Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám: III-1606-14/2015. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2015. FEBRUÁR 12-EI ÜLÉSÉRE Tárgy: Javaslat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 című dokumentum elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke A törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Vidékfejlesztési Osztály
2 Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: önkormányzati törvény) értelmében a megyei önkormányzatok középtávú gazdasági programot készítenek. Az Önkormányzati törvény 116. -a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket. Ezek értelmében a gazdasági programot a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - vagy azt meghaladó időszakra - kell elkészíteni akképpen, hogy tartalmazza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban az önkormányzat által ellátandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági programot - fejlesztési tervet - a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell elfogadnia. A fentebb hivatkozott törvényben foglaltaknak való megfelelés érdekében Hivatalunk elkészítette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programját a 2015-2019 időszakra. Gazdasági Programunk a megyei közgyűlés által 2012-2014 között elkészíttetett és elfogadott tervezési dokumentumokra helyzetértékelés, területfejlesztési koncepció, és legfőképpen a megyei fejlesztési program és a kapcsolódó hatásvizsgálatokra épül. Figyelembe vételre kerültek mindemellett az elmúlt 3 éves tervezési időszakban a területi tervezés és koordináció, a széles körű társadalmasítás, a szakmai partnerségi egyeztetések és véleményezések során szerzett tapasztalataink is. Az így elkészített középtávú gazdasági programunk képet nyújt megyénk általános adottságairól, gazdasági és társadalmi-szociális helyzetéről, majd meghatározza a megye tekintetében a fejlesztés irányait, célkitűzéseinket a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés és a területrendezés, valamint a szakmai partnerség tekintetében, ezt követően pedig a célok megvalósításának feltételrendszerét is bemutatja.
3 Tisztelt Közgyűlés! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az abban foglalt tervdokumentumot elfogadni szíveskedjen. Miskolc, 2015. február
4 Határozati Javaslat Tárgy: Javaslat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 című dokumentum elfogadására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 című dokumentum elfogadásáról szóló előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés elfogadja A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 című dokumentumot. 2. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a gazdasági program végrehajtásáról rendszeres időközönként tájékoztassa a Közgyűlést és a végrehajtásról szóló beszámolót a 2019. évben terjessze a közgyűlés elé. Felelős: Török Dezső, elnök Határidő: értelem szerint
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 Készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Miskolc, 2015. február
Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Törvényi előírások, törvény által meghatározott feladatok... 3 1.2. Megyei Önkormányzat testületei és működése... 8 1.3. A gazdálkodás feltételrendszere... 9 1.4. A gazdasági program elkészítése során figyelembe vett dokumentumok:... 10 2. Helyzetkép... 12 3. Célkitűzések, Térségfejlesztési tevékenység... 21 3.1. A megye SWOT elemzése... 21 3.2. Gazdaságfejlesztés... 24 3.2.1. Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása... 24 3.2.2. Vállalkozásfejlesztés támogatása... 28 3.2.3. Befektetés ösztönzési tevékenység... 32 3.2.4. A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének támogatása... 34 3.2.5. Turizmus fejlesztése... 36 3.3. A kitűzött célok megvalósítására irányuló tevékenységek... 39 3.3.1. Gazdaságfejlesztés, befektetés-ösztönzés... 39 3.3.2. Bányászat... 40 3.3.3. Kutatás-fejlesztés... 43 3.3.4. Európai Uniós programok végrehajtása... 44 3.3.5. Turizmus... 46 3.3.6. Vidékfejlesztés... 46 3.3.7. Nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztést szolgáló külkapcsolatok... 47 3.3.8. A megyei önkormányzat tagságával működő konzultációs fórumok... 61 3.3.9. A megyei önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok... 62 3.3.10. Térségi fejlesztési tanácsok... 76 3.4. Területi tervezés és területrendezés... 80 3.5. Szakmai partnerség... 82 4. Társadalmi szerepvállalás... 86 5. A célok megvalósításának Feltételrendszere... 96 6. Összefoglaló... 98
