Miért is kell védeni a nem élő személyek adatait? Gondolatok az adatvédelemről Jövőnk kulcsa a múlt. II. országos családtörténeti konferencia Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Szolnok, 2017. október 12. REISZ T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
Vannak-e védendő adataink? Természetes személy Magánszemély Hivatalos személy Nem természeses személy Hivatalos személy Társadalmi élet szereplője Gazdasági élet szereplője Mindenki azt az adatot akarja védeni, amelynek mások általi ismerete hátrányt okozhat neki életében vagy működésében (A védelem közérdek vagy jogos magánérdek) Mik lehetnek ezek az adatok? Lakcím, telefonszám Magánéleti kapcsolatok Fizetés Gyermek neve, neme, életkora, hová jár iskolába Döntés-előkészítés, államtitok, üzleti titok
Védendő tárgykörök személyes adatok személyiségi jogok szerzői jog államtitok (honvédelem, belbiztonság, külkapcsolat, gazdaság; környezet, kollektív jogok) szolgálati titok üzleti titok banktitok * * * Ezekkel szemben áll: közérdekű adatok megismerésének igénye a kutatói érdek (na de ki a kutató?) magánérdekű kutató közérdekű kutató
Adatvédelem irodalma Szűcs László: Adatvédelem és kutatói érdek. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3:35 38. Borsa Iván: Kutatási korlátozások. Levéltári Szemle, 38. (1988) 4:9 11. Lakos János: A levéltári kutatási korlátozások elvei. Levéltári Szemle, 39. (1988) 2:3 13. Sólyom László: Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 31. (1988) 9:14 34. Pető Iván: Történelem és nyilvánosság. A Nyilvánosság Klub 1989. májusi ülése. Levéltári Szemle, 40. (1989) 3:93 96. G. Vass István: A kutatási korlátozások kérdésköréhez. Levéltári Szemle, 41. (1990) 2:27 32. Müller Veronika: A levéltári kutatási korlátozások kérdései. I. A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság. Levéltári Szemle, 41: (1991) 1:98 103. * * * Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban. Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1 2:3 32. Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban. 1945-től napjainkig. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4:5 25.
Adatvédelem irodalma Szűcs László: Adatvédelem és kutatói érdek. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3:35 38. ebben az ügyben külön levéltári vagy levéltárosi érdek nem létezhet, s a levéltáros egyik oldal kizárólagos képviselőjévé sem szegődhet el. A jól felfogott levéltári érdek csak az lehet, hogy mind az adatvédelmi szempontok, mind a kutatói érdek lehető pontossággal körülhatárolt legyen, s a köztük feszülő ellentét minél alacsonyabb szinten jelentkezzék.
Milyen adatokat és meddig kell védeni? 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az élő embert védi! 22. (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. -ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Milyen adatokat és meddig kell védeni? 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy; 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;
Visszaélés az adattal
Visszaélés az adattal
Új Ptk. [2013:V. tv.] 2:50. [Kegyeleti jog] (1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. (2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. 6:373. [A jóhírnév megóvása] (1) A felek kötelesek a termék jó hírnevét megóvni. Kegyeleti jog, jó hírnév, szellemi hagyaték védelme Ptk. [1959:IV. tv.] 78. (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. 85. (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.
Kegyeleti jog, jó hírnév, szellemi hagyaték védelme Kánonjog "220. kán. -- Senki sem sértheti meg törvénytelenül más meglevő jó hírét, sem pedig a magánszférája védelmére minden személyt megillető jogot."
Levéltári korlátozások a hozzáférésben 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (= Levéltári törvény, Ltv.) Keletkezési idő, adattartalom, nyilvánosság alapján Kutató személye (tudományos?) alapján Személyes adatok védelme Állampolgárság szerinti megkülönböztetés Államhatalom kivételes jogosultsága Titokvédelem Kutatás megtiltása az iratképző által Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban. 1945-től napjainkig. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4:5 25.
