Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban érvényes rendszere, egy adott korszak nyelvállapota leíró nyelvtan, értelmező szótárak b) diakrónia: a nyelv történeti fejlődése, a nyelv időbeli változása, a nyelvi változások időbeli egymásutánja nyelvtörténet A nyelvek eredete és típusai - az összes nyelv egyetlen ősnyelvből származik (monogenézis) / több ősnyelv létezik (poligenézis) - 3-6 ezer nyelvről tudunk - 150-200 nyelvcsalád, a legnagyobb az indoeurópai Nyelvtípusok (alaktan szerint): 1) izoláló (elkülönítő): nincsenek toldalékok, pl.: kínai 2) agglutináló (ragasztó): toldalékok, pl.: magyar 3) flektáló (hajlító): a szótő megváltozása fejezi ki a nyelvtani viszonyt, nemek megkülönböztetése, pl.: angol, német A magyar nyelv rokonsága - nyelvtörténet kettős jelentése: 1. a nyelv élettörténete, időbeli változásai; 2. a nyelv élettörténetének leírása diakrón vizsgálat - kapcsolata más tudományokkal: történelem, néprajz, régészet, földrajz - nyelvrokonság (szókincs + nyelvtani rendszer) fogalma - nyelvrokonság kritériumai: szabályos hangmegfelelések 1, alaktani egyezések, szókészlet 2, nyelvtani rendszer 3, (segédtudományok eredményei) (18. sz.) Sajnovics János: lapp és magyar nyelv összehasonlító elemzése (19. sz.) Gyarmathy Sámuel, Reguly Antal, Budenz József (finnugor nyelvek összehasonlítása, török-ugor háború 4 ) 1 Pl.: a szókezdő h a rokonnyelvekben k lesz. 2 A finnugor alapszókincs kb. 1000-1200 szót ölel fel, pl.: testrészek (fej, kéz); rokonságjelölő szavak (atya, anya, fiú); természeti jelenségek (víz, hó, ég); egyszerű cselekvések (megy, alszik, él, hal); számok (egy., két, három) stb. 3 Pl.: a finnugor nyelvek ragasztó nyelvek, nincs nyelvtani nem, a jelző a jelzet szó előtt áll stb. 4 A 19. sz. második felében zajlik: a török rokonságot Vámbéry Ármin, a finnugor rokonságot Budenz képviseli. Ennek utócsatája az ún. nyelvcsere elmélet (török eredet nyelvcsere: fgr. nyelv).
- a magyar nyelv családfája: uráli alapnyelv (szamojéd és ) finnugor nyelvcsalád (finn-permi és) ugor (obi-ugor és) magyar A magyar nyelvtörténet korszakai Előmagyar kor (nyelvrokonokkal való együttélés ideje) (kb. Kr. e. 1000 500) a magyar nyelv önálló életének kezdete Nyelvemléktelen kor: (kb. Kr. e. 1000 Kr. u. 896) ősmagyar kor Nyelvemlékes kor: (896 1526) ómagyar kor (1526 1772) középmagyar kor (1772 1920) újmagyar kor (1920 ) újabb magyar kor A nyelvemlékek fajtái a) szórványemlékek: idegen nyelvű szövegbe beékelt magyar szavak, kifejezések - külföldi ~: arab, perzsa, görög, latin források (pl.: Ibn Ruszta; Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról, 10. sz.) - hazai ~: tihanyi apátság lapítólevele (1055), oklevelek, gesták, krónikák b) szövegemlékek: hosszabb gondolatsor magyar nyelven, összefüggő mondatokban - kéziratos ~: Halotti Beszéd és Könyörgés (HB., 1200 k.); Ómagyar Mária-siralom (ÓMS., 1300 k.); kódexek - nyomtatott ~ 1) Tihanyi apátság alapítólevele (1055) I. András állíttatta ki (szerzője Miklós püspök) 58 magyar szó, 33 képző
pl.: monarau bukurea ( mogyoróbokorra ), feheruuaru rea meneh hodu utu rea ( Fehérvárra menő hadi útra ) 2) Halotti Beszéd és Könyörgés (1192/1195) felfedezése: Pray György (18. sz.) Pray-kódex műfaja: papi búcsúztató és ima 32 sor (ebből 6 sor a Könyörgés), 190 szó retorikai alakzatok (megszólítás, felkiáltás, kérdés-válasz, figura etymologica) 3) Ómagyar Mária-siralom (1300 k.) felfedezése: Leuveni Könyvtár (1922) Leuveni Kódex (1982-től magyar tulajdonban) műfaja: planctus (Mária-siralom) fordítás 37 sor, 130 szó kétütemű hangsúlyos verselés, változatos rímelés (páros rím, félrím, bokorrím), alliterációk 4) Gyulafehérvári Sorok (14. sz. eleje) prédikációvázlat 5) Königsbergi Töredék és Szalagjai (14. sz. közepe) egy boroszlói könyvkötő szabdalta szét, és más könyvek bekötésére használta fel ma a königsbergi (kalinyingrádi) könyvtárban található Mária-ének 6) Schlägli Szójegyzék (15. sz. eleje) több mint 2000 magyar szó 7) Jókai-kódex (14-15. sz.) első magyar nyelvű könyv Szent Ferenc életéről Hangváltozások a) szórványos hangváltozások (pl.: hiszem hiszen) b) szabályos hangfejlődési tendenciák (pl.: ly j) - új hangok megjelenése (pl.: ó, ö, ő, ű; c, dz, dzs, gy, v, zs,), hangok eltűnése, arányok változása Magánhangzók hosszú magánhangzók megjelenése rövid és hosszú magánhangzók szembenállása magánhangzók nyíltabbá válása (pl.: pur por) tővéghangzók (szóvégi magánhangzók) lekopása, eltűnése + pótlónyúlás (pl.: utu út, varu vár) kettőshangzók egyszerűsödése (keü kő) kétnyíltszótagos törvény : három vagy több szótagú szavak 2-3. magánhangzójának kiesése (pl.: uruszág ország) Mássalhangzók rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók szembenállása mássalhangzók nyúlása (pl.: középfok, múlt idő jele)
A szókészlet változásai - a változás fő iránya a folytonos gyarapodás (bár egy része elavul, kiszorul a szókészletből) - függ az adott nép műveltségétől, életmódjától, a gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési változásoktól A magyar szókészlet csoportjai, rétegei: 1) ősi, finnugor eredetű elemek 2) idegen nyelvekből átvett elemek 3) belső keletkezésű elemek 1) Finnugor alapszókincs - kb. 1000 szó (főleg 1-2 szótagúak) - mai szókészletünk 80-90%-ban finnugor eredetű testrészek rokonságjelölő szavak természeti jelenségek alapvető cselekvések tulajdonságok névmások 2) Idegen eredetű szókészlet - más népekkel való érintkezés nyomait őrzi jövevényszó = beilleszkedett, meghonosodott nyelvünkben a) vándorlások kora: iráni (aláni, perzsa), ótörök b) honfoglalás után: szláv, német, latin hatás idegen szó = a nyelvérzék számára még idegennek tűnik nemzetközi műveltségszó / vándorszó = több nyelvben is meghonosodott tükörszó = az idegen (rendszerint összetett) szó lefordítása (átmeent az idegen és a belső keletkezésű szó között) 3) Belső keletkezésű szókészlet - legnagyobb csoport - a magyar nyelv önálló élete során keletkeztek a) szóteremtéssel indulatszavak hangutánzó, hangulatfestő szavak b) szóalkotással (a nyelv már meglévő elemeiből) - spontán természetes vagy mesterséges, tudatos szóalkotás szóképzés (régen gyakoribb) képzőbokrok szóösszetétel (napjainkban gyakoribb) ragszilárdulás (határozószók, pl.: túl, itt) elvonás (pl.: kapál > kapa) szóhasadás (család ~ cseléd) szórövidülés mozaikszó-alkotás
A nyelvtani rendszer változásai finnugor jellegű jelöletlen kapcsolatok jelöltekké válása (pl.: tárgy, birtokviszony birtokos személyjelekkel) igeneves szerkezetek (latin hatásra) névmások (pl.: vontakozó ~), határozószók gyarapodása viszonyszók (névelők, névutók, kötőszók, igekötők) és toldalékok köre bővül (pl.: névutókból, önálló szavakból ragok lesznek) igeragozás rendszere kialakul (legtöbb igeragunk személyes névmásból jött létre), sokféle igeidő bonyolultabb, árnyaltabb mondatszerkesztés (mellérendelő alárendelő többszörösen összetett mondatok) A nyelvjárásoktól az egységes nemzeti nyelv felé - a magyar nyelv története a 16. század végéig az irodalmi nyelv kialakulásáig nyelvjárások története - középkor: a) kancellária, b) kolostorok írott nyelv egységesülése (de eltávolodik az élőbeszédtől) - újkor: humanizmus, könyvnyomtatás, reformáció és ellenreformáció nemzeti nyelvek felértékelődése, nyelvi öntudat kibontakozása egyházi irodalom (bibliafordítások, Pázmány szerepe) világi szépirodalom 5 (Balassi, Zrínyi) tudományos irodalom (Apáczai Csere János) a magyar nyelv tudományos vizsgálata szótárak első nyelvtankönyvek: Sylvester János (1539) 6, Dévai Bíró Mátyás 7 (1549), Szenczi Molnár Albert (1610) 8, Geleji Katona István (Magyar Grammatikatska, 1645) 9 megjelenik egy egységes írott nyelvváltozat igénye - 19-20. század: köznyelv egységesítő hatása nyelvjárások visszaszorulása 10 5 Először fordítások, átköltések, majd önálló magyar alkotások (históriás énekek, verses elbeszélések stb.). 6 Valójában latin nyelvtankönyv, szemléltetés céljából foglalkozik a magyar nyelvvel (pl.: mással álló név, köznév, tulajdonnév szavak). Sylvester azt is felfedezi, hogy magyarul is lehet időmértékes verset írni. 7 Helyesírási tankönyv 8 Az első igazi magyar nyelvtan (latinul). Szerinte a nyelvtan a helyes beszéd tudománya. 9 Az első magyar nyelvű helyesírási és nyelvhelyességi könyv. Tudatos nyelvbővítő (pl.: emberiség, független, kinevez). 10 Ún. regionális köznyelvek kialakulása
