Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS

Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS Barcsay Jenő, Dési Huber István Frank Frigyes, Ilosvai Varga István, Karikás Ilona, Kmetty János, Medveczky Jenő, Modok Mária, Paizs Goebel Jenő, Schubert Ernő, Sugár Andor és Szin György műveiből HAAS GALÉRIA, Budapest 2006. október 12-től november 18-ig

Frank Frigyes: Pirosruhás Mimi 1930-as évek akvarell, papír - 40x30 cm Modok Mária: Anya gyermekeivel 1935 tempera, papír 54x63 cm Frank Frigyes: Terasz és enteriőr 1930 olaj, vászon 50x80 cm

A KUT kiállításaira emlékezve AHaas Galéria mostani kollektív kiállításán a KUT (Képzőművészek Új Társasága) két háború között rendezett tárlatain többé-kevésbé rendszeresen szereplő alkotók munkáiból válogatott, azzal a szándékkal, hogy ezeknek a művészeknek az elkövetkezendő években egyéni kiállítást is rendezzen. Mivel a KUT fennállása alatt szervezett bemutatóin száznál többen szerepeltek, természetes, hogy nem lehet valamilyen egységes definíciót alkotni a társaság karakterére vonatkozóan. Összességében meg kell elégednünk a kiállítókat közösen jellemző modernek gyűjtőfogalmával, annak ellenére, hogy a KUT-on belül találhatunk egymással rokonítható művészeti törekvéseket, melyek egy-egy szakaszban markánsan határozták meg a KUT arculatát. A mostani tárlaton szereplő művészek többségét szintén láthatatlan szálak kötik össze egymással, akiket hol a közös helyszín (Szentendre), hol az azonos stíluseszmény (pl. kubizmus), vagy éppen mester (Vaszary) rokonít egymással. A KUT-ban való szereplésük már a harmincas évekre esik, kivéve Kmetty Jánosét, aki most egyedül képviseli az alapító nemzedéket, talán nem véletlenül. Kmetty a tízes években az avantgárd művészet reprezentánsa volt, akinek festészete már akkor hidat képezett a húszas évek újklasszicista ifjú nemzedéke felé, de művészet integráló szerepe ezzel nem ért véget. Újból és újból ott találjuk azoknak a törekvéseknek a központjában, melyekből újfajta, a fiatalok által is szívesen követett irányzatok indultak ki. Ezen a kiállításon is jól nyomon követhető, a nevével is összeköthető két pregnáns stílusirányzat, mely jellemző volt a KUT kiállításaira. Kmetty 1927-ben, 16 év után járt megint Párizsban, talán nem túlzás azt állítani, hogy újra felfedezte magának a kubizmust, mint főcsapás irányt. Kmetty János: Csendélet újsággal és KUT folyóirattal 1928 körül olaj, vászon, 47x60,5 cm 1

