűnik és ugy mint előbbi esetben, anélkül, hogy csuszamlási felület volna, talajmozgás és sziklaomlás áll elő. Tudjuk, hogy a hegységek mész, dolomit, homokkő, gránit gneisz stb. tömegeinek ilyképen való mozgásba jövetele által sokszor mily pusztulások állnak elő. Miután pedig ennek a hőmérséklet hirtelen változásai, fagyok és a viz is leginkább az előidézői, az erdő ezek hatását enyhítő sajátságánál fogva ez irányban is védőleg közreműködik. A talajmozgások harmadik válfaját a tulajdonképeni talajcsuszamlások alkotják, amelyeknél a mozgásba jövő rétegek bizonyos határolt felületen csúsznak alá. Ezen csuszamlások a viz behatolásának következményei, amelylyel szemben az erdőnek talajkötő, vizfelfogó és elosztó képességénél szintén jótékony védőszerep jut. Negyedik típusként megemlitendők végül az alámosás vagy a tartó felületnek más módon való meglazulása által előidézett talajmozgások. Ezek előidézésénél is a viz főtényező. Tudjuk, hogy a nagy esőzések és az azok folytán előálló vizáradások a kövek és sziklák mily tömegét hozzák mozgásba és mily károkat idézhetnek elő. Az erdő magában véve a vizáradásokat nem szüntetheti ugyan meg, de miután az esővíznek a hegyoldalakon való lefolyását lassítja és azt elosztja, jótékony befolyása ez irányban is mutatkozik. Ezek a típusok többé-kevésbbé együttesen is fordulnak elő. Szükséges, hogy ellenük a hegyoldalak befásitásával és egyéb más védelmi munkálatokkal éljünk. Végeredménykép a bekezdésben megjelölt két kérdésre szerző azt mondja: Tulbecsülnők az erdő befolyását, ha a talajmozgások és egyéb károk ellen egyedüli védelemnek és az erdők letárolását ezen károk egyedüli előidézőjének tartanok, még rosszabbat tennénk azonban, ha ennek ellenkezőjét vallva, az erdőnek állandósitási és védelmi tényezőként való érvényesülését tagadásba vennők. Mindabból, ami fentebb mondva lett, az következik, hogy: 1. Egyes esetekben az erdő magában véve elegendő ahhoz f hogy a területeket talajmozgás ellen védje.

2. Több esetben szükséges és hathatós segítség ahhoz, más nem kevésbbé hasznos és szükséges módszerekkel egyetemben. 3. Sohasem káros hatású a lejtős vagy meredek hegyoldalak, illetve területek állékonyságára, amelyekre ellenkezően mindig védő hatással van. 4. Az erdőtarolás gyakran már magában véve elegendő ahhoz, hogy a talaj mozgásokat előidézze, elősegítse és szaporítsa. 5. Nem használ, sőt gyakran káros hatású a lejtős területek állékonyságára. ó ú cit ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA. I. KÖRRENDELET az 1912. évi LXV. törvényczikk alapján fizetendő nyugdíjjárulék kiszabása tárgyában. (Valamennyi fő- és ügyosztálynak, a számvevőségi igazgatónak, a számvevőség mindhárom csoportjának és valamennyi utalványozási joggal felruházott alárendelt hivatalnak és az azok mellé rendelt számvevőségnek.) 71/1913. eln. szám. Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvényczikk 30. -a értelmében: A tényleges szolgálatban álló tisztviselők és rendszeres évi fizetést (évi bért, évi zsoldot) élvező altisztek és szolgák, tekintet nélkül alkalmaztatásuknak ideiglenes vagy végleges minőségére, a tényleges szolgálat tartama alatt a 23. szakasz értelmében beszámitható javadalmazásuk után nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni és pedig a tisztviselők egy és fél százalékot, az altisztek és szolgák egy százalékot. Az illetményeknek szolgálati díjjal terhelt része után egy éven át nem kell nyugdíjjárulékot fizetni. A fizetéstelen vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjjárulékot nem tartoznak fizetni. A nyugdíjjárulék fizetése szünetel az illetmények élvezete nélkül szabadságon töltött idő alatt, valamint a felfüggesztett

állapotban töltött idő alatt abban az esetben, ha az állásától felfüggesztett tisztviselő, altiszt vagy szolga a felfüggesztett állapotban nem élvezte teljes illetményeit. Ez utóbbi esetben, ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetmények utólag kiutalványoztatnak, a megfelelő nyugdíjjárulékot is meg kell utólag fizetni. A nyugdíjjárulékot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A harminczötödik szolgálati év eltelte után azonban nyugdíjjárulékot csak az a tisztviselő, altiszt vagy szolga tartozik fizetni, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte. A nyugdíjjárulék havi részletekben hivatalból vonatik le s a helyesen levont nyugdíjjárulékot sem a tisztviselő, altiszt vagy szolga, sem özvegye vagy árvái részére visszatéríteni nem lehet. A nem rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott altisztek és szolgák, valamint a napszámosok és munkások nyugdíjjárulék fizetése alól mentesek. A nyugdíjjárulék a jövedelemadó alapjából levonandó. A nyugdíjjárulék czimén befolyó s a pénzügyminiszter által alapszerüleg kezelendő bevétel a jelen törvény határozmányai alá tartozó alkalmazottnak megélhetését könnyítő, valamint gyermekeiknek nevelését előmozdító intézményeknek létesítésére, fejlesztésére és támogatására fordítandó". Ugyané törvényczikk 85. -a szerint pedig: Azok a tisztviselők és rendszeres évi fizetést (évi bért, évi zsoldot) élvező altisztek és szolgák, akik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában már alkalmazásban állanak, a 30. szakaszban megállapított nyugdijjáralékot a jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve kötelesek fizetni". Annak megjegyzése mellett, hogy az emiitett törvény az Országos Törvénytárban 1912. évi deczember hó 31-én hirdettetett ki s hogy ennélfogva ez a törvény a 130. szerint 1913. évi január hó 1-ével lép hatályba, a fenti határozmányok alapján a nyugdíjjárulék megállapítása, beszedése, kezelése és elszámolása tekintetében a következőket rendelem: I. A nyugdíjjárulékot mindenkor a törvény 23. -a értelmében beszámítható javadalmazás teljes összegének, az évi segélydij

élvezetében álló gyakornoknál a segélydijnak az illető hónapra eső rész után kell megállapítani. A törvény 30. -a szerint az illetményeknek szolgálati díjjal terhelt része után egy éven át nem kell nyugdíjjárulékot fizetni. Ennélfogva a nyugdíjjárulék mindig csak az illetményeknek szolgálati díjjal nem terhelt része után állapítandó meg; abban az esetben azonban, ha a szolgálati dij egy évnél hosszabb, vagy egy évnél rövidebb idő alatt vonatik le, a nyugdíjjárulékot mégis ugy kell megállapítani, mintha a szolgálati dij egy év alatt törlesztetett volna. Ha a beszámítható javadalmazásnak összege bármilyen okból emelkedik, a nyugdíjjárulékot attól a naptól kezdve, amelytől a magasabb összegű beszámítható javadalmazás folyosittatott, ez után a magasabb összegű beszámítható javadalmazás után kell megállapítani. II. A nyugdíjjárulék az 1908. évi XLI. törvényczikk 6. -ában foglalt határozmányok szempontjából a szolgálati viszonyból származó és ebből a szempontból a szolgálati díjjal egy tekintet alá eső kincstári követelésnek tekintendő. III. A nyugdíjjárulék kiszabására az a pénztár vagy számvevőség illetékes, amelynek munkakörébe az illető tisztviselő, altiszt vagy szolga illetményeinek pénztári számfejtése tartozik. A pénztár vagy a számvevőség a kiszabott nyugdíjjárulékot ugyanabban a számfejtőkönyvben írja elő, amelyben az illetmények és az ezeket terhelő különféle levonások elő vannak jegyezve. A nyugdíjjárulék fejében levonandó összegeket ugy a fizetési jegyzékben, mint a fizetési könyvecskében külön hasábban kell kitüntetni; a fizetési könyvecskében, a hasáb fejfeliratába pedig még az is bejegyzendő, hogy 1% vagy 172% nyugdíjjárulék vonatik-e le. Minden olyan esetben, amelyben a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának illetményei más pénztárhoz utaltatnak át, a kiállítandó tartozási kivonatba azt is be kell jegyezni, hogy a nyugdíjjárulék milyen összege után és mely időpontig vonatott le. IV. A kiszabott és levont nyugdíjjárulék a nyugdijjárulékaiap"-ot illeti, amely alap a m. kir. pénzügyminisztérium kezelése alatt áll.

A nyugdijjárulékalap"-nak vagyonát a kiadandó külön utasítások értelmében a m. kir. központi állampénztár kezeli. V. A nyugdijjáruléklevonásokat valamennyi költségvetési fejezetre vonatkozólag annál a számadási ágnál, illetőleg abban a fizetési jegyzékben kell kimutatni, amelyben az illető tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának illetményei és az ezekből eszközölt levonások előfordulnak. Az emiitett fizetési jegyzékben nyugdíjjárulék czimén feltüntetett összegek minden hó végével összeadandók és ezek az eredmények a nyugdijjárulékalap" napló mellékletét képező külön jegyzékbe sommásan átvezetendők. Ennek a jegyzéknek havi eredménye egyetlen főösszegben bevételként állítandó be a nyugdíjjárulékalap" naplóba, mely naplónak havi eredménye önálló tétel gyanánt közvetlenül a forgalmi naplóba vezetendő át. A netalán tévesen levont nyugdíjjárulék visszautalványozásából eredő tételek az átfutó kezelés utján egyenlitendők ki. VI. A nyugdijjárulékalap" napló bírálata és könyvelése, valamint az alap kezeléséről szóló zárszámadásnak elkészítése, továbbá az alap kezelésével kapcsolatos összes számviteli teendőknek elvégzése a m. kir. pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportjának munkakörébe tartozik. E czélból e számvevőségi csoport az adóhivatalok által vezetett s a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által az előirt megállapítás és ellenszámlázás teljesítése után hozzá beküldött alapnaplókat bírálja s a kezelési eredményeket egy, a tárczafőkönyvek mintájára berendezett alapfőkönyvben könyveli. Az alap terhére felmerült kiadásokról az emiitett számvevőségi csoport az állami számvevőszéknek havonként minden hó 15-éig szabályszerű utalványozási jegyzékeket küld, az év végével pedig legkésőbb a következő év május havának végéig megküldi az állami számvevőszéknek a nyugdijjárulékalap" zárszámadását is. Nyugdíjjárulék bevételi előírásnak a tényleges lerovást kell venni. VII. A pénzügyi tárczához tartozó különleges pénztárak, valamint a bármely más tárcza alá tartozó különleges pénztárak által beszedett és az illető naplóban levonásként elszámolt nyugdíj-

járulékösszegek a letétnaplóban idegen pénz gyanánt bevételezendők és ezek az összegek a következő hó 15-éig jegyzék és ellennyugta kíséretében a legközelebbi adóhivatalhoz készpénzben beszállitandók. VIII. A nyugdíjjárulék czimén az 1913. évben befolyt összegek a rendes bevételek VI. pénzügyminisztérium" fejezeténél mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló bevétel nyugdíjjárulék alap" külön czimen bevételben, az alapnak rendeltetésszerű felhasználásából származó s az 1913. évben teljesített kiadások pedig a rendes kiadások XVIII. pénzügyminisztérium" fejezeténél, mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadás, nyugdijjárulékalap" külön ezimen kiadásban számolandók el. Az 1914 évtől kezdve a nyugdijjárulékalap" bevételeiről és kiadásairól a költségvetésben történik gondoskodás. IX. A nyugdíjjárulék megállapítása ellen, vagy a megállapított nyugdíjjárulék helyesbítésére irányuló kérelmeknek elsőfokú elbírálására az a m. kir. pénzügyigazgatóság illetékes, amelyek területén a nyugdíjjárulék megállapittatott vagy kiszabatott. A pénzügyigazgatóság határozata ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek, a miniszter határozata ellen pedig a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A közbevetett fellebbezés a kifogásolt nyugdíjjárulék további levonására nincsen felfüggesztő hatálylyal. X. Amennyiben a nyugdíjjárulék levonása az 1913. évi január havi illetmények számfejtésénél nem volt eszközölhető, a nyugdíjjáruléknak az 1913. évi január hóra eső részét az 1913. évi február havi iletményekből, a február havi részlettel együtt kell levonni. Budapest, 1913 január 10. A miniszter helyeit: Kazy s. k. államtitkár.

