BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013

Tartalomjegyzék Bevezetés 1 I. A közoktatás helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2 Oldalszám 1. A megyéről általában 2 2. A megye helyzete a régióban 4 3. Az óvodai nevelés 5 4. Az általános iskolai nevelés és oktatás 7 5. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása 9 6. Többcélú Kistérségi társulások 12 6.1. Abaúj-Hegyközi Kistérségi Társulás 13 6.2. Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás 14 6.3 Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás 15 6.4. Encsi Többcélú Kistérségi Társulás 16 6.5. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú 17 Önkormányzati Kistérségi Társulás 6.6. Mezőcsát Kistérségi Társulása 18 6.7. Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás 19 6.8. Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás 20 6.9. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 22 6.10. Sárospatak Többcélú Kistérségi Társulás 24 6.11. Sátoraljaújhely Kistérség Többcélú Társulása 25 6.12. Szerencs Többcélú Kistérségi Társulás 26 6.13. Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás 27 6.14. Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulása 28 6.15. Tokaj Többcélú Kistérségi Társulás 29 7. A középiskolai és szakiskolai oktatás 30 7.1. Gimnáziumi képzés 33 7.2. Szakközépiskolai képzés 35 7.3. Szakiskolai képzés 36 8. A művészeti oktatás 39 9. A kollégiumi diákotthoni nevelés 41 10. A felnőttoktatás 42 11. A nemzetiségi oktatás. A roma gyermekek nevelésének, oktatásának főbb problémái 44 11.1. A nemzetiségi oktatás feltételei 44 11.2. A roma tanulók a közoktatásban 45 12. Tehetséggondozás az általános és középiskolákban 46 13. A pedagógiai szolgáltatás helyzete 48 13.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatás 49 13.2. A pedagógiai szakszolgálat 51

14. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány tevékenysége 54 15. A közoktatás finanszírozása 56 16. Pedagógusok 57 2 II. A közoktatás fejlesztésének megyei céljai és feladatai 59 1. Általános célkitűzések 59 2. A közoktatás minőségének fejlesztése 60 3. Az óvodai neveléssel összefüggő célok, feladatok 62 4. Az általános iskolai neveléssel, oktatással összefüggő célok, feladatok 63 4.1. Miskolc Megyei Jogú Város főbb célkitűzései az általános iskolai nevelés-oktatás területén 66 5. Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában 70 6. A középiskolai és szakiskolai oktatás fejlesztése 72 6.1. A gimnáziumi oktatás fejlesztése 74 6.2. A szakközépiskolai oktatás fejlesztése 75 6.3. A szakiskolai oktatás fejlesztése 77 6.4. Miskolc Megyei Jogú Város főbb célkitűzései a középiskolai nevelés-oktatás területén 79 7. A művészetoktatással összefüggő célok, feladatok 80 8. A kollégiumi ellátás fejlesztése 81 9. A felnőttoktatással összefüggő célok, feladatok 83 10. A nemzeti és etnikai kisebbségek nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok 83 11. A tehetséggondozás megyei rendszerének továbbfejlesztésével összefüggő feladatok 86 12. A pedagógiai szolgáltatások fejlesztése 87 12.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése 87 12.2. A pedagógiai szakszolgáltatások fejlesztése 87 13. Javaslat a megyében és a régióban működő önkormányzatok együttműködésének alapelveire és gyakorlatára 89 14. A nem önkormányzati, nem állami fenntartású közoktatási intézmények szerepe a közoktatás-szolgáltatásban 91 15. A pedagógusok megyei állandó helyettesítési rendszere 92 III. A megyei önkormányzat közoktatással kapcsolatos feladatai 2006-2011 93 1. A megyei önkormányzat kötelező feladatai 95 1.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás középtávú feladatai 95 1.2. A szakközépiskolai nevelés-oktatás középtávú feladatai 96 1.3. A szakiskolai nevelés-oktatás középtávú feladatai 96

