Új veszély víziszárnyas állományokra: velogen baromfipestis vírus okozta megbetegedések

Hasonló dokumentumok
142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

A baromfiágazatot fenyegető legfontosabb állategészségügyi kérdések

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során

A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben

HPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos

Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen, különös tekintettel a baromfipestisre

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest

Pulyka légzőszervi betegségek

A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna

A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése

Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei -

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Élısködık okozta vékonybélgyulladások. fertızıdés: per os terjedés: elıfordulás:

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető

PEDV aktuális helyzet és kontrol

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

Riemerella anatipestifer okozta

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai

A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI

Histomoniasis (Blackhead)

A madárinfluenza járvány diagnosztikai kihívásai

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken

BAROMFIPESTIS VÍRUS (NDV) GENOTÍPUSOK FILOGENETIKÁJA ÉS EVOLÚCIÓJA

HPAI Dél-Nyugat Franciaországban : telepi tapasztalatok

National Food Chain Safety Office. Dr. Abonyi Tamás NÉBIH Mátraháza, november 24.

IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN?

A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

Zúzógyomor-gyulladás (fekély) súlyos formájának megfigyelése és kóroktani vizsgálata brojler csirkékben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, dr. Schweickhardt Eszter

A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján

Dr. Vajda Lajos megyei főállatorvos Országos Járványvédelmi Központ vezető Brassó, MÁVSZ Konferencia 1

ELTE Biológia Doktori Iskola Klasszikus és molekuláris genetika program Programvezető: Dr. Orosz László, MTA levelező tagja. Tudományos előzmények

A madárinfluenza járvány hazai kára és következményei, jövőkép. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

Gumborói betegség vírusának genetikai és patológiai sokszínűsége Megfigyelések újabb európai törzsek megjelenéséről

GALAMB PARAMYXOVÍRUS-1 TÖRZSEK MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATA, FILOGENETIKÁJA ÉS EVOLÚCIÓJA. Doktori értekezés

Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése

Dr. Vajda Lajos megyei főállatorvos Országos Járványvédelmi Központ vezető Derzsy-napok, Bükfürdő 1

Madárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

Fertőző bursitis élő vírusa, V877 törzs adagonként 10 2,2 10 3,4 EID 50 Fertőző bursitis élő vírusa, Fertőző bursitis élő vírusa,

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

TELJESKÖRŰ VÉDELEM 3 BETEGSÉG ELLEN EGYETLEN KELTETŐI OLTÁSSAL

Thuma Ákos, Ivanics Éva, Kaszanyitzky Éva Ph.D, Dán Ádám Ph.D, Glávits Róbert C.Sc. MgSzH-ÁDI

Madárinfluenza

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

17. Baromfi Világkongresszus

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS BEHURCOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS A MEGELŐZÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK

Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban

Új kutatási eredmények madár orthoreovírusokról

Fertőző Bursitis. Birnaviridae. Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség

A járványtan az állatorvostudományok királynője

MADÁRINFLUENZA-KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ A MADÁRINFLUENZA ÁLLATORVOSI ÉS ORVOSI SZEMMEL CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL

Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata

Adenovírus okozta fertőzések, betegségek

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA

A baromfipestis vírus (NDV) törzsek evolúciós változásának következményei a vakcinázás hatékonyságára

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

ILT tapasztalatok Fokváros Dr Horváth-Papp Imre Pannon Poultry Services

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya:

Állategészségügyi szabályok

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Madárinfluenza. Élelmiszeripari Körkép Tóth Andrea Németh Csaba

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

VACCINUM PSEUDOPESTIS AVIARIAE INACTIVATUM. Baromfipestis (Newcastle betegség) vakcina (inaktivált)

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Légzőszervi betegségek számokban

110. A madarak nemi szerveinek kórbonctana

S. aureus fertőzés napos pulykában. Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

Mennyibe kerül a BVD?

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Anatipestifer betegség: hazai tapasztalatok

Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

Az adenovírusok morfológiája I.

Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma

Madárinfluenza és más felbukkanó madárbetegségek állatkerti nézőpontból

A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Intenzíven terjed az influenza

Mindent a madárinfluenzáról

A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály

Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma

Átírás:

Új veszély víziszárnyas állományokra: velogen baromfipestis vírus okozta megbetegedések Palya Vilmos Albert Mihály, Mató Tamás Ceva-Phylaxia Diagnosztikai és Kutató Laboratóriuma

Baromfipestis (Newcastle disease) Kórokozó: Baromfipestis virus ss nem-szegmentált RNA vírus Buros, 100-500 nm Paramyxoviridae család Avulavirus faj Avian paramyxovírusok: számos szerotípus NDV: 1-es szerotípus (APMV-1)

Jelenleg érvényes klasszifikáció (2015) óta): Célfajok Avian avulavirus 1* Avian Paramyxovirusok Avian paramyxovirus 1 (APMV-1) (NDV) Csirke, Pulyka, Víziszárnyasok Virulencia Avirulens-virulens Avian avulavirus 2 avian paramyxovirus 2 (APMV-2) Csirke, Pulyka Avirulens-virulens Avian avulavirus 3 avian paramyxovirus 3 (APMV-3) Pulyka, Arapapagály Avirulens Avian avulavirus 4 avian paramyxovirus 4 (APMV-4) Vad kacsafajok, Csirke, Lúd, Mulard Avirulens-virulens Avian avulavirus 5 avian paramyxovirus 5 (APMV-5) Törpepapagáj Avirulens-virulen Avian avulavirus 6 avian paramyxovirus 6 (APMV-6) Pekingi kacsa, Mulard, Lúd, Pulyka Avirulens Avian avulavirus 7 avian paramyxovirus 7 (APMV-7) Gerle, Pulyka, Strucc Virulens Avian avulavirus 8 avian paramyxovirus 8 (APMV-8) Kanadai Lúd, Nyílfarkú Réce Avirulens Avian avulavirus 9 avian paramyxovirus 9 (APMV-9) Pekingi kacsa, Vad Kacsafajok Virulens Avian avulavirus 10 avian paramyxovirus 10 (APMV-10) Pingvin Virulens Avian avulavirus 11 avian paramyxovirus 11 (APMV-11) Sárszalonka Avirulens Avian avulavirus 12 avian paramyxovirus 12 (APMV-12) Csörgővadkacsa Avirulens Avian avulavirus 13 avian paramyxovirus 13 (APMV-13) Nagy Lilik Avirulens International Committee on Taxonomy of Viruses (ICTV) Amarasinghe, G.K., Bào, Y., Basler, C.F. et al. Arch Virol (2017).

Avian Paramyxovirus 1 (Baromfipestis Virus) Minden baromfipestis törzs egy szerotípusba tartozik F-gén szekvencia és teljes genom méret alapján 2 osztály: Class I. 9 genotípus (1-9) Minden csoport avirulens Előfordulás: vad vízimadarak, ritkán háztáji baromfi, hobbimadár Class II. 18 genotípus (I-XVIII) I, II, VI és VII genotípusokban további alcsoportok Előfordulás: világszerte elterjedt, sok helyen endemikus

Class II baromfipestis törzsek genotípus besorolása Class II Class I Distance 0.02 DE-R49/99 TR-2/96 BG-30/95 MZ-50/95 ZA-29/93 BMYBU87078 DE-372/86 Taiwan95 JS/10/05/C 05-059 DI-3/88 DE-85/96 DE-82/94 DK-1/95 CH-1/95 H-310/82 Israel 70 Iraq AG68 1083/72USA pi17498/98 pi1166/00i pide2653/9 pide-68/94 PATPI95295 Warwick66 ZA-18/90 ZA-16/90 ZA-5/68 SG-4H/65 H-10/72 CA 1085/71 15/00HN 5166/98MX 229808/03US 6244/98MX 4100/99MX 290/00MX Italien/45 Herc/33 IV ZhJ-1/85CN JS-1/97CN Miyadera/51 AU Victoria/32 IX III VII V4 Queensland/66 DE26-76 I-2 Vitapest Ulster2/67 Texas/48 VI VIII Beaudette/45 LaSota/46 Clone 30 B1 V I II Velogén, elterjedés: Ázsia, Közel- Kelet, Afrika, Latin Amerika Alcsoportok: a-e Velogén, elterjedés: Ázsia Alcsoportok: a-g Velogén, elterjedés: Dél- Afrika, Ázsia Jelenleg cirkuláló vírusok Velogén, elterjedés: Közép- Amerika, USA Velogén, elterjedés: Európa Velogén, elterjedés: Ázsia Lentogén-velogén, elterjedés: Ázsia Nem okoz betegséget, Korai elterjedés: világszerte izolátumok Lentogén-velogén, elterjedés: USA

