ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Solymosi József DSc: Nukleáris biztonság, az atomfegyver és a radiológiai fegyver Budapest, 2011. november 29.
Az előadás vázlata A nukleáris energia hasznosítása - atomfegyverek, - atomerőművek Atomerőművek biztonsága A radiológiai fegyver (piszkos bomba) Nukleárisbaleset elhárítás
Mióta van radioaktivitás? Peter Paul Rubens Ádám és Éva a paradicsomban
Mióta kell félnünk a radioaktivitástól? Hirosima? Nagasaki? Csernobil? Fukusima? NEM, 1896. Becquerel!!!
Mi a radioaktivitás alapja? Mi a nukleáris energia? Az atomok felépítése
IZOTÓPOK
IZOTÓPOK, RADIOIZOTÓPOK Radioizotópok Radioaktivitás Aktivitáscsökkenés, felezési idő Radioaktív bomlási módok: Alfa-bomlás Béta-bomlás Gamma-bomlás Neutron-kibocsátás Sugárvédelem
Kémiai kötés: elektronhéj
AZ ATOMMAGOK KÖTÉSI ENERGIÁJA A tömegdfektus Einstein: E = m x c 2
Az atommagok tömege
Az egy nukleonra eső fajlagos kötési energia
MAGHASADÁS (Otto Hahn és Fritz Strassmann 1939): 235 U n 236 U 3n 90 Kr 143 Ba A maghasadáskor felszabaduló energia mintegy 200 MeV A természetes uránnak csak 0.71%-a 235-ös izotóp, a többi 238-as Az atomerőműnek 2-4%-os kell, a fegyvergyártáshoz meg 90%.
A 235-U hasadvány-termékei: a kumulatív hasadási hozam Hozam 1.0 0.01 80 100 140 160 Tömegszám
LÁNCREAKCIÓ k - sokszorozási tényező: k szekunder neutronok száma primer neutronok száma
MAGEGYESÜLÉS-FÚZIÓ Trícium Hélium Fúzió Deutérium neutron
Az egy nukleonra eső fajlagos kötési energia
Nukleáris fegyverek típusai I. A robbanás mechanizmusa szerint: Egyfázisú (Maghasadás) Kétfázisú (Maghasadás Magegyesülés) Háromfázisú (Maghasadás Magegyesülés Maghasadás)
EGYFÁZISÚ ATOMBOMBA PUSKA TÍPUS (GUN-TYPE) LITTLE BOY 235 U Hasadóanyag Detonátor Normál töltet
LITTLE BOY HIROSIMA 20 KT
EGYFÁZISÚ ATOMBOMBA IMPLÓZIÓS TÍPUS FAT MAN 239 Pu 238 U Plutónium Normál töltet Neutron forrás
FAT MAN NAGASAKI-20 KT
MAGEGYESÜLÉS-FÚZIÓ Trícium Hélium Fúzió Deutérium neutron
A KÉTFÁZISÚ ATOMBOMBA A TELLER-ULAM HIDROGÉN BOMBA MIKE 10.4 MT Robbanó szer Be 239 Pu 238 U Polisztirol Foton abszorber Tokozás (Al) Pb burok 238 U kapszula 6 Litium deuterid Plutónium dugó I. fázis II. fázis
A HÁROMFÁZISÚ ATOMBOMBA Berillium neutron reflektor 238 U neutron reflektor é s forr á s Fázis III F ú zi ó s anyag F á zis I. Fázis II 238 U neutron forr á s Sztirof ó m L í tium - deuterid 238 U
A nukleáris fegyverek tömegpusztító hatásai Lökőhullám Fény és hősugárzás Áthatoló sugárzások (X,, n) Radioaktív szennyezés
Nukleáris arzenál Ország 1945 1955 1965 1975 1985 1995 2000 USA 2 2,280 32,400 28,100 23,500 14,000 10,500 Oroszország /Szovjetúnió Egyesült Királyság 0 200 6,300 23,500 44,000 28,000 20,000 0 10 310 350 300 300 185 Franciaország 0 0 32 188 359 500 450 Kína 0 0 5 185 426 400 450 Összesen 2 2,490 39,047 52,323 68,585 43,200 31,535
Nukleáris robbantások Ország 1945-49 1950-59 1960-69 1970-79 1980-89 1990-99 Összes USA 6 188 428 232 155 21 1,030 Oroszország /Szovjetúnió Egyesült Királyság 1 82 232 227 172 1 715 0 21 5 5 12 2 45 Franciaország 0 0 31 69 92 18 210 Kína 0 0 10 16 7 10 43 India 0 0 0 1 0 6 7 Pakistan 0 0 0 0 0 6 6 Összesen 7 291 706 550 438 64 2,056
Kísérleti atomrobbantások száma 1945-1998 között, évenkénti bontásban http://en.wikipedia.org/wiki/nuclear_test (letöltés: 2009.03.07.)
