A PTE Műszaki és Informatikai Kara Kari Doktori és Habilitációs Tanácsának ügyrendje

A PTE Műszaki és Informatikai Kara Kari Doktori és Habilitációs Tanácsának ügyrendje Véleményezte: PTE MIK Doktori Tanács 2019. április 3. PTE MIK Vezetői Értekezlet 2019. április 9. Jóváhagyta: PTE MIK Kari Tanács 2019. április 16. Érvénybe lépés időpontja: 2019. április 16. 1

A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Kar doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő doktoranduszaikra, valamint egyénileg felkészülő jelöltekre, a doktorjelöltekre, a folytatott doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő oktatókra, kutatókra, továbbá a Doktori Iskola Tanácsának (a továbbiakban: DIT) tagjaira. (2) A doktori képzéshez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és térítésekről, valamint a doktori fokozatszerzési eljárás díjairól az Egyetem térítési és juttatási szabályzata rendelkezik. (3) A doktoranduszok hallgatói jogviszonyával kapcsolatos, valamint a hallgatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, jelen szabályzatban nem rendezett kérdéseket az Egyetem szervezeti és működési szabályzata, valamint annak mellékletei tartalmazzák. (4) A szabályzat vonatkozik a habilitációra pályázókra, az előterjesztők és a bírálókra. Iránymutatást és önkontroll-lehetőséget nyújt a kérelmet benyújtók számára, hogy ennek alapján ellenőrizni lehessen, hogy a publikációs tevékenység formálisan megfelel-e a PTE minimumkövetelményeinek, - útmutatást ad az előterjesztők számára a minimumkövetelmények teljesítésének ellenőrzéséhez, továbbá figyelembe veendő szempontokat szolgáltat a pályázatok bírálói számára. A Kari Doktori és Habilitációs Tanács összetétele, hatásköre 2. (1) A Karon a doktori képzéssel, doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos döntés előkészítő, döntéshozó testület a Kari Doktori és Habilitációs Tanács. (2) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács a Kari Tanács állandó bizottsága. A Kari Doktori és Habilitációs Tanács az Egyetemi Doktori Bizottság, valamint az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság által átruházott hatáskörben jár el. A doktori (PhD/DLA) eljárásokban: a) dönt a doktori témákról, a fokozatszerzési eljárások indításáról, a kreditelismerésekről, komplex vizsga követelményeiről, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, b) a DIT javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a szigorlati bizottságot, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati vizsgabizottságot, létrehozza a komplexvizsga-bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét, c) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként elfogadható nyelvek listáját, d) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a zárt védés iránti kérelemről, e) véleményezi és egyetértése esetén a Kari Tanács elé terjeszti a doktori iskola létesítésére 2

irányuló kezdeményezést, f) javaslatot tesz az EDB-nek az Egyetemen folytatott doktori képzések fejlesztésére, átalakítására, a doktori képzésekkel kapcsolatos egyetemi stratégia kialakítására. A habilitációs eljárásokban a Pécsi Tudományegyetem habilitációs szabályzata 13. értelmében a Kari Doktori és Habilitációs Tanács g) ellátja a habilitációs eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos, e szabályzatban és a vonatkozó kari szabályzatokban meghatározott feladatait, h) javaslatot tesz az EHHB-nak a habilitált cím odaítélésére, i) előkészíti a kari tanács habilitációval összefüggő döntéseit, j) a habilitációs eljárás szabályszerű és törvényes lefolytatásának feltételeiről a KDHT elnöke gondoskodik. (3) A Kari Doktori és Habilitációs Tanácsnak hat olyan tagja van, akik megfelelnek a törzstagokkal szemben támasztott követelményeknek. A Doktori és Habilitációs Tanácsok tagjait az adott tudományterülethez tartozó doktori iskolák a törzstagjaik közül delegálják a doktori iskolák szabályzatában meghatározottak szerint. Hetedik tagja a Doktorandusz Önkormányzat által delegált doktorandusz. (4) A Kari Doktori Tanács tagjai közül két tag az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkező személy, aki megfelel a törzstagsági feltételeknek. (5) A Kari Doktori Tanácsnak tagja a Doktori Iskola mindenkori vezetője. (6) A Kari Doktori Tanács két külső szavazati jogú tagjára, valamint két oktató tagjára a DIT tesz javaslatot a Kari Tanácsnak. (7) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács tagjait, valamint annak elnökét a Kari Tanács választja, és a dékán bízza meg 3 évre. A Kari Doktori és Habilitációs Tanács elnöke és tagjai újraválaszthatók. (8) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács tagjainak megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) lemondással, c) a Kari Tanács jelenlevő tagjainak kétharmada által megszavazott felmentő határozatával, d) a tag halálával. 3. (1) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács a 2. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörét ülésein gyakorolja. (2) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Amennyiben az ülés határozatképtelen, az elnök az ülést változatlan napirenddel nyolc napon belüli időpontra újra összehívhatja. 3

