GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (1998) A biztosítási szerződésre a Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) is vonatkoznak. I. Biztosított vagyontárgyak (1) A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett üzemi területen a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre történő áthelyezés miatt, vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak. Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll. (2) Alapzatok és falazatok csak akkor biztosítottak, ha a szerződő felek erről külön megállapodtak. (3) A biztosítási védelem nem terjed ki: a) semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fűrészlapok, vágószerszámok, sziták, szűrők, kövek, bélyegek, malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai, továbbá kovácsológépek esősúlya és üllője, stb., b) kerékabroncsokra, kefékre, hevederekre, láncokra, szíjakra, tömlőkre, kötelekre, szállítószalagokra, hengerbevonatokra, gumi-, textil-, és műanyag burkolatokra, bevonatokra, bélésekre, betétekre, lánctalpas járművek lánctagjaira, vezetőkerekeire és görgőire, tűzterek falazataira és kemencék béléseire, c) semmiféle üzemi segédanyagra, mint pl. motorhajtóanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok, kenőanyagok, szigetelés vagy erőátvitel célját szolgáló olaj, stb. II. Biztosított veszélyek és károk (1) A Biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése esetén, ha azok oka: a) a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása, b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek is be, c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, (a hibák megszüntetésének költségei azonban nem biztosítottak, csak a gépen belüli következményi károk) d) centrifugális erő következtében való szétrepedés, e) gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány, f) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai, g) túlnyomás, kivéve a robbanást (lásd (2) bekezdés a) pont), h) mérő-, szabályozó vagy biztonsági berendezések meghibásodása, i) jégzajlás, vihar, fagy közvetlen hatásai, k) külső események mechanikus hatásai (kivéve a II. fejezet (2) bekezdésében foglaltakat). (2) A biztosítási védelem - a kár bekövetkezésének közvetlen kiváltó okától függetlenül - nem terjed ki olyan károkra, amelyek a) tűz, villámcsapás, robbanás - a fogalom meghatározásokat a Tűz-, a Vezetékesvíz-, és a Viharbiztosítás Feltételei (1996) I/A. fejezete tartalmazza, - valamint az ilyen események 1

során és után szükséges oltás és lebontás, továbbá betöréses lopás és rablás - a fogalom meghatározásokat a Betöréses Lopás Biztosítási Feltételek (1996) I. fejezete tartalmazza, - következtében keletkeznek, b) atomenergia, ionizáló sugárzás, bármilyen jellegű természeti katasztrófa, bármilyen jellegű háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború, üzemen belüli zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás, hadijog, rendkívüli állapot, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, robbanóanyag hatása, vis major, továbbá földrendés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás hatásával egyidejűleg keletkeznek, kivéve, ha Ön bizonyítja, hogy a kár ezekkel az eseményekkel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben, c) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok következményei, amelyekről Önnek vagy az üzeme felelős vezetőinek tudomása volt vagy tudomása kellett volna, hogy legyen, d) a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek, e) az Ön vagy az üzeme felelős vezetői szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztásaira vezethetők vissza, f) bizonyíthatóan tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más lerakódás hatásának tudhatók be, g) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembehelyezés miatt következnek be. (3) A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót (pl.: termékforgalmazót, külső karbantartó vagy javító szervezetet) terheli. III. Biztosítási érték, biztosítási díj (1) A biztosítási érték a biztosított vagyontárgyaknak a kárnapon érvényes új értéke, azaz újonnan való beszerzésük költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), a vám és a szerelés költségeit (árengedmény, mint pl. mennyiségi engedmény stb. nélkül). (2) A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyak új értéke. IV. Az Ön kötelezettségei a káresemény bekövetkezése előtt (1) Ön személyesen, vagy az üzeme felelős vezetőin keresztül köteles gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan karbantartsák és ne terheljék tartósan és / vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. (2) Ön köteles a Biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe. (3) Ha Ön ezen kötelezettségeit nem teljesíti, akkor a Biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be. V. Az Ön kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor (1) Az Ön kötelezettségei olyan kár esetén, amelyért kártérítést követel: 2

a) Gondoskodnia kell a kárelhárításról és kárenyhítésről és ennek érdekében a Biztósítóhoz kell fordulnia és amennyiben a Biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. b) A kárt haladéktalanul, legkésőbb annak tudomására jutásától számított kettő munkanapon belül írásban jelentenie kell a Biztósítónak. A bejelentési határidő betartása szempontjából a bejelentés feladásának időpontja a mérvadó. c) Engedélyezni kell a Biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, köteles a Biztosító kérésére a jegyzőkönyv felvételéhez szükséges minden felvilágosítást megadni vagy írásban közölni és minden, a Biztosító által igényelt bizonylatot mellékelni. (2) A biztosítási esemény bekövetkezésekor Ön köteles a kár által előidézett állapotot a Biztosító megbízottjának szemléjéig változatlanul megőrizni, kivéve, a) ha a változtatás a további károk megelőzéséhez, a balesetveszély elhárításához, vagy hatósági rendelkezés miatt szükséges, b) ha a változtatás az üzem működéséhez feltétlenül szükséges, c) ha a Biztosító a szemlétől írásbeli nyilatkozatban kimondottan eltekint, d) ha a szemlére a kárbejelentésnek a Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 5 munkanapon belül nem kerül sor. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. (3) Ön a kárrendezés során köteles minden írásbeli és szóbeli adatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni a Biztosítónak. (4) A Biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be, ha Ön a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a Biztosítót terhelő kártérítési összegnek a pontos megállapítása. (5) Fenti kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a Biztosító kárfizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a Biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés (a) pontjában foglalt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a Biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kár nagysága a kötelezettségek kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető. VI. Kárkifizetés (1) Ön minden káreseménynél a biztosítási szerződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli (figyelembevéve a Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) VI. fejezetében foglaltakat). Abban az esetben, ha egy káresemény során ugyanazon biztosított kockázat következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tartozó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kárkifizetéskor levonásra. (2) A kártérítés az alábbiak szerint történik: a) Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása (javítható kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. Csak külön megállapodás alapján téríti a biztosító a mentési és légifuvar többletköltségeket. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek Önt terhelik. Ugyancsak Önt terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei (lásd II. fejezet (2) bekezdés g) pont). 3

b) Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése esetén annak közvetlenül a kárt megelőzően meglévő avult éréke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. Ön köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értékét. Egy károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értéke a vagyontárgy kárkori új értékéből lineáris avultatással került meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Ha egy tétel alatt több összetartozó gép van biztosítva és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a Biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült gépek külön tételekként lettek volna biztosítva. Összetartozó vagyontárgyaknál a Biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek. VII. Szakértői eljárás A Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) IX. fejezetének kiegészítése: A kárszakértői szakvéleménynek a kár nagyságának részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább: a) a kár keletkezésének megállapított vagy feltételezett okát és annak terjedelmét, b) a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában, c) a károsodott vagyontárgy avult értékét közvetlenül a káresemény előtt, d) javítható kár esetén a cserélendő részek értékét közvetlenül a káresemény előtt (lásd VI. fejezet (2) bekezdés a) pont), e) a javítás utáni esetleges értéknövekedést, f) a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításhoz vagy más célból történő felhasználhatóságuk figyelembevételével. VIII. A biztosítási összeg változása a kárkifizetés után A káresemény bekövetkezése után a károsodott vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg javítható kár esetén (lásd VI. fejezet (2) bekezdés a) pont) a káresemény napjától az adott biztosítási időszak hátralevő részére vonatkozóan a kárkifizetés alapjául szolgáló javítási költségek (alulbiztosítás esetén arányos) összegével csökken. Ez alól kivételt képez az az eset, ha Ön - a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint -, még az ugyanabban a vagyontárgyban keletkező újabb kár bekövetkezése előtt a biztosítási összeg eredeti összegre való emelésének megfelelő, az adott biztosítási időszak végéig járó időarányos biztosítási díjat befizeti. Amennyiben Ön a következtő biztosítási időszakra a díjat teljes egészében tovább fizeti, úgy ettől kezdődően a biztosítási összeg ismét az eredeti értékre szól. Teljes megsemmisülés esetén (lásd VI. fejezet (2) bekezdés b) pont) a megsemmisült vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás a rájuk eső biztosítási összeggel együtt a részarányos díj visszatérítése nélkül megszűnik. IX. Kiegészítő rendelkezések (1) Elektronikus vezérlésű gépek 4

Eltérően a Géptörésbiztosítás Feltételei (1998) II. fejezet (1) bekezdésétől, illetve kiegészítve a II. fejezet (2) és I. fejezet (3) bekezdését, az elektronikus adatrögzítő-, szabályozó-, és vezérlőberendezésekre a következő megállapodás érvényes. a) Egy előre nem látható és hirtelen fellépő sérülés vagy megsemmisülés csak akkor térítésköteles, ha Ön bizonyítja, hogy a II. fejezet szerinti biztosított veszélyek kívülről hatottak az elektronikus berendezésekre. A biztosított gép egyéb részeiben az elektronikus berendezés sérüléséből vagy megsemmisüléséből keletkezett következményi károk kifizetésre kerülnek. b) Beépített adathordozók az a) pont szerint biztosítottak, a rajtuk tárolt adatok és információk azonban nem. Külső adathordozókra valamint a rajtuk tárolt adatokra és információkra nem vonatkozik a biztosítási védelem. (2) Mozgatható és önjáró gépek A kötött pályán (sínen) mozgó daruk kivételével nem terjed ki a biztosítási védelem a biztosított mozgatható és önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatestleszakadás, valamint lecsúszás, lezuhanás, bányaomlás, víz- és hordalékhomok betörés folytán bekövetkező károkra, még abban az esetben sem, ha a Géptörésbiztosítás Feltételei (1998) II. fejezet (1) bekezdésében felsorolt okokból következtek be. (3) Kárkifizetés Eltérően a Géptörésbiztosítás Feltételei (1998) VI. fejezet (2) bekezdés a) pontjától, röntgen-, egyenirányító-, elektron- és katódsugárcsövek, villamos világító-, sugárzó- és fűtőelemek, valamint olaj- és gázüzemű berendezések égőfejfúvókái, továbbá belsőégésű motorok hengerfejei, hengerbetétei, dugattyúi és dugattyúfenekei károsodása esetén a kártérítési összeg megállapításánál a Biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más okok miatti értékcsökkenést. A belsőégésű motorok fenti alkatrészeinek az avulása (leírása) évenként 10%, maximum 80%. (4) Lecserélt részek értékcsökkenése Kiegészítve a Géptörésbiztosítás Feltételei (1998) VI. fejezet (2) bekezdését, a káresemény miatt lecserélendő részek értékcsökkenésének megállapításánál a Biztosító a lecserélt részek teljesen beszerelt állapotban meglévő értékét veszi alapul. 5