1.4. A szakképzési területek középtávú feladatai 97 1.5. A középiskolai kollégiumi nevelőmunka feladatai 99 1.6. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás feladatai az óvodától a 100 szakképzésig 1.7. Az alapfokú művészetoktatás feladatai 101 1.8. A pedagógiai szolgáltatások feladatai 101 1.8.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatás 101 1.8.2. A pedagógiai szakszolgáltatás 103 1.9. A megyei önkormányzat egyéb kötelező feladatainak meghatározása 104 1.9.1. A felnőttoktatás lehetősége 104 1.9.2. A különbözeti vizsga és évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás 105 1.9.3. A középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység 105 1.9.4. A pedagógusok megyei állandó helyettesítési rendszerének lehetőségei 105 1.9.5. A kiegészítő kisebbségi oktatás lehetőségei 106 1.9.6. A tartós gyógykezelés alatt állók oktatása 106 1.9.7. A közoktatási információs rendszer működésének 106 feladatai 1.9.8. A megyei önkormányzat minőségirányítási programjából adódó feladatok 107 2. A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai 107 2.1. A tehetséggondozás területének feladatai 107 2.2. A nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása 108 2.3. Az OECD II. típusú programok támogatása 108 2.4. A Digitális Középiskolai Program 109 2.5. A fejlesztő pedagógia, mint módszer elterjesztése 109 2.6. Opening Dors Nyíló Világ Középiskolai Tehetségfejlesztő Program feladatai 109 2.7.A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat rendszerének támogatása 110 2.8. A Megyei Diákparlament és Diák-érdekegyeztető Fórum működése 110 2.9. Informatikai fejlesztési feladatok 110 2.10. Egyéb hálózati programok támogatása 110 IV. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye beiskolázási terve 111 V. A fejlesztési terv végrehajtása és kapcsolata a közoktatási közalapítványokkal 115 Mellékletek 3

BEVEZETÉS *1 A megyei önkormányzat a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 88. (1) bekezdése szerint a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv tartalmazza, illetve meghatározza az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit, a közoktatás szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet, a tanulói létszám várható alakulását, figyelembe véve az egyes iskolatípusok összes befogadóképességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát. A fejlesztési tervből meg kell tudni állapítani, hogy - az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladat-ellátási kötelezettségüknek, - az egyes településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe a közoktatási törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat (különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat). A fejlesztési terv figyelembe veszi a közoktatás-szolgáltatás biztosításában a nem önkormányzati és nem állami szervek által fenntartott közoktatási intézményeket is. A fejlesztési terv felülvizsgálata során felhasználtuk a megyei önkormányzat által a közoktatási törvény 85. (4) bekezdése alapján elkészített feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban önkormányzati intézkedési terv). 1 * Ahol ezt külön nem jelezzük, a fejlesztési terv statisztikai adatai a 2005. évi Statisztikai Évkönyvből valók.

2 I. A közoktatás helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1. A megyéről általában A 7 248 km 2 nagyságú Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország területének 7,8 %-át foglalja el, lakossága 725.779 fő, az ország lakosságának 7,2%-a, az alkalmazásban állók (159.993) 5,8%-a él a megyében. Jelentős mértékben csökkent a születések száma az elmúlt években (élve születések száma: 7442), magas a halálozás, a természetes fogyás 2925. A 14 éven aluliak aránya 17,7%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb az országban. Kiemelkedő a 60 éven felüliek száma, az elöregedő lakosság miatt egyre magasabb az eltartottsági arány, az öregedési index 85,9%. A lakosság közel egyharmada nyugdíjas, a munkaképes korú lakosságnak mintegy 34%-a, a teljes lakosságnak 21%-a rendelkezik rendszeres keresettel, az eltartott népesség rátája 49,1% (országosan 45,5%). A regisztrált munkanélküliek száma 57 093 fő volt 2004 decemberében, mintegy 10%- a pályakezdő, többségük (54%) a 25-45 éves korosztály tagja. A képzettség jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacon elfoglalt helyet, a munkanélküliek 30%-a szakmunkás, 38%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az abaúj-hegyközi, encsi, bodrogközi, edelényi kistérségekben a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya. A tiszaújvárosi, mezőkövesdi és a miskolci kistérségben a legjobb a foglalkoztatottság. A megye településeinek száma 358. A 357 település közül 1 megyei jogú városi, 24 városi, 333 községi státuszú. 