Nukleáris biztonság Kölcsönös elrettentés fegyverkezési hajsza Nemzetközi egyezmények Atomsorompó Egyezmény (NPT) 1968 Teljeskörű Atomcsend Egyezmény (CTBT) 1996 Nemzetközi mérőhálózat kiépítése szeizmikus, hidroakusztikus, infrahang, radioanalitikai mérőmódszereket egyesítő rendszer
Az Atomsorompó szerződés I. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszaka 1968. június 12-én határozta el és 1968. július 1-jén Moszkvában, Washingtonban és Londonban került aláírásra. Célja a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozása volt.
Az Atomsorompó szerződés II. A szerződésben a nukleáris fegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem adnak át nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem engedik át az ellenőrzést az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek felett. Továbbá semmilyen módon nem segítenek, bátorítanak, vagy ösztönöznek nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot nukleáris fegyver vagy egyéb nukleáris robbanószerkezet előállítására vagy más módon történő megszerzésére, sem pedig az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek fölötti ellenőrzés megszerzésére.
Az Atomsorompó szerződés III. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok kötelezik magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogadnak el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem vállalják ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek ellenőrzését; hogy nem állítanak elő és más módon sem szereznek nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, és hogy nem kérnek és nem fogadnak el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához.
A nukleáris biztosítékok rendszere I. Teljes körű biztosítéki egyezmény (comprehensive safeguards agreement) Az Atomsorompó Szerződés végrehajtásának biztosítékaként a részes államok nukleáris tevékenységüket nemzetközi ellenőrzés alá helyezték és erről egyenként, vagy más államokkal közösen egyezményt kötöttek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). Az aláíró országok a NAÜ ellenőrzése alá helyezik az ország területén végzett békés célú nukleáris tevékenységben felhasznált nukleáris anyagokat (urán, plutónium, tórium).
A nukleáris biztosítékok rendszere II. Kiegészítő jegyzőkönyv a NAÜ meglévő ellenőrzési rendszere csak a bejelentett nukleáris tevékenységek ellenőrzésére összpontosít kidolgozásra került a Kiegészítő Jegyzőkönyv modell-szövege, amelyet a NAÜ Kormányzótanácsa 1997. májusában fogadott el a NAÜ fel tudja tárni a be nem jelentett nukleáris anyagokat és tevékenységeket is.
A nukleáris biztosítékok rendszere III. Integrált biztosítéki rendszer A teljes körű biztosítéki rendszer és a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti rendszer intézkedéseinek ötvözése eredményeként jön létre az úgynevezett integrált biztosítéki rendszer. Az integrált biztosítéki rendszer célja egy hatékony és erős ellenőrzési rendszer alkalmazása.
A nukleáris biztosítékok rendszere IV. Az Európai Unió biztosítéki rendszere Az Európai Unió jogrendjében az Atomsorompó Szerződéshez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének alapját a tagország, az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közötti biztosítéki egyezmény, valamint az egyezményhez kapcsolódó Kiegészítő Jegyzőkönyv képezi.
A nukleáris biztosítékok rendszere V. Nukleáris biztosítékok rendszere Magyarországon Magyarország 1968-ban írta alá az Atomsorompó Szerződést Az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítése, a nukleáris anyagok központi nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a nemzetközi ellenőrzés feltételeinek biztosítása az Országos Atomenergia Hivatal feladata. A Kiegészítő Jegyzőkönyvet 1998-ban írtuk alá 2004. novemberében a NAÜ által elvégzett átfogó ellenőrzést követően, az atomerőművet üzemeltető országok közül elsőként Magyarországon került bevezetésre integrált biztosítéki rendszer.
A Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG ) Az Atomsorompó Egyezmény három alapvető pilléren nyugszik: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásán (non-proliferáció), a meglévő nukleáris fegyverek leszerelésén és a nukleáris energia békés célra történő felhasználása jogán.
Az NSG irányelvei I. Az "1. rész" kifejezetten a nukleáris felhasználásra tervezett vagy gyártott termékek exportját szabályozza: 1. a nukleáris anyagok, 2. a nukleáris reaktorok és azok berendezései, 3. a nukleáris reaktorokhoz szállított nem-nukleáris anyagok, 4. a nukleáris anyagok újrafeldolgozására, dúsítására és konverziójára, valamint a nukleáris üzemanyag és nehézvíz előállítására szolgáló üzemek és berendezések, valamint 5. a fenti tételekkel kapcsolatos technológiák.