KÖRRENDELET a katonai szolgálatból közvetlenül állami szolgálatba átlépő alkalmazottak anyakönyvi lapjainak beszerzése tárgyában. (Valamennyi fő- és ügyosztálynak, a számvevőségi igazgatónak, a segédhivatalok főigazgatójának és valamennyi alárendelt hatóságnak, hivatalnak, intézetnek és közegnek.) 9013/1912. eln. szám. A m. kir. honvédelmi miniszter úrtól vett értesülés szerint az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy a polgári államszolgálatba átlépett volt igazolványos altisztek katonai szolgálati idejének megállapítása czéljából a tárgyalások csak akkor tétettek folyamatba, amikor az illetőknek nyugalomba helyezése vált időszerűvé s amikor a katonai szolgálati időnek a megállapítása, tekintettel arra, hogy a népfelkelési kötelezettségüknek eleget tett egyének anyakönyvi lapjai 52. életévük betöltése után kiselejteztetnek, mindig csak hosszas kutatás és tárgyalás után volt lehetséges. Hasonló esetek elkerülése czéljából utasitom a Czimet, hogy a működési körében ezidőszerint polgári alkalmaztatásban álló volt közös hadseregbeli, honvéd és csendőr igazolványos altiszteknek, valamint az olyan volt katonai (honvéd, csendőr) egyéneknek, akik a katonai (honvéd-, csendőr-) szolgálatból közvetlenül léptek át a polgári államszolgálatba, anyakönyvi lapjait volt csapattestüktől már most szerezze be és az illetők polgári személyi okmányainál őrizze meg. A jövőre nézve pedig elrendelem, hogy mindazokban az esetekben, amidőn igazolványos altiszt polgári államszolgálatba véglegesen kineveztetik, vagy pedig valamely katonai (honvéd, csendőr) egyén igazolvány nélkül katonai (honvéd-, csendőr-) szolgálatból polgári államszolgálatba közvetlenül átlép, az illetőnek anyakönyvi lapja csapattestétől a kinevezésre jogosított hatóság által esetről-esetre haladék nélkül beszereztessék és polgári személyi okmányainál megőriztessék. Budapest, 1913 január hó 27. Oróf Serényi s. k.

111. KÖRRENDELET az 1912. évi LXV. törvényczikk alapján utalványozandó magasabb nyugdijak és nevelési járulékok folyósítása tárgyában. (Valamennyi fő- és ügyosztálynak, a számvevőségi igazgatónak, a számvevőség mindhárom csoportjának, a segédhivatalok főigazgatójának és valamennyi alárendelt hatóságnak, hivatalnak, intézetnek és közegnek.) 466/1913. eln. szám. A tényleges szolgálat köteléke alól az 1912. év folyamán felmentett tisztviselők, altisztek és szolgák részére, valamint az 1912. év folyamán elhalt tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái részére megállapított ellátásoknak helyesbítése iránt az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvényczikk 80. -a a következő határozmányokat tartalmazza: A jelen törvénynek a szolgálati idő számítására és az ellátások megállapítására vonatkozó határozmányai visszaható erővel bírnak a) a tényleges szolgálat köteléke alól az 1912. évi január hó 1-től a jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben felmentett s a törvény hatálybalépésének időpontjában még életben lévő tisztviselőre, altisztre és szolgára, kivéve azokat, akik az 1885. évi XI. törvényczikk alapján magasabb összegű ellátásban részesültek, mint amennyire nekik a jelen törvény alapján igényük lenne; b) az 1912. évi január hó elsejétől a jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben akár a tényleges szolgálatban, akár a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek, altisztnek és szolgának olyan özvegyére és árváira, akik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában még életben vannak. A fentebb említett tisztviselők, altiszlek és szolgák, valamint özvegyek és árvák részére már megállapított ellátások helyesbítése iránt az eljárást hivatalból kell megindítani s az ellátásokat ugy kell újból megállapítani, mintha a jelen törvény az illetőkre nézve már 1912. évi január hó 1-én lépett volna hatályba. A jelen szakasz alapján ellátásban, illetőleg az eddigi törvényszerű ellátásnál nagyobb összegű ellátásban részesített tisztviselő, altiszt, szolga, özvegy és árva részére a jelen törvény hatályba-

lépése előtt kegyelmi uton engedélyezett bármilyen ellátást a jelen szakasz alapján megállapítandó ellátásba, illetőleg ellátási többletbe be kell számítani. A fenti határozmányok végrehajtása iránt s annak megjegyzése mellett, hogy az emiitett törvény az Országos Törvénytárban 1912. évi deczember hó 31-én hirdettetett ki s hogy ennélfogva ez a törvény a 130. szerint 1913. évi január hó 1-vel lépett hatályba, a következőket rendelem: I. Az 1912. évi LXV. törvényczikk 80. -ának, valamint ennek a körrendeletnek a hatálya kiterjed: a) a tényleges szolgálat köteléke alól az 1912. évi január hó elsejétől bezárólag 1912. évi deczember hó 31-éig felmentett mindazokra a tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra, akik 1913. évi január hó 1-én még életben voltak; b) az 1912. évi január hó 1-től bezárólag 1912. évi deczember hó 31-éig akár a tényleges szolgálatban, akár a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek, altisztnek és szolgának olyan özvegyére és árváira, akik 1913. évi január hó elsején még életben voltak. Altisztek és szolgák alatt ugy a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold), mint a havi, heti vagy napi bér, vagy zsold élvezetében álló altisztek és szolgák értendők. Nem terjed ki a hatálya a szóban lévő 80. -nak, valamint a jelen körrendeletnek sem a dijnokokra, valamint a napszámosokra és munkásokra. II. Az I. pontban emiitett tisztviselők, altisztek és szolgák, valamint tisztviselői, altiszti és szolgai özvegyek és árvák részére megállapított ellátásokat (nyugdijakat, özvegyi nyugdijakat, nevelési járulékokat és végkielégítéseket) az a hatóság vagy hivatal köteles hivatalból helyesbíteni, amely az ellátást eredetileg megállapította. Az ellátások helyesbítése iránt az eljárást a központi fogalmazói személyzetre, valamint a központi segédhivatali tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra az elnöki osztály és pedig a segédhivatali tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra vonatkozólag a segédhivatali főigazgató előterjesztése alapján, az összes beosztott tiszti személyzetre, valamint az alantas hatóságokra, hivatalokra, intézetekre és közegekre azoknak az ellátásoknak kivételével, amelyeknek a meg-

áliapitása az utalványozási joggal felruházott hivatalok hatáskörébe tartozik az illetékes főosztályok és pedig az alantasokra nézve az ő külön előterjesztéseik alapján, a számvevőségi tiszti személyzetre nézve pedig a számvevőségi igazgató köteles haladék nélkül hivatalból megindítani s ezeket az ellátásokat az 1912. évi LXV. törvényczikk határozmányainak megfelelően saját hatáskörükben mielőbb újból megállapítani és folyósítani. Az összes alárendelt hatóságok, hivatalok, intézetek és közegek utasíttatnak, hogy a hozzájuk tartozó alkalmazottakra vonatkozó ellátások helyesbítése iránt, amennyiben azoknak megállapítása nem az utalványozási joggal felruházott hivatalok hatáskörébe tartozik, hozzám késedelem nélkül előterjesztést tegyenek. III. Az uj nyugdíjtörvény 80. -ának hatálya alá eső tisztviselők, altisztek és szolgák ellátásának (nyugdijának vagy végkielégítésének) helyesbítésénél elsősorban azt kell megállapítani, hogy mennyi az illető tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának az 1912. évi LXV. törvényczikk 10 21, valamint 82. és 83. -aiban foglalt határozmányok értelmében beszámítható szolgálati ideje, továbbá a 23., illetőleg 84. -ban foglaltak értelmében beszámítható javadalmazása, valamint az ez után a beszámítható szolgálati idő és beszámítható javadalmazás után a 37. alapján járó nyugdíjnak vagy a 48. alapján járó végkielégítésnek az összege. Azoknál a tisztviselőknél, altiszteknél és szolgáknál, akik az uj nyugdíjtörvény 11. vagy 83. -a értelmében igényt tarthatnak arra, hogy tényleges szolgálati idejüknek vagy tényleges szolgálati idejük egy részének minden teljes hét hónapja nyolcz hónapnak számittassék beszámítható szolgálati időnek, ezt a kedvezően számított időt kell tekinteni. IV. Amennyiben a III. pont szerint megállapított nyugdíjnak összege a már folyósított nyugdiinak összegét meghaladná, a magasabb összegű nyugdijat az eddigi nyugdíjnak egyidejű beszüntetése mellett attól a naptól kezdve kell folyósítani, amelytől kezdve az eddigi nyugdíj folyósittatott. Olyan tisztviselő, altiszt vagy szolga részére, aki az 1885. évi XI. törvényczikk értelmében végkielégítéssel mentetett fel a tényleges szolgálat köteléke alól, aki azonban az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint nyugdíjra tarthat igényt, a tényleges szol- 21*