Medveczky Jenő: Terasz (Három Grácia) 1934 olaj, vászon, 120x150 cm Kiállítva a KUT 1934-es kiállításán 1927 után néhány évig ő is a párizsi iskolának ahhoz az ágához kapcsolódott, amely a kubizmus korai fázisát élesztette újjá, s melynek mentora André Lhote volt. Kmetty sosem vált a kubizmus tételes követőjévé, nem volt például úgynevezett szintetikus korszaka, a természethez és a művészettörténeti tradícióhoz való ragaszkodását soha nem veszítette el. A tízes években a Cézanne-i képiségből kiinduló kubizmus egyik követője maradt, így a húszas évek végén a poszt- és különböző neo-izmusok korában a Párizsban látottak hatására kristályosodó művészete újra aktuálissá válhatott. Magyarországon a kubizmus elve ekkor, az összes hozzákapcsolódó művészi tapasztalattal együtt a modern festészeti gondolkodás origójaként számos a KUT kiállításain feltűnő pályakezdő festő művészetről való gondolkozásában megjelent. Ezek közül Gadányi Jenő, Bene Géza, Hincz Gyula nevét elegendő itt megemlíteni, mint a Merítés a KUT-ból sorozat eddigi egyéni kiállítóit. Kmetty János, Dési Huber István, Sugár Andor 1930 körül festett csendéletein, a kubizmus kedvelt motívumai az újság, katalógus, könyv gyakran feltűnik. Az említett festőknél a francia modernista képzőművészeti folyóirat, a Carhiers d Art sajátos magyar adaptációjaként egyebek mellett a KUT és az Új Szín folyóirat mindkettő a KUT társaság lapjának volt tekinthető szerepel a felülnézetből láttatott asztalon. Fontos megjegyezni, hogy mindhárom festőnél nem pusztán divatos stílusjegyek ismétléséről, hanem határozott világnézeti hozzáállásról beszélhetünk. 1 Dési Huber így vallott a kubizmusról: A kubizmus teljesen leigázott és én évekig éltem bűvkörében. Ez az irány, melyet nálunk kevesen értékelnek, és még kevesebben szeretnek, korszakos jelentőségű. a kubizmusban én elsősorban új festői diszciplinát láttam, vagyis lehetőséget arra, hogy művészi észjárásomnak hibrid, ellentétes elemeit közös nevezőre hozzam, és egységes formába gyúrjam. 2 A kubizmus tehát magában hordozta nemcsak a festői nyelvezet sokféleségét és a tartalmi sokrétűséget, de a totális megteremtésére irányuló szintézis lehetőségét is. Dési Huber többek között a marxizmus ismeretelméleti rendszerével is összeegyeztethetőnek találta a kubizmus világát. 2

Kmetty és megint a fiatalok KUT kiállításra megy Kmetty és Barcsay, 1941. XII. 7. Nemzeti Szalon Kmetty már az idősebb nemzedék tagjaként, de elsősorban a radikális baloldali fiatal művészekhez való kapcsolódásával, markáns vonulatot jelenített meg a KUT-on belül. A harmincas években erősödött meg pozíciója a társaságban, ahol egyrészt alelnökként tevékenykedett, másrészt rendszeres rendezője volt a KUT kiállításainak. Például a Szocialista Képzőművészek Csoportjának meghívása a KUT tárlataira az ő közvetítésével történt. Dési és Sugár azonban saját műveinek jogán nyert felvételt a társaság kötelékébe. A húszas évek végén az olaszországi tanulmányút eredményeként készített rajzaik és rézkarcaik láttán a KUT akkori igazgatója Rózsa Miklós hívására kerültek a társaság tagjai közé 1929-ben. A KUT 1929-ben és 