A nyelvújítási harc és eredményei - nyelvújítás kora: Bessenyei fellépésétől (1772) a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) - a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a magyar nyelv ügye összekapcsolódik - kettős célkitűzés: magyar nyelv fejlesztése, kiművelése + egyenjogúsítása Bessenyei György: anyanyelv fejlesztésének, pallérozásának szükségessége ( Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. 11 ) tudós társaság megalapítását sürgeti 12 - a műveltség fejlesztése nemzeti programmá válik a magyar nyelvet alkalmassá kell tenni irodalmi és tudományos szókincs gyarapítása Kazinczy Ferenc: az irodalmi élet irányítója (Széphalom), a nyelvújítási harc kirobbantója a) neológusok (újítók), pl.: Kölcsey Ferenc, Szemre Pál b) ortológusok (hagyományőrzők, maradiak), pl.: Batsányi János, Verseghy Ferenc - Mondolat (1813) c. gúnyirat (pamflet) megjelenése - Felelet a Mondolatra (Kölcsey és Szemere, 1815) Kazinczy írása: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) a harc lezárása 13 Verseghy Ferenc és Révai József vitája: ypszilonista-jottista háború 14 Magyar Tudós Társaság megalakulása nyelvtan + helyesírási szabályzat kiadása (Vörösmarty) - kb. 10 ezer új szó + nyelvi normák egységesülése (nyelvtanok) egységes irodalmi és köznyelv kialakulása - (1844) a magyar nyelv államnyelvvé válik A nyelvújítás módjai: szóképzés (pl.: értelem, irodalom) szóösszetétel (pl.: évszak, folyóirat) szóelvonás (pl.: séta, vizsga) elavult szavak, régi magyar személynevek felújítása (pl.: fegyelem, hon; Árpád, Zoltán) tájszavak köznyelvivé tétele (pl.: betyár, hulla) idegen szavak tükörfordítása, nevek magyarosítása (pl.: hangverseny. Lipcse) szóösszerántás (pl.: csőr, rovar, tanár) 11 Magyarság c. röpirat 12 Jámbor szándék c. röpirat 13 Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egyességben és ellenkezésben van önmagával. 14 Verseghy: láttya, kertye (kiejtés szerinti) Révai: látja, kertje (szóelemző írásmód) Révai álláspontja győz (Abban sem értettek egyet, hogy mi legyen a nyelvi norma alapja: Verseghy szerint a korabeli élőbeszéd, Révai szerint viszont a régi nyelvszokás. Kazinczyék ebben is Révainak adtak igazat.)
Meg nem honosodott nyelvújítás kori szavak: éleny oxigén, köneny hidrogén, széneny szén, légeny nitrogén, kéneny kén, jegõc kristály, szénéleg széndioxid, körlég levegõ, csucsag piramis, hignyugtan hidrosztatika, higmoztan hidrodinamika, forgony elektromotor, bemeneny anód, kimeneny katód, zönglejtő hangskála; Istókhalma Stockholm, Kappanhágó Koppenhága affér zűrügy, akklimatizálódni odahonosulni, aktot állni testet állni, akvárium vízkalitka, amatőr önszántás, asztma légszorulás, bakfis suttyólány, benzin gépszesz, bár táncosivó, duhajda, bürokrata irodabáb, civilizált szakfejlett, polgárult, epilepszia esőbaj lokomotív mozdony, gőzszekér, mozgony, gőzműköny, gőzkocsi prímás áldornok, paperceg, elsőr, szűzőr, honvédszentőr, védlőr, védőr, gyámőr, üdvnök, papnagy, hitnagy, honérsek, fődorász, fődörész Sokak számára ismertek azok a példák is, amelyeket az ortológusok alkottak a neológusok nevetségessé tételére: nyaktekerészeti mellfekvenc nyakkendő, távpöfögészeti tovalöködönc gőzmozdony, kipkadoszáti lábnyomatékos hanglétrány zongora, nyögészeti körguggolda árnyékszék Újabb magyarítások: snowboard hódeszka, csúszdeszka, csuszika, egynyomú, egytalpi, guggolósdi, hegykeléc, hósaru, hótiprász, talpancs, úti lapu