(3) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács döntéseit nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben, valamint a jelenlévő tagok egyharmadának indítványára titkos szavazást kell tartani. (4) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazás során az elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás során a kérdésben ismét szavazategyenlőség alakul ki, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. 4. (1) A személyi kérdésekben nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki az érintett személlyel a) közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban van, b) közeli hozzátartozói viszonyban van, c) tudományos szerzőtársi kapcsolatban áll, d) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett köteles a szavazás előtt bejelenteni. Záró, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 5. (1) Jelen szabályzat a Kari Tanács által történő elfogadás napján lép hatályba. (2) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács a tudomány- és művészeti területi doktori tanácsok PTE SZMSZ 13. számú melléklete, a Pécsi Tudományegyetem Doktori Szabályzata által előírt megalakulásáig, de legkésőbb 2019. december 31-ig folytatja tevékenységét. (3) A tudomány- és művészeti területi doktori tanácsok saját szabályzatának hatályba lépésekor jelen szabályzat hatályát veszti. 4

1. számú melléklet PTE MIK Kari Doktori és Habilitációs Tanács (KDHT) tagjainak aktuális összetétele Prof. Dr. Medvegy Gabriella, egyetemi tanár Prof. Dr. Katona Tamás János DSc, CSc habil, egyetemi tanár Prof. Dr. Bachmann Bálint DLA habil, egyetemi tanár Prof. Dr. Sisa József DSc, CSc habil, egyetemi tanár Prof. Dr. Balogh Balázs DLA egyetemi tanár BME Prof. Dr. Mezős Tamás DLA, PhD egyetemi tanár BME Hallgatói képviselő elnök tag tag tag külső tag külső tag tanácskozási jogú tag 5

2. számú melléklet A doktori fokozatszerzési eljárás és a doktori fokozat A doktori fokozat megszerzésének feltételei 1. (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdő doktoranduszok esetében a doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. (2) A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett és teljesítette a doktori képzés követelményeit. Amennyiben a doktorandusz a doktori képzés ideje alatt megkezdi a fokozatszerzési eljárást, a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is. (3) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel és annak elfogadásával indul meg. Nem utasítható el annak a jelentkezése, aki a Doktori Iskolában sikeresen befejezte a doktori képzést. A fokozatszerzési eljárás indításáról a Kari Doktori Tanács dönt. A kari hivatal a doktorjelöltről törzslapot állít ki. (4) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) jelen szabályzatban meghatározott kötelezettségek teljesítése, b) a doktori szigorlat eredményes letétele, c) két idegen nyelv - a tudományterület műveléséhez szükséges, - ismerete, valamint a nyelvtudás megfelelő igazolása, amely siket doktorjelölt esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet, d) önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal tudományos (PhD) fokozat vagy más módon, művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő bemutatása, e) tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása, értekezés, alkotás bemutatása, az eredmények nyilvános vitában történő sikeres megvédése, f) az illetékes kar által kiadott abszolutórium, amely igazolja az előírt 180 kreditpont, illetve 36 havi képzés teljesítését. Az abszolutóriumot a kar a feltételek teljesítésének az Adatbázisban történő ellenőrzését követően esetén hivatalból kiállítja az utolsó képzési félév végén. (5) A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, továbbá akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire ha jogszabály másként nem rendelkezik egyebekben a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 6

(6) A doktori képzésben és a doktorjelölti jogviszonyban az önálló tudományos munkásság bemutatása az Adatbázisban rögzített művekkel történik. (7) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszokra az alábbi szabályok vonatkoznak. (8) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése. (9) A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. (10) Az Egyetem annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki. (11) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése; b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a kari doktori szabályzatokban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet; c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása; d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. Az egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás 2. (1) A fokozatszerzésre történő felkészülés egyéni munkaprogram alapján is történhet. Az egyéni felkészülés célja, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló doktorjelölt személyiségéhez alakított mesterképzési program minél eredményesebben valósuljon meg. A munkaprogram a művészi, tudományos alkotómunkában teljesül. A munkaprogram a választott témában a programvezetővel és témavezetővel való rendszeres konzultációra jogosít. A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Az illetékes tudományterületi doktori tanács a doktori képzésbe ilyen módon bekapcsolódó személy esetében a doktori képzés követelményeinek teljesítését elismerheti. 7