1930-ban rendezett kiállításain Kassák Lajos mellett, a hozzá szorosan kapcsolódó Munka-kör festői is részt vettek. Meghívásuk szintén Rózsa Miklósnak volt köszönhető. A Kassák-i képarchitektúra és a kubista szemléletmód vegyítéséből születtek a Kassák által mesterségbelileg legkiforrottabbnak tartott Schubert Ernő festményei, aki ellentétben a többiekkel Hegedűs Béla, Trauner Sándor, Kepes György, Korniss Dezső, Vajda Lajos festőiség szempontjából a leginkább illeszkedett a KUT alkotói közé. 3 Az új generáció egységes fellépésére 1934-ben a fiatalok külön kiállításán került sor. 4 Ekkor már az izmusok nyelvétől elszakadva, többségük újfajta kifejezéseket keresett. Medveczky Jenő, aki az említett kiállításnak az egyik főszereplője volt (Barcsay, Gadányi és Dési Huber), novecentista alkotásaival szerepelt a KUTban. A KUT kiállításain kezdetben rendszeresen résztvevő római iskolás festők Aba-Novák Vilmos, Molnár-C. Pál a harmincas évek közepére elhagyták az egyesületet. Medveczky a harmincas évek második felétől szintén nem szerepelt a társaság kiállításain. Mégsem lépett ki, sőt 1948-ban az újraszerveződő társaság egyik aktivistájaként, szintén ott találjuk a társaság törzstagjainak a sorában. 5 Kmetty festői felszabadulása a magyar művészet ifjabb rétegeinek új, expresszív megmozdulásaival esik egybe, jelentős tünet ez, amelyen érdemes elgondolkodni jellemezte Kmetty művészetének változását 1937-ben Kállai Ernő. 6 Sajátos módon ennek az újexpresszív művészi hozzáállásnak a kiteljesedésére a Szentendrei Művésztelepen került sor a harmincas évek közepén. A mostani kiállításon szereplő festők szinte mindegyike a telep tagja volt, vagy rendszeresen kijárt a harmincas években. Sőt, szervezeti kötődés is kialakult a művésztelep alkotói, szervezői és a KUT között. 7 A KUT 1935-ös reorganizációját követően a titkár Perlaki Ede lett, aki Modok Mária első férje volt. A Perlaki-Modok házaspár szentendrei háza a KUT művészeinek legfőbb találkozóhelyévé vált a harmincas évek közepén, feltehetően a választmányi gyűléseken hozott határozatok jó része informálisan itt született meg. 8 Dési Huber is gyakran kilátogatott a telepre ebben az időszakban. A szentendreiek megerősödését mutatja a társaságon belül, hogy 1936-37-ben Ilosvai Varga Istvánt, Kántor Andort és Paizs Goebel Jenőt, a szentendrei kolónia tagjait választották törzstaggá. Az izmusok világából kiutat kereső festők, elsősorban a tájfestészet keretei között találták meg emocionális kifejezések lehetőségeit. Egyszerre jelentkezett a természetesség igénye és az erőteljes megszólalás vágya. A monumentális tájábrázolás mutatkozott a legadekvátabbnak az univerzális tartalmak közvetítésére. Az itt kiállító festők között a két szélső póluson Barcsay Jenő és Sugár Andor áll. Barcsay személytelenségével, szinte absztrakt jelekké transzponált természeti motívumokkal írta át Szentendre hegyeit, míg Sugár Andor a preexpresszionisták (Van Gogh, Munch) késői utódjaként, személyes átéléssel festette hullámzó, szintén elvonatkoztatott domboldalait. A tájfestészet egyetemes Kmetty a Nemzeti Szalon bejáratánál 1941. XII. 7 3