86 körjegyzőség van. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve az ország második legnépesebb megyéje. Lakosságszáma 2006. január 1-jén 725 779 fő volt, ebből Miskolc városban 234 280 fő, a további 24 városban 174.416 fő élt. Miskolc jelenleg az ország harmadik legnagyobb települése. A 80-as évek elejéig a város lélekszáma rohamosan nőtt, elsősorban a pozitív vándorlási egyenleg eredményeként, melyet a nehézipari nagyüzemek nagytömegű munkaerőigénye okozott. A 90-es években a népesség erőteljes csökkenésének lehettünk tanúi, az alacsony születésszám, a magas halálozási arányszám, valamint az erőteljes vándorlási veszteség miatt. A megye települései közül 10 ezer és 50 ezer közötti lakos él nyolc, 5 ezer és 10 ezer közötti tíz, 2 ezer és 5 000 közötti 41, ezer és 2 ezer közötti 79,

3 ötszáz és ezer közötti 81, ötszáznál kevesebb 138 településen. Ez utóbbi 138 település közül 50-ben (14 %) a lakosság száma nem éri el a kétszázat. A megye településeinek 24,3 %-a ötszáznál kevesebb lélekszámú. Borsod-Abaúj- Zemplén megye legkisebb községe a 15 lakosú Gagyapáti. A megye 15 statisztikai kistérségre tagolódik. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, egyéb ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem stb.) kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont, de vannak községi jogállású vonzásközpontok (társközpontok) is. A központi települések neve alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a következő kistérségek jöttek létre: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Tiszaújvárosi, Tokaji. A megyében működik az ország óvodáinak 7,9 %-a. Itt van a férőhelyek 7,5 %, az óvodások 7,7 %-a, az óvoda pedagógusok 7,2 %-a. Ugyancsak kedvezőek az általános iskolai ellátás mutatói: Borsod-Abaúj-Zemplénben van az ország általános iskoláinak 9,3 %-a, az általános iskolások 8,2 %-a, az általános iskolai tantermek 8,5 %-a, az általános iskolai osztályok 8,5 %-a, az általános iskolai pedagógusok 7,7 %-a. Az 1 000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma (98) meghaladja az országos átlagot (85), és csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magasabb. Az 1 000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma (45 fő) az országos átlaggal (44 fő) megegyező, a megyék átlagát (40 fő) meghaladja. Az utóbbi másfél évtized előnytelen változásai (nehézipar, kohászat, gépipar válsága, állami tulajdonú nagyvállalati struktúra piacképtelensége) kedvezőtlenül befolyásolták a megye gazdaságát és társadalmát, számos hosszú távon fennmaradó probléma jelent meg ezzel egy időben. A fajlagos megyei teljesítmények az országos átlag 50-60%-a körül mozognak, még mindig magas a munkanélküliség, az átlagkereset más megyékhez viszonyítva közepes szintű (123.019 Ft, megyék átlaga: 126.360, Ft, országos átlag: 145.059 Ft). A megye gazdasági erejét a vegyipar, a gépipar, a környezetipar, az idegenforgalom és a logisztika jelenti, fejlődésük maga után vonja az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások növekedését. A nagyvállalatok egy része multinacionális befektető, jelentős foglalkoztatottságot biztosítanak a megyében. A nagyvállalatok jelenléte, megyében maradása nélkülözhetetlen eleme a gazdasági fejlődésnek, de a stabilabb gazdaság, a foglalkoztatottság növekedése szempontjából fontos szerepe van a közepes és erős kisvállalkozásoknak is. Egyre nagyobb részt vállalnak a foglalkoztatásban, a technológiai fejlesztésekben, helyismeretük, kötődésük révén különösen alkalmasak az együttműködésre.