Gazda fajok/betegség: Avian Paramyxovirus 1 (Baromfipestis Virus) Minden baromfifajban leírták, vad madarakban gyakran tünetmentesen perzisztál (természetes rezervoár), 241 madárfajban igazolták a fertőzőképességet. Tyúk/pulyka legfogékonyabb, víziszárnyas legkevésbé fogékony Morbiditás/Mortalitás függ a fertőzött fajtól, fertőzést okozó vírus-törzstől, környezeti tényezőktől és az esetlegesen alkalmazott vakcinázástól Vírushordozás egye madárfajokban?

Avian Paramyxovirus 1 (Baromfipestis Virus) Lappangás/vírusürítés Lappangási idő 2-15 nap Csirkében tipikusan 2-6 nap Vírusürítés hossza nagyon változó: elsősorban a fertőzött fajtól függ Csirkében általában kevesebb mint 2 hét Papagáj-félék hosszan hordozzák tünetmentesen Nem megfelelően vakcinázott állományokban a vírus hosszabb ideig cirkulálhat

Baromfipestis vad vízimadarakban Vadmadarak a vírus természetes rezervoájai, az izolált törzsek legtöbbször lentogének Időnként velogén törzsek is megjelennek pl: 1990-es és 2000-es években Észak Amerikában visszatérő járványok bóbitás kormorán populációban: jelentős elhullások klinikai tünet főleg idegrendszeri a vírustörzs átterjedt más vadmadár populációkra is Thijs Kuiken: Review of Newcastle Disease in Cormorants The International Journal of Waterbird Biology, Vol. 22, No. 3 (1999), pp.333-347 a kormorán eredetű vírussal kísérletes úton malard kacsák fertőzhetőek voltak, neurotrop baromfipestis tipikus idegrendszeri tüneteit előidézve.

Baromfipestis vízibaromfiban A vízibaromfi fajok fogékonyak a baromfipestisre, de klinikai tünetek általában nem vagy enyhébb formában mutatkoznak, mint a csirkében fontos szerepük lehet a vírus cirkulációjában. Korábban elvétve fordult elő jelentős károkat okozó járvány vízibaromfiban, pl: Higgins, D.A. (1971). Nine disease outbreaks associated with myxoviruses among ducks in Hong Kong. Tropic Animal Health Proceedings, 3, 232 /240. A 2000-es évektől növekvő számú baromfipestis kitörésről számolnak be, főleg Dél- Kelet Ázsiából vízibaromfi állományokban. Első leírás 1997-ben Kínában (Xin et al., 1997; Wang et al., 1998; Bian et al., 2000): addig szokatlan pathogenitású és járványtanú NDV kitörések (Guangdong és Jiangsu tartományokban), később endemiássá vált és nagyobb területeken is megjelent.

Baromfipestis vízibaromfiban A leggyakrabban a VII-es (VIIb és VIId) genotípusba sorolt törzseket izolálnak kacsából és libából. Megbetegedések 8 napos kortól akár 300 napos korig is lehetnek. Morbiditás és mortalitás változó, ritka esetben 30%-100%-ot elérheti. Fogékonyság (mortalitás és morbiditás) az egyes kacsa fajokban és fajtákban jelentősen különbözhet. A fogékonyság általában a korral csökken.