jellegén túl, szinte mindannyiukat foglalkoztatta a szociális tartalom megjelenítésének lehetősége is. Állandó témaként bukkantak fel a paraszti élet, a munkások, az anya gyermekével, testvérek stb. ábrázolások pl. Modok Mária, Barcsay Jenő, Dési Huber képei, ezek azonban nem zsánerekként, hanem kimerevített állóképként, ikonként értelmezhetők. Noha ezen a kiállításon nem szerepel, és általában sem a KUT tagjaként tartja számon a művészettörténet-írás Nagy István alakját, mégis kulcsszerepe volt a Barcsayék művészetszemléletének alakulásában a harmincas években. Modok Mária, Barcsay Jenő, Dési Huber István, Hincz Gyula, akiket összekötött erdélyi származásuk terelték a figyelmet az élete utolsó éveit Baján tengető erdélyi Nagy Istvánra. 1934-ben Barcsay ajánlására került a KUT-ba ő is, és mivel nem vett részt a főváros nyüzsgő művészeti közéletében, megválasztásáról csak levélben szerzett tudomást. 9 Monumentális tájképei, érzékenyen, pszichológiai mélységekben ábrázolt parasztember portréi hiteles forrásul szolgáltak e nemzedék tagjai számára. Az expresszív kifejezés mellett, mely mindig egyfajta kifelé irányultságot feltételez, a kiállításon szerepel két olyan alkotó is, akiknek képei az álom és valóság szuggesztív keverékét jelenítik meg, egy belső, inkább introvertált, kontemplatív jellegű magatartást hordoznak. Paizs Goebel Jenő és Szin György képei egymással közeli rokonságban állnak, individuális mitológiát teremtve. Festőiségük révén képeik beilleszkedtek a KUT kiállítási anyagát zsűriző döntéshozók (pl. Bernáth Aurél) festőinek az ízlésvilágába is, ellentétben például a többször visszautasított Vajda Lajos műveivel. Paradox módon a művészettörténet-írás a KUT művészi karakterét főleg az École de Paris, azon belül is elsősorban a Matisse által fémjelzett irány segítségével 1 A politikailag elkötelezett Dési Huber és Sugár ebben az időben festette 100% című folyóirattal, vagy éppen Karl Liebnecht emléklappal csendéleteit. 2 Dési Hubert idézi Horváth György: Dési Huber. Szemtől szemben. Budapest, 1976. 71-72. 3 Kassák Lajos: A K.U.T. fiataljai. Munka, 1930. 12. sz. 382 383. 4 A K.U.T. Képzőművészek Új Társasága kiállításának katalógusa. (Előszó: Márffy Ödön) Nemzeti Szalon, 1934. április. 5 Egy ízben 1940-ben szerepelt még. 6 Kállai Ernő: Előszó. In: Kmetty János festőművész gyűjteményes kiállítása. (Katalógus) Fränkel Szalon. 1937. november 7 Erről lásd bővebben: Kopócsy Anna: Új expresszivitás. Megjegyzések a szentendrei művészek és a KUT 1930-as évekbeli kapcsolatához. In: Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as években. (Katalógus, szerkesztette: Verba Andrea) Szentendrei Képtár 2004. 4 8. kat. 8 Perlaki később lemondott KUT-ban viselt tisztségéről, sőt egy állítólagos sikkasztási ügy miatt felesége és Szentendre életéből is eltűnt. 9 Barcsayt szintén 1934-ben választották törzstaggá. Tornyai János levelei Nagy Istvánnak 1934. Közölve: Radocsay Dénes: Emlékezés Nagy Istvánra. Szépművészet IV. 2. sz. 1943. december, 242 243. Dési Huber István képei előtt a KUT és UME közös kiállításán, a Nemzeti Szalonban, 1932-ben próbálta megragadni. Ezen a kiállításon Frank Frigyes művészete az, amely ezt a tételt támasztja alá, noha a harmincas évek második felében ő is az expresszív kifejezésmód irányába fordult, amely egybeesett a KUT fent elemzett alkotóinak művészetszemléletének megváltozásával. A Haas Galéria tárlatán szereplő, elsősorban a harmincas évek közepére, végére kiteljesedő művészgeneráció, az alapítókkal ellentétben már eltávolodott a párizsi iskola hatásainak direkt átvételétől. Kopócsy Anna Válogatott irodalomjegyzék Tóth Antal: Képzőművészek Új Társasága In: Magyar művészet 1919 1945. I. Budapest, 1985. (szerk. Kontha Sándor) 75 76. Kopócsy Anna: A Képzőművészek Új Társasága, a KUT első korszaka (1924 26) Művészettörténeti Értesítő, XLVI. (1997) 3 4. szám, 221-236. Szentendrei Művészet 1926 1935 között. Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre 1997. (szerk. Kiss Joakim Margit) Elfeledett évtized. A 40-es évek Ernst Múzeum Budapest, 2002. május 30 július 3. Katalógus (szerk. Szücs György) KUT. Képzőművészek Új Társasága 1924 1934 Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai és Szobor Osztályának gyűjteményeiből. Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2003/3. (szerk. Szücs György) Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as években Szentendrei Képtár 2004. június 18 szeptember 19. Katalógus (szerk. Verba Andrea) Plesznivy Edit Kopócsy Anna: A Kéve és a KUT művészi egyesület Magyarországon a XX. század első felében In.: Modern magyar festészet 1919 1964. Budapest, 2004. (szerk. Kieselbach Tamás) 10 11. 4

