A BIZOTTSÁG 1996. július 3-i AJÁNLÁSA a kis- és középvállalkozások meghatározásával kapcsolatban (az EGT vonatkozásában használandó szöveg) (96/280/EK) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, különösen a 155. cikkének második bekezdésére, mivel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a kézműves szektor érdekében készült integrált program (a továbbiakban Integrált Program") 1 megvalósításához a növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatottságról szóló Fehér Könyv szerint szükség van egy egységes, áttekinthető és hatékony keret létrehozására, melyen belül a KKV-k érdekében megalkotott vállalkozáspolitika elfoglalhatja a helyét; mivel jóval az Integrált Program megvalósítása előtt a Közösségben különböző intézkedéseket vettek tervbe a KKV-kkal kapcsolatban, amelyek mindegyike különböző kritériumokat alkalmaz azok meghatározására; mivel a Közösség intézkedéseinek száma fokozatosan nőtt anélkül, hogy bármiféle közös álláspont született volna, ill. annak átfogó figyelembevétele nélkül, mit is jelent ténylegesen egy KKV; az eredmény az lett, hogy a KKV-k meghatározására használt kritériumok nagy változatosságot mutatnak és ezáltal a közösségi szinten jelenleg használt meghatározások az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Befektetési Alap (EBA) által használt meghatározások mellett a tagállamok által használt meghatározások eléggé széles skálájával együtt a meghatározások sokféleségét mutatják; mivel sok tagállamban nincs általános meghatározási elv, és esetileg a helyi gyakorlatot vagy az egyes konkrét ágazatokra vonatkozó szabályokat alkalmazzák; mivel mások mereven 1 A COM (94) 207.sz. végleges KÖZLEMÉNY (94) 1
ragaszkodnak a KKV-knak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi irányelvekben foglalt meghatározásokhoz 1 ; mivel a közösségi szinten és nemzeti szinten meglévő különböző meghatározások előfordulása ellentmondásokat hozhat létre és eltorzíthatja a vállalkozások közötti versenyt is; mivel az Integrált Program célja egy erőteljes EBB együttműködés létrehozása egyrészről a Közösség különböző, a KKV-k érdekében tett kezdeményezései, másrészről ezek és a nemzeti szinten meglévő kezdeményezések között; mivel ezeket a célkitűzéseket nem lehet sikeresen megvalósítani anélkül, hogy tisztáznák a KKV-k meghatározásának kérdését; mivel a Bizottságnak az Európai Tanács 1995. december 15-én és 16-án Madridban megtartott ülésére készített beszámolója hangsúlyozta, hogy a KKV-k érdekében újra összpontosított erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy a gazdaság valamennyi ágazatában több munkahelyet létesítsenek; mivel az 1994. szeptember 29-i "Kutatási" Tanács egyetértett abban, hogy a KKV-kra vonatkozó kedvezményes elbánáshoz pontosabban kell meghatározni, hogy mit jelenta kis- és középvállalkozás; s így felkérte a Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg a KKV-k meghatározásához kiválasztandó kritériumokat; mivel az 1990. május 28-án megtartott "Ipari" Tanács kérésére 1992-ben benyújtott első beszámolóban a Bizottság már javasolta a közösségi szinten alkalmazott meghatározások elszaporodásának korlátozását; kifejezetten támogatta az alábbi négy kritérium elfogadását: az alkalmazott személyek száma, forgalom, mérlegfőösszeg és függetlenség, ugyanakkor javasolta az 50 ill. 250 fős alkalmazotti küszöbértéket a kis- ill. középvállalkozások esetében; mivel ezt a meghatározást már elfogadták a Közösségnek a KKV-knak nyújtott állami támogatásokról szóló irányelveiben és minden egyéb, 1992 óta elfogadott vagy felülvizsgált állami támogatásra vonatkozó irányelvben ill. közleményben (ez különösen vonatkozik a Bizottságnak a tagállamokhoz intézett közleményére a KKV számára szóló támogatási rendszerek felgyorsított engedélyezéséről és a meglévő rendszerek módosításáról 2, az állami 1 2 Az EK Hivatalos Lapja, C 213. szám, 1992. 08.12., 2.o. Az EK Hivatalos Lapja, C 213. szám, 1992.08.19., 10.o. 2
környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó irányelvekről 1 valamint a nehézségekkel küzdő cégek szanálására és strukturális átalakítására nyújtott állami támogatásokra vonatkozó irányelvekre 2 ; mivel más intézkedések során teljes egészében vagy részben alkalmazzák ezt a meghatározást, nevezetesen Szerződés 54. cikk (3) bekezdés g) pontján alapuló, bizonyos típusú társaságok éves beszámolójáról szóló 1978. július 25-i negyedik tanácsi irányelvben(78/660/egk) 3, amit azt legutóbb a 94/8/EK irányelv módosította 4, a Tanács 1994. április 19-i 94/217/EGK határozata az Európai Beruházási Bank által a kis- és középvállalkozások számára, az áthidaló kölcsönnyújtási lehetőségek keretében a Közösség által nyújtott kölcsönkamattámogatásokról 5, valamint a Bizottság Közleményében a Közösségnek KKV-kkal kapcsolatos kezdeményezéséről 1 a Strukturális Alapok keretében; mivel a teljes összhang még nem valósult meg; néhány program még mindig nagyon különböző küszöbértékeket határoz meg vagy bizonyos kritériumokat figyelmen kívül hagy, pl. a függetlenséget; mivel ennek az összhangnak továbbra is fenn kell maradnia és meg kell valósulnia a Közösségnek a KKV-knak nyújtott állami támogatásokról szóló irányelveiben foglalt szabályai alapján, és hogy a Bizottságnak minden általa eszközölt intézkedés során ugyanazokat a kritériumokat és ugyanazokat a küszöbértéköket kell alkalmaznia, amelyeknek betartását a tagállamoktól is megkívánja; mivel a belső határok nélküli, egységes piacon a vállalkozások kezelésének közös szabályok rendszerén kell alapulnia, különösen ami az állami támogatást illeti akár nemzeti, akár közösségi szinten; mivel ez a szemlélet már csak a KKV-kat segítő nemzeti vagy közösségi intézkedések közötti átfogó kölcsönhatás céljából is szükséges, például ami a Strukturális Alapokat és a kutatást 1 2 3 4 5 Az EK Hivatalos Lapja, C 72. szám 1994. 03.10., 3.o. Az EK Hivatalos Lapja, C 368 szám., 1994.12.23. 12.o. Az EK Hivatalos Lapja L 222.szám, 1978. 08.14., 11.o. Az EK Hivatalos Lapja L 82. Szám, 1994.3.25., 33.o. Az EK Hivatalos Lapja L 107. Szám, 1994.04.28., 57.o., ld. a bizottság erről szóló jelentését (434.sz. 1994. Október 19-én kelt végleges jelentés COM (94) 3
illeti; ez azt jelenti, hogy el kell kerülni azokat a helyzeteket, amikor a Közösség a KKV-k egy bizonyos kategóriájával kapcsolatban, míg a tagállamok egy másikkal kapcsolatban szándékoznak fellépni; mivel ha a Bizottság, a Tagállamok, az EBB és az EBA ugyanazt a meghatározást alkalmazná, akkor megerősödne a KKV-k érdekében tett intézkedések összhangja és hatékonysága, és ez csökkentené a verseny torzulásának kockázatát; mivel ezenfelül sok, a KKV-k számára szánt programot a Tagállamok és az Európai Közösség, és néhány esetben az EBB és az EBA együtt finanszíroznak; mivel mielőtt javaslattétel történne a KKV-k meghatározására vonatkozó küszöbértékekre, rá kell mutatni, hogy ez a kísérlet egy viszonyítási szint racionalizálására és lefektetésére nem jelenti azt, hogy az ezen küszöbértékeket túllépő vállalkozások nem érdemlik meg az állam vagy a Közösség figyelmét; ugyanakkor helyesebb lenne ezt a problémát pontosan meghatározott intézkedésekkel megfelelő programok, elsősorban nemzetközi együttműködési programok keretében megoldani, ahelyett, hogy