Az NSG irányelvei II. Az NSG irányelveinek második csomagja, a "2. rész" a nukleáris kettős felhasználású termékek és technológiák exportját szabályozza. Ezek olyan termékek, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak valamilyen biztosítéki ellenőrzés nélküli üzemanyagciklus kialakításához, illetve nukleáris robbanószerkezet előállításához, de nem-nukleáris felhasználásuk is van.
A nonproliferációs rendszer Nagyhatalmak: Többiek: Nem adják át a fegyvert Átadják a békés célú technológiát Leszerelik a nukleáris arzenált Nem fejlesztenek, vásárolnak saját fegyvert Alávetik magukat a NAÜ ellenőrzésének: Nyilvántartás, leltár ellenőrzése Export ellenőrzési rendszer: önkéntes, lukacsos
A rendszer eredményei 2000-tól határozatlan idejű az Atomsorompó szerződés 1960-ban 23 államban volt program, ma csak 8(?)-nak van atomfegyvere és 2 törekszik rá A Kiegészítő jegyzőkönyv hatékony ellenőrzést tesz lehetővé Váratlan ellenőrzés bárhol Mintavétel a tevékenység felderítésére A szovjet utódállamok lemondtak az atomfegyverekről Líbia felfedte programját Megkezdődött a leszerelés az atomhatalmaknál Békés célú alkalmazások Részleges és teljes atomcsend egyezmények USA - Oroszország START szerződés: újabb 30% csökkentés!!!
A rendszer hibái Nem teljeskörű Nem zár ki bizonyos technológiákat: Urán dúsítás, plutónium előállítás reaktorokban Fekete piac működhet (Khan hálózata, centrifuga kereskedelem) Észak Korea programja, atomkísérlete Irán, Líbia titkos programjai Megengedő, elnéző (India, Pakisztán, Izrael/?/)
A rendszer fejlesztése Kötelező legyen a Kiegészítő jegyzőkönyv: Váratlan ellenőrzés bárhol Mintavétel a tevékenység felderítésére Nemzetközileg ellenőrzött üzemanyag ciklus: Urán készletezés Dúsítás Újrafeldolgozás Végleges elhelyezés
A nukleáris terrorizmus Atomfegyver lehetséges alkalmazása: állam terrorszervezet Nukleáris létesítmény megtámadása NATO Prágai csúcsértekezlete 2002: Az ABC helyett: CBRN Radiológiai fegyver: hatása: kontamináció Nukleáris Terrorizmussal Kapcsolatos Cselekmények Betiltására Vonatkozó Nemzetközi Egyezmény 2005
A radiológiai fegyver piszkos bomba NATO Prágai csúcsértekezlete: Az ABC helyett: CBRN Radiológiai fegyver: Hagyományos robbanó + radioaktív töltet Hatása: kontamináció
Alfa-sugárzóval elkövetett piszkos bomba támadás következményei és azok felszámolása Molnár Kolos 1 Vincze Árpád 2 Solymosi József 3 1 Európai Bizottság Energia és Közlekedési Főigazgatóság 2 Országos Atomenergia Hivatal 3 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 48
Bevezetés Piszkos bomba: radiológiai diszperziós eszköz Tömegpusztító fegyverek (NBC NBCR) Hasonlóságok a vegyi és biológiai fegyverekkel (toxicitás; terjedés, lassú, de visszafordíthatatlan hatás stb.) 49
Alfa-sugárzók izotóp felezési idő/év energia/ kev toxicitás vegyületek mentességi aktivitás/bq mentességi aktivitás koncentráció/bqg-1 Po-210 0,378 5 407 Ra-226 1 602 4 871 U-235 U-238 nagyon erős nagyon erős 700 millió 4 679 gyenge halogenid, oxid, hidrid 10 000 10 halogenid, oxid halogenid, oxid, nitrát, karbonát, hidrid, nitrid, karbid 10 000 10 10 000 10 4,5 milliárd 4 270 gyenge 10 000 10 Pu-239 24 100 5 245 Am-241 432,2 5 638 Cm-244 18,1 5 902 nagyon erős nagyon erős nagyon erős halogenid, oxid, nitrát, karbonát 10 000 1 halogenid, oxid, nitrát, karbonát, hidroxid 10 000 1 halogenid, oxid 10 000 10 50
Az alfa-sugárzók előnyei Nehézen detektálhatók Inkorporáció esetén súlyos élettani hatások (rendkívül erős ionizáló képesség, radiotoxicitás) inkorporáció detektálá s elérhetőség ionizáló képesség oldhatóság radiotoxicitás 51
Po-210 Fajlagos aktivitás: 166 TBq/g Radiotoxicitás: tápcsatornában felszívódva: 0,51µSv/Bq belélegezve: 2,5 µsv/bq Egészségügyi határértéke levegőben: 4,46 femtogramm/m 3 Kötelező nyilvántartásba vétel > 16 Ci Ára: 36-72 $ (18,5 MBq statikus elektromosság mentesítők) 52