1. BEVEZETÉS A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 1.1. Törvényi előírások, törvény által meghatározott feladatok A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket: (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően a közgyűlés megalkotja a következő 5 éves ciklusra 2015-2019 vonatkozó középtávú gazdasági programját. Középtávú gazdasági programunk képet nyújt a megye általános adottságairól, gazdasági és társadalmi-szociális helyzetéről, meghatározza a megye tekintetében a fejlesztés irányait, célkitűzéseinket a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés és a területrendezés, valamint a szakmai partnerség tekintetében, emellett a célok megvalósításának (személyi és anyagi) feltételrendszerét is bemutatja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 dokumentum az önkormányzat átfogó, a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra 3
szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. Az Mötv-ben meghatározott fő feladatokat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény bontja ki részletesen. A területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: - Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, - részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, - előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, - a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, - részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában. A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: - nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, - dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, - monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, - figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon 4
átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, - dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, - a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: - összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, - területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, - a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, - szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, - a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, - vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, - kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, - a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: - az országos területrendezési tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét 5
- előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, - a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - az országos területrendezési tervvel összhangban területrendezési tervet készít, - a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, - együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal az országos területrendezési terv alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, - megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, - nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, - a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében: - Együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. 6
- A megyei önkormányzat a megyei területfejlesztési koncepció és program és partnerség elvének érvényesítése kapcsán meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot. - A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. - A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. - A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. - A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell. - A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az e törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert. 7
1.2. Megyei Önkormányzat testületei és működése A megyei önkormányzatok képviselő-testülete a közgyűlés. A 2014-2019 ciklusban a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Közgyűlés tagjainak száma 29 fő. A Közgyűlés 2014. október 22. napján tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztotta elnökét és egy társadalmi megbízatású alelnökét, valamint az alábbi három bizottságot hozta létre: - Pénzügyi és Társadalmi Bizottság, - Területfejlesztési Bizottság, - Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság. A Közgyűlés a jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátása érdekében hatékony és eredményes tevékenységet kíván kifejteni a megye gazdaságának, kulturális és társadalmi fejlődésének terén. Kiemelt feladatának tekinti a cselekvőképes erők összefogásán alapuló széles társadalmi bázis kialakítását a megye problémáinak kezelése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos térségekre. A Közgyűlés a megyei önkormányzat működésével, a közgyűlés elnöke, a megyei főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és a döntések végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására külön alapító okirattal létrehozta a megyei önkormányzati hivatalt, amelynek hivatalos elnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal. A Hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a működéséhez szükséges előirányzatokat a megyei önkormányzat éves költségvetése határozza meg. A Hivatalt a közgyűlés elnöke irányítja, a hivatal vezetője a megyei főjegyző. A Hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában a Közgyűlés hagyott jóvá. A jogszabályi változások az önkormányzati hivatal struktúrájában is változást eredményeztek. A Közgyűlés munkáját, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását az alábbi szervezeti egységek segítik: - Kabinetiroda, - Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály, - Terület-és Vidékfejlesztési Osztály. A Közgyűlés az önkormányzati hivatal munkájának meghatározó elemeként fogalmazza meg továbbra is a hatékony, takarékos gazdálkodást és munkavégzést. 8