Baromfipestis eset libában Baromfipestis vízibaromfiban Izolálás Faj Izolátum Hely Genotípusa Kína Liba VIId Patogenitás csirkében 100% mortalitás ICPI: 1.89 MTD: 51.6 Tünetek: gubbasztás, hasmenés, néhány állatban idegrendszeri tünetek; 9-17.5% elhullás, Kísérletes fertőzés során 50%-os elhullás, 3-12 nappal a fertőzés után, hasonló tünetekkel Kontakt csirkékre a fertőzés átterjedt, 100% mortalitás 5. napra

Baromfipestis eset kacsában Baromfipestis vízibaromfiban Izolálás Faj Izolátum Hely Genotípusa Patogenitás csirkében Kína Pekingi kacsa tojástermelő állomány (Alacsony mortalitás, 50% tojástermelés csökkenés) VIId 100% mortalitás ICPI: 1.75 MTD: 54.5h Kísérletes fertőzés során különböző kacsafajokon különböző súlyosságú elváltozások:

Baromfipestis libában Klinikai tünetek (kísérletes fertőzés): Klinikai tünetek: gubbasztás, étvágytalanság, fehér, vérrel szennyezett hasmenés, orrfolyás, könnyezés. Időnként idegrendszeri tünetek is jelentkeznek: nyaktekerés, fejrázás, részleges bénulás, koordinációs zavarok, körkörös járás, tremor.

Betegség lefolyása Baromfipestis libában

Baromfipestis libában Makroszkópos elváltozások Kórbonctani elváltozások: nekrózis és bevérzések a nyelőcsőben, mirigyes- és zúzógyomorban, bél mucosában, helyenként fekélyes területekkel A máj elszíneződést mutat, fehér vagy vöröses foltokkal. Természetes eset Kísérletes ferőzés

Baromfipestis libában Makroszkópos elváltozások Hasnyálmirigyben pontszerű bevérzések és elhalásos/gyulladásos területek; lépben változó méretű elhalásos gócok

Baromfipestis libában Szövettani elváltozások: A kórszövettani vizsgálat súlyos szöveti károsodást mutat több szervben, különösen súlyos nekrózis a bélcsatorna nyálkahártyán A lymphoid szervekben (lép, bursa és caecalis tonsilla) jelentős lymphocita depléció Az agyszövetben neurondegeneráció és perivaszkuláris ödéma, mikorglia proliferáció.

Baromfipestis libában Distance 0.02 D3612/2/16RO D3 721 /1/17Liba D3101/2/5 /15RO D3581/1/16RO D3101/2/3/15RO D2822/3/14RO D2721/1/14RO D1822/2/1/11RO D1783/1/7/11RO 749/2007RS D2185/1/MD JS/10/05/CN 05-059 D1488/2/1/11MY D1301/21/10MY DE-85/96 DE-82/94 DI-3/88 7 32/94ID D1103/5/3/09ID D1103/3/2/09ID Taiwan9 5 BMYBU87078 DE-372/86 MZ-5 0/95 ZA-29/93 TR-2/96 BG-30/95 1083/72 USA pide-68/94 PATPI95295 pide2653/96 pi1166/00 pi17498/98 Warwick66 Israel 70 Iraq AG68 H-310/82 DK-1/95 CH-1/95 H-10/72 CA 1 085/71 15/00HN 229808/03US 5166/98MX 6244/98MX 4100/99MX 290/00MX SG-4H/65 ZA-5/68 ZA-18/90 ZA-16/90 Miyadera/51 AU Victoria/32 Italien/45 Herc33 V4Queensland/66 DE2 6-76 I-2 Vitapest Ulster2C/67 TexasGB/48 BeaudetteC/45 LaSota/46 clone30 B1 Diagnozis: Vírus izolálás Velogén NDV RT-PCR és szekvenálás (F-gén) VIId genotípus Szerológia HAG titer: 9-13 log 2

Baromfipestis libában Következtetések Növekvő számú járványestek vízi szányas állományokban; GVII genotípus, - a jelenleg legszélesebb körben cirkuláló ND vírus -, megnövekedett pathogenitást mutat vízi szárnyasokra; A különböző vízi szárnyas fajok/fajták eltérő érzékenységet mutatnak: inapparens fertőződéstől magas mortalitásig Egyes vadmadár fajok hosszú ideig rejtetten hordozhatják (üríthetik) a vírust, aminek járványvédelmi következménye lehet; A VIId genotípus jelenleg is cirkulál egyes európai országokban, ezért a vad víziszárnyas madarak általi behurcolás veszélye fennáll..

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!