A robbantás következményei 1. Kontamináció Külső sugárterhelés szempontjából nem jelentős Nem rögzített kontamináció veszélyei: szétterjedhet a szennyeződés inkorporálódhat!!! 53
A robbantás következményei 2. Inkorporáció Módjai: belégzés tápcsatornán keresztül nyílt seb Kiürülés (50-90%) nagyon rövid idő alatt Felhalmozódás: máj, vese, lép (45%) csontvelő (10%) Effektív felezési idő: 37 nap 54
Válaszadás 1. Észlelés, felderítés, mentés Robbantást követően mérések Terület lezárása Inkorporáció megelőzése/elkerülése/minimalizálása Mentőosztagok védelme Sebesültek ellátása Terület kiürítése / Személyi dekontaminálás (0,5 Bq/cm 2 )
Válaszadás 2. Megfigyelés, ellenőrzés Egészségügyi szakintézmény Inkorporáció tényének megállapítása orr- és torokváladék vérminta 24 órás vizeletminta analízisével 1 msv átlagosan 0,005%-kal emeli a rákos megbetegedések kockázatát Gyógykezelés
Válaszadás 3. Mentesítés, helyreállítás, remediáció Szennyezettség mérések Lezárt terület mentesítése könnyen eltávolítható kontamináció eltávolítás nehezen eltávolítható kontamináció rögzítés (< 10 Bq/cm 2 ) bontás, lezárás stb. Hulladék kezelése/tárolása/szállítása Mentesítés eredményének ellenőrzése Döntés az újbóli használatbavételről
Összefoglalás Kockázat (valószínűség*következmény) Felkészülés Nukleáris- és radiológiai balesetelhárítási rendszer elemei Tapasztalatok (cselekmények és válaszok) Cselekvési terv Képzés, gyakorlatok 58
EGY ELRETTENTŐ KITÉRŐ Történelmi megállapítás (ha a hír igaz): Megtörtént a RADILÓGIAI FEGYVER első éles bevetése, fedőneve: Sasha (Litvinenko) Méghozzá kombinált (C+R) formában A Polonium-210 felfedezése: 1897, Maria Curie és Pierre Curie Alapvető tulajdonságai: Alfa sugárzó, erősen radioaktív izotóp, a 10 Sv halálos dózishoz elegendő 1,94x10 7Bq, azaz 1,17x10-7 gramm Po Erősen toxikus anyag: 2,5 x 10 11 -szerese a HCN-nak A Radiation contamination, mint látható, valóban NEM sugárfertőzés, mert Végtelen az emberi elme találékonysága Csak az emberiség önpusztító butasága képes vele versenyre kelni!!!
A piszkos bomba tehát NEM NUKLEÁRIS FEGYVER! Az itt bemutatott adatok azt igazolják, hogy az R(+C) első éles bevetése merőben megváltoztatta a korábbi felfogásunkat: nem a kontamináció a cél, hanem a pusztítás, az alkalmazása egyszerűbb, mint gondoltuk, a hatása pedig messze felülmúlja a valaha is elképzelhetőnek tartott mértéket, különösen, ha a kémiai toxicitással kombinálják azt, a fejlett, civilizált világ szolgáltatja a terrorista világ számára az eszközárat és a mintát a humánus alkalmazás legcélszerűbb módjára
Az atomerőművek biztonsága Az atomenergia megítélése - Biztonságos tervezés és üzemeltetés - Környezeti hatások - Atomerőművek balesetei - Radioaktív hulladékok elhelyezése
Az összhang megteremtése Nukleáris létesítmények biztonsága Nukleáris és radioaktív anyagok, technológiák nyilvántartása és ellenőrzése Nukleáris és radioaktív anyagok biztonsága Nukleáris védettség 62
Proliferáció-állóság Megelőzze, felismerje és elhárítsa (1) a nukleáris és radioaktív anyagok nyílt vagy álcázott eltérítését; (2) a létesítménnyel, illetve annak technológiai folyamataival és berendezéseivel történő rejtett visszaélést; (3) a nukleáris és radioaktív anyagok előállítását célzó rejtett folyamatokat, valamint az anyagok és berendezések engedélyezettől eltérő használatát a létesítmény telephelyén, valamint a nukleáris és radioaktív anyagok alkalmazása, tárolása és 63
Tervezési alapelvek Állami szinten Elkötelezettség a non-proliferációs politika mellett Nemzeti jogi szabályozás (beleértve a szankciókat) és intézményrendszer létrehozása Létesítményi szinten Nukleáris és radiológiai fegyverek előállításának megnehezítése Nukleáris létesítmény telephelyén használt nukleáris és radioaktív anyagok és tevékenységek ellenőrizhetőségének biztosítása 64 Proliferáció-állóság szempontjainak érvényesítése a