1.3. A gazdálkodás feltételrendszere A 1361/2011. (XI.8.) Korm. határozat és az ennek alapján módosított 1996. évi XXI. törvény rögzítette, hogy a fejlesztéspolitika területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok lássák el. Így 2013. évtől a megye alapvető szerepet tölt be az egységes fejlesztéspolitika kialakításában. A megyei önkormányzatokhoz hozzárendelésre került az elemzési és tervezési felhatalmazás, a megyei területfejlesztési tanácsok egyidejű megszüntetésével. A megye az ágazati stratégiák területi szintű koordinációjával, és a fejlesztési tervek elfogadásával, teljesülésük nyomon követésével letéteményese a hatékonyan működő nemzeti fejlesztéspolitika megvalósításának. Jelenleg a Megyei Önkormányzat a Közgyűlés működtetésén kívül 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési források felhasználásával összefüggésben lát el tervezési és előkészítő feladatokat. Ezen jogkörökben elkészült megyei fejlesztési program megvalósítására 93,05 milliárd forint áll rendelkezésünkre a Terület- és településfejlesztési Operatív Programból. A 2015. évben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak az intézményműködtető struktúra helyett olyan jellegű terület- és vállalkozásfejlesztést, foglalkoztatás-bővítést kell megvalósítania, amelyek következtében a megye gazdasága önfenntartó lesz, mivel 2020-tól a területi felzárkóztatásra irányuló Európai Uniós források megszűnnek. A költségvetési törvény 36. (1) bekezdése szerint, az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a következők szerint állapítja meg: - Helyi önkormányzatok működésének általános támogatásaként, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat feladataihoz kapcsolódó működési kiadások támogatását a 2. számú melléklet I./5. pontjában, az előző évivel azonos összegben 318,1 millió Ft-ban határozta meg. - A 2014. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása, a 495/2013. (XII.29.) korm. rendelet szerint. - A megyei önkormányzatok rendkívüli támogatásként a megyei önkormányzati tartalék 500,0 millió Ft, mely pályázat alapján a megyei önkormányzatok 2015. évi váratlan kiadásainak támogatására szolgál, bevételeik figyelembe vételével. - Központosított előirányzatként az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása jelenik meg. 9
Az elmúlt időszakban minden évben pályázatot nyújtottunk be a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, melyre a költségvetési törvényben elkülönítésre került Megyei önkormányzati tartalék jogcímen 500 millió Ft. Ez az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2014. évi váratlan működési kiadásai támogatására, működési bevételeik figyelembe vételével. Az elnyert támogatás évenként 40-50 millió Ft volt. Egyéb működési célú támogatások bevételünk az ÁROP keretében meghirdetett Területfejlesztési tevékenységek támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára című pályázaton elnyert támogatás - 90 millió Ft - volt, melyet a 2013-2015. évben vehetünk igénybe. A Munkaügyi Központtól a közfoglalkoztatottak támogatására évenként kb. 10 millió Ft bevétellel számolunk. Működési célú átvett pénzeszközként jelenik meg a Europe Direct információs központ működtetése, szintén pályázati forrásból, 2013. évtől kezdődően, 2017. évig. Az ötéves időszakra 100 000 Eurót, azaz közel 30 millió forintot nyertünk el pályázati úton, mely évenként kerül lehívásra. Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, melynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata. A közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítani kell a költségvetési szervek működésének feltételeit. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. Adósságot keletkeztető ügyleteink, pénzintézeti kötelezettségeink nincsenek. Összességében a megyei önkormányzat legfontosabb feladataként megfogalmazható a Közgyűlés feladatainak ellátása és a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében a területfejlesztés, vidékfejlesztés, területrendezés és koordináció. 1.4. A gazdasági program elkészítése során figyelembe vett dokumentumok: - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - Európa 2020, az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakára meghatározott gazdaságnövekedési irányelvek, - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020, 10