Dési Huber István: Hollókői táj 1939 akvarell, papír 32x39 cm Barcsay Jenő: Szentendrei köz feszülettel 1935 körül olaj, karton 48,7x63 cm - j.j.l.: Barcsay 5

Kmetty János: Asztali csendélet 1930-as évek olaj, karton 58x43 cm Kmetty János: Nagybányai utcarészlet 1930 körül olaj, vászon 47x32 cm Schubert Ernő: Kétkancsós csendélet 1929 vegyes technika 42x60 cm 6

Dési Huber István: Vörösblúzos önarckép 1931 tempera, papír 80x43 cm Dési Huber István: Csendélet Új Szín folyóirattal 1931 körül vegyes technika, karton 34x23 cm Schubert Ernő: Csendélet pipával 1930 körül olaj, vászon 105x115 cm 7

Paizs Goebel Jenő: Aranyok-ezüstök tánca 1933 tempera, fémfesték, falemez 99x123 cm Paizs Goebel Jenő: Szamárhegy 1933 tempera, falemez 98x123 cm 8

Műtárgylista BARCSAY JENŐ (Katona, Kolozs megye 1900 Budapest, 1988) 1929-től a szentendrei Festők Társaságának tagja volt. A KUT törzstagja 1934-től, majd a következő esztendőtől választmányi taggá választották. 1934 1943 között az összes évenként rendezett KUT kiállításon részt vett. Petényi Katalin: Barcsay Jenő Budapest, 1986. Barcsay Jenő: Munkám, sorsom, emlékeim Budapest, Magyar Képzőművészeti Főiskola, 2000. (szerk. Károlyi Zsigmond) 1. Tájkép házakkal 1935 körül tempera, karton 51x70 cm j.j.l.: Barcsay 2. Barátok 1925 olaj, vászon 55x68 cm j.n. 3. Domboldal 1940-es évek eleje vegyes technika, papír 59x73,5 cm j.j.l.: Barcsay 4. Szentendrei köz feszülettel 1935 körül olaj, karton 48,7x63 cm j.j.l.: Barcsay 5. Önarckép 1923 körül rézkarc, papír 14x10 cm j.j.l.: Barcsay DÉSI HUBER ISTVÁN (Nagyenyed, 1895 Budakeszi, 1944) A Szentendrei Művésztelepre 1934-től látogatott ki rendszeresen, amikor súlyos tuberkolózisa nem akadályozta. KUT tagja 1929-től, annak évenkénti kiállításain rendszeresen szerepelt egészen 1943-ig. A Szocialista Képzőművészek csoportjának egyik alapítója volt. Dési Huber Istvánné: Dési Huber István Budapest, 1964. Dési Huber István: Művészeti írások Budapest, 1974. (szerk. Tímár Árpád) 1. Csendélet Új Szín folyóirattal 1931 körül vegyes technika, karton 34x23 cm j.j.l.: Dési Huber 2. Várandós nő 1932 körül olaj, vászon 65x55 cm j.j.l.: Dési Huber 3. Hollókői táj 1939 akvarell, papír 32 x 39 cm j.b.l.: Dési Huber 4. Vörösblúzos önarckép 1931 tempera, papír 80x43 cm j.j.l.: Dési Huber 931 5. Kalapos férfi fügével (Szalmakalapos paraszt körtével) 1931 tempera, papír 87x66 cm j.j.l.: Dési Huber 931 FRANK FRIGYES (Budapest, 1890 Budapest, 1976) Az UME (Új Művészek Egyesülete) tagja volt, mely egy ideig művészi célkitűzéseit tekintve riválisa volt a KUTnak. A KUT kiállításokon csak (1932-ben az UME-vel közösen) 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban szerepelt. Gelencsér Éva: Frank Frigyes Budapest, 1987 Révész Emese: Frank Frigyes (1890 1976) Egy magyar expresszionista Szeged, 2003. Ilosvai Varga István: Önarckép 1930-as évek eleje tempera, papír 44x36 cm 1. Csendélet korsóval 1950-es évek olaj, karton 52,5x71 cm j.j.l.: Frank Frigyes 2. Piros ruhás Mimi 1930-as évek akvarell, papír 40x30 cm j.j.l.: Frank Frigyes 3. Barátnők 1940 tempera, papír 22,5x40 cm j.b.l.: Frank Frigyes 4. Önarckép 1923 olaj, vászon 40x36 cm j.b.l.: Frank Frigyes 1923 5. Terasz és enteriőr 1930 olaj, vászon 50x80 cm j.j.l.: Frank Frigyes 9