Nukleáris védettség (nuclear security) Nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a nukleáris és más radioaktív anyagokkal és létesítményekkel kapcsolatos lopás, szabotázs, jogosulatlan hozzáférés, engedélynélküli tevékenységek és más jogellenes cselekmények megelőzésére, észlelésére és elhárítására irányulnak; 65
Fizikai védelem (physical protection) Fizikai védelem: azon eljárások, eszközök és tevékenységek összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben irányuló konkrét cselekmény (lopás, szabotázs) megakadályozására, detektálására, késleltetésére és elhárítására irányul; 66
Fizikai védelem célja Megelőzze, felismerje és elhárítsa (1) az elfogadhatatlan termelés-biztonsági következményekkel járó szándékos cselekményeket, (2) a radiológiai következményekkel járó szabotázs cselekményeket, (3) a nukleáris és radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítását, (4) az érzékeny adatok és információk jogtalan megszerzését 67
A nukleáris létesítmények mint potenciális terrorista célpontok 1. Nem nukleáris fegyver, de veszélyes ipari létesítmény 2. A radioaktív izotópok pedig veszélyes közúti szállítmányok 3. Misztikus: pánikkeltésre kiváló 4. Csábító célpontok, de: PUHA VAGY KEMÉNY CÉLPONTOK? 5. A kritikus infrastruktúra jelentős összetevője energia szektor
EGY HAZAI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE A létesítmény technológiai és biztonsági rendszerei veszélyeztetettségének, katonai jellegű roncsolhatóságának a vizsgálata. Az ily módon bekövetkezhető rombolások következményeinek az elemző értékelése. Javaslattétel a lehetséges megelőző ellenintézkedésekre és eljárásokra. NEM VOLT CÉLUNK a korábbi biztonsági jelentések felülvizsgálata, csak kiegészítése.
A résztvevő szervezetek Paksi Atomerőmű Zrt.; Országos Atomenergia Hivatal; Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem; Magyar Honvédség Görgey Artúr Vegyivédelmi Információs Központ Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság; Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred; HM Technológiai Hivatal (HTI); Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság
A vizsgálat szempontjai Légi földi terrorista támadás Technológiai következmények Nukleáris biztonság sérülése Gazdasági károkozás
Az értékelő elemzés módszere 1. a paksi atomerőmű telephelye ellen irányuló légi, földi és vízi úton feltételezhető katonai vagy terrorista támadás feltételeinek és megvalósíthatóságának átfogó vizsgálata; az atomerőmű valamennyi potenciálisan szóba jöhető objektumára a lehetséges konkrét légi, földi és vízi támadhatóság értékelése;
Az értékelő elemzés módszere 2. a lehetségesek támadások közvetlen következményeinek értékelése; a nukleáris és a termelési biztonságra gyakorolt hatások átfogó értékelése; a vizsgált fenyegetési típusok kizárására, vagy a végrehajtásuk lehetséges megelőzésére illetve korlátozására irányuló intézkedések feltárása.
Tapasztalatok és javaslatok 1. Repülőeszköz támadása esetére 2. Földi terrorista csoport támadása esetére 3. Földi támadás a Duna felől esetére 4. Az atomerőmű zömmel saját erőforrásaival képes megvalósítani a biztonságnövelő intézkedéseket és beruházásokat 5. Együttműködésre van szükség
Összegezett értékelés A nukleáris létesítmények CSÁBÍTÓ, DE NEM PUHA TERRORISTA CÉLPONTOK! A kritikus infrastruktúra jelentős részeként különös figyelmet és védelmet érdemelnek A hatékony védekezés csak szoros együttműködésben valósítható meg A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG ALAPELEME AZ ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA: Az atomerőmű NEM egyenlő atombomba! Paks NEM egyenlő Csernobil!