különböző meghatározásokat fogadnak el vagy tartanak fenn a KKV-kra vonatkozóan; mivel az alkalmazottak létszámának kritériuma kétségtelenül egyike a legfontosabbaknak és feltétlenül szükségesnek kell tekinteni azt, ki kell azonban egészíteni ezt egy pénzügyi kritérium bevezetésével a vállalkozás valódi fontosságának és teljesítményének, valamint a versenytársaival összehasonlított helyzetének megértése érdekében; mivel nem volna kívánatos ugyanakkor a cég forgalmát az egyedüli pénzügyi kritériumként elfogadni, mivel a kereskedelmi és elosztási szektorban működő vállalkozásoknak természetüknél fogva magasabb forgalmi adatai vannak, mint a termelési ágazatban működőknek, így a forgalmi kritériumot kombinálni kell a mérlegfőösszeg kritériumával, mely kritérium megmutatja a vállalkozás teljes vagyonát, lehetővé téve, hogy e két kritérium egyikét túllépjék; mivel a függetlenség szintén egy alapkritérium, mely alapján egy nagy csoporthoz tartozó KKV hozzá tud jutni olyan pénzeszközökhöz és támogatáshoz, amelyek az azonos nagyságú 1 Az EK Hivatalos Lapja, C 180.szám, 1994.07.01., 10.o. 4
versenytársaknak nem állnak rendelkezésére; mivel szükség van a KKV-kből álló azon jogi személyek kizárására is, amelyeknek tényleges gazdasági ereje nagyobb, mint egy KKV-é; mivel a függetlenségi kritérium vonatkozásában a tagállamoknak, az EBB-nek és az EBA-nak biztosítania kell, hogy a meghatározást ne játsszák ki azon vállalkozások, amelyek bár formailag megfelelnek ennek a kritériumnak ténylegesen egy nagyvállalkozás vagy több nagyvállalkozás együttes irányítása alatt állnak; mivel az állami befektetési társaságok vagy kockázati tőketársaságok tulajdonában lévő érdekeltségek általában nem változtatják meg egy cég KKV-jellegét, és ezért figyelmen kívül hagyhatók; ugyanez vonatkozik azon intézményi befektetők tulajdonában lévő érdekeltségekre, amelyek általában "tisztes távolságot" tartanak fenn azzal a társasággal, amelybe befektettek; mivel megoldást kell találni a részvényes vállalkozások problémájára, amelyek bár KKV-k nem tudják pontosan megállapítani részvénytulajdonuk összetételét tőkéjük szétosztási módja és részvényeseinek névtelensége miatt, és ennélfogva nem tudják, hogy megfelelnek-e a függetlenség feltételének; mivel meglehetősen szigorú kritériumokat kell megszabni a KKV-k meghatározására, ha a részükre szánt intézkedések ténylegesen azon vállalkozásokat hivatottak segíteni, amelyek mérete hátrányt eredményez; mivel az 500 fős alkalmazotti küszöbérték nem igazán különböztet meg, mintegy majdnem mindegyik vállalkozást felöleli (a 14 millió vállalkozás 99,9 %-át), és az európai gazdaság majdnem háromnegyedét alkalmazotti létszám és forgalom szempontjából; továbbá egy 500 fős vállalkozás hozzá tud jutni azon emberi, pénzügyi és műszaki forrásokhoz, amelyek valójában kívül esnek egy középvállalkozás keretein, nevezetesen annak, hogy tulajdonjog és a kezelés ugyanabban a kézben van, gyakran a család a tulajdonos, és nincsen erőfölényben a piacon; mivel a 250 és 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások nemcsak hogy gyakran jelentős piaci tényezők kerülnek nehéz helyzetbe a piacon, hanem nagyon erős vezetési struktúrával is 5
