BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK A DIMENZIÓ Védelem biztosítási feltételek (a továbbiakban: feltételek) alapján a DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: biztosító) a biztosított baleseti halála, illetőleg balesetéből eredő maradandó egészségkárosodása, csonttörése, kórházi ápolása esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja. I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 1. A szerződő, a biztosított, a díjfizető 1.1. A szerződő / a biztosított, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett. A díjfizetés a szerződő kötelezettsége, mely kötelezettséget más természetes vagy jogi személy átvállalhat. 1.2. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében, illetve életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis. 1.3. Csoportos biztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamilyen szervezethez való tartozásuk vagy egyéb kapcsolat alapján történik és a biztosító kockázatvállalására a csoportra tekintettel kerül sor. Azokat a személyeket kell biztosítottaknak tekinteni, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a csoporthoz tartoztak. 1.4. A biztosított a biztosítás megkötésekor nem lehet fiatalabb 18 évesnél, és nem lehet idősebb 65 évesnél. 2. A kedvezményezett 2.1. A biztosító szolgáltatására és kifizetéseire elsődlegesen a biztosított jogosult. 2.2. A biztosított baleseti halála esetén kedvezményezett lehet: a) a szerződő / biztosított által megjelölt személy; b) ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított örököse. 2.3. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. 2.3. Ha a szerződő fél a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. 2.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
3. A szerződés létrejötte II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 3.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő biztosítási ajánlatát a biztosító (biztosító képviselője) fogadja el. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított hatvan napig kötve van. 3.2. A biztosító ráutaló magatartása a) A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. b) Az a) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 4. A szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete, a biztosítás tartama 4.1. A biztosítás határozott, egy éves tartamra jön létre. 4.2. A biztosítás a szerződésben meghatározott napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási díjat a biztosítónak megfizették, illetőleg azon a napon, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A kockázatviselés a szerződés hatálybalépése napját követő nap 0. órájától kezdődik. 4.3. A biztosítási védelem kiterjed a nap 24 órájában bármikor, illetve belföldön és külföldön bárhol bekövetkezett baleseti halálra és balesetre. 5. Biztosítási esemény 5.1. Biztosítási esemény a) a biztosított baleseti halála b) a biztosított balesetéből eredően az 5.3.pontban rögzített események. 5.2. Baleset: a biztosított akaratán kívűl hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely biztosítási eseménynek minősülő testi sérülést illetve károsodást, vagy halált okoz, illetőleg orvosi ellátást eredményez. Nem minősül balesetnek a heveny fertőző megbetegedés, kivéve a balesetszerűen létrejött betegségek.
5.3. Balesetből eredő biztosítási esemény a következőkben felsorolt események bekövetkezése: 5.3.1. baleseti rokkantság Baleseti rokkantság alatt a biztosított tartam alatti balesetéből eredő legalább 3%-os mértékű maradandó egészségkárosodását - melyet a balesettől számított két éven belül a biztosító orvosa állapít meg - kell érteni. 5.3.2. balesetből eredő csonttörés Balesetből eredő csonttörésnek tekinti a biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkező csonttörését, csontrepedését, ínszalagszakadását, valamint a ficammal járó sérülését, ha ez utóbbi legalább egy hetes rögzítéssel járó kezeléssel jár. 5.3.3. balesetből eredő kórházi napi térítés A biztosító a biztosítottnak a biztosítás időtartama alatti 24 órát meghaladó kórházi ápolása minden napjára, de legfeljebb 60 napig, a szerződés szerinti biztosítási összeget fizeti meg a biztosított részére. A jelen feltételek mellett kórházi ápolásnak minősül az az ellátás, amelyre - a magyar egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező - fekvőbeteg-gyógyintézetben került sor, amely intézmény feladatait folyamatos munkarendben, szakképzett személyzet bevonásával látja el. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak még azokban az esetekben sem, ha azok fekvőbeteg ellátást végeznek a következők: szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, fürdő- és egyéb gyógyintézetek, utógondozó szanatóriumok, ideg- és elmebeteg gyógy- és gondozóintézetek, az akut ideggyógyászati osztályok kivételével, geriátriai, krónikus intézetek, az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer elvonó intézmények, az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, feltéve, hogy a biztosított az osztály jellegének megfelelő szolgáltatásban részesül. A biztosított csoport azon tagjaira, akik a szerződéskötéskor kórházi kezelés alatt állnak, a biztosítási védelem ezen kórházi kezelés befejezte utáni naptól számítottan kezdődik. A biztosítottakat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében: baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell, valamint törekedni kell a biztosítási esemény súlyosabb következményeinek lehetőség szerinti elhárítására, enyhítésére.
Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosított mulasztása közrehatott állapotának súlyosbodásához. 6. Biztosítási összeg 6.1. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfizetését a biztosító az 5. pontban felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén vállalja. 7. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 7.1. A biztosítási eseményt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén a biztosító annyiban megtagadhatja a szolgáltatási igény elfogadását, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 7.2. A szolgáltatás iránti igényt írásban kell a következő iratok csatolásával bejelenteni: a) a biztosított baleseti halála esetén: halotti anyakönyvi kivonat, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, és a halottvizsgálati bizonyítvány, biztosítási szolgáltatás felvételére való jogosultság igazolása, azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek. b) a biztosított balesetéből eredően az 5.3. ponban felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén: - a maradandó egészségkárosodás mértékéről az Országos Orvosszakértői Intézet jogerős határozatáról készített másolat - igazolás az orvosi ellátás(ok)ról - a kórházi kezelésről készült zárójelentés, illetve az orvos által a kórházi kezelésről kiadott időközi igazolás, - a kórházi kezelés időtartamáról kiadott igazolás, - a balesettel kapcsolatban készült hatósági jegyzőkönyv másolata, - a balesettel összefüggésben felmerült költségek igazolása, - azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek, 7.3. A külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kárbejelentéséhez a biztosító a biztosítási eseményt igazoló dokumentumok hivatalos magyar nyelvű fordítását kérheti.
7.4. 7.4. A biztosító kárelbíráláskor maga is beszerezhet adatokat. A biztosított az első szerződés megkötésekor hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték vagy biztosítási esemény bekövetkezésekor a jövőben kezelni fogják. Egyben felhatalmazást ad a biztosítónak, hogy a kockázat befogadásához és a biztosítási esemény elbírálásához lényeges információkat beszerezzen, valamint ugyanezen a célból más biztosítóval, vagy hatósággal kapcsolatba lépjen. 7.5. A biztosító a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezésétől számítva a szolgáltatási és kifizetési kötelezettségét a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 napon belül teljesíti. 7.6. A biztosítási esemény bekövetkezése és a szolgáltatás teljesítése közötti időszakra a biztosító kamatot nem fizet. 8. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 8.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 8.2. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni. 8.3. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 8.4. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat. 8.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. 8.6. Írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot a biztosító akkor, ha 9. Biztosítási díj a jognyilatkozatot a nyilatkozó fél aláírta, annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. 9.1. A biztosítás díja egyösszegben annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 9.2. A biztosítási díj meghatározása évente a biztosítási terméktervben rögzített biztosításmatematikai alapelvek alkalmazásával történik.
10. A biztosító szolgáltatása 10.1. A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleseti halála esetén a szerződés létrejöttekor a szerződő választása szerinti biztosítási összeget fizeti meg a biztosító a kedvezményezett részére. 10.2. Balesetből származó maradandó egészségkárosodáskor (5.3.1 pont) a biztosító a 10.1. pontban meghatározott összegnek az egészségkárosodási mérték szerinti hányadát fizeti meg a biztosítottnak. 10.3. A balesetből származó egészségkárosodás mértékének meghatározásához a pont tartalmazza a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét. 10.4. A balesetből származó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg. Amennyiben az orvos megállapítását a biztosított nem fogadja el, a biztosítóval közösen kiválasztott független szakértő véleményét kérheti. 10.5. A biztosító a szakértői vizsgálat költségét a biztosított részére megtéríti, ha a független orvosi szakértő a vitatottnál magasabb egészségkárosodási mértéket, illetőleg a balesetből következő súlyosabb egészségi állapotot állapít meg. 10.6. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a megállapítást követően változik, a biztosított legfeljebb a balesetet követő év végéig kérheti e mérték ismételt megállapítását. 10.7. A balesetből származó maradandó egészségkárosodás mértékét az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása térítés egy kar vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% egy kar könyökízület fölöttig való tejes elvesztése, vagy teljes 65% működésképtelensége kéz teljes elvesztése, ill. működésképtelensége 60% egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége 5% egyik láb combközép fölöttig való teljes elvesztése, vagy teljes 70% működésképtelensége egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% egyik láb alcomb közepéig való elvesztése, vagy működésképtelensége 50% egyik láb nagyujjának teljes elvesztése, vagy működésképtelensége 5% bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 3% mindkét szem látóképességének elvesztése 100% egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik 65% szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% amennyiben azonban a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% esemény bekövetkezte előtt elvesztette a szaglóérzék teljes elvesztése 10% az ízlelőképesség elvesztése 5% lábfej elvesztése vagy teljes működésképtelensége boka alatt 30%