(2) Az egyénileg felkészülő a fokozatszerzési eljárás megindítására és lefolytatására irányuló kérelmében kezdeményezheti a doktori fokozat megszerzését. Az egyénileg felkészülő a doktori fokozat megszerzésének kezdeményezése előtt véleményt kérhet a Doktori Iskola Tanácsától témájának és személyének addigi alkotói munkássága alapján való alkalmasságáról. Amennyiben a DIT a jelöltet a fokozatszerzésre alkalmasnak találja, 2 éven belül nem utasítható el a benyújtott mestermű vagy tudományos értekezés a téma vagy a személy alkalmatlansága címén. (3) A pályázathoz csatolni kell szakmai életrajzot, a korábbi, alkotómunkásság dokumentumait, a szakterület két kiemelkedő személyiségének ajánlását. (4) Az egyéni munkaprogram alapján doktori fokozatra felkészülő jelöltek képzési időtartamát a pályázat elfogadásakor - indokolt esetben kitérve a képzési kreditek részleges, vagy teljes elengedésére is - a DIT határozza meg. Nem kell egyéni munkaprogramot benyújtani annak a pályázónak, akinek művészi vagy tudományos teljesítményét kiemelt művészeti vagy tudományos díjjal ismerték el. (5) Az egyéni felkészülő doktorjelölt mellé a DIT - a Doktori Iskola programvezetői közül - konzulenst kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a jelölt felkészülését. (6) Az egyéni felkészülők esetében az 5. (4) bekezdés f) pontjában foglalt tanulmányi követelményt nem kell alkalmazni. (7) A 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdett doktori képzésekre az alábbi szabályok vonatkoznak: Egyéni felkészülők esetén a) a doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik; b) a doktori iskola működési szabályzatában kell meghatározni a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, illetve a felvételnek a feltételeit; c) a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén az Egyetem elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni. A fokozatszerzési eljárás megindítása 3. (1) A fokozatszerzési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet (és mellékleteit) a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsnak - a Doktori Iskola titkárságán beszerezhető űrlap felhasználásával - kell benyújtani egy példányban és digitálisan is. A Doktori Iskola titkársága a beérkező kérelmekről nyilvántartást vezet és a kérelmet alaki átvizsgálás után továbbítja a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elnökének. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, amennyiben a kérelem pótolható hiányosságban szenved, a pótlásra előírt határidővel felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. A határidő túllépése a doktori eljárásból való kizárást vonja maga után. 8

(2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az egyetemi oklevél hiteles másolata (külföldön szerzett oklevéllel az elismerésre - és esetleg honosításra - vonatkozó kérelem), b) az idegen nyelvű eljárás lefolytatásának engedélyezése iránti esetleges kérelem, c) a jelölt nyelvismeretét a jelen szabályzat 8. (1) bekezdés szerinti bizonyító dokumentumok, d) nyilatkozat, hogy jelöltnek két éven belül nem volt sikertelenül lezárt fokozatszerzési eljárása e) részletes szakmai önéletrajz f) az eljárási díj befizetését igazoló szelvény, g) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. (3) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel az Nftv. 45. (2) bekezdésben szabályozott esetekben meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. (4) A kérelem minden olyan nyelven benyújtható, amelyen, a Karon biztosíthatók a fokozatszerzés feltételei. Idegen nyelvek ismerete 4. (1) A 6. (2) c) pontjában előírt nyelvismeret igazolása történhet: a) az első idegen nyelvből (angol vagy német) szerzett legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsgával, illetve azzal egyenértékű bizonyítvánnyal b) az a) pontban meghatározott nyelvvizsga mellett az Egyetemre akkreditált nyelvvizsga központ által szervezett idegen nyelvi vizsgán szerzett, legalább "alapfokú" nyelvismeretet tanúsító igazolással, c) külföldön szerzett egyetemi diploma elismertetésével, valamint külföldi munkavégzés esetén a tevékenységről készült igazolással. (2) Határon túli magyar és külföldi doktoranduszoknál második nyelvként az anyaország - nem magyar - hivatalos nyelve elfogadható, amennyiben a doktorandusz diplomáját e nyelven szerezte, vagy ez irányú nyelvismeretét hitelt érdemlő módon igazolni tudja. (3) Külföldi doktoranduszoknál bármely olyan élő idegen nyelven szerzett oklevél igazolja a nyelvismeretet, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. A Mestermű (DLA fokozat megszerzéséhez) 5. (1) A DLA fokozat megszerzésének feltételeként elkészítendő mestermű önálló és eredeti, tervekben és kísérő értekezésben kellő részletességgel dokumentált, szakértők által elbírálható megvalósult építőművészeti alkotás, amely - műszaki értékei mellett - saját művészi értékkel rendelkezik és magas szintű mesterségbeli tudást bizonyít. 9

