JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Francia nyelv emelt szint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 30. FRANCIA NYELV EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Francia nyelv emelt szint I. Olvasott szöveg értése Jó megoldásként csak a javítási útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontból kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A jó megoldásokat (helyes itemeket) a táblázat segítségével alakítjuk ponttá! Többletpont, fél pont nem adható! 1. feladat 0. Sempé est quelqu un de très ponctuel. V 1. Si la personne qu il doit rencontrer arrive en retard, il pense tout de suite au pire. V 2. Il trouve qu être distrait est plutôt amusant. F 3. Sempé est le dessinateur des histoires du Petit Nicolas. V 4. Certaines histoires du Petit Nicolas n ont jamais paru en livre. V 5. Comme les dessins étaient abîmés, Sempé les a refaits. F 6. Même s il y repense avec nostalgie, Sempé considère cette période de sa vie V terminée. 7. Sempé ressent une tristesse profonde en évoquant la mort de Goscinny. V 8. Sempé était de six ans l aîné de Goscinny. F 9. Les histoires du Petit Nicolas sont basées sur les histoires vraies et vécues de V l enfance de Sempé. 10. Comme ils étaient jeunes, l argent n avait pas de grande importance pour eux. F 2. feladat 0. Nathalie 11. Antoine 12. Claude 13. Olivia 14. Raphaèle 15. Marie 16. Aurélie 17. Acyaana 18. Soledad 19. Emeline 3. feladat 0. un vaccin 20. Contre la dépendance à la nicotine / la dépendance à la nicotine / le tabagisme 21. Non. 22. Oui. 23. Par la production d anticorps. / Il a produit des anticorps. (Toute réponse ayant le même contenu) 24. haute /grande /élevée 25. Non. 26. Pas avant 2008 / Après 2008 / A partir de 2008 / En 2008 27. L'action Cytos a gagné 12,2% à la Bourse suisse. (Toute réponse ayant le même contenu) írásbeli vizsga 0513 2 / 18 2005. május 30.

Francia nyelv emelt szint Az emelt szintű olvasott szöveg értése-vizsgarész jó megoldásait ponttá alakító táblázat jó megoldás elért pont 1 2 pont 2 3 pont 3 4 pont 4 5 pont 5 6 pont 6 7 pont 7 8 pont 8 9 pont 9 10 pont 10 12 pont 11 13 pont 12 14 pont 13 15 pont 14 16 pont 15 17 pont 16 18 pont 17 19 pont 18 20 pont 19 22 pont 20 23 pont 21 24 pont 22 25 pont 23 26 pont 24 27 pont 25 28 pont 26 29 pont 27 30 pont írásbeli vizsga 0513 3 / 18 2005. május 30.

II. Nyelvhelyesség Jó megoldásként csak a javítási útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. Minden jó megoldás (helyes item) 1 pontot ér. Többletpont, fél pont nem adható! 1. feladat 0. ont regardé 1. avait 2. était 3. ai appris 4. avait aimé 5. demanderait /allait demander 6. serait / allait être 7. se déroulaient/se sont déroulées 8. avait voulu 9. aurait fallu 10. il fallait 11. énervait 2. feladat 0. A. (depuis) 12. B. (il y a) 13. C. (d une cinquantaine d années) 14. C. (de) 15. A. (sur) 16. B. (l ) 17. B. (devant) 18. C. (sous prétexte que) 19. B. (sur) 20. B. (la bataille) 21. C. (garder l anonymat) 0. toute 22. tout 23. toute 24. tout 25. tous 26. toutes 27. tout 28. tous 29. toute 30. toutes 3. feladat írásbeli vizsga 0513 4 / 18 2005. május30.