gálát köteléke alól történt felmentés napját követő hó elsejétől kezdve ezt a nyugdijat kell folyósítani a már felvett végkielégítés összegének betudásával. Az ilyen tisztviselő, altiszt vagy szolga részére megállapított nyugdíj tehát mindaddig nem lesz kifizethető, amíg a végkielégítés összege teljesen törlesztve nincsen. Olyan tisztviselő, altiszt vagy szolga részére, aki végkielégítéssel mentetett fel a tényleges szolgálat köteléke alól, aki azonban az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint a már felvettnél magasabb összegű végkielégítésre tarthat igényt, a végkielégítésnek ezt a többletét a megállapítás után azonnal kell folyósítani. V. Olyan tisztviselő, szolga vagy altiszt részére, akinek az uj nyugdíjtörvény 38. -a szerint lakbérnyugdijra is van igénye, a nyugdíjnak a fentiek szerint megállapított összege után az em'itett 38. szerint járó lakbérnyugdijat az alábbi korlátozással negyedévi előzetes részletekben, annak a naptári évnegyednek első hónapjától kezdve kell folyósítani, amely közvetlenül követte azt a napot, amelylyel az illető tisztviselő, altiszt, vagy szolga a tényleges szolgálat köteléke alól felmentetett. Ha azonban az illető tisztviselő altiszt vagy szolga, aki az 1885. évi XI. törvényczikk alapján magasabb összegű nyugdíjban részesült, mint amily összegű nyugdíjra az uj nyugdíjtörvény alapján igényt tarthat, részére a lakbérnyugdij csak oly évi öszszegben állapitható meg és folyósítandó, amennyivel az illetőt az uj nyugdíjtörvény alapján megillető nyugdíj és lakbérnyugdij összege együttvéve meghaladja az 1885. évi XI. törvényczikk alapján részére járó nyugdijat. Olyan tisztviselőnél, altisztnél és szolgánál, aki az 1885. évi XI. törvényczikk értelmében végkielégítéssel mentetett fel a tényleges szolgálat köteléke alól s aki az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint nyugdíjra s ezenfelül lakbérnyugdijra is igényt tarthat, a felvett végkielégítési összeg betudásánál a lakbérnyugdij is számításba veendő. VI. Az uj nyugdíjtörvény 80. -ának hatálya alá eső özvegyek nyugdijának megállapításánál azt is meg kell állapítani, hogy az 1912. évi január hó elsejétől 1912. évi deczember hó 31-éig terjedő időben, akár a tényleges szolgálatban, akár a nyugdíjazott állapotban elhalt férjnek az uj nyugdíjtörvény szerint beszámítható

szolgálati ideje és beszámítható javadalmazása után milyen összegű nyugdíjra lett volna igénye. Ha ennek az összegnek a fele nagyobb, mint az özvegyi nyugdíjnak az az összege, amely az özvegyet az uj nyugdíjtörvény 53. -ának első bekezdése alapján illetné meg, az özvegy részére az 53. második bekezdése értelmében a különbözetet is folyósítani kell özvegyi nyugdíj czimén. Az újonnan megállapított özvegyi nyugdijat -- az eddigi özvegyi nyugdíjnak egyidejű beszüntetése mellett attól a naptól kezdve kell folyósítani, amelytől kezdve az eddigi özvegyi nyugdíj folyósittatott. VII. Olyan özvegy részére, akinek eddig nem volt igénye özvegyi nyugdíjra, akinek azonban az uj nyugdíjtörvény özvegyi nyugdijat biztosit, az özvegyi nyugdíj a nyugdíjtörvény határozmányai szerint megállapítandó és az özvegyi nyugdíj folyósítására való igény beálltának napját követő hó 1-től az özvegy által esetleg felvett végkielégítés összegének betudásával s a fenii IV. pont rendelkezésének megfelelő figyelembevételével folyósítandó. VIII. Az uj nyugdíjtörvény 80. -ának hatálya alá eső atyátlan vagy anyátlan, továbbá szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák nevelési járulékait az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint kell megállapítani s az eddigi nevelési járuléknak egyidejű beszüntetése mellett attól a naptól kezdve folyósítani, amelytől kezdve az eddigi nevelési járulék folyósittatott. Olyan esetekben, amelyekben az atyátlan árvák részére nevelési járulékot eddig azért nem lehetett megállapítani, mert az atya halálakor az özvegynek nem volt legalább három anyai ellátásban álló gyermeke, az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint megállapított nevelési járulékot a tisztviselő, altiszt vagy szolga halálának, illetőleg utószülött árváknál az árva születésének napját követő hó elsejétől kezdve kell folyósítani. A tisztviselői árvák nevelési járulékának megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak csak az az összege szolgálhat alapul, amely az árvák édes- vagy mostohaanyját az 53. első bekezdése alapján megilletné. IX. Az uj nyugdíjtörvény 80. -ának hatálya alá eső özvegyek és árvák ellátásainak megállapításánál az uj nyugdíjtörvény 73.

-ának összes, tehát az utolsó bekezdésben foglalt határozmányai is alkalmazandók. X. Az uj nyugdíjtörvény 80. -a b) pontjának hatálya csak az ott említett özvegyekre és árvákra terjedvén ki, temetési járulékot csak az olyan esetekben lehet az uj nyugdíjtörvény határozmányainak megfelelően helyesbíteni, amelyekben a szóbanlévő özvegyet vagy árvát megillető temetési járulékról van szó. Tehát olyan alkalmazott után, aki után az 1885. évi XI. törvényczikk szerint temetési járulék nem járt, az uj nyugdíjtörvény alapján sem lehet temetési járulékot megállapítani. Az esetleg engedélyezett temetési segélyeket ez a rendelkezés nem érinti. XI. Az uj nyugdíjtörvény 80. -ának utolsó bekezdése értelmében a kegyelmi uton engedélyezett bármilyen ellátást a 80. alapján megállapítandó ellátásba, illetőleg ellátási többletbe be kell számítani. Az ilyen kegyelmi ellátás tehát a megállapított uj ellátás, vagy a megállapított ellátási többlet erejéig beszüntetendő. Nem tekinthető azonban beszüntetendő kegyelmi ellátásnak a tisztviselő, altiszt vagy szolga részére törvény szerint járó nyugdíjnak az a többlete, amely azért állapíttatott meg, mert a beszámítható szolgálatok között mutatkozó megszakítás kegyelemből elengedtetett. Kivéve azt az esetet, ha a megszakítás miatt eddig törvény szerint be nem számitható, de kegyelem utján beszámított szolgálati időt az uj nyugdíjtörvény határozmányai szerint be lehetett számítani s ennek következtében a tisztviselő, altiszt vagy szolga részére magasabb összegű nyugdijat megállapítani. XII. Minden egyes esetben, amelyben tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának, illetőleg özvegynek vagy árvának ellátása az uj nyugdíjtörvény 80. -a alapján helyesbittetett, uj nyugellátási (végellátási) táblázatot kell kiállítani. XIII. Ha egyes felmerült esetekben az utalványozási joggal felruházott hatóságnak az ellátás megállapítása, vagy a megállapítandó ellátás összege tekintetében kételyei lennének, erről a megállapításnak függőbentartása mellett hozzám haladék nélkül jelentés teendő. XIV. Az uj nyugdíjtörvény 80. -a alapján megállapított és legkésőbb 1913. évi márczius hó végéig folyósított uj ellátások-

nak, illetőleg ellátási többleteknek az 1912. évre eső részletei a nyugdijak,, fejezetének megfelelő cziménél és rovatainál az 1912. évi kezelés terhére, az 1913. évre eső részletek, valamint az esetleg 1913. évi márczius hó vége után megállapított uj ellátások és ellátási többletek pedig a folyó évi kezelés terhére számolandók el. Meghagyom végül, hogy a számfejtéssel foglalkozó hivatalokat és a kifizető pénztárakat utasítsa, hogy az özvegyi nyugdijuk felvétele végett jelentkező azokat a tisztviselői, altiszti vagy szolgai özvegyeket, akiknek férje 1912. évi január hó elseje előtt halt el, figyelmeztessék arra, hogy özvegyi nyugdijuknak az uj nyugdíjtörvény 81. -a alapján való 20- /o-os felemelése iránt folyamodni tartoznak. Félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy az uj nyugdíjtörvény 81. -a alapján felemelt özvegyi nyugdijakat nem visszahatólag 1912. évi január hó elsejétől, hanem csak a törvénynek hatálybalépésének napjától, vagyis 1913. évi január hó 1-től kezdve lehet folyósítani, feltéve természetesen, hogy a felemelés iránti kérelem kellő időben, vagyis legkésőbb 1913. évi deczember hó végéig terjesztetett elő, ellenkező esetben a felemelésnek csak a kérelem előterjesztésének napját követő hó elsejétől lévén helye. Értesitem végül a Czimet, hogy az uj nyugdíjtörvény a Földmivelési Értesítő" legközelebbi számában annak külön mellékleteként egész terjedelmében közzé fog tétetni. Budapest, 1913 január 25. Qróf Serényi s. k. IV. KÖRRENDELET a nagyobb munkaalkalmaknak a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézetlel leendő közlése tárgyában. (Valamennyi fő- és ügyosztálynak és valamennyi alárendelt hatóságnak, intézetnek (s közegnek.) 791/1913. eln. szám. A munkaközvetítés ügye fejlődésének jelentékeny lendületet adna ama körülmény, ha a budapesti munkaközvetítő intézet az egyes miniszteri tárczák keretében tervbe vett

nagyobb munkálatokról, illetve megnyíló munkaalkalmakról (építkezések stb.) értesülést nyerne. Miután a közfigyelemnek a munkaalkalmakra való fokozottabb ráterelése s ekként a kínálat kívánatos megnövekedése a közmunkálatok sikeres keresztülvitelének felette érdekében áll, elrendelem, hogy ezután a Czim munkakörében teljesítendő mindennemű nagyobb munkálat elrendeléséről a Közszállitási szabályzat" 13. b) pontjának figyelembevételével a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetitő intézet is mindenkor kellő időben és megfelelő módon értesíttessék. Budapest, 1913 január 23. Oróf Serényi s. k. 500 óv óta gyógyítanak csuzt, köszvényt, ischiast, bőrbajokat stb. Trencsén- Teplicz 36 42 C természetes forróságu kénes hévviz- és iszapfürdői, Felső- Magyarország, a berlin-oderberg-wieni fővonalon. Szállodák fürdőkkel egybeépítve, azért egész éven át nyitva. Hidegvízgyógyintézet. Diétetikus^konyha. Festői fekvés. Enyhe éghajlat. Legnagyobb kényelem. Uj fürdők. Uj szállodák. Uj iszapfürdők. Házikurákhoz kénes iszap- és vizszétkiildés. Művészi prospektussal szívesen szolgál a fürdőigazgatóság. Egyesületi tagok és azok hozzátartozói tagsági igazolványuk felmutatása mellett következő kedvezményeket élveznek: június 15-ig és szeptember 1-től kezdődőleg napi 8 koronáért jó szobát, teljes ellátást, fürdőt és fürdőruhát. Azon tagok, kik fent leirt időszakban ezen kedvezményes Hivatalnoki penziót" nem veszik igénybe, de a fürdőigazgatóság tulajdonát képező házak egyikében laknak, a fürdőknél 50 /o kedvezményt kapnak. Június 15-től augusztus végéig 25%. Iszaps/étküldésnél 10%. ú& ú

Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál telj esitett befizetések 1913. évi február hóban. A rövidítések magyarázata: Az ákáczfa monográfiája _ = Am. Fából készült czukor és alkohol Alapítványi kamat = ak. Hazánk házi faipara (Gaul Károly) Alapítványi tőketörlesztés = att. Hirdetési dij az E. L. _ Altiszti segélyalap = Asa. Hirdetési dij az Erdő"-ben Átfutó bevétel = áb. Időközi kamatok (takarékpénztári) Báró Bánffy D. alapítvány...... = BBa. Kedvezményes lapdij Bedő Albert alapítvány = BAa. Készpénzalapitvány Bttkktüzifa romlása stb....... = Btr. Külföldi fanemek tenyésztése ; Egyéb bevétel... = Egy. Lakbér... Erdei facsemeték nevelése _ = Ecs. Lapdij (Erd. Lapok) Erdészeti Géptan = Egt. Legelő-erdők berendezése... Erdészeti Lapok egyes füzetei = EL. Magyar Erdészeti Oklevéltár Erdészeti Növénytan II. rész = Nvt. II. Népszerű növénytan Erdészeti Nyereségszámitástan = Enyt. Perköltség Erdészeti rendeletek tára... = Ert. Postaköltség Erdészeti zsebnaptár = Npt. Rendkívüli bevétel.erdő" czimü lap = Eld. Rendszeres növénytan I. R. Erdőbecslés tan II. kiadás = Ebt. Szálaló Erdők Berendezése Erdőértékszámitástan II. kiadás _ = Eét. Tagsági dij - Erdőőr...... = Eő. Tangens-táblázatok... Erdőrendezéstan (Bel.) = Rz. Or. Tisza Lajos-alapitvány Erdőrend-zéstan (Fekete) _ = Rzf. Titkári nyugdijalap Erzsébet királyné alapítvány = E. a. Tölgy és Tenyésztése.. - rjrtékpapirok kamatai = íjk. Vadászati ismeretek kézikönye Értekezések az erdőrendezés köréből = Ee. Wagner Károly alapítvány...... _. Agrárbank Fcza H. F hd. Ehd. ik. kid. : k. a. Kft. lb. ld. M. L. = EOT. N. Nvt, Prk. : Pk. rb. : Rnt. I. Szeb. : td. : Tt. TLa. = t. ny. a : TÖt. : Vík. : WKa. Eő. 6.. Alsóbajomi r. k. státus npt. 3., pk..12. Arad adóhiv. hd. 12.43. Bund Károly t. ny. a. 26., üb. 2.50. Bihari Ödön td. 16. Böhm József td. 16.. Bészler Kálmán td. 16.--. Beszterczei erdőig, ld. 176. Beregszászi erdőhiv. npt. 12., pk..12. Bustyaházai erdőhiv. npt. 41., pk.12. Boros M. npt. 2., pk..12. Bencsik Sándor npt. 2., pk..40. Qr. Bolza Pál npt. 3., pk..12. Beszterczebányai erdőig, ld. 384.. Bemard József td. 16.. Breznóbánya város npt. 4., pk..72. Bartha Gábor td 48.. Bender András hd, 23.05. Boksay György npt. 2.. Braudisz János npt 3., pk..70. Ifj. Buda István npt. 3,, pk..55. Binder József td. 16. Bécsy D. D. 20.. Babos József D. 20.. Brassói erdőfeliigy. D. 30.. Budapesti erdőfelügy. D. 10.. Chalupeczky János Eő. 6., pk..55. Czilliuger János lb. 300., üb. 1.. Cotteli Honorat td. 5.. Csiky Dénes npt. 2.. Csóka József npt. 2., pk..50. Csutak Sándor Eő. 6., pk..55. Draskovich Pál gf. erdőhiv. ld. 16.. Duducz Károly td. 16.. Derzsi Gábor ak. 10.. Dévai erdőhiv. npt. 32., pk..12. D.-Szentmártoni erdőhiv. npt. 6., pk..12. Dénes Imre td. 10., Dostal Ede hd. 45.. Divald Béla ak. 13., att. 3.. Deák Ferencz Eő. 6., pk..55. Dietl Gusztáv npt. 2.. Dési erdőhiv. npt. 10., pk..12. Engel Jerta lb. 500., üb. 1.. Egyed György td. 16.. Esztergom város td. 16.. Erlicz Sándor td. 8.. Erdészeti és vad. altisztek orsz. szöv. td. 16.. Az Erdő czimü lapra 1150.53. Faukal Henrik ld. 16.. Dr. Fekete György lb. 180., üb. 1.. Földmiv. min. hd. 101.45. Fábián Béla td. 16.. Fridrik A. npt. 2., pk..12. Ferenczfi József npt 2., pk..45.

Földhitelintézet ék. 8.62. Fogassy Géza npt. 2., pk..45. Fogarasi erdőhiv. npt. 6., pk. 12. Fás Gyula td. 16.. Földmiv. min. npt. 9.. Fehértemplomi erdőgond. hd. 37.45. Gödöllői erdőhiv. hd. 23.35. Gaal Károly lb. 150., üb. 1.50. Geschwindt Lipót td. 16.-, npt. 2., pk..45. Gencsi Imre npt. 4., pk..55. Gontkó Ignácz npt. 2., pk..45. Gácsligeti v. urb. hd. 48.55. Hertelendy József npt. 2., pk..45, td. 16.. Hauser Margit lb. 180., üb. 1.. Heim János td. 16.. Dr. Hoffmann Gyula td. 20.. Herczeg Ferencz Eő. 6., pk..55. Herrmann Jaroslav npt. 2., pk..12. Ifj. Havas János npt. 2., pk..45. Herrmann Jaroslav hd. 10.55. Hindler Károly hd. 7.75. Haidinger András npt. 3., pk..45. Halász Géza td. 24.. Huszii Lajos npt. 3., pk..45. Intze Manó td. 5.. Ipach Ede lb. 225., üb. 1.50. Jakab István td. 14.. Jirovecz Emil ld. 8.. Janoviczky Béla td. 16.. Janussek István npt. 2., pk..45. Kakódy Dániel td. 4.. Kecskemét város kid. 6.. Kelemen István npt. 2., pk..45. Kossányi Béla npt. 4., pk..45. Katona István td. 16.. Klausberger József td. 8.. Kócsy János npt. 2.. Kalla Ede hd. 7.75. Klagyivik József npt. 2.-, pk..45. Özv. Kárász Istvánné ak. 13.. Kiricsi János npt. 2., pk..55. Kuka József td. 26.. Kispataki v. urb. hd. 82.10. Kolcser János Asa. 1.. Kisignácz György Eő. 6., pk..55. Kacsó András td. 16.. Kalmár József Eő. 6., pk..55. Kecskemét váios hd. 12.95. Kalliwoda Andor k. a. 320., D. 10.. Kalmár Tivadar ak. 16.. Koschatzky Rezső td. 16. Kostialik János D. 10.. Kolozsvári erdőfelügy. Ert. 6.. Kelecsényi Ferencz td. 8.. Kiss Ferencz D. 10.. Korai Frigyes D. 5.. Libohorszky József t. ny. a. 3.75. Lehoczky János lb. 60., üb. 1.. Lantos Izsóné lb. 400., üb. 1.50. Lahonyai J. npt. 5., pk..12. Langhammer J. npt. 0., pk. 12. Lehnnann Béla td. 16., td. 4.. Leber Antal td. 24.. Liptóujvári szakiskola npt. 44., pk. 1.20. Lugosi erdőig, npt. 58., pk..12. Loescher: Cni ld. 32.. Makky Tamás npt. 2., pk..45. Mentler Sándor ak. 15.. Márton Benedek td. 16.. Gróf Mikes erdőgond. npt. 2., pk..12. M.-szigeti erdőig, npt. 57., pk..12. Michaelis Frobert td. 16.. Majer György npt. 3.. M.-Vásárhelyi adóhiv. hd. 50.43. Br. Marschall Ernő npt. 2., pk..40. Mauks Vilmos npt. 2., pk..45. Miskolczi adóhiv. hd. 17.45. Mezei Ferencz Eő. 6., pk..55. Nyitraperjesi erdőhiv. ld. 16.. Nagyváthy Béla td. 16.. Nagy Imre npt. 2., pk..12. Napály Endre npt. 2., pk..12. Nikula Pál Eő. 6., pk..55. Nemes Béla npt. 3., pk..12. Nagy Vincze td. 16.. Nagyváthy Béla npt. 2., pk..45. Nagyváradi káptalan hd. 27.55. Neuhöfer és Sohn hd. 10.50. Ottisz Lajos npt. 3., pk..12. Orosz Zoltán td. 16.. Ondrus Gyula npt. 2., pk..12. Orosz Antal td. 16.. Perényi Árpád td. 16.. Peiszerle József npt. 2., pk..45. Persián Iván lb. 53., üb. 1.. Papp János Eő. 6.. Pálffy Alajos npt. 4., pk..12. Petz József td. 16.. Party József npt. 4., pk. 12.. Piatsek J. npt. 14., pk..12. Petz József npt. 29., pk..12. Pátria Ttny. 4.-, frz. 9., Kfn. 3.. Pál János td. 12.. Pascu Viktor td. 8.. Dr. Reitzer László lb. 440., üb. 1.. Rappensberger Andor td. 16.. Rédl Ede npt. 2., pk..45. Rettich Károly td. 8.. Róm. kath. státus Kolozsvár npt. 12., pk..12. Rolland Gusztáv td. 16.. Rimabrezói erdőhiv. hd. 36.15. Rotár Miklós hd. 12.25. Radnóthi róm. kat. státus

npt. 3.-, pk...12. Revóczky B. npt. 8., pk..12. Rimler Pál npt. 2., pk..20. Rényi K. npt. 15.. Spettmann János td. 8.. Szatmáry Sándor npt. 2.. Szabó Benedek td. 16.. Szilágyi József td. 16.. Özv. Székács Ferenczné lb. 680., üb. 2.50. Soltz G>ula npt. 2.. Szaltzer Lajos td. 16.. Segesvári erdőhiv. npt. 14., pk..12. Szlimák János td. 8., npt. 2., pk..45. Szabó Adolf kid. 6.. Szokolyai urad. npt. 16., pk..12. Gróf Sztáray Antal örök. ak. 20.. Sándor Jenő td. 8.. Székely Endre Btr. 1., pk..12. Sághy Vendel Eő. 6.. Sipos Antal td. 16.. Szabó Géza npt. 2., pk..45. Schadl N. npf. 3.. Schmidt Ferencz npt. 8., pk..45. Spanyol Géza hd. 22.45. Szegedi erdőhiv. npt. 2., pk..45. Sándor Albert npt. 3., pk..12. Selmecz város Eő. 12., pk..45. Shmilliár Károly td. 16.. Szászsebes város hd. 23.89. Schenk Ferencz Eő. 6.. Szilágyi Ernő td. 16.. Szatmárnémeti város hd. 21.55. Tóth László td. 8.. Tomcsányi Gyula npt. 2.. Takács Gyula hd. 13.54. Tömböly Elek Eő. 6., pk..55. Toperczer A. npt. 2., pk..12. Tóth József npt. 2., pk..45. Takács Zsigmond td. 16.. Tarcsányi Kálmán npt. 2., pk..45. Török László hd. 42.55. Tar József td. 16.. Takács János npt. 2., pk..45. Tükör Gyula npt. 6., pk..12. Takács Jenő Gyula ld. 4.. Ulreich Gyula td. 16.. Ujsághy Zsigmond td. 16.. Varga Antal npt. 2.. Veress Ignácz npt. 2.. Vargha Ákos hd. 29.65. Varga János npt. 2., pk. 45.. Várdaróczi herczegi erdőgond. npt. 3., pk..12. Vojtás Árpád npt. 6.. Vadászerdei szakiskola npt. 36., pk..12. Vig András npt. 2., pk..45. Vallusi erdőgond. Id. 16.. Vallás miniszt. Ehd. 19.15. Walch Károly ld. 8.. Zenta város hd. 22.55. Zimay János td. 8.. Zólyomi Imre td. 7., npt. 2., pk..45. Zachar Mihály td. 8.. Zathureczky Gyula td. 16.. Zsák Emil Eő. 6., pk..55. Zernesti g. k. n. egyház hd. 20.65. Zudor Béla td. 16., npt. 2., pk..45. Zilahi erdőhiv, D. 5.. ú ú ú$