(2) A mestermű részei: a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő építőművészeti alkotás, b) kísérő értekezés, amely tartalmazza a jelölt szakmai önéletrajzát és szakmai hitvallását, a jelölt célkitűzéseit, új tudományos, művészeti eredményeit, szakirodalmi ismereteit, kutatási módszereit, c) a jelölt önálló építészeti munkásságának műjegyzéke, d) a jelölt nyilvános kiállításon bemutatható portfóliója. (3) A mestermű dokumentációját 3 példányban kell benyújtani (egy-egy példány a bírálóké, egy példány a Doktori Iskola példánya). A mesterművet papír alapon és digitális formában is be kell nyújtani. (4) Mesterműként benyújtható tervpályázaton díjazott, tervezett, vagy már megvalósított építőművészeti alkotás is. (5) A mesterművet, valamint a doktori értekezést a fokozatszerzési eljárást megelőzően a Kar szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységében vitára kell bocsátani. (6) A mestermű előzetes vitára bocsátását a DIT rendeli el. A mesterművet, valamint a műjegyzékben felsorolt alkotásokat, terveket a Doktori Iskola Tanácsának Kossuth-, Ybl-, vagy Steindl díjas tagjai minősítik. Doktori értekezés (PhD fokozat megszerzéséhez) 6. (1) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, művészeti alkotások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen. A doktori értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes. 8 (2) A doktori értekezés (továbbiakban: értekezés) a jelölt célkitűzéseit, új tudományos eredményeit, szakirodalmi ismereteit, kutatási módszereit bemutató, összefoglaló jellegű munka magyarul vagy a szakma által indokolt idegen nyelven. (3) Az értekezésben fel kell tüntetni a szerzőt, a doktori iskolát, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez tartalomjegyzék, magyar nyelvű összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Ez utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény, stb.) tartozhat. Amennyiben idegen nyelvű összefoglaló készül, annak nyelvét a doktori iskola határozza meg. (4) Az értekezést a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül a szakmailag illetékes doktori iskolánál kell 10

benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el. A fokozatszerzési eljárás lefolytatása A fokozatszerzésre irányuló kérelem elbírálása 7. (1) A fokozatszerzési eljárásra irányuló, formailag megfelelő kérelem előzetes szakmai elbírálására a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elnöke kijelöli a Kari Doktori és Habilitációs Tanács szakmailag legilletékesebb tagját. A kijelölt tag a kérelem és annak mellékletei áttanulmányozását követően javaslatot tesz a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsnak a fokozatszerzési eljárás megindítására, vagy a kérelem elutasítására. (2) Az eljárás megindításáról a Kari Doktori és Habilitációs Tanács titkos szavazással határoz. Az eljárás elindításának és lefolytatásának minimális feltétele, hogy a Doktori Iskola Tanácsának (DIT) tagjai mind a mesterművet, mind a műjegyzékben felsorolt alkotásokat összességében és külön-külön minősítsék titkos szavazással. Az elérhető maximális pontszám legalább kétharmada szükséges a mestermű, illetve az önálló építészi munkásságot dokumentáló műjegyzék elfogadásához. (3) A bírálóbizottság és a szigorlati bizottság összetételéről a DIT javaslata alapján Kari Doktori és Habilitációs Tanács titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt. A bírálóbizottság, valamint a szigorlati bizottság tagjait a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elnöke kéri fel. 8. (1) A fokozatszerzési eljárás megindítására irányuló kérelmet el kell utasítani, amennyiben: a) a külföldön szerzett oklevél elismerését az Oktatási Minisztérium megtagadta, b) a kérelmező addigi önálló művészeti alkotó munkássága nem éri el a DIT által szükségesnek ítélt mértéket, c) a kérelmező idegen nyelvből nem nyújtott be a jelen szabályzat 8. (1) bekezdésének megfelelő bizonyítványt, d) amennyiben a pályázó a kérelemhez nem csatolta a szabályzat 7. (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket, és a hiánypótlásra előírt határidő is eredménytelenül telt el, e) amennyiben a pályázó nem felel meg a fokozatszerzés jelen szabályzatban meghatározott feltételeinek. (2) Az indokolt elutasító döntést írásban közölni kell a jelölttel. Az (1) bekezdés b) pont alapján történt elutasítás esetén új kérelmet legalább 2 év eltelte után lehet benyújtani. A bírálóbizottság 9. (1) A Kari Doktori és Habilitációs Tanács a fokozatszerzési eljárás lefolytatására és a Kari Doktori és Habilitációs Tanács döntésének előkészítésére egy elnökből és két hivatalos bírálóból és kettő-négy tagból álló bírálóbizottságot kér fel. 11