rendelkeznek a termelés, eladás, marketing, kutatás és személyzeti ügyek területén, amely világosan megkülönbözteti őket a 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató középvállalkozásoktól; mivel ez utóbbi csoportban ezek a struktúrák sokkal törékenyebbek; mivel a 250 fős alkalmazotti küszöbérték ennélfogva jelentőségteljesebben tükrözi a KKV-k valódi helyzetét; mivel ma már ez a 250 fős küszöbérték a legelterjedtebb a közösségi szinten alkalmazott meghatározások között és mivel sok tagállam már felvette jogszabályaiba a Közösségnek a KKV-knak nyújtott állami támogatásokról szóló irányelvének eredményeként; mivel az EBB is úgy döntött, hogy ezt a meghatározást használja a 94/216/EGK sz. döntésben előírt az KKV hitelkeret keretében nyújtott kölcsönök jelentős részénél; mivel az Eurostat adatok szerint egy 250 fős vállalkozás forgalma nem haladja meg a 40 millió ECU-t (1994.évi adatok); tekintve, hogy ezért célszerűnek mutatkozhat a 40 millió ECU-s forgalmi küszöbértéket alkalmazni; mivel a legutóbbi számítások azt mutatják, hogy a KKV-k és kisvállalkozások 1 viszonylatában a forgalom és a mérlegfőösszeg közötti átlagarány 1:5, tehát ennek eredményeképpen a mérlegfőösszeg küszöbét 27 millió ECU-ben kell megállapítani; mivel ugyanakkor megkülönböztetést kell tenni a KKV-kon belül a középvállalkozások, kisvállalkozások és mikro-vállalkozások között; mivel az utóbbit nem szabad összetéveszteni a kézműves vállalkozásokkal, amelyeket sajátos jellemzőik miatt továbbra is nemzeti szinten kell meghatározni; mivel a kisvállalkozásokra vonatkozó küszöböket azonos módon kell meghatározni, azaz 7 millió ECU-s forgalommal és 5 millió ECU-s mérlegfőösszeggel; mivel a választott küszöbök nem tükrözik szükségszerűen egy átlagos KKV vagy kisvállalkozás jellemzőit, viszont megjelölik a felső határát annak a szintnek, amelyet annak érdekében gondoltak ki, hogy lehetővé tegyék valamennyi, a KKV vagy kisvállalkozás jellemzőivel rendelkező vállalkozás bekerülését egyik vagy másik kategóriába; 1 Forrás: BACH (egyeztetett számlák) adatbázis 6
mivel a KKV-k meghatározására megállapított forgalmi és mérlegfőösszeg küszöböket felül kell vizsgálni, mihelyt felmerül az igény a változó gazdasági körülmények, úgymint az árszintek és a vállalkozások termelékenységében bekövetkezett növekedés figyelembevételére; mivel a Közösségnek a KKV-knak nyújtott állami segélyekről szóló irányelveinek helyesbítése a jelenleg alkalmazott meghatározások az ezen Ajánlásban foglaltak általi helyettesítésével történik; mivel elő kell írni azt, hogy amikor legközelebb módosításra kerül a Tanács 78/660/EGK negyedik határozata, amely megadja a Tagállamok számára azt a jogot, hogy mentesítsék a KKV-kat bizonyos, számviteli közzétételi kötelezettség alól, a Bizottság javasolni fogja, hogy a meglévő meghatározást az erre az Ajánlásra történő hivatkozással helyettesítsék; mivel szintén kívánatos volna a KKV-k érdekében tett intézkedések értékelésénél, hogy a Bizottság, a Tagállamok, az EBB és az EBA pontosan megállapítsa, mely vállalkozások részesülnek az EBB-ből különböző a KKV-k méretei szerinti kategóriák megállapításával, mivel a kedvezményezettek jobb ismerete lehetővé teszi, hogy helyesbítsék és jobban megtervezzék a KKV-k számára javasolt intézkedéseket, és következésképpen hatékonyabbá tegyék ezeket; mivel feltéve, hogy bizonyos fokú rugalmasság biztosított a tagállamoknak, az EBB-nek és az EBA-nak arra, hogy a Közösségben alkalmazottaknál alacsonyabb küszöbértékeket határozzanak meg, ha intézkedéseiket a KKV-k egy bizonyos kategóriájára kívánják irányítani ezek a küszöbértékek csak a plafonértékeket jelölik; mivel a tagállamok, az EBB és az EBA az adminisztráció egyszerűsítése céljából megtehetik, hogy csak egy kritériumot, nevezetesen az alkalmazotti létszám kritériumát vegyék figyelembe egyes intézkedéseik megvalósításához. Ugyanakkor ez a rugalmasság nem vonatkozik a különböző állami támogatási keretekre, amelyeknél a pénzügyi kritériumot is figyelembe kell venni; 7