Az Erdészeti Lapok" 1913. évi VI. füzetének HIRDETÉSEI. Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap Irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint a) faeladási hirdetéseknél 30 fillér, b) más hirdetéseknél 20 fillér. Táblázatos és garmond betűnél kisebb betüfajtával szedett hirdetések másfélszeres egységárral számíttatnak Ismételt megjelenés esetén megfelelő árkedvezmény. Külön mellékletek 25 gramm súlyig 70 koronáért, azontúl 25 grammonként 25 koronával magasabb árért mellékeltetnek. Aranyérem, parlsl világkiállítás 1900. Egyetemes busszóla-müszereket és erdei-busszólákat optikai távolságmérővel C 100, mérőasztalokat és távcsöves vonalzókat, valamint mindennemű mérőeszközt készít a legjobb kivitol ós legpontosabb rektinkáczió biztosítása mellett NEUHÖFER É S FIA cs. és kir. uilvarl műszerészek BÉCS, V Hartmanngasse 5. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Minden közhasználatú műszer állandóan készletben vau. Javítások és átalakítások akkor is, ha a műszerek nem a mi gyárunkbél származnak legjobban ós leggyorsabban eszközöltetnek. Szállítás kívánatra magyar uzógek utján is lehetséges. (l.xii. 3) erdőmérnöki irodája Budapest, V., Honvéd-u. 14/c, 111/14. Telefon : 166 00. Elvállal mindenféle szakba vágó munrát, birtokok adás-vételét. faeladásokat, vadáslteruleteket, elő és lőtt vad eladását Közvetíti. (3. XXIV. 0.)

Az egyetle n haza i Ilynem ű vállalat, ho l mindennem ű erdészet i szerszámo k jutányos árako n központosítv a vannak. Nincsen zavar a beszerzésnél, gyors és pontos kiszolgálás, versenyárak. Számo s m. kir. állam i erdő - hivatal, járás i erdőgondnokságok, város i é s uradalmi erdőhivata l álland ó szállítója. Tömege s elismerölevé l vevőktől. Képes árjegyzék Ingyen és bérmentve. (2. XXIV. 18.) Sorfák utak mellé. Kanadai és pyramis (jegenye) nyár, ákácz, vadgesztenye, szlavóniai tölgysuhángok, 25 5 m magas, fiatal, egészséges, simakérgü példányok. Továbbá őszi termésű amerikai dió, valamint Helianti salsifis gumó kapható: főherczegi erdőgondnokság Tököspuszta, u. p. Bellye, Baranya megye. (10. III. 3.) Csemeteeladás. Három millió 2 3 éves csercsemete, továbbá több ezer 2 3 éves kőriscsemete eladó mérsékelt áron. (11. III. 3.) Erdőmesteri hivatal Szany (Sopron m.).

E R D E I F A C S E M E T E 1913. év i tavasz i szállításra. 800.000 drb 2 éves luczfenyő Picea excelsa, magoncz 700.000 3,, 700.000 2 foketefenyő, Pinus austriaca, magoncz 50.000 3,,, 4.000 o kékfenyő, Picea pungens glauca, magoncz 6.000 3 jegenyefenyő, Abies pectinata, magoncz 2.000 2 vörösfenyő, Larix europaea 1.000 2,,,, leptolepis 200.000 2 kőris Fraxinus americana alba, magoncz 40.000 2 n ornus, 40.000 3,, 30.000 2,, excelsior 50.000 2 szil, Ulmus campestris magoncz 1,100.000 1 ákácz, Robinia pseudoacacia,, 35.000 1 gledicsia, Gleditschia triacanthos magonc: Továbbá : fekete dió, fehér és vörös éger magoncz. A csemeté k minőség e elsőrendű. Árjegyzéket kívánatr a klll d : Junghans E. erdőgondnoksága, Lankás (Lunkasprie), posta Bihardobros d (Dobrest ) Bihar megye. w. Vn. 5.) Aka.cz- és gledicsiamagvak! Erdészeti csemeték! A ^^^m^^j. S*»i»me«* G y u l a ^^*l\$i^s$ P$% r c s á s z á r i é s k l r * 1 y i udvari szállító t^^&^^^^^^f Magya r magpergetögyár, erdészet i magkeres - vii^ft^^fegí^^gw k.edés, csemetekiviteli telep, Körmend, Vas m Erdészeti magvak! Elismert megbízható minőségű, szavatolt csiraképességü : tűlevelű, lomblevel ű magvak : luczfenyő, erdei fenyő, vörösfenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, banksfenyő, simafenyő stb. Ákácz-, gledicsia-. kocsányos - és csertölgymakk. Gyümölcsmagvak : Alma-, körtemagvak prima. Facsemeték! Tűlevelű-, lombevel ü facsemeték, is.v.3.) Külön árajánlattal azonnal szívesen szolgálok!.g-,. Lelkiismeretes, szolid w r w és pontos kiszolgálás. Kocsányos és csertölgymakk! Jnnglans nigra. hl a O: B i <

a legjobb minőségben szállít: (5 4.) NEUMAYR É S TÁRSA ZEZ_S 5 S Saját nevelésű csemetékből óriási készlettel rendelkezem! 2 K O: a* 01 a* w 8» o; id- magnagykereskedő és erdészeti facsemete nagytermelő tölgy-, fenyő - é s lomb - famagvakat szavatol t magas csiraképesség - gel, tovább á minden - nemű erde i facseme - téket du s növényzet és egészsége s minő - ségben, versenyképe árak mellett. ű s (6.vi.4.) r.<ö O 3 -d ts.3 60 s öl MN ts a a S2 «s n a H ^ M ed r4 +> 4) 4* i < d <n S <?s b O Jó terményeke t jutányo s áro n szállítan i föelvem! " Tölgycsemeteeladás. A regéczi és erdőhorvátii uradalmakban tavaszi szállításra eladó több százezer drb. csemetekertekben jól gondozott, egyéves kocsánytalan tölgycsemete (Quercus sessiliflora) ezrenként Olaszliszka-Tolcsva vasúti állomásra szállítva 10 K árban. Csomagolás önköltségen jutányosán lesz számítva. Rendeléseket átvesz: Báró Waldbott-Bassenheim uradalmi számtartósága (7. VII. 4.) Tolcsva (Zemplén megye).

Uri ruhá k készítéséhe z val ó JÚBfiÜNNIPOSZTÚTÉSLODENT legjutányosabb gyári árakon szállít ETZLER és DÓSTUL, ^r?. Schwedengass e 5/z..vs^v Számos magya r erdöhivata l egyenruhaszöve t szállítói. Brünn A gyárból való közvetlen bevásárlás nagy előnnyel jár. Dus mintagyüjtemén y a tavaszi é s nyár i évszakra, megtekintésr e bérmentve. $&^f?i-m&17i- Magyar levelezés. (9. VI. 3.) VafÍ9C7A97fl9C9nÍ ítnha Egyetlen Juirucz vállalat, amely a legolcsóbban lauadiyatuaoaiji MUUa és a legjobb minőségben szállít, mindenféle, Budapest, VIII., Üllő i ut 16/B. saját fogasu, élő, apró- és nagyvadat, csabdákat, hálókat, mindennemű vadászati és horgászati felszerelést, vadtakarmányt stb. Elvállalja és a legszakszerűbben teljesiti: a satnyult aganosu vadállomány feljavítását, vadaskertekben 8 10 kg.-os agancsok növesztését, exotikus vadfajok telepítését, nagyvadfogdák és a degenerálódást kizáró vadaskertek felállítását, éiővadbiztositást, lelövések, vadászterületek bérbeadását, eladását, berendezését, becslését, szakszerű kezelését, duvadak kiirtását. Mindennemű vadászati, vadtenyésztési és horgászati ügyben szakszerű tanácscsal szolgál. (12. m 2.) A cseherdőbö l származó ( magas csiraképesség ü 3 V I 3 ) luczfenyőmagot, valamint mindenfél e egyé b tűlevel ű é s lombfamagvakat legjobb, megbízhat ó minőségben szállí t jutányo s áro n a Böhmerwálder Waldsamen-Klenganstal Gesellschaft m. b. H. Budweis, Böhmerwald. t

Báró Springer Gusztáv őméltósága vágvölgyi uradalmában egy kerületi erdész-állás betöltendő. Pályázhatnak oly magyar honpolgárok, kik erdészeti iskolát végeztek, néhány évig gyakorlatilag már működtek s a magyar, német és tót nyelvet birják. Bizonyitványmásolatokkal ellátott ajánlatok: uradalmi jószágigazgatósághoz, Bucsány, Nyitra megye, intézendők. (14. III. 3.) Luezfenyőcsemetét 2 4 évest, megvételre keres. Ajánlatot kér K. M. 3." a kiadóhivatalba. (15. II. 2.) Pályázat. Oróf Csáky Qéza budatini uradalmában erdőtiszti állás van üresedésben. Javadalmazás 3600 korona tizetés, mely 5 évenként 400 koronával, összesen 4800 koronára emelkedik, 4 szobából álló szabad lakás, 48 ürméter tűzifa, kert s egy darab szántóföld használata, két tehénnek téli-nyári tartása, uradalmi fogat használata és nyugdíj. A kinevezendő erdőtiszt az uradalom összes ügyeit vezetni tartozik s az állás folyó évi május hó 1-én lesz elfoglalandó. Az erdőtiszt egy évi megfelelő próbaszolgálat után fog véglegesítetni. Az állásra csakis magyar honos s a magyar, német és tót nyelvet biró főiskolai végzettségű egyének pályázhatnak, kik az erdészeti és vadászati szakmában teljes jártassággal birnak. A kellő okmányokkal felszerelt pályázati kérvények gróf Csáky Géza, Budatin, Zsolna mellett czimre folyó évi márczius hó végéig küldendők be s a boríték hátlapja N. N. pályázati kérvénye" felírással látandó el. (16. II. 2.) 50 milió ákácz- és erdei csemete Ákácz: 1 3 éves magoncz, looodrb.-kőnt 15, r,0 kor., suháng 3 5 éves magoncz, 250 400cm. magas 100 drb 7 15 kor., 1000 drb 65 100kor. Glaeditia: 1 4 éves magonczok 1000 drb 12 55 kor. Erde i csemete : luczfenyő 1 éves magoncz 1000 drb 4 kor., 2 éves 1000drb 10 kor., fehér- és foketefenyő magonczok: 1 éves 1000 drb 3 kor., 2 éves 6 kor., 4 éves 9 kor, 1000 drb-ként. Kocsányostö'gy 3 3 éves magoncz, 1000 drb 15 kor., 4 éves 1000 drb 20 kor., 5 éves 1000 drb 25 kor., suháng: 150 250cm.magas, 100 drb 7 kor., 1000 drb 65 kor. FüzmafiOnczok: 1 3 éves, 1000 drb-ként 8 15 kor. Továbbá igen nagy készlet gyümölcs-, disz- és sorfákban, tűlovelűfákbaii, diezbokrokban, rózsákban stb. Fajbaromfiak 12 legbecsesebb fajban, vadász- és diszfáczánok stb. Képes árjegyzéket ingyen küld: Gróf Batthyán y Zsigmon d uradalm i intézősé g -, Csendlak, c. p. Ferenczlak, Va s megye. (18. III. 1.)