4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasága rendkívül vegyes képet mutat. A termelőszövetkezetek átalakultak, sok magángazdálkodó igyekszik megélni a mezőgazdaságból, amelynek jövedelemtermelő képessége elmarad más gazdasági ágazatokétól. A szakképzett munkaerő hiánya ugyanolyan mértékben gátolhatja a fejlődést, mint a tőkehiány. A megyében a kazincbarcikai, a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi kistérségben magasabb a humán index (iskolázottság - születéskor várható élettartam jövedelem-mutató), mint a többi kistérségben. A vállalkozások, önkormányzatok, intézmények és a nonprofit szervezetek jelentős számban vettek részt az EU-forrásokra kiírt pályázatokon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest és Pest megye után a harmadik helyen áll az elnyert források tekintetében. A környezetvédelemi, közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatottsága jelentette a legnagyobb pályázati forrásbővítést (építési hulladékfeldolgozó, környezetvédelmi beruházás, a 35., 37. sz. út, tiszai árvízvédelem). 2007-2013 között az Európai Unió új költségvetési időszaka kezdődik. Az ehhez kapcsolódó második Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza az ágazati és regionális programokat, amelyek meghatározzák a fejlesztési irányokat, egyúttal jelentős források bevonására nyújtanak lehetőséget. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, a megye gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul majd az új pályázati ciklus. 2. A megye helyzete a régióban A közoktatás-szolgáltatás jó néhány eleme mindenek előtt a szakképzés hosszútávon csak régióban tervezhető reálisan és hatékonyan. Megyénk Hevessel és Nógráddal együtt az észak magyarországi régió része, amely hazánk egyik legváltozatosabb tájegysége. Sajátosságai közül most csak azokat emeljük ki, amelyek a közoktatás-szolgáltatásra is hatással vannak. A régió különböző fejlettségű területekre tagolódik. A korábbi fejlődését megalapozó nehézipar gazdasági jelentősége csökkent, a mélyművelésű bányák, kohászati üzemek többségét bezárták. Ózd, a Sajó-völgyi bányavidék, a nógrádi szénmedence gazdasági válságterületté vált. A régióban nagy hagyományokkal rendelkező történelmi borvidékek alakultak ki, ugyanakkor a Szlovákiával határos része elmaradott mezőgazdasági jellegű térség. A régió huszonhárom kistérsége közül tizennyolc társadalmi gazdasági szempontból elmaradott, tizenhárom tartós munkanélküliséggel sújtott. Régiónk mind területét (13 430 km 2 ), mind lakosságszámát (1 261 489) tekintve negyedik a régiók sorában. A természetes szaporodás mint minden régióban itt is negatív előjelű, a 4,8-as arány a legrosszabbak között van. Észak Magyarország vándorlási különbözete éppúgy negatív, mint Dél-Dunántúlé, Észak-Alföldé és Dél- Alföldé.

5 Az észak-magyarországi régió az ország területének 14,4 %-át, lakónépességének 12,5 %-át mondhatja magáénak. Az ország gazdasági életében ehhez képest kisebb a szerepe: a foglalkoztatottak 10,06 %-a, a munkanélküliek 21,28 %-a él itt, a működő vállalkozások 8,4 %-a (a régiók közül a legkevesebb) dolgozik a térségben. A bruttó hazai termék 8,3 %-át állítják elő a régióban. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termékben csupán az észak-alföldi régiót sikerült megelőzni. A születések relatíve nagy száma miatt a gyermekkorúak aránya (13,45 %) említésre méltóan magasabb az országosnál, ez az arány csak a közép-magyarországi régióban magasabb. Régiónkban él az ország óvodásainak 13%-a. Kiemelkedően sok általános iskola működik a térségben (csak a fővárost is magában foglaló közép-magyarországi régióban van több általános iskola). Az ezer lakosra jutó középiskolások száma (44) az országos átlaggal egyező. A régióban a települések száma 605, ebből a városoké 37. A három megye településszerkezetét a kis lélekszámú falvak túlsúlya jellemzi: közel 48 ezren ötszáznál, közel százezren ezernél kisebb népességű településen élnek. A régió aktív keresőinek közel fele alacsony iskolai végzettségű. Az aktív keresők kétharmada az alacsonyan képzett, munkaerejét nehezen értékesíthető csoporthoz tartozik. Minden negyedik aktív kereső rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. Magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya. A régiónak fejlett, sokszínű középiskolai és felsőoktatási intézményrendszere van. Alacsony azonban népességmegtartó ereje: a magasan képzett szakemberek elvándorlása jellemzi a térséget. 3. Az óvodai nevelés Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik és tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A települési önkormányzatok 344, a megyei önkormányzat kettő; az egyházak, felekezetek nyolc, alapítványok, természetes személyek négy óvodai feladat-ellátási helyet működtetnek a megyében. 114 településen az alacsony gyermeklétszám miatt nem tartható fenn gazdaságosan óvoda. A települési önkormányzatok fenntartói munkájuk során figyelembe veszik a szülők igényeit, az óvodai ellátást igénybe vevők szociális helyzetét. Azokban a térségekben, ahol súlyos munkanélküliség és elszegényedés sújtja a lakosságot, az önkormányzatok az óvodahálózat működtetését szociális juttatásként fogták fel, és a gyerekek óvodai ellátásával komoly terheket vállaltak át a szülőktől. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 358 óvodai feladat-ellátási hely működik, összesen 26 364 férőhellyel. Öt év alatt az óvodák száma héttel, a férőhelyeké 80-nal csökkent.