Köszönet a kidolgozóknak Paksi Atomerőmű Rt (PA Rt. ma Zrt.): Volent Gábor, Lipovszky Gyula, Bárdosi János; Országos Atomenergia Hivatal (OAH): Macsuga Géza Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE): Solymosi József, Vincze Árpád, Balázs Istvánné, Juhász Erika Magyar Honvédség Vegyivédelmi Információs Központ (VIK, ma GA VIK): Csurgai József mk. alez., Zelenák János mk. ezds. Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (LEP): Molnár László mk. alez., Sáfár Albert alez., Litauszky Zoltán őrgy. Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (MH HTHE): Molnár Sándor mk. ezds., Ináncsi József mk. örgy. HM Technológiai Hivatal: Tóth József mk. alez. Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság: Cziva Oszkár tű. ezds.
Az Országos Nukleárisbalesetelhárítási Intézkedési terv Nemzetközi ajánlásokra épülő iránymutatás a veszélyhelyzeti felkészülésre és tevékenységre. A KKB 2008. április 8-i ülésén fogadta el. Az országos BEIT-nek megfelelő BEIT-ek készítése: ONER központi szervezetek Ágazatok Megyei és helyi védelmi bizottságok Létesítmények, alkalmazások
A nukleárisbaleset-elhárítás rövid története TMI (1979), Csernobil (1986) NAÜ konvenciók, ajánlások Hazai szabályozás - Atomtörvény (1980, 1996) Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (1997) Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer kialakítása OAH szerepe OKF szerepe Országos BEIT - 2002
Alkalmazott célok és elvek I. Nukleárisbaleset-elhárítás kockázat formája ionizáló sugárzás, mértéke a dózis rendkívüli esemény: biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló esemény, emberek nem tervezett sugárterhelését okozza, vagy környezeti radioaktív kibocsátást eredményez nukleáris veszélyhelyzet: olyan rendkívüli esemény, amely következményeinek elhárítása és enyhítése lakosságvédelmi intézkedést tesz szükségessé
Alkalmazott célok és elvek II. A nukleárisbaleset-elhárítási tervezés és beavatkozás alapvető céljai: a helyzet fölötti uralom visszanyerése, a következmények megelőzése, enyhítése a forrásnál, a lakosságot, az üzemviteli személyzetet és a beavatkozókat érő determinisztikus egészségi hatások megelőzése, elsősegély nyújtása és a sugársérültek ellátása, a sztochasztikus egészségi hatások csökkentése és az ésszerűség határain belüli megelőzése, a nem-sugaras hatások csökkentése és az ésszerűség határain belüli megelőzése a lakosság körében, az ésszerűség határain belül az anyagi javak és a környezet védelme, a lakosság hiteles tájékoztatása, valamint a lakosság biztonságérzetének, bizalmának fenntartása, felkészülés a normális társadalmi és gazdasági élethez való visszatérésre, a helyreállítás szervezése.
Veszélyhelyzeti tervezési zónák Megelőző Óvintézkedések Zónája (MÓZ) Az I. tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében előre kijelölt terület, amelyre a sürgős óvintézkedéseket előzetesen megtervezik, és azok végrehajtását az Általános Veszélyhelyzet megállapítását követően azonnal elrendelik. Sürgős Óvintézkedések Zónája (SÓZ) Az I. vagy II. tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében előre kijelölt terület, amelyre a sürgős óvintézkedéseket előzetesen megtervezik. A SÓZ-ban a környezeti monitorozási adatok és a létesítmény állapotának értékelése alapján elrendelt sürgős óvintézkedések végrehajtását azonnal megkezdik a vonatkozó jogszabályokban meghatározott dózisok elkerülése céljából. Élelmiszerfogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉOZ) Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszerfogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerfeldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerint szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása.
Veszélyhelyzeti osztályok Általános Veszélyhelyzet (General Emergency) olyan sugárterhelést, vagy radioaktív anyag környezetbe kerülését, illetve ezek nagyfokú kockázatát idézi elő, ami nagykiterjedésű területen indokolja sürgős óvintézkedések bevezetését a lakosság védelmében. Az Általános Veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnal intézkedni kell a következmények mérséklése, valamint a kijelölt óvintézkedési zónákban tartózkodó személyek megfelelő védelme érdekében a szükséges óvintézkedések végrehajtására. Helyi Veszélyhelyzet (Site Area Emergency) a sugárterhelés vagy a sugárterhelés kockázatának nagymértékű növekedését eredményezi a közelben tartózkodó személyek számára. A Helyi Veszélyhelyzet kihirdetését követően, azonnal intézkedni kell a következmények mérséklésére, a közelben tartózkodó személyek védelmére, és fel kell készülni a szükségessé váló lakosságvédelmi óvintézkedések végrehajtására. Létesítményi Veszélyhelyzetben (Facility Emergency) a védelem szintjének nagymértékű csökkenése következik be nukleáris és/vagy radioaktív anyagot alkalmazó létesítményhez kötött tevékenység során. A Létesítményi Veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnal intézkedni kell a következmények mérséklésére és a létesítmény telephelyén tartózkodó személyek védelmére. Az ilyen minősítésű veszélyhelyzet sohasem veszélyezteti a telephelyen kívüli területet. Potenciális Veszélyhelyzet (Alert) a dolgozók, és a közelben tartózkodó személyek védelmi szintjében bizonytalanságot vagy jelentős csökkenést eredményez. A Potenciális Veszélyhelyzet (Alert) kihirdetését követően azonnal intézkedni kell a következmények felmérésére és mérséklésére, továbbá fokozni kell a balesetelhárítási szervezetek készenlétét.