Az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Minden faiskolában nélkülözhetetlen az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Súlya 8 kiló, sortávolság tetszés szerint állitható súlypont kerékre esik, igen nagy munkaeredményével tetemes kézierőt takaríthatunk meg. Könnyű és biztos kezelés tekintetében minden más hasonló eszközt felülmúl, jó, gyors és szép munkát végez, maga után barázdát nem hagy, csemetesorokat földdel nem borítja, a nagyobb gyomokat az ekevas elvágja, azok az eke előtt nem torlódnak össze, csemetesorokban károsítás úgyszólván elő nem fordulhat, kézzel gyomlálás csak a csemetesorokban szükséges. Ezen készülék olcsósága feltűnő, ára 16 korona, töltögetőfejjel 20 korona. Stádel Károly örökösei gépgyára Győrött. (17. V. 1.) Faeladási hirdetmény. 50/1913. sz. A beregmegyei Nagybereg község Lapos" erdejében tövön álló 1004 drb., átlag 60 cm mellmagas vastag tölgyfa, 1913. évi márczius hó 27-én d. e. 10 órakor a községházán tartandó zárt Írásbeli ajánlatokkal egybekötött szóbeli nyilvános árverésen a következő csoportosítás mellett kerül eladás alá: I-ső csoport: 1 185. számokkal megjelölt 185 drb. tölgyfa, 321 4 köbméterre becsült műfával és 466'2 ürköbméter tűzifával. Kikiáltási ár 12.867 K 94 fillér, bánatpénz 1300 K. ik csoport: 186 417. számmal megjelölt 233 drb. tölgyfa, 52523 köbméterre becsült műfával és 199-3 ürköbméter tűzifával. Kikiáltási ár 12.528 K 64 fillér, bánatpénz 1250 K. III-ik csoport: 418 609. számokkal megjelölt 192 drb. tölgyfa, 31567 köbméterre becsült műfával és 124-2 ürköbméter tűzifával. Kikiáltási ár 12.477 K 67 fillér, bánatpénz 1250 K. IV-ik csoport: 610 801. számokkal megjelölt 237 drb. tölgyfa, 32055 köbméterre becsült műfával és 276 ürköbméterre becsült tűzifával. Kikiáltási ár 12858 K 37 fillér, bánatpénz 1300 K.

V-ik csoport: 802 949. számokkal megjelölt 157 drb. tölgyfa, 366-43 köbméterre becsült műfával és 78-4 ürköbméter tűzifával. Kikiáltási ár 10.325 K 65 fillér, bánatpénz 1000 K. Kiszállítási határidő 1915. év márczius hó 31. Utóajánlatok nem fogadtatnak el. Ajánlatok minden csoportra külön-külön, vagy az öt csoportra együttesen tehetők; utóbbi esetben bánatpénz 6100 korona. Részletes árverési feltételek és becslési adatok a beregszászi m. kir. járási erdőgondnokságnál és a községi elöljáróságnál megtekinthetők, illetve megszerezhetők. Nagybereg, 1913. évi február hó 26-án. Seeberg (19) Kopor Károly jegyző. községi biró. i M i i i M i m Kizárólag sajá t pergetés ü haza i fenyómagvak. Kitűnő minőség ű tűlevel ű és lomblevelű Erdészeti magvak, Facsemeték, Gyümölcsmagvak, Tölgymakk, kocsányo s é s kocsánytalan, Bűkkmag. Gazdasági é s fűmagvak, Fűmagkeverékek, Sorfák, Diszfenyők, Diszbokrok, Gyümölcsfák é s vadonczok, Rózsák legnemeseb b fajokban, Remis-csemeték, Helianthi és Csicsóka vadetetésre. Fai«kolatei*ü> le«íoo hold. FARAGD BÉL A CS. É S KIR. UDV. SZÁLLÍT Ó ZALAEGERSZEG (20. V. 4.) Mag- é s csemeteárjegyzék meg - jelent. Árajánlattal szívese n szolgálok. Tölgyfaeladási hirdetmény. 97/1913. szám. Segesd község eladja 1977/1911. erd. alb. sz. véghatározattal kihasználásra engedélyezett Schommert" nevü erdejében levő donga- és épületfának kiválóan alkalmas 1377 darab tölgytörzset írásbeli zárt ajánlatokkal egybekötött nyilvános szóbeli árverésen.

Az összes fatömeg 551"5 w* mű- és 1493 m 3 tűzi hulladékfát taitalmaz. A becsár szakértői becslés alapján 13.100 K, azaz tizenháromezeregyszáz koronában lett megállapítva, mely egyszersmind kikiáltási árul is szolgál. Az árverés Segesd község hivatalos helyiségében 1913. évi április 15-én d. e. 10 órakor tárta tik meg. Bánatpénz a becsérték 10%-a, vagyis 1310 K, azaz egyezerháromszáztiz K. írásbeli ajánlatok a szóbeli árverés megkezdéséig elfogadtatnak. Az Írásbeli ajánlatokban megemlítendő, hogy ajánlattevő az árverési feltételeket ismeri és azoknak aláveti magát. Az árverési és szerződési feltételek Segesd község irodájában és a segesvári m. kir. járási erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Segesd, 1913. évi február hó 24-én. A községi elöljáróság: Schneider k. biró. Johann Faárverési hirdetmény. Felsőhalas község (Ung megye) volt úrbéreseinek erdejében 140 9 kat. holdon elszórtan levő 2054 drb. vékonyabb méretű tölgyműfa és 2492 drb. tölgy- és bükktüzifa, amely 643-2 m 3 tölgyműfa, 1063 ürm 3 hasáb- és 981 ürm 3 dorongtüzifatömegre becsültetett, Felsőhalas községházánál folyó évi márczius hó 31én délelőtt 10 órakor zárt írásbeli ajánlatokkal egybekötött nyilvános árverésen el fog adatni. A szerződési időtartam 1915. évi április hó végén jár le. Becsérték, mint kikiáltási ár 8530 korona. Utó- és helytelenül kiállított ajánlatok nem fogadtatnak el. A részletes árverési és szerződési feltétek Ungváron az ungvári m. kir. állami erdőhivatalnál az ungi alsó m. kir. járási erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Felsőhalas, 1913. évi február hó 27-én. (22) Kukucs Pál úrbéres elnök.

A boszniai és herezegovinai országos kormány körülbelül 760 kg 70 80 /o-nyi csiraképességgel biró, 1911/12. évi termésű, 1912-ben pergetett feketefenyőmagot elad. A szállítás franco posta Tesliöen, illetve franco vasúti állomás Usorán, a teslici erdőgondnokság által eszközölhetik, mely kívánatra magpróbákat is szétküld. Esetleges reflektánsok ajánlatukat márczius 20-ig a szükséges mennyiség és a kg-os ár franco Teslié, illetve Usorán való megjelölése mellett, közvetlenül ide nyújtsák be. (23) Bükk- és gyertyántüzifaeladás tövön. 124090/1912. F. M. szám. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság kerületéhez tartozó, a fejérpataki, rahói és kevelei m. kir. erdőgondnokságoknak egyes, a vonatkozó szerződési feltételekben részleteden körülirt vágásterületein található s az 1913 1917. évek alatt a vevő által kitermelendő évi mintegy 16.000 ürm 3 vegyes (hasáb és dorong) bükk- és gyertyán tűzifa zárt Írásbeli ajánlatok alapján el fog adatni. Az árverési feltételekben körülirt kellékekkel biró zárt Írásbeli ajánlatok az 1913. évi márczius hó 17-én délután 4 óráig nyújtandók be a máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatósághoz, ahol azok 1913. évi márczius hó 18-án d. e. 10 órakor nyilvánosan fel fognak bontatni. Kikiáltási ár «m 3 -ként 1 (egy) K 20 f. Bánatpénz 2000 (kettőezer) K. Az árverési és szerződési feltételek a máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóságnál, valamint a fejérpataki, rahói és kevelei m. kir. erdőgondnokságoknál a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ugyanott ajánlati űrlapok és borítékok is beszerezhetők. Budapest, 1913. évi február hó. (24) Földmivelésügyi miniszter. Széldöntött bükkfa eladása. 3879/1913/I/B 1. szám. Az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó hátmegi m. kir. erdőgondnokság kezelésében levő hátegységi erdőkben az 1912. évi szélviharok által kidöntött és letört bükkfák egyrészéből a vevő által termelendő mű- és tűzifa zárt írásbeli ajánlatok utján fog eladatni. Az ajánlatok legkésőbben 1913. évi márczius hó 17-én napjának déli 12 órájáig nyújtandók be az ungvári m. kir. főerdőhivatalnál,

ahol azok márczius hó 18-án délelőtt 10 órakor nyilvánosan felbontatni fognak. A faválasztékokra, kikiáltási árakra és bánatpénzekre vonatkozó adatok, valamint az árverési és szerződési feltételek, ajánlati űrlapok és borítékok az ungvári m. kir. főerdőhivatalnál szerezhetők be. Budapest, 1913. évi márczius hó. (25) M. kir. földmivelésügyi miniszter Termelt és az erdei utakhoz vontatott fenyőhaszonfa eladása. 3193/1913. sz. A zsarnóczai m. kir. erdőhivatal kerületéhez tartozó körmöczbányai m. kir. erdőgondnokságban a m. kir. kincstár által kitermelt és az erdei utakhoz és tisztásokra vontatott 11.290 drb. mintegy 5290 köbméter fenyőszálfa, továbbá 664 drb fenyőrud és 100 drb. fenyő erdei lécz kettő értékesítési csoportra megosztva, zárt írásbeli ajánlatok utján el fog adatni. Az ajánlatok legkésőbb 1913. évi évi márczius hó 19-ik napjának déli 12 óráig nyújtandók be Zsarnóczán az erdőhivatalnál, ahol is azok 1913. évi márczius hó 20-án délelőtt 10 órakor nyilvánosan fognak felbontatni. Az eladási csoportokra való megosztás, a faanyagokra, kikiáltási árakra és bánatpénzekre vonatkozó adatokkal, valamint az árverési s egyúttal szerződési feltételek, ajánlati űrlap és boriték a zsarnóczai m. kir. erdőhivatalnál szerezhetők be. Budapest, 1913. évi február hóban. (26) M. kir. földmivelésügyi miniszter. Hirdetmény. A nagyváradi lat. szert, püspökségi uradalom erdőhivatala mintegy 500 ezer darab 3 éves kocsánytalan tölgycsemetét bocsát a f. év tavaszán értékesítés alá. Ára a csemetéknek csomagolva és a tenkei vasútállomáshoz szállítva ezrenként 12.24 K, ötezer darabon felüli rendelésnél ezre 11.22 K. Nagyvárad, 1913. évi márczius hó 5-én (27) Uradalmi erdőhivatal. Faeladási hirdetmény. 128/913. szám. Lesses község eladja saját határában fekvő és az 1911. évi 34164. számú magas rendelettel rendkívüli kihasználásra engedélyezett Winkelbusch"