Karikás Ilona Akt pamlagon 1934 olaj, vászon 67x97 cm ILOSVAI VARGA ISTVÁN (Kunhegyes, 1895 Budapest, 1978) A Szentendrei Művésztelepnek 1941-től tagja, de már 1932-től nyaranként rendszeresen kint dolgozott, majd 1935-től Szentendrén élt. Az 1936-os KUT kiállítás egyik nagy felfedezettje volt, melynek következtében taggá választották. Ezután kiállításainak állandó résztvevője volt. Csapó György: Ilosvai Varga István Budapest, 1980. 1. Görbe utca 1938 olaj, vászon 50x55 cm j.j.l.: Ilosvai Varga, hátoldalon ajánlás: Nagy Pistának szeretettel Ilosvai Varga István 1972. VI..28. 2. Szentendrei házak 1960-as évek olaj, vászon 49x58 cm j.j.l.: Ilosvai Varga I 3. A Rab Ráby tér figurával 1950 körül tus, színes ceruza, papír 22x25,3 cm j.n. 4. Nagybányai utca 1929 olaj, vászon 50x60 cm j.j.l.: Ilosvai Varga I. 929 5. Rab Ráby tér 1946 olaj, vászon 50x60 cm j.j.l.: Ilosvai Varga I. 946 6. Önarckép 1930-as évek eleje tempera, papír 44x36 cm j.j.f.: Ilosvai Varga KARIKÁS ILONA (Budapest, 1905 1944) A KUT kiállításán 1926-ban a Műcsarnokban, 1929-ben és 1930-ban a Nemzeti Szalonban szerepelt, ekkor a KUT rendes tagjaként. Vaszary János tanítványaként a nagymarosi művésztelepen festett 1927-ben. Vörös Béla szobrász felesége volt, akivel a harmincas években Franciaországban telepedtek le. 1. Akt pamlagon 1934 olaj, vászon 67x97 cm j.j.l.: Paulik Bélának Karikás Ily 934 2. Virágcsendélet almákkal 1920-as évek vége olaj, vászon 50x60 cm j.b.l.: Karikás I. 3. Nagymarosi táj 1927 olaj, vászon 75x60 cm j.j.l.: Karikás I. 927 KMETTY JÁNOS (Miskolc, 1889 1975, Budapest) A KUT alapító tagja 1924-ben, a társaság kiállításainak rendszeres résztvevője volt. Az 1934 1936 közötti időszakban nem állított ki, ugyanakkor a KUT kiállításait rendezte. 1938-ban a KUT alelnökévé választották. Már 1922-től járt ki Szentendrére festeni. 10