(2) A két hivatalos bíráló, valamint a további tagok legalább harmada az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy. (3) A bírálóbizottság elnöke a mestermű, illetve a doktori értekezés témája szerinti szakterület egyetemi tanára, a bíráló bizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal (kandidátussal), vagy jelentős mester-illetve művészeti díjjal rendelkező személy. Nem lehet a bíráló bizottság tagja a jelölt témavezetője, mestertanára (4) A bíráló bizottság összetételével szemben a jelölt nyolc napon belül- kizárólag elfogultság vagy összeférhetetlenség esetén- a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsnál kifogást emelhet. A bírálati eljárás 10. (1) A két hivatalos bíráló a Kari Doktori és Habilitációs Tanács felkérésére két hónapon belül írásos bírálatot készít a mesterműről, illetve a doktori értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak nyilvános védésre tűzését. A bírálatok és a válaszok elkészülése után a mestermű, illetve a doktori értekezés nyilvános vitáját három hónapon belül meg kell szervezni. A mestermű, illetve a doktori értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a Kari Doktori és Habilitációs Tanács harmadik bírálót is felkér. Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén legkorábban két év elteltével nyújtható be új értekezés, új bírálati eljárásban. Ugyanabban a doktori témában új bírálati eljárás legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. (2) A bírálatban részletezni kell mestermű, illetve doktori értekezés tartalmi és formai erényeit, hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisekben ismertetett, a jelölt által elért új, saját tudományos eredmények elfogadhatók-e. A bírálóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy javasolják-e a mestermű, illetve doktori értekezés elfogadását és a doktori fokozat megítélését a jelöltnek. A bírálatban kérdéseket lehet intézni a jelölthöz. (3) A bírálatokat 3 példányban kell elkészíteni a Kari Doktori és Habilitációs Tanács számára, és a DIT-nak kell megküldeni. A bírálatra a jelölt írásban köteles válaszolni. A választ a DIThoz kell eljuttatnia. (4) Két támogató bírálat alapján a mestermű, illetve doktori értekezést 3 oktatási hónapon belül kell nyilvános vitára bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen írásban kézhez kapja, az azokban feltett kérdésekre legalább 15 nappal a nyilvános vita előtt írásban, a nyilvános vitán szóban válaszol. A Kar Dékáni Hivatala gondoskodik arról, hogy az értekezésbe, a bírálatokba és a válaszokba a bírálóbizottság tagjai betekintést nyerhessenek. A nyilvános vita időpontját és helyét a vitát megelőző legalább harminc nappal meg kell hirdetni. A nyilvános vitára a Kari Doktori és Habilitációs Tanács által kijelölt ötven főt meg kell hívni. A nyilvános vita időpontját és helyét a vita előtt egy héttel a Kar hirdetőtábláján és honlapján is meg kell hirdetni. 12

3. számú melléklet Útmutató a tudományos és művészeti alkotások értékeléséhez és a minimumkövetelmények megállapításához a habilitációs eljárásokban 1. Bevezetés Ez az útmutató jelöltek, előterjesztők és bírálók számára készült. Célja az, hogy - iránymutatást és önkontroll-lehetőséget nyújtson kérelmet benyújtók számára: ennek alapján ellenőrizni lehessen, hogy a publikációs tevékenység formálisan megfelel-e a minimum követelményeknek, - útmutatást adjon előterjesztők számára a minimumkövetelmények teljesítésének ellenőrzéséhez, továbbá - néhány szempontot szolgáltasson bírálók számára. Nyilvánvaló, hogy az alkotó és publikációs tevékenység nem értékelhető sommásan, különösen nem egyetlen, automatikusan generált számmal. Ezért az itt leírt minimumkövetelmények teljesítése szükséges a beadáshoz, de önmagában nem elégséges sem az eljárás megindításához, sem a fokozat odaítéléséhez. Az említett döntésekben minőséget értékelő szempontokat is figyelembe kell venni, vizsgálni kell a pályázat jellegétől függően-a teljes publikációs- és hivatkozási jegyzéket illetve a portfoliót. Az értékelő pontszám azonban hasznosan hozzájárulhat a komplex értékeléshez is. A publikációk kinyomtatott listára a jelölt rávezeti a %-os módosítások alapján járó pontokat, és a végén feltünteti a teljes pontszámot. 2. A pályázatok típusai A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon működő Breuer Marcell Doktori Iskolához a következő típusú habilitációs pályázatok nyújthatók be: 2.1 Pályázat építészeti alkotással A habilitáció elnyeréséért benyújtandó építészeti alkotás követelményei az építőművész szakterületen: Az építészeti alkotáson általában egy épületet, épületegyüttest és településrendezési tervet kell érteni, amelynek kialakítását a pályázó határozza meg, azaz ő tervezte illetve az alkotócsoport része volt. Az alkotást a pályázatban a leírás, a tervei és fényképei testesítik meg. Pályázni lehet a doktori fokozat (DLA) benyújtása után tervezett, magas művészeti színvonalú egyedi épülettel, vagy kiemelkedő jelentőségű pályázati munkássággal, épületegyüttessel, építészeti alkotással és településrendezési tervvel. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat építészeti alkotással" címet viseli. A pályázat szerves része az életművet bemutató teljes portfolió, publikációs jegyzék, valamint az alkotásokról és a pályázóról készült publikációk jegyzéke, amely külön kiemeli a doktori (DLA, PhD) fokozat benyújtása után készült munkákat. 13