nevü vágásában levő épületi, fürész- és dongafának kiválóan alkalmas 8781 drb. 56'5 cm átlagos mellmagassági átmérővel biró tölgyfát, mely szakértői becsű szerint 12.017 m 3 mű- és 18.541 m* tűzifát tartalmaz. Becsérték és kikiáltási ár 330.000 K, azaz háromszázharminczezer K. Bánatpénz ennek 10 /o-a. írásbeli ajánlatokkal egybekötött szóbeli nyilvános árverés Lesses községben a községi irodában az 1913. évi április hó 5-én d. e. 11 órakor fog megtartatni. Az árverési feltételek és részletes becslés a községi elöljáróságnál és a szentágotai m. kir. járási erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt betekinthetők. Lesses, 1913. évi márczius hó 3-án. Az elöljáróság. (28) Özeket szelídet vagy vadat keres megvételre a Vadászgazdasági iroda" Budapest, Ollői -ut 16/B. (29) Árverési hirdetmény. A verbiczi volt úrbéresek közbirtokosságának tulajdonát képező Szvarinban a rakpartra kiszállított, 21.863 K 20 f-re becsült, 1539-4 m? lucz-, erdei- és vörösfenyő, szál- és rönkőfa Verbiczen a községi irodában, 1913. évi április hó 2-án d. u. 2 órakor megtartandó Írásbeli zárt ajánlati versenytárgyalás utján el fog adatni. A részletes becslési munkálat és árverési feltételek Verbicz község jegyzőjénél, valamint a liptószentiváni m. kir. erdőgondnokságnál bármikor megtekinthetők. Verbicz, 1913. évi márczius hó 6-án. (30) Mikó Péter közb. elnök. Faeladási hirdetmény. 1067/1913. sz. Körmöczbánya szab. kir. r. t. főbányaváros tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a zólyomvölgyi A" üzemosztály 6 tag 4 osztagában mintegy 6"7 kat. holdon álló lucz, jegenyefenyőfa és luczkéreg a tövön nyilvános írásbeli versenytárgyalás és kapcsolatos szóbeli árverés utján 1913. évi április hó 3-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében eladatik.

Kikiáltási ár huszonegyezer (21.000) korona. Bánatpénz kettőezeregyszáz (2100) korona. A szabályszerűen kiállított és bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok a szóbeli árverés megkezdésére kitűzött határidőig, vagyis 1913 április 3-ának délelőtti 10 órájáig a város polgármesteri hivatalához benyújtandók. Az érdeklődők kifejezett kívánságára azon erdőrész, amelyen az eladandó fa áll, a város szakközege által meg fog mutattatni a folyó évi február hó 20-án megejtett és továbbra is irányadó hivatalos határbejárás alapul vétele mellett. Bővebb felvilágosítás a város erdőhivatalánál megszerezhető. Körmöczbánya, 1913. évi márczius hó 5-én. (31) A polgármester. Pályázati hirdetmény. 235/1913 sz. Kisküküllő vármegye területén állami kezelésbe vett községi és némely más erdő- és kopárterületek védelménél Harangláb község székhelylyel megüresedett erdőőri állásra ezennel pályázat hirdettetik. Az erdőőr évi fizetése 500 korona, mely előléptetés esetén 700 s illetve 900 koronára emelkedhetik. Mellékilletményei mind a három fokozatban: Utazási átalánya 200 korona. Lakbére 100 korona. Tüzifaátalánya 100 korona. Irodaátalánya 5 korona. Az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba való beiratás 3 könyv után 31 korona 20 fillér. Pályázótól megkívántatik a magyar állampolgárság, feddhetlen előélet, legalább 24 éves, de 35 évesnél nem magasabb életkor, ép szellemi és testi erő, valamint az erdőőri szakvizsga sikeres letétele, mely adatok hiteles okmányokkal igazolandók. Erdőőri szakiskolát végzett egyének előnyben részesülnek. Sajátkezüleg irt, egy koronás bélyeggel ellátott kérvények 1913. évi április hó l-ig a dicsőszentmártoni m. kir. állami erdőhivatalhoz adandók be. Dicsőszentmárton, 1913. évi márczius hó 7-én. M. kir. állami erdőhivatal.

40 éves erdőmérnök 18 évi gyakorlattal, kitűnő bizonyítványokkal erdőkezelői állást keres. Megkereséseket a kiadóhivatal közvetít. (33) Faárverezési hirdetmény. A barczarozsnyói ev. luth. egyház gondnoksága közhírré teszi, miszerint a f. évre esedékes vágásban található 530 drb. 655-85 m 3 kéregnélküli tölgyhaszonfa, 119 m % hasábfa, 165 m? dorongfa, 490 /w 3 galy- és forgácsfa /. évi április hó 19-én d. e. 11 órakor Barczarozsnyó községházánál zárt írásbeli ajánlatokkal egybekötött szóbeli nyilvános árverezésen el fogja árverezni. Kikiáltási ár 14.386 K, mely összegnek 10%-a az árverezés megkezdése előtt az árverezést vezető megbízott kezéhez készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban leteendő. Becsáron alól az erdő fatömege nem fog eladatni. Utóajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. A részletes becslés adatai a brassói m. kir. jár. erdőgondnokságnál és a barczarozsnyói községházában megtekinthetők. Itt megtekinthetők az árverezési és szerződési feltételek is. Barczarozsnyón, 1913. évi márczius hó 6-án. (34) Ousbeth Henrik egyházgondnok. Pályázati hirdetmény. 371/1913. évi I. sz. Anagyrőczei és rozsnyói m. kir, járási erdőgondnokságok kerületében szervezett 2 uj III. osztályú járási erdőőri állásra ezennel pályázat nyittatik. Az egyik erdőőr lakhelye Nagyrőcze, a másiké Martonháza; mind a két község Gömör és Kishont vármegyében fekszik. Az erdőőr illetményei következők: 700 K fizetés, 140 K lakbér, 10 K irodaátalány, 50 K ruhaátalány és 200 K utazási átalány. Pályázók felhivatnak, hogy szakvizsgálati, orvosi és szolgálati bizonyítványaikkal és születési anyakönyvi kivonattal felszerelt és sajátkezüleg irt kérvényeiket 1913 április hó 15-ig a rimaszombati m. kir. állami erdőhivatalhoz nyújtsák be. Később beérkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni.

A kérvényben megemlítendő, hogy pályázó a magyar nyelven kivül még milyen nyelveken beszél és hogy katonai kötelezettségének miként tett eleget. Rimaszombat, 1913. évi márczius hó 10-én. (35) M. kir. állami erdőhivatal. Faeladási hirdetmény. Zetelaki közbirtokosság (Udvarhely vármegye) nyilvános szó- és zárt Írásbeli árverésen elad zetelaki község határában fekvő erdeje A" üzemosztály 20., 22., 24, 27. és 31. osztag számokkal jelölt, összesen 1060 - ó kat. hold kiterjedésű területen törzsenkénti kiszámlálással megbecsült 110.000 m 3 (egyszáztizezer m 3 ) fenyőhaszonfát és 20.000 m 3 bükktüzifát. Az eladandó erdőterület a székelyudvarhelyi vasútállomástól 28 km távolságra fekszik, melylyel 18 km jó állami ut, 10 km mezei és erdei ut köti össze. Kikiáltási ár 719.000 (hétszáztizenkilenczezer) korona, melynek 10%-a bánatpénz, az árverés megkezdése előtt az árverést vezető elnök kezéhez leteendő. Becsáron alul a faanyag eladatni nem fog. Utóajánlatok nem fogadtatnak el. Az árverés Zetelaka községházánál f. évi május hó 14-én délelőtt 10 órakor lesz megtartva. Az árverési és szerződési feltételek eladó közbirtokosság alulírott elnökénél és a korondi m. kir. járási erdőgondnokság irodájában Székelyudvarhelyen a hivatalos órák alatt megtekinthetők- Zetelaka, 1913. évi márczius hó 10-én. (36. II. 1.) Máthé Sándor közb. elnök. Termelt haszonfa- és tüzifaeladás üveghuta- és gőzfürészbérlettel. 417I/1913T/B/1. szám. A beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság tanácstermében 1913. évi április hó 1-én délelőtt 10 órakor a sziklai m. kir. erdőgondnokságban az 1912. évtől kezdve öt egymásután következő éven át a kir. kincstár részéről termelendő és a sziklai rakodókon átadandó évente mintegy 3 8000 m 3 fenyő-, juhar-, kőris-, szil- és bükkhaszonfa, valamint

4 14.000 ürm 3 kemény és lágy hasáb- és dorongtüzifa eladása iránt zárt írásbeli versenytárgyalás fog tartatni. Ezen eladás kapcsolatos a Sziklatelepen levő üveghuta és gőzfürész, valamint 20 kat. hold mezőföld bérletével. Az ajánlatok legkésőbb 1913. év márczius hó 31-én déli 12 óráig nyújtandók be Beszterczebányán a m. kir. erdőigazgatóságnál. A kikiáltási árakat, haszonbéreket és bánatpénzeket is kitüntető általános árverési, úgyszintén részletes szerződési feltételek, ajánlati űrlap és boríték a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóságnál 1913. évi márczius hó 10-től kezdve megtekinthetők és átvehetők. Budapest, 1913. évi márczius hóban. (37) M. kir. földmivelésügyi miniszter. Termelt fenyőhaszonfaeladás. 4633/1913. szám. A mihályteleki erdőgondnokságnál termelt 864 folyóméter fenyőrudfa és 15.86531 m 3 fenyőhaszonfa harminczkilencz eladási csoportra megosztva, zárt írásbeli versenytárgyalás utján fog eladatni. Ajánlatok 1913. évi márczius hó 26-án déli 12 óráig nyújtandók be Beszterczebányán a m. kir. erdőigazgatóságnál és márczius hó 27-én délelőtt 10 órakor fognak az erdőigazgatóság tanácstermében nyilvánosan felbontatni. A faanyagok és kikiáltási árak részletes kimutatása, árverési feltételek, ajánlati űrlap és boríték a beszterczebányai erdőigazgatóságnál szerezhetők be. Budapest, 1913. évi márczius hóban. (38) M. kir. földmivelésügyi miniszter.