III. Hallott szöveg értése Jó megoldásként csak a javítási útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontból kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A jó megoldásokat (helyes itemeket) a táblázat segítségével alakítjuk ponttá! Többletpont, fél pont nem adható! 1.feladat A kazettán hallható szöveg: J'ai commencé à fumer à 15 ans pour me donner une contenance. J'ai toujours aimé l'odeur de la cigarette, dès mon plus jeune âge. Je suis passée au paquet quotidien en 4 mois pour atteindre les 30 cigarettes par jour vers 18 ans. Je vivais alors avec un ami lui-même grand fumeur. Mon budget cigarettes était conséquent mais cela ne changeait rien à ma consommation. De même, les campagnes de sensibilisation montrant les terribles dégâts causés par le tabac ne m'ont jamais convaincue d'arrêter. Tout au plus, cela me culpabilisait. J'ai fait plusieurs tentatives avant de réussir à arrêter. J'ai même tenu un an et demi, mais j'ai repris. La cigarette me manquait terriblement. Je crois que je n'étais pas très motivée. On pense que l'on peut en refumer une un soir à un dîner et tenir le coup, mais c'est faux! Il suffit d'une cigarette pour replonger. Toutefois, plus on tente de se sevrer, plus on se rapproche du but. J'ai donc réessayé d'arrêter depuis le mois de mars 2003 et, cette fois, je pense que je ne rechuterai pas. J'ai envie d'avoir des enfants, j'en ai assez d'être dépendante. Je me sens plus mûre pour réussir et moins coupable par rapport à ma santé. Depuis que j ai arrêté de fumer je n'ai plus de bronchite. Je suis plus motivée pour faire du sport parce que j ai plus d'énergie. Je fais de la natation et du vélo, ce qui ne me disait rien lorsque je fumais. Mon entourage me soutient beaucoup. 0. L odeur de la cigarette 1. Plusieurs. 2. A l âge de 15 ans. 3. 30 cigarettes. 4. Oui. 5. Non. 6. Depuis mars 2003. 7. Elle voulait avoir des enfants/ elle en avait assez d être dépendante /elle se sent plus mûre. 8. La bronchite. 9. La natation et le vélo. 10. Parce qu elle a plus d énergie. 11. Son entourage. írásbeli vizsga 0513 5 / 18 2005. május30.

2. feladat A kazettán hallható szöveg: Mais d'où vient donc la moutarde? Saviez-vous que Pythagore (VI e siècle avant J.-C.) considérait la moutarde comme un remède souverain contre les piqûres de scorpion? Un peu plus tard, Pline l'ancien lui attribuait d'autres vertus, ce dont nous lui laissons la responsabilité: "une femme froide et paresseuse peut devenir avec quelques cuillerées de moutarde, une épouse idéale", disait-il. Au Moyen Age, ce sont davantage les aspects culinaires et médicinaux de la moutarde qui intéressent. Dès cette époque, à Dijon, une corporation de vinaigriers et de moutardiers apparaît et fixe les règles de la profession. Grands amateurs de moutarde, les ducs de Bourgogne en envoyaient des barils à la cour du roi de France. Quant à Louis XIV, il ne se déplaçait jamais, dit-on, sans son pot de moutarde. La moutarde, un élixir de santé? Selon la médecine traditionnelle, la première qualité de la moutarde est de stimuler l'appétit et de faciliter la digestion. C'est aussi un excellent antiseptique, jadis très utilisé pour conserver les aliments. En cataplasmes, elle est surtout utilisée, depuis Dioscoride, célèbre médecin grec, en cas de bronchite, mais aussi comme désinfectant et contre les douleurs rhumatismales. On la conseillait également contre les maux de tête, pour éclaircir la voix et, en gargarismes, contre les maux de gorge. Et il fut un temps où les chirurgiens se désinfectaient les mains avec une pâte faite de farine de moutarde et d'eau. Si vous avez les pieds fatigués, trempez-les un moment dans une bassine d'eau chaude dans laquelle vous aurez jeté une poignée de graines de moutarde. Cela fait, paraît-il, beaucoup de bien. 0. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. A B A B B A A B A írásbeli vizsga 0513 6 / 18 2005. május30.

3. feladat A kazettán hallható szöveg: Les premiers grands départs, c est déjà pour ce week-end. Cet été 60% des Français environ vont quitter leur domicile, histoire de changer d air : des Français, qui pour la plupart ne franchiront pas de frontière : pourquoi aller chercher ailleurs ce qu on a chez nous? C est une opinion très partagée. Les Français sont encore très casaniers, ils aiment rester chez eux. Cette réalité tient en un chiffre : 90% des vacanciers restent en France pendant l été. Champions du monde des résidences secondaires, les Français passent donc prioritairement leurs vacances en famille ou encore entre amis. Principal argument : un peu chauvins, les Français trouvent leur pays merveilleux : «Finalement disent-ils on a tout chez nous, le chaud, le froid, le plat et le moins plat» En clair, la mer, la campagne, la montagne et la ville. L été, c est évidemment la mer qui se taille la part du lion ; près de 40% des vacanciers vont y chercher le soleil. Toutefois, le triptyque classique sea, sex and sun n a plus autant d adeptes. Chaque année le tourisme vert gagne un peu plus de terrain, 35% des Français sont désormais séduits par les joies du V.T.T. ou des promenades en forêt. A la différence des Anglais, Allemands et Scandinaves qui sortent de leurs frontières à près de 70%, seuls 10% environ des Français quitteront donc cet été la France pour découvrir d autres pays et encore, quand ils partent, ce n est jamais très loin. L Espagne en tête, c est l Europe le terrain privilégié des Français. A noter toutefois que l étranger semble faire de moins en moins peur. Les départs vers d autres pays ont augmenté l an dernier de 5%. Les Français, petit à petit commencent à sortir de leur coquille. 0. A des résidences secondaires 20. B restent en France 21. C leurs amis ou leur famille 22. B parce qu ils y trouvent des paysages et des climats variés 23. B passent leurs vacances au bord de la mer 24. A passent leurs vacances dans la nature 25. B l Espagne írásbeli vizsga 0513 7 / 18 2005. május30.