Ury Ibolya: Kmetty János Budapest, 1979 Festő voltam és vagyok Kmetty János írásai. Budapest, 1976. (Bev. Kovalovszky Márta) 1. Nagybányai utcarészlet 1930 körül olaj, vászon 47x32 cm j.j.l.: Kmetty 2. Csendélet fehér csészével 1925 olaj, vászon 49x30,5 cm j.j.l.: Kmetty 3. Asztal kék vázával 1957 körül olaj, karton 49x37 cm j.j.l.: Kmetty 4. Önarckép 1930-as évek akvarell, papír 48x33 cm j.j.l.: Kmetty 5. Csendélet 1930 körül olaj, fa 50x60 cm j.j.l.: Kmetty 6. Olvasó nő 1930 körül tempera, karton 52x35 cm j.j.l.: Kmetty 7. Asztali csendélet 1930-as évek olaj, karton 58x43 cm j.j.l.: Kmetty 8. Dunaparti fák 1925 körül olaj, vászon 52x67 cm j.j.l.: Kmetty MEDVECZKY JENŐ (Savnik, Szepes megye 1902 Budapest, 1969) A KUT törzstagja volt 1929-től, majd választmányi tagja lett 1935-től. Először 1926-ban a KUT Műcsarnokban rendezett kiállításán szerepelt. 1934-ben, mint az új nemzedék egyik képviselője lépett fel a KUT fiatalok kiállításán. Ezután már csak egy alkalommal 1941-ben vett részt a társaság kiállításán. A Római Iskola jelentős képviselője volt. Jobbágyi Zsuzsa: Medveczky Jenő Budapest, 1982. Medveczky Jenő centenáriumi kiállítása. Ernst Múzeum 2002. június 13-július 3. Katalógus (Bev: Jobbágyi Zsuzsa) 1. Utcán 1940-es évek vége olaj, farost 50x60 j.j.l.: Medveczky 2. Falurészlet 1964 olaj, tempera, farost 60x80 cm j.j.l.: Medveczky 64 3. Fiatalkori önarckép 1937 olaj, vászon, 52x40 cm, j.b.l.: Medveczky 937 4. Merengő akt 1940 olaj, falemez 50x73 cm j.j.l.: Medveczky 1940 5. Akt aranyhalakkal 1940 olaj, vászon 68x39 cm j.b.l. Medveczky 40 MODOK MÁRIA (Ráckeve, 1896 Budapest, 1971) 1929-ben szerepelt először a társaság kiállításain, majd 1932-től állandó résztvevője volt. Első férje Perlaki Ede a KUT titkára 1935 36-ban, akivel villát építettek Szentendrén a kolónia közelében a harmincas évek folyamán. Ilosvai Varga István: A Rab Ráby tér figurával 1940-es évek tus, színes ceruza, papír 22x25,3 cm 1. Csendélet kávédarálóval 1940-es évek olaj, vászon 41x50 cm j.n. 2. Anya gyermekeivel 1935 tempera, papír 54x63 cm j.j.f. Modok M. 1935 3. Portré 1936 körül szén, papír 74,5x60,5 cm j.j.l.: Modok M 4. Fiúportré 1936 körül olaj, vászon 40,5x29 cm j.n. 5. Anya gyermekével 1936 körül grafit, papír 39 x 48 cm j.j.l: Modok (kétoldalas kép ) PAIZS GOEBEL JENŐ (Budapest, 1896 Budapest, 1944) A Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagja. KUT kiállításán 1932-ben (UME-vel közösen tartott) majd 1936-ban szerepelt, 1937-ben már tagja, ezután kiállításainak állandó résztvevője volt. Haulisch Lenke: Paizs Goebel Budapest, 1968. Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896 1944) Szentendre, 1996. 1. Csendélet gyümölcsökkel, kancsóval 1934 gouache, papír 49x37 cm j.j.l.: Paizs Goebel 1934 2. Aranyok-ezüstök tánca 1933 tempera, fémfesték, falemez 99x123 cm j.j.l.: Paizs Goebel 933 3. Szamárhegy 1933 tempera, falemez 98x123 cm j.b.l.: Paizs Goebel 933 4. Önarckép virággal 1930 tempera, falemez 56x44 cm j.j.l.: Paizs Goebel 930 5. Lola a kertben 1942 olaj, vászon 75x84 cm j.j.l.: Paizs Goebel 942 6. Párduc és leopárd 1933 olaj, fa 100x62,5 cm j.j.l.: Paizs Goebel 933 11