A benyújtott anyagot a pályázó kiállítás formájában is bemutathatja. Építőművészeti témakörben lehetnek az épületek, épületegyüttesek új-építésűek, de lehetnek műemlék, műemlék-jellegű, ill. régi építésűek és településrendezési tervek: a) Az építészeti alkotás a pályázó önálló, művészi tevékenységének eredménye kell, hogy legyen. Építészeti alkotásnak minősülhet valamely részletmegoldás is, ha az művészeti szempontból újszerű, nagyobb jelentőségű, és a pályázó tervezte, illetve dolgozta ki. b) Pályázni csak megépült, vagy építés alatt lévő építmény terveivel lehet. Ez alól kivétel a kiemelkedő jelentőségű pályázatra készített terv, akkor is ha nem díjazták, de benyújtották, és mindenben eleget tett a kiírás követelményeinek. Ilyen esetben csatolni kell a kiírást is, amelyből ki kell tűnnie, hogy nem tartalmazott utalást az alkalmazott megoldásra. c) Pályázni lehet életművel is és kiemelkedő művészeti vagy tudományos munkássággal. Ez esetben nem csak a fentiekben definiált saját alkotás szerepelhet, de feltétel az, hogy a pályázó több évtizedes szakmai múltra tekintsen vissza tervezői, alkotó tevékenysége során, és több kiemelkedő alkotással rendelkezzen, és a létrehozás tervezésében, szervezésében vagy irányításában vett részt. A pályázatban ismertetni kell ezeket az építményeket, megjelölve, hogy a pályázónak milyen szerepe volt az alkotás létrehozásában. 2.2 Pályázat műszaki alkotással A habilitáció elnyeréséért benyújtandó műszaki alkotás követelményei az építészmérnöki szakterületen: Műszaki alkotáson általában építményt (létesítményt, eljárást, technológiai és egyéb eljárásokat, találmányokat) kell érteni, amelynek kialakítását a pályázó határozza meg, azaz ő tervezte. A műszaki alkotást a pályázatban a leírása, tervei és esetleg fényképei testesítik meg. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat műszaki alkotással" címet viseli. A pályázat szerves része a műszaki alkotások, publikációk és hivatkozások teljes jegyzéke, amely külön kiemeli a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után készült munkákat. A megoldás újszerűségét bizonyítja, ha szabadalmi oltalom védi. Az építményre adható pontszámnak a 3.3.2. alpont szerint legalább 6-nak kell lennie. Az eljárás lehet pl. építéstechnológia és menedzsmenti: az erre kapható pontszámnak ugyancsak el kell érnie a 6-ot. a) A műszaki alkotás a pályázó önálló tevékenységének eredménye kell, hogy legyen. Alkotásnak minősülhet valamely részletmegoldás is, ha az újszerű, nagyobb jelentőségű, és a pályázó tervezte, illetve dolgozta ki. b) Pályázni csak megépült vagy megvalósulás közeli, építmény terveivel lehet. Ez alól kivétel a kiemelkedő jelentőségű pályázatra készített terv, akkor is ha nem díjazták, de benyújtották, és mindenben eleget tett a kiírás követelményeinek. Ilyen esetben csatolni kell a kiírást is, amelyből ki kell tűnnie, hogy nem tartalmazott utalást az alkalmazott megoldásra. c) Pályázni lehet életművel is és kiemelkedő művészeti vagy tudományos munkássággal. Ez esetben nem csak a fentiekben definiált saját alkotás szerepelhet, de feltétel az, hogy a pályázó több évtizedes szakmai múltra tekintsen vissza alkotó tevékenysége során, vagy a létrehozás szervezésében vagy irányításában vett részt. A pályázatban ismertetni kell ezeket az építményeket, megjelölve, hogy a pályázónak milyen szerepe volt az alkotás létrehozásában. d) Pályázni lehet nagyobb jelentőségű létesítmény megvalósításának, kivitelezésének szervezésével és irányításával is. 14