FIGYELEM! Nyilvánosságra hozott Közérdekű, közérdekből nyilvános Keletkezési idő >15/30 (1990 előtt/után) Személyes adat Iratképző hozzájárulásával a levéltár engedélyezi Anonimizál t másolat Érintett (utód) hozzájárul Tudomány os kutatás Adatvédel met biztosító országból? KUTATHATÓ NEM KUTATHATÓ
1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 Határozatlan és határozott védelmi idők 60 Levéltári anyag általános védelmi ideje (keletkezés ideje alapján) 50 40 30 20 10 0 Dátum Dátum (külföldi) Keletkezés időpontja Keletkezés időpontja
Miért ennyi a védelmi idő? Mert ennyi van a törvényben A levéltári általános védelmi idő a keletkezéstől számított 30 év. A személyes adatokat tartalmazó iratokat azonban tovább védi, mert ha a személy halálától 30, vagy ennek nem ismeretében születésétől számított 90 év nem telt el, vagy a születés sem ismert, akkor 60 évig védi az iratokat.
A levéltári törvény javaslatának indoklása Az Avtv-vel ugyancsak összhangban a Javaslat fokozott védelemben részesíti a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagot, és ennek következtében szigorú feltételeket állapít meg az ilyen levéltári anyagban folytatható kutatás esetére. Így főszabályként kimondja, hogy a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. Ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év a védelmi idő.
A levéltári törvény (javaslat és elfogadott szöveg) 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év. 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
Mennyi??? 30 Elhunyt személy védelme az Avtv-vel összhangban van? De miért pont harminc? (1 saeculum = emberöltő?) Miért az őrzőhely szerint? (Levéltári anyagra vonatkozik) Ha értjük az okot, megérjük az előírást. Mennyire abszolút szigorúságú ez az előírás?
A levéltári törvény (javaslat és elfogadott szöveg) 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év. 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
A (levéltári) törvény védelmi ideje A száztíz éves védelmi idő olyan túlbiztosítást jelent, amely nem látszik indokoltnak. 1995 2017 2014 javaslat MSZP MDF Ltv. Atv. halál +30 +30 +30 +30 +30 születés +110 +80 +90 +90 +100 irat keletkezése +80 +80 +60 +60 +75 A védelmi idő megállapításának túlzásait kívánják elhárítani a tudományos kutatás érdekeire figyelemmel a módosítások. maximális életkor 80 év nyugdíjba vonulás 60 év 65 év 80 év< férfi 76 431 107 655 80 év< nő 171 799 263 349 80 év< összesen 248 230 371 004 A népesség %-ában 2,42% 3,79% 90 év< férfi 5 716 15 254 90 év< nő 17 479 45 216 90 év< összesen 23 195 59 470 A népesség %-ában 0,23% 0,61%
Magyarország korfája
Magyarország korfája
Ad absurdum A halál után megadott ideig védendő a személyes adat 1. A személyes adat védelme a halálon túl 30 évig 2. Abszolút védelem, mindenkit megilletően A születést követő 130 140 évig védendő a személyes adat 3. Akkor a leghosszabb életkor + 30 évig védendő a születéstől számított védelmi idő. Keletkezés idejének védelmi ideje 4. Az iratokba 20 65 éves (aktív korú) emberek adatai kerülhetnek, védendő az irat keletkezésétől számított 110 évig 5. Bárkinek a személyes adata kerülhet az iratba, védendő az irat keletkezésétől számított 140 évig
Mi a kér(d)és? Mi a megoldás? Ne a halált kövesse a védelmi idő (vagy ne legyen ilyen hosszú) A védelmi idők indokoltak és ezáltal megérthetők (elfogadhatók) legyenek Tekintsék felnőttnek, felelős személynek a kutatókat: a kutató felelőssége legyen az adatok nyilvánosságra hozása és a személyes adatok védelmének NEM megsértése (megfelelő és hatékony szankciórendszer védje az adatot)
Köszönöm a figyelmet Mennyi? 30! Mi harminc? Mi mennyi?