mivel ez az Ajánlás csak a Közösségen és az Európai Gazdasági Térségen belül alkalmazott közösségi intézkedésekben használt KKV-meghatározásokra vonatkozik, AZ ALÁBBI AJÁNLÁST TESZI: 1. cikk A tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap felhívást kap arra, hogy: tegyenek eleget a Melléklet 1. cikkében foglalt előírásoknak a "KKV-k"-ra, "középvállalkozások"-ra, "kisvállalkozások"-ra vagy "mikro-vállalkozások"-ra irányuló programjaikban, tegyenek eleget a forgalomra és mérlegfőösszegre megjelölt plafonértékeknek, ha ezeket a Bizottság a Melléklet 2. cikkének megfelelően módosítja, tegyék meg a szükséges lépéseket a Melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt méretosztályok használata érdekében, különösen ahol a Közösség pénzügyi eszközeinek ellenőrzéséről van szó. 2. cikk A Melléklet 1. cikkében meghatározott küszöbértékeket plafonértékeknek kell tekinteni. A tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap bizonyos esetekben alacsonyabb küszöbértékek meghatározása mellett is dönthetnek. Egyes intézkedéseik megvalósításakor úgy is dönthetnek, hogy csak az alkalmazotti létszámra vonatkozó kritériumot alkalmazzák, kivéve azokon a területeken, amelyeken az állami támogatásokra különböző szabályok vonatkoznak. 3. cikk 8
Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára a fejlődés mértékének értékelését, a tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap felszólítást kapnak arra, hogy 1997. december 31. előtt tájékoztassák a Bizottságot a jelen Ajánlás teljesítése érdekében tett intézkedésekről. 4. cikk Jelen ajánlás a Közösségnek a Közösségen és az Európai Gazdasági Térségen belül alkalmazott intézkedéseiben a KKV-kra vonatkozó meghatározásra vonatkozik, melynek címzettjei a Tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap. Kelt Brüsszelben, 1996. április 3-án A Bizottság nevében Christos PAPOUTSIS Bizottsági tag 9
MELLÉKLET A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK A BIZOTTSÁG ÁLTAL ELFOGADOTT MEGHATÁROZÁSA 1. cikk 1. Kis- és középvállalkozásként - a továbbiakban "KKVk"-k, olyan vállalkozások, amelyeknek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és vagy éves forgalmuk nem haladja meg a 40 millió ECU-t, vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 27 millió ECU-t, megfelelnek a (3) bekezdésben meghatározott függetlenségi kritériumnak. 2. Ha különbséget kell tenni kis- és középvállalkozások között, "kisvállalkozás" az olyan vállalkozás, amely: 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és éves forgalma nem haladja meg a 7 millió ECU-t, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg az 5 millió ECU-t, megfelel a 3. bekezdésben meghatározott függetlenségi kritériumnak. 3. Az a vállalkozás számít független vállalkozásnak, amelyben valamely más olyan vállalatnak vagy együttesen több olyan vállalatnak a tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25%-ot tőke vagy szavazati jog alapján, amely nem felel meg a kis- és középvállalkozások vagy a kisvállalkozások meghatározásának, akármelyik esetről is van szó. Ezt a küszöbértéket a következő két esetben lehet meghaladni: 10