Baleseti sugárhelyzet értékelés Nukleáris, vagy sugaras balesetekből származó károk mérséklése, vagy elhárítása sikeresen csak a körülmények folyamatos sugárvédelmi értékelése mellett hajtható végre. Az értékelés alapját azok az információk adják, amelyeket a sugárvédelmi monitoring, illetve a monitoring eredményeit felhasználó döntéstámogató rendszerek szolgáltatnak.
Baleseti sugárhelyzet értékelés feladatai Információ szolgáltatás a baleseti állapot osztályozásához. Információ szolgáltatás a döntéshozók felé a beavatkozási és cselevési szinteken alapuló védőintézkedések meghozásához. Információ szolgáltatás a balesetelhárításban résztvevő dolgozók optimális védelmének biztosításhoz. Részletes és aktuális adatok szolgáltatása a sugárzási és kontaminációs viszonyokról. Egyes beavatkozások hatékonyságának (pl. dekontaminálás) ellenőrzése. Radioaktív kontamináció terjedését megakadályozó tevékenység támogatása.
Információ szolgáltatás a döntéshozók felé a beavatkozási és cselevési szinteken alapuló védőintézkedések meghozásához Veszélyhelyzetben a beavatkozásokat a beavatkozási szintek és a cselekvési szintek alapján kell meghozni. A beavatkozási szinteket az óvintézkedés bevezetésével egy bizonyos idő alatt várhatóan elkerülhető dózis alapján állapítják meg (számolható). A cselekvési szintek dózisteljesítményben, vagy aktivitás-koncentrációban kifejezett értékek (mérhető!).
Beavatkozási és cselevési szintek Beavatkozási szintek Elzárkóztatás: 10 msv elkerülhető effektív dózis legfeljebb két napra integrálva Kimenekítés: Ideiglenes kitelepítésre 50 msv elkerülhető effektív dózis legfeljebb 1 hétre integrálva Jódprofilaxis: 100 mgy elkerülhető pajzsmirigyben lekötött dózis a jódizotópokból Cselekvési szintek Elzárkóztatás: 0,2 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhőátvonulás van figyelembe véve. Elkerülhető dózis 10 msv. Kimenekítés: 1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhőátvonulás, 50 msv elkerülhető dózis. Jódprofilaxis: 0,1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától, 100 mgy elkerülhető dózis, 4 órás felhőátvonulás. Légzésvédő eszközök használatának elrendelése: Minden esetben, ha alapos a gyanú az üzemi terület levegőjének radioaktív jód, vagy aeroszol szennyezettségére.
Balesetelhárítási intézkedések Balesetelhárítási Baleseti fázis intézkedés Korai Közbülső Késői Elzárkózás ++ + Jódprofilaxis ++ Mozgáskorlátozás ++ ++ + Kitelepítés ++ ++ + Áttelepítés + ++ Egyéni védőeszközök + + + Egészségügyi ellátás + ++ + Személyi dekontaminálás + + + Felületi dekontaminálás + ++ + A szennyezett ivóvíz és + ++ + élelmiszer fogyasztásának korlátozása Legeltetési tilalom + ++ ++ Jelmagyarázat: ++ elsődleges jelentőségű + hatásos intézkedés A fenti intézkedések közül a legkönnyebben megoldható intézkedés az elzárkózás elrendelése. A jódprofilaxis akkor hatásos, ha a jód-inkorporáció előtt, vagy közvetlen utána alkalmazzák. A kitelepítés, áttelepítés hatékony, de rendkívüli szervezettséget igénylő intézkedés.