Az Erdészeti Lapok" 1913. évi VI. füzetének tartalma: Oldal Rónai György: Uj segédeszköz az optikai távolságmérés adatainak kiszámításához............................ 251 Sebők Ernő: Áterdőlések a máramarosi kincstári erdőkben a mult évszázad elején...... _..........._ 259 IRODALOM. Lapszemle. Erdészeti kísérletek 265 HIVATALOS KÖZLEMÉNY 270 KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. A máramarosi fenyőtutajfaárverések. A kopár, futóhomokos és vízmosásos területeken teljesített fásítások költségeinek fedezésére adományozott állami pénzsegélyek kiosztása. Lőjegyzék. (Tanádi Emil) Az erdő- és a földcsuszamlások 271 ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA _. 277 Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített befizetések (1913 február hóban)...... _. 291 HIRDETÉSEK - I X v I

A TÖLGY ÉS TENYÉSZTÉSE. Irta: Fekete Lajos. Ára tagoknak és könyvkereskedőknek 4 K, másoknak 6 K. AZ ÁKÁCZFA MONOGRÁFIÁJA. Irta: Vadas Jenő. Ára tagoknak és könyvkereskedőknek 6 K, másoknak 8 K. ERDEI FACSEMETÉK NEVELÉSE. Irta : Tomcsányi Gusztáv. Ara tagoknak 3 K, nem tagoknak 4 K; 4 K 45 fill. előzetes beküldése esetén bérmentve küldetik. MAGYAR ERDÉSZETI OKLEVÉLTÁR. Szerkesztette és történeti bevezetéssel ellátta: Tagányi Károly. 3 kötet. 1906. Ara tagoknak 20 K, nem tagoknak 40 K.. ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA. 1880 1889. (I IX.) évfolyam teljesen elfogyott. (Ezen évfolyamokat az egyesület mérsékelt áron visszaváltja.) Elfogyott továbbá az 1890. (X.), 1892 5., 1899. (XIX.) 1901 3.: (XXI XXIII.) évfolyam. Az 1891. (XI.) évfolyam ára tagoknak 60 fill., nem tagoknak 1 K 20 fill. Az 1896. (XVI.) évfolyam ára tagoknak 50 fill., nem tagoknak 1 K. Az 1897. (XVII.) évfolyam ára tagoknak 60 fill., nem tagoknak 1 K 20 fill. Az 1898. (XVIII.) évfolyam ára tagoknak 70 fill., nem tagoknak 1 K 40 fill. Az 1900. évfolyam ára tagoknak 60 fill., nem tagoknak 1 K 20 fill. Az 1904. évi (XXIV.) évfolyam ára tagoknak 1 K 50 fill., másoknak 2 K 40 fill. Áz 1905. évi (XXV.) évfolyam ára tagoknak 50 fill., másoknak 1 K. Az 1906. és 1907. évi egyesitett füzet ára tagoknak 1 K 50 f, másoknak 2 K 50 f. Az 1908. évi XXVIII. évf. ára tagoknak 1 K, másoknak 2 K. Az 1909. évi XXIX. évf. ára tagoknak 1 K, másoknak 2 K. Az 1910. és 1911. évi (XXX. és XXXI.) évf. ára tagoknak 2 K, másoknak 4 K. Az Erdészeti Rendeletek Tára egyes füzetei 45 fill. postaköltség beküldése esetén bérmentve küldetnek. TANGENS-TÁBLÁZATOK. Összeállította Pohl János. Ára tagoknak 1 K, nem tagoknak 2 K. (Kapható a szerzőnél is Oraviczán.) A LEGELŐERDŐK BERENDEZÉSE, KEZELÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA. Irta: Márton Sándor. Ára tagoknak 4 K 80 fill., másoknak 6 K- A VADÁSZATI ISMERETEK KÉZIKÖNYVE. írták: Belházy J., Szécsi Zs. és Illés N.; négy kötet ára az O. Erd. E. tagjainak fűzve 9 K, kötve 13 K. HAZÁNK HÁZI FAIPARA. Irta Gaul Károly. Ára tagoknak és könyvkereskedőknek 1 K 40 fill., másoknak 2 K. Bérmentesitésre 45 fill. küldendő. A BÜKKTÜZIFA ROMLÁSA ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉS. Irta : Gellért József. Ára tagoknak 60 fill., másoknak 1 K. Bérmentesitésre 35 fill. küldendő. A KÜLFÖLDI FANEMEK MEGTELEPÍTÉSE STB. Irta: Pech Dezső. Ára tagoknak és könyvkereskedőknek 3 K, másoknak 4 K. Bérmentesitésre 45 fill. küldendő. ÉRTEKEZÉSEK AZ ERDŐRENDEZÉS KÖRÉBŐL. Irta : Bund Károly. Ára 4 K. A SZÁLALÓ ERDŐK BERENDEZÉSE. Irta: Fekete Lajos. Ára 1 K 20 fill., ill. 90 fill. ERDÉSZETI GÉPTAN. Irta: Kövesi Antal. Ára tagoknak 4 K, másoknak 5 K. FÁBÓL KÉSZÍTETT CZUKOR ÉS ALKOHOL. Irta: dr. Zemplén Géza. Ára tagoknak 1 K 50 f, másoknak 2 K- Bérmentesítésre 45 f küldendő be. Kapható az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is. (Budapest, IV., Kecskeméti-u. 3.) NÉPSZERŰ ERDÉSZETI NÖVÉNYTAN. I. füzet. Spórás növények. Elfogyott II. füz. Mohok, edényes virágtalanok, tűlevelűek. Ára 2 K- III. füzet. Magházas növények. Ára 3 K. Irta Fekete Lajos.

Az Országos Erdészeti Egyesületnél továbbá megrendelhetők a következő művek, melyek után egyesületi tagok és könyvkereskedők 25 százalék árengedményben részesülnek: ERDŐRENDEZÉSTAN. Irta: Fekete Lajos. Ára 12 K, ill. 9 K. ERDŐÉRTÉKSZÁMITÁSTAN. II. kiad. Irta: Fekete Lajos. Ára 6 K, ill. 4.50 K. ERDÉSZETI NYERESÉQSZÁMITÁSTAN. Irta: Fekete Lajos. Ára 4 K, ill. 3 K. A szerzőknél rendelhetők meg: ERDŐBECSLÉSTAN. Irta : Sóltz Gyula és Fekete Lajos. Ára 8, ill. 6 K. Kapható Fekete Lajos min. tanácsosnál Selmeczbányán. ERDŐMIVELÉSTAN. Irta: Vadas Jenő (Selmeczbánya). Ára tagoknak 7 K, nem tagoknak 10 K. A SELMECZBÁNYAI M. K. ERDŐAKADÉMIA TÖRTÉNETE ÉS ISMER TETŐJE. Irta: Vadas Jenő. Ára 4 K (erdőgyakornokoknak 3 K, akadémiai hallgatóknak 2 K). Kapható a szerzőnél (Selmeczbányán). ERDÉSZETI ÉPITÉSTAN. Irta: Sobó Jenő (Selmeczbánya). I. rész. 1. és 2. kötet: Középitéstan. Egy-egy kötet ára tagoknak 11 K 20 fill., nem tagoknak 16 K. II. rész : Ut-. vasút- és hidépitéstan. Ára tagoknak 12 K, nem tagoknak 16 K. ERDŐRENDtZÉSÜNK FEJLESZTÉSÉRŐL. Irta Muzsnay Géza, Zsarnócza (Bars m.). Ára 5 K, bérmentesítve 5 K 45 f. ERDŐRENDEZÉSTAN. Irta: Muzsnay Géza, Zsarnócza (Bars m.). Ára 10 K bérmentesítve, ajánlva 10 K 55 f. Egyebütt megrendelhető magyar erdészeti művek: A MAGYAR ÁLLAM ERDŐSÉGEINEK GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI LEÍRÁSA. Szerkesztette: dr. Bedő Albert. 4 kötet, egy térképpel. Kiadta a földmivelésügyi minisztérium. 1896. Magyar, német és franczia nyelven. A BÜKKFA KORHADÁSA ÉS KONZERVÁLÁSA. Irta: dr. Tuzson János. Kapható Kilián Frigyes utódánál. Budapest, Váczi-utcza. Ára 4 K. AZ ERDŐHASZNÁLATTAN KÉZIKÖNYVE. Irta: Szécsi Zsigmond. II. kiadás. Ára tagoknak 12 K, nem tagoknak 16 K. (Kapható Joerges A. özv. és fiainál Selmeczbánya). ÁLTALÁNOS FÖLDMÉRÉSTAN. Irta : Cséti Ottó. II. kiadás. (Kapható ugyanott.) Ára 9 K. ERDŐVEDELEMTAN. Irta: Téglás Károly. (Kapható ugyanott.) Ara 5 K 40 f. ERDÉSZETI TALAJTAN. Irta: Fekete Lajos. II. kiadás. 1891. (Kapható ugyanott.) Ára 5 K. GRAFOSZTATIKA ES VASSZERKEZETEK. Ira: Kövesi Antal. Ára tagoknak 8 K, másoknak 10 K. (Kapható ugyanott.) BETÜSOROS TÁRGYMUTATÓ AZ ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA I XXIV. ÉVFOLYAMAIHOZ. Összeállította Tomasovszky Imre. (Kapható ugyanott.) Ára 1 K., ERDÉSZETI SEGÉDTÁBLÁK. Ára: 8 K és ERDEI ROVATOS NAPLÓ. Ára 1 K 20 fill. Megrendelhetők a földmivelésügyi minisztériumnál Budapest TERMÉSI TÁBLÁK. 1886. Kiadta Fülöp Szász-Coburg herczeg erdőrendezősége. (Jolsva, Gömör m.) Ara 2 K., AZ ÁRVÉDELMI FÜZESEK TELEPÍTÉSE Es MÜVELESE. Irta: Vadas Jenő. Ára 50 f. Megrendelhető a földmivelésügyi minisztériumnál és Nagel Ottó könyvkereskedésében, Budapest, Múzeum körút 2. szám. A MAGYAR BIRODALOM FONTOSABB FÁSNÖVENYEINEK MAG- ES TERMÉSHATÁROZÓJA. Irta: Petricsek Adolf. Selmeczbánya, 1909. Joerges Á. özv. és fia kiadása. Ára 1 K 60 f. A VADÁSZ-VIZSLA." Gyakorlati útmutató a vizslanevelés, tanítás, használat és gyógykezeléshez. Irta: Stark Dezső főerdész. III. kiadás. Ara 2 K. Megrendelhető a Pátria" irodalmi vállalatnál, Budapest, Üllői-ut 25. KEDVEZMÉNY. Dr. Farkas Márton vízgyógyintézetének (Budapest, V., Báthory-u. 3. sz.) hévizi iszapkezelési osztályában az Országos Erdészeti Egyesület tagjai 35"/o árkedvezményben részesülnek. A dr. Herezel-féle fasor-szanatorium (Budapest, VII., Városligetifasor 9. sz.) vizgyógyintézetóben az Országos Erdészeti Egyesület tagjai 25% kedvezményben részesülnek Kedvezményes jegyre szóló utalvány az egyesület titkári hivatala utján kapható.