2.3 Pályázat tudományos tézisekkel A habilitáció elnyeréséért benyújtandó tudományos tézisek követelményei az építészmérnöki szakterületen: A tudományos tézisek a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után elért új tudományos eredmények pontokba szedett, tételes megfogalmazásai. A pályázatnak meggyőző módon igazolnia kell a téziseket. Ennek módja lehet disszertáció-jellegű mű (80-100 oldal) benyújtása, vagy a publikációkra támaszkodó összefoglaló benyújtása. Utóbbi esetben elvárható, hogy az összefoglaló önmagában is érthető, zárt egészet alkosson, és jól áttekinthető, világos formában kell utalnia a felhasznált publikációkra, melyek ekkor szintén a pályázati anyag szerves részét képezik. Az összefoglaló jellegű munka terjedelme kisebb (40-60 oldal) és nem tartalmaz annyi részletet, mint a disszertáció jellegű pályázat. Az összefoglaló jellegű pályamű elsősorban lektorált publikációkra támaszkodjék. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat tudományos tézisekkel" címet viseli. A pályázat szerves része a teljes publikációs- és hivatkozottság jegyzék, amely külön kiemeli a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után készült munkákat. A tudományos tézisek az építészmérnöki szakterülethez kapcsolódnak, foglalkozhatnak történeti és modern anyagtani, méretezés-elméleti, valamint szerkezettani kérdésekkel, településrendezéssel és menedzsmenttel. A tudományos tézisek ismertetését a szokásos formában kell elkészíteni, a következő beosztásban: (1) A kutatás előzményei (2) Az alkalmazott vizsgálati módszerek, eljárások (3) A tudományos tézisek bemutatása (4) A tudományos tézisekhez kapcsolódó saját publikációk felsorolása 3. Minimumkövetelmények 3.1 A minimumkövetelmények célja és ellenőrzésük rendje A minimumkövetelmények célja kettős: egyrészt a jelöltek számára támpontot nyújtanak, arra, hogy mi az a legkisebb mértékű alkotó és/vagy publikációs tevékenység, amelynek elérése előtt általában nem érdemes habilitációs eljárást kezdeményezni; másrészt tájékoztató küszöbszintet ad az előterjesztők számára, mely alatt általában nem javasolhatják habilitációs eljárás megindítását. A habilitáció megindítására és odaítélésére vonatkozó döntésben a publikációs és alkotó tevékenység mértéke (mennyisége) mellett ennek minősége is döntő szerepet játszik. A minimumkövetelmények teljesítését az előterjesztő (és az előterjesztés alapján a Kari Doktori és Habilitációs Tanács) a beadott anyagok alapján ellenőrzi. Ha a minimumkövetelmények nem teljesülnek, a benyújtott kérelmet a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elutasítja. A minimumkövetelmények ebben a formában a nyilvános anyagokra vonatkoznak, a részben vagy egészében titkosított anyagokra írásban készültekre, vagy alkotásokra - alapozott kérelmet különleges eljárás keretében kell megvizsgálni. A minimumkövetelmények nem teljesítése miatt elutasított kérelem esetén a befizetett teljes habilitációs eljárási díjnak és a kezelési díjnak a különbözetét az egyetem visszafizeti. Teljesített minimumkövetelmények esetén a vizsgálat az eljárás része, és külön díja nincs. 15

3.2 A minimumkövetelmények felsorolása Az MTA doktora, Tudomány Doktora címmel, rendelkező, Kossuth-, Széchenyi díjjal kitüntetett pályázók esetében a minimumkövetelményeket, valamint a tudományos (alkotó, szakmai) teljesítményt és szakismeretet bizonyítottnak kell tekinteni. Ez esetben igazoló okiratot kell mellékelni. Általános szabály, hogy tudományos tézisekkel és műszaki alkotással való pályázás esetén teljesíteni kell legalább a PhD-ra vonatkozó a pályázat beadásakor érvényes követelményeket; az építészeti alkotással pályázás esetén pedig legalább a DLA-ra vonatkozó a pályázat beadásakor érvényes követelményeket. 3.2.1 Építészeti alkotással pályázók (lásd 2.1 pont) Az előírt össz-pontszám 100, annak legalább 75 pont az építészeti alkotótevékenységet leíró jegyzékből (3.3.1 alpont) szerzendő meg. Publikációkkal legalább 15 pontot kell, de legfeljebb 25 pontot lehet megszerezni. (3.3.3. alpont). Az építészeti alkotótevékenység pontozására megadott öt kategória (3.3.1/a-e) közül egyikben sem lehet az össz-pontszám felénél többet beszámítani. 3.2.2 Műszaki alkotással pályázók (lásd 2.2 pont) Az előírt össz-pontszám 100, ebből legalább 75 pontot műszaki alkotásokkal kell megszerezni (3.3.2. alpont), legalább 25 pontot publikációkkal kell megszerezni (3.3.3. alpont). 3.2.3 Tudományos tézisekkel pályázók (lásd 2.3 pont) - Az előírt minimális össz-pontszám: 100, amelyből legalább 75 pont publikációval szerzendő meg (3.3.3. alpont), legfeljebb 25 pont műszaki alkotással szerezhető meg (3.3.2. alpont). 3.3 A minimumkövetelményekhez szükséges pontszámok megállapítása 3.3.1 Az építészeti alkotások pontozása a) Szakmai díjak Külföldi szakmai díj 15 Steindl Imre-díj 40 Ybl-díj 30 Pro Architectura-díj 20 Szent-Györgyi Albert-díj 20 Prima díj 20 Junior Príma díj 20 Kós Károly-díj 15 Budapest Építészeti Nívódíja 10 Év Háza fődíja 10 Egyéb díjak esetében egyéni elbírálású pontszám is figyelembe vehető b) Megépült alkotásról megjelent recenzió idegen nyelvű szaklapban 12 magyar építészeti testület által működtetett szaklapban, vagy más építészeti szaklapnak minősített folyóiratban 10 16