Labor összemérési gyakorlat 2008. A gyakorlat tárgya (volt): mozgó radiológiai laboratóriumok és sugárvédelmi mérőkocsik összemérési gyakorlata A gyakorlat célja (volt): Ø Ø felkészülés a 2009. évi Nemzeti Nukleáris Balesetelhárítási Rendszergyakorlatra a különböző tárcákhoz tartozó mozgó radiológiai laboratóriumok és sugárvédelmi mérőkocsik együttműködésének megteremtése
Mobil radiológiai laboratóriumok KFKI AEKI OÉVI GAMMA ZRT OSSKI SEÜ LAB OKF FPVI PAZRT HAVÁRIA
Útvonal felderítés
Légi Sugárfelderítés
Légi Sugárfelderítés eredménye
Sugárforrások keresése
A mobil egységek összehangolásának lehetőségei rendszeres gyakorlatoztatás az eredmények gyors leadásával a problémás mérési módszerek fejlesztése jelentési formátumok egységesítése megoldandó feladatok referencia terület létrehozása útvonal monitoring feladatokhoz in-situ gamma-spektrometriához az alkalmazott mérési módszerek felülvizsgálata in-situ gsp. kiértékelés felületi szennyezettség mérés szennyezett minta mérés kommunikáció!!!
A tudásalapú (értelmi) és az érzelmi megközelítés együttes vizsgálata 2. Ellenszer az elfogult érzelmekre: Hiteles és objektív tájékoztatás - a kiválasztottak, a tanultak és a média jogosultsága, egyben komoly felelőssége A természettudományok és a műszaki tudományok ismerete elengedhetetlen nemcsak az atomenergia tudásalapú (értelmi) megítéléséhez, de a hazai gazdasági gyarapodás és társadalmi felemelkedés érdekében egyaránt. Az ismeretek megszerzésének fontossága: Lenin: Tanulni, tanulni, tanulni! Ny. Sz. H. a 60-as években szlogenné vált. Teller Ede: Nincs jogotok félni, amíg nem ismeritek meg a félelmetek tárgyát, nem tudjátok felmérni a veszély valóságos mértékét. (MISZTIKUM!) Japán példája (Hirosima, Nagaszaki és FUKUSIMA dacára, vagy talán éppen azért!): Bizalom a kiváló japán termékek iránt, de ha meghibásodik, akkor hiteles tájékoztatás és haladéktalanul helyreállítás, A nukleáris fűtőelem évekre előre beszerezhető, amikor a világpiacon a legolcsóbb, és kis helyen tárolható a túlzsúfolt szigetországban, Hirosima és Nagaszaki majd minden családot érintett, ezért széleskörűen elsajátították a sugárveszély mértékének reális megítéléséhez szükséges sugárvédelmi ismereteket.
A Föld lakosságát átlagosan érő sugárterhelés eredete Forrás:http://www.rhk.hu/ismeret/sugved/sugv2.htm
A természetes és mesterséges eredetű sugárzások A lakossági egyéni éves effektív dózisok világátlaga források szerint Éves egyéni effektív dózis (msv) Természetes 2,41 10 Orvosi diagnosztika (terápia nélkül) 0,60,03 20 Légköri atomfegyver kísérletek globális hatású kibocsátása0,0051963-ban: 0,11, azóta csökken Az egykori tesztek helyén elérheti a néhány msv-t Csernobili balesetglobális hatás:0,0021986-ban az északi féltekén: 0,04 ~ 300 000 likvidátor kapott 150 msv-t; ~350 000 egyén kapott > 10 msv-t. Nukleáris üzemanyagciklusglobális hatás:0,00002északi féltekén néhányszoros a kritikus csoport tagjaira elérheti a 0,02 0,04 msv-t gyes volt uránbányák környezetében néhány msv. Teljes mesterséges~ 0,60 20 Elsősorban az orvosi sugárterheléstől, az egykori teszt és baleseti helyszínek közelségétől függ
A természetes eredetű sugárzások A lakosság természetes sugárzástól származó átlag dózisa A természetes sugárzás forrásaévi effektív dózis (msv) Kozmikus sugárzásközvetlenül ionizáló és foton összetevő 0,28 neutron összetevő 0,10 Kozmikus eredetű izotópok 0,01 Kozmikus eredetű összesen 0,390,3 1,0 Természetes izotópok külső sugárzása szabadban 0,07 épületben 0,41 Természetes izotópok összesen 0,480,3 0,6 Természetes izotópok belégzéseurán és tórium sor 0,006222Rn1,15220Rn0,10 Belégzéssel összesen1,260,2 10 Természetes izotópok fogyasztása40k 0,17urán és tórium sor0,12 Fogyasztással összesen0,29 Összesen2,41 10
A lakosságot érő külső sugárterhelés Forrás:http://www.rhk.hu/ismeret/sugved/sugv1.htm
Mindennapi sugárdózisok
Energiaigény = apokalipszis? Az eredendő bűn és kiűzetése a Paradicsomból (Sixtus-kápolna, Vatikán) Michelangelo Buonarroti
Köszönöm a figyelmet! Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar Hadmérnöki Doktori Iskola solymosi.jozsef@zmne.hu