2. Csendélet pipával 1930 körül olaj, vászon 105x115 cm j.n. 3. Kétkancsós csendélet 1929 vegyes technika 42x60 cm j.n. 4. Napraforgós csendélet 1930 olaj, vászon 53x51 cm j.n 5. Önarckép 1940-es évek pasztell, papír 35x31 cm j.n. SUGÁR ANDOR (Budapest, 1903 Sárvár, 1944) Sugár Andor: Zöld dombos táj 1938 körül olaj, vászon 48x70 cm SCHUBERT ERNŐ (Bácsfa, 1903 Budapest, 1960) 1930-ban, 1932-ben és 1938-ban szerepelt a KUT kiállításain. A Kassák Lajos körül szerveződő Munkakör, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja volt. Szentendrén négy hónapot tartózkodott 1938-ban. 1. Csendélet zöld szilkével 1930-as évek tempera, karton 31x35 cm j.j.l.: Schubert E. A kiállítás anyagát válogatta, rendezte és a katalógus szerkesztésében közreműködött: Haas János, Kopócsy Anna, Zsákovics Ferenc Munkatársak: Kálmán Borbála, Kondász Beatrix, Mayer Róbert, Sípos László Fotók: Mester Tibor Grafikai tervezés: Székelyhidi Ilona GRAF-ICA Bt. Nyomdai kivitelezés: Porszinter Nyomda, Budapest Megköszönjük a magángyűjtőknek, hogy a művek kölcsönzésével a kiállítás megrendezését lehetővé tették. A kiállított művek és a katalógus megtekinthetők az interneten is: www. haasgaleria.hu, www.haasgaleria.com A tárlat a Budapesti Őszi Fesztivál, valamint a Magyar Festészet Napja rendezvénye. A kiállítás a Budapest Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága támogatásával jött létre. ISSN 1588-8819 Köszönetet mondunk a Raiffeisen Bank Zrt.-nek a katalógus megjelentetéséhez nyújtott támogatásáért. A Galéria kiállításait a Hilltop Neszmély Borászat támogatja Prémium boraival KUT tagja volt 1929-től. 1930-1942-ig a KUT évenkénti kiállításain rendszeresen mutatta be a munkáit. Dési Huber István sógora. A Szocialista Képzőművészek Csoportjának volt az egyik alapítója. Oelmacher Anna, Theisler György: Sugár Andor Budapest, 1974 1. Földművesek 1930-as évek eleje olaj, vászon 100x74 cm j.b.l.: Sugár 2. Akt virágok közt 1930-as évek olaj, tempera, papír 70x90 cm j.n. 3. Mihály András gordonkázik 1944 olaj, vászon 100x75 cm j.j.l.: Sugár 1944 4. Csendélet KUT folyóirattal 1930 körül olaj, karton 34x50 cm j.b.l.: Sugár 5. Zöld dombos táj 1938 körül olaj, vászon 48x70 cm j.j.l.: Sugár 930 SZIN GYÖRGY (Léva, 1906 Ovojan, 1944) A KUT kiállításán 1936-ban szerepelt először, majd 1940-43 között. A harmincas évek második felében gyakran járt ki Szentendrére festeni. 1. Halász 1930-as évek olaj, karton 125x88 cm j.j.l.: Szin Gy 2. Két alak alkonyatban 1930-as évek vége olaj, vászon 99x89 cm j.b.l.: Szin Gy 3. Goldmark Károly szülőháza 1930-as évek vége olaj, vászon 62x70 cm j.j.l.: Szin 4. Dunaparti ház terasszal 1940-es évek olaj, vászon 71x85 cm j.j.l.: Szin Gy 5. Tornácon 1930-as évek vége olaj, vászon 77x85 cm j.j.l.: Szin 6. Parkrészlet alakokkal 1930-as évek második fele olaj, vászon 75x75 cm j.j.l.: Szin Gy Borító 1. oldalán: Sugár Andor: Csendélet KUT folyóirattal 1930 körül olaj, karton, 34x50 cm Borító 4. oldalán: Dési Huber István: Várandós nő 1932 körül olaj, vászon 65x55 cm 12

Szin György: Parkrészlet alakokkal 1930-as évek második fele olaj, vászon 75x75 cm Szin György: Két alak alkonyatban 1930-as évek vége olaj, vászon 99x89 cm

GALÉRIA ÉS KIÁLLÍTÓTEREM 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. magasföldszint 2. Telefon/Fax: 302-5337 Mobil: 06-20-983-7246 E-mail: haasgaleria@mail.tvnet.hu Internet: www.haasgaleria.hu, www.haasgaleria.com H 1055 Budapest, Falk Miksa Str. 13., ground-floor 2. Phone/Fax: (36-1) 302-5337 Mobile: (36-20) 983-7246 E-mail: haasgaleria@mail.tvnet.hu Website: www.haasgaleria.hu, www.haasgaleria.com