- A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi Terve, - Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés, Javaslattételi szakasz, Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok elemzése, Területi hatásvizsgálat, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész, Operatív Programrész, Területi Hatásvizsgálat, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja. Összegzés A megyei önkormányzat számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 dokumentum az önkormányzat átfogó, a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. A dokumentumban bemutatásra kerülnek a megyei önkormányzat működésére vonatkozó jogszabályok által meghatározott feladatok, ezen belül a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok, területrendezési feladatok, vidékfejlesztési feladatok, koordinációs feladatok, illetve a nem kötelező, önként vállalt tevékenységek, valamint az azokat rögzítő jogszabályok. A megyei önkormányzat jelenlegi testületei, működése, a gazdálkodás feltételrendszere a jogszabályi változásoknak megfelelően átalakításra kerültek és biztosítják a szervezet törvényi előírásoknak és vállalt tevékenységi köreinek a megfelelő ellátását. 11
2. HELYZETKÉP Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részén található. Északról Szlovákiával, nyugatról Heves és Nógrád, keletről Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar megyével határos, déli-keleti természetes határvonala a Tisza folyó. Kétharmad részét hegységek és dombságok alkotják. A megyeszékhely Miskolc Megyei Jogú Város. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 7247 m 2, Magyarország második legnagyobb területű megyéje. A megye 358 településével az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje, amelyből 29 helysége kapott városi rangot. A településszerkezetre az aprófalvak sokasága a jellemző, így Magyarország egyik legtöbb településsel rendelkező megyéje. A 2012. évi XCIII. törvény alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyét 16 járásra osztották. A megye 358 településnek lakónépessége 682.000 fő (2013., KSH). A népességi adatok megoszlása szerint: a megyeszékhelyen 24%, a többi városban 35%, 41% pedig községekben él. Népsűrűsége 94 fő/ km 2, ami kisebb, mint az országos átlag. A lakónépesség 48%-a férfi, 52%-a nő. A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,8%) mint az országos átlag, azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor az Abaúj-hegyközi, a Bodrogközi és a Tokaji kistérségben nőtt az arányuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. decemberi ülésén tárgyalta a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészét, melyet 72/2012. (XII.20.) határozatával elfogadott. Az alábbiakban a Helyzetértékelés rövid, táblázatos összefoglalására kerül sor. Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Másfél százalékkal nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek aránya az elmúlt tíz évben. Jelentős természeti és környezeti értékkel bíró területek (pl. Bükk, Zemplén, Dél- Természet, környezet 12 Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Kevesebb termőterület a szántó, konyhakert, szőlő, gyepművelési ágakban, több megművelt erődterület Csapadékmentes időkben a termőterületek ki vannak téve az aszály
Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Borsodi puszta, Bodrogköz), világörökségi területek (3 terület érinti a megyét) vonzereje. Az országos átlagot meghaladó erdősültség, erdőgazdálkodás kultúrája és hagyományai, valamint a biomassza hasznosítás, foglalkoztatást is ösztönző kedvező adottságai. Átalakuló energiatermelő erőmű rendszer a megyében az elsődlegesen villamosenergiát előállító rendszerek helyett előtérbe kerülnek a fűtőművek és kapcsolt villamos energiatermelő rendszerek. Hévizek hasznosításának lehetőségei az energiatermelés, zöldséggyümölcstermesztés és turizmus céljaira. Jelentős, kiaknázható barnaszén-vagyon. Természetes állapotú folyók (Bodrog, Hernád) és jelentős számú víztározó, melyek turisztikai használatra (evezés illetve horgászat) alkalmasak. Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje. Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDP-ből. A Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek (pl. kassai Gazdaság 13 Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni kockázatának, hiányzik a csapadékvisszatartáson alapuló egységes öntözési rendszer kialakítása. Jelentős méretű, ipari szennyezés által sújtott, kármentesítésre szoruló területek. Településeken belüli és kívüli barnamezős területek jelentős száma és területe. A (fejlesztések ellenére) jelentős ár- és belvízveszély, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidékmenti településeken. Talajerózió elleni védelem hiányosságai. Légszennyezés és zajterhelés a főutak belterületi szakaszain, nagy közlekedési csomópontokban. Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség (országos: 2002: 1710e Ft/fő, 2012: 2878e Ft/fő; Borsod-Abaúj- Zemplén megye: 2002: 1062e Ft/fő, 2012: 1778e Ft/fő). Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában: 61,8%. (KSH). Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban. Országos viszonylatban is kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban.
Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben egyetem). Vállalati innováció jelenléte főként az informatikában, anyagtudományban. Miskolc jelentős ipari gyártó- és szolgáltató-bázis. Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika). Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak). Jól működő autóipari, űripari klaszterek Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autóés elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén). Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokaj-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki Karszt Világörökség térségében és Mezőkövesd - Tiszaújváros Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan. Kedvező földrajzi elhelyezkedés a keleti piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba). Mennyiségi munkaerő-tartalék megléte. A gazdaságilag aktív lakosság száma Társadalom 14 Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos összehasonlításban. Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megye vállalkozásainál. Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény. Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer. A megyében történő munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzők, a regionális szintű állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet működésének. A lakásépítések üteme jelentősen lelassult a 2000. évhez képest (2000: 940 db, 2013: 249 db, KSH 2013.). Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése (2013-ban
Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben 2000. évhez képest növekedett (2000: 263 200 fő, 2013: 264 100 fő, KSH). A segélyezettek, főként a tartós munkanélküliek egyre bővülő részvétele közfoglalkoztatási programokban. 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezően csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek száma (lakónépesség: 2013: 682350fő, KSH). Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A bölcsődei férőhelyek száma 2013-ra 90%-kal bővült (2000: 931 db; 2013: 1779 db, KSH). Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai az ÉRÁK révén. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. Miskolc és egyes történelmi kisvárosok sokszínű kultúrája, aktív, fejlődő társadalmi élete. Erős civil bázis, jól működő civil szervezetek. Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni 682350 fő, KSH). Születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-14 éves korosztály létszámának drámai csökkenése, 2013-ra 10%-os csökkenés (KSH), és így egyre idősödő társadalom. Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás (2013: -3893fő, KSH), közülük is sokan a fiatalok és képzettek köréből. Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam (országos: férfi: 72,01 év, nő: 78,73 év; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: férfi: 69,25 év, nő:77,26 év, KSH 2013). Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2013-ban 1,9%- kal haladta meg az országos arányt (KSH). Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kitelepüléseken. Az egy főre jutó SZJA 2012-ben 401 személyi-jövedelem adó fizető jutott 1000 lakosra, ami 42-vel kevesebb, mint az országos. 2012-ben egy állandó lakosra 657 ezer Ft, egy adófizetőre 1638 ezer Ft személyi jövedelemadó alapot képző jövedelem jutott, ami 21, illetve 13%-kal alacsonyabb, mint a hazai átlag. (KSH). Jelentős számú a szegénységben, gyakran mélyszegénységben élő lakosság. Az országos viszonylatban magas a roma népesség száma, a roma nemzetiséghez 15
Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben 16 Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni tartozók 23,95%-az él a megyében. Szegregálódó települések és településrészek, ahol az alacsonyan képezett, többnyire alacsony jövedelmű, munkanélküli roma lakosság rossz lakhatási körülmények között él. Kifejezetten jelentős egészségi állapotbeli különbségek a roma és nem roma lakosság között, az egészségügyi ellátás színvonalának markáns területi különbségei. Roma társadalom általános kulturális és gazdasági felemelkedésének súlyos nehézségei, hatékony támogató, segítő rendszerek hiánya, ezzel a jelenlegi helyzet további romlásának veszélye. Társadalmi deviancia erősödése, tolerancia csökkenése, helyi társadalmi konfliktusok növekvő száma. Közlekedés, elérhetőség Miskolc megközelíthetősége közúton és A 2007-13 programidőszakban tervezett vasúton megfelelő a Nyugat-, és Kelet- közlekedésfejlesztési beruházások Európai piacok viszonylatában. néhány jelentősebb eleme még nem A belső főúthálózat kapacitása és kezdődött el. szolgáltatási színvonala jelentősen javult, a megye alközponti szerepet betöltő települései a legtöbb esetben kielégítően elérhetők a megyeszékhelyről. Nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei, erős a közúti átmenő forgalom okozta terhelés. Miskolc és Kassa összeköttetésének Nemzetközi használatra alkalmas, jó javítása jelentősen segítené a két elhelyezkedésű, de jelenleg használton kívüli repülőtér (Mezőkövesd). település strukturált együttműködésének fejlődését. Erősen leromlott állapotú mellékúthálózat (a fejlesztések ellenére). Kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső (regionális jelentőségű) vasúti közlekedési rendszer. A térségi közösségi közlekedés nehézkes, az aprófalvas térségekben a
Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni domborzati- és településviszonyok megkívánta speciális szolgáltatási megoldások kiépülése körülményes és lassú. Jelentősen fejlődő közüzemi ivóvízellátás (bekapcsolt lakások aránya 2000: 82,8%, 2013: 88,9%), illetve szennyvízkezelés és csatornázás (bekapcsolt lakások aránya 2000: 40,8%, 2013: 71,3%, 2013. KSH) a folyamatban levő fejlesztések eredményeként. A megyében alig van szennyvízkezelés nélküli érzékeny vízbázisú területen található település. Szilárdhulladék lerakása megoldottnak tekinthető. Klaszter együttműködési kezdeményezések a hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás területén. Kistelepülési komplex megújuló energiatermelő és tároló rendszerek jelenléte, illetve fejlesztésük megkezdése a Bükk- Mak Leader HACS területén. További energia-termelési és foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása. Környezeti infrastruktúra 17 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya elmarad az országos átlagtól (BAZ: 71,3%, országos: 75%, 2013. KSH). 2000 LE alatti települések nagy száma, alacsony csatornázottság. III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás alacsony aránya. Hulladékfeldolgozás alacsony aránya. Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék alacsony aránya (2013: 1% alatt, KSH). Településhálózat Miskolc jelentős térszervező ereje és jó Aprófalvak ellátási nehézségei és belső kapcsolatrendszere. társadalmi problémái. Településközi együttműködések Funkcióhiányos, többnyire alacsony hagyománya és sikerei. lélekszámú kisvárosok. Szlovák határ menti együttműködések és Országos viszonylatban a hátrányos kapcsolatok hagyománya. helyzetű kistérségek nagy száma a megyében (a Miskolci és Tiszaújvárosi kistérség kivételével mind).
Lehetőségek, melyek előnyösen befolyásolhatják a megye fejlődését A kelet-európai, távol keleti, és elsősorban a kínai gazdaság befektetéseinek, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek üzleti szolgáltatokhoz kapcsolódó beruházásaira. CO2 kibocsátás csökkentése, valamint a fosszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energiatermelő rendszerek bővítését. Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra-fejlesztések követését. Veszélyek, melyek elkerülése érdekében javasolt a beavatkozás Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű növekedése nem teszi lehetővé a térségben működő és főként az európai piacra termelő vállalkozások jövedelmezőségének, illetve foglalkoztatott létszámának a bővítését. A régió lakossága idősödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt. Klímaváltozás, szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válása egyrészről árvíz- és belvízveszélyt okoz, míg másrészről növeli az aszályos időszakok hosszát, amit a jelenleginél hatékonyabb vízgazdálkodással lehet kezelni. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújtanak a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a mezőgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenőrzött termékpályák fontosságára. A magas importhányad, valamit az elmúlt évek hazai zöldség- és gyümölcstermesztésnek 50%-ra való visszaesése lehetőséget ad e munkaerő intenzív ágazatnak az újbóli felemelkedésre. 18
Összegzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az évek során a népesség folyamatosan csökkent, ennek ellenére korszerkezetét tekintve a legfiatalabb és a legsűrűbben lakott megyének számít az országban. Pozitívumként tekinthető, hogy a gazdaságilag aktív lakosság szám a 2000-es évekhez viszonyítva növekedett. A munkanélküliségi arány ezen időszak alatt csökkent, főként a segélyezettek és a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatási programokba való bevonásával. A munkanélküliségi ráta (vonalas diagram) és a foglalkoztatási ráta (oszlopos diagram) alakulása, 2012-2013 (forrás: KSH) A megye gazdaságának meghatározó ága továbbra is az ipar. Részletesebb ágazati bontásban láthatjuk, hogy a feldolgozóipar produktumának 50%-át a vegyi anyag termékgyártás adja. Az ágazat országos kibocsátásának több mint háromnegyedét a megyében állították elő, termékek több mint a fele külpiacon talált vevőkre. A gépiparban 2013-ban a legtöbb alkalmazottat a számítógép, az elektronikai és az optikai termékgyártás foglalkoztatta, amely erősen exportorientált, termékeinek nagyobb részét külföldön értékesítette. A járműgyártás szerepe egyre jelentősebb. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás ágazatnak továbbra is nagy hagyománya van a megyében. A gazdasági válság árnyéka az építőiparról lassan eltűnik, mivel lassú emelkedést tanúsított az elmúlt években. 19
Egy lakosra jutó ipari termelés értéke és a volumenindex 1, 2013 (forrás: KSH) A megye természeti, történelmi, művelődéstörténeti, kulturális értékekben gazdag vidék, gyógyító vizek, borok, élő hagyományok várják az idelátogatókat. Olyan értékeket is kínál a megye, amelyek ma már hungarikumnak számítanak, például a tokaji aszúborok és a matyó hímzés. 1 A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. 20