A hallott szöveg értése emelt szintű vizsgarész jó megoldásait ponttá alakító táblázat jó megoldás elért pont 1 2 pont 2 3 pont 3 4 pont 4 5 pont 5 6 pont 6 8 pont 7 9 pont 8 10 pont 9 11 pont 10 12 pont 11 14 pont 12 15 pont 13 16 pont 14 17 pont 15 18 pont 16 20 pont 17 21 pont 18 22 pont 19 23 pont 20 24 pont 21 26 pont 22 27 pont 23 28 pont 24 29 pont 25 30 pont írásbeli vizsga 0513 8 / 18 2005. május30.

IV. Íráskészség Az írásbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempont szerint újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. Megjegyzések az útmutatóhoz A feladat teljesítése szempontjából a terjedelemnek és az irányítási szempontok figyelembevételének kiemelkedő jelentősége van. Mivel a szavak előírt száma szabja meg a terjedelmet, a szavakat meg kell számolni. Anélkül, hogy nyelvészeti okfejtésekbe bocsátkoznánk a szó fogalmának meghatározását illetően, az írásbeli érettségi feladatok javítása szempontjából szónak számítunk minden, egymástól szóközzel elválasztott egységet. Eszerint tehát 1 szónak számítanak például a következő alakok: du, (il) m a (vu); 2 szónak számítanak a következők: de la, (il) me trouve (gentil). A javítás során ismétlődő hibának azt tekintjük, amikor a tanuló ugyanabban a szóban ugyanazt a hibát követi el. Tehát két egyeztetési hiba akkor számít ismétlődésnek, ha ugyanazt a szót érinti: pl. grand / grand helyett grande / grande szerepel. Ékezethibákat akkor veszünk figyelembe, ha nyelvtani vagy lexikai következményei vannak (pl. a / à, ou / où, mer / mère). A nyelvtani hibák súlyozására nem készült részletes utasítás. Úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot minden kolléga el fogja tudni végezni tanári tapasztalatai alapján. Az útmutató nem tartalmaz utasítást az értelmetlen szövegrészek jelölésére a javítás során, ugyanakkor ez értékelési kritérium. Mi az alábbiakban az ilyen típusú hibákat dőlt betűvel jelöljük, a majdani dolgozatokat javító tanárnak saját jelölést kell alkalmaznia. (pl. hullámos vonal vagy más jelek), éppen ezért nem tartjuk szükségesnek ezeknek az útmutatóba való felvételét. Azt azonban szükségesnek tartjuk, hogy az egyes dolgozatokat a javítás során többször is elolvassák. A következő eljárást javasoljuk a javító kollégáknak: 1. Olvassák végig egyszer a tanuló megoldását úgy, hogy a hibákat nem javítják! 2. Ezután többször olvassák újra a dolgozatot úgy, hogy minden alkalommal egy másik szempont kritériumait figyelik, illetve eszerint javítják és jelölik a hibákat! írásbeli vizsga 0513 9 / 18 2005. május30.

Első feladat A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok A feladat teljesítése Szövegalkotás, hangnem Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Vizsgapont Pontszám 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 20 pont 10 pont 2. Mivel a két feladat aránya az értékelésben 1/3-2/3, ennek a feladatnak a pontszámát felezni kell, azaz megoldásával összesen 10 vizsgapont szerezhető. Amennyiben a pontszám felezése után kapott összeg fél pontra végződik, felfelé kell kerekíteni. 3. Amennyiben a dolgozat bármely értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. írásbeli vizsga 0513 10 / 18 2005. május30.

Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat; hány irányító szempontra tért ki, és megfelelően tárgyalta-e azokat; megfelel-e a levéllel mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazz-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és az aláírást. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt A feladat teljesítése szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki, s a szöveg terjedelme meghaladja a minimális szintet. Megfelelt a levélírással kapcsolatos kívánalmaknak. formai Szövegalkotás, hangnem A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben. A létrehozott szöveg elérte a minimális mennyiséget, és kisebb pontatlanságokkal megfelelt a levélírással kapcsolatos formai kívánalmaknak. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, valamint nem teljesíti vagy nem jól teljesíti a levélírás formai követelményeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak egyet vagy kettőt részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, és a vizsgázó nem tartotta be a levélforma előírásait. E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok, valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése; megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bekezdésekben is elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés; a vizsgázó hogyan használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit; megfelelő-e a formai tagolás; hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme nagyjából megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme következetlenségeket mutat, de még megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a levélíró szándékának megfelelő hatást kelt. írásbeli vizsga 0513 11 / 18 2005. május30.

Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak; A szóhasználat milyen szintű igényességet és változatosságot mutat, az előforduló tévesztések mennyire akadályozzák az olvasót a szöveg megértésében. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód, vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ, ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos szókincs jellemzi. Nyelvtan, helyesírás A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; mondatszerkezetek és nyelvtani struktúrák tekintetében mennyire igényes a szöveg nyelvhasználata; az előforduló nyelvtani, illetve helyesírási hibák mennyire akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget első olvasásra teljesen megértsék. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ, ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. írásbeli vizsga 0513 12 / 18 2005. május30.

Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést. A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük. A szöveg a nyelvtani és helyesírási hibák miatt nem érthető. írásbeli vizsga 0513 13 / 18 2005. május30.

Javítási jelrendszer A feladat teljesítése A feladat teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával: 4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, 3 (hiányjel + szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont, 2 (szám + mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. Szövegalkotás A feladat teljesítése szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is. Szókincs, kifejezésmód A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba, ÉL = értelemzavaró lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó. A szövegben használt jelek: aláhúzás = lexikai hiba, aláhúzás + i, i = ismétlődő lexikai hiba. Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni. Nyelvtan, helyesírás A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, H = helyesírási hiba. A szövegben használt jelek: aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba, hiányjel = hiányzik egy szó, írásbeli vizsga 0513 14 / 18 2005. május30.

nyíl = szórendi hiba, aláhúzás + i = i = ismétlődő hiba. Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni. Formai jegyek A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: Dátum = D Megszólítás = M Köszönés = K Aláírás = A A teljesítés minőségét mutató jelek: M (betű) = az adott formai jegy teljesítése helyes, A (hiányjel + betű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy, A (aláhúzott betű) = elfogadható, bár hibás az adott formai jegy. írásbeli vizsga 0513 15 / 18 2005. május30.

Értékelési skála (emelt szint 1. feladat) Összefoglaló táblázat A feladat teljesítése A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki, s a szöveg terjedelme meghaladja a minimális szintet. Megfelelt a levélírással kapcsolatos kívánalmaknak. formai A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben. A létrehozott szöveg elérte a minimális mennyiséget, és kisebb pontatlanságokkal megfelelt a levélírással kapcsolatos formai kívánalmaknak. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, valamint nem teljesíti vagy nem jól teljesíti a levélírás formai követelményeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak egyet vagy kettőt részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, és a vizsgázó nem tartotta be a levélforma előírásait. Szövegalkotás, hangnem A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme nagyjából megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme következetlenségeket mutat, de még megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a levélíró szándékának megfelelő hatást kelt. Szókincs, kifejezésmód A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos szókincs jellemzi. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. Nyelvtan, helyesírás A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést. A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük. A szöveg a nyelvtani és helyesírási hibák miatt nem érthető. írásbeli vizsga 0513 16 / 18 2005. május30.

Második feladat A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok A feladat teljesítése Szövegalkotás, hangnem Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Vizsgapont Pontszám 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 20 pont 20 pont 2. Amennyiben a dolgozat bármelyik értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat; megfelelően kifejtette és indokolta-e véleményét. A részletesebb leírást lásd az első feladatnál. Javítási jelrendszer Ugyanaz, mint az első feladatnál. írásbeli vizsga 0513 17 / 18 2005. május30.

Értékelési skála (emelt szint 2. feladat) A feladat teljesítése A vizsgázó teljesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontnak megfelelt, a létrehozott szöveg terjedelme meghaladta a minimális szövegmennyiséget. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egynek vagy kettőnek felelt meg, a többinek csak részben. A létrehozott szöveg elérte a minimális szövegmennyiséget. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egynek megfelelt, ezen kívül még egynek részben, a többinek egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontnak csak részben. A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat, vagy más témáról írt. Az irányító szempontok közül egynek sem kifelelt meg, csak néhánynak részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél. Szövegalkotás A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Szókincs, kifejezésmód A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme nagyjából megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme következetlenségeket mutat, de még megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő hatást kelt. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos szókincs jellemzi. Nyelvtan, helyesírás A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést. A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük. A szöveg a nyelvtani és helyesírási hibák miatt nem érthető. írásbeli vizsga 0513 18 / 18 2005. május30.