6 Miskolcon 14 központi óvoda és 27 tagintézmény (ebből egy szlovák nemzetiségű óvoda) van. Az egyházak, alapítványok, magánszemélyek által fenntartott óvodák száma 11. Az óvodák száma 2000-ben 50, míg 2006-ban 42 volt. A gyermekek száma 5 910 főről 5 294-re; a férőhelyek száma 5 683-ről 5 244-re; a csoportok száma 235- ről 218-ra; az óvodapedagógusok létszáma 503-ról 459-re csökkent. A közoktatási törvény 1993-tól teszi lehetővé a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működését. Fejlődésük dinamikusnak mondható. Amíg az önkormányzati intézményekben az 1990-es évektől folyamatos létszámcsökkenés tapasztalható, addig a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekben enyhe emelkedés figyelhető meg. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A családok romló körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (kompenzálás, esélyegyenlőség biztosítása). Az egésznapos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésnek a feltételeit. Egyre több óvoda foglalkozik kiemelten az anyanyelvi neveléssel, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra neveléssel. Az egészségügyi szűrés (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat) az óvodákban rendszeres. Az óvodai nevelőmunka az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, mely biztosítja az óvodai nevelés sokszínűségét, ugyanakkor az általános társadalmi igények megjelenését. Jelentősen bővült az új utakat kereső óvodák száma. Ezek az intézmények nagy gondot fordítanak a népi-nemzeti hagyományok ápolására (nemzeti ünnepek mellett a néphagyományból eredeztető ünnepkörök megünneplésével kisgyermek kortól fejlesztik a nemzettudatot), az anyanyelvi és a művészeti nevelésre, a zenei előképzésre. A szülői igényeknek megfelelően egyre több óvodában ismerkedhetnek idegen nyelvekkel és hittannal a gyerekek, több intézmény kiemelt sportprogramot kínál. Az utóbbi időben egyre több óvodáskorú gyerek küzd dyslexiával, dysgraphiaval, dyscalculiával (az olvasás, írás, számolási részképesség zavarával), amely nagymértékben hátráltatja sikeres iskolai tanulásukat. Mind az óvodapedagógusok, mind a nevelési tanácsadók nagy szerepet vállalnak a korai felismerésben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye óvodai feladatellátásának fontos kérdése a roma gyermekek rendszeres óvodába járása. (A megye településeinek több mint a felében folyik etnikai felzárkóztató program.) A roma közösségek társadalmi integrációjának első lépése az óvodai nevelés. Az óvoda nemcsak a gyermekek, hanem a családok szocializálódásában is fontos szerepet játszik. Alapvető feladat elérni, hogy minden 3-6 éves korú gyermek rendszeresen eljárjon az óvodába. Ezáltal a többi gyermekkel együtt megtanulja a közösséghez való alkalmazkodást, kapcsolatokat teremt és olyan képességekre, készségekre tesz szert, mely segíti az iskolai tanulmányokban, majd a későbbiek során a munka világában.

