Rádóckölked lakói két egyházközösséghez tartoznak: a római katolikus és a református egyházhoz. Jelenleg a lakosság negyed része református, háromnegyed része katolikus vallású. Csak néhányan vallják magukat más vallásúnak, vagy nem vallásosnak. A katolikusok Egyházasrádócra járnak templomba, ahol a lelkipásztor Gombos Tibor Bálint plébános. A református közösség vezetője Szakál Péter esperes. Mindkét vallásnál az egyházasrádóci filiához tartozik Rádóckölked. A református templom építése Pusztarádócon 1861-ben kezdődött meg. Az építkezés nyolc évig tartott. 1869-ben advent első vasárnapján szentelték fel a református egyház tulajdonaként. Kiskölkeden található egy harangláb, amely 1881-ben épült. A harangláb jelenlegi tulajdonosa Rádóckölked, ezért mindkét egyházközösség jelképei megláthatók a csúcsán. A harangláb felújítását Gyürki László kanonok úr kezdeményezésére és támogatásával 2006-ban az Önkormányzat elvégeztette. A harangláb villamosítása is ekkor történt. A Grazban öntött harang egyidős a katolikus egyházmegyével, 1717-ben készült. A párját a világháborúba elvitték. A tűzoltó szertár is itt volt elhelyezve, de ezt a helyiséget elbontották a harangtorony mellől. A községnek van egy temetője és egy kegyeleti parkja. Mindkét vallásbeliek temetkeznek a temetőbe. A kegyeleti parkba már csak azok temetkezhetnek, akik megváltották a sírhelyet. Itt található a Szabó család kriptája. Egy évszázadon keresztül Egyházasrádócra jártak iskolába a gyerekek. 1889-től Pusztarádócra, később Rádóckölkedre. Az egyházasrádóci református templom és iskola 1787-ben épült. Mivel 1874-ben az anyaegyház iskolájában a gyerekek száma meghaladta a 80-at, amely szükségessé tette második iskola felállítását. A pusztarádóciak úgy döntöttek, hogy az anyaegyház tehermentesítésére, ők állítanak fel iskolát. Még ez évben megvásárolták a szükséges telket. Az építkezés azonban másfél évtizedig húzódott, mivel a gyülekezet egyik része ellenezte az iskolaszervezést. Hiába volt az egyházmegye ismételt felhívása, pedig Gombos István presbiter a pusztarádóci iskola alapításához 2000 Ft-ot, a tanítói fizetés alapjára pedig 4 kat. hold 290 négyszögöl szántót és erdőt ajánlott fel 1 / 5
1885-ben. 1888. március 5-én Gueth Sándor esperes presbiteri gyűlésen jobb belátásra kérte a presbitereket, de azoknak nagy része ütemesen kiáltozta: Nem építünk, nem építünk. Az esperes közigazgatási intézkedést jelentett be, miután feloszlatta a presbiteri gyűlést. Nem használt a püspöknek hozzájuk írt levele sem. Végül is még ez évben az egyházmegyei közgyűlés hivatalból elrendelte az iskola felállítását, így az 1889-ben megépült. Első tanítója Soós Gyula megkezdte a tanítást. Az iskola az egyházmegye egyik legkitűnőbb iskolája lett. Gombos István többször is jelentős összegeket adományozott az iskola és az egyház javára. Az iskola a templom mellett a keleti oldalon épült meg. 1939-ben újat építettek a helyére. A református egyház első ismert Egyházasrádóci lelkésze Kakas Gergely 1618 előtt 18 éven keresztül szolgálta a gyülekezetet. Az alább felsoroltak már a pusztarádóci templomban is tartottak istentiszteletet havonta egy vasárnap: 1. Somogyi Gyula 1868-1910 2. Kátay István 1910 2 hó helyettes 3. Somogyi Gyula 1910-1949 4. Fekete Sándor 1950-1958 5. Pethő Antal 1958-1961 6. Dékány Endre 1961-1969 7. Simon Kálmán 1969-1981 2 / 5
8. Szakál Péter 1981-1984 helyettes 9. Szakál Péter 1984- A Római Katolikus Egyházközösség plébánosai: 1. Széplaki János 1757 1767 2. Csík Ádám 1767 1769 3. Konkolics István 1769 1772 4. Zimkó János 1772 1782 5. Zimits Ferenc 1782 1785 6. Dékány János 1785 1793 3 / 5
7. Laki János 1793 1805 8. Horváth József 1805 1813 9. Bálint János 1813 1846 10. Pósa Alajos 1846 1872 11. Bognár Károly 1872 1903 12. Házy János 1903 1913 13. Tihanyi Ödön 1913 1919 14. Horváth Lajos 1919 1941 15. Varga István 1941 1959 16. Czigány Béla 1959 1984 17. Bárdosi István 1984 2006 18. Orsós Zoltán 2006 2011 4 / 5
19. Gombos Tibor Bálint 2011-5 / 5