c) Pályázatokon elért eredmények Nemzetközi pályázaton nyert díj 20 megvétel 15 Hazai, országos pályázaton nyert díj 10 megvétel 8 Hazai, egyéb pályázaton díj vagy megvétel 10 d) Kiállítások Külföldi kiállításon való részvétel 8 Külföldi egyéni kiállítás 10 Hazai egyéni kiállítás 10 Hazai kiállításon való részvétel 6 e) Az építészről megjelent publikációk Idegen nyelvű könyv 15 folyóiratcikk 10 Magyar nyelvű könyv 10 folyóiratcikk 5 3.3.2 A műszaki alkotások pontozása A megvalósult tervek pontszáma 1-től 15-ig terjedhet. Alkotással pályázók számára fokozottan ajánlott, hogy kontroll céljából anyagiakat előzetesen nyújtsák be (lásd 3.1. alpont). A pontozás 1-15 a szakmai kvalitás és esztétikum függvényében a bíráló bizottság határozza meg. A meg nem valósult tervnél a terv szakmai esztétikumától függően 1-12 pont. A végleges pontszámot a szakmai bíráló bizottság szabja meg. 3.3.3 A publikációk pontozása A pontozás alapját a pályázó az MTMT-ben rögzített publikációnak az MTA VI. osztálya adott tudományágra meghatározott MTA doktori publikációs követelményei szerinti kiértékelése képezi (). A minimumkövetelmények teljesülésének ellenőrzésekor csak azok a publikációk és hivatkozások vehetők figyelembe, melyek az eljárás megindítása előtt az előírt határidőig az MTMT-be kerültek, az MTMT pedig ellenőrizte, illetve jóváhagyta őket. A hibitusvizsgálat követelménye, hogy a pályázó érje el a publikációs tevékenységet jellemző Q értékszám minimumát, az idézettségét jellemző, hivatkozásaival mért I értékszám minimumát, a sajátos, tételes publikációs elvárásokat. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya az egyes tudományágakat csoportosítva a Qmin értékre négy értéket ad meg, úgymint A B Ép. Qmin 12 16 9 az idézettség minimumát, Imin tekintve pedig a a hivatkozások számára az alábbiakat 17

A B Ép. Imin 90 200 30 Építőmérnöki tudományok Építészmérnöki tudományok Villamosmérnöki tudományok Informatikai tudományok Gépészeti tudományok A A vagy Ép. B C A Publikációs tevékenységével 100 pontot ér el az a pályázó, aki teljesíti a fenti Qmin 50%-át és az Imin 50 %-át, azaz a habilitációs minimum Qhabmin= 0,5 Qmin Ihabmin= 0,5 Imin Ezt a pontszámot kell kiindulási alapként kezelni a 3.2. fejezetben meghatározott, pályázattípusonként differenciált minimális publikációs követelmények kiszámításánál: 1. A művészeti/építészeti alkotással pályázók esetén a 3.2.1. alpont szerint bizonyítandó 25 publikációs pontszám a fenti Qhabmin és az Ihabmin egy negyedével érhető el. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. 2. A műszaki alkotással pályázók esetén a 3.2.2. alpont szerint bizonyítandó 35 publikációs pontszám a fenti Qhabmin és az Ihabmin 35%-val érhető el. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. 3. A tudományos tevékenység/publikációk alapján pályázók esetén a 3.3.3. alpont szerint bizonyítandó a 100 pont, azaz a fenti Qhabmin és az Ihabmin habilitációs minimum teljesülése. Megengedett a publikációk alapján a minimum 75 pont elérése, ha 25 pont műszaki alkotással bizonyított, amely utóbbi pontszám meghatározása, elbírálása a 4.3.2. fejezet alattiak szerint történik. A publikációkkal a 75 pontot az a pályázó éri el, aki a fenti Qhabmin és az Ihabmin 75%-át tudja igazolni. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. Egyéb mérlegelési szempontok: 1. A magyar állampolgároknak legyen magyar nyelvű közleménye. 2. Egy PhD-t (DLA-t) szerzett doktorandusz egy egyszerzős cikket vált ki. A végzett doktoranduszok hivatalos létszámát a doktori.hu adatbázis tartalmazza. 3. Az építész, építőművész kategóriában a hazai és nemzetközi folyóiratok kritikái, elemzései és bemutatásai is elfogadhatók idézetnek. 4. Beszámítható minden nyomtatásban, illetve ISBN számmal rendelkező adathordozón kiadott tudományos közleményben, vagy disszertációban megjelent (kivéve, ha a hivatkozó disszertációnak a jelölt volt a témavezetője) független hivatkozás. Ha egy mű a kérelmező több cikkére is hivatkozik, akkor az több hivatkozásnak számít. 18