10.8. Ha a baleset többféle maradandó egészségkárosodást okozott, úgy a szolgáltatást az egészségkárosodások mértéke összegzése alapján teljesíti a biztosító, de ennek összege nem haladhatja meg a 10.1. pontban meghatározott összeget. 10.9. Balesetből eredő csonttörés, csontrepedés, ínszalagszakadás, valamint ficammal járó sérülés következtében legalább egy hetes rögzítés (5.3.2 pont) esetén a szerződés létrejöttekor a szerződő választása szerinti biztosítási összeget fizeti meg a biztosító a biztosított részére. 10.10. Balesetből eredő kórházi fekvőbeteg ellátás esetén a biztosító az 5.3.3 pont szerinti biztosítási összeget fizeti meg a biztosított részére. 11. Mentesülés 11.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben a biztosított baleseti halála, balesete: a) a kedvezményezett szándékos magatartása folytán következett be, b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be, c) a biztosítottnak a biztosítási szerződés első kötésétől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága folytán következett be, d) a biztosított gyógyszer által befolyásolt állapotában, azzal összefüggésben következett be, kivéve, ha a gyógyszer szedése orvosi elõírásra és annak betartásával történt, e) radioaktív vagy ionizáló sugárzás következménye, kivéve, ha a sugárzás a biztosítottat munkaköri feladatainak ellátása közben vagy terápiás beavatkozás következtében érte. A 11.1. a) pontban szabályozott esetben a biztosító a biztosítási összeget a kedvezményezettnek nem fizeti ki, a biztosítási összeg az örökösöket illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet. A 11.1. d) és e) pontokban szabályozott esetben a biztosító, ha a haláleset a biztosítottnak fel nem róható magatartása miatt következett be, a biztosítási összeget kifizeti. 11.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esetekre, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított balesete, illetve baleseti halála a) közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekben, más háborús cselekményekben, felkelésben, lázadásban, zavargásban, terrorcselekményben, kormány elleni puccs vagy puccskisérletben, zendülésben, polgárháborúban, forradalomban, tüntetésben, felvonuláson, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, határvillongásban való részvétellel, b) bármely, olimpiai sportágként be nem jegyzett sporttevékenységgel összefüggésben következett be, c) hivatásosan gyakorolt sporttevékenység során, valamint szervezett diáksport és tömegsport tevékenység közben történt, d) gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi vagy légi járműben országos vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) során következik be, e) öncsonkítással vagy ennek kísérletével összefüggésben történik, f) az ismert betegségére vonatkozó orvosi kezelés előírásainak tudatos be nem tartásának következménye, g) annak következménye, hogy a biztosított a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan ittas állapotban volt, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt
véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő 0,15 %-ot meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,008 %-ot meghaladó mértékű véralkohol koncentráció. h) a biztosítási esemény bekövetkezésekor okozati összefüggésben állt azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett. i) annak következménye, hogy olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges gépjármű vezetői engedéllyel nem rendelkezett és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. j) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódító szerként történő használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott, k) annak következménye, hogy a biztosított a testén saját maga, vagy hozzájárulásával az adott szakterületre vonatkozó - a magyar egészségügyi hatóság által kiadott - működési engedéllyel nem rendelkező személy által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán következik be. 11.3. Nem teljesít a biztosító szolgáltatást annyiban, amennyiben a biztosított a balesettel összefüggésben előírt orvosi kezelésnek nem vetette alá magát, vagy nem követte az orvosi utasításokat, és ezzel gyógyulását akadályozta. 11.4. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek, illetve az azokkal kapcsolatos következményi károk a biztosító kockázatáviseléséből ki vannak zárva. 12. A biztosítás megszűnése 12.1. A biztosítás megszűnik: a) a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkező halálával, b) a tartam végén, kivéve akkor, ha a felek megállapodnak a biztosítás újabb egy évre történő megkötéséről, c) az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítás kezdetétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondja. 12.2.A 12.1.b) pontban meghatározott szerződés megszűnésekor a biztosítónak fizetési kötelezettsége nincs.
III. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 13. A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik: nem vásárolható vissza, nem szállítható le díjmentesen. A biztosítás nem rendelkezik többlethozam jóváírással. 14. A biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének) a biztosításból eredő és már esedékessé vált biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 3 éven belül nem érvényesíti, elévül. 15. A szerződés tekintetében a magyar jog szabályai szerint kell eljárni. 16. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény rendelkezései, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.