ha a vállalkozást közhasznú befektetési társaságok, kockázatitőke-társaságok vagy intézményi befektetők tulajdonában van, feltéve, hogy sem egyedileg, sem együttesen nem gyakorolnak felette irányítást, ha a tőke megosztása oly módon történik, hogy nem lehet meghatározni, kinek a tulajdonában van és ha a vállalkozás kijelenti, hogy más olyan vállalatnak vagy együttesen több olyan vállalatnak a tulajdoni részesedése a vállalkozásban nem haladja meg a 25%-ot tőke vagy szavazati jog alapján, amely nem felel meg a KKV-k vagy a kisvállalkozások meghatározásának, akármelyik esetről van is szó. 4. Az 1. és 2. bekezdésekben említett küszöbértékek kiszámítása során a kedvezményezett vállalkozásra és minden olyan vállalkozásra vonatkozó lényeges adatot összesíteni kell, amelyet tőkén vagy szavazati jogon alapuló 25%-os vagy annál nagyobb tulajdoni részesedés útján irányított vállalkozások tekintetében összegezni szükséges. 5. Ha a mikro-vállalkozásokat meg kell különböztetni a többi KKV-tól, ezeket 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat jelentik. 6. Amennyiben - a zárómérleg utolsó napján - egy vállalkozás túllépi az alkalmazotti küszöbértéket vagy a pénzügyi plafonértékeket, ez csak akkor eredményezi a "KKV", "középvállalkozás", "kisvállalkozás" vagy "mikro-vállalkozás" státusz megszerzését vagy elvesztését, ha ez két egymást követő pénzügyi évben megismétlődik. 7. Az alkalmazott személyek száma összefügg az éves munkaegységszámmal (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidőben alkalmazott személyek, valamint a részmunkaidős és az idénymunkát végző személyek munkája egységesen beszámít az éves munkaegységszámba. Tárgyévként az utolsó jóváhagyott számviteli időszakot kell tekinteni. 8. A forgalom és a mérlegfőösszeg küszöbértékeit a legutolsó tizenkét hónapos jóváhagyott számviteli időszak adja. Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek éves elszámolását még nem hagyták jóvá, az alkalmazandó küszöbértékeket, egy a pénzügyi év során készített megbízható becslés alapján kell meghatározni.. 11
2. cikk A Bizottság a forgalomra és a mérlegfőösszegre meghatározott plafonértékeket szükség esetén és a jelen Ajánlás elfogadásától számítva négyévenként rendszeresen módosítja, figyelembe véve a Közösségen belüli változó gazdasági körülményeket. 3. cikk 1. A Bizottság vállalja, hogy megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a KKV-knak az 1. cikk szerinti meghatározása valamennyi olyan, általa kezelt programra vonatkozzon, amelyben a "KKV", "középvállalkozás", "kisvállalkozás" vagy "mikro-vállalkozás" kifejezés szerepel. 2. A Bizottság vállalja, hogy megteszi a megfelelő intézkedéseket azon statisztika alkalmazása érdekében, amelyet a következő méretosztályokra vonatkozóan bocsát rendelkezésre: 0 alkalmazott, 1 főtől 9 alkalmazottig, 10 főtől 49 alkalmazottig, 50 főtől 249 alkalmazottig, 250 főtől 499 alkalmazottig, 500 alkalmazott fölött. 3. A Közösség jelenlegi programjainak megvalósítása amelyekben a KKV-k meghatározása az 1. cikkben említettektől eltérően történik átmeneti időszakban tovább folyik azon vállalkozások javára, amelyeket a programok megalkotásakor KKV-knak tekintettek. A KKV-k meghatározásának bármilyen módosítása ezeken a programokon belül csak az ebben az Ajánlásban foglalt meghatározások elfogadásával és az eltérő meghatározások a jelen Ajánlásra hivatkozással végzett helyettesítésével történhet. Ez az átmeneti időszak elvileg legkésőbb 1997. december 31-én véget ér. Ugyanakkor a Bizottság által ezen programok alapján kötelezően vállalt jogi kötelezettségek érintetlenül maradnak. 12
4. Amikor a Tanács 78/660/EGK sz. negyedik irányelve módosításra kerül, a Bizottság javasolni fogja, hogy a KKV-k meghatározásának meglévő követelményeit a jelen Ajánlásban foglalt meghatározásra hivatkozva helyettesítsék. 5. A Bizottság által elfogadott minden olyan rendelkezés, amely "KKV", "középvállalkozás", "kisvállalkozás" vagy "mikro-vállalkozás", ill. bármilyen egyéb ilyen kifejezést említ, a jelen Ajánlásban foglalt meghatározásra vonatkozik. 13
Dokumentum státusa = jogilag lektorált 1