3. CÉLKITŰZÉSEK, TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG 3.1. A megye SWOT elemzése Erősségek - Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje. - Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDP-ből. - A Miskolci Egyetem meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek (pl. kassai egyetem). - Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban, földtudományban. - Miskolc jelentős ipari gyártó és szolgáltató-bázis. - Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika). - Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak). - Jól működő autóipari, űripari klaszterek. - Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autó- és elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén). - Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokaj-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki-karszt világörökségi területen és Mezőkövesd - Tiszaújváros Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan. - Kedvező földrajzi elhelyezkedés a keleti piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba). - Mennyiségi munkaerő-tartalék megléte. - A gazdaságilag aktív lakosság száma 2000. évhez képest növekedett (2000: 263200 fő, 2013: 264100 fő, KSH). - Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai a Türr István Képző és Kutató Intézet révén. - A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. 21
Gyengeségek - Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség (országos: 2002: 1710e Ft/fő, 2012: 2878e Ft/fő; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 2002: 1062e Ft/fő, 2012: 1778e Ft/fő). Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában: 61,8%. (KSH). - Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban. - Országos viszonylatban nagy a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban. - A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége). - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos összehasonlításban. - Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megyei vállalkozásainál. - Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény. - Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer. - A megyében történő munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzők, a regionális szintű állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet működésének. - Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése. - Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás, közülük is sokan a fiatalok és képzettek köréből. - Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2013-ban 1,9%-kal haladta meg az országos arányt (KSH). - Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kis településeken. Lehetőségek - A kelet-európai, távol keleti, és elsősorban a kínai gazdaság befektetéseinek, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek üzleti szolgáltatókhoz kapcsolódó beruházásaira. - Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra fejlesztések követését. - Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújt a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a 22
Veszélyek mezőgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenőrzött termékpályák fontosságára. - Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű növekedése nem teszi lehetővé a térségben működő és főként az európai piacra termelő vállalkozások jövedelmezőségének, illetve foglalkoztatott létszámának a bővítését. Célok: Meglévő erőforrások és kapacitások jobb kihasználásának elősegítése, vállalkozások működőképességének fenntartása, foglalkoztatás bővítése, infrastrukturális bővítések. 23
3.2. Gazdaságfejlesztés 3.2.1. Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az infó-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. Célunk, hogy ösztönözzük a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatásfejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információtechnológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció 24
keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötleteken alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- és közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft., a Borsodchem Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a Robert Bosch Power Tool Kft., a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati 25
összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft.) is ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit, valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és 26
Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj- Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termék-, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása és gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. Célunk, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő kkv-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásainak fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként tartsa meg a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. 27
3.2.2. Vállalkozásfejlesztés támogatása A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Egyéb ágazatok 0,5% Nem anyagi ágak 0,5% Élelmiszeripar 1,2% Kohászat 8,4% Mezőgazdaság 0,3% Vegyipar 40,4% Építőipar 0,5% Gépipar 22,6% Közlekedés 0,5% Kereskedelem 1,9% Az export megoszlása a megyében 2013-ban Energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálko dás 0,2% (forrás: NAV) Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. 28