7 Az első lépéseket az óvodának kell megtennie. Fontos, hogy ismerje azon értékeket, melyeket a roma családok magukénak vallanak, és készítse elő azt a szocializációs folyamatot, amely elősegíti a roma gyerekek rendszeres iskoláztatását. Egyes óvodaépületeknél jelentkeznek az elhasználódásból adódó problémák: az elektromos hálózat nem felel meg a szabványoknak, felújításra szorul a fűtési, a víz és csatornahálózat, szigetelésre a tetőzet, akadálymentesítéseket a régi épületeknél nem lehet elvégezni. Az önkormányzatok azonban a felmerülő igények töredékét tudják kielégíteni, segítséget a pályázatok jelentenek. A tárgyi feltételeknél problémát jelent, hogy a legfontosabb gyermeki tevékenységet segítő játékok elhasználódtak, pótlásuk nagyon drága. Az udvari eszközök az állandó rongálások miatt hiányosak, gyakran balesetveszélyesek. Összegzésképpen megállapítható, hogy újabb óvodai férőhelyek létesítésére egyes térségek kivételével nincs szükség a megyében. Új óvodák létesítését továbbra is csak ott támogatja a fejlesztési terv, ahol a régi állapota ezt szükségessé teszi, illetve ahol a megyére általában jellemző helyzettől eltérően alakulnak a demográfiai viszonyok. A számítógéppel rendelkező óvodai feladatellátási helyek száma 163, ezen belül internetkapcsolattal rendelkezik 29,4 %. A számítógépet használó gyermekek száma 2 200, nem éri el az 1 %-ot. 4. Az általános iskolai nevelés és oktatás A kilencvenes évek első felében gyorsan növekedett a nevelési-oktatási intézmények száma, e mögött az önállóságuk adta lehetőséggel élni kívánó, saját iskola fenntartását vállaló önkormányzatok és egyéb iskolafenntartók iskolalétesítési törekvései álltak. Szórt településszerkezetű, aprófalvas megyénkre különösen jellemző volt, hogy az iskolák száma növekedett, miközben a lakónépesség száma csökkent, ezzel összefüggésben csökkent a tanulólétszám. A változások hatására megszűnt a zsúfoltság, kevesebb lett a tanulócsoportok átlagos létszáma és csökkent az általános iskolában tanító pedagógusok száma. A tendencia tartósnak bizonyult, egy iskolára egyre kevesebb diák jutott, megindult a verseny a tanulólétszám növelésért. Megyénkben az általános iskolák felébe 200 tanulónál kevesebb járt, és több mint negyedébe kevesebb, mint 100 fő. Az általános iskolák igen nagy hányadának nyolcnál kevesebb évfolyama volt, az ilyen kisiskolák legnagyobb része csak alsó tagozattal működött. A szülőket megillető szabad iskolaválasztás joga egyúttal azt is eredményezte, hogy a városok, elsősorban Miskolc nevelési-oktatási intézményei a városközeli kistelepülések iskoláiból gyarapították tanulólétszámukat. Az általános iskolai infrastruktúra, kapacitás túlméretezetté vált, a fenntartók számára egyre nagyobb terhet jelent az intézményfenntartás, költségvetésük jelentős hányadát kell nevelési-oktatási intézmények működésére fordítani. Az alacsony tanulólétszám, a csoportfinanszírozás miatt az állami támogatás összege sok iskolában nem elegendő a

8 tantestület bérének a biztosításához sem. Így a működési költségek átlagosnál nagyobb részét a fenntartók biztosítják. Területenként ezért nagy különbségek vannak az iskolák felszereltségében. Eközben épület felújításra, akadálymentesítésre, korszerű infrastrukturális fejlesztésekre egyre kevesebb önerő jut, a pályázati forrásokkal ezért sok esetben nem lehet számolni. Az iskolafenntartásban nem következett be nagy változás. Az általános iskolák döntő része önkormányzati fenntartású maradt. E tendencia megváltozására a helyi társadalom és a civil szervezetek gazdasági erőtlensége miatt nem számíthatunk. Az általános iskolai feladatellátási kötelezettségnek az önkormányzatok elsősorban jelenleg is intézményfenntartással tesznek eleget, azonban e kötelezettség teljesítésének módjában változások következtek be. A magyar társadalom aggasztó demográfiai állapota, a közoktatás finanszírozásának drasztikus változásai miatt a fenntartók a feladatellátás átgondolására kényszerültek, intézmények megszüntetésére, integrálására került sor, intézményfenntartó társulások alakultak a települési önkormányzatok összefogásával. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti az oktatási feladatok megosztását, a települések közötti együttműködést. A megye településein 339 általános iskolai feladat-ellátási hely működik, huszonnyolccal kevesebb, mint 2001-ben. Az intézmények 90,5 %-át a települési önkormányzatok működtetik. A tanulók létszáma 71 314, az osztályok száma 3 737. Az egy tanulócsoportra eső átlaglétszám 19 fő, ami jóval alatta van a közoktatási törvényben szabályozott átlaglétszámoknak. A tanulók 32,8 %-a részesül napközi, illetve iskolaotthonos ellátásban. Miskolc Megyei Jogú Városban, a 2004-ben végrehajtott igazgatási, gazdasági integráció következtében 15 központi és 19 tagiskolában folyik oktatás. Jelenleg a nem helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolák száma nyolc, öt önkormányzati fenntartású és három egyéb fenntartású gimnáziumban folyik hat és nyolc osztályos képzés az általános iskolás korosztály részére. Miskolcon 2006-ban az iskoláskorúak létszáma 13 050 fő volt, melyből 11 599 fő önkormányzati iskolákban, tanult. Csökkent a születések száma, nőtt a nem önkormányzati fenntartású intézmények tanulólétszáma, jelentős a hat- és nyolc osztályos képzés elszívó hatása. A korosztály 3,3 %-a, 433 fő tanult szegregált, sajátos nevelési igényű tanulókat oktató intézményben. Az integráció az erőforrások koncentrálását eredményezte, megindult a szegregáció felszámolása, megvalósult az iskolák közötti áttanítás (pedagógusfoglalkoztatás). A művészeti képzés, két tanítási nyelvű képzés területenként biztosított. Fejlődött az iskolapszichológusi hálózat, a dyslexia veszélyeztetettség mérése hangsúlyt kapott. Jelenleg Miskolcon 33 önkormányzati fenntartású általános iskola, két eltérő tantervű általános iskola és két zeneiskola működik. A 33 általános iskolából 15 székhelyintézmény, 18 pedig tagintézmény. Napközis ellátásban 4 057 fő részesül, ez az össztanulói létszám 35%-a. Két tanítási nyelvű képzés jelenleg nyolc általános iskolában folyik. A képzésben résztvevők száma 1 333 fő, mely az össztanulói létszám

9 11,5 %-a. Ezen túlmenően angol nyelvet emelt szinten oktatnak 23 iskolában és német nyelvet 14 iskolában. Nagy részük (13) két nyelv emelt szintű oktatását is biztosítja. A pedagógusok száma 1 213 fő. A megyében az általános iskolai tanulók száma 2001 óta 7 147-tel csökkent. Az alapfokú nevelési-oktatási intézményekben a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben szereplő taneszközöket és a nevelő-oktató munkát segítő egyéb eszközöket saját forrásból nem tudták a fenntartók beszerezni, az intézmények egy jelentős része eredményes pályázatokkal bővítette eszközállományát. A kompetenciaalapú oktatást, az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök alkalmazását segítő pályázatok, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó integrációs hálózati, bázisintézményi program az eszközállomány bővítésén túl szakmai, módszertani megújulást, szemléletváltást is jelentett. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését célzó Utolsó padból, a tehetséggondozást szolgáló Arany János Tehetséggondozó Program, a Beruházás a 21. század iskolájába, a Szemünk fénye, az akadály-mentesítést, infrastrukturális fejlesztést célzó pályázatok sok nevelési-oktatási intézményben hoztak változást, azonban az önrész vállalása miatt a hátrányos helyzetű önkormányzatok nem tudtak részt venni a programokban. A közoktatási intézmények számítógép-ellátottsága 2005-2007 között jelentős mértékben nőtt. A 339 általános iskolai feladatellátási hely közül 310 rendelkezik számítógéppel, 94,8 %-uk internetkapcsolattal. A számítógépet használó tanulók száma 41 135 fő, az általános iskolai korosztály 57,7 %-a. Az egy számítógépre jutó tanulók száma 7. A megyében működő általános iskolákban 34 000 tanuló angol nyelvet, 15 809 fő német nyelvet (a nemzetiségi nyelvoktatással együtt), 173 tanuló francia nyelvet és 251 egyéb idegen nyelvet tanul. 5. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek jogait a korai fejlesztésre, a fejlesztő felkészítésre és a fogyatékosságuknak megfelelő speciális nevelésre-oktatásra a közoktatási törvény 30. -a részletesen szabályozza. Az ellátás módjára, formájára és helyére, beleértve az integrált nevelésre-oktatásra való alkalmasság megállapítását is, a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság ad javaslatot. Az ellátás a gyermek korától, fejlettségétől és fogyatékosságától függően megvalósulhat az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, valamint fejlesztő felkészítés keretében. A megyében a diagnosztizált gyermekek/tanulók nevelése-oktatása részben gyógypedagógiai intézményekben szegregáltan, részben pedig többségi intézményekben, integráltan valósul meg. A beiskolázásra kerülő gyermekek létszámának csökkenése miatt az iskolák jelentős része ma már (az alapító okirat szerint) fogadja a sajátos nevelési igényű tanulókat.